Köszönöm válaszodat. Azért téged szolítottalak meg közvetlenül új fórumozóként, mivel a te munkáid állnak legközelebb ahhoz amit én is építenék egy melléképületbe, ahova ugyan kéményt is kell felhúzni, de a 30 nm nem túl nagy az elsőkéményes változathoz.
Kemenceépítő munkánál láttam ilyeneket. A füst elvezetés az igazi feldat, hiszen ezek ugye "hátsó" kéményes elrendezésüek. A füst kivezetés nálad is az ajtó fölött kezdődik és kanyarodik hátra a kéménybe? Láttam olyat, ahol a sütőtér hátulján is van egy kis nyílás, ami a levegő keringetését szolgálja (konvekciós fűtés). Szintén használod ezt a megoldást.
Végre, hosszú vajúdás után, elkezdtem a buboskát építeni--egy zárt teraszon. Szögletesre csinálom 1,15x1,15m. Az alján üveggyapot szigetelés, majd 7-8 cm vastagon homok, majd 4 cm vastag samotlapok flexibilis ragasztóval, majd ujabb 6 cm vastag samottégla sós-agyagos ragasztással. Ez a "sütő-tér". A burkolat: szallagcserép három darabba vágva--anyagba rakva. Majd belőlről sós-agyaggal kikenve, kivülről rabicháló valamilyen ragasztóval majd a festés.
Ha kész, talán tudok képet feltenni...(a digitális fényképezőm tönkre ment,,,:((
Anyira azért nem kell megrepedni. Keverjél különböző arányba agyagot és folyami homokot kicsi kockákat mint pl egy gyufásdoboz és próbáld kiégetni amelyik a legjobb azt a keverést csináld. De a samotpor és vizüveg keveréke is nagyon jó csak egy kicsit nehezebb vele dolgozni és drágább. Van még a Rath Br 1100-as tüzálló habarcs szerintem ez a legjobb de ez sem olcsó az agyaghoz képest.
A tűztér rakásnál az agyagot bármilyen arányban keverem a homokkal, mindig megreped.Az baj-e?Ha baj lehet e használni a samot por és viz üveg keverékét a régi békebeli téglához?.Vagy van erre valami ötlet? Előre is köszönöm a választ
Igen! Nekem nagyon vékony hajszálrepedés keletkezik a kémény alatt és a hossztengelyével párhuzamosan is, de ahogy kihűl teljesen eltűnik.
Szerintem normális, ha belegondolok, hogy kívül 20 fok, bent akár 350-400 fok... persze biztosan lehet külső burkolattal láthatatlanná tenni, de nekem jó így!
Ettől még a magas szervesanyag tartalom veszélyeztetheti a tartósságát a belső tapasztásnak, ezért ott inkább törek nélküli anyagot használtak, a sót pedig az aljzat anyagához keverték, hogy kemény legyen, ne kopjon el, ne ragadjon rá az ételre.
Kötőanyagnak lényegtelen az alakja, mivel úgy is addig kell vizezni, hogy masszává váljon....
A homok-agyag arányát tekintve valóban jó a kmencéhez, de a törek tartalma nem lehet túl magas, mert ha kiég porózussá, morzsolódóvá válhat a használat során. Külső tapasztásra mindenképp alkalmas.
Valahol olvastam (valószínű itt, de lehet a kemencebencén), hogy a sima vályogtégla is megvelel agyag helyett tapasztani a kemencénél.
Igaz ez?
Most bontok ki egy vályog falból ajtónak helyet. A téglák jó állapotban vannak, nem porlanak. Ezek jók lennének nekem dongás kemencéhez a donga elkészítéséhez kötőanyagnak? Ha igen hol célszerű tárolni őket felhasználásig? Idén már biztos nem lesz belőle semmi, de jövő tavasszal szeretnék nekiállni megcsinálni.
Kb mennyi ilyen tégla kellhet egy átlagos méretű kemencéhez? (lesz úgy 1m3 kitermelve, ebből biztos nem lesz mind tökéletes, de azért remélem egy kemencényit kiad, ha egyáltalán felhasználható)
köszi.
apafej ne kötözködj. hidd el nem tegnap készültek.
hát néha ugy jön ki a lépés,de még nemvolt rájuk panasz.
sziasztok! azért ezis szép kis kemence ugye?