A rostán keresztül a tálcásetető is feltölthető, sziruppal, vagy kristálycukorral, vízzel. Jó az nem csak vándorláskor, csupán arra céloztam hogy később is pótolható.
Számomra azért tűnik alkalmazhatónak a rostaszövet, mert bár álló méhészetet szeretnék (egy ideig biztosan), de megnyugtatóbbnak érzem, ha a tető levétele után nem kapom rögtön az "első csapásmérő hadosztályt" a képembe :) A keretekre tett fólia szerintem erre nem felel meg, ha nem ragasztják oda mindenütt, a "pusztai szelek" pikk-pakk lekapják, és mivel pont a kaptárak hátulja felől jön az uralkodó szélirány, így ha van egy kis szellő, az rendszerint a kaptársor elé fújja, amit csak tud. Jobb inkább elkerülni, hogy folyton eléjük sétálgassak :)
A szegény hobbiméhész meg akkor csinálja, amikor ráér... még annak is örültem, hogy vasárnap délre elkészültem mindennel, ami kellett a cseréhez. Persze közben rájöttem még 1-2 dologra, ami hiányzik, és még a héten meg kell oldanom... a rostaszövet fölhelyezése például nem jött össze, a méret sem egyezik, illetve ha a keretekre teszem, folyton "megül" rajtuk a tető, és jönnek ki mellette a méhek. Úgyhogy jelenleg nincs rostaszövet, ellenben van fólia, hungarocell, tető, meg mindegyiken egy-egy tégla, hogy eszükbe se jusson arra tévedni, menjenek csak szépen lefelé, a nagy kereteken keresztül, ha ki akarnak jutni :)
Hát azért amikor kopognak a fejemen meg a kalapon, mint a jégeső, erősen elgondolkodtam, hogyan csinálhaták ezt régen, és hogyan csinálják néhányan kalap nélkül :)
Tegnap átpakoltam a csapatot az új kaptárakba. A méhek szempontjából nem számít, de végre jólesik ránéznem a "méhészetemre" :)
A korábbi, félkeretes fiókokból álló kaptárat elvettem, a helyére állítottam a nagykeretes lépekkel telerakott fiókot, a családot meg keretestül átpakoltam egy saját félkeretes fiókba. A nagykeretesbe csak 7-8 kiépítetlen keret került, a félkeretesekből kivettem 2-3 fias és/vagy mézes keretet, és belógattam a méhekkel együtt a nagy keretek közé (az átlógatott kereteket pótoltam felül is). Némelyik családnál elég tisztességes mennyiségű (1-2 keretnyi), friss nektárnak tűnő folyadék csillogott.
Eleinte nem mindegyikük szerette az átköltöztetést, de csak hárman csókoltak homlokon. Estére azért mind elbújt. Remélem, elő is jönnek :)
Szia! Igen jól gondolod. Meg lehet oldani.Viszont az egyenlő keretes kaptár az mindenre jó.A világ uralkodó rendszere is az alacsony keretes rakodó.Úgy látom jól gondolkozol.A méh egészségügyi vizsgálatot ,ha becsületen végzed azt egyik kaptár sem tudod ki kerülni.az elég macerás. Azt,hogy nálunk miért van annyiféle típus háát nem tudom.
Amit Kempingez is mond az a legfontosabb erős család legyen,és akkor minden típusban jól lehet dolgozni.Tudom,ha nem látod a méh családot élőben ,akkor az elméletben is csak tapogatózol.ehhez is sajnos gyakorlat kell.
Jó térlátás esetén,és sok könyv elolvasása sokat segít abban,hogy ne kelljen típust váltani.Drága.lassú,és nem leány álom.
