Keresés

Kedves corvi01!

Igazán nem szeretnék "észt osztani", hiszen magam is bizonytalan vagyok. De tudom, hogy az etetésnek vannak hívei és szakavatott ellenzői.

Eszem szerint van abban sok igazság, hogy az etetés miatt lehetőséget kapnak silányabb "vérvonalak", ilyenformán a természetes szelekcióba való beavatkozás lehet hátrányos is egy fajra nézve...

Ez messzire vezet. Ma már senki sem vitatja, hogy a fajok védelmének igazából csak akkor van értelme, ha védjük az ÉLŐHELYEKET. SZÁNDÉKAIM SZERINT EZT A SZEMLÉLETET PRÓBÁLTAM MEGJELENÍTENI A LEXIKONBAN - remélem, sikerült.

Szívem szerint én is teszek ki a fácskáinkra faggyúval gyúrt magvakkal gombócot, és a kanári által kivert léha is tartalmaz még értékeket... A minap például egy 8 egyedes őszapó csapat bóklászott kicsiny kertünkben és én annyira, de annyira örültem nekik!

Azért hiszem, hogy annyira nagy kárt ezzel a beavatkozásommal nem okozok. Valószínűleg sokkal károsabb, ha

feleslegesen járatom a motort,

feleslegesen égetem a villanyt,

mindenféle szagosítókkal öblítem a ruhákat,

hagyom, hogy a rossz tömítés miatt csepegjen a csap,

(hál'Istennek a dohányzásról sikerült leszoknom)...

S jól felfogott érdekből étolajt ki nem öntünk, a hőszigetelésre van gondom, szelektíve gyűjtjük a papírt és a műanyagot.

Sokat lehetne erről beszélni, beszéljünk is!!! hiszen az ember néha rádöbben, hogy vannak generációk, amelyek a motorizált világról sokkal többet tudnak, mint mi, miközben lila gőzük sincs a fotószintézisről.

 

 

 

Rottenbacher Sándor gödi galambász (van papagája is) kérdezte emailban, hogy van-e valami a budapesti csaposról a MADÁRBARÁT-LEXIKONBAN.

FELLAPOZTAM, IME A KIVÁGÁS:

 

budapesti díszgólyás: valószínűleg a török idők óta tenyésztett házigalambunk a keringők fajtacsoportjában.   

A századforduló táján nagyot változott a megítélése, amikor is előtérbe került a kocka alakú fej és a dülledt szem, mint követelmény.

Az is egyértelmű, hogy attól kezdve folyamatosan keresztezték más fajtákkal, így nagy változatosságot mutat.

1911-ben sztenderdizálták budapesti gólyás néven.

Mára követelmény

- a kicsi, kecses, nyúlánk, 45 fokos szögben felfelé álló test;

- az élénk vérmérséklet;

- a sűrű, tömött tollazat;

- a széltében, hosszában azonos fej;

- a magas homlok;

- a dülledt szem szürkéskék írisszel, nagy, sima, hártyás és sötétkék színű szemgyűrűvel;

- a csőr legyen rövid, bennülő, hengeres és tompa;

- a hosszú nyak karcsú és ívelt, a mell domború, a hát kissé megnyúlt;

- a váll előre álló, a szárny a testhez simuló, az evezők a keskeny farkon nyugszanak;

- a bőr az egész testen kékesfekete;

- a láb közepesnél hosszabb, tollatlan és természetesen élénkpiros;

- a karmok színe, mint a csőré, fekete.

Elfogadott szürkésfekete gólyásan és kékben.

 

budapesti fehérszalagos keringő: elfeledett házigalambfajtánk.

 

budapesti magasröptű csapos keringő (Budapester Hochflieger Kranzhalsig): a hannoveri csapos keringővel való keresztezés révén a budapesti magasszállókból kialakított házigalambfajta, amely mind a küllemét, mind a röpmódját és -teljesítményét tekintve is nagyon közel áll a magasszállóhoz.   

Elvárható tőle a gyors röpte, 6-10 evező fehérsége, a mérsékelten emelt mell és az enyhén nyújtott test.

A színváltozatai:

fekete,

kék,

vörös és

sárga.

A kékek fekete szárnypajzsa keskeny.

A farok végén követelmény a fekete pánt. Az Országgyűlés 32/2004. évi határozatával NEMZETI KINCSÜNKKÉ nyilvánított fajta.

 

 

 

 

budapesti magasröptű keringő (Budapester Hochflieger): hazánkban a legismertebb és legelterjedtebb házigalambfajta a középhosszú csőrű keringők alcsoportjában. A XX. sz. elején kezdték kialakítani a Pöltl fivérek

   Helló Madarbarat !

