Keresés

Részletes keresés

Sánta Kutya (SK) Creative Commons License 2017.06.10 0 0 56814

Röviden: Tatán Platán!

Előzmény: tomiwalker (56813)
tomiwalker Creative Commons License 2017.06.09 0 0 56813

Ha Tatán szeretnél jót enni, akkor Platán étterem a tó partján!

Előzmény: asciimo (56795)
gyalogolok Creative Commons License 2017.06.09 0 0 56812

Jó volt olvasni! Off: Júli 1-re készülök:)

Előzmény: asciimo (56796)
kompaktor Creative Commons License 2017.06.09 0 0 56810

 

 

Nekem általában nem szokott bajom lenni a túrabotot használókkal (néhanapján én is igénybe veszem őket), de az idei Kinizsin pont a Kő-hegyre felfelé menet (Tokodi pincék után) hozott össze a balszerencse egy botozó túratárssal – ez ugye egy olyan szakasz, ahol szinte lehetetlen előzni (lásd még: Téli Mátra, Hungaroring). Én általában bele szoktam esni abba a hibába, hogy nem szoktam szólni, hogy előzni szeretnék, gondolván, az egyén úgyis észrevesz, és lehúzódik… Ez most nem jött be. Gyorsabb voltam (lettem volna) nála, előzni nem lehetett, így igencsak ügyelnem kellett, hogy kikerüljek a gyakran veszedelmesen hátrafelé döfködő botok hatósugarából a szemem és egyéb testrészeim védelmében. Nagy megváltás volt elérni a széles erdészeti műutat; régen esett előzés ennyire jól! :-)

Előzmény: tomiwalker (56802)
pucros Creative Commons License 2017.06.09 0 0 56808

Speciel engem irritál, ha a nyakamban loholnak, ezért ha lehet, elengedem a gyorsabbakat - de ez tényleg úgy működik, hogy időnként teljesen reménytelen, úgyis jönnek még. Olyankor nem állok félre; valamikor nekem is haladnom kell.

A Pirosról rémlenek ilyen jelenetek Csikóváralja utánról.

pucros Creative Commons License 2017.06.09 0 0 56807

Sznuupi, én kb. 18:10-kor láttalak érkezni Mbányára (legalábbis akkor köszöntél joeyline-nak, és azt hiszem akkor mentél még pecsételtetni), Asciimo meg azt írja, 18:28-kor indult tovább onnan.

Talán ott nem találkoztatok, mint ahogy én se találtalak :)

Előzmény: sznuupi (56800)
asciimo Creative Commons License 2017.06.09 0 0 56806

"Engedd el a gyorsabbakat, te is jobban jársz"

 

Miért is? Ha mindenkinek félreálltam volna, akkor pont kicsuszok a szintidöböl. Voltam futo, gyorslábú, sose vártam el hogy valaki félreálljon. Ha nekem sietös, akkor megyek tökön paszulyon át. DE hogy a lassabb ember, aki esetleg a szintidövel küzd, félreálljon, hogy a futo az ösvényen elözhessen, na azért álljon meg a menet

 

Előzmény: Öregnándi3 (56801)
asciimo Creative Commons License 2017.06.09 0 0 56805

Valahol Mogyorós utan láttalak, de az is lehet hogy még a kocsmában. Még bólintottam is, eröm nem volt felállni, és odamenni, bocs..

Meg azt hiszem Bányahegyre akkor értel amikor indultam.

Előzmény: sznuupi (56800)
Ermak Creative Commons License 2017.06.09 0 0 56804

A múltkor egy terepfutó valahogy így fogalmazta meg az előzés "etikáját":

1. Szólunk, hogy jövünk.

2. Ha elengednek, megköszönjük.

3. Ha pofátlanul nem engednek el, akkor a következő pocsolyánál előzünk, és jól telibeb* sárral az illetőt.

 

:-)

 

Előzmény: tomiwalker (56802)
Sánta Kutya (SK) Creative Commons License 2017.06.09 0 0 56803

Nekem az a halálom, amikor az aszfalton is szorgalmasan és ész nélkül botozik valaki, és egy órán át hallgatom a kopogását, mert ha a saját tempómban akarok én is menni, akkor nem tudok elszakadni a közeléből.

Előzmény: tomiwalker (56802)
tomiwalker Creative Commons License 2017.06.09 0 0 56802

Én túrabottal megyek mindig, így készségszintre fejlődött a használata nálam, szűken magam mellett-mögött támasztom meg /elég széles vagyok e nélkül is /, ha a

kezeimre van szükség akkor lógatom a csuklómon, vagy átveszem mindkettőt egy kezembe.

A gond akkor van szerintem, amikor valaki hol használja hol nem alapon botozik, mert a holt időben tényleg még a használóját is csak zavarja a haladásban, a túratársakra

meg kimondottan balesetveszélyes, a hátra-oldalt ütemesen döfködő botvég.

Az előzésről az a véleményem, hogy mindig a hátulról érkezőnek kell figyelembe venni az előtte haladó pozicióját, tempóját. Ha egy szekérúton vagy szélesebb túraútvonalon

hátulról érkezem akkor az előzés könnyebben kiszámítható, viszont egy szűk ösvényen más a helyzet.

