"2019-ben lejár az a moratórium, ami biztosítja, hogy az önkormányzati tulajdonba került repülőtereken ne lehessen megszüntetni a repülést, elűzni a területet használó szervezeteket, felparcellázni, beépíteni, más célokra hasznosítani az értékes földeket. Nem tudom, folyik-e bárhol, bármilyen tevékenység, ami a három év múlva robbanó bomba hatástalanítását szolgálja, én egyelőre csak a ketyegést hallom. Vajon sikerül például már 2016-ban megtenni néhány óvintézkedést, hogy 2019-ben ne váljanak földönfutóvá a repülőklubok és ne lehetetlenüljön el a nagygépes után a kisgépes repülés is hazánkban? Lesznek, akik megteszik a szükséges lépéseket, vagy lenyeljük ezt is szó nélkül, mint a Malév, az augusztus 20-i parádé, a Budaörsi Repülőnap megszüntetését, az eddigi reptérbezárásokat és repüléstörténeti értékeink külföldre történő kiárusítását?"
Bocs, hogy belevau, de alapvetoen a doksival semmi gond nincs. (Az, hogy amugy a hatosag hozzaallasa milyen, az mas kerdes.) A doksi nagy resze nem is a vitorlakra vonatkozik (hiszen azokkal senki nem repul kereskedelmit).
Valamiben konnyebbseget is jelent (ami amugy nem a hatosag joindulatan, hanem a kotelezo EU-s szabalyok miatt van), pl. nem kell kotott uzemidos (50/100/200 stb. oras) apolasokat csinalni, hanem egy eves felulvizsgalatot kell tartani. (Ez az un. MIP - minimum inspection program) Persze ez nem utkozhet a tipusgazda eloirasaival, tehat ha a Schleicher gyar eloir egy 50 oras apolast pl. az ASK-21-esre, akkor azt meg kell csinalni (bizonyos esetekben elterhetsz, de ezt most hosszu lenne kireszletezni). De ahol nagyobb a "jatekter", ott kevesebb kotelezo feladat is elegendo.
Muszerek: regebben volt egy magyar AD erre, az NKH ezt eltorolte (mondvan ugyis a gyarto altal meghatarozott kalibralasi intervallumokat kell tartani), viszont ebben a doksiban meg ugy nez ki, mint ha "visszahoztak volna". Pedig nem. Ha jol tudom, a gyarto is eloirja a ketevenkenti kalibralast, ebben nincs semmi lehuzas. Egy pitot-statikus rendszer ellenorzes Tokolon kerul 150 euroba (es ami baromi jutanyos, mert a Lajtan tul nem 50 euro egy avionikus oradija, hanem 200. Also hangon.).
Azert ok is haladtak a korral, a 11. oldalon ott van, hogy bekalibralhatod repules kozben is, mondjuk ha szabalyosan akarod azt csinalni, akkor vitorlaval ez maceras... (motoroset siman meg lehet csinalni).
Es amugy is, tudom, hogy seggel kell repulni, de a mai agyonszabalyozott vilagban sajnos ez nem eleg. Mert ha pl. Hatarhegynel valaki ugy gondolja, hogy a TMA alatt kolbaszol, kozben meg a +/- 300 metert csalo magassagmeroje miatt "belenyal", es azonos magassagon integet egy Ferihegyre megkozelitest vegzo 737-esnek... nos, akkor senkinek se lesz oszinte a mosolya.
9. IFJÚSÁGI VITORLÁZÓREPÜLŐ VB NARROMINE, AUSZTRÁLIA
Három értékelt versenyszám után a Club géposztályban remek teljesítményével Arday Dani az első helyen áll!!! További sok sikert kívánunk pilótáinknak! A napi részletes eredményeket kövessétek a Magyar Vitorlázórepülő Szövetség honlapjáról vagy Facebook oldaláról!
A Légiközlekedési Igazgatóságnak soha sem volt felügyeleti, ellenőrzési joga a légi sporttevékenység felett. Mégha valakik ezt valaha, valahol esetleg így leírták is(?).A fogalmak keveréséről lehet szó. Az Igazgatóság közlekedési, pontosabban légiközlekedési hatóság, s a sporttevékenységhez, mint olyanhoznincs köze. Felügyeleti, ellenőrzési jogköre csakis közlekedési szempontból volt.
Sajnos annak idején nem tudtam megértetni sokakkal, hogy mi a repülés, a "repülés", a sportrepülés, a légi közlekedés és még sok más fogalom közötti különbség, s a törvénytervezetet, amelyben ezeket a kérdéseket pontosan meghatároztam, összemismásolták, kiherélték és teljesen megmásították.
Ha a jelenlegi légiközlekedési törvényt és az ICAO (meg a JAR) szövegét tételesen összehasonlítanánk és értelmeznénk, azt hiszem, sok érdekes dolog derülne ki. Akkor persze indokolni kellene az eltéréseket. No erről ennyit.
Meg kell valljam, mélységesen felháborít a Légügy kisgépes társadalomhoz való hozzáállása. Valósággal ellehetetleníti működésünket és a földbe tipornak. Részükről a segítségnyújtás és közreműködés abszolúte ismeretlen. Jelen állapotok szerint csak KÖVETELNEK, BÍRSÁGOT rónak ki, de kérdezem én mit tesz annak érdekében hogy gördülékenyebben menjen minden?? Megmondom SEMMIT!!!! Az igazat megvallva szerelmese voltam ezidáig a repülésnek, de ezek a tények teljesen kiábrándítóak. Aki még nem hallott róla a fenti linken megtekinthető dokumentum tartalmazza a legújabb regulákat amiket ha 100%-ig követelnek rajtunk (lsd 15. oldaltól Lengyel műszerek) akkor a magyar Vitorlázó repülés 2016 évtől teljesen megszűnik létezni. Elkeserítő....
Viharfelhők gyülekeznek a Magyar Repülőszövetség felett. Gazdálkodásában több visszaélés is történhetett, rendőrségi nyomozás indult hűtlen kezelés gyanújával. Nem sokkal korábban a Fővárosi Főügyészség a szervezet törvénytelen működésére figyelt fel. A kifogásolt dolgot azóta reparálták. Ennek az lett a vége, hogy a szabadrepülős szakágnak továbbra sincs képviselete a sportági szakszövetségben.
