Keresés

Üdvözlet!
Úgy nézem a műszaki dolgokra jóval nagyobb rálátása van mint nekem.....
(márcsak azért is mert mondhatnám hogy műszaki analfabéta vagyok)
Már csak azt nem értem hogy akkor mégis miért gondolja úgy a dolgokat ahogy leírta. Hiszen ha jól értelmeztem nagyon tisztában van a szennyező forrásokkal és azok mértékével.(mértéken a szennyezés mennyiségét és minőségét is értem)
Felhozta példának pl atomerőművet is. Ok hogy az urán bányászatával is környezeti kárt okozunk, de a szén és olaj bányászatával szintén. Viszont lehet hogy az én információim hiányosak, de úgy tudom hogy innentől kezdve az atomenergia már nem szennyez oly mértékben mint a szén és olaj. Az atomhulladék tárolása ha megoldott onnan kezdve gyakorlatilag nincs káros kibocsátása az erőműnek. (normál esetben) Ugyanakkor ez a szén-, olaj -vagy gáz esetében nem mondható el.
Szélerőművekről szintén hallani kedvezőtlen dolgokat, akárcsak a naperőművekről, mégis véleményem szerint kisebb a szennyezés mértéke mint olajjal szénnel és gázzal működő erőműveknek. Ugyan ez igaz lehet vízierőművekre is, csak annyi kikötéssel hogy ne a megalománia legyen a szempont az építésüknél. (ugyebár ebben az esetben komoly problémák léphetnek fel.)

 Üdvözlöm karel7 !

 

Megtisztelt kimeritő (jó értelemben), precíz, szinte tudományos szintű hozzászólásával...és őszintén szólva én számítottam is erre, ill. egy ilyen típusú véleményre, hozzászólásra,..miután szerény műszaki végtettségemnél fogva én csupán műkedvelőnek és érdeklődőnek számítok e témában !

 

Az első részben egyedüli fő célom az volt a "Globális ökológiai katasztrófaelmélet"-tel kapcsolatban, hogy az arányokra nyomatékosan felhívjam a figyelmet ! Az arányokra, melyek a természet olykor, vagy folyamatosan romboló és változtató 

erejében nyilvánúl meg, s szerintem összemérhetetlen az emberi tevékenységgel !

...Ha nem így lenne, akkor alkalmasak lennénk akár a "mindenható"szerepét  betölteni, s kozmikus változtatások megtételére is lehetőségünk lenne,...de szerencsére ez nincs így, és nagyon úgy néz ki, hogy nekünk"csak"a földi élet jutott, s csak ot garázdálkodhatunk (még a Biblia szerint is) kedvünkre . Ide nem keverném bele azt a pár űrrepülőgépet, szerencsés vagy szerencsétlenűl járt űrhajókat, mellyek szerepe az információhoz-jutáson kívűl, max. az emberi technika nagyhatalmak-közti fitogtatása és a hiúság legyezgetése .

 

...Higgye el..azért tisztá voltam a repülőgépek, gépjárművek horribilis üzemanyagfelhasználásával, tisztában vagyok nagyjából az erőművek, atomreaktorok hatalmas víz és egyébb energiaigényével, s mégis...mikor arra gondolok, hogy egy kb. 1,5 km átmérőjű üstökös, vagy meteorit földközelsége miatt pánikhangulat alakúl ki, s kontinensek azonnali pusztúlását lebegtetik,..valahogy eltörpűlnek "fenti" dolgok !!!

Az Arizona-kráter átmérője 11 km !.., mellyet egy kb. 9 km-es nagyságú meteorit okozott !...Az sem lehetett semmi,..igaz, hogy pár millió évvel ezelőtt történt ! Az ehhez hasonló vagy kisebb meteoritok száma legalább több tucat !!!

Itt azért nem bírom megállni, hogy fel-ne vessem, hogy az őshüllők kipusztulásánál nem igazán az ember volt jelen, s mégis letüntek ! A szibériai mamutok ezrei olyan hirtelen pusztúltak el, hogy némelyiknek még szájában maradt a"falat"...stb.

Azt végképp nem feszegetném, hogy volt azért a földön egy-két igencsak magasan fejlett civilizáció, mellyeknek hirtelen eltünését, de még felbukkanását sem nagyon tisztázták !

Ezeket azért említettem, mert lenne azért jócskán mástól is félni valónk a "Globális ökológiai katasztrófaelmélet"-en kívűl is !!!

 

Visszatérva az ember szerepe szerintem is nagy, de nem meghatározó és szinte minden fórumon túl van hangsúlyozva !!!

..Tudja az az érzésem sokszor, hogy e-mögött nincs -e komoly üzleti érdek ???

 

Pár példa :

1.)...Szereljünk katalizátorokat autóinkra, hogy tiszább legyen levegőnk..! OK !

      a.) A katalizátorok legyártásához kellenek gyártók, üzemek óriási anyag, energia és helyszükséglettel !!!...mellyekkel továbbrombolják a természetet !

      b.) A katalizátort, mint veszélyes hulladékot, tárolni, szállítani, s majd megsemmisíteni kell..mi módon, hol ???

