Egyébként az általános relativitáselmélet szerint a téridő nem tekinthető "üresnek", hiszen van a mindenki által megfigyelhető és azonosnak mutatkozó görbülete
Ezt úgy érted, hogyha a tér üres lenne akkor nem lehetne görbülete ? Ebben az esetben ugyanis nem a tér görbül hanem a teret kitöltő anyaggal történik valami.
A tér matematikai konstrukció, nem lehet rá hatással az anyag (Nikola Tesla).
Rigid éter persze hogy nincs, ennek belátásához nem sok ész kell. Van viszont nem rigid éter, s ez tkp a sötét energia-gravitonok tömkelege (DVAG).
938, Nem a "relativisták" szerint, hanem a relativitáselmélet szerint.
Dehogynem, a relativisták a relativitáselméletet szajkózzák, és igenis az egy vallás, mert igen nehezen mondhatnám sehogysem tűrik az eltérő szemléletet. Nagyon erősen hisznek benne, ezért érvelek hiába. Másként ugyanis azonnal rájönnének, hogy a GPS a nyomó gravitációt ugyanúgy alátámasztja mint a rel-t. Egy kis ésszel meg ennyi szájbarágással meg még arra is rájönnének, hogy sokkal jobban támasztja alá, mint a kitalált időtérgörbületet, aminek körülbelül annyi értelme van mint a fingszaggörbületnek.
Szajkózzák, hogy a tér görbül
szajkózzák, hogy a fénysebesség állandó
szajkózzák, hogy a fénysebesség maximális
szajkózzák, hogy az idődilatáció valóságos
szajkózzák, hogy a hosszkontrakció valóságos (a többiek, Ti itt a fórumon természetesen már nem)
szajkózzák, hogy szerintük létezik a szingularitás, ezért
szajkózzák, hogy a világegyetem egy matematikai pontból keletkezett felfúvódással
szajkózzák, hogy a világegyetem 14 Géves
szajkózzák a szerencsétlen Hafele kisérletet, a müonokat
szajkózzák a céljára teljességgel alkalmatlan Michelson kisérletet
szajkózzák, hogy a GPS a rel bizonyítéka pedig nem az
szajkózzák, hogy a relativitáselmélet az maga az isten.
És ennek a vallásnak éppen Te vagy az egyik képviselője. Én meg a magaménak.:)
937 -et kicsit korrigálnám, úgy gondolom, hogy az elektron átmérője nagyobb mint a protoné, így a neutronban az elektron-tórusz van kívül s a proton-tórusz helyezkedik el ezen belül. Nagyobb frekvenciánál ugyanis nagyobb pöndörödés várható, így a proton-tórusz erősebben kunkorodik s ezért kisebb átmérőjű lesz.
Egyébként az általános relativitáselmélet szerint a téridő nem tekinthető "üresnek", hiszen van a mindenki által megfigyelhető és azonosnak mutatkozó görbülete (amit az anyag és energia eloszlása határoz meg). Pont erről beszélt Einstein is azon az előadásán, amit sokan előszeretettel félreértelmeznek (pl. magnum56 itt a fórumon).
mert a relativisták szerint a tér üres, nincs benne semmi, főleg nincs benne éter vagy sötét energia a temérdek gravitonnal
Nem a "relativisták" szerint, hanem a relativitáselmélet szerint. Attól, hogy valaki használja a relativitáselméletet, még nyugodtan használhat olyan elméleteket is, aminek a fogalmai (pl. graviton) nem szerepelnek a relativitáselméletben. Az elméletek nem vallások, amik nehezen tűrik meg az eltérő szemléletet, hanem praktikus eszközök a dolgok kiszámítására.
Az em tér pedig nem maga a foton. Ilyet nem állítottam, de még Plank és
Einstein bácsik sem.
Simply Red állította itt, kénytelenségből, mert a relativisták szerint a tér üres, nincs benne semmi, főleg nincs benne éter vagy sötét energia a temérdek gravitonnal. Ezért szerintük az EM tér váltakozása nem lehet külső EM tér váltakozás mert a külső tér üres. Ergo muszáj a foton belső terének váltakoznia. Ezzel egyet is tudok érteni, mivel a YY modellben is belülről ered az elektromágnesesség váltakozása.
