Lenne nekem is egy kerdesem az urakhoz. A telkemen he'sz szerint a garazs kulonallo epitmenykent csak hatul lehetseges, elol akkor engedelyezett, ha egybe van epitve a hazzal. Nana, hogy mi kulonallo garazst szeretnenk es persze elol, 4-5 metert elhagyva az epuletek kozott. Es ugy kepzeltuk, hogy a garazs az oldalhatartol 1 meterre, a haz pedig 2-3 meterre epulne, hogy a garazs minel kevesbe takarja a kilatast.
Felvetettem a foepitesznek, hogy mi lenne ha gerendakkal (pergola?) osszekotnenk valahogy. Azt felelte, hogy az nem igazan jo, epiteszetileg kell osszekotni az epuleteket. Ez most mit is jelent?
A tervezonk azt tanacsolta, hogy legyen egy sikban a ket epulet, fallal osszekotve es ez a resz is lefedve, elolrol nyitottan, igy meg kell, hogy feleljen. Arra gondoltam, hogy ha tenyleg ez kell az epitesi engedelyhez akkor elkeszulne a terv a tervezo elkepzelese szerint es a kivitelezes soran a fedes elmaradna. Igy kb. a mi altalunk elkepzelt felallas valosulna meg. Kapnank igy hasznalatbaveteli engedelyt szerintetek?
Nem ad ehhez minimális méreteket! (az OTÉK kormányrendeletében az utakhoz adott szélességi méretek - lakóút esetén 12 m - létesítési feltétel, nem vonatkozik a meglévő utcákra)
talán ezzel meg lehet őket fogni....
adjál be elvi építési engedélyt azzal, hogy ha megosztod telked akkor milyen felételekkel kapsz építési engedélyt. ha erre nemleges a válasz, akkor jöhet az alkudozás vagy fellebbezés.
Nos, időközben kaptam választ egy főhatósági szinten hozzáértő embertől is.
------
Levelére szakmai választ tudok adni, de levelem csupán egy vélemény.
A helyi építési szabályzat idézett előírásai szigorúbbak az országos jogszabályok vonatkozó részeinél, mert pl. az építési törvény az építési telek feltételeként a közterületi vagy magánúti megközelítést írja elő.
Nem ad ehhez minimális méreteket! (az OTÉK kormányrendeletében az utakhoz adott szélességi méretek - lakóút esetén 12 m - létesítési feltétel, nem vonatkozik a meglévő utcákra)
Véleményem szerint Önnek elegendő lenne saját telkét megosztania, és erről a magánúton keresztül (a telek 4 méter széles részéről) a meglévő közútról megközelíthető a telke, s a telek rendezetté vált, ami ugyancsak építési törvényi kritérium a telkek beépíthetőségéhez.
Az útterület önkéntes, ingyenes leadására nem kényszerítheti Önt a város.
Ha szüksége van rá, akkor lejegyezheti az építési törvény vonatkozó szabályai szerint (és esetleg nem kell érte fizetnie, ha a visszamaradó telekterület értéknövekedése meghaladja az elvett telekrész értékét.
Ha helyben elutasítják az Ön építési kérelmét e telekmegosztás után, akkor megnyílik az útja a fellebbezésnek és a bírói útnak.
Az én megítélésem szerint, ha megosztja a telkét, rendezetté teszi, akkor Ön megtette azt, ami elvárható volt a maga részéről, az út további fejlesztése az önkormányzat feladata.
(különösen, mert az egyik saroktelek visszamaradó része oly kicsi, hogy valószínűleg azt a telket ki kell sajátítania az önkormányzatnak)
- MOST IS azon mennének, be ha kellene.... Ha nem felelne meg az előírásnak az a közút!!!, akkor már régen szélesítve lenne, hivatalból.