2.) ...Hulladékégetés..!  OK !

      a.) Az égéstermékek óriási CO2, CO, és H2O meg a többi kristályos " kemikália"(oxidok., szulfátok, nitrátok stb.)..fentiek mind a levegőbe, töbi a talajba !?

      b.) Mindez milliárdos beruházást igényel, mely pénz előteremtése kérdéses üzletágak működtetését vonhatja magával, mellyek"uram bocsáss"-lehetnek akár környezetkárosítók !!?

3.) ...Halonnal oltás megszüntetése..!  OK !..Viszont akkor másból több kell (sokkal több), mert -ahogy Ön is mondja- kevésbé hatékonyak,..és ezek főleg a nemes gázok lehetnek ( pl. a repülőkben), miután CO2-vel vagy porral nem lehet akármit és akármikor oltani !!! A nemesgázok előállításához ugyancsak óriási költségek, energiák,hely stb. szükségesek !!!..S a többlet CO2-mennyisége se"kutya"!!!

 

Végezetűl elmondanám, hogy nem szeretnék további ehhez hasonló témájú felvetéseket tenni, sem számadatokkal bombázi (noha egy két helyen azért tudtam volna) a kedves "topikjáró"kollégákat, mivel e topik alaptémaköre a MADÁRBARÁT LEXIKON, és rajta keresztűl főleg ami a madárkákhoz közvetlenebbűl kapcsolódik .  

 

ÜDV  !

 

 

 

Ez már megvan úgy másfél éve. Nem nagy, csak olyan 400m2, de ha nem sikerül eladnom a telket (mert, ugye koncepció és telephelyváltás is tervben van), akkor arra elég lesz, hogy a reggeli potykám kikerüljön belőle, persze újratelepítés után(a papagájos fórumon sírtam el a nyáron, hogy egy szürkegém, az egész halállományt legyilkolászta, ez is közre játszott, hogy elkezdtem a telket árulni).

És még mielőtt bárki azt hinné, hogy csak madárfaj(ta) leírások volnának a lexikonban, azok figyelmébe egy másik kivágás:

Lengyel Tibor: MADÁRBARÁT-LEXIKON:

 

 

... Ennek ellenére gyakori a 2 fészekalj.

Védett, az eszmei értéke: 10 000 Ft.

(→sárgafejű bakcsó; →kanalascsőrű bakcsó)

 

Bakewell, Robert (ejtsd: békuel; 1725-95): angol mezőgazdász, állattenyésztő, akit az állattenyésztés atyjaként kell tisztelnünk. Tudniillik a tenyészkiválasztás elveinek megfogalmazásával és az e téren elért eredményeivel a modern állattenyésztési eljárások megalapozója.

A fajták keresztezéséhez felhasznált állatoknak a kitűzött célok szerinti, gondos és megfelelő kiválasztásával kiváló tenyészállatokat, új fajtákat állított elő. Az általa létrehozott új fajták legfőbb előnyei közé a gyors fejlődés és az előnyös testalkat egyaránt hozzá tartozik

Főként a ló, a juh- és a szarvasmarha fajtanemesítésében végzett úttörő munkát. (Fotó forrása: www.ans.iastate.edu/ )

 

baktericidia (gör. pálcika és lat. öl szóból): olyan fizikai, kémiai v. biológiai hatás, amely a baktériumokat elpusztítja. Pl.: →fertőtlenítőszerek

 

bakteriofág (gör. pálcika+eszik szóból): a vírusok csoportjába tartozó parányi lények, a baktériumok parazitái.

Csak a baktériumokon tudnak megélni és szaporodni. Megtámadják, megbetegítik és feloldják a baktériumokat.

 

bakteriolízis: fajlagos ellenanyaggal érzékennyé tett baktériumok feloldódása a friss vérsavóban jelen levő fehérje természetű anyag hatására.

 

bakteriológia: a mikrobiológia baktériumokkal foglalkozó ága.

 

bakteriosztatikus: olyan felület, amelyen a baktériumok megtelepedése és szaporodása korlátozott, vagyis baktériumtaszító hatású.

A vizsgálatok tanúsága szerint ilyen a lenolajkencével kezelt fafelület, a lúgos kémhatású friss vakolat és az oligodinámiás hatású horgany, ill. réz.

 

baktériumok, mikrobák (Bacteria): az élővilág legegyszerűbb, változatos alakú (az ábra forrása: http://lockwoodwebs.com/composting), de minden valószínűség szerint nem a legősibb, egysejtű, csak mikroszkóppal vizsgálható szervezetei. Az élővilág 3 nagy csoportja közül - Monerák néven - ezek és az ún. kék-zöld algák képezik az egyiket.

Sokkal nagyobbak, mint a vírusok és a rickettsiák, a méretük 0,1-10 mikrométer hossz és 1 mikrométer átmérő között határozható meg. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy cc. 50 baktérium fed el egyetlen vörösvérsejtet.

