Keresés

Részletes keresés

erikanyu Creative Commons License 2016.10.12 0 1 21334

Sziasztok!

Megjöttem. Nagyon köszönöm a segítséget ehhez a csodálatos úthoz. Ezzel a pár sorral szeretné meghálálni a segítséget, ötletet amit megint adtatok.

Róma 2016 ősz

 

Megpróbálom újra szavakba foglalni  amit adott Róma ősszel. Ugyanazzal a járattal indultunk most ősszel is, de most a Ti segítségetekkel a  http://www.azair.eu/ oldal használatával kerestem kifejezetten olcsó jegyeket. Sikerült is, potom 25 000 Ft-ért jegyet vennem Róma oda-vissza 2 fő részére. Mivel megvettem a wizar klubkártyát is, így a szállást is igen olcsón kaptam.

1. nap

Csomagolás, indulás, repülés teljesen flottul működött, így második alkalommal. Már nincs idegeskedés, félelem, csak élveztük a repülést. Érdekes volt, mert borús idő lévén csodálatos felhőket láthattunk a magasban. Érkezés időben, nem volt csak kézi poggyászunk. -  Na, azt még el kell mesélnem, igen komoly volt az ellenőrzés a reptéren. Nézzük, gyűlnek körülöttünk a rendőrök, mi történt. Kérdezem valami rosszat csomagoltam? Férjem pénztárcájában bankkártya nagyságú, alakú kés, valamint sörnyitó. Upsz ,ezek mennek a kukába.  - Fél kettőkor landoltunk, elértük a korábbi buszt is. Én nyáron is foglaltam jegyet, nekem bejött. Most a pénztáraknál irdatlan hosszú sorok, buszok előtt is. Mi szépen előregyalogoltunk és a http://www.sitbusshuttle.com/ járatával sebesen haladunk máris a termini felé. Ennél a cégnél nem gond, ha későbbre, vagy korábbra van a jegyed simán elfogadja az éppen induló járatra. -  A tömegről csak annyi, hogy sokkal többen voltak mindenhol, mint nyáron. Csodálkoztam is, mert azt gondoltam a nyári iskolai szünetben lesznek sokan. Hát ahhoz képest, tömeg fogadott minket mindenhol.  – A szállásunk a termininél volt, kinyomtatott google térkép a kézben, és rövid idő alatt meg is van a szállás. Nagyon szép, tiszta, ajánlom mindenkinek. Hotel Mariano. A reggeli nincs benne a szállásba, de lehet kérni, 5 euró/fő. Mi kértünk, mert jobb volt egy kis reggelivel útra kelni. A reggeliről annyi, hogy inkább olasz reggeli, édes sütemények, gabonapehely, gyümölcslé, kávé. De nekünk éppen megfelelt.

Szállás elfoglalása után irány az Angyalvár. Ezt már láttuk nyáron, de visszavágytam. Most mindenből alaposan felkészültem (útikönyv a kézben), és sorban állás alatt (mert volt egy kis sor, itt döbbentem rá, milyen sokan vannak most Rómában) felolvastam páromnak az útikönyvből.  Öt órára már be is jutottunk, és szépen kényelmesen körbejártunk minden szintet.  Első kávé megejtve a büfében.

azt terveztem, ha marad idő akkor már első nap megnézzük a Róma múzeumok első gyöngyszemét, ami később a legkedvesebb lett számomra az út során. Tehát irányba vettük a Palazzo Altemps múzeumot. mivel ez a múzeum este ¾ 8-ig nyitva volt ráérősen fedeztük fel a szebbnél szebb szobrokat. Rajtunk kívül talán még 3-4 ember lézengett a múzeumban. Ezt később visszasírtam pl. a Vatikánban.  Zárásig maradtunk. Ezután séta tovább, ami közbejött megnéztük. Pantheont már csak kívülről. Ott vacsoráztunk a tér jobb sarkán lévő szendvics bárban. Nagyon finom szendvicseket sütöttek. Elsétáltunk a Trevi kúthoz, bebiztosítva, hogy visszajöjjünk máskor is. Séta a Barberini metróhoz, és metróval haza a szállásra. Jegyek: Vettünk első napra fejenként két jegyet, majd másnap vettünk kétnapos romabérletet. Teljesen jól jártunk. Köszönöm Véleménynek az ötletét. Terminiről pár szó: első nap kicsit furcsa volt számomra a sok barna bőrű ember, de másnapra már megszoktuk. Nem piszkát minket senki, pedig minden este igen későn értünk haza.

