A bükki sísport gyakorlatilag a huszas évek második felétől rendszeresen jelen van a tájegységben. Az 1929-től, a diósgyőriek által épített bánkúti turistaház épp azért lett rövid idő alatt népszerű, mert a téli sportok fellendítése révén egész éves kihasználtságra tett szert. Ennek legnagyobb ismert alakja az általam korábban már többször is említett Erdey Gyula volt, aki szinte egész életét a bükki sísport megalapozásának és fellendítésének szentelte. Emlékét a Bánkút alatti Gyula-forrás őrzi.
A fenyvesek visszaszorítása már sok éves átfogó erdészeti feladat nem csak a Bükkben, de országosan, sőt felvidékesen. (Lásd a TÁTRA letarolását).
Szerintem nem lehet olyan törvényt alkotni, ami mindenki számára tökéletes. Ez igaz lehet az erdővédelmi előírásokra is. Minden domboldalra, fára nem lehet külön törvényt hozni. Ezzel együtt azért szakmai feltételekhez kötött a dolog, még ha mi laikusok ezt nem látjuk, értékeljük. Az erdőgazdálkodó számára pontos vágási terv kötelező, amit a szakmai felügyelet (nemzeti parkok) hagynak jóvá és ellenőriznek. És van még egy szempont, a gazdaságosság. Fát kivágni nem csak kármentéskor kell, hanem amikor vágásérett. Mert ekkor éri meg. Ezt is tudomásul kell venni, sajnos még akkor is, ha nekünk turista szemmel és érzelemmel mást diktál a szívünk.
Szmrecsányiról kilátót is elneveztek (a Várhegy tetején állt, pazar kilátása volt) a sísport pedig nagyon felkapott volt akkoriban a Bükkben, rendszeresen rendeztek versenyeket és bajnokság is volt évről évre a 30-as években.
A Várhegy nekem nagyon tetszett mikor ennek szellemében egyszer teljesen körbejártam:
Én úgy tudom hogy a fenyveseket mindenütt irtják (tökéletesen eszetlen módon szerintem) és ennek indoka a klímaváltozás, a melegedés, és az hogy ezt a fenyők nem bírják, 1000 méter fölé tolódik az elterjedésük alsó határa.
Néha tájékoztató táblákat is kitesznek erről.
Ezzel együtt szerintem mérlegelni is kellene bizonyos esetekben, de ez a nyereségorientált erdészetek számára kapóra jön, van indok a tarolásra.
Az értelmező rendelkezésben látom a definíciókat, meg a törzsszövegben hogy az erdő kezelője sorolja be kategóriákba a területeket és ha adott kategoriaba sorolták akkor alacsonyabba nem kerülhet, de azt nem találtam hogy előírás szerűen magasabb kategóriába kell kerülnie - kvázi ez indokolná a tájidegen fajok kiszedését. Ha jól értem a 7. paragfrafusról beszélünk. Néztem a többi részét is de kötelezettséget nem találtam, illetve a vége felé vannak olyan rendelkezések hogy a minisztert hatalmazza fel bizonyos jogkörökkel. Ha konkrétan benne van a kérdéses dolog akkor nyugodtan küldjétek a hivatkozást.
A jogszabály persze csak egy dolog de ha szakmai konszezussal került bele ez a téma akkor biztos úgy van. Én úgy gondolnám hogy minden terület más, tehát lehet benne mondjuk olyan tájidegen fafaj ami mondjuk már régóta ott van, bírja a klímát es az ökoszisztémába beilleszkedett. Pl nyilvan egy mediterránabb jellegű déli lejtő másabb mint egy meredek eszaki völgy. Tehát elég specifikus lehet adott tájegységen belül is. Egy merev szabályt elég irrealisnak tartanék. Maga az erdészet tudná eldönteni csak lokálisan hol maradhat, hol nem és nem egy előírt merev % érték ami nem ad mérlegelési esélyt. Nyilván van ahol tök jól megvan a fenyő a Bükkben, van ahol nem. Ha kifejezetten benne is van a törvényben, elég rugalmatlannak érzem az egészet. Én ezt adott terület szakmai jogkörébe utaltam volna ha már volt egy ilyen koncepció, aminek nem vitatom a létjogosultságát.
Az erdőtörvény előírja a tájidegen fafajok (a fenyő ilyen a Bükkben) őshonosokkal való lecserélését. Nem öncélú dolog ez, sokkal több egyéb növény képes így ott megélni a talaj kémkatásának meg(vissza?)változása és a barátibb fényviszonyok miatt. Ez meg az állatvilágra is kedvező hatással lehet.