A köznyelvben általában az eubaktériumokat értik e kifejezés alatt.

A súlyúk olyan kicsi, hogy hozzávetőleg egymilliárd baktérium tesz ki 1 mg-ot.

A sejtjeiken nem látható a felsőbbrendűekre jellemző szerkezet, sejtmagjuk sincs. ...

 

(ÉS ZÁRÓJELES MEGJEGYZÉSKÉNT HADD EMLÍTSEM EGY VÁGYAM, HOGY ESETLEG

HÉRI MÓNIKA,

aki ismeri a lexikont, s jó véleménnyel  van a munkáról, esetleg fog segíteni a mikrobiológiai témakörök fotóanyagának gazdagításában! Merthogy mikrobiológus. Természetesen valamennyiünk érdekében.)

 

Vagy egy másik területről

(van ugye a postagalambászat, a díszgalambászat... aztán külön kasztban az egzotikus galambokat tenyésztők csapata - nos, az általuk kedvelt legismertebb faj) valamit!

Lengyel Tibor: Madárbarát-lexikon (kivágás):

 

kacagó gerle (Streptopelia roseogrisea v. risoria - Lachtaube - African Collared Doves): 26-33 cm háziasított madár, a balkáni gerle rokonfaja. Rendszertanilag a galambfélék családjában a kis gerlék között van a helye. (A hollandok kiállítási gyakorlatában 7 mm-es gyűrűvel a kívánatos nagysága: 23 cm.)

A balkáni gerlénél világosabb tollazatú madár, melyet leginkább a vihogó, kacagásszerű - hi-hi-hi, gu-guruuuuh, gu-guruuuuh - burukkolása miatt tartanak.

Sokszor egészen kis kalitban is jól érzi magát. Őseinek leszármazottjai a szabad természetben az észak-afrikai Arábiában és Szomáliában élnek. Említést érdemel, hogy a háziasított alak elvadult példányai  Los-Angeles környékén a szabadban szaporodnak.

A vadon élők az eredeti költőhelyen január és június között fészkelnek.

A tollazat a fejen és az álltól lefelé rózsaszínes halványszürke.

A nyak hátulsó oldalán egy fekete fél gyűrűt fehéres udvar vesz körül.

A hát, a szárnyfedők és a farok pasztellszínű világosbarna. A nagy evezők sötétbarnák. A csőr feketésbarna. A láb és a szem piros.

Tehát nagyon hasonlít a balkáni gerléhez, de itt a has fehér!

Ismeretes

az albínó és

a tarka

változata is.

A szárnyhossz 152-171 mm. A farok 130 mm. A testsúly 112-115 g körüli.

A hím és a tojó csaknem egyforma.

A tojó tollazata matt, s a gallér teljesen elmosódott. A lába kevésbé piros. A méreteit tekintve kisebb, a fej gömbölyded, ám a laikus gyakran rá van utalva a hím és a tojó hangja közötti különbözőségre.

Felváltva kotlanak, 14-18 napig.

A háziasított változat kedvezőkörülmények között évente 4-5 alkalommal költ, fészekaljanként 2-2 fehér tojást (29x23 mm) rak.

Roppantul igénytelen, és rendkívül szapora. Megbízható források szerint egy pár évente 10-14 fiókát is felnevel. A fiatalok 8 hetes korukra vedlenek ki. Wolters említi, hogy egy fogságban 19 évet megélt kacagó gerléről van tudomása. Mások szerint is akár 18-25 évig élhetnek.

Könnyen szelídülnek, kézre szoktathatók.

A táplálékuk: díszpintykeverék, búza és kevéske kendermag, továbbá zöldeleség.

Meg kell említeni, hogy miközben a szakkönyvek a házigalambbal való párosításának lehetőségéről borúlátóan nyilatkoznak, azonközben a budapesti Pásztor László sikeres keresztezésekről számolt be. A hímek rendszerint a budapesti magasröptű fajtából kerültek ki, s örökítették a sötét tollazatot.

A hibrideken minden kétséget kizáróan megjelent a kacagó gerle sötét nyakörve, s a tenyésztő tetszetős madarakat mutatott be a Természet csodái címmel a TIT Stúdió fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású kiállításon.

Az F2 és az F3 nemzedék bíztató jelként volt értékelhető az új fajta kialakítására tett kísérletben.

http://www.ter.nl/vhm_abc/content/Dieren/vogels/images/lachduif.jpg

http://members.a1.net/landsi/

 

kacagójancsi: →óriás halción (Dacelo novaeguineae v. gigas).

És akkor most nézzünk a lexikonból egy díszbaromfifélét!

LENGYEL TIBOR: Madárbarát-lexikon:

dán tyúk: Dániában kitenyésztett, közepes nagyságú, egyszerű fűrésztarajos házityúkfajta. Mindkét ivar terjedelmes farokkal, nemes testtartással, nagy fehér fülfoltokkal – tulajdonképpen a bankiva ősöket idézi, de azoknál sokkal nagyobb.