A következő szakaszban gyönyörűen magadévá téve leírod a véleményemet, nem csoda ha mmormota azonnal tromfolt.
Ezt viszont nem értem: Más az egy foton és megint más a foton csomag viselkedése!
Úgyérted más a foton viselkedése és más a foton csomag viselkedése ? A foton itt több fotont jelent neked, vagy egy energiacsomagot?
atomok: nagyon jól kezded látni, a haladó és az állóhullámok a jellemző megfelelői
annak amiért "örökmozgók". Pontosan így van, a barionok körbenjáró állóhullámszerűen rezgő, egymás körül keringő graviton-töltés párok. A nagyobb frekvencia nagyobb tömeget jelent. Két stabil rezonanciafrekvencia létezik: az egyik az elektron a másik a proton tömegének felel meg. A többi exotikus részecske frekvencia nem stabil mert nem záródik körbe a keringő pálya.
A neutront pedig el lehetne képzelni úgy, hogy a nagyobb frekvenciájú proton-tóruszba beleillik a kisebb frekvenciájú (és kisebb átmérőjű) elektron tórusz. A töltések pedig rezonanciába kerülnek egymással és ez stabilizálja a neutront. De nem teljesen, ezért a szabad neutron elbomlik. Atommagban viszont a kilépő elektront azonnal felveszi a szomszéd proton, tehát a magban az elektronok közösek, egyszer ezé a protoné máskor a másik protoné az elektron. Jó jó, csak képzelődök, nem kell mindjárt anyázni
8. Ezt mondtam én is csak nem vetted még észre.
Mondj egyetlen okot, amiért eltérhet két egymás mellett azonos közegben haladó fénysugár sebessége!
Az egyik foton felfelé megy a másik szembejön és lefelé esik. Eltérő lesz a sebességük. De nehogy elkezdd bizonygatni, hogy nem így van, senki sem mérte a fénysebességet függőlegesen. Egyedül a GPS órajeleltérés utal rá, s az eltérés kicsi.
5. gömbszerűen terjed de nem gömbszerűen terjed? Ez elég vicces. Pontszerű fényforrás fénye gömbszerűen terjed, de ha tükrözöd akkor vonalszerűen terjed tovább amit Te ivszerűnek vélsz. Ezzel Leonardót még esetleg beetethetnéd. Ha nem hiszed, tükrözd parabolatükörrel, s lám kiderül semmi íve nincsen.
Igazán megnézhetnéd a klasszikus Huyghens hullámmodellt... Ellentétben azzal, amit hiszel, nagyon jól leírja mindazokat a jelenségeket, amiket ellenpéldaként szoktál felhozni... :-)
. Rendben, és nyilván semmi egyebet sem jelenthetünk ki. Ne felejtsd el a tér üres, az EM tér maga a foton.
Ez így nem igaz. A foton a QED modell eleme, az EM tér a klasszikus elektrodinamikai modell fogalma. A QED, mint mélyebb modell, visszaadja határesetben a klasszikus elektrodinamika eredményeit.
1. Rendben, és nyilván semmi egyebet sem jelenthetünk ki. Ne felejtsd el a tér üres, az EM tér maga a foton.
2. Ennek mi köze volt a fotonhoz? A lézerfoton szerinted nem fény-foton hanem valami egzotikus egyéb amit meg kell különböztetni a nem lézer fotontól? Nem érdekel, hogy miként keletkezik a foton, melegíted, dörzsölöd vagy kalapáccsal csapsz oda, a foton az foton.
3-4. nekem ez elég.
5. gömbszerűen terjed de nem gömbszerűen terjed? Ez elég vicces. Pontszerű fényforrás fénye gömbszerűen terjed, de ha tükrözöd akkor vonalszerűen terjed tovább amit Te ivszerűnek vélsz. Ezzel Leonardót még esetleg beetethetnéd. Ha nem hiszed, tükrözd parabolatükörrel, s lám kiderül semmi íve nincsen.
6. hmm
7. ez elég értelmetlen válasz, fogalmazhattam volna úgy is: mi hajtja az atomokat.