2. nap

Második nap fél nyolckor kelés, 8 órára már meg is reggelizünk. (egy percet sem szerettem volna kihagyni Rómából). Fél tízre volt jegyünk a Vatikánba. Nyáron hazahozott Vatikáni térképet teleírtam okosságokkal, mit hol találok, mit szeretnék megnézni. Nagyon felkészülve indultunk útra és találtunk több olyan termet is amit a nyáron biztosan nem láttunk, találtunk. A festmények újra elvarázsoltak. Nem zavart a tömeg sem (annyira), szép komótosan haladtunk a termeken keresztül. Bár volt olyan rész ahol maguk a teremőrök terelték gyorsabb tempóval a tömeget. Végre elérkeztünk a Sixtusi kápolnához. Tavaly tudatlanságom, és a tömeg miatt nem néztem körül. Most megtettem, és sírtam. Ahogy a könyvem alapján felidéztem a bibliai jeleneteket, és követtem őket a falon, leírni nem lehet az érzést. Nem vagyok vallásos ember, de ez a terem most mélyen megérintett. Idén megtaláltuk a pápa mobil kiállítást is. Megkerestük a vatikáni postát, és adtunk fel képeslapot a mamáknak. Telítődve a látnivalókkal indultunk a már tavaly kipróbált jó kis tésztás helyünkre. Miután korgó gyomrunk jóllakott, indultunk volna a Szent Péter bazilikához. De ott olyan tömeg fogadott minket, hogy azt mondtuk most ez kimarad. Így metróval elmentünk a szállásunkra, és egy órácskát pihentünk. Ez nyáron is sokat segített, utána friss erővel vágtunk neki a délutáni programnak. Időjárást megnézve erre a napra nem ígértek esőt. Ha-ha. J H busszal elmentünk a Trastevere negyedbe. Buszközlekedés: Nyáron kizárólag metróztunk, idén mint rutinos utazok már busszal és villamossal is közlekedtünk. Igen ügyesen megtaláltuk a megállókat a google térkép funkciójával. Valamelyikőtök, és köszönet érte javasolta, hogy a buszon kapcsoljuk be az útvonal követőt, így tettünk és az segítette hol kell leszállni. Tényleg ha megérti az ember a táblákat nagyon jól lehet használni a buszokat, villamosokat. Megnéztük mindhárom templomot (Santa Cecilia  in Trastevere, San Francesco a  Ripa, Santa Maria in Trastevere) A Santa Ceciliának megnéztük a kriptáját is. Csodálatosak voltak a kis mozaikokból kirakott freskók. Miután kijöttünk a templomból óriási eső kerekedett, annyira zuhogott, hogy az esőkabát is kevés volt, vettünk egy kise esernyőt, mert azt persze a szálláson hagytam, mert ma nem fog esni. Szóval kicsit még sétáltunk az utcácskákban, de mivel átázott még a nadrágom is, így úgy döntöttünk  hogy visszamegyünk a szállásunkhoz. Már estére járt az idő, a termini környékén (konkrétan a terminivel szemben) egy kis pizzázóban megvacsoráztunk. Ittam egy jó kis forró csokit hogy kissé felmelegedjek. Bár hideg nem volt, csak csuromvízek voltunk. A szálláson jó hogy volt hajszárító szépen megszárítottam a cipőmet .

SCHF Creative Commons License 2016.10.03 0 2 21333

Sziasztok!

 

Itt a folytatása az élménybeszámolónak.

 

2016.09.26. hétfő, Forum Romanum, Palatinus, Circus Maximus, Capitolium, Maggiore és Gesu templomok

 

A mai délelőttöt az ókori Róma megismerésére szántuk. Metróval elmentünk 5 megállót a Colosseumig és onnét egyenesen a Forum Romanum romjaihoz startoltunk. Simán bejutottunk a Róma kártyával, nem kellett sorba állnunk semmit sem.

A Via dei Imperiali sugárút közepe táján, ahol a Via Cavour beletorkollik, az út déli oldalán egyszerű téglaépület jelöli a Forum Romanum bejáratát. Az első benyomás a capitoliumi palota dísztelen, kopár hátsó frontja és tornya, a Campidoglio tövében zöldellő ligetes park, melyből rengeteg kő fehérlik ki. Mintha őskori temetőbe tévedtünk volna be. Aligha van olyan hely ahol úgy érezhető a történelmi légkör, mint itt.

A Forum Romanumot eleinte Vesta szentélyként gondolták el, marhapiacból fejlődött politikai küzdőtérré, ahonnan nemcsak Rómát, de az egész Római Birodalmat kormányozták. A bejárat után elhaladtunk Basilica Amalia mellett, ami egy nagyméretű aulából áll, melyet oszlopok sora oszt külön hajókra. majd a Faustina temploma, Caesar temploma és Augustus diadalíve következett. Ezután a Via Sacrán jutottunk el a szónoki emelvényhez. Tőle jobbra volt a Lapis Niger, a Romolus sírja fölött nyugvó fekete kő, majd a szenátus Cúriája és Septimus diadalíve. Bal kéz felől Saturnus temploma és a Basilica Julia a bírósági csarnok, amelyet Julius Caesar nem sokkal meggyilkolása előtt építtetett. A Via Sacrán elhaladtunk a Vesta szüzek háza és Romulus temploma mellett. A Forum keleti részén a Venus és Roma templomától délre helyezkedik el Titus diadalíve. Egyíves diadalív, 15,40 m magas, 13,50 m széles.

A város bölcsője a Palatinus. Ezen a romantikus, zöldellő dombon rakták le a római világbirodalom alapjait, itt állt Faustulus pásztor kunyhója, aki a monda szerint felnevelte Romolust és Remust, Róma alapítóit. Augustus kora óta a császárok rezidenciáját építették a Palatinusra.

A Domus Augustustiana melletti lejtő felett le lehetett látni a Circus Maximus maradványaira. Kétezer évvel ezelőtt halált megvetően bátor gladiátorokat vagy vakmerő kocsi hajtókat  biztattak a nézők a vágta során az ókori világ legnagyobb versenypályáján, akár 300.000 ember is elfért, ma viszont szabadtéri koncerteket rendeznek.

Több órát sikerült eltölteni az ókori Rómában, ezért a Colosseumhoz már akkor értünk oda, amikor hatalmas tömeg fogadott minket. A Róma kártyásoknak is sorban kellett állni, megkérdeztük és egy órát jósoltak, amihez nekünk nem volt kedvünk, így kihagytuk, pedig a jegyünk érvényes lett volna rá. Amíg tájékozódtunk oda jött egy nő, aki felajánlotta, hogy bevisz minket külön díjért soron kívül, de mi nem kértünk belőle. Gondoltuk, megpróbáljuk másnap reggel, hátha betudunk még menni, mert a jegyünk érvényes lesz.

Metróval a Termini pályaudvarig mentünk és onnét elsétáltunk a Santa Maria Maggiore Bazilikához. Táska ellenőrzés, mint a repülőtereken, de nem volt hosszú a sor, gyorsan bejutottunk. A legnagyobb Róma 80 Mária temploma közül, 1377-ben épült harangtornya a legmagasabb a városban A mozgalmas barokk homlokzat mögött kora keresztény kincsekre bukkantunk. A középső rész és a diadalív aranymozaikjai a legszebbek. Borgia pápa VI. Sándor idejéből való a kazettás mennyezet, ami arannyal van bevonva,  állítólag a spanyolok rabolták el az éppen felfedezett Amerika indián őslakosságától a monda szerint.