A hím a hosszú, fémfényű farktollakkal és a meredek, erőteljes nyakkal, a határozottan kidülledő mellel a baromfiudvar tekintélyes lakója, s kiváló húsformákat mutat. A láb és a csőr itt kékesszürke, s a hímre jellemző a kékes fémfényű szárnytükör.

A kakas testtömege 2 kg, a tyúk se sokkal könnyebb (1,75 kg), noha annak látszik.

 A fajta jellemzően nyugodt vérmérsékletű.

 Méreteihez képest nagy (55-60 g) tojásokat termel. Számos színváltozatban tenyésztik, s a fajta rajongóinak klubja (Specialklubben for Danske Landhøns –

http://www.danskelandhoens.dk/klubben.htm) mint nemzeti büszkeséget óvja.

Rá hajaz a másik dán házityúk, a barna luttetyúk. Kettejük között a legszembetűnőbb különbség, hogy utóbbinak a lába sokkal rövidebb, s mert valamelyest termetesebb (a kakas 2,25 kg), olyan, mintha gurulna v. a hasán csúszna a fűben.

Mind a dán landhönsnek mind a lutténak ismeretes a bantamizált változata (Danske dværg-landhøns és Lutte - dværge), amikoris a kakas max. 800 g, a tyúk pedig mindössze 700 g lehet. Fotó: Sincerely Niels Sloth, PhD. - http://www.Biopix.dk

 

 

Dán Madártani Egyesület (Dansk Ornitologisk Forening - DOF): az MME dániai partnerszervezete a BirdLife-ban.

1906-ban alapították, 10 000 taggal működik. Elnöke Christian Hjorth.

Tájékoztató kiadványa a Fugle.

Szép napot!

Kedves corvi01!
Tudom hogy a hozzászólása nem nekem szólt, sőt talán nem is a “nagy érdeműnek”, hisz ott van mindjárt az elején a megszólítás.
Mégis, engedje meg hogy tegyek a gondolataival szemben egy-két észrevételt!


“Ha az ember űrtávolból, elég messziről vissza-lenéz mondjuk a Föld-re,..az a benyomása, hogy tulajdonképpen Ott egyensúly lehet !”

Valahogy úgy. Olyan harmonikus nyugodtságot áraszt a kép. Csak azt azért ne felejtsük el hogy ha mondjuk olyan részét látjuk ahol egy nagyobbacska vihar tombol akkor már kicsit más a kép .
Ugyancsak más a kép ha akár milyen távolból bármelyik nagyvárosra ráközelítünk. Nem kell tízmilliós városokra gondolni, elég csak Budapest méretűt megnézni. Ha mindenáron nagyobb várost akarunk megnézni akkor még meglepőbb lesz a dolog. A város felett elterülő szmogra gondolok....

“Az anyagok, energiák, bioszszférák minden bizonnyal valamilyen egyensúlyban kell legyenek egymással !?”

Apró javítás. Bioszférát nem kell többes számban írni, hisz belőle egy van. A Bioszféra maga az élet tere.
Pontosabb definíciók megtalálhatók itt:
http://www.kfk.hu/kornyezet/tsld002.htm
és itt:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bioszféra
(Meg ezen kívül egy csomó más helyen. Nemcsak a neten, hanem a témával foglalkozó nyomtatott irodalomban is.)



“Én egy kicsit (ezért-is??!), szkeptikus vagyok a sokat ragozott "Globális ökológiai katasztrófaelmélet"-ekkel szemben .Változások biztos, hogy mérhetőkek is, de az, hogy az ember okozta volna, ezzel kapcs. nekem...kételyeim vannak !!! (lehet,hogy csak nekem ???)”

Az a baj hogy nem csak Önnek hanem sok más embernek is…..




”..Az ember csak azokat az energiákat tudja felszabadítani, amik eleve adottak globuszunkon, s azok, évmilliárdok óta valamilyen anyag-energia egyensúlyban kellett- hogy legyenek önmagukkal- s később az emberrel is-, mert különben már nem létezne !!! Nyilván lassú, alattomos változásokon átment, átmegyünk, de ebben az ember szerepét nem döntőnek látom !...Mind ezért az embert okolni ahhoz hasonlít, mintha az ember a saját hajánál fogva próbálná magát felemelni a földről ! :)”

Az ember valóban azokat az energiákat tudja csak felszabadítani amik eleve adottak.
Viszont azt nem szabad elfelejteni hogy az az energia – (mármint ami eleve adott) – az pár száz millió év alatt jutott el a Földig (napsugárzás)* és került felhasználásra a növények által (fotoszintzis), majd a növények által hasznosított energiát hasznosították az állatok a táplálkozásuk során (elsődleges fogyasztók vagy primer konzumensek), majd az ő energiájukat pedig az őket elfogyasztó állatok (másodlagos fogyasztók vagy secunder konzumensek), és az elpusztult állatokat és növényeket amit nem a konzumensek hasznosítottak azt a lebontó/reducens szervezetek. Nem szabad elfelejteni hogy az a hatalmas mennyiségű fosszilis energiahordozó amit eddig elhasználtunk és ezután szándékozunk elhasználni az mind a napsugárzásból származó energiát tárolja. (Mégegyszer mondom, ez az energia pár száz millió év alatt került felhasználásra majd “raktározásra”).
Ehhez képest ennek az energiának a kiaknázása és ember által történő felhasználása viszont alig több mint száz év alatt zajlott/zajlik le.
MAGYARUL: AZ ÖN ÁLTAL EMLÍTETT EGYENSÚLY AZ ANYAG ÉS ENERGIA VALAMINT AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG KÖZÖTT NEM IGAZÁN LÉTEZIK.



