Első hozzászólásom ezen a fórumon, valójában csak ezért regisztráltam, bár úgy tűnik, nem olyan aktív mostanában ez a thread. A célom más szocio-/agorafóbiás emberek találni magyar nyelvterületen. Angol fórumot ezret találni, de azért mégis más a saját anyanyelvemen társalogni erről, olyanokkal akik ugyanabban a rendszerben/mentalitásban élnek. Sajnos azon a szinten vagyok, hogy nem dolgoztam évek óta és a tanulmányaimat is képtelen voltam folytatni nappali szakirányon, gyakorlatilag elzárkóztam a világ elől, kivéve a nagyon közeli családomat.
Amennyiben valaki szeretne társalogni vagy motiválni egymást a külvilággal való érintkezésre, nyugodtan dobjon nekem egy e-mailt: urssmai@gmail.com
Sziasztok ! Van köztetek debreceni ? Én az vagyok és 6 évig voltam fóbiás, mire sikerült kigyógyulnom..debreceni levelező társat keresek elsősorban hölgy személyében, akit ki is gyógyítanék ebből a betegségből..Természetgyógyász iparengedéllyel rendelkezem és 78 éves ffi vagyok..priviben bővebben: batizipocsikukaccitromailponthu..
Sziasztok! Csak szeretném megosztani a tapasztalataimat veletek, mert jól esik leírni. Illetve nem kérdezgetek addig feleslegesen, amíg tüzetesen végig nem olvastam a topicot, hátha válaszokat kapok :) Szörnyű dolog ez a fóbia. Nekem az utóbbi 1-2 évben durvult el nagyon :(
Olyan szintű emberundorom van, hogy a legalapvetőbb feladataimat is nehéz már ellátnom. Mindezt nehezíti az, hogy eladó vagyok egy boltban...rettentő nehéz a kedvesség, a lelkesedés megjátszása, nagyon leterhel estére. Buszra már csak akkor ülök, ha nagyon szükséges, de legszívesebben elsüllyednék, ha fel kell szállnom. Mindenhol azt nézem, hogy ki ,,méreget" és mit akar beszólni, legszívesebben egész nap otthon lennék elszeparálva mindenkitől. Tisztában vagyok vele, hogy segítség kell, csak az a fajta ember vagyok, aki megpróbálja először egyedül helyre tenni a dolgokat, hát meglátjuk.
Kitartást kívánok mindenkinek aki ebben szenved, és mihamarabbi gyógyulást!
Sziasztok! Én is szociális fóbiával küszködöm, de már az is probléma, hogy nem vagyok emberek között, nem kommunikálok eleget másokkal. Érzem a hiányát. Ma legalábbis, de lehet, hogy csak a koffein beszél belőlem. Nyitottam azIndex Kávéházban egy topic-ot (Introvert off-topic), ahol lehetne bármiről beszélgetni (bárkivel persze), ha van olyan, aki hozzám hasonlóan szeretne egy kicsit mással is foglalkozni, mint a lelki bajaival (de lehet azzal is). Pl.: tapasztalta-e már valaki, hogy a kávé kicsit csökkenti a tüneteit?
Bocsánatot kérek a moderátoroktól és mindenkitől ezért az off-topic megjegyzésért.
Keresem magyarország legjobb orvosát aki segítene kigyógyulni a szociális fóbiámból.
A legjobb referenciákkal rendelkező szakembert keresem.Nem szeretném az időmet vesztegetni felesleges gyógyszerek szedésével és hatástalan beszélgetésekkel.Abban a helyzetben vagyok már hogy az ilyen önsegítős és egyéb "sablonos" dolgok már nem működnek.
Üdv!Alakult egy önsegítő csoport a Facebook-on. E-mailben jelentkezhetsz. Nem tudok linkelni,úgyhogy bemásolom egy hozzászólásukat. Sziasztok! :) Én is szocfóbos vagyok, már vagy 10 éve. Az utóbbi hónapokban sokat javultam, egyrészt azért mert sok másik szociofábiással is tudtam beszélni, találkozni. Szám szerint 7 sorstárssal találkoztam akikkel azóta is tartom a kapcsolatot. Tervbe van véve egy találkozó. Örülnék ha veletek is kapcsolatba tudnék lépni. Van egy titkos csoportunk facebook-on, tehát külsős nem láthatja, hogy létezik a csoport.
A fb-on is több helyen hirdetem ezzel az ösztönzővel: „ #lelkigondok #önsegítőcsoport #közösség #szociálisfobia #szocfób #pánik #depresszió #elfogadócsoport
Sziasztok! :)
Kapaszkodó
Egy csoport, mely azzal a céllal jött létre, hogy biztonságos, elfogadó légkörben tudjunk beszélgetni, egymásnak és magunknak segíteni. Különböző lelki problémákkal küzdő emberek számára szeretnénk egy baráti társaságot létrehozni (például szociális fóbiások, pánikbetegek, kényszerbetegek, stb), de várunk szeretettel bárkit, aki szívesen csatlakozna, úgy érzi szüksége lenne egy közösségre ahol megnyílhat, megoszthatja problémáit, jól érezheti magát. E közösség alapvető és legfontosabb célja, hogy találkozzunk is egymással és ne csak online beszélgessünk. Tehát szeretnénk személyes találkozókat szervezni, közös beszélgetéseket, esetleg szabadidős programokat, kirándulásokat, illetve amire igényt tartotok. Elsőre lehet, hogy kemény dolognak hangzik egy ismeretlen személlyel találkozni, de higgyétek el, hogy valami közös mindenkiben van a betegségén kívül is! Sok lelki gond negatív beidegződéseken, negatív élményeken alapul, szeretnénk ezeket pozitívokra cserélni, az által, hogy jó közösségi élményeket szerzünk, melyekből erőt meríthetünk. Aki szeretne csatlakozni hozzánk, kérjük írjon magáról néhány mondatot az alább megadott e-mail címre, és egy nevet, mellyel felvehetjük titkos facebook csoportunkba, ahol majd a találkozók részletit megbeszéljük.
