Magyarul akkor most gyakorlatilag nincs a födémen hőszigetelés :) De hogy ha van is, az vagy nagyon karcsú, vagy nincs összekötve semmilyen formában a homlokzati szigeteléssel. De még mindig aggasztó, hogy a falakban mennyi hőszigetelés van és az hogy van megcsinálva...
Igen, a mienk ki lett kupálva, de igazán majd csak tavasszal tudom megmondani, hogyan sikerült. Egyelőre ígéretes.
Volt fűtés, csak nem ~22 fok volt bent, hanem mondjuk 10. (de ezt nem tudom, hiszen nem voltam ott). A penészedés csak a fal legfelső részén van, ahol kapcsolódik a tetőhöz. A födém szigetelés az nem túl jó, de azt mondjuk mondta is a tulaj, hogy ha nem adná el, tenne rá még 15-20 cm tőzeggyapotot (nem tudom az könnyű szerkezetesnél jó-e). Azért írtam telek ár nélkül, mert az relatív. Vehetsz a fővárosban 30 milláért telket (és akkor lehet még keveset is mondtam), vagy nagyon vidéken pár százezerért is. :) De ha jól sejtem akkor nektek végül sikerült kijavítani a házat? Mert ez a ház 10 éve már áll, repedést én nem láttam rajta pedig az eredeti festés és vakolat van rajta. A penészedést meg gondolom lehet javítani ha a fallal van gond. (de akkor átnézek a másik topikba is amit ajánlottál)
Höhö. Penész akkor van, ha fűtés van és a páradús meleg levegő lecsapódik a hideg falon. Ha nincs fűtés, nincs penész sem.
Könnyűszerkezetes házban a penész nagyon-nagyon nem jót jelent, mert a fal önmaga is egy hőszigetelés. Ha az át tud hűlni annyira, hogy a pára lecsapódjon rajta, az nagyon nem jó. Hogy nálunk mi volt a gond? Inkább azt írnám, hogy a cserepek és a falak gerendaszerkezetén kívül minden. A (HŐ)Szigetelések topikban szoktam hozzászólogatni. Nálunk a szegélylécek alatt volt penész, mert egyrészt kispórolták a falakból a szigetelést, 15 cm helyett 5 (ÖT) cm-t raktak bele, azt is önmagába rogyó üveggyapottal, másrészt sikerült a padlószintet pár centivel a homlokzati szigetelés vége ALÁ belőni, a lábazaton meg 2 cm EPS volt cakk-pakk. Az sem a földig. Illetve a fürdőszoba melleti szoba fala volt penészes, mert azok a drága jó sógoromék (tőlük vettük meg) kb. 3/4-ed évig úgy használták a sarokkádat, hogy keresztbe volt repedve az alja. Vagyis vígan folyt a víz az aljzatbetonba (mert még burkolat sem volt alatta...) és a szigetelésbe. Meg tovább.. Az egyik tartógerendát ki is kellett cserélni, mert teljesen szétrohadt az alja. Az aljzatból meg az összes vízszigetelést kispórolták, a ház egyik felén folyt ki a víz... Stb, stb...
+telek ár? Jó vicc, ma már a telek annyiba kerül, mint a ház, ami rajta áll. Tehát kb. 20 millió?
Köszi az infókat! Penész az elég erősen van két szobában, mert állítólag tavaly télen bő 2 hétig csak nagyon minimálisan volt fűtve a ház (kazán problémák, így a központi fűtés nem ment), és szellőztetve se nagyon volt, hogy ne menjen ki az a kevés meleg. Az ára nagyjából egyébként 10 milla + a telek ára.
A tervekkel az a baj, hogy azokkal semmi gond nem szokott lenni, a problémák a kivitelezésnél kezdődnek. Tervekben a miénk is maga volt a tökély...
Az acélszerkezet általában több paraméterben is jobb lehet, mint a fa, hátránya az, hogy nagyon merev, nem tűri a mozgást. Tehát ha nem jó a kivitelezés, vagy már a tervezés, akkor feszültségek keletkezhetnek, repedni, törni fog. Illetve hőhíd problémák is lehetnek.
