a rendezett telek kialakításában nem tudnak megakadályozni. szétosztatod a telek-út részt (rendezési szerint) és utána a telek átminősíthető a rendezési szerint lakóteleknek.
igen, de ezek után sem ad építési enget az önkori, mert ott van a hészben a kikötés a 10 m-es magánút vagy rendezett közútról. a közút meg akkor tekinthető rendezettnek, ha megvan a minimális 12 m-es szélessége (oték-ban benne van valahol).
jogilag sajnos semmi esély. viszont lehet kérni a hész-től való eltérést önkoritól, ha az köz- és magánérdeket nem sért. vagyis ha önkori nem ezzel akarja kikényszeríteni az önkéntes leadást és a meglévő úttal érintett telektulajok nem mondanak ellent, akkor elvben hozzájárulhat x kikötéssel. (pl. út fenntartását vállalod vagy még építési forgalomként sem megy teherautó stb. a kikötés lehet bármi, ami kiküszöböli azt az érdekellentétet, ami a meglévő útnak "lakóútként" való használatából adódik) szerintem ha az útrészedet önként ingyenesen leadod és vállalod a meglévő út "üzemeltetését" akkor lehet h hozzájárulnak.
mikori a hész ezen része? mert van egy x idő, amig meg lehet támadni azt. aszem 2 v 5 év. de az is bíróság illetve ha lehetősége fennáll, akkor is csak mint "adu" javaslom használni önkorinak az eltéréshez való hozzájárulásának megkapásához.
Azonban 1. lépésként a HÉSZ szerinti "rendezett telek" kialakításban végül is nem gátolhat meg....igaz?
Ezt milyen indokkal tudná tiltani, főleg most, hogy már nem is az önkori az eljáró hatóság, hanem a Földhivatal és az önkori csak véleményez. A véleménye, nyilván nem lehet más, mint pozitív, hiszen PONTOSAN az általa előírt HÉSZ valósul meg.
Eddig, tehát (szerintem) egyedül is léphetek.
Ezek után ott lesz egy rendezett státusú telek. Ami LÉTEZŐ közterületről GÉPJÁRMŰVEL egyértelműen megközelíthető... Hisz ott a szűkületben is 4 méter széles a közút ....ami most is kiszolgál tőlem jóval hátrább lévő lakóházakat... ...és ha lesz valaha úttest, az sem lesz szélesebb, vélhetően...
A rendezett telek miért ne minősülne "építési telekenek" ezután? Annak is minősül ...vélhetően...és akkor jogom van rá építeni.
Ezt a jogomat korlátozza az önkori, amikor a szűkületre hivatkozva nem ad építési engedélyt.
Miközben törvényi kötelezettsége és hozzá eszköze is (lejegyzés-kártalanítás) neki van! a saját terve végrehajtására....
Azt nem látom , hogy a HÉSZ-re hivatkozva miért-mitől jogszerű engem gátolni az önkori érdektelensége okán...
Hisz a telek a törvényi előírásnak megfelelően - rendezett - megközelíthető
tanulmányaim alapján sajnos te semmit nem tehetsz építési engedély ügyedben :(
jelenleg jogszerűen nem adnak építési engedélyt. a hész egy koncepció, ami önmagában nem kötelezi az önkormányzatot semmire.
valószínüleg az utat önkori nem fogja lejegyeztetni, mert akkor fizetnie kellene. viszont a lejegyzésre nem kötelezhető.
akit viszont a hész tilalma korlátoz ingatlanának szabad használatában, az kérheti értékcsökkenés címén a kártalanítását, szabályozott rész megváltását önkori által. tekintettel arra, hogy neked nem csorbult meglévő jogod (az előrevetített jog nem gyakorolhatása nem minősűl kártalanításra alakalmas tényállásnak) így nem kérhetsz semmit e címen.
max az út céljára rendezett területre kérhetsz kártalanítást, önkori általi megváltást, de akkor előbb azt le kellene választatnod. és ekkor ez még mindig nem megoldás az építési engedélyre.
sajnos a jelen helyzetben csak akkor lehet előrelépés, ha a két első ingatlan tulaja is akarná. valszín ez nem lesz, mert az egyik ház útban (szó szerint :) ) hisz a szomszéd ingatlanának megváltására te nem indíthatsz igénypert.
