Ha egy szert túl sokszor használsz, akkor segíted a rezisztencia kialakulását. A maximális ajánlott használat számmal rá akarnak kényszeríteni más hatóanyagú szerek használatára is. Ezzel csökken a rezisztencia kialakulásának veszélye, mert ami rezisztens lenne az egyikre, az nem tud felszaporodni, mert remélhetőleg viszi a másik...
Tulajdonképpen ez minden gyártó érdeke, még ha ellentmondásosnak tűnik a dolog, akkor is. Az az érdekük, hogy a hatóanyagot 10-15 évig tudják használni. Inkább, mint hogy legyen 2-3 "jó évük".
A növényvédő szereket oda és arra kell használni, amire valók. Rá van írva, hogy mire:-)
De mégis. Mi az ördögöt kezdjek a 10g-os Eclair gombaölővel, ami 20 liter vízbe való, és a szőlőmre meg a paradicsomra egy alkalommal max 3 litert kell kinyomnom? No és egy blokkban max kétszer, egy vegetációban max háromszor használhatom.
A trifloxistrobin a net szerint használható almatermésűekre (varasodás ellen). No és a Cimoxanil hatóanyag? (Pl. Curzate-ban van).
Nekem az lenne "szerencsés" (no jó, a növényvédelem nem szerencse kérdése), hogy mondjuk négy felé osztanám a 10g-os Eclairt, és az öt literrel mást is megnyomhatnék, nem csak a szőlőt és a paradicsomot:-( Azt még be merném vállalni, hogy három helyett négyszer használom egy vegetációban. Vajon tujafélék "tűrnék" ezt a csodaszert?
Nem is kértem én minden elleni csodaszer megnevezését Tőled, csak azt kérdeztem, hogy a felsorolt, tervbe vett permetszerekkel nem okozok-e perzselést a nagy meleg miatt. Ezt a kérdést megoldotta vagy a jégeső (nem lesz már mit permetezni), vagy az eddigihez képest hűvösebb idő (ez lenne a szerencsésebb). Választ kaptam továbbá arra, hogy melyik szereket használjam, úgyhogy még egyszer köszönöm szépen:)
Igaz, pókféle, de ezzel most ne bonyolítsuk a helyzetet. Mászik, relatíve sok lába van és ízeltek ezek a lábak. Szóval részletkérdés, meg sajnos az is, hogy pl. vannak hasznos ragadozó atkák is, mint ahogy a katica is hasznos rovar/bogár. Amikor az irtásról beszélünk, akkor egyre megy, hogy hova tartoznak, csak azt jeleztem ügyetlenül, hogy másféle szerzetek, más való ellenük.
Akkor szólok. Van ilyen, csak az a baj vele, hogy az ember is beletartozik a mindenbe.
Én gombák ellen általánosságban javasolnám a Ridomilt kombinálni valamilyen felszívódó szerrel, pl. Topas-al. Ez úgy nagyjából mindenre jó együttes hosszabb távú hatással.
Ugyanakkor figyelemmel kell lenni a fenológiai állapotra (virágzik, vagy sem) és az ÉVI-re.
Esetleg szóba jöhetnek az Azoxistrobin hatóanyagú készítmények, mint a Quadris, Amistar, Mister. Ezek a legtöbb konyhakerti gombakártevőt irtják, együtt a két legismertebbet is. Viszonylag rövid ÉVI-vel.
Kezdjük az általános rovarölőkkel, erről volt szó, az Actara, Mospilan, Spilan, Calypso stb (pelszívódók), és a Karate, Sherpa, Cyperkill stb. (kontakt szerekkel).
A Rovarölők külön csoportját képviselik, amelyek kifejezetten az atkákat és esetleg a tripszeket irtják. Általában oda-vissza nincs átjárás a kettő között, mert más rovarcsaládba tartoznak, mint a hagyományos rovarok (pl levéltetű, vagy krumlibogár). Az atkákra tehát külön szer kell. Legismertebbek a Sanmite és a Flumite.
Különleges dolog lehet, hogy az amúgy gombabetegségek ellen használatos kénes készítmények (és az olajosak is) gyérítik a rovarokat is. A kénes az atkákat, az olajos nagyjából minden apróbb állatot, mert elzárja a légzést. Igaz utóbbit leginkább kora tavasszal használjuk.
A gombák okozta betegségeknél is kérdés, mi ellen akarod használni? Az egyik jellemző példa, hogy a lisztharmat és a peronoszpóra, bár mindkettő ismert gombás betegség, általában külön-külön szerrel kezelhető. Pl. a Thiovit viszi a lisztharmatot, de a peronoszpórát nem. A réz ennek ellentéte.
Minden elleni csodaszer nem létezik. Ha van, akkor szóljatok!
Virágzó paprika, paradicsom, még nem virágzó padlizsán, zöldségfélék krumplibogár és egyéb kártevők elleni megelőzés és gombabetegség elleni megelőzés. Szőlő, és maradék a gyümölcsfákra. Mindezek most szép állapotban vannak, de atkát vélek látni a szőlőn és a paradicsomon. Kb. két hete kapott az egész állomány Amistar+Mospilan+ Nissurant. Tehát elsősorban most az atkát szeretném beelőzni, aztán a krumplibograt és ami még támadni készül, valamint a gombabetegségeket. Gombaölőnek van otthon Cuproxat, Amistar, Curzate, Ridomil Gold és Champion. Az volt a kérdésem, hogy ezek közül melyiket szórjam most megelőzésként, illetve melyiket hagyjam meg nagyágyúként vész esetére. Köszönöm, hogy ennyit foglalkozol az okításommal:)
Igen az én tudomásom szerint is elsősorban felszívódó szerként hat az Actara. Ettől függetlenül csak nagyon erős fertőzés esetén indokolt a direkt kontakt hozzáadása, amikor meg kell menteni a növényt. Elsősorban takarékossági okok miatt, a Karate pl. nem drága készítmény, de pénzbe kerül.
