Lassan már túl leszünk a telekvásárláson...
A házépítés költségeit számítgatva természetesen különböző megoldások különböző (elég magas) eredményt adnak.
A minap az egyik kivitelező weboldalán bruttó 130 ezer/négyzetméter áron kínál kulcsrakész megoldást, míg egy magazinban a hagyományos építkezés költségeinél egy 100 négyzetméteres lakóterületre bruttó 35 millió jött ki.
Tudom, hogy a különböző anyagok nagyban befolyásolják az árat. Kíváncsi vagyok, hogy kinek mi a tapasztalata a kivitelezés költségeit (tervezett és tényleges) illetően. Valamint milyen problémákba ütköztetek a finanszírozás terén (hitel, számlagyűjtés stb.)
Előre is köszönöm, hogy megosztjátok a tapasztalaitokat!
Az épületek legnagyobb ellensége a víz. Ha erősen lejtős telken rétegvíz van akkor indokolt a szivárgó. Agyag elméletileg vízzáró, gyakorlatilag is, de a felszíne csúszós lesz. Ki lehet próbálni. Ha elég mélyen benne van az agyagban az alaptest akkor nem fog megcsúszni. Vizsgáltam olyan épületet Rákosakárhol (óvoda, ált. isk.) ahol a felszín majdnem vízszintes volt , de annyi elég volt az épületnek, hogy az egyik fele búcsút intsen a másik felének, mert az agyagréteg felszíne nem volt vízszintes és az alaptest nem volt benne elég mélyen. Néhány nagyeszű azt javasolta korábban a repedések miatt, hogy szélesebben alá kell alapozni. Sajnálatos módon a két alap nem kötött össze és az épület csúszott tovább. A helyes megfejtés az volt, hogy a lejtő felől mellé kellett alapozni. Jóval olcsóbb lett volna eredetileg kellő mélységig építeni. Csak a megbízó nem hagyta magát egy hülye tervezőtől meggyőzni, inkább egy outsiderre hallgatott. Persze tervező is tévedhet, de azért kisebb az esélye annak, mint hogy egy önképzőt végzett téved. A tervezőt nem reménytelen néhány év múlva utoléerni, de tanácsadót esélytelen.
Az valószínű nem kátránypapir, hanem bitumenes lemez. Mondjuk GV4.
Nézz körül a szomszédoknál, kérdezd meg, hogy ő náluk ez hogy néz ki. Persze, csak ha új ház, a régiekről semmit nem fognak tudni. Azzal is tanulsz. ( Én 1986-ban kezdtem építkezni, illetve átépíteni egy kockaházat. Akkoriban az építkezésről kb. annyit tudtam, hogy a beton cemetből, vízből meg sóderből áll... Most már nem tudnának megvezetni... mindent meg lehet tanulni, csak idő kérdése. )
Később egy kis házat vettem, jó meredek, de a tiedhez hasonló lépcsős telken. Melléépítettem még kb 40 nm-t és olyanokat olvastam, hogy nehogy megcsússzon az alap a meredek részeken. Én annyit tettem, hogy a 10 x 4 m-es alap közepére még betettem keresztbe egy alapot, biztos, ami biztos alapon. Tehát, a két hosszanti oldalt összekötöttem középen. Ezt a GV4-et használtam, meg a golyónyomott lemezt. Mást nem. De talán nem is volt akkoriban másmilyen ( 2003 ). Geotextilia is csak később lett.
Ami eltekintve attól, hogy Németországból olcsóbban beszerezhető, nem tudom, hogy tényleg jó-e, de ezzel a lemezzel kapcsolatban szerzett tapasztalatokról nem igazán olvastam. Kaptam azonban egy fülest, hogy a sima kátránypapír is tökéletes kavicsággyal és draincsővel. Kátrány...tény, hogy olcsó, de a környezetvédelem miatt nem tudom, hogy kellene-e aggódnom.
Megnéztem. Vidám képet ad a háznak:) Jó tudom nem ez a legfőbb szempont.
Ha nem baj, én visszatérnék az alapozáshoz: hogyan oldjuk meg a rétegvíz problémát hatékonyan, mindenekelőtt költséghatékonyan. Kavicságy drain rendszer, egyéb finomságok...
Hát, valami kitekerem, ha jön a vihar betekerem, vagy egy motor betekeri. Sok fajta van.