 

...Remélem még a "jó" néven szólítottalak meg, miután az évvégi névadási javaslatok némely gyöngyszemén ( pl.vészmadárbarát ) megakadt a tekintetm :) 

 

...Véletlenűl... idetévedtem, amúgy a " hazai madarasban...."-ban próbálok rossz benyomást kelteni (,de hálistennek nem hagynak :)  )....szóval a vadmadarak etetéséval kapcsolatban lenne pár kérdésem, hozzáfűzésem :

 

Én (is) etetem a madarakat (nem tudom megállni) !

 

...Vajon miért van az, hogy régi idők óta az apróbb (cinegék,tengelicek,vörösbegyek, zöldikék, pintyek-csicsörkék stb.), vagy a nagyobb vadmadarak(varjak, sirályok(!), egyes rigók) telente bevonulnak a nagyobb városokba, falvakba, ill. azok peremeire ???

Azzal -"iskolás szinten"- szokták magyarázni, hogy ugye lefagynak a földek, vizek, stb. , élelemforrásaik a hideg miatt is eredeti élőhelyeiken nagyon leapadnak !

..Ez biztos igaz is !...Csak az a furcsa, hogy már jó pár éve (évtizede), ha teljesen jó az idő s akár huzamosabb ideig "+"- ok vannak, akkor is megjelennek, szinte menetrend szerint !? (itt nem feltétlen a varjakra gondolok, melyek északabbról is jöhetnek)

...Szóval nem lehet, hogy ezek már a génjeikben vannak( mint a költözés), azaz a korábbi tapasztalások és tudás átöröklődése ???...Amikor elindúlnak számítaniuk kell valamire...Vajon mire számítanak amikor az ember közelségét keresik ?....Csak nem arra, hogy körülötte nagyobb "biztonságban" vannak, és jobb táplálékforrások adódnak, s "netán" esetenként még etetik is őket ?!...

...Ha viszont Ők ezt évről- évre ösztönből teszik, akkor náluk ez a "természet rendje"- nem ?...Az egész így működik,...vagy megkockáztatom: így tud már csak működni !? ( az ember kártékony mivoltja miatti élőhelyek folyamatos csökkentése stbstb. miatt, melyről a hazai madaras- topikban rengeteg említést tettem,..más is).

Ilyetképpen akkor mi az amibe az ember az etetés kapcsán beavatkozik.., miután meglehet, hogy Ők pont az ilyesmire számítanak, főleg akkor, ha már 15-20 cm-es a hó ???! Ha jól vettem ki akor az etetésről az ehhez értő körökben is vita van !?

 

...Ha pl. az ember tavasztól őszig 2-hetente levágja a füvet a kertjében, vagy a tanyáján, avval szerintem kissé károsabban avatkozik talán be, mint az etetéssel :)

 

 

 

A madarak 70 százalékát elviheti a jég 2008. január 8. , 17:00 FigyelőNet

A hirtelen leesett hó és a ráfagyott ónos eső még nagyobb erőpróba elé állítja madarainkat a tél közepén: egy-egy nehezebb időszakban a madárállomány 70 százaléka is elpusztulhat.
Olvasható itt: http://www.fn.hu/gazdasag/0801/madarak_70_szazalekat_elviheti_179861.php?hirlevelkatt=2008-01-08

Küldtem egy MADÁRBARÁT-LEXIKONT és kaptam egy nagyon kedves levelet. Rendkívüli módon jól esett. Írója engedélyével felteszem:

 

From: héri mónika

Date: 2008.01.03. 21:31:11

To: Sándor Ildikó

 

Kedves Tibor!

 

Most csengetett be hozzám a szomszéd egy kis csomaggal a kezében amit a postás napközben hozzájuk adott be. Természetesen azonnal tudtam, hogy mit rejt a csomag! Abban a pillanatban ki is bontottam és indítottam a CD-t. Már az első csivitelő hang is lenyűgözött, a látvánnyal be sem tudtam telni! Közben elolvastam a borító belsejében lévő üdvözlő levelet. Teljesen meg vagyok hatódva, a levélből olyan önzetlen jószándék, olyan lelki béke sugárzik amivel manapság nem túl gyakran lehet találkozni.

A madarakkal érdekes "kapcsolatban" vagyok, különös érzékkel tudom megtalálni és meghallani őket. Igazán keveset tudok róluk, de úgy gondolom, hogy a madarakat csodálni és "szeretni" az egy kicsit különc dolog amit sokan nem értenek, hiszen általában csak azzal kell beérni, hogy távolról gyönyörködhetünk bennük. Nem olyanok mint pl.egy kutya vagy egy macska amelyeket simogathatunk és esetleg érzelmeinket dörgölőzéssel, nyalogatással vagy ugrálással a maguk módján viszonozzák is. A madártól bármi hasonlót nehezen várhatnánk el. Azt hiszem a madarakat olyan emberek képesek csodálni akik nem várnak folyton megerősítést másoktól saját magukról és tetteik helyességéről, akik biztosan tudják, hogy amit tesznek őszintén mások javára teszik azaz megbékéltek a sorssal és harmóniában élnek saját magukkal és természetesen a környezetükkel.