8. nem, ha akarok egész életemben csak rosszat teszek. Az emberiség bármit tesz rosszat tesz, bár lehet, hogy Te egyes dolgokat jónak vélsz, de másnak az rossz. Ennek semmi köze a fotonhoz. Nem számít, hogy milyen és hányféle értelmezése van az ősi YY szimbólumnak, a lényeg az, hogy a YY szimbólum ihletője maga a fény.
De nem is túl érdekesek ezek mert ez meddő vita, az érdekes csupán, hogy milyen fotonmodelleket ismersz és a 70-es évekbeli YY fotonmodellt hol találom meg ?
929,azt biztosan állíthatod, hogy egy adott helyzetben két fénysugár sebessége
között nem lehet különbség.
Látod ez a baj, törvénybe van iktatva így már mindenki azt hiszi, hogy ez így is van. De sajnos ez tévedés, a fénysebesség nem állandó, ezt támasztja alá a GPS, nem a relativitáselméletet.
Azért ez nem ilyen egyszerű. A newtoni modellben is görbül a fény a gravitáció határára, mégsem kap tőle görbületet a tér vagy a téridő. És ez nem szemlélet kérdése, hiszen a görbületnek mindkét modellben ugyanaz a definíciója (csak a newtoniban az nullának adódik). Most nincs kedvem és időm ebbe jobban belemenni, de érdemes lenne végiggondolnod, hogy mi a különbség a két modellbeli fénygörbülés között.
Semmi, a megfigyelések csak alátámasztanak egy egy modellt. Pl a térgörbületet sem bizonyítja semmi, csak a relativisták úgy gondolják, hogy a tér girbe-gurba, pedig csak a fényre is hatással van a gravitáció, ami egyesekben azt a látszatot kelti, hogy a tér görbe.
Rendben, csak arra gondoltam, hogy Te ismersz egy vagy több konkrét fotonmodellt a 70-es évekből vagy bárhonnan. Ezen YY modell vagy modellek elérhetősége érdekel.
Ha véletlenül nem lenne köztük YY modell, akkor az enyém mégiscsak új, nemde ?
És nem használhatok bevált jelzéseket a fény szerkezetére, ha eddig mindenki elemi részecskének tekintette a fotont. Te hogy hívnád a graviton A és graviton B -t? Vagy a negatív töltésegységet a C-t?
...valamint ami a leg lényegesebb: az összes eddigi kisérleti tapasztalat az ellenkezőjét bizonyította.
Ezt nem értem, hogyan gondolod, csak egy konkrét kisérleti példát mondj amivel nem fér össze a YY modell. A kétrés egyfoton kisérletet mellőzzük mert az egy tévedés, lásd Juliska ablaka kisérlet a tükörrel.
1. A YY foton egy hullámtermészetű részecske, eddig feloldhatatlannak vélt probléma kap magyarázatot,
2. megmagyarázza a lézerfény kialakulását,
3. lehetőséget ad az elektromos és mágneses tér váltakozásának megértéséhez a fotonban,
4. megmagyarázza a párkeltés / annihilációt,
5. megmagyarázza, hogy a síktükörről visszaverődve miért nem gömbalakban hanem egyenes vonalban terjed a napfény,
5a. ami ugyanaz, elsötétített szobába apró lyukon belépő napfény miért nem gömbszerűen terjed, ha cigarettázol láthatod is,
6. elvezethet az elektron és proton szerkezetének feltárásához (graviton + töltés)
7. magyarázatot adhat, hogy az atomok miért örökmozgók
8. sőt még azt is megmagyarázza, miért olyan fontos az ősi YY jelkép a keleti társadalmaknak.
Hol is kezdjem? Nos magadban tisztázni kellene, hogy a meglévő modellek, elvek mennyire megalapozottak. Ha ez meg van, akkor következzen az a rész, hogy mivel és miért nem értesz egyet. Ha ezen is túljutsz, fel kell tenni azt a kérdést is, hogy a maradékot elfogadod-e a jelenleg legjobbnak? Ha igen akkor ezen maradék fogalmait a saját nevükön kell emlegetni.