elvben - hangsúlyozom hogy csak elvben - bíróság megitélhetné csak a te indítványodra az út rendezését, de mire ez végigfut az saccra 8-10 év. :( és nem biztos h a te érdekedet tartaná prioritásosnak a szomszédod házbontásával szemben. szerintem inkább a hész jelen formáját szüntetné meg és kötelezné önkorit az átdolgozására :(
akkor számít egybeépítettnek, ha tartószerkezeteik bármelyike egymásnak (mármint a két építmény között) közvetlen erőátadásra képesek, ezt megteszik illetve ezen erőátadások feltételezve vannak tervezéskor.
vagyis annyival kiegészíteném, hogy ha a terasz alapja egybe van építve házzal , akkor a rá épített tető a ház szerkezeti része. ha nem látszik a kapcsolat, akkor lehet mondani h a terasz külön épült és akkor ha nem rögzíted a homlokzathoz a tetőszerkezetet, akkor különállónak minősűl.
a nem tartószerkezetek (pl. vízszigetelés, vápalemez) rögzítése mindkét szerkezethez nem eredményez egybeépítést
Hmmm....ezt találtam egy a törvényről szóló magyarázatban. Most akkor mi is van?
----- A települési önkormányzatok kevéssé számíthatnak arra, hogy a tulajdonosok az út szabályozásához vagy szélesítéséhez szükséges területeket ingyen az önkormányzat részére bocsátják.
Ehhez kötni bizonyos engedélyek kiadását (telekalakítási, építési) nem törvényes.
Az még járható, hogy ahol a település nem kezdi meg a lejegyzéseket, ott az egyes tulajdonosok – együtt vagy egyenként – megosztják telküket egy immár a rendezési tervnek megfelelően rendezett építési telekre, meg egy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútra.
Ezen keresztül a telek megközelíthető, azaz építési teleknek minősül (ha az egyéb jogszabályi feltételek fennállnak).
A magánút területét a szabályzat és a szabályozási terv távlati közérdekű célban határozza meg (kiszolgáló ill. lakóút), ezért a tulajdonos követelheti annak megvételét, s ha ez három éven belül nem történik meg, akkor az ingatlant ki kell sajátítani. -----
A meglévő közútnak nyilvántartott út, amin egyébként a beljebb lévő régi házakhoz bejárnak a tulajok ....az.... nem elég ?
Ennek a kielégítésére...a HÉSZ lehet ettől durvább jogszerűen?
--------------------------- Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető telek. ----------------------------
Érveket keresek a hatósággal szemben, mert nem érzem helyesnek, hogy az önkori helyett nekem kéne létrehozni az utat a telkem határain túl is... ....miközben, ott virít a közút felírat a térképen !
Ráadasul, úgy, hogy a szomszéd telek tulajára ható semmilyen (jogi) eszközöm nincs.
Az önköri pedig alkotott egy rendeletet, amiben előírja a szélesítést, de nem tesz semmit ez ügyben... ...miközben az utak kialakítása az ő kötelezettsége (lenne)
Helyette... gátol a telkemhez kapcsolódó (építési)alapjogom gyakorlásában, szerintem.
Segítséget szeretnék kérni a T. hozzáértőktől. Van egy nyeregtetős házunk aminek a gerincre merőleges homlokzata előtt van egy 7,2m x 3,5 m- es terasz. Ez fölé szeretnénk egy előtetőt építeni, lehetőleg az engedélyezési, bejelentési procedúra kihagyásával. Átnéztem a 37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet vonatkozó részét és itt szerepel az "épület homlokzata elé épített" illetve "az épület szerkezetével egybe- vagy összeépített" kifejezés. Ezek értelmezésében kérném a segítségeteket, annak vonatkozásában, hogy egy lábakon álló tető, ami hozzáér az oromfalhoz az az első vagy a második eset. Segítségeteket előre is köszönöm!
A 18820 kaphat-e építési engedélyt, valamilyen módon? A meglévő földes KÖZÚT, jelenleg 4 méter széles. A vastag sárga út, országos közút.... A telket magát érintő út bővítési terület önkéntes leadása természetes.
A gond, hogy...az előtte lévő telkek, azaz a 18823 és 18821 tulajai mereven elzárkóznak a HÉSZ szerinti állapot rájuk eső részének önkéntes/megegyezéses kialakításától. Mivel az egyiknek útba esik a háza is ill. a másiknál csak 2 méter maradna az ablakig.