Úgy érzem igazán nagy kincset kaptam, aminek értékét sem felbecsülni sem leírni nem tudom. Igazán örömömre szolgál, hogy részesülhetek belőle!

Tiszta szívemből kívánom, hogy ennek a hatalmas munkának mielőbb érjen be a gyümölcse! Tudom az is örömet okoz, hogy az emberek, madárbarátok érdeklődnek és kifejezik köszönetüket, megírják véleményüket. De egy ilyen remek munkának, ennyi évi fáradozásnak és ennyi tudásnak nem lenne szabad csendben heverni a polcon, holott annyi haszontalan dologgal, szellemileg értéktelen termékkel mások milyen anyagi haszonra tesznek szert! Bízom benne, hogy nem reménytelen mégsem az, hogy a lexikon egyszer nyomtatott formában megjelenhessen, és hogy A "Magyar termék"-re büszkék lehessünk!

Természetesen én sem vártam/várom el, hogy hozzám ingyen juttasa el, szeretnék én is hozzá járulni a költségekhez. Szeretném megkérdezni, hogyan tehetem, mások hogyan segítettek? Nagyon becsülöm az önzetlen jószívűségét!

Nem csak az új évre, hanem még sok-sok évre kivánok sok sikert, örömöt, sok erőt és jó egészséget!

                      Tisztelettel és köszönettel: Héri Mónika

 

KÉT APRÓ KIS MEGJEGYZÉS AZÉRT IDE KÍVÁNKOZIK:

1. Sándor Ildikó a párom, az ő nevén van az internet előfizetés, de gondolom, senki nem érti félre: a levél nekem szól és

2. PERSZE

SZŐCS BÉLA BARÁTOMNAK, AKI NÉLKÜL A LEXIKON NEM VOLNA KERESHETŐ, S A KERESZTHIVATKOZÁSOK SEM MŰKÖDNÉNEK, TEHÁT MINDEN ELISMERÉSBEN OSZTOZOM VELE!!!

Újra üdv!

Annyival még kiegészíteném hogy a korábban szintén említett (tükörfordítással) angolból kékarcú, németből kékfejű-sokszínű lóri szintén külön alfaj, - Trichoglossus h. intermedius Rothschild and Hartert 1901 - tehát sem a sokszínűvel sem a hegyivel nem azonos. S mint ahogy látszik, a leírása óta ugyan azon a néven szerepel, nem mint a sokszínű- és mint a hegyi lóri, amik más néven kerültek leírásra.

Megint csak oda lyukadtunk ki hogy a tudományos név ugyebár.......

Üdvözlet!


Azért itt egy kicsit közbekotyognék.....



Talán egy idézettel kezdeném:
“És ilyenkor tudja komolyan venni az ember a figyelmeztetést, hogy bármely madárról legyen szó, a tudományos (latin) nevet soha nem hagyhatjuk figyelmen kívül!”

Ez az amit másutt – (más fórumokon és az életben is) - már jó régóta hiába magyarázok egy-két ismerősömmel egyetemben sok embernek. Állandóan azzal jönnek hogy ő is meg a NAGY ÖREGEK is híján vannak a tudományos nevek ismeretének, mégis nagyon jó tenyésztők, kenik vágják a dolgokat, nekik aztán már nem lehet újat mondani, a tudományos nevek ismerete meg totál felesleges hülyeség. Félreértés esetén meg van a döbbenet, meg a másik lehülyézése.


A másik viszont:
A hegyi lóri és a sokszínű lóri nem ugyan az. (mindkettő a madár német nevének tükörfordítása)
A szivárványos névvel viszont problémák vannak. (ezt én is csak most vettem észre a papagáj lexikont nézve). Az ángliusok ugyanis mindkét madarat szivárványosnak nevezik .
Ez tehát valóban alaposan bekeverhet, ezért valóban célszerű lenne a madár tudományos nevét alkalmazni jelen esetben is, és rengeteg más esetben szintén. (ott van még példának a vörös álarcos papagáj, persze ez megint nem a magyar név, ez tükörfordítás. A gond csak az hogy ez szerepel angolban is és németben is, csakhát teljesen más madarat jelöl egyik illetve másik nyelven. Megjegyzem hogy mindkettőnek van másik, hogy úgy mondjam normális elfogadott és használt magyar neve)

