Én ezt a hosszú írást nem kimondottam neked szántam, csak általánosan. Bárkinek. Ha valaki tengeri akvát akar indítani, akkor annak egy kis segítség lehet ez az írás. :)
Amennyiben valaki(k)nek netán kedve támadna tengeri akváriumot indítani, de nem tudja, hogy hogyan kezdje el, akkor leírom. Megpróbálom úgy leírni, hogy a full kezdők is értsék. Nem fogok köntörfalazni, nyers tényeket írok le.
A tengeri akváriumokat speciális - általában fekete színű - ragasztóanyaggal ragasztják, ez bírja a sós vizet.
A tengervíz nem abból áll, hogy besózod a csapvizet. Ezt így felejtsd is el! Kelleni fog egy RO-készülék, ez egy olyan berendezés ami a fordított ozmózis segítségével lágy vizet csinál. Ezt a berendezést is idővel ellenőrizni kell. Mert a benne lévő szűrőbetéteket időnként cserélni kell. Mikor kell cserélni? Amikor már nem csinál lágy vizet, ezt pedig úgy lehet ellenőrizni, hogy veszel egy TDS-mérő műszert. Ez a víz vezetőképességét méri.
(RO-készülék kb. 20-50.000 Ft, a TDS-mérő kb. 7000-10.000 Ft)
Jöhet a só. Speciális tengeri só kell, amiben fontos nyomelemek is vannak, mint pl: magnézium, kalcium, bór, jód, mangán, stroncium....stb. Öt kg ilyen só 5000-7000 Ft. De ugye nem mindegy, hogy hogyan sózod be a vizet. Ehhez kell egy sótartalom mérő (kb. 1000-5000 Ft)
Aljzatnak sem használhatsz mást mint korallzúzalékot. Ez is pár ezer forint, kiszereléstől, szemcsemérettől, márkától...stb. függően.
Nagyon fontos az "élő kő". Ez az élő kő végzi a tengeri akváriumban a biológiai szűrés nem kevés részét. Ebben vannak a hasznos lebontó baktériumtörzsek. Az ára az élő kőnek kb. 4000-5000 Ft/kg. Ahány literes az akvárium, annak az 1/10-e élő kő. Azaz 400 literes akváriumhoz 40 kg élő kő kell elméletileg. De elég a fele is (a példánál maradva 20 kg), HAlebegtető szűrőkkel és/vagy reaktorokkal, esetleg nitrátreduktorral dolgozol.
Most jön a legfontosabb technikai berendezés, a fehérjelehabzó (vagy más néven fehérjefölöző, protein-skimmer ...stb. hívják többféleképpen is). Egy kisebb akváriumban, elég egy belső lehabzó is. Ez kb. 15000-30000 Ft. Nagyobb akváriumba 60ezertől-félmillió Ft is lehet egy lehabzó. Na most, itt nem működik az az elgondolás, mint az édesvízinél a külső szűrők esetében, hogy pl: egy 120 literes édesvízit megszűrsz egy Tetra EX-1200 Plus-al, és akkor az frankó, holott a Tetra EX-1200-al 300 literes akvát is vígan megszűrhetsz. Magyarán édesvízinél nem akkora gond, ha egy nagyobb külső szűrővel szűrsz egy kisebb akvit. Tengerinél nem így megy. Ha van egy 200 literes tengerid, akkor teljesen felesleges egy olyan fehérjelehabzó ami 500 literes akváriumra van kitalálva! Mert nem fog jobban szűrni. Ugyanis egy 200 literes akváriumban eleve kevesebb a hal, ergo kevesebb fehérjét is kell kiválasztani. Egy 500 litereshez való lehabzó sem tud több fehérjét fölözni egy 200 literes akváriumból, mint egy olyan lehabzó ami 200 literes akvihoz van kitalálva! Nem fog jobban fehérjét fölözni, sőt - mivel nagyobb teljesítményű - túlhabzás lesz a dologból, a túlhabzásból rendszertelen működés lesz -> abból pedig pocsék szűrés!