Senkitől sem várom el, hogy félreállva ritmustvesztjen, főleg egy tt-n az x-edik km után. Ha engem előznek, akkor megpróbálok a szélrehúzodni, ha szól valaki a hátammögül, de 

megtartva az addigi tempómat. Ha fel akarnának lökni, akkor lehet hogy ritmustváltanék...:-))

Öregnándi3 Creative Commons License 2017.06.09 0 1 56801

Igen, ezeket az egyszerű kéréseket bele lehetne írni az egyes TT-k előzetes anyagába:

"Engedd el a gyorsabbakat, te is jobban jársz!

"Szólj, ha előzni akarsz!"

"Vigyázz a bot hegyével!"

 

Mármint hogy:

1: ha előzni akarsz (akartok) akkor mondj annyit az előtted lassabban haladó(k)nak, hogy jobbról/balról/köztetek, (egyedül)/ketten/hárman stb., és akkor az előtted haladó könnyebben elenged és nem kell ugrálni meg táncolni előzés közben. [A bringás túrákon közvetlen "életveszély" van, ha nem mondják be, hogy hányan vannak. Elengeded az elsőt és belépsz a nyomba pontosan a második elé]

2: ha egy egynyomos, szűk ösvényen egy ideje már senki nincs előtted, akkor lehet, hogy mögötted feltorlódtak. Ilyenkor érdemes gyorsítani, vagy ha maximum tempón mentél akkor pár másodpercre lehúzódni.

 

Még valami: Lehet eset, amikor az el nem engedés végül azt a túrázót is fékezi, aki elől megy kicsit lassabban. Aki hátul megy kicsit gyorsabban, de majdnem teljes tempóval, az némi idő után megunja, összeszedi magát kilép a nyomból és nagy nehezen előz. Ettől viszont kifullad és miután visszalépett a nyomba lassabban kezd menni még a megelőzöttnél is, tehát visszafogja őt is. Ha a most megelőzött visszaelőz, akkor pedig tovább lassulnak.

Az "el nem engedés" különösen télen, a mélyhavas, taposott nyomos utakon tudja nagyon visszafogni a kicsit gyorsabbak tempóját.]

Előzmény: gurtnis (56798)
sznuupi Creative Commons License 2017.06.09 0 0 56800

Hali Asciimo!

 

Később indultam, hamarabb odaértem. Akkor mi is talalkoztunk. Vajon hol? 

Valaki tudja esetleg?

Előzmény: asciimo (56795)
Ermak Creative Commons License 2017.06.08 0 0 56799

A 8 órai indulással mi végigelőztük az összes táv mezőnyének jelentős részét.

A dózerutakon nem volt gond.

Máshol csomóan maguktól félrehúzódtak, ahogy hallották, hogy jövünk. A többieknél elég volt egy "Elnézést! / Köszönjük!" kombó.

Nagyon kevés olyan szakasz volt, ami anyira szűk, hogy várnunk kellett az előzéssel.

 

Ha meg kéne becsülnöm, talán 5-10 percet tett hozzá a menetidőhöz a kerülgetés - ez elhanyagolható veszteség.

(Akinek nem az, az meg ne a K100-on akarjon álomidőt futni. :-))

Előzmény: gurtnis (56798)
gurtnis Creative Commons License 2017.06.08 0 0 56798

Én is előztem jó pár száz embert.  Az előző években mentem botokkal én is, így tiszteletben tartom a botosokat, még azokat is akik  nem tudják jól használni.  Ahol lehetett előztem, ahol nem lehetett nem előztem. Nincs itt semmi baj,  nem hajt a tatár, idő van-volt elég. Azokon a helyeken, ahol szűk volt a hely, vagy széles a túrázó, vagy csoportosan egymás mellett mentek nem előztem, vagy "balról", "köztetek" szóval kértem helyet. Utóbbi hónapokban rengetek pozitív élményem van, még a 67-es úton is megállt a sor, átengedtek az autósok. Kicsi türelem, jókedv, meditáció, csodákra képes! :)  

Előzmény: pucros (56797)
pucros Creative Commons License 2017.06.08 0 0 56797

Én is a szerpentinen előztelek, anélkül, hogy felismertelek volna (ezt a kötözőszalagos dolgot nem tartottam észben), és számomra is rettentő dacosnak néztél ki, mert a két botoddal tényleg elfoglaltad az amúgy simán "kétsávos" út teljes széltét, fel kellett ugranom a padkára a mutatványhoz. Mondjuk én nem szólok be ilyen miatt, gondoltam, biztos okod van rá - és a hasfájás miatti aggodalom teljesen érthető magyarázat is az ilyen fokú befele fordulásra. Hallottam a szóváltást, az ember még akkor is dohogott, amikor engem előzött - meg is kérdeztem, na és az tetszik-e neki ahogyan én botozok (az tetszett).