Tudom, ugyan nem most született a bejegyzésed, és nem tudom, aktuális-e még, de én is ugyanezzel a problémával küzdök, ill. a szoc. fóbiások ugyanazon csoportjába tartozom, azt hiszem.
Egyrészről nagyon szeretek társaságban, emberek között lenni, és a sors iróniája, hogy hobbizenész is vagyok (1-2 pohár ital után boldogan játszom a népnek...), ugyanakkor ha nincs ,,oldószerem", sokszor úrrá lesz rajtam a pánik és a brutális mértékű szorongás, ha túl sok ember előtt kell beszélnem, felszólalnom.
Az is gondot okoz, ha az egyetemi szemináriumokon 10-15 fős körökben egyszerűen a gondolataimat kellene csak megosztanom másokkal, de emellett határozott véleményem van a dolgokról és tele vagyok, tele lennék önálló gondolatokkal, és csak a szorongás gátol ezek kifejezésében...
Majdnem minden héten berúgok, mert olyankor felszabadultan tudok működni a számomra szimpatikus emberekkel és társasággal, de józanul sajnos csak a hozzám legközelebb álló barátaimmal nincs ilyen jellegű problémám, vagy azokkal, akiknek kevésbé szeretnék megfelelni és akiknek a véleményére nem adok annyira.
Te azóta mire jutottál, találtál segítséget, ill. javult esetleg a szitu?
És ugyanitt: léteznek még ilyen jellegű önsegítő csoportok, ahová csatlakozhatnék, vagy van-e bármilyen javaslata bárkinek így aktuálisan?
Na ez tényleg gáz. Mármint, hogy mindenki családot alapít (miután persze túl vannak több kapcsolaton meg kalandon is). Én meg még az unokatesóm lakodalmára sem mentem el. El is mondtak mindennek. Végülis érthető... Amúgy december eleje óta újra szedem a rexetint (mellé spitomin), de rivót sajnos nem adott a doktornő (a munkám jellege miatt). Azt hittem harmadszorra már nem használ, mert olyan szánalmassá váltam tőle, amit addig el sem tudtam képzelni. Pedig épp azért kezdtem el, mert totál elment a kedvem az élettől, plusz a vörösödés ártalmatlan szitukban. Szóval csak romlott az állapotom. De most úgy érzem, hogy kezdek felemelkedni. Pedig szilveszterkor itt ülök a gép előtt. Mégis olyan érzésem van, hogy most valami jobb fog jönni. Nem tudom. A libidót most is birizgálja, de egyáltalán nem olyan vészes, mint ezelőtt. Sőt. Ha volna barátnőm, egész nap tudnám produkálni magam... Olvastam is itt valamelyik topicban, hogy az illető korai magömlésre rexetint használt.
Basszus, most olvasom, hogy barátnőd is volt. Azért az nem rossz. Ez sem adott utána önbizalmat?
Hali! Én kétszer szedtem rexetint, mindkétszer bevált. (Na jó, a libidómnak inkább ártott. De a nőzés még így sem jött össze, szóval mindegy is...) Egy idő után a 30mg-s felét vettem be 2-3 naponta és hatásos volt így is. Augusztus végén hagytam abba. 1 hónapig semmi probléma, csak az agyam bizsergett néha. Azóta viszont rosszabb, mint előtte. Teljesen átlagos szituációkban is bevörösödik a fejem, depresszió is visszatért. Ami hiányzik, az az érzelemmentesség és hidegség, amilyenné tett. Lehet, újra kezdem. :/
Ez miért bizonyíték arra? Nálam volt olyan egy gyógyszerrel, hogy nem szedtem, de mivel ez benne volt a tudatomban, ezért elkezdtem ideges lenni, és ugyanolyan, vagy majdnem rosszabb állapotba kerültem, mint előtte. Ha elfelejtettem, hogy nem vettem be, akkor meg szinte fel sem tűnt. Félreértés ne essék, szerintem sem placebóról van szó, de azért érdekes elgondolkodni ezen.
Egyébként, én nem sok gyógyszerrel próbálkoztam, de az eddigiek mindig zombivá változtattak, a legkisebb adag is (alkohollal ugyanez a helyzet, de azt nem is bírja a szervezetem, mint kiderült a laboreredményekből...). Illetve, az orvosom sem ajánlotta, mert szerinte még fiatal vagyok ahhoz, hogy ilyen szerekre hozzászokjak, így ezek nélkül próbálom fejleszteni magam.
Udv, nem placebo kinyomoztam, ha nem veszek be 2.5-5 mg rexetint/het visszater a fob.
Tegnap mar a fszom ki volt az emberek kozt megint, es spontan pirulas -.-
Viszont mar ez az adag is sok, neha nincs agyam tole es szarul alszok. Az sztk ater megszunt nalunk am 🎅 bar tavasz ota nem voltam, lehet valtozott mar a helyzet.
Alighanem magan atert kell nezek, es vmit feliratni ami gyengebb mint a rex, nem?
Én is hasonló problémákkal küzdök. Örülök, hogy rátaláltam erre a fórumra és végre nem érzem magam olyan egyedül, mintha valami másik bolygóról jöttem volna...
Rengeteget keresgéltem netem, szeretnék eljárni egy csoportba, hasonló problémákkal küzdő emberek közé, úgy érzem, sokat segítene, de sajnos sehol sem találok :(
Ti nem tudtok esetleg hasonlót, vagy nem lenne kedvetek összehozni ilyet?