Jó tanács: Pl: 320 literes az akváriumod és 120 literes a szűrőakváriumod, ez összesen 440 liter víz. Olyan lehabzót válassz ami pl: 400-600 literig szűr. Fölösleges olyat venni ami 800-1200 liter kapacitást is tud vinni! Túlhabzás lesz csak a dologból + több áramszámla.
Aztán kell egy fűtő is. 200 liter feletti tengeri akváriumokat mindenképpen fúrni kell.Azaz szükséged lesz egy szűrőakváriumra (más néven technikai tartályra). Ugye itt a fúrás a + akvárium, a csövezés tovább növeli a költségeket. Üvegesenként eltér, hogy ki mennyiért fúr. Átlagban 4-5000 Ft egy darab lyuk fúrása.
Áramlásra szükség van, ezért egy áramoltató (másnéven áramlásgenerátor, wavemaker ... stb.) is kelleni fog, ennek ára egy kisebb akváriumban olyan 8000-12000 Ft. Nagyobb akváriumokba értelemszerűen drágábbak az ilyen áramlásgenerátorok (wavemaker-ek), 20-100ezer forint is lehet, ráadásul nagyobb akváriumokban minimum 2 db kell!
Világítás: Két válaszható út van itt, a fénycsöves vagy a LED-es (bár vannak már kombináltak is...). A LED-es a drágább. Viszont a LED-ek színhőmérsékletben nem annyira jók, mint a fénycsövesek. Két különböző fénycső fog kelleni egy fehér és egy aktinikus kék színű. Egy 400 literes tengeri akváriumot 6 fénycsöves lámpával kell megvilágítani. Kelleni fognak 20.000 kelvines kék színt adó fénycsövek és 10.000 kelvines fehér spektrumú fénycsövek is. Ha spéci koralljaid vannak, akkor 12.000 és 15.000 kelvines csövek is kellhetnek. Egy ilyen világítás, CSAK A VILÁGÍTÁS 150.000-300.000 Ft. Ugyanis dimmelhető lámpa kell, aminek a fényereje szabályozható/programozható. Kisebb akváriumoknál természetesen olcsóbban kijön.
Amennyiben technikai tartályos szűréssel dolgozol, akkor oda felnyomópumpa mindenképpen kell. Csak olyan jó, ami kerámiarotoros és tengerihez van kitalálva! 8-40.000 Ft, attól függ mekkora kell.
Állványzat és bútorzat: Eltér az édesvízitől. Ugyanis sokszor úgy kell megcsinálni, hogy az alsópolcos szűrőakvárium is ráférjen és azt is elbírja! Másrészt a sósvíz jobban párolog, így a vas/acél zártszelvényeket kezelni kell a korrózió ellen. Ez édesvízi akváriumoknál is így van amennyiben külső szűrő helyett technikai tartállyal szűrünk, igen ám, de ott a szűrőakváriumot teljesen le lehet fedni. Tengerinél pedig nem nagyon. A sósvíz egy szemét cucc, ugyanis még ha alumínium zártszelvényekből hegeszted az állványt, akkor is kezelni kell korrózió ellen. Ugyanis a sós párától az alumínium is rozsdásodik. Szóval cinkspray-vel (másnéven horganyspray) le lehet először kezelni, aztán többször átfújni/átkenni jó minőségű festékkel (hajó festékeket ajánlom). Ami a bútorlapokat illeti (szekrény oldala, szekrényajtók..stb.) epoxigyantával vagy egyéb vízpergető/vízálló bevonatokkal lehet kezelni. A másik megoldás, hogy hungarocelltáblákat ragasztunk rájuk. Ez annyiból is jó, hogy hang- és hőszigetelő + nem kell akváriumi fűtőre költeni, mert melegen tartja a technikai tartályban a vizet. :) Másik fontos dolog a szűrőház szekrényének a szellőztetése. Azaz kis ventillátorok, PC-ventik és egyéb finomságokat lehet még beszerelni.