“...Csak a Krakatau-nevü vulkán 1-2 nap leforgása alatt olyan gigantikus energiafelszabadítást, évtizedekre kiható klímaváltozásokat, földrészeltolódásokat, por- hamu és kozmikus-szintű üledéktömeget okozott, mint az USA 15-20 éves összenergiakitermelése és felhasználása együtvéve !!!
...És hány vulkán működik földünkön ???...és mennyi kozmikus por és meteorit érkezik földünkre óránként ?!!!( tudomásom szerint több ezer tonna !!!)
...Akkor mit akarunk mi a kis aeroszolos üvegeinkkel, müanyag zacskóinkkal, benzines-nem benzines autóinkkal, repülőinkkel stb. ?!..Persze nyilván ez is számít, hosszú évszázadokon keresztűl mérvadó lehet, de " főbűnös" okoknak szerintem ez édeskevés !”

Persze van igazság a vulkánokban is. Csakhogy ha jól látom nincs tisztában egy-két dologgal, pl repülőgépek fogyasztása, gépkocsik szennyezése stb.
Nézzen csak utána hány tonna üzemanyagot éget el egyetlen repülőgép egyetlen repülés során, mondjuk míg átkel az Atlanti-óceán felett. Ez csak egy repülőgép, de gondoljon bele abba hogy mennyi közlekedik folyamatosan. Gondoljon arra hogy tavaly a B betűs repülőgépgyár 1200 darab új repülőgépet adott el. Azt sem árt tudni hogy ezek közül amik nem magán célokat szolgálnak azok csak addig vannak a földön amíg szervizelik őket vagy utasok ki-be szállnak. Ennél többet pihenést nem nagyon engedhetnek meg nekik a gazdáik, hisz rengeteg pénzbe kerültek és az árukat ki kell termelniük, csakúgy mint a repülő- és karbantartó személyek munkabérét is.
Ha úgy gondolja hogy az autók által okozott szennyezések sem számítanak, javaslom próbálja meg a következőt: fogjon egy tömlőt, a tömlő egyik végére tegyen egy nagy légmentesen záródó zsákot, a másikra pedig egy akkora tölcsért amit egy személygépkosci kipufogócsövére rá tud tenni. Ezután kérjen meg valakit hogy indítsa el az autót, miközben Ön (vagy valaki más) odafogja a tölcsért a kipufogó csőhöz. Valószínűleg meg fog döbbenni hogy milyen nagy mennyiségű égésterméket milyen rövid idő alatt bocsát ki az autó. Nem tűnik soknak ha azt mondja valaki hogy 6L/100km a fogyasztása az autónak, de mikor ezt a “kísérletet” elvégzi valaki és belegondol hogy az a térfogatú gáz kijött az autóból annyi idő alatt, és az mind szennyező anyag akkor valószínűleg egy picit mindenki elgondolkodik.
Az “aeroszolos üvegekről” meg “egyéb apróságokról” pedig annyit hogy valószínűleg ugyan olyan vagy még inkább károsak mint a gépjárművek. Az ózont károsító hatásuk valószínűleg nem gyíkpisi ha egyszer már a hűtőkben sem freont használnak. Sőt továbbmegyek: régen voltak a halonos tűzoltó készülékek. Jelenleg be vannak tiltva az ózont károsító hatásuk miatt. Jelenleg használt összes gázos tűzoltó készülék hatásfoka elmarad a halonostól, mégsem engedélyezett azoknak a használata. Pedig a tűzoltás szintén nem szórakozás.





Az első gondolatához röviden ennyi.
A másodikból azért nem idézek mert abban viszont nagy igazságot feszeget. Eegészen addig a szóig hogy “vegyszerezhetnek”.
Amit viszont a vadászatról írt az más tészta. Az nem egészen úgy van. Valószínűsítem hogy Ön nem a vadászatra gondolt hanem ezt a szép tevékenységet besározó puskát hordó mészárosok által végzett – számukra - szórakozásra. Pedig a kettő NEM UGYAN AZ!




