Ez 1 db reakció helyet sokk db reakciót ír együvé .
1. Nem szeretem az egyenlőségjelet. Nem egyenlő az egyenlet két oldala. A nyil helyesebb.
Van amikor én is más jelet használok mint egyenlőségjel .
Ha az idő folyamatot hangsúlyozod, akkor -> nyilat írsz ; ha meg az atom összetétel egyezőségét hangsűlyozod, akkor = egyenlőség jelet teszel . Régebben az = jel használata volt jobban elterjedve, manapság a -> jel használata . A .= jelemet felfoghatod, mint ha a -> és az -> jel keveréke lenne .
2. Miért szerepel mindkét oldalon a H2O?
Mert ez a H2O oldószerként szerepel, és vesszővel választom el a paramétereket .
3. A H2O-t miért kell desztillálni? Pláne vákuumban? Ha a só kell, kirakom a napra bepárlódni.
Amikor tini voltam össze-eszkabáltam egy rozoga desztilátort . Olajat akartam desztillálni vele . Úgy fűtöttem alá, hogy az Ördög is megírígyelhette volna, de alig ment át valami a hidegebb lombikba . Arra következtetek, hogy ha nem lett volna benne levegő, akkor eredményes lehettem volna . Ha vákuumban desztilálsz, akkor alacsonyabb hőfkon is elmegy a desztiláció, és jobban kíméli a visszamaradó anyagokat, ami szerves anyagok esetében lehet fontos, és vannak hőre érzékeny szervetlen anyagok is .
Ha van kérdésed, írd le, de nem igazán értem, mi ez. :)
Ez arra szolgál, hogy ha nem egy-két reakciót vizsgálsz, hanem egy kisebb vegyi gyár igazgatója-felügyelője vagy, akkor a vegyi gyár összes alkalmazott rekcióját felvonultathatod ebben az 1 formalizmusban . Akkár 30 db, 300 db, 3000 db reakciót ♥
"A0: NaOH + HCl , H2O .= NaCl + H2O , a H2O alakot nem muszáj kétszer vesszősen kiírni . Az egyenlőség bal oldala rendre az akciós tagoké, és a jobb oldala a reakciós tagoké . cm. a H2O könnyen le vákuum desztillálható !"
1. Nem szeretem az egyenlőségjelet. Nem egyenlő az egyenlet két oldala. A nyil helyesebb.
2. Miért szerepel mindkét oldalon a H2O?
3. A H2O-t miért kell desztillálni? Pláne vákuumban? Ha a só kell, kirakom a napra bepárlódni. Ha van kérdésed, írd le, de nem igazán értem, mi ez. :)
Lett egy új tanulmányom, ami nem csak a kémiáról szól . Visszont a kémiai részéről szeretném kikérni a véleményeteket, mert ide diplomás vegyészek is járnak . Gondolom a képletei magától értetődőek lesznek, bár újszerűek{azt hiszem} a képletek, pontosabban a képletek halmaza .
"A CaCl2-nek van oldódáshője, az valahány kJoule/kg."
Na ez érdekelne, hogy mennyi is. Nem találtam meg egyértelműen.
Biztosan fenn van a neten.🙂
"de a vízmentesítéshez jól fel kell melegítened, 100+ fokra" Itt el kell érnem egy bizonyos hőfokot, vagy csak elég 100 felett tartanom egy ideig, hogy kipárologjon a víz? Gondolom a szárított anyag súlyából lehet következtetni, hogy még mennyi víz van benne?
6 kristályvizet köt meg, tehát több lépcsőben veszíti el a kristályvizet.
Az utolsó lépcső (monohidrátból kalcinált forma) 200 fok felett megy végbe.
260 °C (500 °F; 533 K) monohydrate, decomposes 175 °C (347 °F; 448 K) dihydrate, decomposes 45.5 °C (113.9 °F; 318.6 K) tetrahydrate, decomposes[5] 30 °C (86 °F; 303 K) hexahydrate, decomposes[1]
Jól írod, tömegállandóságig kell szárítabi (hevíteni).
"A CaCl2-nek van oldódáshője, az valahány kJoule/kg."
Na ez érdekelne, hogy mennyi is. Nem találtam meg egyértelműen.
"de a vízmentesítéshez jól fel kell melegítened, 100+ fokra" Itt el kell érnem egy bizonyos hőfokot, vagy csak elég 100 felett tartanom egy ideig, hogy kipárologjon a víz? Gondolom a szárított anyag súlyából lehet következtetni, hogy még mennyi víz van benne?
A CaCl2-nek van oldódáshője, az valahány kJoule/kg.
Ez szabadul fel, amikor oldod.
"Visszafelé" a vizet fel kell melegíteni 100 fokra (befekteted a fajhőt), el kell párologtatni (befekteted a párolgáshőt), majd a visszamaradt CaCl2 - nemtudomhány hidrátot hevíteni kell, hogy elmenjen belőle a kristályvíz.
A víz mennyiségével tudsz játszani, tehát nem oldod a CaCl2-t, csak lepermetezed vízzel.
A gond az, hogy ez melegítésre jó lehet, de a vízmentesítéshez jól fel kell melegítened, 100+ fokra. És akkor lesz 100+ fokos CaCl2-, aminek nem tudod a hőtartalmát kihasználni.
Szeretnék egy kis segítséget kérni! Előre bocsátom, hogy nem vagyok vegyész, így légyszi egyszerűen.
