A biztonságnak n+1 mérőszáma, minősítő kitétele van.
Nem ismerem a vizsgálati szempontokat, de ha a részletek érdekelnek, akkor a vizsgálatot végző szervezet, érdeklődésere, kérésedre, valószínűleg elküldi Neked a vizsgálat szempontjait leíró pár oldalt.
Aztan a post-Lubitz korszakban nehogy megjelenjen nalad a TEK-partivagon, miutan orakat guglizol olyan temakban mint "repulogep ajto mukodes" meg "~ zarszerkezet" meg "~ felepites"... Mar igy is lehet, hogy legkozelebbi repulesed elott meg testuregmotozas is lesz, es valami mackos ficko ul majd melletted.
Ez a cikk egy szokásos média-katasztrófa. Viszont elkezdett érdekelni, hogy ezek a kifelé nyíló ajtók és zárszerkezetek pontosan hogyan is épülnek fel és hogyan vannak tömítve. Tudna valaki egy robbantott ábrához linket? Felületes kereséssel nem láttam ilyet.
Ööö.... ehhez ki kellett józanodnom, talán most már értem... :)
akkor egyszerűen csak egyre gyorsulva szétpörögne mindkettő, a kerekek és a futószalag is (azaz az, amelyik kevésbé bírná a végtelen gyorsulást, mert ugye mivel álló helyzetben nincs légellenállása a gépnek, így a tolóerő a végtelenségig gyorsítana, ha a futószalagot nem gyorsítaná valami ötletes szerkezet a kerekek sebességével azonosan).
A kérdés az, hogy mi takar a "speed of the wheels" - a gumi kerületi sebességét, vagy a kerékagy tengelyének a futópad alatti stabil földhöz képest történő mozgásának sebességét? Normális esetben a kettő ugyanaz, mert a kerületi sebesség mértékével utazik a kerékagy is, de ebben az esetben a futópad miatt nem ez a helyzet.
1. Ha a futópad a kerék forgási sebességét méri, abból kiszámolja a kerületi sebességet, és ezzel a sebességgel mozdul el az ellenkező irányba, akkor már a legkisebb kerékmozgásra felrobban az egész szar :) Merthogy az első sebesség adatra beindul a futópad, ami megkétszerezi a gumi sebességét, amire megint rágyorsít a futópad, és így a maximális gyorsulással felpörög a maximumra a futópad, aztán kő kövön nem marad emiatt a pozitív visszacsatolás miatt.
2. Ha a futópad a kerék tengelyének előrehaladási sebességét méri a szilárd talajhoz képest, akkor viszont a futópad ellentétes bemozdulása nem okoz ilyen pozitív visszacsatolást, hiszen a kerék pörgésének gyorsítása nem fogja lelassítani a gép mozgását, a tolóerő a szokásos módon löki előre a gépet és a kerékagyakat. Ebben az esetben a futópad fokozatosan mindig csak annyira gyorsul, amennyivel a gép halad a futópad alatti álló földfelszínhez képest, ezért "csak" kétszereződik a sebessége a kereket forgásának.
Ugye a példa az autót és a repülőgépet próbálja egymással szembe állítani, és mivel az az autó kereke kényszerkapcsolatban van a motorjával, tehát a futópad bemozdulása, felgyorsítása az autót visszamozdítja az eredeti helyzetébe, azaz a futópad mozgása nem gyorsítja fel a kereket mozgását, hanem az autó helyzetét változtatja meg. Emiatt mindkét módszerrel szabályozva a futópadot ugyanazt eredményt kapnánk.
Jégtelenítőnk tényleg nincs. De azért találkozunk jegesedéssel néha. Ezért is kell nagyon észnél lenni. Megtörtént az Alpok felett, hogy a nem túl gyakorlott pilcsi nem értette miért kell egyre több kraftot nyomni utazóban. Aggódva nézte a szivóteret, mi történhet. Mikor szóltak neki a hátul ülők, hogy furcsa nagy zászlója van az ELT antennának. Oszt csak nézett mint a lőtt medve, hogy mit kéne csinálni. Túlélték.
A kérdés azért ennél sokkal bonyolultabb. Nem véletlenül állandó "gumicsont" a fiatal hajózók szívatásában.