A XIII. kerületi rendőrkapitányság hűtlen kezelés gyanújával folytat nyomozást a Magyar Repülőszövetségnél (MRSZ) – közölte a VS.hu megkeresésére a Fővárosi Főügyészség. A további részletekről a kapitányságot kérdeztük, amely megerősítette a nyomozás tényét, de bővebb tájékoztatást nem adott, arra hivatkozott, hogy folyamatban lévő ügyben nem adhat.A VS.hu az MRSZ-nél is érdeklődött, miről van szó, hallgattak-e ki a szövetség részéről valakit tanúként vagy gyanúsítottként, de nem kaptunk tájékoztatást. Információink szerint a nyomozásra több ügy is okot adhatott, amelyről az MRSZ elnökségének is tudomása volt. Az elnökségi üléseknek és a közgyűléseknek a repülőszövetség honlapján elérhető jegyzőkönyvei szerint az elmúlt években több, a szövetség gazdálkodását negatívan érintő eset jutott a felszínre.
„IMPROVIZATÍV” GAZDÁLKODÁS
A 2013. júniusi rendkívüli közgyűlés előtt az MRSZ ellenőrző bizottsága arra figyelmeztett, hogy nem készült valós alapokon nyugvó költségvetés, improvizatív gazdálkodás folyik. A budaörsi repülőtér vezetésének több esetben a tudomására jutott, hogy pénzek tűntek el, vagy pénzért anyagok kerültek ki, miközben ellenértékük nem a szövetség pénztárába került. A szövetség alelnöke és az ellenőrző bizottság ezzel kapcsolatos érdeklődésére a válasz vagy az volt, hogy:
„nem tudunk róla” , vagy pedig „nem kell ebből ügyet csinálni”.
A szövetség tavaly januári közgyűlése előtt az ellenőrző bizottság a budaörsi repülőtér (fotósorozatunkon a repülőtér brutálisan lepusztult, műemlék fogadóépülete) benzinkútjának különös elszámolási módszerére hívta fel a figyelmet. A kút üzemeltetője a repülőtér korábbi vezetőjének egy alkalommal kifizette egy adott időszakra a bérleti díjat, amit ő sajátjaként használt, nem fizette be az MRSZ kasszájába. Az ellenőrző bizottság kifogásolta, hogy emiatt nem történt feljelentés, jóllehet az eset kitudódott. Bár a bérleti díj hiányát észlelték, a bérlő által bemutatott átvételi elismervény után járó az összeget az MRSZ többször nem kérte. Így aztán a szövetség bevétele 140 ezer forinttal lett kevesebb. A bizottság azt sem találta az MRSZ számára előnyösnek, hogy a reptér vezetőváltása során három hónapon át két vezetőt is fizettek több mint 1 millió forintért. Kifogásolták, hogy nem történt tételes leltár az eszközök átadás-átvétele során, de korábban sem, ezért az MRSZ mérlegét fenntartásokkal lehet elfogadni. Azt is szóvá tették, hogy az ott működő plexiüzem bérlője helyett az MRSZ fizette – jelentős fogyasztás után – az áramszámlát.
A MŰKÖDÉS SEM STIMMELT
A MRSZ-szel szemben az ügyészség nem csak bűnügyi nyomozást folytat. A szövetség működését is vizsgálja. A Fővárosi Főügyészség Közigazgatási jogi osztálya 2014. május 26-i határozatában megállapította: az MRSZ törvénysértést követett el, amikor 2010. decemberben felfüggesztette a Siklórepülő-szövetség tagsági viszonyát. Arra hívta fel az MRSZ-t, szüntesse meg a törvénysértő állapotot. Az MRSZ elnöksége 2010. december 10-i ülésén függesztette fel a siklórepülők jogviszonyát, arra hivatkozva, hogy az MRSZ kötelező elismerésére vonatkozó résszel nem egészítették ki alapszabályukat. Így akkortól a siklórepülők szövetsége nem tudott élni szavazati jogával az MRSZ közgyűlésein. A főügyészség szerint a jogviszony felfüggesztése csak kivételes helyzetben indokolt, például amikor kizárnak egy tagot. Mivel ilyen nem történt, és a siklórepülősök tagsági viszonyát alapszabályi felhatalmazás és határidő nélkül szüntették meg, a döntés jogsértő volt.Az ügyészség azt is kifogásolta, hogy e döntés után a siklórepülősök helyébe emelték az MRSZ szakágaként a Szabadrepülők Szövetségét. Mivel ez a szervezet önálló jogi személyiséggel rendelkezik, ezért az MRSZ nem teheti saját szervezete részévé, ahogyan a többi önálló jogi személyiségű szakágazati szervezetet sem. Az ügyészség az MRSZ-t felszólította alapszabálya módosítására a saját szakágak létesítésével összefüggésben, és kötelezte, hogy legközelebbi taggyűlésén, maximum 60 napon belül, a kifogásolt törvénysértést szüntesse meg. Múlt hét kedden az MRSZ nem tudta végrehajtani a határozatot, mert alig jelent meg valaki a délutánra összehívott közgyűlésen, amely így határozatképtelen volt. Egy hete, szombaton viszont sikeresen tartották meg a közgyűlést, amelyen a törvénysértést úgy küszöbölték ki, hogy megszüntették a szabadrepülők tagsági viszonyát, ezért ennek az ágazatnak továbbra sincs képviselete a Magyar Repülőszövetségben.
KÖZÖSEN KELL TENNI VALAMIT, HOGY A SPORTREPÜLŐK BIZALMA VISSZAÁLLJON.
A legutóbbi MRSz közgyűlés Alelnök ellenes közhangulatban, de végül is az egyik alelnök levelét felolvasva kezdődött (a levelet mellékeljük).
A közgyűlés résztvevői az abban szereplő észrevételt elfogadva megállapították a közgyűlés a határozatképtelenséget. Egyik alelnök sem jött el, Mészáros Zoltán munkája miatt külföldön volt, Mészáros Norbert távollétének okát senki sem tudta. Nem mentette ki magát, és ez további ellenérzéseket szült. Az MRSz elnöke Mészáros László mentegette, magánéleti problémáira hivatkozott. A levélnek azon állítását, hogy az alelnökök bármiről le lennének tiltva senki sem erősítette meg. Én megjegyeztem, hogy egyesületeink nem tudtak felkészülni erre a közgyűlésre, mert nem kaptunk időben a tagszervezeteink számára megosztható és döntéseinket előkészítő információt. Például néhányan konkrét alelnök jelöléssel jelentkeztek volna, de azt csak a helyszínen ismertük meg. Hogyan tárgyaljam meg így klubommal a képviselendő álláspontot? Személyemre is érkezett javaslat, de ezt saját klubjaimmal előbb meg kell beszélnem (mert nem onnan javasoltak). Végül új közgyűlés meghirdetését javasolták a jelen lévők, egyesek még hármat ebben az évben (egy döntsön a témában mielőbb, a második válasszon akár űj elnökséget, a harmadik a szokásos év végi költségvetési ülés legyen) Szerencsére javaslatomra ezt elvetették (bár ez az ülés döntést nem hozhatott semmiben, úgyhogy az elnökségre vár a további ülések meghirdetése (vagy a Felügyelő Bizottságra). Az is kiderült az első percekben, hogy a “politika már bejelentkezett” az elnöki posztra. Néhány ember tapogatózott a MOB-nál, elnökjelöltet keresve, és a MOB illetékese erről azonnal tájékoztatta az elnököt. Az alelnök levelét az elnök meglepetéssel fogadta, azt mondta, ilyenekről szó sem volt a legutóbbi közös találkozásukkor.