- bármely szóba jöhető jármű elfér még 3 méteren is. lévén ~2,5 méter egy ekkora autó szélessége pl. http://www.tuzoltosaghb.hu/szereink
- rengeteg helyen 3 méter csak az út ill. 3 méteren is el kell férnie, minden a szabványosnál NEM nagyobb un. túlméretes járműnek ...ez belátható pl. a KRESZ vonatkozó szabályai alapján is
A tűzoltó cucc pedig, egész biztosan nem lehet túlméretes jármű, éppen azért, hogy elférjen a KRESZ szerint szabadon hagyandó helyeken.
Ja, az autóbuszok, kamionok is 2,5 méter szélesek...
nálunk egy hasonló esetben tüók 3,5 m-ben határozták meg a minimális útszélességet. aszonták h akkora helyen már beférnek a többi meg nem érdekli őket...
A másik megoldás, hogy a 18821-ből megveszel egy sávot és nyelestelket alakítasz ki, ha engedik a nyelestelek kialakítását. Innentől az építési telked a főútról nyílik.....
III. FejezetAZ ÉPÍTÉSI FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSAAz építményekkel szemben támasztott általános követelmények
31. § (1) Az építmény elhelyezése során biztosítani kell:
a) az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát,
b) az építmény közszolgálati (tűzoltó, mentő stb.) járművel történő megközelíthetőségét,
Itt vérzik el a 4m-es út!
Meg kell venni a 18823-as telket, abból ki kell alakítani a megfelelő útszélességet és rábeszélni az önkorit, hogy úgy is jó az út és módosítsák a rendezési tervet. Mindez csak 1-1,5 év átfutás és potom 1,5-2 milla :D (bár telekár függvényében lehet több is)
6. Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető telek.
a rendezett telek kialakításában nem tudnak megakadályozni. szétosztatod a telek-út részt (rendezési szerint) és utána a telek átminősíthető a rendezési szerint lakóteleknek.
igen, de ezek után sem ad építési enget az önkori, mert ott van a hészben a kikötés a 10 m-es magánút vagy rendezett közútról. a közút meg akkor tekinthető rendezettnek, ha megvan a minimális 12 m-es szélessége (oték-ban benne van valahol).
jogilag sajnos semmi esély. viszont lehet kérni a hész-től való eltérést önkoritól, ha az köz- és magánérdeket nem sért. vagyis ha önkori nem ezzel akarja kikényszeríteni az önkéntes leadást és a meglévő úttal érintett telektulajok nem mondanak ellent, akkor elvben hozzájárulhat x kikötéssel. (pl. út fenntartását vállalod vagy még építési forgalomként sem megy teherautó stb. a kikötés lehet bármi, ami kiküszöböli azt az érdekellentétet, ami a meglévő útnak "lakóútként" való használatából adódik) szerintem ha az útrészedet önként ingyenesen leadod és vállalod a meglévő út "üzemeltetését" akkor lehet h hozzájárulnak.
mikori a hész ezen része? mert van egy x idő, amig meg lehet támadni azt. aszem 2 v 5 év. de az is bíróság illetve ha lehetősége fennáll, akkor is csak mint "adu" javaslom használni önkorinak az eltéréshez való hozzájárulásának megkapásához.
Azonban 1. lépésként a HÉSZ szerinti "rendezett telek" kialakításban végül is nem gátolhat meg....igaz?
Ezt milyen indokkal tudná tiltani, főleg most, hogy már nem is az önkori az eljáró hatóság, hanem a Földhivatal és az önkori csak véleményez. A véleménye, nyilván nem lehet más, mint pozitív, hiszen PONTOSAN az általa előírt HÉSZ valósul meg.
Eddig, tehát (szerintem) egyedül is léphetek.
Ezek után ott lesz egy rendezett státusú telek. Ami LÉTEZŐ közterületről GÉPJÁRMŰVEL egyértelműen megközelíthető... Hisz ott a szűkületben is 4 méter széles a közút ....ami most is kiszolgál tőlem jóval hátrább lévő lakóházakat... ...és ha lesz valaha úttest, az sem lesz szélesebb, vélhetően...