Csodálatosan szép. Órákat el lehet itt tölteni, annyira sok a látnivaló, itt pihentük ki magunkat a gyönyörködés közben. Elhatároztuk, hogy megpróbáljuk még egyszer megnézni a Szent Péter teret és a bazilikát,  hátha nem lesz akkora tömeg, mint az ingyenes vasárnapon. Megint ugyanúgy eltévedtünk, mint előző nap, a metró feljáróból nem tudtuk merre induljunk tovább. Útba igazítást kellett kérnünk és gyalog indultunk el, de mivel fáradtak voltunk, ezért felugrottunk az első arra járó buszra. Nem értünk vele sokat, mert jól elvitt minket másik irányba és onnét még majdnem ugyanannyit gyalogolhattunk vissza, de most a Tevere partján sétáltunk el az Angyalok hídjáig és megállapítottuk, hogy megint kihagyjuk a bazilikát, mert még nagyobb tömeg hömpölygött az utcán és a téren, mint előző nap.

Az Angyal hídon ráakartak minket beszélni egy hopp-on, hopp off hajózásra a Tevere folyón, 18 euró lett volna a jegy egész napra és négy helyen áll meg, ki lehet szállni és visszaszállni, ugyanúgy működik, mint a busz. Gondolkodóba estünk, de végül kihagytuk. Nem tudom, hogy mennyire élvezhető ez a hajózás, mert elég mély a meder, nem sok minden látszik szerintem onnét.

Besétáltuk a belvárosba, mert látni szerettük volna még egyszer világosban is a Navona teret. Életünk legdrágább kapucsinóját ittuk meg ezen a gyönyörű barokk téren, 6 euró volt darabja, de a kilátást megkell mindenhol fizetni.

Gyalog indultunk el a térképünk alapján, hogy megnézhessük a Gesu templom hangjátékát, ami minden nap 17.30.-kor van.  Nehezen találtunk oda, vagyis elmentünk mellette, mondván, hogy nem ezt keressük, mivel nem volt egyértelműen kiírva a neve. A Velence palota udvarára mentünk be, nagyon szép, hangulatos kis tér fogadott minket egy kis szökőkúttal, pálmafákkal és innét már láttuk a templom kupoláját is, úgyhogy visszasétáltunk és megcsodáltuk Róma első és leghíresebb barokk templomát, melynek belseje egyetlen hatalmas díszcsarnok, hogy a jezsuiták prédikációi egységes térben hassanak a tömegre. Falait legdrágább márványfélék, dúsan aranyozott díszek, boltozatát mozgalmas barokk festmények fedik. Oldalain kevéssé mélyített kápolnák. Vártuk a harangjátékot, de aztán felcsendült a magnóból egy szép muzsika és megkezdődött a fény és hangjáték. Nekünk ez a templom volt a csúcs, csodálatosakat láttunk eddig is, de ez mindegyiket felülmúlta. (később derült ki, hogy én olvastam félre és nem harangjáték van, hanem hangjáték)

A naplementét ma a Capitolium dombjáról csodáltuk. A Capitolium dombja a legrégibb időktől fogva a Róma politikai, szociális és vallási életének központja. A dombtetőn Michelangelo tervei alapján épített jeles palotáktól szegélyezett Capitoliumi tér ékesíti, Marcus Aurelius lovas szobrával. Körülötte a Konzervaták Palotája, a Szenátori Palota és az Új Palota. Itt kapott helyet a Capitoliumi Múzeum, ami a világ legrégebbi múzeumi gyűjteménye. Ezt majd egy másik alkalommal nézzük meg.

A Császárfórumok mellett besétáltunk a belvárosba és a Trevi kút felé vettük az irányt.

Három nap alatt három féle színben élvezhettük. Első nap a lézeres megvilágításban, másodikban nappali fényben és az utolsó búcsú napon esti kivilágításban. Mindhárom nagyon különleges, de talán ez tetszett a legjobban. A kút mellett már korábban kinéztünk egy hangulatos Pizzériát, ahol készítettek glutén mentes lisztből is pizzát, úgyhogy a párom is megtudta kóstolni. Pizza in Trevi a neve, nem egy olcsó hely, de legalább itt volt, mert hiába kérdeztük meg több helyen is csak ingatták a fejüket, pedig az olasz sípályákon is már találtunk glutén mentes pizzát, nem újdonság ez már.

Hazafelé megcsodáltuk a Triton kutat a Barberini téren. Innét metróztunk vissza a Bologna térig és gyalog a szállodánkig.

 

2016.09.27. Kedd, Borghese park

Sajnos elérkezett az utolsó napunk is, összecsomagoltunk, majd megkértük a recepcióst, hogy vigyázzon a csomagokra és elindultunk metróval a Colosseumhoz, hogy hátha betudunk jutni és a kevés időnk ellenére is látunk belőle valamit. Viszont a sors nem ezt akarta és végül is nem is bántuk meg.

Várakoztunk a metró megállóban a föld alatt és olaszul mondták, hogy Attencióni, stb. valami van, gondoltuk, majd hamarosan az emberek akik gondolom tudtak olaszul, elkezdtek felfelé menni a lépcsőn. Azt gyanítottuk, hogy a metró meghibásodott és nem fog mostanában jönni, ezért felmentünk a Bologna térre és az első buszra, ami arra jött felugrottunk. Fogalmunk sem volt, hogy ez a busz merre  fog menni, ez a 168-as volt egyébként, de nem volt ismerős egyik megállója sem. Gondoltuk, majd leszállunk róla valahol, így is tettük amikor érzésből egyre-inkább eltávolodtunk a belvárostól inkább leszálltunk és gyalogoltunk jó sokat, és egyszer csak eljutottunk a Borghese parkhoz. Ha ide akartunk volna direkt jönni, akkor biztosan nem sikerült volna, de most véletlenül mégis. Tervben volt véve, hogy ha lesz időnk eljövünk, legalább kívülről lássuk, mert azt tudtam, hogy a galériába csak meghatározott időpont foglalásával lehet bejutni. A világ egyik legértékesebb szobor és festmény gyűjteménye van itt, képről láttam, csodálatos, de ezt majd egy másik alkalommal nézzük meg.