A végére egy kis megjegyzés a * -al jelölt szóhoz:
Szóval napsugárzásról annyit hogy a földfelszín és a légkör fizikai folyamatainak, de az életfolyamatoknak is egyedüli energiaforrása a Nap.
A napsugárzás a nap belsejében, 20-50 millió fokon és nagyon nagy nyomáson lejátszódó atommagfúziós folyamatok eredménye, melynek következtében a Nap felszíni átlagos hőmérséklete - (okos emberek szerint) – kb 6100 K. A Napból kisugárzott energia csaknem változatlan spektrális összetételben teszi meg azt a kb 150 millió km-es távolságot, amely a Föld pályájának átlagos távolsága a Naptól. A légkör külső határára érkező elektromágneses sugárzás 99%-át a 170-400 nm hullámhosszúságú sugarak teszik ki.
A Nap elektromágneses sugárzásásnak erősségét a napállandó (szoláris konstans) fejezi ki, amely a közepes Nap-Föld távolság esetén a légkör külső határán a sugárzásra merőleges egységnyi keresztmetszeten időegyszég alatt áthaladó energia mennyiségét jelenti. Ez nem fizikai állandó, mert a Nap változó fényű csillag. A sugárzás erősségének a napfolt tevékenységből, a Föld csillagászati helyzetéből adódó változása azonban oly kis mértékű (1-2%), hogy értékét állandónak tekinthetjük.


Üdv: karel




u.i.:

Ja, még egy észrevétel egy korábbi hozzászólásából:

“…a fajok szerintem nem tudnak, nem lehetnek "Űber"-tiszták !”
ez értelmezhetetlen önmagában is és az adott szövegkörnyezetben is.
Élőhelyükön az egyes fajok igenis “über tiszták”. Ez alól – arányaiban - minimális mennyiség képez csak kivételt. Viszont ez többnyire! nem az emberi tevékenység hatása. Hiszen a kecskebéka sem emberi tevékenység hatására jött létre. Viszont mégegyszer mondom, EZEK KIVÉTELEK!!!!!!!
A hibridekkel – arányaiban nagy számban - zárt “tenyészetekben” találkozhatunk, nem pedig a természetben.

..Az '1.) "pont második feléről kifelejtettem még az egyáltalán nem lebecsülendő napszél és ionizációs sugárzások folyamatos hatásáait !

   Kedves madarbarat !

 

Megtiszteltél személyeddel kpcsolatos infok őszinte, közvetlen "feltárásával" !

..Én sem vagyok már "mai gyerek", szüleim sajnos már nem élnek, két hugom van,..ezen túl nejem s  két szép kamasz leányom között rontom otthon a levegőt :)

 

Lenne ezeken kívűl két fura vízióm, ha nem untatlak túlságosan ?! 

 

1.)...Ha az ember űrtávolból, elég messziről vissza-lenéz mondjuk a Föld-re,..az a benyomása, hogy tulajdonképpen Ott egyensúly lehet ! Az anyagok, energiák, bioszszférák minden bizonnyal valamilyen egyensúlyban kell legyenek egymással !?

Én egy kicsit (ezért-is??!), szkeptikus vagyok a sokat ragozott "Globális ökológiai katasztrófaelmélet"-ekkel szemben .Változások biztos, hogy mérhetőkek is, de az, hogy az ember okozta volna, ezzel kapcs.  nekem...kételyeim vannak !!! (lehet,hogy csak nekem ???)

...Az ember csak azokat az energiákat tudja felszabadítani, amik eleve adottak globuszunkon, s azok, évmilliárdok óta valamilyen anyag-energia egyensúlyban kellett- hogy legyenek önmagukkal- s később az emberrel is-, mert különben már nem létezne !!! Nyilván lassú, alattomos változásokon átment, átmegyünk, de ebben az ember szerepét nem döntőnek látom !...Mind ezért az embert okolni ahhoz hasonlít, mintha az ember a saját hajánál fogva próbálná magát felemelni a földről !  :)

...Csak a Krakatau-nevü vulkán 1-2 nap leforgása alatt olyan gigantikus energiafelszabadítást, évtizedekre kiható klímaváltozásokat, földrészeltolódásokat, por- hamu és kozmikus-szintű üledéktömeget okozott, mint az USA 15-20 éves összenergiakitermelése és felhasználása együtvéve !!!

...És hány vulkán működik földünkön ???...és mennyi kozmikus por és meteorit érkezik földünkre óránként ?!!!( tudomásom szerint több ezer tonna !!!)

...Akkor mit akarunk mi a kis aeroszolos üvegeinkkel, müanyag zacskóinkkal, benzines-nem benzines autóinkkal, repülőinkkel stb. ?!..Persze nyilván ez is számít, hosszú évszázadokon keresztűl mérvadó lehet, de " főbűnös" okoknak szerintem ez édeskevés !

 

2.) Az a nagyon nagy baj, ha pl. X-képviselő-úrnak valamelyik utcában ellopják a pénztárcáját, akkor az összes média hetkig ezen lovagol, döngetve a társadalmi igazságosság falait, a bűnös vagy bűnbakkeresés vonalán, az új szankciók, sőt a büntetésmódosításokig elmenően is...akár ! :)

...Ha viszont középeurópa szinte összes természetvédelmi szervezete, hatalmas, évtizedekig tartó munkája által, szinte a "sírból" visszahozott ritka ragadozó madarainkat ( vagy mást) valamely felelőtlen, jellemtelen "ember"(vagy társaság!!!) lazán, tömegesen megmérgez, akkor az esetleg 1-szeri megemlítések kívűl más nem történik !!!