A rendezett telek miért ne minősülne "építési telekenek" ezután? Annak is minősül ...vélhetően...és akkor jogom van rá építeni.
Ezt a jogomat korlátozza az önkori, amikor a szűkületre hivatkozva nem ad építési engedélyt.
Miközben törvényi kötelezettsége és hozzá eszköze is (lejegyzés-kártalanítás) neki van! a saját terve végrehajtására....
Azt nem látom , hogy a HÉSZ-re hivatkozva miért-mitől jogszerű engem gátolni az önkori érdektelensége okán...
Hisz a telek a törvényi előírásnak megfelelően - rendezett - megközelíthető
tanulmányaim alapján sajnos te semmit nem tehetsz építési engedély ügyedben :(
jelenleg jogszerűen nem adnak építési engedélyt. a hész egy koncepció, ami önmagában nem kötelezi az önkormányzatot semmire.
valószínüleg az utat önkori nem fogja lejegyeztetni, mert akkor fizetnie kellene. viszont a lejegyzésre nem kötelezhető.
akit viszont a hész tilalma korlátoz ingatlanának szabad használatában, az kérheti értékcsökkenés címén a kártalanítását, szabályozott rész megváltását önkori által. tekintettel arra, hogy neked nem csorbult meglévő jogod (az előrevetített jog nem gyakorolhatása nem minősűl kártalanításra alakalmas tényállásnak) így nem kérhetsz semmit e címen.
max az út céljára rendezett területre kérhetsz kártalanítást, önkori általi megváltást, de akkor előbb azt le kellene választatnod. és ekkor ez még mindig nem megoldás az építési engedélyre.
sajnos a jelen helyzetben csak akkor lehet előrelépés, ha a két első ingatlan tulaja is akarná. valszín ez nem lesz, mert az egyik ház útban (szó szerint :) ) hisz a szomszéd ingatlanának megváltására te nem indíthatsz igénypert.
elvben - hangsúlyozom hogy csak elvben - bíróság megitélhetné csak a te indítványodra az út rendezését, de mire ez végigfut az saccra 8-10 év. :( és nem biztos h a te érdekedet tartaná prioritásosnak a szomszédod házbontásával szemben. szerintem inkább a hész jelen formáját szüntetné meg és kötelezné önkorit az átdolgozására :(
akkor számít egybeépítettnek, ha tartószerkezeteik bármelyike egymásnak (mármint a két építmény között) közvetlen erőátadásra képesek, ezt megteszik illetve ezen erőátadások feltételezve vannak tervezéskor.
vagyis annyival kiegészíteném, hogy ha a terasz alapja egybe van építve házzal , akkor a rá épített tető a ház szerkezeti része. ha nem látszik a kapcsolat, akkor lehet mondani h a terasz külön épült és akkor ha nem rögzíted a homlokzathoz a tetőszerkezetet, akkor különállónak minősűl.
a nem tartószerkezetek (pl. vízszigetelés, vápalemez) rögzítése mindkét szerkezethez nem eredményez egybeépítést
Hmmm....ezt találtam egy a törvényről szóló magyarázatban. Most akkor mi is van?
----- A települési önkormányzatok kevéssé számíthatnak arra, hogy a tulajdonosok az út szabályozásához vagy szélesítéséhez szükséges területeket ingyen az önkormányzat részére bocsátják.
Ehhez kötni bizonyos engedélyek kiadását (telekalakítási, építési) nem törvényes.
Az még járható, hogy ahol a település nem kezdi meg a lejegyzéseket, ott az egyes tulajdonosok – együtt vagy egyenként – megosztják telküket egy immár a rendezési tervnek megfelelően rendezett építési telekre, meg egy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútra.
Ezen keresztül a telek megközelíthető, azaz építési teleknek minősül (ha az egyéb jogszabályi feltételek fennállnak).