A legközelebbi közgyűlésre a jelen lévő küldöttek nagy része javasolta a két alelnök menesztését és két új alelnök választását. Az elnök menesztéséről a levéllel ellentétben szó sem volt.
Várjuk a legközelebbi közgyűlési értesítőt (várhatóan október elejére lesz kitűzve).
A levél:
Tisztelt Közgyűlés!
Eredeti tervem szerint személyesen lettem volna jelen ezen az eseményen. Az eredetileg meghirdetett időpontban jelen voltam, de sajnos ma nem tudok itt megjelenni, tekintve, hogy Kína legdélibb csücskében képzem magam és csak 27.-én érek haza. Azonban mindenképpen szeretném megosztani gondolataimat veletek, hiszen számomra nincs más fórum arra, hogy megszólítsam az MRSZ tagságát. Eredetileg egy sokkal hosszabb és részletesebb anyaggal készültem, de az azon alapult, hogy itt leszek és felelni tudok a felmerülő kérdésekre. Mivel nem így történt, ezért próbálok tényszerű maradni.
Először a meghirdetett rendkívüli közgyűlés körülményeiről mondok pár szót. Ezeket már felvetettem az MRSZ más fórumain, de senki a füle botját sem mozdította, válaszra sem méltatták az MRSZ Alelnökét. A rendkívüli közgyűlést a Felügyelő Bizottság 2015 június 30.-i határozata alapján, 2015. 08.09-re hívták össze. A Meghívóban ugyan az szerepel, hogy a rendkívüli közgyűlést a Felügyelő Bizottság hívja össze, ám azt Mészáros László s.k elnök jegyzi. Ezzel kapcsolatban azt állítom tényként, hogy az MRSZ Alapszabály III. 2.3 (bc) pontja kimondja:
„amennyiben a Felügyelő Bizottság az Elnökségtől írásos jelentése alapján kéri. Ha azt az Elnökség a kéréstől számított 30 napon belül nem teszi meg, a Közgyűlést az FB elnöke összehívhatja;”
valamint az Alapszabály III. 2.4 a) és b) pontja szerint:
„A Közgyűlést, az Elnökség határozata alapján, az elnök írásban (ide értve az elektronikus levelet is) hívja össze. b) Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok a Közgyűlésről legalább 30 nappal annak időpontját megelőzően, a napirendi pontokkal együtt, az általuk megadott címen, írásban értesülnek. A napirenddel kapcsolatos írásos anyagokat és a határozattervezeteket legalább nyolc nappal korábban a Szövetség honlapján (http://www.aeroclub.hu) nyilvánosságra kell hozni.„
A fenti pontok alapján az MRSZ 2015. 08. 09-re összehívott Rendkívüli Közgyűlése NEM SZABÁLYSZERŰEN lett összehívva, ezért illegitim.
Indoklás:
Az említett közgyűlést az MRSZ Elnöke jegyzi a Meghívóban elnökségi határozat nélkül. Az elnökségi határozat hiányát az érintettséggel (MRSZ Alapszabály III. 1.6 a)) magyarázzák az érintettek. Erre az a válaszom, hogy az érintettséget is meg kell állapítani, azt nem lehet adottnak venni; valamint sem kötelezettség, sem felelősség alól való mentesülést nem látok. De még akkor is kellett volna valamilyen határozat és annak fényében élhetett volna a jogával a Felügyelő Bizottság ELNÖKE, nem pedig a Bizottság. A közgyűlés sérti a tájékoztatásról szóló szabályt is, hiszen sok tagszervezet NEM kapott semmilyen Meghívót a 2015.08.09-i rendkívüli közgyűlésre.Erről többen szóban tájékoztattak, de van írásos nyilatkozat is. Ez már önmagában támadhatóvá teszi a közgyűlés összehívásának szabályszerűségét.
Ki kell, hogy jelentsem, bár elnökségi határozat a körülmények miatt erről nem született, azonban az elnökség 2/3-a tartja a közgyűlés összehívását jogszerűtlennek, így az az Alapszabály értelmében az MRSZ Elnökség álláspontja. Mint fentebb említettem, ílyen irányú jelzéseinkre semmilyen reakciót nem kaptunk sem az MRSZ Elnökétől, sem a Felügyelő Bizottság Elnökétől (akinek legfőbb feladata az MRSZ szabályszerű működésének biztosítása) sem pedig az MRSZ Főtitkárától.
Ezért kérem a közgyűlést, hogy az összehívást minősítse szabálytalannak és utasítsa az MRSZ Elnökségét és Felügyelő Bizottságát szabályosan összehívott közgyűlés lebonyolítására.
A közgyűlés esetleges megtartására vonatkozóan kérem betartani az MRSZ Alapszabály megismételt közgyűlés határozat képességére vonatkozó szabályait:
„2.5 A Közgyűlés határozatképessége A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok illetve a tagok képviselőinek [a meghirdetésének napján, a Szövetség tagdíjelszámolásába lejelentett, természetes személyek (mandátumok)] több mint a fele jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagok illetve a tagok képviselőinek (mandátumoknak) az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, leghamarabb 3 nap múlva, de legkésőbb 15 napon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal megismételt Közgyűlést kell kitűzni, amely – a megjelent tagok (mandátumok) számára tekintet nélkül – az eredeti napirendben meghatározott tárgykörben határozatképes. A megismételt Közgyűlés – az eddig megjelölt feltételek esetén is – csak akkor határozatképes, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják. A megismételt Közgyűlés a meghirdetettől eltérő újabb napirendi pontot tárgyalhat, de nem hozhat az így felvett témában határozatot.”