A hőszigetelések az akkori követelményeknek tökéletesen megfeleltek, ma már karcsúak. De azon lehet javítani, az egyetlen, amin már nem, az az 5 cm-es aljzat hőszigetelés. Illetve semmi infó nincs arról, hogy a garázs és a lakótér között van-e hőszigetelés. Nyilván az eladó tud mondani gáz fogyasztási adatokat, azok vagy valósak, vagy nem. A gázórát elvileg tavaly mindenképpen cserélni kellett hitelesítési csere okán (5 vagy 10 év), na annak az állása sokat elárulhat.
Dupla gipszkartonozás van, az jó.
Innetől csak a saját esetemből okulva: Meg kell nézni, hogy vannak-e bármilyen kis repedések a sarkokban, mert az utalhat szerkezeti problámára. Bár acélszerkezetnél az már régen rossz. Ha "frissen festett, felújított" akkor kizárólag úgy foglalkoznék vele komolyabban, ha meg lehet bontani a gipszkartonozást és be lehet kukkantani a fal mögé. (Nem nagy ügy a javítása, ha nagyon mereven elzárkóznak, akkor ott kell hagyni az egészet.
Ezután szigorúan szvsz: Ha jól sejtem, ez is egy 70 nm körüli házikó lenne. Az ára nyilván nagyon döntő, 10 millióért látatlanban megvenném, ha lenne még egyszer ennyim ( :D ), 15-ért át kell nézni, kis bontással, afölött mutasson fotókat az teljes építési folyamatról (az építési napló és hasonlóak nem sokat érnek). Sajnos a könnyűszerkezetnél, ahogy írtam már korábban, nem csak egy kis penész, meg salétrom, meg magas fűtési számla a következménye annak, ha elszúrják a kivitelezést. De 11 éve már áll, az végül is jó jel :D
De kíváncsi lennék, mi a helyzet ma a használt könnyűszerkezetes házak frontján érték szmpontjából.
Sziasztok! Adott egy acél vázas könnyűszerkezetes családi ház aminek a megvásárlásán gondolkodom. Vétel előtt meg akarom nézetni szakival is, és itt most csak előjáróban szeretném kikérni a véleményeteket magáról a ház szerkezetéről (aki ért hozzá), hogy érdemes-e egyáltalán rá több időt fordítani. Pár oldalt lefényképeztem a tervdokumentációkból ami magára a szerkezetre vonatkozik. (tételezzük fel, hogy valóban úgy épült meg, ahogy le is van írva. 2006-os építésű)
Szia! Ha a Ladához sikerült dokumentációt szerezned, megtennéd, hogy nekem is elküldöd? Az átalakítás képeit is nagyon megköszönném :) Köszönöööööm :) bp13p9(kukac)gmail(ponty)com
kedves Anyósnak csinálok műtermet. Bontott faház elemeket vettem, ami csak 50x50 keret és 220 hajópadló, 1500x2500-ös a tábla.
Ezt gondoltam egy 120x120-as vagy 150x150-es vázra felfogatni és belülről szigetelni (a külső rész festéssel elég szép lesz). Rétegrend lenne a kérdésem. Kőzetgyapot tábla, párazáró fólia, gipszkarton lenne a felhasznált anyagok meg persze az, amit kell még beépíteni. Előre is köszönöm a hasznos tanácsokat!
szerintem ezt a fűtésszereléses topicban kérdezzétek meg. cseréltem már pár konvektort a régi FÉG-nek vastag a "kéménye" és van súlya, vannak modernebbek aminek a parapet vékonyabb.
Szia! Én is most tervezem a faházam téliesítését és mivel van gáz, így gondoltam hogy a parapetes konvektor lenne a legjobb megoldás. Légysz, ha van infód erről a megoldásról, megtennéd, hogy megosztod velem? Tamás
Külső kéményt szeretnék a faházam mellé építeni. Mivel korábban nem volt benne fűtés a falon átmenő fűtéscső áttörését nekem kell megoldanom. Konvektor parapet beépítésén gondolkodom ytong téglával. Véleményeket ötleteket kérek.