Nagyon gyakorlati oldalról közelítitek meg a válasszal a kérdést, pedig ez egy elméleti kérdés.
Ugyanis azokban a válaszokban, amelyek azt állítják, hogy fel fog szállni a gép (azaz a tolóerő és a kerekek nincsenek kölcsönhatásban - kivéve a minimális keréksúrlódást - és a kerekek kétszer olyan gyorsan fognak pörögni, mint a futószalag stb.), szóval ezek nem veszik figyelembe a kérdésnek azt a kitételét, hogy a belt is design to exactly match the speed of the wheels.
Szóval amennyiben gyakorlatban is meg lehetne oldani, hogy a futószalag MINDIG ugyanolyan sebességgel forogjon, mint a kerekek, akkor egyszerűen csak egyre gyorsulva szétpörögne mindkettő, a kerekek és a futószalag is (azaz az, amelyik kevésbé bírná a végtelen gyorsulást, mert ugye mivel álló helyzetben nincs légellenállása a gépnek, így a tolóerő a végtelenségig gyorsítana, ha a futószalagot nem gyorsítaná valami ötletes szerkezet a kerekek sebességével azonosan).
Szóval véleményem szerint a gyakorlatban nem kivitelezhető, hogy a gép ne szálljon föl (ne gyorsuljon), de elméletben, a kérdésnek betű szerint megfelelve a gép egy helyben állna.
A kerekek elméletileg dupla sebességgel fognak pörögni. Talán van annyi tartalék bennük, mert a súly ugyan úgy rajtuk van. Azonos súly 300 helyett 600 km/órával elég necces lehet.
Here's the question: Imagine a 747 is sitting on a conveyor belt, as wide and long as a runway. The conveyor belt is design to exactly match the speed of the wheels, moving in the opposite drection. Can the plane take off?
Fel tud szállni, ha:
- a szalag tényleg olyan hosszú, mint egy futópálya
- a kerekek bírják az iszonyatos forgást
A gép mindenképpen gyorsulni fog, mert egy nagy sebességű repülőgép tolóereje kis sebességnél nagyságrenddel haladja meg a közegellenállást. A tolóerő legnagyobb része a mozgási energia "felépítésére" megy el. A kerekek egy sima, tiszta pályán alig jelentenek ellenállást. Ebből következően a szalag nem tudja fékezni a repülőt, azaz a repülőgép a fizikai törvények szerint elindul előre. A szalag egyre gyorsabban pörög, a kerekek egyre gyorsabban forognak (tulajdonképpen összegerjednek, és szétpörögnek), a repülőgép meg gyakorlatilag a normálishoz nagyon hasonlóan felszáll.
Elsőre nem értettemm. Ha nagyon tippelni kell, akkor hajtóművel bőven le tudja küzdeni a sebességkülönbséget és lesz annyi, ami a felszálláshoz kell. Inkább együnk meg 10 ropit egy percen belül :-)
Ilyennek már mondtam olyat, hogy legközelebb szimulátorban megnézném, mert nem láttam még élesben nyílt csonttörést :-) Volt aki elgondolkozott rajt, de általában aki hülye ésvagy májer, azon nem lehet segíteni.
ez mondjuk az utasok 8-10 százaléka, ennyien mindig vannak, akik azt hiszik, ők bírják, és ha kell, majd kapaszkodnak. (van egy egy ismerősöm, aki nem használja a biztonsági övet (vakcsatot dug be, hogy ne csipogjon a volvo), az a véleménye, hogy ha ütközés lenne, ő kitámaszt a kormánynál. az evolúció néha téved...)
Tegnap Pisában az engedélyezett futópálya helyett a párhuzamos (lezárt) pályára szállt le egy gép.
Karácsony előtt Seattle-ben már a final-en 16R-ről 16C-re küldtek egy gépet, akik azonban leszálltak a két pálya közötti taxiway-re. Konkrétan NÉGY, elég egyformának látszó párhuzamos beton van, északról leszállva balról jobbra: 16L - 16C - taxiway - 16R, tehát akit a 16R-ről küldenek 16C-re, könnyen benézheti, de nem volt gyanús, hogy nincsenek pályafények? Mondjuk nappal volt (helyi idő szerint reggel félkilenckor), de azért mégis.