Felhívom a figyelmet, hogy a Meghívóban nem hívták fel a tagság figyelmét a határozat képesség eme kitételére, nevezetesen arra, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek létszámára tekintet nélkül is határozat képes, tehát a megismételt közgyűlés is csak akkor határozat képes, ha az eredeti közgyűlés szerint a tagok illetve mandátumok legalább fele jelen van!!! MINIMUM: 1325 mandátum jelen van 10:00-kor!!!
Ha a közgyűlés mégis a megtartás mellett dönt, akkor a következő tényeket szeretném a napirendi pontokkal kapcsolatban a közgyűlés elé terjeszteni.
Az 1. számú napirendi ponthoz:
A Fegyelmi Bizottság eljárásához: Idézném a sporttörvényt: „12. §36 (1) A sportszövetség – a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – sportfegyelmi eljárást folytat le a versenyzővel, illetve a sportszakemberrel szemben, ha a sportszövetség verseny-, igazolási (nyilvántartási) és átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi.” Felhívom a figyelmet arra, hogy: sportfegyelmi vizsgálat.
Fekete Kornélia korábban éppen ERRE VALÓ HIVATKOZÁSSAL tagadott meg egy sokkal jobban sportfegyelmi felelősségnek értékelhető vizsgálatot. A személyi összefonódás akkor sem volt teljesen kizárható.
Vajon melyik felhozott „vád” volt alkalmas arra, hogy sportfegyelmi vizsgálat tárgyát képezze?
A Fegyelmi Bizottság a következőket rendelte el a vizsgálat megindításával együtt:
Vizsgálatot indít és azt a következő elnökségi ülés jegyzőkönyvébe foglalva személyesen értesít minket. A májusi elnökségi ülésnek NEM VOLT napirendje a fegyelmi vizsgálat, azt senki nem kérte. Nem is akarták, hiszen a történések egyértelműen igazolták, hogy „MEGLEPETÉSNEK” szánták.
Megtiltják az alelnököknek, hogy az MRSZ irataiba önállóan betekintsünk
Nos nem tudom ki vagy mi hatalmazta fel őket erre, de addig is nehézkes volt a betekintés.
2015.05.06.-tól felfüggesztenek minket az alelnöki teendőink alól
Nem 05-től, hiszen még kellettünk a Fegyelmi Szabályzat elfogadásához. Egyébként ki, vagy mi jogosítja fel őket arra, hogy a közgyűlés által választott Alelnököket felfüggesszék pozíciójukból. Megjegyzem, hogy Mészáros László Elnök Úr úgy testált ránk egy órával korábban határidős feladatokat, hogy valószínűleg tudatában volt annak, hogy nem tudjuk azokat teljesíteni. (Későbbi beszélgetésünk alkalmával Elnök úr tagadta, hogy ismerte volna a Fegyelmi Bizottság határozatát, sőt egyenesen azt mondta: Dobtam egy hátast amikor megláttam milyen badarságokat írt le Kornélia) Erről annyi megjegyzésem lenne: Akkor miért nem állt az oldalunkra, mikor mi is felvetettük ezt? Miért hallgatott?
A határozatot Fekete Kornélia, mint az MRSZ Fegyelmi Bizottságának Elnöke jegyzi, írja alá és az MRSZ 3. számú bélyegzőjével látja el.
1. Fekete Kornéliát az MRSZ 2009. májusi közgyűlése választja meg a Fegyelmi Bizottság tagjának, 5 éves időtartamra. Az MRSZ 2014. márciusi közgyűlése Fekete Kornéliát megválasztja az MRSZ Fegyelmi Bizottságának Elnökévé, mandátumát NEM hosszabbítják meg, erről semmilyen jegyzőkönyv, határozat nincs. Az elnököt rendes körülmények között a Fegyelmi Bizottság tagjai maguk közül választják, nem kell hozzá közgyűlés. Fekete Kornélia Fegyelmi Bizottsági mandátuma 2014. májusban megszűnik. MIÉRT IS Ő A FEGYELMI BIZOTTSÁG ELNÖKE? Felvetésemet az MRSZ jogi képviselője szóban jogosnak minősítette, később írásban feltett kérdésemre nem válaszolt. Adalék: Az MRSZ ominózus 2015 áprilisi közgyűlésének napirendi pontja: Fegyelmi Bizottsági tagok választása (5 fő) Miért? Mert nem volt Fegyelmi Bizottság, ezért a korábbi elnökségi ülés így hirdette meg a napirendet. Még egy kérdés: Fekete Kornélia milyen jogon használta az MRSZ számozott pecsétjét, amikor az MRSZ SZMSZ világosan meghatározza a pecséteket használók körét és sem a Fegyelmi Bizottság Elnöke, sem tagjai, sem az MRSZ egyszerű tagja nem jogosult a pecsét használatára. Mi történik, ha valaki jogosulatlanul használ ilyesmit? A pecséteket illetve az azokat használókat a Főtitkár köteles számon tartani. Kérdésünkre, hogy kinél vannak az MRSZ pecsétjei, kik használhatják azokat jogszerűen, a mai napig nem kaptunk választ.
A 2. számú napirendi ponthoz
Addigi felvetéseink teljes egészében az MRSZ-ben tapasztalható sorozatos szabályszegések megszüntetésére irányult. Semmi mást nem vettünk figyelembe, csak az érvényes szabályzatainkat, törvényeket és azt, ahogyan az MRSZ-en belüli folyamatok ezekhez a szabályzókhoz viszonyultak. Azt állapítottuk meg és részünkről TÉNYKÉNT kezeljük, hogy mind az MRSZ Elnöke, mind pedig a Főtitkára sorozatosan, rendszeresen és vélhetőleg szándékosan túllépik a hatáskörüket és az Elnökséget, ezzel a tagságot is megkerülve irányítják az MRSZ működését, kötnek szerződéseket és döntenek az MRSZ anyagi lehetőségeinek felhasználásáról. Ebbéli tevékenységükben számtalan esetben sértették meg a Ptk-t, a Sporttörvényt, a Btk-t, az MRSZ Alapszabályát és az MRSZ SZMSZt is. Véleményünk szerint kisebb és nagyobb súlyú szabálysértések történtek, de találtunk bűncselekményre utaló intézkedéseket is. Most néhány tény ezekről:
Az MRSZ Elnöke és Főtitkára az elnökség tökéletes kihagyásával köt meg MINDEN szerződést. Sem előre, sem közben, sem utólag nem tájékoztatják az elnökséget semmilyen szerződésről. Jelenleg az MRSZ elmúlt 2 évben kötött szerződéseinek egyikét sem tárgyalta, mi több hagyta jóvá az MRSZ Elnöksége. Ezt azzal igyekeztek magyarázni, hogy az MRSZ Ügyvezetője a Főtitkár, így az Ő jogköre a szerződések teljes körű intézése. (is). Mi ezt az álláspontot erősen vitattuk több Alapszabály pontra hivatkozva. Ezek a következők:
Preambulum:
„az alábbi Alapszabályt alkotja és a módosított Alapszabály értelmezése és alkalmazása során a PTK. 2013. évi V. törvény rendelkezéseit magára nézve kötelezően elfogadta.”