Bárminemű feszültségkeltés és politikai irányultság nélkül kérdezem. Láthatóan szisztematikusan termelik ki a fenyveseket a Bükkben. Korábban a Nagymező-Jávorkút között volt jó pár éve szembeötlő a pusztaság a helyén (mintha bombát dobtak volna le), később a Káposztáskertnél volt kitermelés épp mikor arra jártam, most a Stimetz-ház környékén, és gondolom még jópár helyen ugyanez. Ez egy valóban indokolt erdőgazdasági koncepció eredménye, amit akár el tudok fogadni, ha valóban erdőgazdaságilag szakmailag teljes mértékben indokolt (azt én is láttam, hogy több helyen betegek a fenyők, de azért nem mindenhol volt ez a helyzet, illetve ha nem minden egyed beteg egy részen, akkor az egyetlen megoldás a teljes állomány kitermelése?), vagy egy nyomokban felmerült probléma adja a háttér indokot egy szakmailag egyébként elkerülhető teljes irtásra. Feltételezem, hogy a kitermelt anyag hasznosul, mint például felhasználható a rengeteg utóbbi időben az országban kiépített tanösvényhez, kilátókhoz, kastély, vár helyreállításokhoz. Mindez is lehet indok, amivel alapvetően nem lenne baj, de ha jól tudom ebben az esetben erdőgazdálkodási indokokkal lett alátámasztva a dolog. Ha esetleg van itt szakember aki tud ebben releváns szakmai információt adni az lenne a legjobb.
Nem cél az háttérinformáció felhasználása semmilyen célra. Személyes érdeklődés. Kérek mindenkit, hogy politikai jellegű, feszültségkeltő hozzászólástól tartózkodjon, mert semmilyen irányú és jellegű politikai vélemény jelen esetben nem releváns, a tisztán szakmai vélemények, érvek, indokok érdekelnek.
Fakút-nyak a Tányéros-tebernél akár lehet, hogy erre utalt. A közelében lévő feketesári turistaház , amit a korábbi térképek Szállás néven jelöltek és amellett jelölte a katonai térkép a gémes kutat, anno a 20-as években került a turistákhoz a földbirtok/terület tulajdonos jóvoltából (a klasszik Angyalos térképen a 20-as évek végén, 30 évek elején már nem jelölik ezt a kutat). Anno mikor régi újságokban kutattam ezt találtam a házról:"Az Egri Bükk Osztály 1925. augusztus 13-i ülésén őrgróf Pallavicini Alfonz Károly a feketesári mérnöki barakképületét az osztálynak ajándékozta" Egy másik cikkben kicsit pontosították, miszerint 12 szobás téliesített alpesi faházról volt szó.
/Megjegyzés: ekkoriban kezdett felpörögni a sí téma a Bükkben, síversenyt is rendeztek. A Várhegyi ház építésére a kőanyaghoz Szmrecsányi egri érsek adott támogatást szintén 1925-ben (korábban fából épült menedék volt a Várhegyen), valamint sísáncot is tervezetek asszem a Bíró-rét környékén az Eged és Várhegy között, de arról nem olvastam, hogy meg is valósult volna/
Kicsit elkanyarodtam, de Fakútnyak elnevezés valóban elég beszédes. Érdemes lenne valahogy utánanézni (Bükk monográfiában megnézem, hátha).
A K3 jelzés Verebec-nyereg - Nyírkő - Farkanyaki-elágazás között lett felújítva. Az MTSZ festési pályázatában új jelzés felvitelére nincs lehetőség, így meghosszabbítása nem várható. De a a forrás felé menő völgy így jelzés nélkül is gyakori túraprogram.
A régi forrásokhoz írt észrevételed turisztikailag indokolt lehetne, de vízügyi szempontból nem kapna engedélyt.
Fekete-sárhoz kapcsolódva, az a gémes kút lehetett az a bizonyos fa-kút, nem?
Ugye Istállós-kő erőse - Ispán-hegy - Kukucsó-hegy között létezik egy Fakút-nyak ill. Fakút-lápa helység..
Sajnálom hogy ezek a régi források, kutak már csak névleg vannak velünk.
Értem én hogy a Bükk tetején azért nehéz vizet találni, főleg karszthegységben. De ha valamikor volt...akár olyan nyomós kivitellel mint a csurgói, jól jönne mindenkinek.
Más:
Örömmel láttam, hogy a régi kék L Nyir-kő felé átváltozott és kék 3szög lett.
Lehet tudni, hogy pontosan meddig tart? (Közép-Garadnától mentem de csak Nyir-kőig)
Tegnaptól havas túrákra is készülhetünk. A hideghullám hatására több hegységünkben is hó esett. Így Bánkút is fehérbe öltözött. Az Időképen megjelent pár friss fénykép. Többek között a Bánkúti Síklubé elég beszédes.