Ez nemcsak arra való, hogy a bent levő helyiségbe ne süssön be a nap, hanem az ablakok fa szerkezetét is védi a naptól. ( ha plasztikból van, akkor felesleges a védelme... :) )
Hát, ha a fa zsalukra gondolsz, akkor egész addig szép, amíg a nap le nem süti róla a festéket. Utánna ronda és nagyon sok munka rendbetenni. Én minden olyat megpróbálok elkerülni, amit megehet az időjárás. Vagyis a felesleges dolgokat. Az igaz, hogy jól néz ki, de ezen kívűl?
Ez igen!:) Nekünk is panoráma a Pilisre az északi oldalon:( Van két kislányunk is (5 és 6 évesek), a birodalmuk a szuterén szint lesz, amit ha majd kirepülnek és nagyon megszorulunk, ki szeretnénk adni, legalábbis úgy vesszük bele a tervekbe, hogy ez a lehetőség megmaradjon.
Én is sokat gondolkodtam a redőnyön, de aztán elvetettem. Inkább csinálom ezt az árnyékolót, a redőnyökkel korábban sokat bírkóztam. Meg a függönyök. Itt még nincsnek függönyök, de azóta fejlődtünk... ( 24050 )
Nekem egyszerű volt a helyzetem, én csak egy kétszemélyes házat akartam építeni, a fiam már rég önálló életet él, kettőnknek meg bőven elég egy nagy nappali, abból egy konyha, szép tágas fürdő, meg egy hálószoba. Mindez a tetőtérben. A többi a szuterén, csak nyáron használjuk, bár az idén még azt sem, mert a hálószoba észak-keleti, úgyhogy éjszakára kellően lehül. A nappaliból meg bámulom a panorámát, a fotelból nézem a budapesti tüzijátékot.
A miénk is hasonló, csak a ház első fele tornácos ahol a szobák vannak a második fele ahol a nappali van már nincs tornác, kiszélesedik. Itt van egy nagyobb ablak. Ezen is lesz redőny, mint a többi ablakon, így nyáron lehet árnyékolni télen meg segít a fűtésbe.
A solymári helyi építési szabályzat szerint szabadonálló beépítés lehetséges, a jogi telekhatártól min. 3 m távolságra, tehát a szomszéd és a saját épület között min, 6m-nek kellene meglennie. Ha ezt redukálni tudnánk 2m-re a jogi telekhatártól, segítene valamicskét... Asszem tiszteletemet teszem majd Solymár nagyközség becses önkormányzatánál.
Talajmechanikánk van az előző tulaj jóvoltából. A talajszerkezet elvileg Dachsteini mészkő és kiscelli agyag. A felszínen vöröses színű homokkő, alatta viszont már mállott mészkő és összeállott kőzetfelszín, ami a vizsgálat szerint alapozásra alkalmas. Talajvíz nincs, de mivel a hegy tetején vagyunk, időszakos rétegvízre számítani kell. Szerintem ezzel most mindenkit elrettentettem, de azért mi optimisták vagyunk. Jó nem annyira... Na szóval igen, ez telkünk szépséghibája, ezért érzem a féltetős megoldást statikailag nem annyira szerencsésnek, de hozzáteszem, a statikus majd megmondja, azaz remélem.
Mészhomok téglának utána fogok most nézni, nem vetek el semmit és minden ötletért, tanácsért hálás vagyok/leszek, még ha nem is egyezik a mi véleményünkkel, mert ezek visznek előbbre.
"A mi házunk tornácos lesz (Déli oldalon) árnyékolás miatt..."
Én pont fordítva csináltam. Sajnos, csak délnyugati a nappali fevése, de nagyon sok ablak van. Télen, alacsonyabban jár a nap, besüt rendesen. Az igaz, hogy ez nyáron nagyon meleg ( pedig akkor magasabban jár, alig süt be ), de lehet feltenni ezt a kitekerem, betekerem árnyékoló rolót, télen viszont besüt a nap és januárban is van 26 fok a nappaliban, hiába van kint minusz 10 fok. Nekem a nap a fűtés, ha éppen nincs olyan ronda idő, mint most. Egyébként, ebben a szezonban még nem indítottam a fűtést. Nyáron meg így is, úgy is meleg van, behúzzuk a függönyöket. ( Ettől még meleg lesz... )
Akkor ha lehet nem oldalhatárra építeni, lehet 1m az eresz-stáblon (szerintem nagyon szép) ezzel nyersz + 1,5m-t szélességben. A magyar építési jogszabály 4m (tűztávolság) a szomszédos és a ti falazatotok között, ha a helyi szabály ennél többet ír elő lehet kérvényezni annak csökkentését (4m-ig), mi is így jártunk és simán engedték.