Alapszabály III 1.3:
„A Szövetség tisztségviselői: a) Elnök; b) 2 alelnök (megbízás alapján egyikük az általános elnökhelyettes); c) Felügyelő Bizottsági elnöke és tagjai; d) Fegyelmi Bizottság elnöke és tagjai; e) a Sportági Bizottságok, Szakági Szervezetek vezetői.”
Alapszabály III. 3.
„3. Az Elnökség 3.1 A Szövetség vezetését a 3 tagú Elnökség látja el, amely a Szövetség stratégiai céljainak elérésén munkálkodik.”
3.12 Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá.
A fent említett Alapszabály pontok egyértelműen kijelentik, hogy az Elnökség dönt mindenben a közgyűlések közötti időben. Mivel ezen véleményünk, bár többségben volt az elnökségben mégsem érvényesült, ezért kellett olyan szervhez fordulnunk, akinek jogában állt döntést hozni és akinek a szavát nem kérdőjelezhette meg az Elnök úr sem. Tényként szeretném kijelenteni, hogy az elnökség 2/3-ának álláspontját az MRSZ Elnöke tökéletesen figyelmen kívül hagyta (mint sok más esetben) ezzel újabb Alapszabály pontot sértve meg és felrúgva a demokratikus működés és önkormányzatiság szabályait. Állításaim bizonyítására idézem a Fővárosi Főügyészség beadványunkra írt válaszának vonatkozó részét:
Úgy gondolom, hogy ez a rendelkezés egyértelműen meghatározza, hogy az MRSZ vezetését az Elnökség látja el, mint ügyvezető szerv. Mint ilyen, véleményem szerint feladata és kötelessége a szervezetet olyan módon vezetni, hogy döntéseivel a Tagság érdekeit szolgálja. Ily módon szerződésekkel és egyéb intézkedésekkel teremti meg a Szövetség feladatainak ellátásához szükséges alapokat, mint strukturális, mint pénzügyi alapon.
Az Elnök úr és a Főtitkár Úrhölgy hatáskör túllépését a Fővárosi Főügyészség válaszának idézett része egyértelműen alátámasztja.
Ezzel véleményem szerint egyértelműen bizonyítottam, hogy az ügyészség bevonása nem az MRSZ érdekeit sértette, hanem éppen ellenkezőleg: Az MRSZ tagságának, sportolóinak jól felfogott érdekének teljes védelmét szolgálta.
További TÉNYEK az MRSZ Elnökének hatáskör túllépéséről: Megszegte az MRSZ 2013 decemberében hatályos Alapszabály vonatkozó pontját, amikor 5 év határozott idejű munkaszerződés helyett, határozatlan idejű munkaszerződést kötött a Főtitkárral:
MRSZ Alapszabály 2013:
XVI. A FŐTITKÁR (1) A szövetség hivatali munkáját és gazdálkodását a szövetséggel munkaviszonyban álló főtitkár irányítja a közgyűlési és elnökségi határozatok keretei között. A főtitkárt legfeljebb ötéves időtartamra, az elnök javaslatára, az elnökség nevezi ki.
A mostani közgyűlés összehívása után 3 napirendi pont javaslat érkezett határidőben az elnökséghez. Ezt az elnökség tiszte elbírálni az Alapszabály vonatkozó pontja szerint:
„c) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 8 napon belül a tagok és a Szövetség szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik a kiegészítés indoklásával és a tárgyaláshoz szükséges valamennyi információ megadásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség jogosult dönteni. Kizárólag ebben a tárgykörben a rendkívüli elnökségi ülés 8 napon belülre is összehívható. Amennyiben a kiegészítést kérő nem vesz részt a legfeljebb 8 napon belül összehívott, ezt a napirendi pontot tárgyaló Elnökségi ülésen, hogy kérését alátámassza, az Elnökségnek jogában áll a kérést elutasítani. Amennyiben az Elnökség a kiegészítési kérést elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.”
Miután a közgyűlési meghívó 2015. július 06.-án került fel a honlapra, vegyük ezt a dátumot elsőnek. Így 2015. július 06+8 nap 2015. július 14-re adódik, a gyakorlatban alkalmazott szabályok szerint 24:00. Az összes napirendi pont javaslat beérkezett eddig az időpontig. Az összes napirendi pont javaslatot az Elnök Úr elnökségi döntés nélkül, az elnökséget sem tájékoztatva, sem megkérdezve elutasította, ezzel, szokásához híven, ismét súlyosan megszegve az MRSZ Alapszabályát, hatáskörét túllépve, figyelmen kívül hagyva a demokrácia és önkormányzatiság elvét.
Néhány szó az égetőbb problémákról, nevezetesen a pénzügyi helyzetről.
Az MRSZ pénzügyeit elsősorban a közgyűlés által elfogadott pénzügyi terv szerint kell intézni. Ez a terv a benyújtásának időpontjában ismert adatok alapján készül, hosszú idő óta nullszaldósan. Evidens módon nem tartalmazhat olyan tételeket, amelyek nem voltak ismertek a készítésének pillanatában. A 2014-es és 2015-ös évben is voltak olyan nagy tételű bevételek, amelyek nem szerepeltek az elfogadott költségvetésben. Ilyen bevételekből 2014-ben kb. 25-28 millió forint származott és 2015-ben is hasonló a nagyságrend. Mi történt ezekkel a bevételekkel? Hová tűnt a pénz? Hová tűnt extra 25-28 millió forint? Ki kapott belőle? Ti kaptatok? A sportolóitok kaptak? A szakágak kaptak? Nem??? Akkor hol a pénz? Tudjuk persze, elvitte a hasonló méretű hiány. Az a hiány, ami nem volt tervezve. Tehát keletkezett év közben olyan extra bevétel, amelyről nem döntött az MRSZ közgyűlése. Az MRSZ 2014.-ig érvényes Alapszabály szerint: „m)Az éves költségvetési tervezet elfogadása a közgyűlés elé terjesztés előtt, a költségvetési előirányzatok évközi átcsoportosítása.”