Köszönöm, hogy megemlítetted, a Bükkhöz kapcsolt események sorából sajnálatos módon kimaradt, de valóban ide kívánkozik a kisgyőri Búb-tetőn épült Szent Korona kilátó is. Ennek átadása augusztus végén történt. De ez a beruházás egészen más háttérrel készült. Itt – a település polgármesterének jóvoltából - egy több éve működő fafaragó alkotótáborra épült a dolog. Ezt a sikeres táborok eredményeként számos más létesítmény készítése előzte meg, ami faluszerte látható. Az ötlettől a megvalósulásig eltelt három év során rengeteg önkéntes és önzetlen munka, tudás, alkotókedv és szeretet fekszik a kilátó építésében is. Én még a múlt évben, az előtte elhaladó Z sávjelzés készítése kapcsán félkész állapotában szembesültem vele először.
Azóta sokat változott és sok más kiegészítő létesítménnyel egészült ki a Magyar Falu Program keretében. Valóban különleges mind megjelenésében, mind a hozzá kapcsolt számos létesítmény hordozta jelképében, szimbólumában, mondanivalójában.
A Dobó-kilátóval kapcsolatban ez már nem is vicc, inkább tragédia. Több éve húzódó téma. Épp egy évtizede le van zárva. A tulajdonjogi viszonyok kísértetiesen hasonlóak, mint a Bálványon lévő Petőfi kilátóé. Azóta többszöri terv és pályázat váltás volt. Két éve új látványtervet is közölt a sajtó, ami akkor 83,6 milliós beruházást jelzett. Ez a régi tartóelemeire épült volna, aminek már a múlt év szeptemberére kellett volna elkészülnie. Aztán ez év februárjában új közbeszerzési eljárás indult. Ebben a meglévő acélváz és merevítők felhasználása szerepelt. Három pályázat volt, de a legkedvezőbb is meghaladta a 118,7 milliós pályázati összeget. Mivel az „Ajánlatkérő a szerződéskötéshez szükség kiegészítő fedezetet sem pályázati támogatásból, sem a meghatalmazó ajánlatkérő saját forrásából nem tudja biztosítani.” ezért a június végi eredményhirdetésnél sikertelennek minősült. A dokumentum szerint a befejezetlen eljárást követően nem indul új eljárás.
De én is úgy zárnám, hogy ez nem lehet a végső szó. Bízni kell!
Ezek jó hírek, de az Eged-hegyi kilátó ügye már vicc. Mivel Egerben laktam elég sokszor mentünk fel gyerekkoromban az Egedre még a 90-es években. Kb. 15 éve voltam fent utoljára, de már akkor is elég rossz állapotban volt. Korábban a tulajdoni viszonyok miatt nem lehetett, később meg a közbeszerzési pályázat hiusult meg. Ez most már a második pályázat ami nem sikeres pedig ha jól emlékszem már az új kilátó vizuális terve is megvolt, csak nem fért bele a pénzügyi keretbe. Országos szinten már a legkisebb faluban is építenek kilátót, a turisztikailag egyik legkiemeltebb várostól 5 km-re meg évek de inkább évtizedek óta nem sikerül megoldani a felújítást. Nem is feltétlen kéne teljesen új építmény, hanem a mostani fúrótornyot lekezelni, a deszka padlózatokat és a feszítő sodronyokat kicserélni (ha jól tudom ez a fő gond, hogy a sodrony több helyen elengedte, így statikailag nem megfelelő). Nem hiszem, hogy ne lenne rá pénz (Kisgyőrben például most adtak át egy elég igényesen kinéző fa kilátót).
A kilátó alatti mezőről is van jó kilátás, de egyszerre csak egy szöget látni egy helyről, a kilátóból pedig körben lehetett látni mindent. Pedig az egyik legjobb kilátóhely, ahonnan nyugat felé látni a Mátrát, Cserhát keleti gerincét, északnyugat felé Karancs-Medves, Heves-bordosi dombság, észak felé sorban az összes követ, dél felé a Tisza-tavat. Kár érte, nem nagyon értem a dolgot, de azért remélem egyszer csak megcsinálják.
Az előzőekhez még csatlakozhat, hogy az Eucharisztikus Világkongresszus tiszteletére hazánk minden állami erdőgazdasága emlékkeresztet állított. Az Északerdő Zrt. ennek, a Lillafüred fölötti Szinva-forrás melletti helyszínt választva, egy újabb létesítménnyel gyarapodott a Bükk.
Az augusztus végén felavatott emlékkereszten a Világkongresszus jelmondata szerepel: „minden forrásom belőled fakad”. Ezzel kettős szerepet kapva, egyben a víz éltető forrásának fontosságára is felhívja a figyelmet, az erdőjárók számára ez az új létesítmény.
Az elmúlt időszakban több érdemi tevékenység is történt, indult a Bükk területén.