A múzeum előtti kis téren egy városnéző kisvonatra pattantunk fel és 3 euróért körbe vitt minket a parkban, láttuk a Borghese Villát a csónakázó tóval, szökőkutakat, nagyon hangulatos. A kisvonat tett egy rövidebb pihenőt a Pincio dombon, ahonnét csodás kilátás volt a Piazza del Popolo-ra.

Jól ki volt számítva már az időnk, úgyhogy sietnünk kellett a szállodába, mert menni kellett a repülőtérre, úgyhogy akartunk fogni egy buszt és megint nagy szerencsénk volt, mert pont a 495-ös busz állt meg a parkban, ami a mi szállodánk felé közlekedett. Búcsúzóul még fagyiztunk a szállodánk utcájában, eddig még sosem, mindig a belvárosban vettünk fagyit és meglepődve tapasztaltuk, hogy itt fél áron kapható.

Elhatároztuk, hogy igénybe vesszük a reptérre való kijutáshoz a szálloda transzfer szolgáltatását, mert kényelem szeretőek vagyunk és sajnos a buszt nem sikerült kiderítenünk, hogy pontosan honnét indul a Terminiről. Egyik nap ott keringtünk, de feladtuk a küzdelmet.

Ha még egyszer eljutunk Rómába, akkor megyünk a buszos, metrós kombinációval és utána járunk, hogy pontosan honnét megy a busz. Az biztos, hogy olcsóbb, mint ezek a transzferek, de sokat kell sorban állni hozzájuk. Amikor kiszálltunk a repülőtéren a kocsiból láttuk, hogy nagyon sok ember kígyózott ott a busz megállóknál.

Visszafelé a repülőtéren nem számolták meg a csomagokat, mindenki a kézi poggyászát vitte magával a repülőre. Most sem nézték meg a méreteket és a súlyokat, talán egy kicsit alaposabb volt a biztonsági ellenőrzés, átestünk egy motozáson is és az illatszereket is kivetették a poggyászból, odafelé Pesten nem foglalkoztak vele.

 

Ennyi fért nekünk bele ebbe a gyenge 4 napba, vagyis inkább 2 teljes  és két negyed napba.

Kaptunk ismét egy kis betekintést az örök városba és azt is megfogadtuk, hogy még visszatérünk!

BonLaci Creative Commons License 2016.09.29 0 0 21332

igen ilyen helyekre gondolok, múzeumok, templomok, vatikán stb. , köszi

Előzmény: vélemény (21331)
vélemény Creative Commons License 2016.09.29 0 0 21331

Hol? Templomokban, múzeumokban? Nekem csak egy hely jut eszembe, ahol nem lehet, a Borghese Galéria.

Előzmény: BonLaci (21330)
BonLaci Creative Commons License 2016.09.29 0 0 21330

szia. eddig 1 kérdés fotózni bárhol lehet (nem közterületre gondoltam) vagy kell venni fotójegyet?

Előzmény: SCHF (21329)
SCHF Creative Commons License 2016.09.28 -1 1 21329

Sziasztok!

 

Tegnap jöttünk meg Rómából, egy hosszú hétvégét töltöttünk ott a párommal és még mindig a hatása alatt vagyok, úgyhogy elkezdtem írni a beszámolót az élményekről.

Csak az első két napot foglaltam össze, ezt most idemásolom, aztán majd jön a folytatás is.

Elnézést kérek azoktól, akiknek nem tudok újat mondani, de talán az első Rómába utazóknak jól jön az útleírás.

Most jártam harmadszor az örök városban, de azt már most tudom, hogy nem utoljára, alighogy haza jöttünk és máris visszavágyunk.

 

Római élmények 2016.09.24-2016.09.27-ig

Egy kuponos ajánlattal leptem meg a párom születésnapjára és házassági évfordulónkra. Úgy időzítettem, hogy pont kint legyünk 09.25.-én a jeles napon.

Izgultam előtte és gyűjtöttem a látni valókat az úti könyvekből és a fórumról.

Minden jól sikerült, de azt már láttam az elején, hogy kevés lesz ez a pár nap és vissza kell még térni!

2016.09.24. szombat, indulás Rómába

13.05 órás repülőgéppel indultunk a Ryanair légitársasággal. Többször repültünk már életünk során, de fapados légitársasággal eddig még nem, ezért is voltam olyan izgatott és tettem fel annyi buta kérdést, de aztán mindent megértettem a fórumos bejegyzésből, de továbbra is tartottam a poggyász határoktól. Kell-e majd nekünk büntetést fizetnünk? Igyekeztünk beleférni a megadott keretbe, de csak a reptéren derült ki, hogy ez nem sikerült, mert a szabvány 55*40*22-es bőrönd 2 cm-rel szélesebb és mivel kemény fedeles sehogy sem lehetett volna betuszkolni a keretbe. A második kézi poggyászunk pedig kb. 5 cm-el volt magasabb, de ezt viszont betudtuk volna erőszakolni, mert nem tömtük ki. Megnyugtatok mindenkit, hogy nem kell izgulni, mert nem foglalkoztak a bőröndökkel, nem mérték meg és nem próbálták bele a keretbe.

Minden simán ment, ahogy kell, szekun átestünk gyorsan, még az illatszeres kis nylon tasakunkat sem szedették ki a táskából, bent maradtak a kis kézi poggyászban, valamint az övön kívül semmit le sem kellett venni.

Bent aztán volt időnk bőven, mert betartottuk a két órás időt, pedig ilyenkor ha már megvan az embernek a beszálló kártyája, elég lenne egy órával előbb is kimenni.

Kb. 1 órával a gép indulása előtt írták ki, hogy az A14-es kapuhoz kell menni és kezdődik a beszállás. Innét volt nekünk új a procedúra, de nem volt semmi bosszantó, sokan odaálltak már sorba, mi nem siettünk annyira, így nem is fértünk bele az első 90-be, tehát a csomagjainkat elvették és a gép rakterébe helyezték, ami azért is volt jó, mert nem nekünk kellett fel és lecipelni a gépről, ott keringtek a többi feladott poggyásszal együtt.

A repülőtéren Rómában megvettük az információs irodánál a Róma kártyáinkat, 38,50 euró darabja, adnak hozzá térképet és leírást, hogy milyen múzeumokra lehet felhasználni.