Mikor döntött utoljára 25-28 millió forint átcsoportosításáról az MRSZ Elnöksége? Nem nagyon emlékszem ilyen döntésre. Ezeket az „extra” forrásokat az Elnök Úr és a Főtitkár Úrhölgy „költi el”. A tavalyi „pozitív” eredmény tulajdonképpen 25 millió negatívumot tartalmaz, amelyet egy előre nem látott bevétel elnökségi jóváhagyás nélküli „elköltésével” tömött be az arra nem hivatott személy. Nem a döntést kérdőjelezem meg ez esetben, hanem annak meghozatali mechanizmusát.
Az MRSZ jelenlegi Alapszabálya:
az Elnökség kizárólagos hatásköreiről: „4.6. az éves költségvetési tervezet elfogadása a Közgyűlés elé terjesztés előtt, valamint a költségvetési előirányzatok évközi átcsoportosítása;
„ Ha így marad minden, akkor az idei extra 25-30 milliós bevétel is hasonlóképpen tűnhet el, kihagyva az MRSZ elsődleges feladatát, a sport támogatását.
Ezt akarjátok? Azt akarjátok, hogy az MRSZ Elnöke, saját hatáskörében 60%-al 250.000 Ftról 400.000 Ft-ra emelje a Főtitkár fizetését, dacára annak, hogy a szövetség év tizedek óta 25-30 millió forint veszteséget termel? Csak a Főtitkár fizetése évente kb 9.000.000 Ft-ba kerül és ebbe az elnökségnek nincs beleszólása?! Azt akarjátok, hogy továbbra se legyen semmilyen támogatása a szakágaknak, a sportnak? Azt szeretnétek, hogy a továbbiakban se jusson el hozzátok semmilyen információ a szervezet működéséről? Engem már áprilisban kizártak a weboldal hírleveleiből, hiszen azóta nem kapok semmiről értesítést. Azt szeretnétek, hogy a Szövetség ügyét a szívén viselő (és most nem elsősorban magamról beszélek) tagjaink javaslatait folyton lesöpörjék az asztalról és semmilyen fórum ne tárgyalja? Mert ez lesz, ha így marad minden.
Összefoglalva:
Általánosságban kijelentem, hogy a Magyar Repülő Szövetség Elnöke folytatólagosan megszegi az MRSZ Alapszabályában foglaltakat, kizárja az Elnökség tagjait, így a teljes tagságot fontos döntések meghozatalából és sorozatosan túllépi hatáskörét. Félrevezetően kommunikál fontos dolgokat, így már sikerült az MRSZ Elnökségét 3 főre redukálnia, de a többségben lévők akaratát sem veszi figyelembe. Jelenleg egyedül vezeti a Magyar Repülő Szövetséget és már a kontrollt is a kezében tartja.
Mindezek figyelembe vételével a 3. számú napirendi ponthoz a határozati javaslatom:
A Magyar Repülő Szövetség Közgyűlése visszahívja Mészáros László Elnök Urat a Magyar Repülő Szövetség Elnöki tisztségéből
Csak a kötözködés kedvért helyesbítek. Más az oimpiai sportágak listája és más egy konkrét olimpia programja. Utóbbit a szervezők és a NOB az előbbiből válogatják össze. A vitorlázórepülés az elöbbi listának a tagjelöltje volt, bemutatót rendeztek a végleeges listára kerüléshez. Ami azután a zivataros időkben elmaradt.
Sportrepülő egyesületet neveztek el magyar híres repülőkről: Kvasz András Sportrepülő Egyesület Békéscsaba, Endresz Görgy Sportrepülő Egyesület Budaörs, Magyar Sándor Sportrepülő Egyesület Bicske, Opitz Nándor Sportrepülő Egyesület Dunakeszi, Császár Károly Sportrepülő Egyesület Kaposvár, Jelky András Repülő Egyesület Baja.
Nincs olyan sportrepülő egyesület, mely Rotter Lajos nevet viselné, pedig
volt az, aki 1933-ban felfedezte Hármashatárhegyet és az 1936. évi berlini olimpián pedig világrekordot repült. Az olimpia záróünnepségén ezért a teljesítményéért a vitorlázórepülést felvették az olimpiai sportágak listájára. A második világháború miatt azonban a további olimpiákat nem rendezték meg, a vitorlázórepülést a listáról nem törölték ugyan, mégsem szerepel az olimpiai sportágak között.Elhatároztuk, hogy ROTTER LAJOS HÁRMASHATÁRHEGYI SPORTREPÜLŐ EGYESÜLET néven egy új sportrepülő egyesületet alapítunk. Ezzel tisztelgünk Rotter Lajos emlékének.Célunk az is, hogy Hármashatárhegyi Sportrepülőtér visszakapja a működési engedélyét a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól.Mindez még elképzelési szinten van, kérünk minden sportrepülőt és mindazokat, akik nem sportrepülők ugyan, de szimpatizálnak e gondolattal, hogy támogassák törekvésünket.Minden kezdés óriási gondokkal jár. A Fővárosi Törvényszékhez történő bejelentkezés nem probléma, mert ilyen néven más egyesület nem létezik és a tíz főnek kell aláírni. Meg kell szerkeszteni az Alapító Okiratot és azt ugyancsak a Főv. Törvényszékhez kell benyújtani.Mindezek után jönnek az anyagi problémák, melyeket most nem kívánok felsorolni, de szükséges támogatókra találni, akik pénzadománnyal segítik az új sportrepülő egyesület létrehozását, megalakulását és munkáját.Amíg nem rendelkezik az új egyesület bankszámlaszámmal, addig a Hármashatárhegyi Sportrepülésért Alapítványhoz kell elküldeni a pénzadományt, ahol azt elkülönítve kezelik. Az Alapítvány bankszámlája: 11713005-20413260A Rotter Lajos Hármashatárhegyi Sportrepülő Egyesület tiszteletbeli elnökei lennének: Rotter Lajos és Rotter Ervin. A társelnök személyét keressük és jelentkezőket várunk elnöki feladat ellátására, a jelentkezők közül az első közgyűlésen a tagok megválaszják az elnököt.
