A tápsó, a lezúzott szőlőhöz adott fajélesztő tökéletes működéséhez, gyakorlatilag táplálásához szükséges annak érdekében, hogy megfelelően ki tudja fejteni a hatását, vagyis a must tökéletes kiforrását.
Kémiai összetételéről nincsenek pontos ismereteim.
Igazad van, van ami ellen kevés ez a módszer, de akkor nyúlok maximum gyógyszerért. Amúgy meg elővigyázatossággal, pl. óvszer ki lehet védeni sok bajt :))
Nos, a darálás az aprítást jelent, a zúzás (a szőlő esetében) a bogyó héjának megroppantását jelenti. Persze mindenki azt a szót használja amelyiket akarja vagy megszokta. Mivel művelt kollégánk egyebekben szakszerűnek tűnő magyarázatokkal szolgált, ezért gondoltam pontosítani ezen az egy ponton egyébként kiváló mondandóját.
Így már értem. A kémiát nem ismerem, de tapasztalat mondatja, hogy az egészséges érett szőlőben minden benne van ami egy szép bor kialakukásához kell.A "NAGYOK" egyre többször hangsúlyozzák a kézműves borkészítést, ez most a spanyolviasz??!!
No, akkor most a szőlőzúzóval zúzzuk a szőlőt, vagy a szőlődarálóval zúzzuk a szőlőt. Felénk (Ny-i régióban) is "darálják" a szőlőt, ami voltaképpen a zúzást jelent, de ezzel tudat alatt szerintem minden szőlősgazda tisztában van, csak nem foglalkozik vele. Sőt errefelé a mákot is darálják, holott magát a konkrét műveletet tekintve inkább csak őrlik, vagy zúzzák.
A zúzás után, egy borászati szaküzletben kapott tanács alapján az egyébként tőlük vásárolt élesztőt és tápsót kb. 2-3 óra múlva beletettem, majd nem sokkal ezután - tekintettel arra, hogy fehér borról van szó- leszűrtem és az edénybe tettem.
A korábbi években eddig még nem használtam sem élesztőt sem tápsót. A 2-3 órai áztatás után azonban korábban is az edénybe tettem. A forrás, a természetes gombák hatására, kb. 2 nap múlva igy is megindult és az eredmény nem volt rossz.
Az idei évet kísérletnek szántam, de lehet, hogy nem kellett volna?
Azt nem értettem,hogy a mustba azonnal élesztőt, tápsót, majd ezután szűrted/ vagy nyálkáztad/ tehát nem indult meg a forrás azonnal? Feltétlenül azonnal kell az élesztő? Nem lehet megvárni ,hogy csak úgy spontán mi történik?
Én csak március végén kezdek metszeni,de lehet hogy tőből kell majd vágni,ha lehet hinni az időjárásjelentésnek.Hétvégére néhol a -20 fokot is elérhetjük.Még jó hogy lehúztuk a vesszőket.
Nem akarok ám én ebből a kérdésből lövészárokásást kerekíteni :) Alapvetően mindenki azt csinálja amit jónak lát.
Abban én biztos vagyok, hogy minden deci permetszer amit bármely módszerrel meg lehet spórolni az pozitív hatással van a bor minőségére.
Ebben a témában szerintem a tőketerhelés és az ültetvény biodiverzitása (szóval semmi gyomirtás és nem teljesen monokultúrában) az aminek nagy szerepe van.
Sokan sokféle véleményt mondtak a permetezés módjáról.
Én is a programszerű védekezés mellett teszem le a voksomat, hosszú évek óta így csinálom és eddig nagyon bejött, mindig szép a szőlőm. Kicsit annyival variálok, hogy ha az időjárás engedi, kitolom a permetezési fordulókat. Ugyebár a programszerű általában 10-12 napos fordulókkal számol, én 15-16 napos fordulókat tartottam az idei, növényvédelem szempontjából kimondottan kegyes éveben. Szerintem a megelőzés a növényvédelem alapelve. Ha már gyógyítani kell, akkor loholhatsz utána egész évben! És valljuk meg: a programszerű és a gyógyító jellegű permetezés között számosságban így sem, úgy sem lehet jelentős különbséget mérni. Magyarán én nem áldozom fel a szőlőtermésem (akár jelentős) x %-át, évi 2-3 permetezés megspórolásáért. És nem látom azt sem, hogy a megelőzés lényegesen több permetszert igényelne, mint a gyógyítás... (Egyszerű alapelv: ha nincs vész, mehetnek a minimum javasolt mennyiséget, de tűzoltáshoz mindig sok vizet használ a tűzoltó. :))
A programszerű és a szükségszerű permetezés közötti döntésnél valóban a legnagyobb jelentősége annak vagy, hogy konkrétan s fizikailag képes vagy-e arra, hogy csak akkor reagálj amikor kell.
A megelőzés szerintem sok esetben nem működik és tudtommal a növényvédő szerek nagy része kimondottan nem megelőzésre van bevizsgálva, készítve, hanem kezelésre. A megelőzés ráadásul sokkal nagyobb mennyiségű permetszert igényel és a programszerűség mindig több alkalmat jelent. A gyakori és nagyobb mennyiségű permetezés pedig egyértelműen lassítja az érési folyamatokat.