A transzfert eléggé elszúrtuk, mert nem néztem utána a taxi kérdésnek, pedig kaptam egy jó kis linket Tőletek itt a fórumon, de nem használtam fel, hogy kiszámoljam, hogy mennyi lesz a taxi, csak érzésből gondoltam, hogy ha a Ciampino repülőtérről a Termini pályaudvarig 30 euró a taxi, akkor a mi szállodánkig sem lesz sokkal több. Abban is hibáztam, hogy nem alkudtam a sofőrrel, azt mondta, hogy annyit kell fizetnünk, amennyit mutat majd a taxi óra, csak akkor kezdtem el idegeskedni, amikor már régen meghaladta a 30 eurót. Bukta volt, de mindegy, annak tudtuk be, hogy a poggyász büntetést úgy is megúsztuk. Korábban megkérdeztem a szállodánkat, hogy mennyi a privát transzfer és sokalltam érte az 55 eurót, hát most már visszasírtam, hogy inkább azt választottuk volna, mert a taxi óra a szállodánk előtt 70 eurót mutatott, pedig gyors úton jöttünk, nem kerülővel. Gondoltuk, hogy majd visszafelé jövünk rendesen a metro+busz kombinációval, mert eltaxiztuk az oda-vissza út árát.

A Hotel delle Province szállodában laktunk ugyanebben az utcában, egy kicsit azért kiesett a látni valóktól, de metróval elég jónak mondható volt a közlekedés, sőt még a végén egy buszt is találtunk, ami éppen a ház előtt tett le. Szép, 4 csillagosnak írt szálloda, bár az itthoni négy csillagosok azért sokkal szebbek, itt nem volt wellness, de jó nagyok a szobák, a miénkhez erkély nem tartozott, de úgy is felesleges lett volna, széfünk is volt, bár nem működött, eldugtuk a pénzt, de semmi sem tűnt el, valamint bőséges svédasztalos reggelit szolgáltak fel a szálloda tető teraszán. A párom glutén érzékeny, jeleztük is, úgyhogy készültek neki kenyérrel és süteménnyel.

Pár percet sétáltunk a Bologna térig és az onnét induló 62-es busszal szerettünk volna bejutni a központba, de pechünkre az orrunk előtt ment el a busz és még fél óra múlva sem jött a következő, úgyhogy feladtuk és mentünk a metróval. Féltem tőle, hogy milyen lesz a metrón a közbiztonság, de teljesen alaptalan volt a félelmem, semmi attrocitás nem ért bennünket, teljesen korrekt, normális helyzetek voltak és szinte minden metró állomáson ott álltak a katonák felfegyverkezve és sok rendőrrel is találkoztunk.

Két metró van a városban, mi a B metróhoz laktunk közelebb, ezért már kinéztem, hogy a Colosseumnál fogunk akkor leszállni és akkor ott kezdjük a sétánkat.

Csodálatos napsütés, kellemes meleg fogadott bennünket akkor este, jó sok időt elvacakoltunk ezzel a buszra várással, de a lemenő napsugár szépen bearanyozta a Colosseumot, az ókori Róma jelképét, a 7 új világcsoda egyikének választották. Mivel volt Róma pass-unk megnézhettük volna belülről is, de már késő volt, ezért csak kívülről jártuk körbe, majd tovább sétáltunk a Via del Fiori Imperial utcán és szemügyre vettük a Forum Romanum romjait és a császár fórumokat.

Róma újkori központja a Piazza Venezia, a tér déli oldalán áll a hatalmas méretű II. Viktor Emanuel emlékmű, az olasz egység 63 m magas márvány emlékműve. A rómaiak lenézően írógépnek nevezik, de minket elvarázsolt. Belülről is bejárható, a felső teraszról, csodálatos a kilátás az egész városra, lifttel lehet feljutni 7 euróért a 

Santa Maria d’Aracoeli felől, szerintünk megérte felmenni, innét néztük meg a csodálatos naplementét, ahogy lebukott a nap a felső teraszon lévő négy dekoratív bronzparipa mögött.

Hirtelen nem is tudtuk, hogy merre induljunk, ezért felugrottunk a 8-as villamosra, ami a tér mellől indult, addigra már teljesen besötétedett, ezért nem sok mindent láttunk, csak kipihentük magunkat egy kicsit. Ez a villamos a Trastevere negyedben közlekedett, gondoltuk majd leszállunk róla, ha találunk valami jó kis hangulatos részt, de a hídon áthaladva még korainak tartottuk a megállót, ezért majdnem végig villamosoztunk és megállapítottuk, hogy egyre-kevesebb a látni való arra-felé, úgyhogy inkább leszálltunk és sétáltunk visszafelé, de végül ismét visszaszálltunk a villamosra és mentünk a hídtól számítva kb. 2 megállót. Innét gyalog indultunk el a belváros felé, szerettünk volna találni egy kellemes vendéglőt, ahol megvacsorázunk.

Végül Róma legfestőibb terére lyukadtunk ki, a Campo de Fiori-ra. A reneszánsz város idegenforgalmi központja, kurtizánok vadászterülete, látványos kivégzések színtere volt. Komoran magasodik ki Giordano Bruno sötét bronz szobra, itt égették el 1600.02.17.-én.

A tér északkeleti végén áll Cancellária reneszánsz palotája, emeletes loggiasorokkal szegélyezett udvara esti kivilágításban különösen szép. Ezen a téren találtunk egy hangulatos kert helyiséget, ahol finom vacsorát ettünk.

Kis pihenő után a Piazza Navona dísztere tárult a szemünk elé. A középkorban lovasjátékokat tartottak, a reneszánsz idején piacul szolgált, mai pompáját Pamphili X. Ince pápának köszönhetjük, aki a tér déli sarkán megépítette hatalmas palotáját, a Palazzo Pamphilit. A tér díszei a barokk szökőkutak, déli részén a palota előtt áll a Neptun szobor, Bernini műve, nyilván azért alkotta, hogy méltó párja legyen a tér közepén álló Fontana dei Fiumi szökőkútnak, ami Bernini főműve. A tér északi részén a szimmetria kedvéért állították fel a harmadik szökőkutat, Neptun harca egy tengeri szörnnyel, ez Bitta és Zappala műve.