Szóval vagy beállítasz pár évre minden típusból családokat ,legalább 10.-et,és jegyzetelsz,vagy szakkönyveket olvasol,és át gondolod amit leírnak.Össze hasonlítod,elméletben.Az első kicsit lassabb ,és drágább is. nekem 8 évembe telt,amíg egységsítettem.Nem azt mondom,hogy a mostani Hunor 12 keretes rendszer, ami 3 fiókon működik az a legjobb,de most nekem ez jön be. Sokan nem szeretik, a legfőbb ellen érv a nehéz méztér.Igaz is.
Most még nem érdekel.Viszont tudom szöktetni,az anyának folyamatosan munkát adni,a tavaszi fejlődésben nincs megtorpanás.Ehhez hasonló a feles rendszer,de ott a sok kis keret idegesít. Az erős családoknál nagyon gyors a fiókos kezelés.Ami már a Hunornál nincs meg.
Egyébként nagy bukta nincs. Minden kudarcból csomó tapasztalat lesz.Ezeket tudd hasznosítani. Ennyi
Azt írod, "Egy magas keretű kaptár,és egy fekvő kaptárból nem lehet a méhek nagy zavarása stressze nélkül el venni a mézet.
Erre a legjobbak az alacsony keretes rakodók."
Kempingez szerint pedig "A rakodókaptár lényege elvész; ha nem fiók hanem keretenként is sokat kell vele dolgozni."
Ezekre együttesen az a kérdésem, hogy ha az ember egy magasabb keretű kaptárral dolgozik ugyan, de a fészket lehetőleg nem túrja (legalábbis nem többször, mint a tisztán alacsonykeretesnél is tenné), viszont a méztéri fiókok alacsonykeretűek (ami már csak az emelgetés miatt is jobb), akkor mi akadálya van annak, hogy a magasabb keretű fészek fölé rakott (esetleg még anyaráccsal is leválasztott) méztereket egészben, fiókonként szöktetővel vagy leűzővel, stresszmentesen, seprés nélkül levegyem? Ha pedig még (vagy már) nem mézeltetek, akkor miért ne lehetne ezt a magasabb fészket, mézterek nélkül, az általad is jobbnak tartott módon oldalról, keretenként szűkíteni?
Ahogy írtam Kempingeznek is, nincs gyakorlati tapasztalat a hátam mögött, én egyelőre csak gondolkodom, illetve próbálom átlátni ezt a rendszert, amire át fogok állni. Hogy ezek önigazoló elméletek lesznek-e, vagy bukta, majd úgyis elválik :)
Szia! Úgy gondolom,hogy az előttem szólónak teljesen igaza van.Amit érdemes meg fontolnia mondandójából az a kaptártípusok hibáinak az összehasonlítása.Végül is ez a méz elvétel gyorsasága. Ez a legfontosabb.Egy magas keretű kaptár,és egy fekvő kaptárból nem lehet a méhek nagy zavarása stressze nélkül el venni a mézet.
Erre a legjobbak az alacsony keretes rakodók.
A másik azért arra is van megoldás,hogy egy 10 keretes fészek ne nyelje el a mézet.Egyébként ez a módszer tök egyszerűnek látszik. Erős családoknál a fészek a főhordáskor szinte kopasz.főleg,ha az alj nyitott.
Ezt csak könyörtelen szelekcióval,és sok munkával lehet elérni.Most nem az összerakott családok mint technológia amit mondok.Saját erőből ,segítés nélkül.
Csak úgy halkan jegyzem meg a 10 keretes fészek kicsit kicsi.Amiért elterjedt,az a szállítás miatt volt. A 10,és a 12 keret közt 7 cm.-er a különbség.Vagyis egy 12 keretes kaptárból kevesebb fér fel a járművekre mint a 10 keretes kaptárakból. Aki ezt választotta ,a tudta ,hogy vagy csapol,vagy tornyokat épít.Ez még a kezdetek elején volt.
Ma már majd nem mindenki elhiszi,hogy ez a legjobb méret. Pedig tudjuk,hogy az nincs,csak más.