Visszatérve a hegyihez és a sokszínűhöz. Szóval ők nem ugyan azok. Az igaz ugyan hogy ugyan ahhoz a fajhoz Trichoglossus haematodus (Linné 1771) tartoznak, de más alfajhoz. Míg a sokszínű (németül allfarblori, angolul rainbow lory) lóri a törzsalak - Trichoglossus h. haematodus (Linné 1771) – tehát a sok alfaj közül őt írta le elsőnek Linné bácsi így ő a faj névadó alfaja - (bár ha jól látom, már pedig jól látom akkor a leíró neve és a leírás évszáma zárójelben szerepel ami azt jelenti hogy Ő anno még más néven írta le bár ez ITT MOST nem szímít - , addig a hegyi lóri (németül gebirgslori, angolul rainbow lory) - Trichoglossus h. moluccanus (Gmelin 1788) – az egy másik alfaj a sok közül.

A T. h haematodus (tehát a törzsalak) egyébként kisebb mint a moluccanus, és a törzsalak elterjedési területe: (asszem egyszerűbb lesz ha simán bemásolom hisz az is meg fogja érteni aki nem tud más nyelven csak magyarul), tehát itt van ángliusul:
Buru, Amboina, Ceram, Ceramlaut, Goram Islands, Watubela, many islands in Geelvink Bay (not on Biak) and western New Guinea from Humboldt Bay to upper Fly River.

A moluccanus azaz a hegyi elterjedési területe:
eastern Australia, southeast Australia to Eyre Peninsular as well as Kangaroo Island and Tasmania.

Most már látszódik hogy nem egészen ugyan az a két madár - (hiába nevezi az angol egyformán) - , és talán az is látszódik hogy bizony nagyon célszerű volna a tudományos nevek ismerete és HASZNÁLATA.

 

sokszínű lóri v. hegyi lóri (Trichoglosus haematodus - Allfarb- v. Gebirglori - Rainbow Lory): az egyik legismertebb ecsetnyelvű papagáj a →lórifélék családjából. Nevezik kékarcú lórinak is, ami eléggé találó, másutt - angol mintára - szivárványlóri. Fotó: Dr. Paddy Ryan - http://www.ryanphotographic.com  - és Iggino - http://s4.photobucket.com/albums/y107/Iggino/  -, CITES

23-33 (Aldertonnál csak 20) cm hosszú, a hím és a tojó egyforma. Ausztrália délkeleti erdeiben őshonos. Gyümölcsökkel, nektárral, rovarokkal táplálkozik, kevéske magot is fogyaszt.

Költés idejére célszerű a párokat különválasztani, legfeljebb - mint azt Siroki Z. írja - a hullámos papagájjal fér meg egy helyen. Két fehér tojását odúba tojja.

Csak a tojó kotlik. A kelési idő 23-28 nap. A fiókák csaknem 2 hónapos (átlagosan 56 nap) korukban repülnek ki.

Már több mint 100 esztendeje tenyésztik. Leggyakrabban a pirosnyakú, a hegyi, a salamon-szigeti, a délvidéki sápadtfejű, a Weber-, a Rosenberg- és a Mitchell-sokszínű lóri alfajokat láthatjuk kiállításokon, ill. tenyészetekben. Ezek keresztezéseiről is van adat a szakirodalomban.

Nagyon változatos színű madarak.

Tulajdonképpen közös színbeli bélyegük csak néhány van:

- a hát zöld;

- a tarkóörv sárgászöld;

- a has alsó része sárgászölddel tarkázott.

 A törzsalak csőre narancsos. A homloka, az álla és az arci része fekete alapon fémfényű kék.

A torok és a fejtető fekete. A tarkó piszkossárga.

A begytájék és a nyakoldalak piros alapon vízszintes feketével vonalkázottak.

A mell fekete árnyalatos zöld. A comb és az alsó farkfedők sárga alapon zölddel vonalkázottak.

A szárnyhajlat piros, a szárnyfedők fémfényű zöldek. A láb kékesszürke.

Tenyészpárokat okvetlenül volierben (nyitott és fűthető, zártvolier kombinációja) kell tartanunk. Ajánlott méret: 3x2x1 méter.

Az odúméret legyen 20x20 cm2, 45 cm magassággal (az angol Smith szerint 17x15x25 cm) és 7 cm-es röpnyílással.

Intelligens madár. Magányosan tartva megtanítható beszélni, s nagyon kedves barátja lesz a családnak. Jó tartás mellett hosszú élettartamra lehet számítani, fogságban nem ritkák a 25 éves példányok.