Technika alapozás nagyjából megvan.
Jönnek a tesztek. Mivel mérned fog kelleni ammóniát, nitritet, nitrátot, foszfátot, kH-t, pH-t, magnéziumot, kalciumot és jódot. Ezek a tesztek egyenként 4000-5000 Ft. Kis akváriumnak a víz biológiáját és kémiáját nehéz fenntartani. Sűrűn kell majd méréseket végezni! Magyarul, tökmindegy, hogy 50 literes tengerid van, vagy 5000 literes, a tesztek ugyanannyiba kerülnek.
Aztán ennek megfelelően lehet majd venni adalékanyagokat is. Pl: pH-csökkentő, kH-csökkentő, foszfátmegkötő, folyékony magnézium, folyékony kalcium...stb. Ezek sem olcsóak ám, ezek az adalékanyagok egyenként 4000-7000 Ft-ba kerülnek. Csak a tesztek és a ballingozásra szolgáló adalékanyagok kerülnek bele 100-120.000 Ft-ba!
Jól gondold meg. Biztos, hogy tengeri akvarisztikába akarsz belevágni? Egy 300-400 literes tengeri akvárium kezdő költsége olyan 600-800.000 Ft. ÉS EBBE MÉG NINCSENEK BENNE SEM HALAK, SEM A KORALLOK! A halak is 10000 ft-tól kezdődnek. Mire berendeznéd élőlényekkel + a kaja olyan 1-1,2 millió forintnál járnál. Ha "csak" 200 literes tengerid lenne akkor mondjuk "csak" 600-700.000 Ft.
Ma volt egy nagy akvárium takarítás 09:00-13:12-ig tartott. Teljes takarítás, minden egyes eszköz (felnyomópumpák, áramoltatók, lehabzó, reaktor ..stb.), technikai tartály teljes kipucolás. Phúú.. sok volt, no de egy évben kétszer meg kell ezt csinálni.
A technikai tartály takarítás az egy büntetés. :) Rekeszenként másképp kell takarítani. Ugye a középső rekesz, ahol a biokémiai reaktor van, ott annak a vizét teljes mértékben külön kell leszívni (nagy kék lavór arra van) majd miután pengével a nyomorék mészférgeket letakarítja az ember a "mentett" vizet újra visszaönti ugyanabba a rekeszbe. Ilyenkor a technikai tartály vizének 2/3-a lecserélődik. Új vízet kell csinálni RO-val, besózni, bacival beoltani. Újra ballingozni. A főakvárium is üvegről minden algát lekaparni, sziklákat megkefélgetni, aljzatot felkeverni, vízcsere. No de megvan. :)
A bohócnak, olyan mint az ember. Mikor még pici 1-2 centis, akkor cuki óvodás kislány. 3-5 centis, akkor már lázadó punk rocker tinédzserlány, 5-6 centi érett nő akinek senki se mondja meg és kiáll a jogaiért. 6 centi felett ő a császárnő az anemónájában, ellentmondást nem tűr, azt a pár négyzetcentiméternyi birodalmát védi.
Bohóchalat egy darabot is lehet tartani, akár egy 5000 literes akviban is. Csak az anemóna a lényeg. Bohóchalaknál még párról sem lehet beszélni klasszikus értelemben. Ugyanis hím egyedek nem léteznek, csak nőstények. A két nőstény közül a kisebbik ideiglenesen nemet vált, és úgy szaporodnak. Lehet akváriumban 10 bohóchalat is tartani, ja... csak akkor ahhoz legyen nagyobb számú anemónateleped is. Ugyanis a bunyó az anemónákért megy. Akvi takarítás közben is óvatosan kell takarítani az anemónák mellett, mert a bohóchalak véresre haraphatják az ember kezét! Nagy tévedés, hogy ezek olyan kis cuki halak. Hát nem! A videómon gyerekbohóchalak vannak, azok még virgoncok, ők nem sokat vannak a rózsában. Ahogy idősödnek, úgy bolondak és agresszívak is lesznek. 🤣 Ha van elég anemóna és be is szokott az anemónába akkor amúgy nyugi van. Más halakkal kijön. Nem csapathal a bohóc, mint a neonhal.
