" AZ ASZTRONÓMIA A TÖRTÉNETTUDOMÁNY SZOLGÁLATÁBAN
Közismert, hogy számtalan csillagászati megfigyelés maradt fenn különféle krónikákban, régi útleírásokban, amelyeket már régóta próbálnak időben beazonosítani több-kevesebb sikerrel. Nem titok a történészek előtt, hogy a történelmet csak utólag írják, leginkább a győztesek, tehát nagyon oda kell figyelni minden leírás igazságtartalmára.
Azt is tudjuk, hogy történelmi nap- és holdfogyatkozások hitelesítik a történelmi kronológia évszámait, amelyekkel a mai tudomány mintegy 2800 évre visszamenőleg bátran számol.
Amennyiben ezek a történelmi nap- és holdfogyatkozások helyesen kerültek meghatározásra, nincs lehetőségünk fantom, kitalált, történelmet keresni Julius Caesar és Gergely pápa kora között. Az akadémikus tudományok éppen ezekre támaszkodva biztosítanak bennünket, hogy a kronológiánkkal semmi baj.
Ma teljesen biztos sarokpontok határozzák meg időszámításunkat, mint például a kezdet i.e. 45. (BC 45), vagy i.e. 44. (BC 44) márciusának idusa, amikor Caesart megölték. Ugyanilyen fontos sarokpont az időszámításunkban az i. sz. 14-es (AD 14) esztendő, annak is augusztus hónapjának 19. napja, amikor Augusztus császár Nolában (Nápoly közelében) meghalt.
A római kronológia hitelesítéséhez a történelmi forrásokban fennmaradt nap és holdfogyatkozás leírások adnak jó lehetőséget.
Az akadémikus tudományok is erre a módszerre esküsznek, bár eredményeik láttán folyamatos az elbizonytalanodásuk.
Száz évvel ezelőtt F. K. Ginzel monumentális munkájában (Spezielle Kanon der Sonnen- und Mondfinsternisse…von 900 vor Chr. bis 600 nach Chr.) még 60 nap- és holdfogyatkozást azonosított be a Nyugat-római Birodalom bukásának időpontjáig. [Hagy. I.sz. 476-ig]
1970-re Robert R. Newton a JOHNS HOPKINS EGYETEM professzora szerint az antik „megfigyelések” négyötöde pontatlan, vagy megbízhatatlan. A legújabb kutatás még ennél is elszomorítóbb következtetésre jutott.
F. Richard Stephenson, HISTORICAL ECLIPSES AND EARTH’S ROTATION című könyvében a Julián naptár első 300 évében mindössze két kérdőjeles európai napfogyatkozást szerepeltet. Sajnos az általa szerepeltetett kínai napfogyatkozások azért nem érnek semmit római katolikus kronológiánk igazolására, mert nem volt korabeli szinkronizáció a római és kínai császárok között, és a kínai kronológiát a római pápák által 1582 után Kínába küldött jezsuita papok állapították meg visszaszámolással…
A Hungár naptár szerint egyáltalán nincs gond az antik napfogyatkozások hihetőségével, csak az időtengelyen jó helyen, 200 évvel közelebb kell keresni – ahol soha senki eddig nem kereste – őket! "
Ha ilyen biztosak vagytok a dolgotokban akkor F RICHARD STEPHENSON miért kérdőjellel szerepelteti könyvében? HISTORICAL ECLIPSES AND EART'S ROTATION 541.p.
"Az eddig is általam visszaszámolónak tekintett Pliniusszal kell kezdenem, mert AD 71 márc. 20-i dátummal a kutatás neki tulajdonít egy gyűrűs napfogyatkozást."
Ez nem igaz. Egy részleges napfogyatkozást tulajdonítanak neki. Ha téves adatokból indulsz ki nem csoda hogy félreszámoltok.
" HC/CE 272. November 8-án Görögország és Dél-Itália felett egy gyűrűs napfogyatkozásnak kellett látszania, tehát joggal kereshetjük, mit is írtak arról az időszakról a források.
Az eddig is általam visszaszámolónak tekintett Pliniusszal kell kezdenem, mert AD 71 márc. 20-i dátummal a kutatás neki tulajdonít egy gyűrűs napfogyatkozást. Nem lehet kizárni, hogy a visszaszámoló Plinius ókori forrásai között erre az időszakra voltak leírások, amelyet ő megpróbált még szakszerűbbé tenni. Ebben az esetben nem adja meg sem a pontos évet, hónapot, napot, csak a konzulokat egy óriási szarvashibával.
E forrás alapján azt kellene gondolnunk, hogy Nerva Vespasinus fia. Ezt a mértékadó kutatás egyetlen módon tudta feloldani; „fiának említése egy későbbi interpoláció”.