A mi házunk tornácos lesz (Déli oldalon) árnyékolás miatt, ebből nem engedtem, itt 3 szoba lesz és a Globális felmelegedés korában a hűtésre is nagy hangsúlyt kell fektetni. Ha ezt nem áramból akarod, akkor nagy tömegű házat kell építeni (B30, Silka) és a hővisszanyerő is ilyen épületben jobban tud érvényesülni.
Nem értem annyira vizes a terület, hogy a féltető lenyomná a házat?
Egy jó tervező kell nektek, aki 2011-ben 38-as falat tervezett vékony szigeteléssel az nem az...
A kerámia tégla az egyik legerősebb falazó elem (statikailag meg pláne) csak a mészhomok tégla (Silka) erősebb nála, nem tudom mi a problémád vele. Én ezért tanácsoltam hagyományos 30cm-s falazatot vastag szigeteléssel, ha spórolni akartok. A tégla nem szigetelő anyag vagyis annak nagyon drága és nagyon vastag falat kellene építeni, AE háznál meg pláne vékony fal-vastag szigetelés az iránymutató, így is kb 50cm-es fal lesz. Sok m2-t elvesz a vastag fal... A talaj adottságok változtatnak csak ezen, hogy mit bír, de ez meg a statikus feladta kiszámolni. Én elcsesztem, talajmechanikát kellett volna kérnem, mert szinte tökéletes talajon olyan alapot terveztek nekünk, hogy egy atomtámadást is kibír... 2 millióból nem jött ki és egy egyszerű egyszintes fafödémes ház. Ha nálatok a talajadottságok olyanok szerintem kérjetek, hidd el visszahozza az árát!
A gáz mint tartalék fűtés elég drága, de számoljatok utána. Már ha bent van a telken a csonk és a tetőforma miatt is kevés napelem fér én inkább a gázt építeném elsődleges fűtésnek persze felületfűtéssel és e mellé a hővisszanyerő csak kiegészítés lenne.
Nagyon köszönöm a válaszokat! Hálás vagyok érte, mert mindketten konstruktív választ adtatok.
Igen, az észak-déli tájolás miatti akadályok már felmerültek, azonban a solymári HÈSZ miatt nem tudunk csak max. 10 m széles házat felhúzni, ha be szeretnénk tartani a jogi telekhatártól való távolságot, mivel a fizikai telekhatár sajnos pontatlan (jogi vitákat már tisztáztuk, nincs elbirtoklás, tervek a szomszáddal leegyeztetve és alá is lesz iratva egy beleegyezö nyilatkozat). Gondolkodtunk ezért egy tornácos megoldáson az utca felöli oldalon (az a déli oldal), vagy fedett teraszon, de az meg az meg a bekerülés költségeit emeli... Carport-ra rátenni. A nyeregtetö sajnos adott esetben kelet-nyugati tájolású lenne, vagy ha forditott, esetleg félnyereg, de statikailag a lejtés miatt ezek a megoldások lehet, hogy lenyomják a házat...
Gáz van a telken belül és tartaléknak be is szeretnénk vezetni, de ha a tervezett alacsony energiaigényt valóban teljesítjük, akkor ahogy korábban írták, a hövisszanyerös szellözés jórészt le fogja fedni (+6 fokig elvileg ha jól be van állítva, akkor szuper). Bár az eddig olvasottak alapján ott is optimalizálni kell a hömérséklet beállításait, hogy a lehetö legtöbb energiát nyerjük vissza.
A téglán viszont most elgondolkodtam. A páratechnikai problémákat én is olvastam, szóval szuper, hogy megerösítettél benne. El is gondolkodtam most azon, hogy a 30-as tégla (korábban kacérkodtam a Bakonytherm-mel) elég lesz-e egy grafitos szigeteléssel megspékelve, illetve hogy elérjük a tégla szigetelö képességét, fontos lenne a külsö és belsö vakolás is. Statikailag lennének kicsit fenntartásaim... a telket ugyanis annó jogerös építési engedélyellel rendelkezö tervekkel vettük, ami 2011-es bár, de jó tanulmánynak... szóval ott az építész tervezö 38-as téglát javasolt. Persze az energetikai elöírások, a telek besorolása azóta változott, de lényeges pontokat átfutva adott ötleteket.