A magánút területét a szabályzat és a szabályozási terv távlati közérdekű célban határozza meg (kiszolgáló ill. lakóút), ezért a tulajdonos követelheti annak megvételét, s ha ez három éven belül nem történik meg, akkor az ingatlant ki kell sajátítani. -----
A meglévő közútnak nyilvántartott út, amin egyébként a beljebb lévő régi házakhoz bejárnak a tulajok ....az.... nem elég ?
Ennek a kielégítésére...a HÉSZ lehet ettől durvább jogszerűen?
--------------------------- Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető telek. ----------------------------
Érveket keresek a hatósággal szemben, mert nem érzem helyesnek, hogy az önkori helyett nekem kéne létrehozni az utat a telkem határain túl is... ....miközben, ott virít a közút felírat a térképen !
Ráadasul, úgy, hogy a szomszéd telek tulajára ható semmilyen (jogi) eszközöm nincs.
Az önköri pedig alkotott egy rendeletet, amiben előírja a szélesítést, de nem tesz semmit ez ügyben... ...miközben az utak kialakítása az ő kötelezettsége (lenne)
Helyette... gátol a telkemhez kapcsolódó (építési)alapjogom gyakorlásában, szerintem.
Segítséget szeretnék kérni a T. hozzáértőktől. Van egy nyeregtetős házunk aminek a gerincre merőleges homlokzata előtt van egy 7,2m x 3,5 m- es terasz. Ez fölé szeretnénk egy előtetőt építeni, lehetőleg az engedélyezési, bejelentési procedúra kihagyásával. Átnéztem a 37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet vonatkozó részét és itt szerepel az "épület homlokzata elé épített" illetve "az épület szerkezetével egybe- vagy összeépített" kifejezés. Ezek értelmezésében kérném a segítségeteket, annak vonatkozásában, hogy egy lábakon álló tető, ami hozzáér az oromfalhoz az az első vagy a második eset. Segítségeteket előre is köszönöm!
A 18820 kaphat-e építési engedélyt, valamilyen módon? A meglévő földes KÖZÚT, jelenleg 4 méter széles. A vastag sárga út, országos közút.... A telket magát érintő út bővítési terület önkéntes leadása természetes.
A gond, hogy...az előtte lévő telkek, azaz a 18823 és 18821 tulajai mereven elzárkóznak a HÉSZ szerinti állapot rájuk eső részének önkéntes/megegyezéses kialakításától. Mivel az egyiknek útba esik a háza is ill. a másiknál csak 2 méter maradna az ablakig.
Miközben a HÉSZ ezt írja...elő... ------------ (5) Falusias lakókertes zóna „Lfk”
d) Meglévő közterülethez kapcsolódó telkek esetén, vagy közterületi kapcsolattal nem rendelkező telkek esetén a beépíthetőség feltétele a közterület szükséges szélességének kialakítása.
f) A telkek beépítése az alábbi feltételek együttes megléte esetén engedélyezhető: - a telket érintő közterület ki van alakítva, - a telek közterületről, vagy közterülethez kapcsolódó, legalább 10 m széles magánútról megközelíthető legyen úgy, hogy a tervezett közterületeknek legalább a fele, de legalább 8 m széles út áll rendelkezésre, és ezek a közterületek kapcsolódnak valamely meglévő belterületi úthoz, országos közúthoz, vagy burkolt külterületi úthoz. -----------
a padlástér és a tetőtér a jogszabály jelen megfogalmazásában ugyan az.
hogy mettől számít beépítettnek azt spéci tudom, bár ez is hüleség:
74. Padlószint: födémszerkezetek (aljzatszerkezetek) padlóburkolattal ellátott vízszintes járófelülete.
ezzel kiegészítve a lentieket, onnantól számít beépítettnek a padlástér, amikortól padlóburkolattal van ellátva, hisz addig a 102.-es pont szerint nem építményszint és nem beépített.
viszont ha tovább göngyölítjük, akkor egyáltalán nem is értelmezhető a padlás/üres-tetőtér fogalom, hisz
102. Tetőtér-beépítés: tetőtérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása.
és
39. Helyiség: a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülzárt tér.
vagyis, ha padlás funkciónak építed padlásodat, az akárhogy is alakítod ki funkciójának megfelelően kialakított tér (feltéve, ha nem lukas a tető :) ), vagyis helyiség, tehát beépített tetőtér.