Ha a kolleganak SPL-je van, marmint a Part-FCL szerinti SPL-je (ami a 32/2009 szerint meg GPL-nek hivtak), akkor az FCL.205.S a) reszet kell nezni, ami hivatkozik az FCL.135.S-re, ami szerint 6 ora oktatast kell csinalni egy ATO-nal TMG-n (=moviton).
Ebbol minimum 4 ora oktatoval, es minimum 1 ora pedig egyedul egy darab 150 km-es utvonalrepules. A vizsgan meg a vizsgabiztos a repules elott feltehet kerdeseket repelmeletbol, navigaciobol, repulogep sarkany,hajtomu,muszertanbol, repulestervezesbol, meg uzemeltetesi eljarasokbol.
Ebbol a lepcsobol mar pofonegyszeru PPL-t is csinalni, ha van 24 repult oraja TMG-n a TMG bejegyzes ota az FCL.210.A c) (1) szerint, akkor csak 15 oras kepzest kell lenyomni egy ATO-nal, ofkorsz minimum 10 ora egyedul, 5 ora minimum egyedul utvonalon, egy darab 270 km-es utvonallal.
Vasárnap ismét megpróbál közgyűlést tartani a Magyar Repülő Szövetség, miután hétvégén a küldöttek nem voltak határozatképesek. Heves viták várhatók az elnök személye, vezetési stílusa miatt, de hiába kutatnak egy 600 ezer forintos bevétel után is. A szövetséget közben a csőd is fenyegeti, hiszen az állami vagyonkezelő bíróságon követeli a budaörsi reptér elmaradt bérleti díját, és még a rendőrség is vizsgálja a szervezet gazdálkodását.
HIRDETÉS
KENYÉRTÖRÉST VÁLLALNAK
Végsőkig éleződött az ellentét a Magyar Repülő Szövetség vezetésében a vasárnapi közgyűlés előtt. (Múlt vasárnap határozatképtelenség miatt elmaradt a közgyűlés, mivel nem jelent meg a küldöttek több mint fele.) Az alelnökök és a működésképtelenné vált ellenőrző bizottság tagjai nem látnak esélyt arra, hogy a jelenlegi elnökkel, Mészáros Lászlóval kijutnak az egyre mélyülő válságból. Az MRSZ két alelnöke – Mészáros Norbert, Mészáros Zoltán – a tagszervezeteknek küldött levelükben kongatták meg a vészharangot. Azt írták: a szövetség működését átláthatóvá, kiszámíthatóvá igyekeztek tenni, e munka során egyre több apró vagy súlyos problémát tártak fel, a jog- és szabálysértéseket nevesítették is.
Ezek megoldása nem tűr halasztást, mert szerintük gátolja a szövetség munkáját. Észrevételeiket megpróbálták a szövetség elnökével közösen megoldani, de nem sikerült. „Az elnökségi ülések hosszú vitákba torkollnak még akkor is, amikor már korábban kétszer-háromszor is úgy tűnt, közös nevezőre jutottunk. A két alelnök és az ellenőrző bizottság tagjai nem látják a lehetőségét a Magyar Repülő Szövetség elnökével való további közös munkának” – hívták fel a tagság figyelmét.
Az alelnökök szerint a szövetséget egy személyben az elnök vezeti, a döntésekbe nem enged beleszólást, a szövetség ügyeiről nem kapnak tájékoztatást. Mindezek alapján veszélyeztetve érzik a kezdetén álló repülőszezont, a versenyeket, a tagok repülését, sőt az egész szervezet létét. Mészáros László elnök a közgyűlési meghívóban úgy reagált a az alelnökök levelére, hogy „az egyértelműen jelzi, a kapcsolatuk nem felhőtlen, azonban több pontatlanságot tartalmaz.” Mészáros a közgyűlés előtt nem kívánt nyilvános vitát kezdeményezni, de – mint fogalmazott – „természetesen minden ezzel kapcsolatos kérdésre kész nyilvánosan válaszolni”.
Budaörsi reptér, főépület, 2014.
NINCS REMÉNY
Az elnök munkájával elégedetlenek a tisztújításban bíznak, ezt szeretnék kiharcolni a közgyűlésen. Erre azonban szinte semmi esély. A szövetség alapszabálya tavaly több lényeges, a szövetségi képviselet meghatározó kérdésben megváltozott. Például a közgyűlésen csak akkor lehet napirendre venni egy témát, ha az ülésen a tagság 100 százaléka megjelenik, és a napirend módosítására szavaz. Ha nem, az elnökség által szabott napirend szerint haladnak, amin nem szerepel tisztújítás.
Az MRSZ működésének kontrollja megszűnt, mivel hónapok óta nem működik az ellenőrző bizottsága. Ezt is az új alapszabály tette lehetővé. A módosítása során a korábbi ötről három főre csökkentették a létszámát – háromfősre redukálták a korábban kilenc tagú elnökség létszámát is –, azonban egy tag mandátuma megszűnt. Az új alapszabály szerint viszont legalább három főnek, azaz mindenkinek jelen kell lenni a bizottsági ülés megtartásához, így egyáltalán nem lehet határozatképes a testület.
Az ellenőrző bizottság az elmúlt években számos ügyben hallatta a hangját, de állítólag hiába, mert süket fülekre találtak a vezetésnél. A 2013 júniusi rendkívüli közgyűlés előtt arra figyelmeztetettek, hogy nem készült valós alapokon nyugvó költségvetés, a szervezetben improvizatív gazdálkodás folyik. A testület szerint a budaörsi repülőtér vezetésének több esetben tudomására jutott, hogy pénzek tűntek el, vagy anyagok kerültek ki, de ellenértékük nem a szövetség pénztárába került. A szövetség vezetésének az ellenőrző bizottság ezzel kapcsolatos érdeklődésére a válasza vagy az volt, hogy: „nem tudunk róla” , vagy az, hogy „nem kell ebből ügyet csinálni”.
HALASZTVA SE FIZETTEK
Az ellenőrző bizottság több, visszásnak tartott történetre hívta fel a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség figyelmét. Mint azt megírtuk, a XIII. kerületi rendőrkapitányság hűtlen kezelés gyanújával nyomozást indított. Mészáros László, az MRSZ-elnöke a VS.hu-nak nem létező ügynek nevezte a büntető eljárást, ezért erről egyebet nem is mondott. A nyomozás tényét ugyanakkor már szeptemberben megerősítette a rendőrség. Úgy tudjuk, több tanút meghallgattak már, a nyomozás határidejét pedig meghosszabbították.