Előzmény: asciimo (56795)
asciimo Creative Commons License 2017.06.08 0 0 56796

Kicsit hosszu lett, és nem sok benne a magvas gondolat, de lehet hogy van benne olyan amiböl tanulhat valaki, akkor már megérte idemásolni...

asciimo Creative Commons License 2017.06.08 0 0 56795

K100 - 2017

A kidepozast relativ koran, mar szerda este elkezdtem. Ekkor autoztam ugyanis Tirolbol Kemencére, es Tatabanyanal jöttem le a pályáról, innen toronyiránt ugyis a Gerecsen vezetett at az utam.
Vertestolna, Péli, Tokodi pince, es Horgaszto volt a negy pont ahova raktam ki cuccot. (utobbi helyre masfel liter hüs vizet, direkt egy Wattens-i forrasbol.)
Igy aztan amikor szombaton delutan leheveredtem a Horgásztónál (K/K+ elágazás) a földre, nagyon meglepödtem, hogy hüvös a viz, hiszen mar két és fél napja a terepen volt.
De ne szaladjunk elöre. Penteken mar csak ket pontot tettem ki, es este odaadtam HOtdogmennek ket zacskoban deposcuccot. Pilisszantoi müutnál éppen pakolom a kis géljeimet, amikor megjelenik egy
cseh rendszámu (Brünni) auto, es megprobaljak az utjelzö tablakat olvasgatni. Nem ertenek semmit, mint kiderult a Szantoi templomot kerestek. Kicsit meglepödtek hogy el tudtam nekik mondani merre van,
plane szlovakul :)
Tatán a tábor parkoloja már tele, de amugy sem szeretem itthagyni a kocsit, kicsit messzebb parkoltam le. Elötte meg vacsorazni szerettünk volna apámmal a szomszed utcaban levö büfesoron, hat
mit mondjak mellbe vagott a magyar mentalitas. "Nincs, jaj arra varni kell, mindjart megnezzuk van-e meg, mi mar zarva vagyunk" mindenhol ezeket hallottuk, Közben az utcan/setanyon
rengeteg vendeg setal, es probal valamit fogyasztani. De a rutinos vendeglatosok ügyesen megoldjak, hiaba ülnek a teraszon kb. huszan, gyorsan lehuzzak a rolot, nehogy penzt kelljen keresni.

Na mindegy, kocsival felvittem apamat a vasuti megallohoz, majd atöltöztem a masnapi futoszerkoba. Levittem a kocsit leparkolni, majd visszasiettem a vonathoz. Együtt mentünk pestre,
majd ragasztgatasok utan ejfelkor elaludtam.
Reggel 5:15kor ebreszt az ora, taxi 5:25kor var. 6:00kor mar a rajtban vagyok, veszek gyorsan egy virslis papucsot, ezt megeszem amig a rendezök felepitik a rajtot.
6:40kor mar elkezdödik a rajtolás, a bal oldali sorból rajtolok negyedikként. Csetneki Sanyi es "Sissy" indulnak középröl, merthogy a szervezöktöl a feladatot kaptak,
hogy valami cetlit logassanak ki a szerpentin elött. Kicsit epesen megjegyzem nekik, hogy valami gyorsabb embernek kellett volna ezt a feladatot, adni, mert igy az
indulók fele nem fogja latni. Jot nevetünk, majd otthagyom Öket. Egy ideig hatodikként haladok. A játszótéren elrejtem Vestmannak a könyvet. A sorompotol felfelé
már kezdenek páran elözni, kb. 30-ikként érek fel a Kevélyre, 1:05-ös idövel, ahol Tavaszi Széll üdvözöl, Ö lesz a pontör. Nekünk nincs pecsét, finoman gurulok tovább, igyekszem nem versenyezni,
a lényeg a teljesités, és most vigyázok a térdemre. Leérek a nyeregbe, majd gyorsan a köfejtöhöz. Innen se kocogok, csak jo temposan sétálok. Pele_nka elöz meg, majd elövarázsolom az elrejtett depomat.
Jo tempoval megyek tovább, Unicum ér utól, együtt megyünk egy kicsit, majd továbblép. Nagyjából eseménytelen az út, néhol egy kicsit köves, de már igazábol a Kevélyre föl annyi köves/botladozó úton jöttem, hogy nem
is értem miért kezdtem el a Gete nyugati lejtöjét rendbe tenni. Szoval szépen megyek fel, kevéssel az ell.pont elött ér utól egy ismerös. A Pecsétet Sztancsik Gyuriék adják, és nagyon jólesik, hogy egy Bombi szeletet
adtak csak úgy, mint VIP ajándék. gyorsan megettem, majd telefonáltam a családnak. Eddig sose szerettem telefonalni tura közben, de mostazért volt fontos, mert idöközben olyan nagyok a gyerekek,
hogy tudják hogy fontos nekem a 100 kilométer. Amikor este futni megyek, akkor szoktak kerdezni, hogy miert megyek futni, akkor mindig ez volt a valasz, hogy keszulok a szaz kilometerre. Most pedig otthonrol
szeretnék követni, hogy hol járok. Szoval leadom a drotot, es indulok le, nem futok, csak szepen megyek, odakint a murvan kocogok kicsit. Lent a sorompo elött depozok. Tul sok innivalot tettem ide, ugyhogy
kint kell hagyjak valamennyit, majd visszajövök erte, gondolom magamban.