A tápláléka:

1./ Dost receptúrája szerint

főtt rizs, és sárgarépa,

vízbe áztatott piskóta,

hangyatojást helyettesítő rovareleség,

klf. gyümölcsök (alma, szőlő, narancs, banán stb.), továbbá

csíráztatott köles, fénymag, zab és napraforgó, ezen kívül

ad libitum tej, tápszerekkel és mézzel v. cukorral;

2./ Zimmerman szerint lágyeleség, főtt rizs, gyümölcsök, tejes-mézes zsemle, papagájkeverék;

3./ az AZ-újság szerint mixelni kell

főtt rizst,

tejbe áztatott kutyatápot,

almát és banánt (v. más lédús, édes gyümölcsöt),

1 tabletta porrá tört Polyvitaplexet, ill. gyermektápszert.

Ez a keverék nagyon romlékony, ezért nem célszerű a teljes napi mennyiséget a madarak elé tenni.

Jobb, ha naponta kétszer etetünk. Az itatóvízbe tegyünk mézet (1 rész méz, 3 rész víz), kiegészítőnek kapjanak félbevágott gyümölcsöket v. kompótot.

Zöldeleségnek megfelel csalán, spenót, zeller, uborka, paradicsom, ánizs v. apróra vágott gyermekláncfű.

Forshaw után 23 alfaját jegyzik (leírásuk a magyar nevük betűszerinti rendjében, a megfelelő helyen):

Trichoglosus

• h. abberans: louisadei sokszínű lóri (Louisade Allfarblori),

• h. haematodus: a törzsalak (Breitbinden-Allfarblori 27 cm), melyet a régebbi szakirodalomban T. cyanogrammus néven szerepeltetnek;

• h. berauensis: zöldnyakú sokszínű lóri (Westlicher Grünnacken Allfarblori);

• h. brooki: spirit-szigeti sokszínű lóri. A feketetorkú sokszínű lórihoz hasonlít, de itt a piros színek inkább rózsaszínesek, és kevesebb a tollazatban a zöld;

• h. caeruleiceps: délvidéki sápadtfejű sokszínű lóri (Blasskopf Allfarblori). A zöldnyakú sokszínű lórihoz hasonlít, de a fej színei halványabbak;

• h. capistratus: →kékarcú Edward-lóri (Blauwangen v. Edward's-Lori 28 cm). (A régebbi szakirodalomban önálló fajként is megtalálhatjuk: T. haematodes);

• h. deplanchii: →új-kaledóniai sokszínű lóri (Neukaledonien-Allfarblori, 29 cm),

• h. djampeanus: dzsampea-szigeti sokszínű lóri. A Forsten-sokszínű lórihoz hasonlít, de a fej itt sötétebb, s az arc világosabb kék;

• h. flavicans: új-hanoveri sokszínű lóri. Az alsó farkfedők bronzos aranyok, a szárnyfedők aranysárgák. A felső farkfedők világoskékek. A fej feketés;

• h. flavotectus: wetar-szigeti sokszínű lóri. A kékarcú Edward-lórihoz hasonlít, de a szárny aranyosabb;

• h. forsteni: →Forsten sokszínű lórija (Forstens Allfarblori 26 cm). Leginkább a Mitchell-lórihoz hasonlít, de a feje sötétebb. (A régebbi szakirodalomban önálló faj T. forsteini néven);

• h. fortis: →szumba-szigeti sokszínű papagáj (Sumba Allfarblori, 29 cm),

• h. intermedius: folyóparti zöldtarkójú sokszínű lóri. A zöldtarkójú sokszínű lórihoz hasonlít, de a feje kevésbé kékes;

• h. massena: massena- v. salamon-szigeti sokszínű lóri (Massena Allfarb- v. Schmalbindenlori). A zöldnyakú sokszínű kis lórihoz hasonlít, de a szárnyon kevesebb az arany;

• h. micropteryx: zöldnyakú sokszínű kis lóri (Südlicher Grünnacken Allfarblori). A zöldnyakú sokszínű lórihoz hasonló, de kisebb, a tollazat színei pedig sáradtabbak;

• h. mitchellii: (→Mitchell's Lory) Mitchell-lóri , 24 cm. (A régebbi szakirodalomban önálló fajként is megtalálhatjuk: T. mitchellii);

• h. moluccanus: →sokszínű hegyi lóri (Gebirgs Allfarblori, 29 cm). (A régebbi szakirodalomban önálló fajként is megtalálhatjuk: T. novaehollandie);

• h. nesophilus: manus-szigeti sokszínű lóri. Az új-hanoveri sokszínű lórira hasonlít, de a farkfedők és a farktollak fonákja nem bronzos arany, hanem zöld;

• h. nigrogularis: feketetorkú sokszínű lóri (Schwarzkehl Allfarblori). A délvidéki sápadtfejű sokszínű lórihoz hasonlít, de a fejen alul a sötét erőteljesebb. (A régebbi szakirodalomban önálló fajként is megtalálhatjuk);

• h. rosenbergii: →Rosenberg sokszínű lórija (Rosenberg's Allfarblori, 28 cm),

• h. rubritorquis: →pirosnyakú lóri (Rotnackenlori, 29 cm). (A régebbi szakirodalomban esetenként önálló fajként szerepel);

• h. septentrionalis: kékhasú sokszínű lóri (Blaubauch Gebirgs Allfarblori);

• h. steresemanni: kalaotoa-szigeti v. Stresemann sokszínű lórija (Stresmann Allfarblori). A Forsten-sokszínű lórihoz hasonlít, de narancs és aranyos színekkel;

• h. weberi: →Weber-lóri v. zöldfejű sokszínű lóri (Weber's Lori 23 cm).