Hogy miért? Nos, szerintem nagyon kevés olyan elvetemült emberke van mint én, aki akkor is követni képes a fejtegetést ha a nyelvezete zavaró vagy hibás elemeket tartalmaz. Csupán így nekem is nehezebb azonosítanom és korrekten átgondolnom az általad leírtakat.
Lényeges hibának látom a leírásodban azt, ahogyan a fényről és szerkezetéről gondolkodsz. Nem azért mert az érvényes fizikával ellentétes, hanem azért mert minden korábbi elvvel is szembekerülsz, valamint ami a leg lényegesebb: az összes eddigi kisérleti tapasztalat az ellenkezőjét bizonyította.
Ostobaság lenne pusztán azért szűlni egy hibás definíciót, hogy elmondhasd, Te is készítettél egyet. Mi több! Tied az egyetlen üdvözítő! Kiváltképp ha ez közel sem úgy van..
Köszi Gézoo, kicsit segíthetnél mire gondolsz a jól bevált jelzésekkel kapcsolatban.
És ha tudnál valami linket az említett fotonmodell próbálkozásokról az is jó lenne, persze leginkább az érdekel ha yin-yang modell volt. Előre is kösz, Szia.
A YY modellben a foton hullámzónak látszó, spirál-csavarmozgású részecske, ami 4 elemi részecskéből áll. Ezért a foton hullámtulajdonságokkal rendelkező részecske.
Megnéztem. Az az érzésem, hogy kissé kiforratlan még. Mi lenne ha a bevált jelzéseket és elnevezéseket használnád a már jól definiált fogalmak jelölésére?
Valamint muszály kijelentés szerűen állítani olyasmit amit nem vezettél le sehonnan?
Ezek nagy mértékben rontják az írásod értékét. Egyébként nem látok benne
semmi újat. A hetvenes évek elején többen írtak hasonló vagy még meglepőbb
leírásokat a fényről.
Talán nem ártana azt sem tisztázni, hogy hullám-e vagy sem !?!
Pontosan. Ami ebben lényeges az az, hogy a vízhullám is hullám. Azt, hogy ez a hullám vízrészecskék mozgásából áll össze, ne keverd össze magának a hullámcsomagnak a részecskeszerű viselkedésével. Ez utóbbi ugyanis minden olyan hullámra igaz, amit a KdV-egyenletek írnak le, függetlenül attól, hogy milyen konkrét módon realizálódik a hullám. A KdV-egyenletekben nincs szó vízrészecskékről.
> > eléggé meddő dolog az 'önmagában való', azaz kölcsönhatásba nem lépő foton milyenségéről spekulálni..
> amit itt állítasz az kb ennyi: eléggé meddő dolog egy autó tulajdonságairól és milyenségéről vitázni vagy spekulálni addig amíg az nem karambolozik.
Szép próbálkozás, de nem nyert... az autó esetén az is kölcsönhatás, ha beszállok, megyek egy kört... sőt, az is, ha látom, vagy a motor hangját hallom...
A fotont nem tudod mérni addig amíg nem kölcsönhat. Igaz
Spekulálni viszont bármikor lehet a tapasztalataid alapján, függetlenül a pillanatnyi foton-atom kölcsönhatástól. Engedélyezem;) A spekuláció akkor termékeny, ha kijön belőle egy elmélet, amelynek jóslatai egyeznek a tapasztalattal... ha ez nem teljesül, akkor meddő spekulációról beszélünk.
Megint az einsteini ökörség köszön vissza, mely szerint csak az a valóság létezhet amit aktuálisan mérni tudsz. Én inkább Karl Poppert említeném... de pontosabb úgy mondani, hogy csak az számít a természettudományban, amit mérni lehet.
Ezért kell tagadnotok az abszolút időt is például, mert nem tudjátok mérni, mert másként látszik. Számítani kell, mérni (közvetlenül) nem lehet. Csak jöjjön ide egy ilyen abszolút idő! Úgy megtagadom, hogy ketté áll a füle!
Például úgy, amit önfókuszálásnak hívnak és alkalmazzák a katonai célú lézereknél. Emlékszem milyen alaposan körüljártad ezt a témát nemrég... ("nem mondok semmit, akit érdekel nézzen utána")