A Müutnál még alig van auto, vagy korán vagyok, vagy kevesebben hoznak deposkocsit. Az elsöre szavazok, mar csak az onbizalom miatt is :) Elindulok felfele, szepen nyugodtan, tudnék gyorsabban is menni, de nem
akarom a maximumom tolni. Rakk Gyula pont ott vár ahol tavaly, csinál is rólam egy képet. Innen felfelé már nem esik olyan jól az emelkedö, erdekes módon civilek is szuszognak felfelé az emelkedön.
Fent a soromponál megnyugszom, innen nem meredek, kiváncsi vagyok mennyit erösödtek, lombosodtak a fák tavaly óta. Még kell 2 év, és ujra nagyjából árnyékban mehetünk fela szerpentinhez.
Még a szerpentin elsö kanyarja elött elkezd fájni a hasam. Ez egy nagyon rossz jel. Ugyanis a Kinizsi elött masfel hettel 5 nap alatt ket ejszakat is a korhazi ügyeleten töltöttem hasgörcs miatt,
ahol csak nagy nehezen lettek urra ezen. A belrendszerem nem müködött okesan, ezert volt az egesz, de most belémötlött a felismeres, hogy en az elmult 2 napban nem nagyon voltam komolyabb
ügyben a mellekhelysegben, igy a belem megint biztos tele van. Felfele menet elkezdem masszirozni a hasamat, közben igyekszem elhessegetni azt a gondolatot, hogy hasgörcstöl szenvdedve
fekszem valahol a Pilis-nyereg felé féluton, a Kinizsit feladtam, és pontzárás után érek le négykézláb a nyeregbe, majd valami fájdalomcsillapitoval letompitva magamat, atbuszozok Tatára a kocsihoz.
Innen vissza lehet fordulni még a müuthoz, de annyira még nem fáj. Csak nem erösödik meg? Megpróbálok másra gondolni. Megyek tovább, kimért, egyenletes tempóval.
Számolom a szerpentin kanyarjait, de nem örülök annak se amikor odafent vagyok. Egy csoka ugy elöz hogy majdnem fellök. Amikor szolok neki, hogy nem kene, termeszetesen en vagyok a hibas, amiert
- nem alltam felre
- botokkal megyek
Probaltam neki elmagyarazni, hogy tetszik-nem tetszik, de el kell fogadni, hogy a tura utvonalan vannak egyszemelyes ösvenyek, ahol nehez, vagy nem lehet elözni. De hat magyarazhatok, mint vaknak a szivárványt.
Arra azert jo volt a közjatek, hogy eltereljem a gondolataimat a hasfájásrol, a Pilis-nyeregbe erve megnyugodtam, abban maradtam magammal hogy akkor ez most csak egy raijesztes volt.
A nyeregben uzenopapirt nem láttam, csak egy Pilis-térképet, ugy látszik ez a feature megszünt. Kár érte. Szódás boltos nincs itt, itt van viszont Ebola, aki a büfét csinálja. Csak ráköszöntem, és továbbindultam.
Nem akartam idöt veszteni, és tudtam hogy nem futok Kesztölcig, igy aztán lassan megyek, de megyek. Mellém csapodik egy srác (azt hiszem Péter) aki százados Várpalotán a seregnél, jokat beszélgetünk, egészen Kesztölcig,hamar elmegy az idö, de közben figyelem fél szemmel, hogy kik elöznek. Mar megkezdtük a Ketágúról az ereszkedést amikor elszalad mellettem Ermak, csodálkozom, picit hamarabbra vártam. Gyors kézfogás, aztán el is tünik. Ereszkedés közben Pucros is utolér. Ahogy rámköszön, rögtön nyomom a képaláirásokat a 2000-es Kinizsijéröl: "Zuhanyozni indulok Mogyorósbányán". Jön a válasz rögtön "Soha többet" :)
Lent Hotdogman már vár, leülök a kartonlapra, depozok, de nem eszek. Szivesen itt maradnék fekve. De nem töltök el sok idöt, hamarosan továbbindulok, és a faluig egy újabb kedves ismerös, Örsi Anna ér utól. Tudni kell róla, hogy az elsö Kinizsijén sokat mentünk együtt, segitettem a vizholyagját kezelni. Azota "kicsit" túlnött rajtam, ennek a lánynak olyan teljesítményei vannak, hogy ha valakinek meg kell indokolnom, hogy 100 km gyaloglás nem örültség,akkor mindig Annát hozom példának - ahhoz képest egy Kinizsi százas évente egy kis csekélység. Kesztölcön a nyomos kutnál iszok, fejet locsolok, és felfrissülve megyek tovább.
Innen nagyon figyeltem a folyamatos vizes sapkára, nehogy megüssön a meleg. Végtére is sikerült folyton hüvösen tartani magamat, csak a baj, hogy a tarkómat annyiszor locsoltam, hogy a hatamon végigfolyva a nadrágom csupa viz lett.
70-nél már nagyon kidörzsölödtem, olyan helyeken, ahol soha nem szoktam elötte. De ezt ekkor meg nem tudtam, Kesztölcnel a lányoknal is ittam kicsit es megköszöntem a hösies helytállást.
Az akácoson, illetve annak maradványán átballagtam, nem eröltettem a tempót, sokkal fontosabb volt hogy jó eröben érjek a Gete lábához. Dorogon majd szétvetett az erö, nagyon jo hangulatban voltam, ugy éreztem, mindjárt szétszedem a Getét. A városon keresztül Zsefivel mentünk, Ö mutatott be Vajda Zolinak is. Gyorsan kiszámoltam, hogy ahogy ott sétáltunk, 77 K100 teljesítés battyogott a Mária utcán. Ráadásul ugy, hogy én 15-tel erösen rontottam az átlagot... Zsefi betért a kocsmába, én pedig késöbb a temetöbe, ahol Samu Piroskával találkoztam. Elmondta, hogy Corradi Surd ebbe a temetöbe kéri a végleges elhelyezést. Mondtam neki, hogy mindenképp a csap mellé temessék, mert akkor biztos meglátogatják sokan. Temetés nem volt, ugyhogy lemosakodtam, ittam, és nekiindultam a Getének. Egész jol ment, Belányi telepnél pont jött egy felhö, kb. 10 percen keresztül eltakarta a napot. Ahogy a villanyvezetéket elértük, kezdett elfogyni az eröm. Nem sokat ettem az elmult egy-két orában, de nem is kivántam az ételt, inkább ugy éreztem tele vagyok teljesen. Nem csoda, utolag visszagondolva, itt már rendesen tele volt az emésztörendszerem. Kis-Getére fel egy dologra figyeltem, hogy ne görcsöljön semmim, az elmult két évben itt nagyon megszivtam. A görcsölést megusztam, de a Nagy-Gete felé már kétszer kellett megálljak 5 percre pihenni, eröm eléggé elhagyott. Az ellenörzöpont után a szokásos sziklára leültem, pihenni egy picit. Ettem egy-két gumicukrot. 8:20-as idövel értem ide. Eredetileg 8 órát terveztem a Getéig, 10-et Mogyiig, hogy meglegyen mondjuk egy 21 oras idö. Ahogy végiggondoltam, éreztem, hogy nem vagyok 100%-on, innen nem lesz meg a 10:20-as Mogyi sem, inkább a 11 órás. Ha nem pihenek. Elindultam, bár nem sok kedvem volt. Térdvédöket megigazitottam, küldtem egy kispozitiv energiát a bal térdembe, és elindultam lefele. Az ereszkedés eseménytelen volt, de lassú. A fenyves után nagyon kiváncsi voltam a vizmosás középsö részére, ezt tisztítottam meg Húsvétkor. Jo sok helyen láttam, hogy uj kövek gördültek le a felsö részröl, de eleg sok rész volt, ami ugy maradt ahogy kipucoltam. A következtetésem az lett, hogy ha legközelebb jövök (vagy jövünk), akkor mindenképpen felülröl kell kezdeni, és oda nem tud fentröl ujabb adag kö legurulni.