Igazad van! Ha jól van megépítve és minden jól sikerül, nincs "baki", akkor lehet tartós is egy ilyen ház. Viszont sajnos tény, hogy sokkal több a hibalehetőség és eleve a várható élettartam is egy téglával szemben. Nálunk pl az eláztatás úgy sikerült, hogy volt ugyan 2 fólia is ami védte a szerkezetet az alap vízszigetelésen kívül, pontosabban azon és a hőszigetelés felett. Mégis a toldásoknál áteresztett, és a ház oldalán folyt le a víz. :)
Én is valami ilyesmi megoldásra gondoltam, bár én megmerném kockáztatni azt is, hogy méterenként bontva alátámasztással se kell bajlódni. Megnyugtató mindenesetre, hogy csinált már valaki ilyet és működött!
Egyébként nem irigyellek, csak azért hogy volt lelkierőd ahhoz, hogy rendbe tedd azt a házat! :)
zöldeskék: bizony, szövegértelmezés! :) Nyilván lehetett volna még ez is fokozni, de nem volt indokolt(DNY-i fekvés, kis alapterület), szerintem bőven elfogadható az évi 40-50 ezer forintos fűtési költség egy 140 légköbméteres házra. Hiába csökkentem a fűtési költséget a felére, ha a megtérülési ideje a plusz szigetelésnek 20 év. Addigra már úgyis lesz valami jobb hőszigetelés és a hőszigetelési rendszert is érdemes lesz felújítani.
Ha figyelmesen olvastál volna, még idézted is, akkor látnád, hogy pont ezt írja ő is: semmi extra szigetelés, ám így sem kellett agyonfűteni.
Dmitrij Petrovic: ha a rétegek megvannak, ahogy kell, akkor nem ázhat be. Ha csak a hagyományos kivitelezést is nézzük: Ugye a legalsó betonréteg a szerelőbeton, erre jön egy teljes vízszigetelés, az alapnál ezen vannak a talp gerendák, tehát alulról nem ázhat be.
Felülről pedig a vizes helységekben az aljzatbetonon szintén van legalább egy, kenhető, vagy jobb vízzáró réteg, mi felmegy az oldalfalakra is, elvileg onnan sem juthat be víz a gerendákhoz.
(Az aljzatbetonozásnál hogyan sikerült eláztatni? Ott már kellett lenni egy vízzáró fóliarétegnek, pont azért, hogy a friss betonból ne szivárogjon át a víz a hőszigeteléshez.)
És mivel nem 50-100 éve épült házakról beszélünk, elég valószínű, hogy korszerű, több rétegű alu-műanyag csövekkel szerelt a víz, azzal nem lesz egy ideig gond, hogy máshol csőtörésből ázzon az alap/aljzat. Pláne, ha nem toldozták szanaszét ordenáré módon. Ha itt valaki 40 éves használt fémcsöveket gányol be kender tömítéssel, akkor igen, lehet aggódni. Mi is azért csináltattuk meg a vízaknát, az órától meg a kafa műanyag csővel a bekötést, mert az előző, ugyan szintén műanyag cső feljött valahol két szoba között, de a ház ALATT valahol egy régi, eredetileg kerti csaphoz épült vascsőre kötötték rá.
A gond ott van, mikor kilopnak/kihagynak dolgokat. Nálunk pl. csak a talpgerendák alatt volt csíkban vízszigetelés, egyébként sehol, tehát gyakorlatilag nem volt. A fél ház aljzatából a hőszigetelő réteg is hiányzott. Felülről a sarokkád alatt közvetlenül az aljzatbeton volt, mindenféle vízzáró réteg nélkül, tehát az aljzatbetonon keresztül mint a szivacson, folyt át a víz. Mert még fólia sem volt. Persze, hogy a fürdőszoba melletti gerendák rohadtak.