Befejeződött a LÁEV kisvasút második szakaszának felújítása is, amely a Dorottya utca és a Diósgyőr-Majlát közötti szakasz rekonstrukcióját jelentette. Ezt követi a Közép-Garadnai rakodó és Lillafüred közötti szakasz újjáépítése. A teljes felújítás során nemcsak a pálya és a kiszolgáló berendezések újulnak meg, hanem a gördülő állomány, a járműpark is. Így várhatóan jövő nyárra már egy újnak mondható kisvasúttal utazhatunk a túrákra.
Több éves csúszás után, végre megkezdődött a Zsófia-kilátóval kapcsolatos beruházás is. A Felső-Hámortól a kilátóhoz vezető Körös-körül lombkorona tanösvény földmunkálatai után már az eredeti kilátó helyén is megindult a munka. Rögtön egy érdekességgel. A II. Világháború után elbontott régi kilátó alapköveit megtalálták az ide épített radarállomás antenna alapjaiban. A kövek az új kilátó építése során újból felhasználásra kerülnek. A tervezett munkák lezárását 2023-ra ígérik. Úgy legyen.
Ide tartozik egy negatív hír is. Az ugyancsak évek óta várt Nagy-Eged Dobó István kilátójának közbeszerzési pályázata a tavasszal kiírásra került. A nyár elején azonban a pályázat sikertelenségéről jött hír. Sajnos, azóta újabb fejleményről nincs információ.
Egy friss hír. Tegnaptól régészeti feltárás kezdődött a Kis-Mezőn lévő Kő-lyuk-barlangban. Az első kézből származó hír szerint, a két időszakaszra tervezett kutatási munkálatokat a Herman Ottó Múzeum régészei vezetik.
Végül egy érdekes program lehetőség. Október 9-én kerül megrendezésre az idei Fazola-Nap, Újmassán, az Őskohó térségében. Látványcsapolás és tiszteletbeli kohász avatás mellett más érdekességek is szerepelnek a programban.
Köszönöm a hivatkozást. Ezt az adatbázist még nem ismertem. A pihenőről, ha nem is, de róla több bejegyzés is megtalálható, sőt apjáról, Árminról is (aki "1907-ben lett főerdőtanácsos").
Kicsit olyan az, mint az aranyásás; sok befektetett munkával néha lehet is találni valamit, ha elég kitartó az ember :)
Ahogy korábban is írtam, egyszer elmegyek a környékre, még ha a hely fizikailag nem is létezik már. Ha sikerül további információra találni, mindenképpen jelzem.
Online keresés egyelőre nem hozott túl sok eredményt és szerintem kicsi az esélye, hogy ennél többet megtudjak róla. Esetleg további szaklapo(ka)t digitalizál még az Arcanum, akkor talán. Ezeket figyelemmel kísérem.
A Bükki Nemzeti Park monográfiába beleolvasva vannak hivatkozások pl. a Gyertyán-völgyi üveghuta történeténél forrásként az Erdészeti Lapokra, ami több mint 150 éve ad ki újságot. Úgyhogy szerintem abban is érdemes keresgélni a digitális adatbázis segítségével. Bár nagy az anyag, de a kulcsszóra keresve nem hiszem hogy túl sok találat lesz. Egy próbát megér.
Tegnap este utánanéztem a Bükk kalauzokban. Az eredmény: a 30-as, 50-es és 60-as évekbeli nem említi konkrétan a pihenőt az útleírásoknál, viszont két 70-es évekbeli igen kalauz igen (1970-es, és 1977-es) a Sügér-völgyet útbaejtő túráknál. Ezeken az előfordulási helyeken mindenhol csak azt írja róla, hogy szép fenyveses, lucos rész. Hogy lenne ott valami pad vagy ilyesmi, olyat nem. Az 1970-es kalauzban hátul a névjegyzékben is fel van tüntetve, a többi kalauzban nem láttam.
Egy padnak viszont túl sok a hely, egy egész osztály is kényelmesen elférne ott.
- Ahol jelenleg az Osterlamm-pihenő felirat van, kb. oda mutat az angyalkás térképen is a felirat. De ott biztosan nem volt. Vizenyős, mocsaras terület.
- Ugyanakkor, innen kissé északkeletre, van egy töltés, ami egykor jó eséllyel rakodó lehetett, és megy is rá a Sügér-völgyből egy szekérút, ami ugyan már alig járható, de egyébként komoly munkát fektettek valaha a kialakításába. Látok rációt abban is, hogy valahol arrafelé lehetett a pihenő, de nyomát ott sem találtam.
Egyelőre itt tartok a kutatásban, ha esetleg te tudsz újabb infót kideríteni, azt örömmel veszem ( és be is rajzolom ).