Lent az elágazásnál tettek ki a szervezök irányító táblát (pluszpont), jobbra pár lépésre volt a hütövizem, meg vitaladem. Annyira fáradt voltam, hogy lefeküdtem az út közepére a földre. A talaj még nedves volt, és igaziból hüvös, tök jó volt ott feküdni. Valahogy bemásztam a bokorba a cuccomért, és rájöttem, hogy az egész depozásban rengeteg idö megy el az ivotartály ujratöltésével. Ezen gondolkodtam, amikor megérkezett oszkar, majd pár percre Oczal, akinek felajánlottam egy kis vizet. Nagyon meglepödött milyen hüs, és hiába nem volt höség, láthatóan neki is jólesett egy kis vizezés. Pedig nem volt alufóliába csomagolva, egyszerüen csak árnyékban volt a viz.
Nehezen vettem rá magam az indulásra, hát a rövid homokos emelkedö után annyira be volt növe az út, hogy az borzasztó (minuszpont). Nem látni, hogy hova lép az ember. Legszivesebben felirtam volna a "pucolandó" listámra. Tudom SK szereti ezeket a részeket, de nem azért nem irtam fel, hanem mert ezen a K+ részen semmilyen más túra nem megy, ugyhogy ez bizony az Encián egyesület feladata, hogy rendbe tegye. A szántoföldön igyekeztem gyorsan túllenni, Hegyeskö alatt Szilitsán Jani volt a titkos ellenörzö pont. Tótfalusi Andrást értem itt utól, együtt mentünk le a müutig. Beszélgetve jobban telik az idö, "sajnos" frissitöt tette ki a müuthoz, igy aztán elbucsuztunk egymástol. A Tokodi pincékhez nem terveztem pihenöt, de ott volt Ebola és csapata, nem birtam ki, és leültem inni egy kólát és betölteni a müuthoz rejtett cuccot az ivotartályba. èrkezik Pecze Zoli (PZ) és ahogy indulok, akkor indulnak az index videósok is. Megálltam beszélgetni velük. Majd miután dumáltunk, derül ki hogy forgatnak is, ráadásul a kektúráról. Mivel 3szor megcsináltam az OKT-t, ezért bekapcsolják a kamerát is, és csinálunk valami rövid interjúfélét. Reckeb ekkor integet, de hiába fejezzük be gyorsan a videót, nem tudom utólérni. Indulok fel, kiszámolt, lassú haladással. Tudom hogy 15 perc az egész fel, de most 20 percbe telik mire felérek.
Odafent nincs olyan katarzis élményem mint eddig, csak megnyugodok, hogy fent vagyok, és gyors tempóval megyek le a faluig. Mivel sokan mosakodnak a kútnál, nem állok meg, hanem megyek a kocsmába egyböl. Pecsét, majd borsóleves, amit jól megsózok. Erre vártam már rég. Kiülök a teraszra, épp jön Snipper, aki kijött a pontra nézelödni. Ketyeg az idö, gyorsan belapátolom a levest, és szedelödzködök is. 18:28-kor indulok tovább, 11:50 perc kellett a féltáv+pihenöre. Hát nem valami biztató, de én inkább arra gondolok, hogy 10 perc alatt sokáig eljutok, és amikor a félidö (12 óra) eljön addigra már messze vagyok a féltávtól. Kifelé a faluból a felsö kútnál iszok még egy utolsót. Az erdöbe érv Toplak Józsi és Oszkar ér utól, Oszival együtt maradunk, egészen az emelkedö kezdetéig. A felmenetet direkt lassan kezdem, hogy ne kelljen megálljak pihenni. Sikerül is, egyenletes tempóval megyek fel. Fent meglepetéspecsét, erre abszolút nem számoltam. Akiknél rajtoltam, ugyanök itt a pontörök. Gyors pecsét, és indulok le, nem futok csak folyamatosan menjünk. Rózsaszín polós szöke lány jön lábát fájlalva, 2 srác van vele. Mint kiderült mind a 3an rendörök, jót beszélgettünk a forrásig. Pár korty és indulok tovább. Pélin a templomnál az elöttem menök (oszkarral egyetemben) a rendes úton mennek, utánam sajnos mindenki rövidit. Nem idegeskedek rajta, csak megyek tovább. Müutról balra, hamarosan Reckeb ér utól. Meglepödök, azt hittem elöttem van. Ezen a túrán mindenki utólér, aztán lehagy. De sebaj, gondolom, a lényeg hogy beérjek. Jót beszélgetünk Reckeb-bel, egészen hotdogos Zsoltiig együtt megyünk. Ledölök egy kartonlapra, eszek egy hotdogot, és sehogy se akarodzik felkelni, és elmenni zsolt kocsijához, hogy kivegyem a fejlámpát meg a pulóvert. Öregnándi érkezik, akkor indulok csak neki.