A cseréjük egyszerű volt, mivel ahogy írtam, lebontottuk az egész házat a vázig, tehát a szerelőbetonig minden fel és le lett szedve, a burkolat, a díszjellegű hőszigetelés, a gipszkarton, a szintén csak dísz hőszigetelés a falakból. Párazáró fólia sehol nem volt.
Csináltak egy ideiglenes alátámasztást a problémás helyeken aztán kicserélték a gerendákat. Azonban csak így lehet, máshogy nem.
Sajnos igaz az, hogy a könnyűszerkezetes ház rákfenéje a trehány vagy szétlopós kivitelezés. Itt nem csak a fűtésszámládon/nyári hőgután jelentkezik, ha kihagytak valamit.
Sajnos a beázás a könnyűszerkezetes házak átka. Nekünk is van egy és sajnos már az elején sikerült eláztatni az alját az aljzatbetonozás során. Igaz, ilyen készültségi fokban aránylag jól kitudtuk szárítani, de bennem azért még mindig ott a félsz, hogy mivan ha egyszer csak kiderül, hogy kirohadt az alja a háznak.... :) Így sokat agyalok azon, hogy lehetne majd kicserélni a talpgerendákat. Nektek hogy sikerült?
Én különben nem építenék megint könnyűszerkezeteset, pont emiatt. Egy téglaház felázhat évszázadokig, akkor sem dől össze....igaz, hogy a fűtésre rámegy a gatyád is, de így meg az új házra... :) Annyi előnyét látom, hogy fűteni, hűteni sokkal olcsóbb. Még a mostani télen is volt amikor decemberben és februárban több napon át nem kellett fűteni! Az azért nem semmi, a hőszigetelés vastagságához képest. 14 centi eps a falakon, 30 a födémbe és 8-8 centi a lábazaton illetve a padlóban.
Neked kell tudni, hogy a házad mennyire napsütötte helyen áll, normál esetben szerintem teljesen felesleges az előtét fal. Ráadásul erre is kell a szigetelés mindenképpen..
Eladó téliesített Éva típusú faház,teljes berendezéssel(fürdőszoba,zuhanyzó,wc,teljes konyhabútor szagelszívóval,gázkonvektor,1 plazma tv,hifitorony.Nappali,hálószoba,konyha,fürdő.A képen látható franciaágy nem eladó. Bontásban,szállításban nem tudok segíteni.
Szóval az előtétfalnak az lenne a szerepe, hogy ne melegedjen fel maga a fal a nyári napsütésben. Hát nem tudom, mennyi értelme van. A préri közepén egymagában álló háznál lehet, hogy jó dolog :)
Eléggé élettelen ez a topik :) Mondjuk jól tükrözi, hogy itthon még mindig inkább idegenkednek a könnyűszerkezetes házaktól, és Géza, a dagadt kőműves a sörösrekeszeken üldögélve szidja is, mint a bokrot :D
Mi tavaly vettük meg kalandos körülmények között sógorék házát, ami 6 évvel ezelőtt épült és igazi mintapéldája az összetákolt, elcseszett építészeti módszereknek. Itt több, a témához kapcsolodó topikban is jelen vagyok :) Sajnos. Ha valaki egy ilyennel találkozik elsőként, akkor elhiszem, hogy egy életre elmegy a kedve. Azonban jól megcsinálva szerintem egyértelműen veri a hagyományos építési módszereket. Én is a gipszkarton falak teherbírásától tartottam, ehhez képest a hálószobánk 1 és fél falát padlótól a plafonig bepolcoztam (sínes rendszer, az igaz) és remekül bírja. Pedig elég trógerul rakták fel ezt a gipszkartont is, én javítottam itt-ott a kikövetelt javítások után is.
Mi kipofoztuk, amennyire lehetett és most, hogy már elég sokat tudok ezekről is, legközelebb is könnyűszerkezetes házat építenék, persze nem így.