És ha ne adj isten egy réteg hőszig is le van terítve (és az pedig kötelező) netán azt feded valamivel legalább részben ( kémény, tetőkibúvó megközelítésére az is kötelező, illetve logikusan véded hőszigetelést valamivel) akkor padlóburkolattal is ellátott, tehát építményszint.
aki ezt összelapátolta ..... :( és mivel ez jogszabály, kötelező betartani. hááááááááááááát próbáljuk ....
pedig "eukomformizálás" előtt még értelmesnek is voltak tekinthetőek a fogalommeghatározások, még ha nem is voltak túlszabályozva a dolgok.
Ezen én is gondolkodom néha ! Tehát van padlástér és van tetőtér ? Vagy a kettő nem ugyan az ?
És a beépítés mettől szabálytalan. ??
Első lépés : a padlástérnél a fedél alá teszek egy pótlólagos csapadékvíz-védelmi fóliát , Vagy már eleve ott van.
Második lépés : hőszigetelem a ferde födémet (a szarúfák közét ) ill. a fógópároknál kialakítok egy könnyű födémet ), vagy lehet az egészet a csúcsig vinni a szarufaköz szigetelésnél.
Eddig szabályos vagy szabálytalan. ?
Aztán, hogy lássak, felvezetem a villanyt is, majd a vizet és a csatornát.
Végül modern ember vagyok, nem aprózom el a tereket, az egész marad egy tér - tárolásra, szárításra.
Gond van még az ablakokkal, de előrelátó voltam, 10 éve már eleve nagyméretű ablakokat építettem be.
a fő bajom nem az hogy hülyeségek (félrefogalmazások) vannak tetőtér meghatározásában, hanem egyszerűen nincs meghatározva az, hogy mi is a tetőtér.
ez alapján például ha a földszint feletti 3 méter falazat magasságu szint van, aminek nincs vízszintes födémje (a födém maga a tetőszerkezet) akkor az tetőtér? ha pedig egy nagyobb tetőszerkezetet a fogópárok felett is beépítenek, akkor az duplatetőteres?
és hiába érezzük, hogy ez így nem kerek, nem az volt a cél, amivé sikeredett a jogszabály, viszont bármikor bebüntizhető valaki épfelügyelettől, hogy nem alapeset az épülete, hanem kétszintes és komplett kiviteli kell építéshez. csak abban bízok, hogy nem általam érintett építéssel kapcsolatban kell tisztázni a kérdést:)
Ez kb olyan, mint amikor bejött az új ÖTM rendelet, ami hivatkozott az 5. melléklet III. bekezdés (talán) 15. pontjára, amikor a III. bekezdés csak 10 pontból állt....
Valaki megjegyezte az ÖTM rendelet meghozatalakor, hogy most már tudja, hogy hová vitték lipótról a beutaltakat :D
A jogszabály ellentmondó megfogalmazása ellenére szerintem értelmezhető a beépített tetőtér, mivel ha nem lenne értelmezhető, akkor nem szerepelne a 101.-ben, hogy beépítés nélküli tetőtér. Logika szerint, he létezik ilyen fogalom, hogy beépítés nélküli tetőtér, akkor léteznie kell a beépített tetőtér fogalmának is, függetlenül a jogszabály további részének ellentmondásaitól.
Bár tudom, hogy a jog nem logikus és a jogalkotók meg nem egyeztetnek egymással még házon belül sem, ettől vannak tele marhaságokkal a jogszabályok.