Egy elsöbálozóval megyünk fel a hullámvasúton, a bozótosnál sajnos már lámpát kell gyujtani. Ezek szerint lassabb vagyok mint tavaly, akkor Pusztamarótig kibirtam. A hasam megint rakoncátlankodni kezd. Teljesen tele érzem magam, megállok egy bokorban, de nem tudok megkönnyebbülni. Enni sem nagyon akarodzik, és hiába tudom hogy ha nem eszek, nem lesz eröm, csak sétálok tovább. Az irtáson (ami már nem is látszik hogy irtás volt, annyira felerösödött az újulat) ér utól Öregnándi újra. Söt Pusztamaróton le is hagy. Itt is büfé van, de nem állok meg, nem akarok újabb perceket eltolni. Hamarosan fent vagyunk a Vízválasztónál. Jön az újabb emelkedö - utolsó elötti - ezzel nyugtatom a túratársakatkörülöttem. A botok sokat segitenek, feltolom magam nyugodtan, majd odafent beállok egy folyamatos gyalogló tempóra. a lejtön próbálok kocogni, hát nem nagyon megy. Ahogy visszaállok gyaloglásra, kezdenek elözni az emberek. Itt csak mentem, az hajtott elöre, hogy tudtam, éjfélkor tovább kell induljak Bányahegyröl, és még pihenni is akarok, meg emlékeztem van itt egy mobil-WC, hátha segít valamelyest. 23:36kor pecsételek a ponton, miután 10 percet bent töltöttem a kihelyezett illemhelyen. Valamelyest jobb lett, és mertem enni a ponton egy Manner nápolyit. Ittam rá jó sok teát, és éjfél elött 10 perccel jó hangulatban nekiindultam. Oszkar már hamarabb elment, a pontrol velem indult CSst is, és hamarosan München11 szolitott meg. Beszélgettünk, majd a szokásos dolog történt, lehagyott. Legszivesebben megálltam volna, de tudtam, hogy az idövel nem állok jól, nincs más hátra, haladni kell elöre.
PZ is lehagyott, egyedül értem le a Vértestolnai müuthoz. Felvettem a depot, majd keresni próbáltam egy helyet, ahol bekenhetem a kidörzsölt börömet, tölthetek az ivotartályba. Sajnos nem volt jo hely, ahova lefeküdhettem volna, maradt az ut széli árok, ahova bedöltem pár percre aludni. Aztán zsírozás, töltés a tartályba, majd megpróbálok nekiindulni. Nem számolok utána, de idövel szarul állok, ez egész biztos. Néha igyekszem belekocogni, fogat összeszoritva menni, mert 2:40kor tovább kell induljak Koldusról, hogy legyen elég tartalékom a végére. Amikor multkor 23:35-öt mentem, akkor a 2:40-es idöpontott számoltuk ki PZ-vel mint legvégsö indulási idöpontot Koldusról. Igy 4 ora marad koldustol a célig. Ehhez képest 2:42-kor kapok pecsétet Kolduson. Teát is kérek, de nincs eröm/idöm leszedni a bögrémet a hátizsákról, igy aztán hátizsákot a hasamra veszem, úgy töltik bele a teát. Leülök az út szélére, és elnyammogok egy kis nápolyit. Mellettem Panarea telefonál, és meghallom hogy Csetneki Sanyiról beszél. Megszólitom, és megismerkedünk. Már amennyire Kolduson fejlámpával a fejen meg lehet ismerkedni. Mikor elmondom, hogy 6:40kor indultam, elmondja hogy szarul állok az idövel. Igen, tudom, de ez van. Tudom hogy innentöl nincs pihenö, titkon abban bizok, hogy lefutni a templomrom (nekem még mindig sokszor "Baji vh") mindig tudok, es akkor az utolso 7 kilométert meg tudom tenni kb. 1 ora alatt. Koldustol a templomrom 10 km, azt meg kell tudjam csinálni 2,5 ora alatt, tehát a multkor kiszámolt 4 óra nem is kell, elég lesz 3,5 is.
Összekapom magam, és nekivágok, még 3 óra 45 percem van a szintidöböl. ezt az emelkedöt, már annyi Gerecse50en utáltam, már annyi Kinizsin akartam itt elaludni, már annyiszor káromkodtam rajta, hogy mikor lesz vége, hogy nem is tudom összeszámolni. Mindenesetre pozitiv élményem nincs innen. Most úgy indulok el, hogy kemény tempót megyek, pihenö nélkül, és nem nézegetem folyton a következö kanyart, hogy mikor lesz már vége. Csak a tempó, és nézem az órámat. 1 óra alatt fent kell legyek a murva tetején (ahol a S jelzés balra letér), vagy inkább a P/S elágazásnál, ezt úgy osztom be, hogy 25 perc a Kisréti vh-ig, 15 perc a murváig, 15 perc fel, és 5 perc alatt leszaladok a az Arany-lyuki elágazáshoz, fogamat összeszoritva, de azt ugyis tudom csinálni.
Kb. másfél percenként nézek az órámra, hogy mennyire tartható a terv. Innentöl a túra nem más mint egy "menet", egy darálás, de hát ez van. Nem pihenek, a düh ami beülröl jön , felszabaditja az eröt bennem.
