Nem csökken a hatékonyságuk, de igyekezz lezárni valami dugóval vagy ragasztószalaggal. Ha nagyobb kiszerelést vesz valaki csavaros kupakkal, azt is többször kinyitja és visszazárja.
De igen le lehet zárni tökéletesen. Nemrég volt róla szó képeket is tettem föl. Az ampullából átszívod az egészet a fecskendőbe és a fecskendő végére teszel egy olyan tűcsonkot aminek el van kalapálva lapítva a vége.
Problémám a következő: Kicsi a kertem, ezért mindenből nagyon kevés kell. Pl. 2 liter permetszerből megvan a krumpli, 5 literből mind a 3 fa, 2 literből a bab, paprika, paradicsom, uborka stb.
Por alapú készítményeket ugye könnyű gramm/literre kiszámítani, meg nem is romlik az állaguk, ha nem éri őket víz.
Az ampullás kiszerelésű folyékony szereket is ki tudom mérni injekciós tűvel, de azokat nem tudom tökéletesen visszazárni. 1 szezon alatt azért elfogynak, ennyi idő alatt csökkenhet a hatékonyságuk?
Abban kérnék segítséget, hogy kajszi levelének fonákján a fehér foltosság mi lehet? Csak a fonákján látszik és főként a korábban hozott leveleken látható. Dithane-Topas kombót kapta már kétszer, előtte Chorust. Ma fújtam rá Dithane-Systhane Duplo-Wuxal mixet.
A fahéj persze, hogy működik... a közismert természetes fertőtlenítő, a perubalzsam (sebkenőcstől aranyérkúpon át kertészeti sebkezelőig) fő hatóanyaga a fahéjsavas benzilészter...
a fahéj különbözik valamiben a Mozo által idézett szerektöl?
Lényegesen.
Ha nem hiszed el, hogy működő fertőtlenítő hatása van a növényi sebek kezelésére, akkor bele lehet tenni forralt borba. Mozo szereit erre nem ajánlanám...
Semmivel nem másabb, mint a szén, vagy a speciális gyökérfertőtlenítők. Én banánok tőosztásakor szoktam használni. Pedig ott aztán van sebfelület. Érdekes, ott bevált. Igazából egyszerűbb beszerezni, mint porított szenet. És lényegesen kevésbé macerás felbontani a zacskóját, mint mondjuk grillhez árult faszenet darálgatni....
Nemrég ültettem át; talán 1,5 éve. A visszavágás meg nem igazán vált be, tavaly nagyon sokan kértek belöle, és nagyon vissza lett vágva; azóta nem jött többé helyre. Nagy, embermagasságú fa, csak nem látszik a képen. Nehéz lenne megfelezni.
a fahéj különbözik valamiben a Mozo által idézett szerektöl?
Egyébként meg ültesd át friss földbe, vágd vissza a felére, és locsold mérsékelten.
Az ültetést konkrétan úgy gondolom, hogy lemosatod a gyökérlabdáról a mostani közeget, és ha találsz elbarnult gyökeret, akkor azt is vágd vissza. Ha sok gyökér károsodott, akkor még erőteljesebben metszd vissza a bokrot.
A gyökér metszlapjait visszaültetés előtt szokták szénporba (faszén porítva), vagy fahéjba (nem vicc, fertőtlenít) mártani, vagy rászórni, de ha nincs sok, akkor ha nem tocsog utána a vízben, benövi ezek nélkül is.
Hibiscushoz nem értek , de én ha szobanövényt akarok megmenteni akkor nyárra kiültetem félárnyékos helyre a virágoskertbe és általában helyrejön .... ősszel meg mehet nagyobb cserépbe .
Eddig ilyenere még nem vetemedtem, bár biztos hatásosabbak, mint a jelenleg kapható szabadforgalmú szerek. Csak rovar- és atka ölöt kapott, bár szerintem atkának se híre se hamva rajta.
Pincében teleltek, se gyomirtót, se lombtrágyát nem kaptak, mielött tüzö napra kerültek, pár hétig tetö alatt voltak; már kint ugyan, de nem napon. Csak hosszú hatástartamú Osmocotot kaptek, meg egy kevés friss földet a tetejükre.
A Hibiscus meg még aggasztóbb; gyakorlatilag a tavalyi metszés óta nem tért igazán magához. Egyre rosszabb.
Pl . lombtrágya . Akkor ezek alapján amit itt filóztunk rajta mi lehetett az ok ???
Amúgy itt annyi mindent lehet olvasni , hogy ki mivel permetezi a növényeit én már nem csodálkozom semmin sem . ( ezüstkolloid sütőpor hypó mészkőpor .... ami így hirtelen eszembe jutott )
Bocs, csak a kép közepén levö Hibiscusra vonatkozik a kérdés. Édesanyám fényképezte és úgy tünik nem gondolt rá, hogy elkülönítse, hogy lehessen is valamit látni a képen:-(
Állati kártevö gyakorlatilag kizárva; pajzstetveket a teleltetés után egyenként kézi vezérléssel szoktam kiirtani, de idén nem volt rá szükség, úgy látszik jól permeteztünk...
Nézd meg, hogy van-e mézgásodás, illetve kampósan visszahajló elszáradt hajtás. Ha igen, akkor szinte biztos, hogy tűzelhalás.
Mindenesetre szerintem nem tévedsz nagyot, ha az elszáradt részeket levágod az épben, és a fát lepermetezed Champion és Aliette keverékével... (ezek mindkettő szabadforgalmú, van kis zacskóban is... valaha árulták kész keverékben is, Mikal C64 néven, de ez már nincs)
Én selyemfényű muszpángmoly lárvának nézem. ha jol látom és buxuson van akkor szinte 100%. És a növényre nézve végzetes.
na de nem akarok itt belefecsegni a dolgokba azért jöttem ide, hogy tanácsot kérjek egyrészt a tripsz ellen mi a jó illetve hogy melyik levéltrágya vàlt be nektek?
Tanácsot kérek. Van egy öreg, kb. 50 éves édesalma fám. Némelyik ágán elkezdtek sárgulni és száradni a levelek. Milyen betegség ez? Milyen vegyszerrel szórjam meg?
Igen ebben én is egyetértek .... a pontosabb diagnózishoz viszont több info kellene ...volt-e permetezve ...mivel ... volt -e takarva amitól a perzselés keletkezhetett .
De 2-3 hete, ezek még felsőbb állású levelek lehettek, ami (ha van leandered, ismered) még nagyobb szögben tör az ég felé. És leandernél még konyuláskor sem hajlanak vissza a felsők.
Tao ráadásul nem hiszem, hogy kiszárította volna...