A legtöbb alfaj

- feje kék v. kékes;

- melle piros;

- hasa zöld.

 

sokszínű lórik (Trichoglossus): más néven hegyesfarkú kéklórik, az ecsetnyelvűek egyik nemzetsége egyetlen faj 23 alfajával és további 9 (8) fajjal.

28 cm nagyság körüliek, s valamennyinek rendkívül színpompás a tollazata.

Közös bélyegük a zöld hát, a sárgás tarkóörv és a sárgászölddel tarkázott hasi rész.

A másik nevük (kékarcú) csak az alfajok egy részére igaz.

 

sokszínű papagáj (Psephotus varius - Vielfarbensittich - Mulga Parrot):

Ma kaptam egy levelet, miszerint a feladó vett egy szivárványos lórit, amelyről kiderült, hogy az hegyi lóri, nem hím, hanem tojó.

A "problémát" emailben remélem jól kibeszéltük, de közben belém villant, hogy ez a téma talán itt is számot tarthat érdelődésre.

 

A keveredést az okozza, hogy Romhányi doktor nem vette figyelembe a prioritás elvét, tudniillik a magyar szakirodalomba Siroki Zoli bácsi vezette be a fajt sokszínű lóri néven, amely elnevezés a német név tükörfordítása. A név gyökeret vert, amit Romhányi doktor nem vett figyelembe, ő az angol név tükörfordításával listázta kitűnő könyvében a fajt. A németeknél még hegyinek is nevezik, ami végképp megkeveri az érdeklődőket, mert ilyenformán ki honnan informálódik, aszerint nevezi

sokszínűnek,

hegyinek

szivárványnak.

És ilyenkor tudja komolyan venni az ember a figyelmeztetést, hogy bármely madárról legyen szó, a tudományos (latin) nevet soha nem hagyhatjuk figyelmen kívül!

A levélíró lórija a lexikonban a szivárványos névtől is megköszelíthető:

szivárványos lóri: hegyi- v. →sokszínű lóri, (Trichoglossus haematodus - Allfarb- v. Gebirglori - Rainbow Lory).

Mint a hivatkozásból kitűnik, én a prioritás elvét érvényesítve sokszínű néven tárgyalom (nem mellesleg a MADÁRON A SOK SZÍN NEM A SZIVÁRVÁNYT JUTTATJA AZ ESZÜNKBE! ), de a kereszthivatkozások miatt - mint azt majd bárki tapasztalni fogja - bárhonnan eljuthat a leíráshoz.

Tehát a kedves levélíró a tojóhoz vehet "hegyi" lórit, sokszínű lórit, de akár "szivárványos" lórit is!

 

Bocsi már régen irtam te kereskedő vagy és ebből kell megélned nekem meg a karácsonykor szabadon eresztett kuityátol kellett volna megvédenem azt az őzsutát amin hizlaljátok a kutyákat, de sajna nem sikerült a sutát a gyepmester vitte el.MÉg egyszer köszi a természetvédelmedet és a bizniszt: Javasolhatok valami... remélem tudod mit vagy töröltes ha hősnek érzed magadd ha meg nem ugy is jó????

Szia clavicula !

 

Bravó !!!

A fa tetején kuporgó kis tollas valóban fenyőpinty.

Alant pedig egy citromsármány pöffeszkedik vala. Ha jól skubizom, hím a szentem.

Csá.

canary1

Aki a fa tetején ül, úgy gondolom fenyőpinty, mint az otthoniak, de a kis sárgát nem tudom...

Halihó, hull a hó !

clavicula !

Felismered fotóalanyaidat ?

canary1

Őket egy fán fotóztam kint a mezőben....

Ajjaj! Hibáztam. Hogy fogjátok ezt nekem megbocsátani?

Mert persze, hogy!

(Persze, hogy ideges vagyok, kapkodom, mert még annyi minden volna feladat oszt mindjárt vége az évenek.)