Dühösen csapkodom a botokat a földbe, hogy nagyobb erövel, nagyobb sebességgel toljon felfele ezen a szemét murván. Legyen már hamarabb vége, gyerünk elöre. És megtörténik a csoda, embereket kezdek utólérni. Gyerünk, nyomjuk neki, én leszek az erösebb, meg fogom csinálni! CSak tolni azt a botot, folyamatosan biztatom magam, meg kell legyen! 24 perc a Kisréti vh. aztán gyorsan a murva is megvan. Jön az emelkedö utolso szakasza, jobbra pirkadni kezd.  Jol vagyok, érzem hogy megvan, ezt már ki fogom izzadni, elönt a boldogság, S balra befordul, kocogni kezdek, csoportokat hagyok le! Nyomni neki, ahogy csak birod!!!
Koldustól számolva egy órán belül már az Arany-lyuki elágazásnál vagyok. Innen tavaly pontosan 20 perc volt fel a murváig, most sokkal jobb tempóban darálom az egészet, és 16 perc alatt fent vagyok.
Váááá ez megy, most már csak az utolso utált szakasz van, az egyenes, amig jön a jobbkanyar és a lejtö. Gyorsan tulleszek rajta gondolom, és kocogni kezdek. Valahonnan mélyröl jön az erö, magam is csodálkozom, hogy ezt meg honnan szedte ki a testem? Tisztára mint a császárpingvin, amikor 3 honap éhezés után még fel tud köhögni valamit a frissen kikelt fiókájának. Persze nem megy a kocogás teljes eröböl és nem megy végig, de innen valami szuperül haladok. Az elmult 5 évhez képest mindenképp. Lámpát lekapcsolom, és összesen 25 perc alatt elértem a kanyart, innentöl nem futok, mert tudom hogy megcsináltam a nehezét, innen elég a gyaloglás.
A templomromnál csak egy pecsétet kérek Sistergötöl, Öregnándit üdvözlöm, és megyek is, nincs kedvem már leülni. 1:45 perc maradt még a szintidöböl, és még 7 kilométer. Tehát 4 km/h-s átlaggal pont be lehet sétálni. Elindulok lefele, már nem futok, mert nem kell. Öregnándi ér mellém, a vímosásig együtt megyünk. Itt elengedem, mert nekem elkezd fájni a térdem (miért pont most?), meg a bokám, meg amugy is fáradt vagyok. Szép lassan botorkálok le. Egyszercsak megszólal a telefonomon az ébresztö, ezek szerint 24 órája keltem fel. Leülök, kikapcsolom a telot, félrehuzodok pisilni, utána is szép lassan megyek csak lefelé.
Mire leérek a szölödomb aljára, rájövök, hogy jol elkényelmeskedtem, ez nem volt 4-es átlag, bele kell huzni. Mellém ér egy srác, (azt hiszem Ö is Péter volt) aki 6:45-kor indult. Tehát egy sorstárs, neki is sietni kell,
elsöbálozó, igy aztán örül neki hogy elmondom mi jön még. Együtt "eszeveszett gyors" 5,5 km/h-s tempot kezdünk menni, hogy beérjünk idöben. Nagyon jó volt, hogy ketten mentünk, így nem lassult a tempó, és beértem idöben. A srác meg biztos volt benne, hogy ha én beérek idöben, akkor Ö is. A vasúti átjáró után én egy szalagot, se jelzést, se papírt nem láttam merre kell menni. Oké, hogy emlékszem tavalyról, de azért erre nem lehet alapozni. Mindegy, gyorsan lenyomjuk a hátralévö utat, és 6:30-kor odalépek a célasztalhoz. Sikerült, 23:51 alatt. Ujabb negativ rekord, most már nem igazán tudok hova lassulni.
A célban leültem, meg beszelgettem egy kicsit, de aztan hamar visszasetaltam a kocsihoz. valahogy kibirtam, hogy ne aludjak el a Tata szelen levö TESCo-ig.
Itt bealltam a parkoloba felarnyekba. Hatramentem a masodik sorba, es betakarozva elaludtam. 2 ora mulva arra ebredtem hogy baromi melegem van, ennyi idö alatt mar feljött a nap,
es felmelegitette a kocsit. Elöször lemosakodtam a Tesco mozgássérült Wc-ben, majd bevasarlas, tankolas, es indulas. 2-szer kellett megallnom aludni, este 7re ertem haza.
Este 9kor elkezdett fajni a hasam, irany a klinika, es megint a szokasos vizsgalatok, fajdalomcsillapito. Ejjel 4kor sikerult lenyugodni annyira hogy elaludtam.
Ez a masodik kimaradt ejszaka nem hianyzott, kedd delutanra jottem rendbe ugy-ahogy.
Ezek szerint nem véletlenül éreztem annyira telitettnek magamat, igy már érthetö, miért voltam lassú. Inkább örülnöm kell, hogy a hasgörcs nem szombat este ért utól, bár ebben a mozgásnak is biztos szerepe van.