Bocs, azt nem írtam, hogy az "üres évben" ültettem konyhakerti növényeket a területembe, persze ez nem nagy terület volt, csak 0,1 ha. Hozzáteszem, a helyi iskolakonyha jól el volt látva abban az évben. (Referencia: sárgarépa 5 mázsa :D)
Én is arra esküszöm, hogy metszeni csak fagymentes napokon szabad, akár szőlőről, akár más kultúrnövényről is legyen szó... Hozzáteszem: a szükség nagy úr, tehát, ha kevés időd van, akkor muszáj valahogy megoldani. Szerintem is vegyél egy március végi időpontot és attól számold vissza, hogy neked mennyi idő kell a metszéshez. Úgy gondolom, hogy jobb egy picit később, mint túl korán.
Én az alaptrágyázás, mélyforgatás után 1 évig pihentettem a területemet és csak a következő őszön telepítettem a szőlőt. Nem tartom jónak a túl sok robizást, sem üres területen, sem termő szőlőben, mert sajnos túlzottan letömöríti a talajt, amellett, hogy csak 15-20 cm vastagságot forgat át. Nekem a legnagyobb ellenségem az apró szulák volt, a területen teljesen elhatalmasodott, 3 év alatt sikerült kiírtanom. Gyomírtózni ugyebár nem lehetett, csak a gyakori kapálás oldotta meg a problémát.
Köszönöm, szerintem is gyönyörű hely. Örömmel látnálak metszésnél is (utána persze faggatnánk a hordókat is, nem csak a dűlőket)
Csak fagymentes napon? Akkor meg sár esélyes, bár idén csak lazítózzák szőlőket, nem pedig szántják.
Másik kérdés:
Egy markolóval forgatják a házunk fölötti domboldalt (átlag kb 25-30 fok, déli) ahol karós szőlő lesz, jövő őszi telepítéssel. Szerintetek mi lenne a jobb/fontosabb?
1. amit mások tanácsolnak: 5-6X robizni (mpm) jövőre
2 Bevetni megfelelő kultúrnövényekkel az erózió ellen és hogy lazítsák a talajt ezeknek a gyökerei, s ezeket kaszálni (baltacím, facélia, olajretek, mustármag, bükköny) majd telepítés előtt beforgatni. Csak mások azt mondják hogy a régi gyomflóra (nagyrészt fűfélék) túlzottan előjönne. Plusz az szól az mpm-ezés mellett hogy akkor jobban kijönnének a talajban maradt csipkegyökérdarabok.
Bocs, de nem értem mit nem kellett volna beletennem? Ami az erjesztési hőmérsékletet illeti, nekem ilyenről nem írtál. Biztos, hogy nekem akartál válaszolni?
Azt azért ne haggyjuk figyelmen kívül, hogy metszeni csak fagymentes napokon lehet november végétől április végéig, de csak akkor, ha hízik a hold. A népi bölcsességeket tartsuk be. Ha kell, elmegyek segíteni. Tudom, hogy szép helyen van a szőlőd.
Természetesen csakis teliholdkor Steinerék szerint :D. (következő évben lehet én is kipróbálom) Viccet félreéve - igen, sztem is befejeződik az enyhe periódus lezártával a táplálék visszaáramlása. Sokfelé elkezdik már decemberben a metszést, elsősorban munkaszervezési szempontokból, ott ahol nem végeznek 2-3 hét alatt. Természetesen célszerű azokat a fajtákat és részeket metszeni amikben/ahol kevesebb kárt tud tenni a fagy - pl. a totál fagytűrő Rajnai. Azután a magasabban, szelesebb helyen levő területek - ahol kisebb a fagyveszély (itt a pécsi kutatónál is már év legelején elkezdik és fentről jönnek lefelé - van vagy 100m szintkülönbség)
De valljuk meg őszintén, bárki is itt közülünk végez metszés előtt beható rügyvizsgálatot (rügyboncolást - termékenységi együtthatót vizsgálva); és annak fényében módosítja a metszése erősségét? Téli fagykár dombvidéki szőlőinkben olyan ritka és minimális kárral jár az alacsony terhelés mellett hogy sztem elhanyagolható.
Tévhit az, hogy a szőlőt fakadáskor, -mikor már könnyezik- kell metszeni, élettanilag és növényvédelmileg sem ideális, de kerülendő a -5 C alatti hideg is, mert az okozhat fagyási sérülést a friss metszlapokon.
Számold ki, hogy egy nap mennyit metszel meg. Aztán március végétől visszaszámolod. Pl. 5 munkanap + 3 nap kieső idő. Talán így kijön egy kezdési időpont.
Én február közepe előtt nem biztos hogy nekikezdenék akkor sem, ha ennyire meg vagy szorulva. Hidegben kevésbé vagy hatékony Te is.
Na igen, csakhogy nincs pénzem napszámosra és még elevenen él bennem a tavalyi emlék amikor március közepéig nem lehetett a szőlőbe menni, akkora volt a sár állandóan, utána 2 hétig beteg lettem, így március végén április elején éjjel-nappal kellett metszenem a kb 6000 tőkémet...ezt szeretném idén elkerülni.
Persze a kordonosoknál nem a végleges egyrügyesre hagynám most még, hanem kg 3-4 rügyesre, nehogy elfagyjon.
ps: zseniális volt a krumpli, kipróbáltuk, köszönjük!
Igen, 15 fok körül dolgoznak a bacik, de van néhány hidegtűrő fajta is. Általában azonban nem nagyon szeretik a ként, így ha lekénezed a bort, akkor ez a folyamat megáll.
Másrészről a savassága a borodnak nem csökken, hanem a savak nem élesek, hanem kellemesen simák lesznek, azaz a borkősav érzetre savanyúbb, csípősebb, mint a MLF után kialakuló tejsav. De ettől még a bor nem veszti el az egyensúlyát.