Egy ekkora szarvashiba csak megerősíti hipotézisemet, hogy a magát ókori szerzőnek tettető Plinius a 13. században élt, és látta személyesen HC/CE 1270 márc. 23-án és április 7-én a 15 nap távolságban bekövetkező nap és holdfogyatkozást Dél-Itáliában. Plinius napfogyatkozását egyébként Robert R. Newton 1979-ben újra megvizsgálta, és a bizonytalan helyszín és idő miatt azt elvetette, mint tudományosan felhasználható eseményt." (A végső visszaszámlálás, 71. old.)
P.S. A lefolyó lávában valaki rögzítette, megörökítette hogy Krisztus után 79-ben keményedett meg?
"" "" Jó nyomon jársz, de rosszat nézel ! A valóság az, hogy a Kr.u. 79.,egy félreértés eredménye: A pompejiek modern emberek lévén már használták az utcaneveket és a házszámokat. Az ásatósok a Fő utca - mely átvisz a fő téren (tudod, oszlopsor körben) egyik háza fala aljában találtak egy táblát, rajta: Kr.u.79.
Történetesen azon utcában csak az egymás melletti öt ház maradt meg, a többi romokban hevert (ezek helyét lova-cross pályának minősítették a kiásás során, mivel több ló csontváz is előkerült), s így nem tűnt fel hogy az a 39. ház az utcában, s így a tábla a Krisztus utca 79.-et jelöli. Meg is voltak hatódva, hogy az ismeretlen pompejii polgár még a nagy zűrzavarban is gondolt arra: maradandó kőemléket véssen az utókornak a város pusztulása pontos idejéről ! "" "" :)))
Mondjuk Pompei 79 es elpusztulását alátámasztja az utcátkat borító láva Potassium Argon módszerrel történt datálása. (Ha azzal jösz hogy a K-Ar módszer nem hozott pontos eredményt a Mt St Helens vizsgálatánál. Azt a kritikusok is elismerik hogy az általuk beszolgáltatott mintát nem szabályszerűen vételezték. Nem a lávából hanem a törmelékből szerezték azt be)
Datálták még C-14 el az elszenesedett olajfákat, és a Papirusz villa elszenesedett papíruszait. Ezek közül a papíruszok (több ezer db) közül több százat egyébként el is olvastak és egykorú levelezést illetve szindarabokat találtak. A villa Julisu Caesar apósáé volt
Dendrokronológiai vizsgálatnak vetették alá az olajfa maradványokat.
Thermoluminescens vizsgálatoknak vetették alá az utcát borító homokot.
Ezt már egyszer lejátszottuk. A Vezúv összes kitörése jól datált. Az a kitörés amelyik elpusztította Pompeit kr. u 79 ben volt és ez nem relatív dátumozás hanem abszolut.
Milyen abszolut kormeghatározási adat áll rendelkezésre, amely alátámasztja a Hungár naptárt?
Én meg arra lennék kíváncsi, hogy hogyan lehetséges Hunnivári Időhídépítő stb. szerint , hogy az ókorban leírt földrajzi és csillagászati jelenségek datálása a hagyományos kronológiát támasztja alá és nem a "hungár naptárt".
Gondolok itt, a többféle abszolut kormeghatásozási móddal is datált Vezúv 79. es kitörésére, a Plutarchos által leírt teljes napfogyatkozásra, a haliszi csata idején történt napfogyatkozásra. Az Új-Zélandi Taupo vulkán kitörésére amelynek következményeit kínaiak és a rómaiak is feljegyezték, vagy a római kori britt dendro. adatokat.
" III. Ince pápa [1198-1216] világraszóló műve – az átállított megreformált római katolikus időszámítás – talán nem éri meg a 801 éves születésnapját. Pedig majdnem minden nyomát eltűntették az i.sz. 1206-os évhez köthető intézkedésnek.
Az akadémikus tudomány fáradságos munkájával összerakott „tudományos kronológiánk” múltba visszavetítő varázstükre, egyetlen kalapácsütéstől – a Hungár naptár – mozaikdarabjaira hullott szét.
A sors különös, véletlen egybeeséseinek köszönhetően született meg 2002-ben a Hungár naptár, amely az óta, kíméletlen határozottsággal menetel előre, és könyörtelenül dózerolja el az akadémikus tudományosság szerint szent és sérthetetlen idővetésünk pongyolaságait.
Amikor 2002-ben kiderült a turpisság, hogy a Julián naptár kezdete nem i.e. 45-re teendő, hanem 200 évvel későbbre, még nem látszott, hogy ki volt a naptár átállítója, és azt mikor követték el.
Mint ahogy az sem, hogy mikorra tehető az a fantom időszak, amelyet sosemvolt történelemmel töltöttek fel.
Ebben a kis könyvben az eddig napvilágra került bizonyítékokkal ismerkedhet meg az olvasó, a könyv terjedelmének megfelelően rövidített formában."
"A Hungár naptárt angolul megértők egyfolytában azon csodálkoznak, hogy ezt a magyarok már két éve ismerhetik..."
Ezt már Janus Pannonius, a híres humanista hamisító is így látta. :)))
"Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,
S most Pannónia is ontja a szép dalokat.
Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,
Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!"