Miközben a HÉSZ ezt írja...elő... ------------ (5) Falusias lakókertes zóna „Lfk”
d) Meglévő közterülethez kapcsolódó telkek esetén, vagy közterületi kapcsolattal nem rendelkező telkek esetén a beépíthetőség feltétele a közterület szükséges szélességének kialakítása.
f) A telkek beépítése az alábbi feltételek együttes megléte esetén engedélyezhető: - a telket érintő közterület ki van alakítva, - a telek közterületről, vagy közterülethez kapcsolódó, legalább 10 m széles magánútról megközelíthető legyen úgy, hogy a tervezett közterületeknek legalább a fele, de legalább 8 m széles út áll rendelkezésre, és ezek a közterületek kapcsolódnak valamely meglévő belterületi úthoz, országos közúthoz, vagy burkolt külterületi úthoz. -----------
a padlástér és a tetőtér a jogszabály jelen megfogalmazásában ugyan az.
hogy mettől számít beépítettnek azt spéci tudom, bár ez is hüleség:
74. Padlószint: födémszerkezetek (aljzatszerkezetek) padlóburkolattal ellátott vízszintes járófelülete.
ezzel kiegészítve a lentieket, onnantól számít beépítettnek a padlástér, amikortól padlóburkolattal van ellátva, hisz addig a 102.-es pont szerint nem építményszint és nem beépített.
viszont ha tovább göngyölítjük, akkor egyáltalán nem is értelmezhető a padlás/üres-tetőtér fogalom, hisz
102. Tetőtér-beépítés: tetőtérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása.
és
39. Helyiség: a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülzárt tér.
vagyis, ha padlás funkciónak építed padlásodat, az akárhogy is alakítod ki funkciójának megfelelően kialakított tér (feltéve, ha nem lukas a tető :) ), vagyis helyiség, tehát beépített tetőtér.
És ha ne adj isten egy réteg hőszig is le van terítve (és az pedig kötelező) netán azt feded valamivel legalább részben ( kémény, tetőkibúvó megközelítésére az is kötelező, illetve logikusan véded hőszigetelést valamivel) akkor padlóburkolattal is ellátott, tehát építményszint.
aki ezt összelapátolta ..... :( és mivel ez jogszabály, kötelező betartani. hááááááááááááát próbáljuk ....
pedig "eukomformizálás" előtt még értelmesnek is voltak tekinthetőek a fogalommeghatározások, még ha nem is voltak túlszabályozva a dolgok.
Ezen én is gondolkodom néha ! Tehát van padlástér és van tetőtér ? Vagy a kettő nem ugyan az ?
És a beépítés mettől szabálytalan. ??
Első lépés : a padlástérnél a fedél alá teszek egy pótlólagos csapadékvíz-védelmi fóliát , Vagy már eleve ott van.
Második lépés : hőszigetelem a ferde födémet (a szarúfák közét ) ill. a fógópároknál kialakítok egy könnyű födémet ), vagy lehet az egészet a csúcsig vinni a szarufaköz szigetelésnél.
Eddig szabályos vagy szabálytalan. ?
Aztán, hogy lássak, felvezetem a villanyt is, majd a vizet és a csatornát.
Végül modern ember vagyok, nem aprózom el a tereket, az egész marad egy tér - tárolásra, szárításra.
Gond van még az ablakokkal, de előrelátó voltam, 10 éve már eleve nagyméretű ablakokat építettem be.
a fő bajom nem az hogy hülyeségek (félrefogalmazások) vannak tetőtér meghatározásában, hanem egyszerűen nincs meghatározva az, hogy mi is a tetőtér.
ez alapján például ha a földszint feletti 3 méter falazat magasságu szint van, aminek nincs vízszintes födémje (a födém maga a tetőszerkezet) akkor az tetőtér? ha pedig egy nagyobb tetőszerkezetet a fogópárok felett is beépítenek, akkor az duplatetőteres?
és hiába érezzük, hogy ez így nem kerek, nem az volt a cél, amivé sikeredett a jogszabály, viszont bármikor bebüntizhető valaki épfelügyelettől, hogy nem alapeset az épülete, hanem kétszintes és komplett kiviteli kell építéshez. csak abban bízok, hogy nem általam érintett építéssel kapcsolatban kell tisztázni a kérdést:)
Ez kb olyan, mint amikor bejött az új ÖTM rendelet, ami hivatkozott az 5. melléklet III. bekezdés (talán) 15. pontjára, amikor a III. bekezdés csak 10 pontból állt....
Valaki megjegyezte az ÖTM rendelet meghozatalakor, hogy most már tudja, hogy hová vitték lipótról a beutaltakat :D
A jogszabály ellentmondó megfogalmazása ellenére szerintem értelmezhető a beépített tetőtér, mivel ha nem lenne értelmezhető, akkor nem szerepelne a 101.-ben, hogy beépítés nélküli tetőtér. Logika szerint, he létezik ilyen fogalom, hogy beépítés nélküli tetőtér, akkor léteznie kell a beépített tetőtér fogalmának is, függetlenül a jogszabály további részének ellentmondásaitól.