Volna mit feltenned ezek szerint. Csak biztatni tudlak. :)
De ha már: nem stresszesek ezek a bohóchalak? Nekem úgy tűnik, hogy jelenleg a "sósak" egy
kissé talán ott tartanak, mint régebben a "sótlanok" a nagy pénztelenség idején: mindenből vettünk egy párt', és teljesen elégedettek voltunk, hogy ahhoz képest stb. mi mindent megtettünk.
Én pl. nem vennék 5-6 darabszám alatt bohóchalat. De persze én "sótlan" vagyok és lehet,
hogy rosszul ítélem meg. De pl. mostanában ha egy neonos (halas) :) egy párat tart, azt
élből megvetik a beavatottak, de a "sósakat" senki nem akarja megbántani, mer' ugye ezek a halak
sok pénzbe' vannak, és szép hogy egyáltalán ilyen sokat áldoz rá valaki, akkor már biztos jobban
" megváltozna a hozzáállásod, ha valaki feltenne egy profi tengeri akváriumos képet, amivel
könnyedén agyoncsapná a te eddig feltett egyébként tetszetős képeidet.
Gondolom taplóságnak tartanád."
Abszolút nem tartanám taplóságnak. Attól, hogy én nem tudok berendezni egy álomszép profi dizájnú tengeri vagy akármilyen akváriumot, az az én gyengeségem/tehetségtelenségem/hiányosságom vagy nincs kreativitásom ...stb.
Külön tudom választani a kettőt, én nem vagyok profi akvarista aki versenyakváriumokat rendez be és versenyzik is. Ettől függetlenül létező dolog a versenyakvarisztika (lásd Aquascaping World Championship, de van Reef Championship is, ahol ugyanez megy tengerivel). Amúgy egy profi akvárium látványa simán inspirálhat egy amatőrt. Anno én voltam Chicagoban az Odeum Expo Center Reefkeeping bemutatóján. Ahová tökvéletlenül keveredtem oda! Olyan kib****tt gyönyörű tengeri akváriumokat láttam, hogy azóta is álmodok róluk, mert a retinámba égtek. (Gondolhatod, hogy mennyire csorgott a nyálam literszámra). Akkor még csak egy kis 200 literes tengeri akvárium kezdeményem volt, sima bohóchalakkal, aztán csókolom.
Na ott igazi profi tengeri akváriumok voltak, amik tényleg inspiráltak, akkor döntöttem el, hogy az akvarisztikán belül a tengeri lesz az én első számú "kasztom". Azért már nem kevés éve nyomom a tengeris témát, nyilván nem profin, de nem is sz*rul. Előtte igazából csak kísérleti szinten állítottam össze azt a 200 literes sósvízű tartályt, akkor még nem is voltam biztos ebbe a tengerizésbe, édesvizis voltam aki belekóstolt a sósvizes témába.
Ha valaki ide linkelne egy profi tengeri vagy akármilyen akváriumos fotót, azt meg is nézném. Az, hogy ezek mellett egy másik hozzászólásban ott az én tengerimnek a képe, ami nem olyan szép küllemű... hát istenem. Na és. Én ennyire vagyok képes, de nem fogom ócsárolni azt, aki ide linkel egy szép profi akváriumról egy képet. Mert aki ide linkel egy pro akváriumról egy képet, az az illető nem tehet arról, hogy az én akváriumom nem annyira szép. Legfeljebb egy valaki tehet róla, Én. :D Önkritika. De ezt szégyellni nem kell, hiszen önfejlesztő hobby az akvarisztika. Lehet fejlődni benne, akár dizájnban is. Mellesleg mindenki magának épít akváriumot elsősorban. Te is azért rendezted be a saját akváriumodat úgy ahogy, mert Neked úgy tetszik. Magadnak építed, nem másoknak.