Az Actara néhány nap alatt végez a kártevővel gyomorméregként is. Ez alatt nagy kárt már nem tud okozni, hiszen ahogy a méreg hatni kezd, felfüggeszti a táplálkozást.
Te sem hiszem hogy kívánod a kaját ha hányingered van! :-)
Köszönöm. És a Cuproxat az most jó választás? Van még otthon Ridomil Gold, Champion, Curzate, Amistar - de az Amistar két hete volt. Most csak megelőző jelleggel permeteznék, így értem a Cuproxat-os kérdésemet. Illetve, hogy ezek közül melyik a "nagyágyú", amit vész esetére tartalékolni érdemes?
Az Actarának van érintőméreg hatása. Hogy ugyanaz-e a hatásmechanizmusa, mint a kifejezetten erre készült Karaténak, azt nem tudom.
Az biztos, hogy a Karate nagyjából mindent visz, amit ér. Az Actara lehet, hogy ebből a szempontból kicsit elmarad hatásában, szóval nem hiszem, hogy felesleges lenne ezeket összekeverni.
Eredetileg az én kérdésemre válaszoltál, köszönöm szépen, az időpontot most már értem. Most még felteszem máshogy is a kérdésemet: az Actara "csak" felszívódó, vagy kontakt is? Vagyis az Actara+Karate nem felesleges együtt (pl. krumplibogár ellen)? A Cuproxat mehet virágzó zöldségre?
Szerintem mindegy, mind a kettő mellett és ellen lehet érvelni.
Pl. reggeli harmat hígíthat, a korai napsütés meg a szer bomlást gyorsítja, korán felkelni nehezebb (nekem), de legalább nem villanyfényben, vagy sötétben dolgozol, látod amit csinálsz.
Reggel tapasztalatom szerint mindig meglebben a szél határozatlan iránnyal oda-vissza, ami nálam nem jó ómen, lévén egy tavat vesznek körül a fáim. Estére ugyanakkor valószínűbb a szélcsendes idő.
Aztán meg estére a méhek is visszavonulnak, a kártevők viszont vagy a fa lombjában várják a reggelt, vagy éppen aktívak.
A gombaölőknél (főleg a természetes, perzselős réz és kénvegyületeknél) leginkább a hőmérséklet miatt kell ilyen időpontot választani. Ha este sem esik 25 fok alá és mindenképpen kellene fújni, akkor hajnal, vagy fejlámpa.... :) Melegebben kijuttatva ugyanis leforrázza, leégeti a növényt.
Rovarölőknél a méhek kímélete miatt (még ilyenkor is van most nyíló virág a földön, fűben lévő gyomok közt, amit látogatnak) akkor kell fújni, mikor már bementek a kaptárba, és még az előtt, mielőtt reggel visszatérnének, de addigra a veszélyesebb szereknek meg kell száradnia, illetve párnak le is kell bomlania a felszínről, ami néhány általános rovarölő esetében is azt jelenti, hogy éjfélig ki kellene juttatni!
Van egy-két gombaölő is, amibe, ha belemászik szegény méhecske, hiába nem lesz annak a példánynak semmiféle károsodása, de olyan szagot kap, ami miatt az őrök nem engedik vissza a kaptárba. Megölik, vagy elzavarják, ami tk. ugyan az.
Új-zélandin gondolkodtam én is, van is magom, de elég nagynak tűnt e helyigénye cserépbe vetni, így hagytam. (Szabadföldbe vetés is szóba jött, de a társasházi udvaron nem tudom mit szólnának hozzá a szomszédok és a kutyák:))
Sziasztok! Nagyon kellene permetezni szőlőt, gyümölcsfát, zöldségfélét. Két hete volt Amistar+Mospilan+Nissuran, ezért most gondoltam Cuproxat+Actara+Karate+valami atkaölőt. De az elkövetkező napokban nemigen ígérkezik 25 fok alatti hőmérséklet, nem szeretnék perzselést okozni. Ilyen melegben, ezekkel a szerekkel el tudom kerülni a perzselést?
Lefújod a fát Teldor-al. Ennek csonthéjasok esetében 3 nap az ÉVI-je.
Az eredmény:
A fán nem kezd el rohadni a termés, sőt még utána is meglepően sokáig működik, mert megakadályozza még tárolás közben is a moniliás és a szürkepenészes termésrothadást. Így nem veszítesz semmit, sőt a termés édesebb és ízletesebb lesz. Nekem minden évben annyi meggy terem, hogy képtelenség elfogyasztani, leszedni. A végén már aszaltan szedjük a fáról ás milyen finom!
Az őszibaracknál még jobban működik a dolog, mert az azonnal elkezd rohadni, ha megnyomódik.
Cseresznyénél és meggynél sajnos a hatásos kukacosodás elleni védekezés miatt nálam nincs szemezgetés és kóstolgatás, péntekre van időzítve, hogy kifutnak az ÉVI-k. Amikor a fa teljes érésben van, akkor leszedjük és kész.
Én ma fogom fújni a germersdorfi cseresznyét és az érdi meggyet. Javaslom Neked is ugyanezt a trükköt.
Elhasználta a tápanyag valamelyik elemét vagy eleve gyenge volt a palánta föld. Egy ekkorát már ki kell ültetni és helyre jön....feltéve, ha jó földbe kerül-.