Bár tudom, hogy a jog nem logikus és a jogalkotók meg nem egyeztetnek egymással még házon belül sem, ettől vannak tele marhaságokkal a jogszabályok.
látom nem nagyon van válasz, leírom inkább mi a kétségem:
oték szerint:
101. Tetőtér: az épület legfelső építményszintje feletti födémszerkezet felső síkja és a magastető szerkezetének alsó síkja közötti - minden irányból épületszerkezettel körülzárt - tér [a beépítés nélküli tetőtér (padlás) nem minősül építményszintnek].
102. Tetőtér-beépítés: tetőtérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint(emeletszint) létrehozása
illetve
27. Építményszint: az építmény minden olyan szintje, amely padlószinttel rendelkezik
vagyis ha beépítem a legfelső építményszint feletti tetőteret, akkor abból építményszint lesz, így a tetőtér az a feletti tér lehet csak és az eddigi tetőtér egy új nem tetőtéri építményszint lesz.
ha pedig már eleve beépítettnek tervezem a tetőteret, akkor az nem tetőtér.
vagyis nem értelmezhető beépített tetőtér mint fogalom, legfeljebb a tetőtér beépítése új építményszintté való átalakításával.
vagy rosszul értelmezem?
mert ha így van, akkor minden "tetőtérben" lakóterülettel rendelkező új épület kiviteli terv köteles, mivel a tervben tetőtérnek jelzett szint oték megfogalmazása szerint nem tetőtér, hanem építményszint, így ez az épület is kétszintesnek minősűl a fentiek alapján.... hm
ez igaz és legyen szerencsétek és épüljön fel az a ház, gyorsan, jól és legyen benne sok örömötök és semmi "építési bosszúság" :)
a terveződ jól mondta, hogy oték szerint ez a szabály, csak elfelejtette azt a nem elhanyagolható aspektusát a dolognak, hogy az önkorik zöme valamilyen módon korlátozza ezt saját szájaíze és érdeke szerint, pl. építési vonal kijelölésével. ami tényleg "csak" egy vonal húzása a rendezési terv térképén :)
szal nekem megvan a véleményem arról a szakmabeliről, aki legalább a helyi hészt nem olvassa el, mielőtt áment mond valamire...
és az építési vonal: nem a te - mint ingatlantulajdonos - érdekedet szolgálja a kötött építési vonal, hanem a "közösségét". önkoriknak előírás (részben jogszabályi, részben szakmai elvárás, részben józan ész) hogy mekkora egybefüggő zöldterületeket kell megtartani. ezt nemes egyszerűséggel úgy oldják meg, hogy a lakótömböket úgy alakítják ki - telkek minimális területe, geometriája, első és hátsó építési vonal stb.), hogy a belső részei képezzék ezt az egybefüggő zöldterületet. van ahol a kerítés építését is megtíltják telekhatáron ez okból. van benne ráció, de téged is megértelek. a ti helyzetetek az a nem ritka helyzet, amikor tulajdonos mást szeretne mint amit az önkori enged. illetve h önkori nem vesz figyelembe településtervezésnél pl. egy nagyfesz vezetéket :(
ha már ez volt hész-ben amikor megvettétek a telket, akkor figyelmetlenek voltatok (hiányzott egy hozzáértő), ha időközben változott hész, akkor önkoritól (elvben) értékcsökkenést lehet kérni. de nem is ez nektek a lényeg, gondolom, csak mint szakmám kikivánkozott a településtervezési kérdés.
Ó, ha már ott áll a ház, nem érdekes, azt már lebontani nem fogják. Garázs is lesz, csak meg kell várnunk, mi marad a bukszában az építkezés végén, és mennyiből tudunk összehozni egy garázst....ezt az előkertes dolgot sem sikerült megértenem. Ez most egy nagy rét ahová építkezünk. Nincs semmiféle kialakult vonal. A szomszédos telkek még megosztva sincsenek, közművesítve meg még pláne nem. Szemben van az utca, ahol viszont mindenki hátra épített. Ezek után legfeljebb akkor van építési vonal, ha húztak egy csíkot a papírra. A terület olyan besorolású, hogy 2000 nm-nél kisebb telket nem is lehet kialakítani. Ha valaki ekkora telket vesz, az nem feltétlenül akar az utcától 5 méterre lakni. Egészen más ott, ahol kicsike telkek vannak. Ilyen esetben célszerű is előre építeni, hogy legalább hátul legyen egy kis udvar. Ami miatt ragaszkodunk a beljebb építéshez, az a villanyvezeték. Nem nagyfeszültség, 22kV-s, de jobb az ilyentől távolabb lenni. Egyrészt vannak biztosan hosszútávon egészségügyi hatásai, másrészt, ha egy ónos eső után leszakad, annak nem hiszem, hogy örülnék. Nem tudom ködös időben a háztetőn lévő napkollektor nem rázna-e egy kicsit? :). Szóval vezetéktől minél távolabb. A másik pedig az, hogy több mint 100 méter a telek hossza. Ki az a balek, aki egy ekkora telken az utcára épít úgy, hogy az autók zaja ébressze reggelenként? Éppen azért költözök vidékre, hogy ne az autókat halljam az ablakom alatt. Nekem azt mondta a tervező, hogy a törvény alapján 5 m a kötelező előkert, 6 méter a hátsó, és a kettő között bárhová építhetek. Hát így vettük meg a telket, és így találtuk ki, hogy hová szeretnénk a házikót.