A höszivattyúval kapcsolatban engem elsösorban az ára, illetve a költséges karbantartása tart vissza.
nem tudom mennyi munkát szeretnétek saját magatok belerakni, de ésszerű előre átgondolni mindent amennyire lehet, úgy is lesz egy halom megoldandó probléma menet közben. Ha van rá lehetőség/pénz akkor csináltatni kell a tervezővel egy árazott és egy árazatlan költségvetést. Az árazott arra jó, hogy lássatok egy hozzávetőleges árat a munkafolyamatokra és az egész történetre. Ezzel például kiszűrhető, hogy ha egy vállalkozó nagyon olcsón vagy nagyon drágán akar dolgozni, ezek mindig legyenek gyanúsak. Az árazatlan pedig arra jó, hogy a kivitelező jelölteknek el lehet küldeni, ezt árazzák be, így a kapott ajánlatok összehasonlíthatók tételesen és nincs utólag mellébeszélés, hogy ez meg az nem volt benne.
A sógoromék most tavasszal kezdtek el építkezni, szinte mindent amit lehet saját kivitelezésben. Annyi előnye van, hogy apja kőműves, testvére vizes, én pedig a villanyba tudok neki segíteni. A ház most van tető alatt és az ablakok/ajtók bent vannak, épp a víz és villany készül. Mondanom sem kell, hogy már nagyon kivan az egész miatt. Minden hétvégéje ráment ebben az évben, sőt még szabadságra is úgy ment pénteken és hétfőn, hogy legyen hosszú hétvégéje csinálni. Nem tudom pontosan mi volt a matek az elején, de valami 20 millió körül rémlik. Ehhez képest most állítása szerint 50% körül van kész a munka és a pénz 60%-a már elfogyott, szóval jóval több lesz a tervezettnél. Nagyon sokszor kellett lebeszélni menet közben marhaságokról, szerencsére majdnem mindig sikerült. Igaz ezek vitték el eddig szerinte a pénzt, de legalább megcsinálta. Pl. padlófűtésnél csak a rendszerlemezt akarta a padlóba, ami ugye 3cm-es szigetelést jelent valójában, meg kinézte a szinte legolcsóbb ablakokat 2 rétegű üveggel, alig bírtuk meggyőzni, hogy szívni fog vele. De a legrosszabb ötlete a 44-es porotherm tégla hőszigetelés nélkül. Erről hónapokon keresztül győzködtük mire belement a sima 30-as téglába vastag szigeteléssel. Az is igaz, ezekről a tervezőjének kellett volna meggyőznie, de az meg olyan madár, hogy azt mondja kb. amit hallani akarsz és szinte semmi nem érdekli csak a pénzt felmarkolni.
Szóval egy jó tervező és egy költségvetés és egy jó adag tartalék, amik szerintem elengedhetetlenek. Szerintem is a realitás 50 milla körül van ha nem nagyon akartok vele dolgozni. Ha sok mindent magatok csináltok ez az összeg faragható.
Mi most építkezünk hasonló szemlélettel, ahogy ti is. Pár észrevételt megosztanék veled.
A telek É-D fekvésű ez pont nem olyan jó napelemnek, hacsak nem széles utcafronti házat terveztek. A 10m szélességű sátor tetőre nem sok panel fér :(
Én szélesítenék még a tervezett házon és kiszámolnám a tető felületét, ha napelemet szeretnétek, vagy elgondolkodnék a nyeregtetőn...
Én kb 3m2 napkollektort és kb 6-7kW-nyi napelemet terveztem amivel kb nullázom is a rezsinket a víz kivételével. Napelemmel kapcsolatban a szakik szerint olcsó panel + minőségi inverter combo a nyerő. Így ha tízen év múlva csökken a teljesítmény csak feldobsz még pár panelt és ismét rendben lesz a termelés.
Ha a gáz nincs még a telken akkor el kellene gondolkodni, hogy ott is maradhat... Ha tényleg alacsony energiás házat szeretnétek azt klímákkal és cekásszal vegyesen vagy fűtőfilmekkel esetleg infra panelekkel vagy ezek bármilyen kombinációjával is megoldható gazdaságosan persze napelem támogatással. Jelenleg a leggazdaságosabb fűtés a hőszivattyús rendszerek napelemmel, ennek én csak a gép árát látom hátránynak (legyen otthon 1,5-2 milla, ha nem javítható). Én azt az 1 millát amibe kb a gáz kerülne napelemre költöm inkább.