Trevi kúthoz igyekeztünk a Navonáról és útközben megcsodáltuk a Pantheon-t, az ókori Róma legépebben megmaradt épületét, I.e 27-ben épült. Csodálkoztunk rajta, hogy még nyitva volt este 9 körül. A klasszikus formaérzék és a római kupolaépítési technika remeke.

Szombat este lévén nagy nyüzsgés volt az egész városban, mindenhol utca zenészek játszottak, néztük egy darabig őket, majd megkóstoltuk az olasz fagyit és végre a Trevi kúthoz értünk. Rómának ez a legnagyobb és legnépszerűbb vízi színjátéka, hatemeletes palotákkal körül véve. Leültünk és gyönyörködtünk az éppen elkezdődő lézer show-ban, megkomponált zenére, különböző fényekkel világították meg a kutat. Sok ember nézte mint mindig, de azért a közelébe tudtunk férkőzni és bedobtuk a pénzt és kívántunk.

Hazafelé vettük az irányt, mert hulla fáradtak voltunk, felültünk a 62-es buszra, most éppen megtaláltuk a Velence téren, de nem lett a kedvencünk, mert nagyon hosszú az útvonala.

 

2016.09.25. vasárnap

Bőséges reggeli után irány a metró és megyünk az Angyal várhoz. Ki akarjuk próbálni a Róma kártyánkat. Elég bonyolult eljutni oda metróval, rá kellett jönnünk, mert a Bologna tértől a B metróval eljöttünk a Termini vasútállomásra és ott átszálltunk az A-ra, eddig rendben is volt, nem tévedtünk el, tudtuk is, hogy a Lepanto-nál kell leszállnunk, de aztán a metró állomástól már nem tudtuk, hogy merre is induljunk. A térképen elég nehezen tájékozódtunk, főleg, hogy sajnos már nem látunk szemüveg nélkül és mindig keresni kellett, hogy hol van, ezért a telefonos google térképpel közlekedtünk egészen addig, amíg le nem merítette az internet keretünket. Megtaláltuk a helyes irányt, de jó sokat kellett gyalogolni még onnét. Lehet, hogy gyorsabb lett volna a Piazza Poppolo téren leszállni és onnét gyalogolni. Viszont még az Angyalvár előtt megcsodálhattuk a Cavour teret és a rajta álló palotát.

Az avignoni fogságból hazatérve a pápák az Angyalvárat választották fellegváruknak, közvetlen átjáró volt a Vatikánnal, hogy ezen keresztül a pápa bármikor menedéket kereshessen a várban. Borgia VI. Sándor négy bástyát építtetett az alapnégyszögre.

Gyorsan bejutottunk a várba a Róma pass segítségével, semmi sor nem volt. Megnéztük a nagyszerű ókori spirális feljárót, a császárok egykori temetkező fülkéit, fegyvergyűjteményt, börtönöket, ahol a sok politikai fogoly raboskodott. Megcsodáltuk a pápai dísztermeket reneszánsz pompában, a felső teraszon áll Mihály arkangyal bronz szobra, nagyszerű kilátás nyílik Rómára.

Az Angyalvár után átsétáltunk a Szent Péter térre a Via della Conciliazone úton, a pápa és Olaszország közti kiegyezés emlékére néhány évtizede nyittatták meg. Útközben betérünk az út jobb oldalán egy csodálatos templomba, sajnos a nevét nem tudom, hogy melyik volt ez, de csak ámultunk és bámultunk a szépségén.

A tér csak vonzza az embert, sodorja a tömeg egyre beljebb a templomhoz. Kibontakozik a kereszténység legnagyobb templomának formája. Nagyszerűen tudatos tér alakítás, úgy tűnik, mintha a templom távolabb lenne, így nagyobbnak érezzük. A kolonnádok alatt sétálva, az óriás oszlopok sűrűjéből szebbnél-szebb variációikban élvezhető a szökőkutak vízpárája mögött emelkedő főépület képe.

Nem volt betervezve, hogy bemegyünk, de nem tudtunk ellen állni, ha már itt voltunk. Táskáinkat megnézték, letapogatták csipogóval és már bent is voltunk a téren. Rengeteg ember volt a téren, az ingyenes utolsó vasárnapnak tulajdonítottuk, de aztán ahogy jobban szemügyre vettük a tömeget, megláttuk a nagy kivetítőt és azon Ferenc pápát, ott volt a téren és körbe ment a pápai mobiljával. Gyorsan készítettünk pár fotót, és pont akkor jött felénk, úgyhogy sikerült találkoznunk vele, megáldott minket.

5 éve amikor utoljára itt jártunk, akkor még Benedek pápa tette ugyanezt az ablakból, de így ez a találkozás még közelebbi volt.

Konstatáltuk, hogy nem fogunk a bazilika közelébe jutni, hatalmas tömeg miatt, gondoltuk, hogy majd másnap még erre jövünk, aztán ha kimarad az sem baj. Az első római utam során amikor egy szervezett, buszos város nézésen vettem részt, bevittek a múzeumba és a bazilikába is, valamint a kupolában is voltam, de a párom ebből kimaradt még, talán majd legközelebb.

Ismét a metró felé vettük az irányt, mert a spanyol lépcsőhöz igyekeztünk.

Itt legalább a metró megálló közvetlenül a téren van, nem lehet eltévedni.

A Piazza di Spagna tér lelke a Trinita dei Monti francia templom előtt álló, egykor Sallustius tulajdonában lévő egyiptomi obeliszkig vezető díszlépcső. A díszlépcső tetején áll a Trinita dei Monti templom, XII. Lajos király megrendelésére épült a XVI. században. A templom két szimmetrikus harangtoronnyal díszített homlokzat Maderno alkotása, a templom belsejét érdekes festmények ékesítik.

A lépcső alján különös kőbárka szolgál szökőkútul, Baraccia, Bernini apja készítette 1626-ban.