Ilyen ügyben nem keresnek konkrét felelősöket, nem indítanak nyomozást, nincs feljelentés, nincs per, nincs büntetés stb. !!?

Nagyon úgy néz ki, hogy az ilyet itt "meg lehet úszni" !..Itt orvúl éjszaka vagy fényes nappal erdőhektárokat ki lehet irtani,..itt szabadon be lehet betonozni a Balaton-ba vagy egyébb tavaink vizeibe, partjába...itt ellenőrizetlenűl vegyszerezhetnek,..külföldi "vadászműkedvelők"szabadon lövöldözhetnek valutáért össze-vissza büntetlenűl !!!.., szabadon folyik a védett vadmadarak kicsempészése, dilerkedés... stbstbstb...!!!  MEDDIG  ???

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kedves Sándor!

Akkor talán már a halastó is elkészült?

A klasszikus madáretetés az ember egyik önszórakoztatása. Visszanosztalgiázva régmúlt gyermekkoromra, csodálatos élmény volt olyan madárkákat az orrom előtt csipegetni látni, amelyeket max. képeken láthattunk egyébként(akkortájt még a lexikonok sem voltak képekkel illusztrálva, a tv, meg ugye fekete-fehér volt;)

A felelőségünk az etető újratöltögetésében rejlik. Tavaly az etetett széncinkékből két pár is költött a kertünkben. A magam részéről roppant mód elégedetten szemléltem a kertipadon hanyattdőlve, ahogy a fejem felett a fűz és nyírfa ágak közt ügyetlenkedtek a kirepült cinegegyerekek:) 

 Arról nem beszélve, hogy nálunk így nincs szükség rovarölős permetezésre (nem is lehetne, mivel a kert nemcsak fával, bokorral van tele, de a párszáz "sajátjogú" madárkánk sem szeretné a vegyszerezést), mivel a tetves ágakat szorgosan végigtakarítják ezek az "ingyenmunkások", a fanyűvő férgeket kiszedegetik a fakopáncsok(cserében kapnak párkiló diót, mandulát és mogyorót), a talajlakókat meg összegyűjtik a rigók és a pávák.

 

Kedves corvi01!

Ez az egész rendkívül csodálatos és látszólagos bonyolultságában is viszonylag egyszerű.

Az embert nem hagyhatjuk ki - azaz, az embert nyugodtan ki is hagyhatjuk.

Az embert nem hagyhatjuk ki, mert oly mértékben módosítja a természeti környezetet (szennyezi a vizeket, levegőt, írtja a halakat erdőket...), hogy azt a beavatkozást nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Az embert nyugodtan ki is hagyhatjuk, mert az ember maga is része ennek a környezetnek, az ember hat és rá a dolgok visszahatnak - magyarán nem uralhatja a természetet.

(Egyes nézetek szerint) A természet a legtékozlóbb kísérletező. Ontja a  legkülönbözőfélébb változatokat. A variánsok milliárdjaiból olykor a véletlen szerencse folytán is érdekesebbnél érdekesebb változatok keletkeznek.

Édesanyám nagy családban nőtt fel, volt 12 testvére. Valamennyiben volt egy közös, "vonás": egy foltocska, hátul a dereka alatt - már ha érted. (Érted?) Ez a foltocska nálam is megvan, s a fiamnál is jelentkezik.

No, de maradjunk annál a tizenkettőnél! A foltocskát leszámítva ahány ember, annyiféle mentalitás, nagyság, haj, szemszín...

Közüllük 4 meghalt utódok nélkül Géza bácsinak lett 4 gyereke, Ferinek kettő, Kati néninek és anyámnak 1-1, Józsi Örökbe fogadott egy kislányt...

Eszerint a legsikeresebb Géza nagybátyám volt (már az örökítésben). Csakhogy Anyámnak, noha csak egy fia nőtt fel... Részemről 3 gyermek után már eddig van 6 unoka, minekután ebből a szempontból (eddig) ez a "vonal a legsikeresebb.

Valahogy így van ez a madaraknál is... Tessék belegondolni! Egy cinkepárnak évente akár 12-16 fiókája is kelhet, s közüllük mennyi éri meg az első "szülinapot"?

Vannak erre vonatkozó adatok, megdöbbentő statisztikák. S hogy melyiknek adatik meg, hogy továbbörökítse a génállományát az nem ritkán a véletlenen múlik, de madaraknál egy dolog színtisztán jelentkezik: amely utódok nem boldogulnak az adott környezetben, azok időnek előtte elpusztulnak, nem lesz esélyük a génjeik továbbadására, az "öröklétre".

És vannak zsákutcába torkolló fejlődési irányok, és van minden fajnak akméja, meg van a pejus, de mindez a maga egyszerűségében is oly bonyolult, hogy csak nézünk és sok mindent utólag sem értünk.