ezért nem szoktam egyeztetni :):) megy be terv és vagy jön vissza hiánypótlás vagy nem.
van egy hész-ük meg egy rakás általános érvényű jogszabály. ha ezeknek megfelel terv, akkor nemet nem mondhatnak. ha pedig lejár ügyintézési határidő, akkor már csak a pecsétet tehetik rá, semmi egyebet nem tehetnek. - legalábbis ha rutinos a tervező és hozzáteszi doksihoz megfelelő nyilatkozatokat :) -. lehet kötözködni formai hibákra hivatkozással, de csak 1 szer!! ha azok ki vannak javítva, újabb kínjuk már nem lehet.
nálatok azt látom gondnak, hogy ha tényleg van az építési vonal (előkert kötött mérete) és kiadja engedélyt anélkül, hogy a garázs terve benne lenne doksiban, akkor ha kap egy köziges ellenőrzést úgy hatályon kívül helyezik az engedélyt mint a sicc. :( oszt akkor hiába ügyintéző hibázott, ti szívhattok.
nem tudom hol vagytok helyileg és mi a valószínűsége egy ilyen ellenőrzésnek, de országos átlagban (hivatalosan deklarált adat szerint) a kiadott építési engedélyek ~5%-t leellenőrzik szúrópróba szerint. és ehhez jön az építésfelügyeleti ellenőrzés (ez terveik szerint 100%-os ellenőrzés lesz, amire mondjuk kiváncsi leszek...) akiknek meg hivatalból kell eljárni, ha az engedéllyel kapcsolatosan jogszabálysértést tapasztalnak.
tudom h sok a "ha", de esély megvan rá h belefussatok...
Az írásban igazad van. Ezek után én is mindent csak írásban kérek és adok meg. A helyszíni szemléről is kellett volna írni egy gyors összefoglalót, és aláíratni a hatósággal. Lehet, hogy a tervező a hunyó, nem tudom, de az biztos, hogy több egyeztetés is volt a hatósággal, mielőtt beadásra került a terv, és minden egyeztetésnél változott a hatóság álláspontja. Ma viszont jó napja lehetett, mert ismét jött egy telefon, hogy mégis mehet a ház oda ahová eredetileg terveztük, garázs nélkül. Remélem nem viccelnek meg azzal, hogy a jövő héten jön egy levél az építési engedély visszautasításáról.
vannak nagyon korrekt éphatok és ügyintézők is. sőt, többségében azok, csak vannak egyéb tényezők is. és ügyféllel ők konfrontálódnak, tehát "alapból" ők a hibásak. akár igen - akár nem. (pl. lenti esetben is szerintem inkább tervező a hunyó....)
meg hát egy éphat működésében a legkevesebbet az ügyintéző tud beleszólni. elég egy laikus osztvez vagy jegyző és már lehet szidni mind az x ügyintézőt.
ami viszont a rendszer hibája, hogy egy éphaton kőkeményen kéne joghoz (eljárásügyhöz) és szakmához is érteni. és ez annyira két különböző szakág, hogy ... nagyon. és akkor még nem néztük a pszichológiai érzéket, hisz emberekről van szó ... jogászok is nehezen értelmezik az építési-közigazgatási jogot összeségében (nem is egyértelmű:( sajnos ) és építész is megdolgozik egy jó műszaki ill építészeti megoldással. és ott van az éphatos ügyintéző, aki nem gyakorlati szakember még ha építész is (elvben helyben nem is dolgozhat szakmában összeférhetetlenség miatt) aki többnyire a főnöke jogértelmezését kell, hogy kövesse. szal nem egyszerű...