Azt szeretném kiszámolni, majd a gyakorlatban is kipróbálni, hogy pl.1kg útszóró sóból (CaCl2) mennyi energia szabadul fel amikor vízben oldódik, illetve mennyi energia kellene elpárolni az oldatot, hogy újra visszakapjam a só formát. A célt már kitaláltátok... hőtárolásra szeretném kipróbálni.
Persze, mondjad, gondolkodok rajta kicsit, aztán írok valamit amivel ki lehet nevetni a kinlódásukat az itternél. De ha nem érdekel, nem fárasztanám magam vele.
A magfúzió nem olyan dolog, amit egy feltaláló ki tud találni.
Ellenben rengeteg startup cég foglalkozik vele, és nagyon ígéretes fejlemények vannak a témakörben. Szerintem ha így halad a dolog előre, tíz éven belül meglesz.
Az optimizmusom alapja az, hogy több olyan fejlesztés is elindult, ami nem a lerágott csont Tokamak technológián alapul, hanem totál más működési elveken (Helion, Tae, stb..) , és döntik is a pénzt ezekbe. Van olyan, ahol higannyal összenyomott DT keverékkel dolgoznak, van ahol pont azt a pinch effektust használják ki, ami a Tokamakok egyik fő problémája. És van olyan, ami plazma ütköztetésen alapul. És ezek közül nem egy aneutronikus fúziót valósít meg, aminél a felszabaduló energia sokkal jobb hatásfokkal alakítható árammá, mint a hagyományos gőzturbinásoknál... Mindegyik ezek közül időarányosan sokkal jobb eredményeket produkál, mint a tokamakos technika, szóval nagyon esélyes, hogy az ITER, mire megépül, addigra teljesen elavult lesz. De legalább egy csomó műszaki problémát megoldottak vele.
Igen, kitalálná egy feltaláló azt a megfúziót ami olyan egyszerű mint egy gázkazán és 10 év múlva akkorák lennének a személyautók mint egy nyerges vontató?
Nem vezet ez sehová, akik majd tudnak magfúziót is használni azok nem fognak olyat használni mert nem lesz rá szükségük, másról szól az életük.
Ha nem akarunk szén-dioxidot termelni, akkor karbonmentes olcsó áramtermelésre van szükség. Ehhez meg kell valósítani a magfúziós energiatermelést. Szerintem ez fogja megoldani az összes jelenleg fennálló problémát..
Ráadásul a melamingyártás qrva nagy földgáz fogyasztó technológia. Azért részlegesen metánt oxidálunk!, és gázzal hőt fejlesztünk, hogy megkössük a szén-dioxidot....
Igen, ez a hátránya az akkumulátoroknak a benzinnel szemben, hogy se az oxigént nem kell se kifizetni se bele tölteni hanem csak úgy van mindenhol és a lemerült akkumulátortól se tud megszabadulni, kipufogni a nagy kék égbe, hogy majd csak lesz vele valami, hanem cipeli magával azt is.
Egy húzás van, de az is elég komplikált, iparágakat kellene összehangolni hozzá.
Kezdve a tengervíz sótalanítással, a közel keleten már probléma a part közeli vizek sótartalma emelkedik, Izraelben kisebb öblökből már pusztulnak ki a halak. Évi több millió tonna sóról van szó. Azt olvadék vagy higanykatódos elektrolízissel el lehet bontani nátriumra és klórra. A nátrium mint galván elem katód 3kWh/kg az már elég jelentős, azzal már lehet nagy hajókat meghajtani, jobb hatásfok, csak kb. 2 szert kell nagyobb tömeg mint ha szén-hidrogén lenne hőerőgépben, szóval reális. A klórt viszont csak a PVC gyártás tudná hasznosítani, elég sok az, 50 millió t évente 60% a klór benne. A szén-dioxid se tűnne el csak a hajó nyomán a lúgosabb tengervízben mint hidrogén karbonát. Vízi növény akkor lesz belőle ha nitrogén is hozzá valahonnan.
Szóval nem egyszerű, de azt hiszem az egyedüli lehetőséget olvastad most. (-:
Már látom, ahogy pótkocsit kötnek minden autó mögé, hogy a rengeteg felszabaduló széndioxid megkötéséhez szükséges melamint hordókban magukkal tudják vinni. Aztán ahogy a tulaj tanácstalanul nézeget, hogy mi a faszt csináljon a rengeteg megkötött CO2-vel.
Eléggé hitleteleníti a felfedezést, amikor ilyen ostoba példákat hoznak a hasznosításukra.
A széndioxid levegőből való megkötésének ugyanakkor van értelme, mert kémiai szintézisekre remekül felhasználható a levegőből kivont, aztán a felhasználás helyén egyszerűen felszabadított CO2.
Nátriumban a legegyszerűbb, bádoghordók. 3kWh/kg. Az anód simán lehet levegő oxigén. Ezt meg lehet csinálni egy hét alatt. A probléma nem műszaki természetű hanem társadalmi.
Kézenfekvő lenne szénhidrogén üzemanyagot gyártani napelemmel, szélkerékkel a feleslegből. Az egyik gond, hogy eddig nem sikerült elég jó tüzelőanyagcellát készíteni szénhidrogén alapon. Létezik alkoholos, de nem elég jó. Visszatérni a belsőégésű motorokhoz meg elég furcsa lenne.
Ami meg nem szenes vegyület, és könnyen ki lehet szedni belőle a hidrogént, az kb a nitroglicerinnel van egy súlycsoportban a megbízhatóságát illetően (hidrazin). :-) Az ammónia érdekes lehet.