Valakinek tetszett, valakinek nem. Lehet valakit inspirál, lehet valaki pont ettől hányja el magát. Nem izgat. Rendszeresen nézek én is profi és amatőr akváriumokról egyaránt videókat és képeket. Vannak egyébként olyan amatőr akvik, amik nekem jobban tetszenek mint pár profi akvárium. Mindig van újdonság, mindig lehet valahonnan ötleteket venni, trükköket ellesni, ihletet meríteni. :)
Én nem haragszom rád, és nem is én nyomkodom rád a mínuszokat. Senkire sem nyomtam még mínuszt (oké pluszt se sűrűn) ebben a topicban.
Ugyanakkor miért groteszk belinkelni egy ilyen fotót? Egyrészt nem tiltja semmi, másrészt mindössze bemutató/prezentáló céllal szúrtam be ezt a képet, hogy bemutassam hogy milyen egy dán stílusú akvárium. Ennyi, nem több. Mivel tudomásom szerint egyikünknek sincs itt ilyen típusú akváriuma (hidd el, ha lenne ilyen stílusú akváriumom saját, akkor annak a képét szúrnám be ide :) )
Nem kell aggódni, nem fogok mindennap beszúrkálni ide képeket, amúgy sem szoktam sűrűn, még saját akvi képet sem, nem hogy mást. Másrészt lehet ebben a topicban beszélgetni akár professzionális akvarisztikáról is. Ugyanis nem az a topic címe, hogy amatőrök akváriumai. Ha valaki a profi akvarisztika téma kapcsán prezentáló jelleggel beszúr egy képet vagy videót akkor mi lenne? Semmi, nem dőlne össze a világ.
Attól még ugyanúgy más téma kapcsán be lehet szúrni, más jellegű fotókat. Mit tudom én, te beszúrsz pl.: egy képet mert kivirágzott az Anubias-od. :) Én is szúrtam már be képet a technikai tartályomról, más is szúrt be képeket pl: szűrők egyes részeiről. Ami éppen az aktuális "beszélgetés" témája. Ezzel semmi gond nincs. Amúgy is tág fogalom az akvarisztika/akvárium.
Valahogy éreztem, hogy nem fogsz érdemben válaszolni. :-)
Kínos, ahogy terelsz, miután kiderül, hogy hülyeség a gravitációs elmélet.
Kérdeztél, Hellsing válaszolt, én korrigáltam (még linket is adtam a nyomás/sebesség kérdésre) és azután elkezdtél terelni.
Nézd, van az úgy, hogy az ember nem ismeri a fizika alaptörvényeit. Nem gáz, én sem ismerem mindet, mert nincs rá szükségem.
De ha kérdezek és utána valaki érthetően elmagyarázza, akkor elhiszem amit mond (főleg ha még alá is támasztja valamivel), egyrészt mert nem szégyen ha jobban tudja, másrészt meg nincs értelme a hülyeséghez ragaszkodni.
Persze nem vagyunk egyformák, lehet kapálózni is, de attól még a tények makacs dolgok, a fizika törvényei szintén.
Teljesen mindegy, a rendszer működését kell látni.
Az Atman nyilván más elven gondolkodik - kiegyenlített(ebb) vízmozgás, állandó vízsebesség, esetleg erősebb szivattyú, más kialakítás a szűrőn belül, ahol kisebb a belső ellenállás...
Most engem akarsz cáfolni vagy a fizikát? Az utóbbit elég nehéz lesz... :-)
Engem is csak azért nehéz, mert amit írtam, azt nem én találtam ki, fizikai alapelv.
--
szívóágon tömítetlenség esetén
Akkor kb ennyi is a történet, nem a szivattyú hibája hanem a tömítés hiánya. Nincs értelme tovább ragozni. Amíg egy rendszer tömítetlen és a körforgás működik, a víz folyni fog a réseken.
---
és elméletileg meghaladja a szivattyú által felnyomott víz mennyiségét, akkor nem a szivattyú szívja ki a vizet az akváriumból, hanem a gravitáció.