Amikor először jártam itt akkor még a lépcsőn virágokat helyeztek el, nekem úgy jobban tetszett, mint így kopáran, ráadásul most újították fel, úgyhogy szürkés fehér a színe. Rengeteg turista özönli el, mi is leültünk és ott kívántuk elfogyasztani a fagyinkat, de jött is rögtön a rendőr és elzavart, mert a téren nem szabad enni-inni, sőt még a gitározás is tilos, de ezt néha olasz módra megszegik. A széles lépcsőfeljárón két oldalt ülnek a turisták és már annyira megtisztították, hogy a fehér nadrág is tiszta marad.

A spanyol lépcsőtől a híres Fontana di Trevi kúthoz sétáltunk, mert látni szerettük volna nappali fényben is.

A kút építésével a barokk pápák 1750-ben egy utolsó nagy emlékművet állítottak maguknak, mert hatalmuk az egyházi államban veszendőben volt. Ókeanosz, a tengeristen két paripával egy diadalkapun át száguld felénk.

A Via del Corso úton igyekszünk a Piazza del Popolo tér felé. A reneszánsz és a barokk Róma főútja, a híres római farsangi felvonulások és népi lóversenyek egykori színtere. Itt épült a legtöbb főúri palota.

A régi Róma főbejárata a Piazza del Popolo. Elliptikus alakú, nagyszerű dísztér. Keletről a Pincio-domb lejtője szegélyezi, pompás lépcsővel. A tér közepén II. Ramses fáraó közel négy évezredes egyiptomi obeliszkje.

A téren pihentünk meg az egyik kávézó teraszán és hallgatjuk az élő koncertet, mert valamilyen fesztivál volt éppen akkor.

A tér északi felén belebotlunk Leonardo múzeumba.

Itt is adtak kedvezményt a Róma kártyára, 8 euró volt fejenként így a belépő.

A híres művész, feltaláló munkáiból rendeztek kiállítást, több mint 50 munkáját gyűjtöttek össze, repülőket, bicikliket, ejtőernyőket és még sok mást. Érdekes volt nagyon.

Jól elfáradtunk, úgyhogy felültünk a 495-ös buszra a tér mellett, hogy pihentessük lábainkat. Teljesen meglepődtünk, hogy véletlenül éppen a szállodánk felé ment, úgyhogy majdnem le is szálltunk róla, de aztán mégsem, mentünk tovább a Tiburtina vasútállomáshoz, ez a végállomás. Innen pedig elmetróztunk Cestius Piramisáig.

A korai császári időkben készült temetkezési épületet az egyiptomi piramisok ihlették, négyszögletes alapzat, 29,50 m, míg a gúla magassága 36,40 m.

Innen busszal szerettünk volna visszamenni a városba és a Tbieris szigetnél naplementét akartuk megnézni. Sajnos nem a megfelelő busz jött, ezért leszálltunk róla előbb mint kellett volna és jó sokat gyalogoltunk a folyó parton, mire megtaláltuk amit kerestünk, de addigra már a nap lement sajnos.

A Tiberis olaszul Tevere folyó az Appeninekben ered és 20 km-re Rómától ömlik a Tirrén tengerbe, a monda szerint a városalapító ikreket, Romolust és Rémust egy kis kosárban itt tették a folyóba.

A Tiberis szigetet már az ókorban a gyógyítás istenének szentelték. III. Ottó császár 1000 körül megépítette a San Bartolomeo templomot. A kórház a mai napig őrzi a gyógyító hagyományokat.

Itt értük el a Trastevere negyedet, amit ajánlottatok már itt a fórumon, úgyhogy mindenképpen megakartam nézni, az előző nap a villamosról úgy sem sikerült ,de itt most bele csöppentünk a pezsgő éjszakai életbe, hangulatos, romantikus utcákon sétáltunk és kerestünk egy jó kis vendéglőt, ahol megvacsorázhatunk.

Itt a fórumon ajánlott Carlo Mentában kötöttünk ki, de csak véletlenül, ez tűnt szimpatikusnak és már nagyon éhesek voltunk addigra. Sajnos a teraszon nem volt hely, de betessékeltek minket egy szűk 2 fős asztalhoz. Sajnos az ételválasztásunk nem volt annyira szerencsés, mert a pizza tésztája olyan vékony volt, mintha pászkát ettem volna, a párom egy pár virslije volt feldarabolva, hogy többnek látszódjon és egy pici kupac krumplit szolgáltak fel hozzá, de az biztos, hogy ez egy nagyon olcsó kis étterem volt. 6 euró egy pizza és 6 euró egy virsli krumplival, 2 euró a sör és 2 a kóla. Bent a belvárosban minden nap ennek az árnak a duplájáért ettünk, de legalább azok nagyobb adagok voltak és normális pizza tésztát adtak a több pénzért.

Mindenesetre nem maradtunk éhesek, úgyhogy folytattuk tovább a sétát és bele botlottunk a Santa Maria in Trastevere templomba, ami Róma legrégebbi 3. századi Mária temploma, melynek homlokzatán a Máriát 10 női szenttel ábrázoló aranymozaik. Csodálatos ez a templom is és főleg sokáig nyitva, 21 óráig. Itt éppen most mise volt, de hamarosan vége lett és még maradhattunk, de egy másik kapun engedtek ki minket, úgyhogy azt sem tudtuk egy jó darabig, hogy hol vagyunk, teljesen eltévedtünk, de szerencsére amikor kijutottunk a házak és a szűk utcák labirintusából kiderült, hogy jó helyen járunk.

Elsétáltunk az útba eső busz állomáshoz és a Termini pályaudvarra vitettük magunkat, onnét pedig a B metróval haza a Bologna térre.

 

folyt. köv.

 

 

 

Törölt nick Creative Commons License 2016.09.28 0 0 21328

Talán majd idővel alábbhagynak...

Előzmény: oleandro (21327)
oleandro Creative Commons License 2016.09.28 -2 0 21327

Mi ez? rendőrállam?

Előzmény: Törölt nick (21325)
aldilá Creative Commons License 2016.09.27 -1 0 21326

Pedig csak Totti egészségére ittak...