Az egyik lezáratlan ügy – amit információink szerint érint a nyomozás – a 2012 szeptemberben rendezett repülőnap, amelynek szervezője nem fizette ki az MRSZ-nek a 600 ezer forintos reptérhasználati díjat. A szerződés szerint naponta nettó 300 ezer forintot kért az MRSZ, ezen felül az elfogyasztott villany, áram, gáz díját. Az MRSZ elnöksége már 2012 októberben tárgyalt a kifizetetlen díjról, és az év végéig adott haladékot a szervezőnek a fizetésre.
A haladék lejárt, a pénz mégsem érkezett meg az MRSZ-hez. Legalábbis az ellenőrző bizottság nem lelte. Az elnökségtől azt a választ kapták, hogy a tartozás megszűnt, viszont a helyszíni ellenőrzésekor a könyvelésben nem találták a nyomát, bizonylatok sem kerültek elő. A gazdasági vezető arról tájékoztatta a bizottságot, azért nem szerepel tartozásként a könyvekben a 600 ezer forintos tétel, mert a szerződés szerint csak akkor kell fizetni, ha a rendezvény nyereséges. De nem volt az.
Az ellenőrző bizottságban az a gyanú támadt, hogy ezt a megkötést utólag írták bele a szerződésbe, figyelembe véve az elnökségi határozatot a halasztott befizetésről, továbbá az elnökségi ülésen a szervező által is elismert tartozást. Megkérdeztük a szövetség elnökét is, hogy a szervező, az elnökségi ülés határozatának megfelelően kifizette-e a 600 ezer forint használati díjat, de nem kaptunk választ.
Budaörsi repülőtér, főépület, részlet, 2014.
SE PÉNZ, SE SZÁNDÉK
A 600 ezer forint nem is nagy tétel ahhoz a több tízmillió forinthoz képest, ami a reptér tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. követel a szövetségtől. Abban perben májusban várható elsőfokú ítélet.
Mészáros László – aki egyébként a DK 8. számú választókerületi megbízott elnöke volt –, még úgy vette át a repülőszövetséget, hogy az állam tulajdonában lévő budaörsi repülőtér használatával kapcsolatban a 2002-ben létrejött szerződést tekintette érvényesnek, ami értelmében a MRSZ csak akkor fizet bérleti díjat a reptér használatáért, ha a szövetségnél nyereség keletkezik. Erről tanúskodik a 2012-es elnökváltás után, a volt főtitkár Jóri Tamás és Mészáros László között létrejött átadás-átvételi jegyzőkönyv is.
Viszont az is benne volt a jegyzőkönyvben, hogy az ÁPV Rt., majd utódja, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) 2010-ben 23 milliós számlát nyújtott be elmaradt bérleti díj címén, ami 2013-ra elérhette a 33 millió forintot. Egy lényeges tényadat ugyanis kimaradt az előzmények felsorolásából: 2005. március 1-én új bérleti szerződést kötöttek, amiben az MRSZ már vállalta, hogy havi 300 ezer forintos bérleti díjat fizet és állja a karbantartás költségeit. A bérleti szerződést az MRSZ felhatalmazott képviselője is aláírta, és azt követően is érvényben maradt, hogy a KVI 2005. szeptemberben a repteret átvette az ÁPV rt.-től.
Fimforgatás előkészületei a budaörsi reptéren, 2014.
40 MILLIÓ FELETT
Ennek azért van jelentősége, mert az MRSZ – többek között – a megszűnt 2002-es bérleti szerződésre hivatkozva nem fizet bérleti díjat a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, a KVI jogutódjának. Az ellenőrző bizottság szerint az átadás-átvételkor az elnök és a távozó főtitkár valótlan tényt foglalt az okiratba, amivel megtévesztette az új főtitkárt, az ellenőrző bizottságot, a szövetség tagjait is, akiknek ezt hozta tudomására.
Abban nincs vita a szövetségen belül, hogy az MRSZ nem fizet bérleti díjat, annak ellenére, hogy a vagyonkezelő 2005-től állít ki számlákat. Az MNV Zrt. megkeresésünkre múlt szeptemberben azt közölte, hogy „2005. novembere és 2010. novembere közötti számlákat az alperes 2010. november 5- én igazolható módon átvette, ezt követően azonban a számlák kiegyenlítésére nem került sor.” Az azóta eltelt 7 hónapban a követelés összeg még 4 millió forinttal nőtt, tudtuk meg az MNV kommunikációs osztályától.
Amennyiben a perben a szövetség veszít, a csőd szélére kerül, hiszen 123 milliós bevétel és kiadás mellett nem tudja kigazdálkodni a több tízmillió forintot.
Az MNV tudta nélkül működő haditechnikai park a budaörsi repülőtéren
NEM EGYEZKEDTEK
Az MNV tájékoztatása szerint az MRSZ arra hivatkozva nem fizet bérleti díjat, hogy értéknövelő beruházásokat hajtott végre a perbeli ingatlanokon, kéri ezek beszámítását. A vagyonkezelő viszont azt hangsúlyozta, ezeket idáig az MRSZ nem bizonyította, előzetesen pedig nem kért beruházásaihoz hozzájárulást. Az is igaz, hogy a 2005-ös szerződésben a bérlő jogai között nem olvasható olyan engedmény, hogy levonhatja a bérleti díjból a felújításra fordított pénzt.
Az MRSZ 2012 előtti elnöksége határozatot hozott arról, hogy az elnök feladata lesz az MNV-vel tárgyalásos úton megegyezni a tartozásról. Ezt azonban sem az előző, sem a jelenlegi elnök nem hajtotta végre. Az MNV közlése szerint a „Magyar Repülő Szövetségtől szándék, megkeresés, vagy jelzés semmiféle formában nem érkezett” a tartozás rendezése érdekében. Mészáros Lászlót is kérdeztük, aki azzal hárította el a választ, hogy folyamatban lévő peres ügyről nem nyilatkozik.
Már 2012-ben tudták a főtitkár 2013-as döntését
MEGJÓSOLTÁK A TÁVOLI JELENT
Akad még egy érdekessége a már idézett 2012. április 2-án kelt átadás-átvételi jegyzőkönyvnek, ami annak hitelességét is megkérdőjelezi. Az előzmények között hivatkoznak arra, hogy Jóri Tamás főtitkár 2013. február 18-án bejelentette távozási szándékát Mészáros László elnöknek. Vagyis a hitelesített jegyzőkönyv szerint már 2012-ben, amikor egyébként Jóri éppen átadta a főtitkári tisztséget, látták, hogy a főtitkár jövőre fog lemondani.