A ház falazatát az életvitel függvényében is érdemes vizsgálni, ha sokat dolgoztok és már vagy még nincsenek gyerekek tehát a nap nagy részében nincs otthon senki akkor érdemes elgondolkodni a könnyűszerkezetesen, mert azt így nagyon gazdaságosan fenntartható. Az én véleményem erről a Három kismalac története egyértelműen szemlélteti :)
Az itteni és más információk alapján mi 30cm-s hagyományos (nem N+F) téglából építünk és rajta 20cm grafitos EPS szigetelés lesz. Ehhez hozzá kell tennem, hogy zajos a környék, és az EPS-t magunk is fel tudjuk rakni egy kis családi segítséggel. Ez így 51cm vastag falazatot jelent ami nem olyan karcsú már, de az ablak mehet falsíkra a szigetelést pedig rá lehet vezetni, a 20cm-s EPS-ben pont jól elfér a redőny, és így kívül belül csínos párkány lesz :)
A klíma tégla vagy a hasonlóan jól szigetelő téglákra a gyapot eléggé tanácsos az EPS-el szemben páratechnikai okokból. Tehát drága tégla + drága szigetelés.
Egyébként 16cm tömör tégla 1cm fehér EPS szigetelésnek felel meg. Tehát olcsó téglát kell venni vastag szigeteléssel, ha spórolni akarsz.
A mai csúcs technika a szememben 25 vagy 30cm Silka mészhomok tégla + 20 cm grafitos EPS. Sajna ez a mi esetünkben 6-800e pluszt jelentett volna amiről le kellet mondjak :( De a válaszfalak Silkából lesznek a hanggátlás miatt és mert 100e alatti különbsége van a kerámia téglával szemben.
Ha hitel is lesz rá kell kérdezni a hiteladónál az EU-s számlákra, elfogadják-e.
Több nem jut most eszembe :)
Kitartást és sok türelmet kívánok az egész családnak!
Természetesen nem lehet hat-nyolc mondatban leírni az építkezés csínját-bínját (bár ez attól függ milyen mondatszerkezeteket használunk - csak viccelek), ezzel jó magam is tisztában vagyok, mint ahogy azzal is, hogy effajta válaszokat is fogok kapni. A nagy kérdés számomra az, hogy amit ddig innen-onnan összeolvastam, elméletben végiggondoltam, mennyire áll közel a realitáshoz. Más szóval érdekelnek a véleményeitek...
A napelem témával kapcsolatban egyet kell értsek, ha a jelen körülményeket vesszük alapul, azonban rengeteget olvastam a mono-polimer és annak továbbfejlesztett változatairól, forrásaim főleg német oldalak, mivel ahogy elnézem, Magyarországon igencsak szűkösek az információk, Németországban pedig, annak ellenére, hogy kevesebb a napsütéses órák száma, mint Magyarországon, egész business épül erre a megoldásra, amit a szakmámból kifolyólag számszerűsítve is látok (itt Photovoltaik-ot vállalkozásból származó jövedelemként kezelik). Persze Magyarországon jelen pillanatbn teljesen más a napelemek jogi megítélése, de mi hosszútávon gondolkodunk.
50 milliót sajnos reálisnak tartom abban az esetben, ha a kivitelező nem hagy nekünk szabad kezet és hülyének néz minket...
Persze az ár sok mindentől függ, nálunk a telek adottságai fogják drágítani az építkezést, de mindenképpen örülnék egy eszmecserének, hogy kezdjem az elején, milyen járulékos költségei vannak egy alapozásnak lejtős telken... Kiemelten érdekelnének a drain-es megoldások, mivel arról oly kevesen írnak.
A napelem kérdést nagyon járd körül. Ahogy én látom, mire megtérülne a beruzás költsége, már lehet is cserélni őket... Szerintem, csak egyszerű divat, nem sok értelme van. Ezen az égövön biztosan nem. Még ha napkollektort írtál volna...