De, hogy a kérdésedre is válaszoljak, bár nem régóta vagyok ilyen tulaja:
1-2. Hogy mi lesz 10 év múlva, senki sem tudja, az számít, hogy hogyan van megépítve az a ház. Bár kezd megváltozni a gondolkodás, de a sok elcseszett házat figyelembe véve 10 év múlva a "ja, 30 éve épült és fa?" miatt valószínűleg örülhet az ember, ha tartja az értékét.
3. Nagyon egyszerűen: kibontod. Ellentétben a téglával és egyebekkel, belülről a gipszkartont, kívülről a szigetelést és az osb lapokat bárhol könnyen ki tudod bontani, aztán közvetlenül meg lehet nézni a szerkezetet. Viszonylag egyszerű visszajavítani is, csak kicsit oda kell figyelni a párazárásnál és a hőszigetelésnél. De a belül már csak az aljzatbeton feltörésével tudnád megnézni.
Mondjuk valószínűtlen, hogy ott probléma lenne, de pont a mi esetünk: drága sógoromék egy évig (!) használták úgy a fürdőszobát, hogy végig volt repedve a sarokkád alja (a ház alól csordogált a víz, mert mint később kiderült, hogy kispórolták a vízszigetelést is szinte mindenhonnan). Ha nem döntünk úgy, emiatt is, hogy mindent visszabontunk a szerelőbetonig, akkor nem derült volna ki, hogy a fürdőszoba körül az alsó gerendák már szét voltak rohadva. De ez nagyon a végletes példa.
Az más kérdés, hogy az eladó nem fog beleegyezni, hogy megbontsd, illetve akkor is a saját költségeden.
A legjobb, ha már építésnél, de legalább egy nagyobb felújításnál mindent lefotózunk.
Egy bizonyos kivitelezőnél lehet választani 2 fajta falszerkezet közül, amivel kapcsolatban a véleményetekre lennénk kíváncsi.
Csatoltam egy képet a rétegekről.
A falszerkezetek felépítésében csak a külső rétegben van különbség, mégpedig abban, hogy a "classic" fal 10cm hungarocell-t kap, az "exluzív" pedig 10N+F-es Porotherm válaszfaltéglát 3cm légréssel.
Szerintetek melyik lehet jobb választás?
Annak mennyi értelme lenne, hogy ha a válaszfal téglára még egy 5 cm hungarocell réteg kerülne?
A tapasztalataitokrsa lennél kváncsi, talán többeknek is érdekes kérdésekben:
1. Egy most 20 éves, favázas, könnyűszerkezetes sorház értéke, a tapasztalatotok szerint hogyan alakul 10 éves távlatban? Mennyire tartja, vagy éppen veszíti az értékét?
2. Tíz év múlva, egy akkor 30 éves könnyűszerkezetes családi házat vajon el lehet a maihoz képest jelentős értékcsökkenés nélkül?
3. Használt, favázas, könnyűszerkezetes családi ház rejtett hibáit - különesen a szerkezetet romboló kártevőket - hogyan lehet feltárni? Lehet egyáltalán vásárláskor erről megnyugattóan meggyőzödni, vagy időzített bomba a dolog?
Van egy könnyűszerkezetes házam, aminek a külső falán rendszresen nagy méretű hangyák mászkálnak, sőt talán az erkély részben benne is laknak. Talán fadovasító lóhangya. Ha van tapasztralatotok, hogy ki és hogyan tudja ezt profin kiírtani, vagy hogy hogyan lehet, akkor ossza meg ezt az információt.
Természetesen felhívtam már pár hangyaírtó céget, de ennél a hangyafajnál mindegyik csak hümmögött, vagy félmegoldásokat kínált. Azt meg hogy pontosan hol van a boly még nem sikerült felfedeznünk. A lábazatot egy helyen megbontottuk a sarkánál, ott a fa tartóoszlop ép volt (nem vol nedves). Le is fújtuk őket a nekik megfelelő Bros márkájú irtóval, amitől annyit értünk el, hogy a fal másik részén mászkálnak fel. A hangyacsali, amit szintén Bros márkájút vettünk, azt nem fogyasztják el, pedig attól elvileg kidöglenének a bolyban.