Gyakorlatilag, a felvetésedben benne van a válasz is, szinte majdnem minden megoldható de sok plussz munkával jár. A rakodókaptár lényege elvész; ha nem fiók hanem keretenként is sokat kell vele dolgozni.
Ha biztos vagy benne, hogy csak tízegynéhány család az amit valaha is bevállalsz. Akkor azt mondom hogy nincs jelentősége a kaptártípusnak.
Mindenféle kaptárban lehet méhészkedni. Akár 3-4 félét is kipróbálnék.
Viszont nyagyobb állománynál már a családonként, és műveletenként néhány perces többlet munkaidő ráfordítás is, napokat fog kitenni éves szinten.
Egyébként a legritkább esetben szokott, tudatosan kaptárt választani a méhész. Mert megörökli, vagy éppen kezdésekor az volt a környéken elterjedve, és éppen ez, vagy más volt megvásárolható.
Nagyban már nehéz váltani, mert igen költséges, és akár új technológiák elsajátitását is magával hozná. Így van akki beismeri, más meg nem hogy küszködik. Akár önigazoló elméleteket is gyárt.
Én NB 15-ösel dolgozom nagyon jó, kicsi munkaigényű kaptár az álltalam alkalmazott technológiával. Kivéve peregetéskor a mézeskeretek elszedése, és a méhek leseprése.
Nem vitatkozni szeretnék (ahhoz hiányzik a gyakorlati tapasztalatom), csak kérdezem:
"Ha rakodókaptár, akkor legyen egyenlő keretes, akár 1/2 Nb, vagy Hunor."
A Dadant-Blatt nem számít-e ugyanúgy rakodó rendszerűnek, és nem használják-e sokan? Tudtommal például Olaszországban szinte kizárólag ez van, és Franciaországban is elég elterjedt. Meg valószínűleg még jó néhány helyen a világban. Én nem szűkíteném le a rakodót az egyenlőlépesekre, a Vicze-féle könyv sem teszi (az "újkori" irodalomban jórészt tőle olvastam a gyakorlati tanácsokat).
Ezek a kezdeti beruházások közé tartoznak, és nem hiszem, hogy akkora kiadással járnának. Tervezés és megszokás kérdése.
"- nem lehetséges átfüggesztés"
Ha NB fészekből kiemelek egy keretet, és a két darab 1/2NB mézteres fiókba a Cirkusz által említett módon (csak 9-9 félkeret van a fiókokban, akkor 1 darab NB keret simán elfér mellettük) teszek egy fias keretet, miért ne lehetne? Macerásabb egy kicsit, az igaz.
"- nem csereszabatosak a fészek és méztéri keretek."
Ez a rendszerből következik, amihez más kezelési módszer járul, de ha valaki ebben érzi jól magát, miért érezné ezt hátrányosnak?
"- nem csereszabatosak a fiókok, szaporítás esetén szintén hátrány."
Ha csak a fészekből szaporítunk (mert ha akár anyaráccsal, akár anélkül lenn tartjuk az anyát, akkor gondolom, eleve eszükbe se jut a méztérben bölcsőzni), akkor ez miért lenne gond? Kiemelem a bölcsős keretet, mint bármelyik másik rendszernél, teszek mellé mézes-virágporos keretet, rázok rá bogarat, ha kevés, és mehet szaporítókaptárba. Ha pedig ott kinövi magát a család, ősszel átkerülhet rendesbe. Ez miért más (mitől hátrányosabb) eljárás, mint a félkeretesnél?
"Továbbá a 10 NB keretes fészek, termeléskor nagy, sok mézet benyel."
Ha csak 9 keretes a fészek + 1 vakkeret van bent, az nem megoldás? Vagy pedig, ha eleve nem NB magasságú a fészek, hanem annál alacsonyabb méretű (de magasabb a Hunornál, hogy legyen mézkoszorú is, mondjuk KB, vagy Egységes)?