Flancolni abszolút nem akarunk. Szóval a csilli-villi nagyon sok pénzbe kerülő posztmodern megoldások nem érdekelnek, csak úgy mint a szauna, hamam, házi spa rendszerek sem... Szaniterek, burkolatok, konyha, ajtók kb. középkategória semmi drága parketta vagy 10ezres greslapok (azokból is vannak 3-4ezerért szépek, jó kopásállósággal és R értékkel) Lényeg az alacsony energiaigény megfűszerezve környezettudatos energiafelhasználással (napelem)
Ha rajtam múlik, akár téglát rakni is kimegyek...illetve anyagokat is beszerzünk, mivel ha jól olvastam, pár építőanyag szűkös mostanság a piacon, a német piacot pedig jól ismerem. Pár dolog még olcsóbban is beszerezhető pl. szellőztető rendszer, mint Magyarországon. Persze a garancia kérdéses...
Igazából fogalmam sincs, hol lehetne kompromisszumot találni. Ezért is vagyok itt és kérdezek:)
Nos, amiből nem engedünk, az az alacsony energiaigény, tehát a tégla ha lehet jó hőátbocsátási tényezőkkel. A példa kedvéért Porotherm Klíma a N+F helyett. A telek észak-dél tájolású és 18 m széles. A HÉSZ miatt nem igazán van lehetőségünk variálni, szóval a ház (bruttó) 14m hosszú és 10m széles lesz.
Szigetelés esetén persze nem szeretnénk forradalmi megoldásokat. Ami viszont fontos, az az, hogy a ház ne ússzon a rétegvíz miatt, szóval drainrendszer...vagy alternatíva.
Jah, még annyit, hogy ha tényleg alacsony, ne adj' isten közel passzív energiaigényű, akkor fölösleges a hagyományos fűtési rendszer, klímákkal meg tudod oldani az egészet.
Ha simán kilövöd a könnyűszerkezetet, mindenféle észérv vagy konkrét ok miatt, mert az nem ház, akkor inkább ne akarj házat építeni :)
Ügyesen, ha te is beleteszed a magadét és nem a flanc meg a felvágás számít, akkor szerintem 30 millióból kijöhet, cakk-pakk.
Ha a fenti a hozzáállásod, akkor mindenki át fog verni, és 50-ből is lesz egy drága fosod.
Persze szvsz.
A lényeg, hogy kicsit több konkrétum kellene, illetve az is, hogy miben vagytok esetleg hajlandóak kompromisszimumot kötni. Ha a pénz nem számítana, akkor nem tetted volna fel a kérdést, mert meglennének az embereid, akik vigyáznak a pénzedre :)
Alapvéleményem pedig az, hogy elképzelés + 50% és nagy meglepetés nem érhet, csak ha nagyon át lehet verni.
egy habisol-ból epült házat szeretnék hőszigetelni. EPS v. kőzetgyapot lenne megfelelőbb? Továbbá egy ablakot megszűntetnék, de habisol már nem kapható, akkor jó lenne sima Phoroterm 30 is?
Én végül nem ezt a megoldást választottam. Inkább a koszurúból alakítottuk ki a redőnytok helyét.
Amikor beszéltem az ismerősömmel akkor úgy értettem, hogy ő sem tőlük veszi a redőnyöket csak az elektromos redőnynek kellett a tengelyt, de a többit be tudják építeni más redőnyösök is.
Új lennék itt és lenne egy közhely kérdésem, amire természetesen nem lehet egyértelmű választ adni, mert rengeteg tényezőtől függ, de megpróbálom a lényeges paramétereket leírni:
Szóval házépítésre adtuk a fejünket. A telkünket megvettük, a panoráma nagyon szép. Másszóval a telek lépcsőzetesen lejtős. Az első 15m még sík, utána következik egy másfél méteres lejtés, 5m sík, ismét lejtés. Adja magát tehát egy szinteltolásos ház építése. Eddig rendben is lenne a dolog. Az elképzelt ház, melyet modelleztünk már egy programmal. Alapterület téglalap, nettó alapterület 160 nm (szuterén+emelet(földszint)). Fűtés megoldása kondenzációs kazánnal, hővisszanyerős szellőzetőrendszer, napelemek. A házat szeretnénk alacsony energiaosztályúra építeni (szabály szerint nem is lehet más...), ja és persze a legfontosabb, masszív építési mód, azon belül is tégla (tendálunk a 38-as felé, bár a statikától is függ) Sátortető megoldás, a cserepekkel kapcsolatban még hezitálunk...