Előzmény: Törölt nick (21325)
Törölt nick Creative Commons License 2016.09.27 0 0 21325
oleandro Creative Commons License 2016.09.27 -1 0 21324

Róma-szenvedély = passione romanista! :)

Előzmény: bonnita (21323)
bonnita Creative Commons License 2016.09.27 0 0 21323

Capitano, mio Capitano !

Auguri :)

Előzmény: oleandro (21322)
oleandro Creative Commons License 2016.09.27 -1 0 21322

pandabarát Creative Commons License 2016.09.25 0 0 21321

Sajnos késtek 3 hónapot. Mostanában nem fogjuk koptatni a patyolat lépcsőket :(

Előzmény: Törölt nick (21320)
Törölt nick Creative Commons License 2016.09.24 0 0 21320
Előzmény: pandabarát (21313)
Catella Creative Commons License 2016.09.20 0 0 21319
aldilá Creative Commons License 2016.09.19 0 0 21318

...római...

Előzmény: aldilá (21317)
aldilá Creative Commons License 2016.09.19 0 0 21317
llaci10 Creative Commons License 2016.09.17 0 2 21316

Ez meg duplán az utazási tanácsokba! :-)

Előzmény: Törölt nick (21315)
Törölt nick Creative Commons License 2016.09.17 -1 1 21315

Római házinéni újabb viccese a fb-ról:

 

 

Noi a Roma, grazie all'Atac, vediamo cose che voi umani non potete neppure immaginare.....

aldilá Creative Commons License 2016.09.15 0 0 21314

:)

Előzmény: bonnita (21312)
pandabarát Creative Commons License 2016.09.15 0 0 21313

Nincs túl sok változás június óta.

Előzmény: bonnita (21310)
bonnita Creative Commons License 2016.09.15 0 0 21312

Remélem nem nekem üzentek vele :)

Előzmény: aldilá (21311)
aldilá Creative Commons License 2016.09.15 0 0 21311

Két lófej is... Szomorú.

Előzmény: bonnita (21310)
bonnita Creative Commons License 2016.09.14 0 0 21310

Ez tegnapi fotó, egy barátom küldte, nem fog csúszni az átadás- reméljük a lépcső sem,

mert tényleg alaposan kisuvickolták :) szép lett no.

Előzmény: erikanyu (21309)
erikanyu Creative Commons License 2016.09.14 0 0 21309

Ó de jó, akkor én is láthatom remélem teljes pompájában majd a Spanyol lépcsőt. :) Pont ezen gondolkodtam, hogy mikorra lesz kész. Júniusban még javában dolgoztak rajta. Okt. 10-ig talán még csúszásokkal is belefér.

Előzmény: bonnita (21308)
bonnita Creative Commons License 2016.09.11 0 0 21308

Olvasgatom én is a római híreket, bár a nagypolitikához és a focihoz nem sok közöm van, de azért a várost érintő egyéb cikkeket ami elém kerül a hálón elolvasom. Hamarosan, szeptember 21-én átadják a felújított Spanyol lépcsőt, több fellépő mellett a Santa Cecilia Orchestra ad koncertet. A 135 lépcsőfok és
a kő korlátok restaurálása mintegy másfél millió euróba került, amit nagyrészt a Bulgari ékszer divatház fizetett.
"A lépcső egy értékes és törékeny emlékmű - magyarázza Paolo Bulgari a cég elnöke amely támogatta a helyreállítás -. Nem engedhetjük meg, hogy a felujítas után minden maradjon a régiben. Nem hagyhatjuk, hogy a barbárok ott egyenek, igyanak, szemeteljenek nem lehet úgy használni, mint egy stadion lelátót, ahol az emberek órákon át ülnek, lerészegednek és eldobálják a cigarettacsikkeket. Ha nem történnek megfelelő intézkedések, néhány hónapon belül ismét káosz lesz. "
Erre a szponzor plexi és üveg védőkerítés javasol a lépcső aljára amivel éjszakára lezárnák. Példaként Piazza Venezián a Haza Oltárát az "Írógép" lépcsősorát hozta fel.

 

Illetékes elvtársak minőségi turizmust emlegetnek.

 

A Római Kulturális Örökségvédelem  főfelügyelője Claudio Parisi ellenzi a lezárást, azt mondja: "Palánkokkal nem tudjuk megőrizni az építészeti örökségeket , azoknak létezniük kell nappal és éjszaka egyaránt, így  tervezték és építették hogy az embereknek lehetőségük legyen ott sétálni. A megelőzést az oktatásban kellene kezdeni."

Meglátjuk mi lesz. Én nem örülnék a korlátnak.


Azért én is látom az igyekezetet, hogy Rómát rendben tartsák, tavaly a Piazza Cairoli mellett laktunk, a tér
brutál állapotban volt, most pár hete örömmel láttuk, gyönyörűen rendbehozták

aldilá Creative Commons License 2016.09.11 0 0 21307

Róma egyre sötétebb válságban.

 

Futball, helyi politika, szemétszállítás és -feldolgozás, közlekedés, tömegközlekedés, maffia mindenütt, még a villámok is a népet "tizedelik"...

 

Csak az Úr maradt itt régi, meg a turisták...

 

Nem is rossz. :-)

 

RÓMA ÖRÖK

bonnita Creative Commons License 2016.09.04 0 0 21306

Köszönöm :)

A kutat én is felfedeztem, nagyon kellett kukucskálni át a kerítésen, a növényzet nagyon eltakarta.

Előzmény: Manipura (21305)
Manipura Creative Commons License 2016.09.04 0 0 21305

Tartalmas 4 nap, és klassz beszámoló. Köszönöm. Egy pillanatig kerestem a hétfői programismertetést, de ha hajnalban indultatok akkor kizarasos alapon a 21303. hsz-ban van. :)

 

A Farnesinát végre én is megnéztem idén. A mellette lévő épület udvarába is belestem a nyitott kapun, amivel szemben egy szép falikút van. A Farnesina emeletéről a kerítésen túl több díszítőelem és kertreszlet látható. Gondolom, eredetileg mind a Villához tartoztak.

Előzmény: bonnita (21303)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!