"Ha a fészekből is szükségét hozná a pergetés, semmit nem ért a rakodós rendszer."
Tavaly láttam olyat nálunk, hogy fészekből is lett elvéve mézes keret (nem értettem egyet vele, de nem én voltam a főnök). Másrészt, ha az általam korábban említett cikk szerinti rajzásgátlásos módszert veszem alapul (akác előtt kihúzni a fészek szélére a nyitott fias keretet, az addigi mézkoszorús szélsőket meg kivenni), akkor ez gond?
"Tudom hogy az álltalad említett illető is, ezt a variációt használja. De ez nem lehet referencia.
Legyen gyanús ha valaki csak a kaptárja előnyeit sorlja, és a hátrányokról hallgat. illetve bagatelizálja.
Nem tudom milyen méhész, de nem túl szimpatikus arculatot igyekszik mutatni magáról a ződ fórumon."
Nem referencia, és nem is ismerem igazán, csak ennyit tudok róla, hogy nála ez van, és neki megfelel. Amikor kérdeztem tőle privátban, nagyjából ennyit írt a kaptárról, nem sorolta az előnyeit, nem hallgatott a hátrányairól. Pontosabban, mindenről hallgatott :)
Nem tudom, milyen itatót használsz, de nálunk (illetve, most már nálam) annyiból áll össze az itató, hogy kirakok egy tejesládát, kétharmadig feltöltöm balti tőzeggel, és erre jön a víz, hogy kis tavacskák-pocsolyák meg szigetek legyenek a tetején a tőzegből.
Tudtommal a szászbereki Bezzeg László, a Magyar Professzionális Méhészek Egyesületének elnöke is NB fészek + 1/2NB méztér összeállítással dolgozik, 150 családdal, és a jelek szerint neki bevált. Gondolom, kinek mi esik kézre. Ahogy itt is olvashatjuk sokszor, "nincs jobb kaptár, csak más fajta" :)
Mire gondolsz a "rengeteg előny" alatt, ami miatt annyival jobb szerinted a tisztán félkeretes rendszer?
Egyelőre nem célom a sok termelő család, hobbi szintet képzeltem el egy ideig. Most 10 családdal indulok, ha év végére 15-20 család lesz, már bőven túlteljesítem a saját elvárásaimat. Ha megmarad ez a szint, az sem baj. Ha alá megyek, az már inkább.
Van "rendes" állásom, elfogadható bevételem, emellett egyelőre elég ez a 10 család is.
Senkit nem akarok győzködni, főleg nem abszolút kezdőként, így csak azt írom le, miért gondoltam erre a megoldásra: ha telelésre és év közbeni "életre" is (fészeknek) elég az egyébként két fióknyi hely (ami amúgy lényegében az egy sor nagykeretnek felel meg), akkor inkább azt nézem, mi a jobb a méheknek ezen a téren. Nemrégen voltam egy egyesületi gyűlésen, ott egy méhész tartott előadást a saját méhészetéről, és azt mondta, vannak teljesen félkeretes családjai, meg olyanok is, amelyek NB fészken és félkeretes méztéren dolgoznak. Megkérdeztem, hogy melyiket tartja jobbnak, és azt válaszolta, "munkaügyileg" a teljesen félkeretes a jobb, élettanilag pedig a nagykeretes fészek + félkeretes méztér, azt jobban szeretik a méhek. Azok alapján, amit olvastam, "Európa vezető kaptártípusa", a Dadant-Blatt is ilyen, szintén 10 kereten. Olyan rossz akkor nem lehet.
Mivel ez nekem hobbi, ezért egyelőre ráérek próbálgatni, de azt tudom, hogy a félkeretes valamiért riaszt. Lehet, hogy az első (rossz) tapasztalat okozza. Hogy a sikeres átállás után visszatérek-e a félkeretre, az majd az első (vagy második) év eldönti, de egyelőre nem érzem valószínűnek.