Gondolom nagy titkot nem árulok el, ha azt mondom, hogy a szivattyúk méretezhetők. Nem vakon építik be, elég alaposan meg lehet tervezni.
Mivel a szívócső legfelső pontja magasabban van, mint a vízszint, a gravitáció soha az életben nem fogja elindítani a vizet. Sajnos vákuumot kell generálni (erre hivatott ugye a pumpa a szűrő tetején) és amikor a rendszerben már nincs levegő, akkor a folyamatot fenntartja a szivattyú.
Egyéb esetben a folyadékban nincs levegő, ezért tudja a szivattyú megmozdítani a közeget, ha pedig levegő szorul be, akkor csak forog, amíg le nem ég (mondjuk kb. ilyen a búvárszivattyú, ha kútba rakod és kívülről a kút vize nem hűti és a levegőt nem tudja kitolni a víz saját maga útjából).
---
Amit a rajzon látsz, az sem a gravitáció miatt működik, jó eséllyel meg kell szívni a csövet, utána már működik a kör. És méretezett szivattyúnál nem tud túlcsordulni, max. a vízszint emelkedik lent egy adott határig. Ebben az esetben nyilván vízhozamot és csőátmérőt is méretezni kell.
Nem kell nagy dolgokra gondolni ilyen esetekben, nem fognak túlzásba esni. Pár ökölszabály, hogy a cucc a kereskedelmi forgalomban ne legyen drága, viszont senki ne reklamáljon, hogy nem szűr rendesen.
---
Létezik gravitációs víz körforgás is, pl központi fűtéseknél működött még a 80-as években, de baromi rossz hatásfokkal. Mondanom sem kell, hogy kell hozzá víztömeg, szintkülönbség és persze jelentős hőmérséklet különbség (a víz ugye kb. forrásban van a kazánban).
---
Ha a szívóág viszont kisebb teljesítményű (túl vékony) mint a nyomóág, akkor terheli a szivattyút, mert ekkor valóban ennek kell teljesítményével "besegíteni" a szívóágnak.
Ez valóban nem szerencsés, nem tartom valószínűnek, hogy ezt bárhol is tudatosan alkalmaznák.
Ok. De azt mindnyájan tudjuk, hogy a szűrő a szívóágon tömítetlenség esetén eláraszthatja a
lakást. /szivattyú nélkül is/ Namost ha ez, vagyis a normál esetben ajándék vízmennyiség, ami a szívóágon érkezik, és elméletileg meghaladja a szivattyú által felnyomott víz mennyiségét, akkor nem a szivattyú szívja ki a vizet az akváriumból, hanem a gravitáció.
Talán így egyértelműbb: ha a szívóág vízhozama nagyobb mint a
szivattyú illetve a nyomóág vízhozama, akkor a tartály túlcsordul. Vagyis nem a szivattyú
szívja a vizet. Ez zárt állapotban is, lényegileg hasonló, csak olyankor nem csordul túl a tartály,
ehelyett a leömlő víz nyomást gyakorol a szivattyúra.
Ha a szívóág viszont kisebb teljesítményű (túl vékony) mint a nyomóág, akkor terheli a szivattyút, mert ekkor valóban ennek kell teljesítményével "besegíteni" a szívóágnak.
A szivattyú veszi ki az akváriumból a szívó ágon át. Hogy a szűrőközeg a szivattyú előtt vagy után van, az kb. mindegy (illetve talán függ a szivattyú típusától). A feladata a víz szállítása.
A szűk keresztmetszeten át nagyobb sebességgel juttatja vissza az akváriumba és ezáltal a víz belső mozgását segíti.
Jól is gondoljátok, de ahogy írtam, a nyomás csökken a vékonyabb csőben, pont azért mert a víz sebessége megnő. Ezen a szivattyú semmit nem változtat, sem a tartály, ez mindig igaz.
Talán így egyértelműbb: ha a szívóág vízhozama nagyobb mint a 