A MADÁRBARÁT-LEXIKON szerint:

 

fenyőpinty (Fringilla montifringilla - Bergfink - Barmbling): a valódi pintyek nemzetségének 3 faja közül az egyik. Norvégiától Kamcsatkáig eléggé gyakori, főleg a ritkás tajgákon és a nyírjesekben, de sehol sem tömeges. Fotó: Annette Cutts - http://www.psiloswildlifephotography.co.uk/ucczixbk/index.htm

Pontosan ezért feltűnő, hogy vannak esztendők, amikor inváziószerűen özönlik el Közép-Európát. Pl. 1950-51 telén csak a Svájcon átvonuló fenyőpintyek számát 100 millióra becsülték.

Magevő énekesmadár, de főként a fiókanevelés időszakában fogyaszt rovarokat is.

Valamelyest nagyobb a legközelebbi rokonánál, az →erdei pintynél. A nagyság 15,1-16,2 cm közötti. 21-26 g közötti testsúly-adatok jellemzik.

A hát barnás foltos. A váll és a mell barnás narancsos.

A nász idején a hím feje és a háta elől fekete. Ezen túl legbiztosabban a fehér farcsíkja alapján lehet az erdei pintytől elkülöníteni.

A nagy tollak feketék, de sárgásbarna szegéllyel.

A tojó színei elmosódottabbak. A test alul fehéres, a fejen nem mutatkozik fekete.

Robiller szerint már 60 cm hosszú kalitban lehet költési eredményt remélni.

A fészekalj 4-6 db, vörösesbarna foltokkal tarkázott kékeszöld tojásból áll.

A kelés a 14. napon várható. A kicsik 2 hetes korukban repülnek ki.

Télen nagy csapatokban próbálja átvészelni a nehéz napokat.

Védelmet élvez, az eszmei értéke: 10 000 Ft.

 

Kiengesztelésként fogadjátok el:

http://www.radioblogclub.com/open/145283/abba/Abba%20-20%20Happy%20New%20Year

Kedves madarbarat !

 

Ritkán teszem +, most mégis ezt kell cselekednem, tudván, hogy nem fogol reám megharagudni.

Sajnos rossz hírem van !

A fenyőpinty nem állandó madarunk, sőt NEM is költ kis hazánk területén, asszem.

A messzi Fennoskandinávia magashegyi nyírerdeinek fészkelőjeként ismeretes. Hozzánk ilyentájt látogat el, nem véletlenül híjják téli pintynek is.

De azért szeretjük őt is.

canary1

Kedves Clavicula!

Sajnos rossz hírem van!

Nem téli vendégek, hanem ÁLLANDÓ MADARAINK:

mezei veréb

zöldike

fenyőpinty,

tengelic.

De azért szeretjük őket.

 

MADÁRBARÁT-LEXIKON  szerint:

 

állandó madár: olyan madárfajok jelzője, amelyek az egész életüket egy meghatározott területen élik, tehát sem nem vándorolnak (vonulnak), sem nem kóborolnak.

Más néven →helyhez kötött madár (→élőhely ).

 

 

helyhez kötött madár: aszerint, hogy egy faj egyedei a naptári év során hol fordulnak elő, beszélünk →kóborló, továbbá valódi költöző és helyhez kötött madárfajokról.

Az utóbbiak közül a legismertebbek a házi verebek, és tudjuk, hogy ezek a költőhelyüket el nem hagyják, a naptári év minden szakában fellelhetőek ott.

Az évszakos környezeti változásokhoz viszonylag jól alkalmazkodnak. (→vonulás; →élőhely)

 

 

Askar Izabekov: vonuló zsezsék

Köszönöm a gyors válaszokat és minden "madarasnak" nagyon boldog új esztendőt kívánok!

Üdvözletem minden madárbarátnak !

 

Így, néhány órával éjfél előtt, engedjétek +, hogy minden idelátogató madáretetőnek, madárbarátnak, tenyésztőnek vagy csupán a téma iránt érdeklődőnek Nagyon Boldog, madárfiókákban Bővelkedő, Eredményes és Egészséggel teljes 2008-as Új Esztendőt Kívánjak !

És egy kis plusz info az érintetteknek. A téli pintyet igazándiból fenyőpintynek híjják.

Ja, Neco szívből gratulálok a szegedi eredményedhez. Csak így tovább jövőre is.

És éljen a kanáribírálat !

Csáleszmatéle:

canary1

Szia Clavicula!

 

Zöldike (Carduelis cloris)

Téli pinty (Fringilla montifringilla)

 

Amiket nem ismertél fel pl. 1. és 2. képen az etető tetején az a téli pinty.

A zöldesszürke, sárga szárny- és farkcsíkú madár meg zöldike. Pl. a 2. képen az etető szélén.

 

B.U.É.K.!!!!

 

Üdv : neco

Kedves Gábor!

Nagyon-nagyon szépen köszönöm!

