Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
a teli fuloke fan novo joszag. biztos kell lenni ott valami faanyagnak. hacsak nem iglicei fuloke. de az meg talan nem no ilyen csoportban. amugy biztos, hogy a ketto kozul valamelyik. a tonkjenek sotetbol kell atmennie vilagos szinbe lentrol felfele.
Tudjátok, hogy semmit nem értek a gombákhoz, bár elég sokat felismerek közülük, mindezek ellenére nem fogyasztok egyik fajtából sem, beleértve az üzletekben kapható csiperke, stb. gombákat.
A wikipédián olvastam a téli fülőkéről a cikket. Azt írja, hogy kb. 5 cm-re nő, ugyanakkor nálam (a nemrég feltett képeken is látható) eléri a 20 cm-t is.
Nincs halszaga, nincs halíze sem. (Egy csipetnyit megkóstoltam.)
OLvastam, hogy Japánban sokezer tonnát termelnek belőle, a shitake után második helyen áll.
Kacérkodok a gondolattal, hogy egyszer csak megkóstolnám.
Az alábbi képeket pár perccel ezelőtt készítettem, -4 fokban.
Mivel úgy ötven km-es körzetben nem tudok gombavizsgálóról, tőletek kérdezem, valóban téli fülőke ez a gomba?
A két nagyot már kivettem, de ezen is van 11 cm-es.
Ezt meg majd elfeledtem. Most, illetve még nedvesen is csak telefonnal kaptam le gyorsan a jószágokat. Nem biztos, hogy a fészekalj a testvéreit tartalmazta, ezek higrofánoknak mutatkoztak. Érdekes volt összevetni őket nedvesen és megszáradva a képek alapján, jó játék. Az az integetős jószág nagyon bejött. A felrakott négyest (http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=146163996&t=9019811) körbenyaltam pirossal.
A vegyi részleteket ilyen részletességgel nem ismertem. A hivatkozott cikket elég régóta olvasgatom, hiszen épp egy izgalmas fajleírásban vagyunk ebből a csoportból. Küldök privátban mélt.
Remekül néznek ki. A CaC2O4.2H2O (kalcium-oxalát-dihidrát) vagy weddelite és a stabilabb CaC2O4.H2O (kalcium-oxalát-monohidrát) vagy whewellite a gombákban (növényekben, vagy éppenséggel a vesékben) az oxalát kiválások leggyakoribb formái, melyek a körülményektől függően különféle kristályos formákat képezhetnek (tetragonális, bipiramidális, trigonális, lemezes vagy tűs). Mind két módosulat ismert mint ásvány is. A kalcium-oxalátnak van egy három kristályvizes formája is, de ez úgy tudom elég ritkán fordul elő. Egy gombában a weddelite és a whewellite együtt is előfordulhat. De Bary (1887) több mint 100 évvel ezelőtt már leírta, hogy a kalcium-oxalát kristályok hót gyakoriak gombaországban. A gombák nem csak kalcium-oxalátot választanak ki, más fémek oxalát sóit is kimutatták már gombákból pl: Cd-, Co-, Cu-, Mn-, Sr-, Zn-, Ni- és Pb-oxalátot. Ez gyakorlatilag egy hasznos méregtelenítésként is funkcionál a gombáknál, vagy ha jobban tetszik könnyebben elviselhetővé teszi az életet a nehézfém terheléssel sújtott szubsztrátumon. A gombák magnéziumot is tudnak kiválasztani oxalát formájában, ennek igazán csodálatos, fülbemászó neve van: glushkinskite (MgC2O4.2H2O). Az oxalátok mellet gyakoriak a különböző karbonát és foszfát kiválások is. Lehet, hogy semmi újat nem sikerült mondanom, de nekem jól esett a szófosás. Ha más nem mondogasd gyorsan egymás után, hogy glushkinskite, glushkinskite, glushkinskite, glushkinskite… Én gyorsan rájöttem, hogy a mákos pite, mákos pite… jobban megy….
Ezek Mycena melligena borostás keilók, középen látható, hogy időnként hosszabb kinövések is lehetnek rajtuk. A spórák kerekdedek. A dolgozóban a fákon tenyésző mohapárnákban találtam őket. A képek természetesen hagyományos átvilágításosak. A lemezél kipreparálása a legnagyobb kihívás egy 2 mm kalapátmérőjű gombicsekből, még sztereómiki alatt is.
Debreceni helyzetkép a Nagyerdő urbánus részéről és a vadon régiójából (csütörtök, péntek). Még mindig érdemes hajszolni a gombákat. Jutott a serpenyőbe is anyag bár Duglász-fenyőtinóru (Suillus lakei) íze nem kápráztatott el. Szép számmal akadtak érdekességek is, van min forgatnom magamat, sok jószágot nem ismertem a találatok között.
Már két hete kínozom magamat egy Hebeloma határozásával, kezd egy kicsit felbaxni, időnként teljesen kivetkőzöm magamból és úgy óvatosban kicsit dühöngök….
Helyzetkép a Debrecen környéki erdőspusztákról. Még mindig van miért a terepre menni. Elég sok érdekességgel ütköztem, és számomra több ismeretlen jószág is akadt.
Podaxis birtokolja a termőhely térképét agyon-összevissza jelölgetve, ez a fészek is pirossal be van rajta kanyarintva. Heyderia már volt ezen a területen, csak akkor nem voltak csillagok.
Igen. Aztatatat nemtom, a karácsonyfán, sodrófán, sámfán, bitófán és a pálinkafákon kívül nem sok mindent ismerek. A pálinkafákat differenciáltabban a termés nélkül meghatározni meg felesleges agyterhelés, meg minek is erőlködni, még a levük is mindnek színtelen és bódultságot okoz. Nekem ennyi elég.
amit még megfigyeltem a nálam lévő példánynál, hogy egészben levált a hátsójáról a földes réteg, sima lett. Az igazi campestréknél ilyet nem láttam, ott fokozatosan kopik le.
