Szerintem mindegy, mind a kettő mellett és ellen lehet érvelni.
Pl. reggeli harmat hígíthat, a korai napsütés meg a szer bomlást gyorsítja, korán felkelni nehezebb (nekem), de legalább nem villanyfényben, vagy sötétben dolgozol, látod amit csinálsz.
Reggel tapasztalatom szerint mindig meglebben a szél határozatlan iránnyal oda-vissza, ami nálam nem jó ómen, lévén egy tavat vesznek körül a fáim. Estére ugyanakkor valószínűbb a szélcsendes idő.
Aztán meg estére a méhek is visszavonulnak, a kártevők viszont vagy a fa lombjában várják a reggelt, vagy éppen aktívak.
A gombaölőknél (főleg a természetes, perzselős réz és kénvegyületeknél) leginkább a hőmérséklet miatt kell ilyen időpontot választani. Ha este sem esik 25 fok alá és mindenképpen kellene fújni, akkor hajnal, vagy fejlámpa.... :) Melegebben kijuttatva ugyanis leforrázza, leégeti a növényt.
Rovarölőknél a méhek kímélete miatt (még ilyenkor is van most nyíló virág a földön, fűben lévő gyomok közt, amit látogatnak) akkor kell fújni, mikor már bementek a kaptárba, és még az előtt, mielőtt reggel visszatérnének, de addigra a veszélyesebb szereknek meg kell száradnia, illetve párnak le is kell bomlania a felszínről, ami néhány általános rovarölő esetében is azt jelenti, hogy éjfélig ki kellene juttatni!
Van egy-két gombaölő is, amibe, ha belemászik szegény méhecske, hiába nem lesz annak a példánynak semmiféle károsodása, de olyan szagot kap, ami miatt az őrök nem engedik vissza a kaptárba. Megölik, vagy elzavarják, ami tk. ugyan az.
Új-zélandin gondolkodtam én is, van is magom, de elég nagynak tűnt e helyigénye cserépbe vetni, így hagytam. (Szabadföldbe vetés is szóba jött, de a társasházi udvaron nem tudom mit szólnának hozzá a szomszédok és a kutyák:))
Sziasztok! Nagyon kellene permetezni szőlőt, gyümölcsfát, zöldségfélét. Két hete volt Amistar+Mospilan+Nissuran, ezért most gondoltam Cuproxat+Actara+Karate+valami atkaölőt. De az elkövetkező napokban nemigen ígérkezik 25 fok alatti hőmérséklet, nem szeretnék perzselést okozni. Ilyen melegben, ezekkel a szerekkel el tudom kerülni a perzselést?
Lefújod a fát Teldor-al. Ennek csonthéjasok esetében 3 nap az ÉVI-je.
Az eredmény:
A fán nem kezd el rohadni a termés, sőt még utána is meglepően sokáig működik, mert megakadályozza még tárolás közben is a moniliás és a szürkepenészes termésrothadást. Így nem veszítesz semmit, sőt a termés édesebb és ízletesebb lesz. Nekem minden évben annyi meggy terem, hogy képtelenség elfogyasztani, leszedni. A végén már aszaltan szedjük a fáról ás milyen finom!
Az őszibaracknál még jobban működik a dolog, mert az azonnal elkezd rohadni, ha megnyomódik.
Cseresznyénél és meggynél sajnos a hatásos kukacosodás elleni védekezés miatt nálam nincs szemezgetés és kóstolgatás, péntekre van időzítve, hogy kifutnak az ÉVI-k. Amikor a fa teljes érésben van, akkor leszedjük és kész.
Én ma fogom fújni a germersdorfi cseresznyét és az érdi meggyet. Javaslom Neked is ugyanezt a trükköt.
Elhasználta a tápanyag valamelyik elemét vagy eleve gyenge volt a palánta föld. Egy ekkorát már ki kell ültetni és helyre jön....feltéve, ha jó földbe kerül-.
A spenótot szerető ismerőseim körében a vaktesztben ( nem világosítottam fel őket) senki nem ismerte fel a különbséget.Igazad van csak rokon,de jó az íze,szereti a meleget.Mindig hagyom magot szórni és nem kell vetni sem.
Gyümölcsfákat (elsősorban a barack levélfodrosodása miatt, illetve a cseresznyelégy ellen) alfa solo, dithane és actara szerekkel permeteztem 8 napja. Sajnos közel vannak egymáshoz, így a cseresznyét nem tudtam volna teljesen kihagyni a permetezésből. A dithanera 21 napos élelmezési vártakozási időt írnak, másik kettőre 14 napot. Tényleg nem fogyasztható addig a cseresznye 21 napig, ha érni kezd? Ha 14 nap múlva fogyasztjuk baj lehet belőle?
Kedves öreg_néne_b, utólag is köszönöm! Nem az első eset, hogy ott is betegséget látok, ahol nincs:) (Azóta átültetésre kerültek, napos helyre, nyurgák, de megvannak.) Ennek ellenére szeretnék újra tanácsot kérni, hátha valaki rá tud világítani a hibákra/segíteni tud.
A balkonkertemben most van spenót, körömvirág, petrezselyem, menta, begónia, kapor,.. de
a spenótomból (matador) gyanús, hogy nem lesz semmi. A papírja szerint márciusi vetéssel májusban szedhető, és nálam még csak így néz ki: http://indafoto.hu/gabaj
Már kettőt kiszedtem az utóbbi hetekben, mert a száránál vékonyodott-barnult. Most egy újabb kezdte ezt, és ennek a levele kezd fonnyadni. (sajnos a fotón alig látszik) Másiknak törik el a levele, nem értem miért. Amúgy sima virágföldbe ültettem őket, közvetlen napot késő délután kaptak. Érdemes várni vele, hogy kikupálódik-e? A betegnek látszó növényekkel mit csináljak?
A másik dolog, hogy az egyik mentám levelei lyukasodnak, imitt-amott van rajta fekete pötty (pici, nem látjuk, mi az), és néhány levél szürkére fonnyadt rajta. Kép ugyanott van róla. Ez mi lehet? A többi növény miatt mennyire aggódjak?
A napokban amúgy volt a "nem lyukas" mentán és a kapron is zöld levéltetű, ezt csap alatt lemostuk, és most várunk, árgus szemekkel figyelünk, felbukkannak-e valahol...
A részletes keresőt használva már el tudsz indulni (ampullára keresve és a kertészeti oldalakra szűrve), és ha mindjárt a legelső találatot kibontod, akkor ott megtalálhatod, amire szükséged van.
írtatok mindenféle okos módszerröl, hogy fölbontott ampullákat hogyan lehet lezárni és eltartani, de most nem találom.
Érdeklödnék még, hogy ha nem voltak lezárva két napig, még használható-e a tartalma? (Édesanyám megfeledkezett róla). Ugyanezt kérdezném permetezöben bekevert, de ott légmentesen, nyomás alatt tartott szerröl is?
Köszi a választ, esetleg tudod,hogy mi a betegség neve? Már nem tudom mivel permetezzem, mert az idén kapott vegesolt,chorus-t,topas-t és dithane-t is + rovarölőt (először Actara,majd mospilan).