A Kinizsi ota eltelt idöben diétás étrenden vagyok, a hasam kezd rendbejönni, és kb. 3 kilót leadtam. Ezt a súlyt kéne megtartani egész évben, a térdemnek is jót tenne. Meg hát valami motivációt találni öszre, hogy sportoljak nyáron.
Annyira szeretnék megint gyors Kinizsit menni....

 

Sánta Kutya (SK) Creative Commons License 2017.06.08 0 0 56794

Koldusszállásra, hogy hajnal fél ötkor hazajussak, és még tudjak aludni valamit.

Előzmény: asciimo (56793)
asciimo Creative Commons License 2017.06.08 0 0 56793

Miert, Te hova hajtottal be?

Előzmény: Sánta Kutya (SK) (56792)
Sánta Kutya (SK) Creative Commons License 2017.06.07 0 0 56792

Az darabra megy? Mert akkor az enyém is benne volt. :-D

Előzmény: Ermak (56791)
Ermak Creative Commons License 2017.06.07 0 0 56791

A behajtási engedély a másik tétel. Meg a környvéd illeték, de az alól mentesültek.

Előzmény: efemm (56789)
Ermak Creative Commons License 2017.06.07 0 0 56790

Ja.

Előzmény: FelkupicaFeherFonok (56788)
efemm Creative Commons License 2017.06.07 0 0 56789

Érdekes dolog a hat számjegyű természetvédelmi eljárási díj, mert a 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 23. 9.2. pontja szerint „500 fő felett külterületen zajló tömegsportesemények rendezése” - 80 000 Ft. Ennél többet még nem láttam előírni. Hatástanulmány elkészítését sem írták még elő teljesítménytúrának, de ez nem azt jelenti, hogy sohasem fogják, főleg, hogy az éjszakai nagy létszám miatt is megvalósul(hat) zavaró hatás.

Már Te is leírtál mindent, amit a K100 engedélyeiről tudni lehet, azt is (talán valaki más), hogy egy 5 éves megállapodás született a természetvédelmi hatósággal, okosabb Te sem lettél a létszámkorlátról, szerintem a többit már bízd inkább a rendezőkre...

 

 

Előzmény: Ermak (56787)
FelkupicaFeherFonok Creative Commons License 2017.06.07 0 0 56788

Jól láttam, hogy kimoderálták a fészen a bejegyzésed?

Előzmény: Ermak (56787)
Ermak Creative Commons License 2017.06.07 0 0 56787

Írtam a zöldhatóságnak, hogy ha lehet, küldjék el emailben a K100 környezetvédemi engedélyét. Elküldték.

Nem fogom feltenni a netre (40 oldal amúgy); aki szeretne, olvashat hasonlót pl. itt:

 

http://www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu/sites/default/files/engedelyek/Bakonyi_Mikulas_termeszetvedelmi_engedely_2016.pdf

 

Ami a lényeg:

SEMMI olyan korlátozás nincs benne, hogy adott szakaszon adott idő alatt X ember haladhat át.

Nincs benne olyan kitétel sem, hogy az Enciánnak meg kell akadályoznia a nevezés nélkül indulók haladását.

 

Sőt azt is leírták, hogy természetvédelmi hatás, károkozás nem várható:

 

 

Másrészt, annak aki még mindig sokallná a nevezési díjat: ez az engedély hatszámjegyű összegbe fájt az Enciánnak.

_ZE Creative Commons License 2017.06.07 0 0 56786

Mármint 06.08 - a csütörtök az stimmel :-) https://www.facebook.com/events/121158051798168

Előzmény: _ZE (56785)
_ZE Creative Commons License 2017.06.07 0 0 56785

K100 After Party holnap (06.07. Csütörtök) 17:00-22:00, a "szokásos" helyen, a Rétisas Vendéglőben. (1118 Bp. Rimaszombati út. 7.)

Csempa Creative Commons License 2017.06.06 0 0 56784

Igyekszem más kárán tanulni.

(De jövőre majd a sajátomat is visszaosztom, nem maradok adós :)

Előzmény: Ermak (56783)
Ermak Creative Commons License 2017.06.06 0 0 56783

Vajon mit keresel Te a K100-topikban???

:-))

Előzmény: Csempa (56781)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!