Szívből kívánom, hogy minden jókívánságod szálljon vissza rád kétszeresen - a fotó meg külön originális, engem is meglepett, bár, ha belegondolunk, oly logikus.

No és legyél sikeres a "fülemüle-kanáriban"! Meg úgy általában

GAZDAG FÉSZEKALJAKAT!

(mindenki másnak is!)

Hermann Rampolt: lipochrom fehér kanári-fészekalj, kelés után 2. nap

Sziasztok! Új vagyok ezen a topkion és segítséget szeretnék kérni. A téli madáretetőbe csodaszép vendégek járnak, de a széncinegén a verében és a tengelicen kívül nem nagyon ismerem őket, mellékelek néhány fotót, hátha valaki felismeri a szines téli vendégeket. Előre köszönöm!

Ezt a képet néhány napja csináltam az étkező ablakból. Tengelicek az orgona bokor magjait csipegették. Számomra meglepő volt ilyet még nem tapasztaltam....8-)

 

 

 

BÉKÉS, BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT MINDEN MADARÁSZNAK!

 

 

neco

És most kapaszkodjatok!

Hallott már valaki kézből nevelt amandináról? A net révén sikerült megismerni a budapesti Sütő doktort, aki nemcsak rendkívül rokonszenves, de a honlapján www.allatorvosi-rendelo.hu található cikkek alapján olyan tudás birtokosa, ami minden állatbarát hasznára válhat. Levelezésünkből kiderült, hogy vannak díszmadarai, s egy NYÁRSFARKÚ amandinát kézzel nevelt fel - küldött is róla képet. Sőt, a többit magatok is megnézhetitek, érdemes!

RÉSZLET A LEVELEZÉSBŐL:

Kedves Tibor!

Örülök, hogy tetszett a lap, még szeretném fejleszteni, csak munka mellett nem marad annyi időm rá, amennyit szeretnék. Az MTI-nek írok cikkeket, már vagy 500-at írtam, amit a cikkgyűjteményben látott, az ennek csak a töredéke.

Szeretettel üdvözli:

Dr. Sütő András

Kisállatgyógyász klinikus szakállatorvos

u.i.: ha fent van az IWIW-en, akkor keressen meg Dr. Sütő András néven, vagy Felsőzöldmáli úti állatorvosi rendelő címen. Ez utóbbiban a képek alatt ott vannak azok a kis állatok, amiket felneveltem. A csatolt file-ban küldök képet az általam felnevelt kis amandináról.

straubingban a díszmadár vásárt áthelyezték január 13-ra.

http://www.papageien-hobby.de/Vogelmarkt.htm

 

a kisállatvásár időpontja nem változott, továbbra is jan. 6

Ezt érdemes megtekinteni:

 

http://www.geographic.hu/napkepe.php

 

Még októberben készítette Hortobágyon  Kudich Zsolt ( www.kudich.hu) vonuló darvak megpihenő csapatáról.

Ja, a Heimer kolléga! Na Ő már hozzám is bekopogtatott.

Én szeretem, mert ha összebótolunk, akkor már majd én is tök lazán veszem a dolgokat.

Nézek mélán magam elé,

a nyál csorog a szám szegletéből.

Nem ismerem fel Livikémet,

s nem olvasgatom a lexikon fórumára beírók magvas gondolatait -

na ez egy kicsit fog hiányozni...

Oké!

Mondom, hogy én se parázom. Nekem már ez nem probléma, majd ti megoldjátok - VAGY NEM.

Lényegében Ildivel délután dumcsiztunk erről, s abban maradtunk, hogy a gazdagok simán megússzák, a csóró már most is génmódosított, szójás kaját eszik. Majd rákap a moszatra is...

Szóval tényleg semmi gond! Aki valóban gazdag, az simán szerez ma is magának pl. jácintarát, s a birtoka közelébe se mehet hatóság (magánterület - magánsziget).

Ha úri kedve úgy tartja meg is eheti - végülis a brazíl indiánok is eszik.

És mondjuk ha már csak 3 milliárd ember számára lesz iható víz, akkor még mindig nem mi európaiak bánjuk. (Meg persze nem az arab sejkek - akik unalmukban elsolymászgatnak.)

Remélem, világos voltam.

Köszi a képet, de tényleg annyira nem találom vészesnek a helyzetet. Mint kisfogyaszto azt hiszem nem mi fogjuk a világ sorsát megoldani, ezért nem értem ezt a nagy pánikot. Nekem is volt középiskolába atomtámadás elleni légo oktatás. A tanár aki oktatta kicsit alzheljmer kóros volt és remegett a keze. Ezért elneveztük biztos kéznek. Sokat mulattunk az egész atomtámadáson..

Az a baj hogy nem mivel ujra fáj a fogam, de már bejelentkeztem.