És akkor itt van ez a fránya globalizáció, ami szerint ugyan Szibéria eléggé el van szigeletve, de ha idióta hajóskapitányok zátonyra futtatnak hajókat a Fekete tengeren és éppen vonuló madarak tizezrei fulnak bele az olajsuennyezésbe, akkor nekik annyi, ha csak nem alakul ki olajtűrő tollazatú kormorán - lehet, hogy idővel kialakulna, de éppenséggel idő nincs, mint ahogy a mérgezett tetemekből falatoző parlagi sasok is kinyekkennek, és mi csak nézünk, hogy mi az, hogy hazánk (!) elpusztítja az európai sasállomány ötödét!!!!!!!!!!!!!

 

 

    Kedves madarbarat  !

 

....Az a gyanúm, hogy már az 1-napos csibe is észt oszt, amikor oldalba csípi testvérét, így akarván tudatni vele, hogy legközelebb meg-ne próbálja az Ő előtte heverő kukoricadarát felzabálni :)..Tehát én csak köszönettel tudok tartozni minden olyan infóért amitől egy ember több tud lenni !

 

" a természetes szelekcióba való beavatkozás lehet hátrányos is egy fajra nézve... "

 

Nyilván,..csak a természetes szelekció az ember által már eleve manipulált " természetben "zajlik, ahol a fajok szerintem  nem tudnak, nem lehetnek "Űber"-tiszták ! Információim szerint ezért is tán oly sok a mutáns, hibrid, albínó vagy egyszerüen a korcs ! Olyan urbanizáció- mentes területet talán(?) a messzi szibériában, délkelet ázsia egyes részein, a szaharán és amazóniában tudnék esetleg elképzelni !?

 

...A madáretetés pszihés háttere szerintem abban van, hogy a jobb érzésű embereknek lelkiismeretfurdalása van önmaguk és mások által a természetben okozott károk miatt, mellyek legtöbbje gazdasági érdekekre hivatkozott, önös, kapzsi, hatalmi célok megvalósításai, a "CIVILIZÁCIÓ ELŐREHALADÁSA" nevében !!!

 

ÜDV  !

Etessünk csak barátaim, etetgessünk:)

A természetes szelekció már amúgy sem annyira természetes, de legalább jól szórakozunk az ablak előtt megjelenő madárkák látványán.

 

Helyzetjelentés: meglehetősen óramű pontossággal (nagy szó ez manapság) megjelentek a szőlőrigók nálunk is, úgyhogy nem hiába hagytam az ágakon a tűztövis, szőlő és vadrózsa bogyókat:)

 

Kellemes hétvégét:)

VERSENYFELHÍVÁS

2008. január 9.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) a 2007/2008. tanévre meghirdeti a "Madarak és fák napja" Országos Versenyt.

A verseny célja: versenylehetőség biztosítása azoknak a természet iránt érdeklődő 10-14 éves tanulóknak, akik tanórai, erdei-iskolai, szaktábori, madárgyűrűző, vonulás-kutató, szakköri, természetjáró, madarász-suli… programok során szerzett ismereteikről, terepi tapasztalataikról és megfigyeléseikről közösségben - csapatverseny formájában - szeretnének számot adni.

A verseny tartalma: Az 5-6-7. évfolyam tananyagához kapcsolódó természeti, környezetvédelmi, biológiai alapismeretek. A Fertő-Hanság Nemzeti Park. Az év fája (törékeny fűz) és az év madara (kanalasgém). Általános madár- és élőhelyvédelem. Kányák és ölyvek. Bükkerdők. Terepi munkához szükséges eszközök és kellékek ismerete és használata. Madárhang felismerés (50 faj).

A verseny fordulói:

1. Az iskolai-házi versenyek lebonyolításának határideje: 2008. március 10.
A verseny anyagát az intézmény szaktanára állítja össze.
Javasolt tartalom: ált. iskolai tananyag; az év madara (kanalasgém); madárvédelem; madárhangok.
A területi versenyen iskolánként egy, kivételes esetben két csapat vehet részt
(Abban az esetben, ha a házi versenyen 10-nél több csapat indult, vagy előző évben országos döntős volt csapatuk.)

2. A területi fordulók időpontja: 2008. március 20-án 14 óra
A verseny szakmai anyagát a versenybizottság állítja össze.
A verseny tartalma: a Fertő-Hanság Nemzeti Park értékei...

Folytatás, ill. további információk: http://www.mme.hu/cgi-bin/mmehir.pl?sorszam=414 

és egy korábbi témánkkal (téli etetés) kapcsolatos, továbbgondolásra érdemes információk ugyanazon a MME honlapon:

http://www.mme.hu/cgi-bin/mmehir.pl?sorszam=413 

ÉLETMENTŐ MADÁRETETÉS

KÖSZÖNÖM A VÁLASZT ÉS A SZÁMOMRA HASZNOS INFORMÁCIOT.

Kedves corvi01!

Igazán nem szeretnék "észt osztani", hiszen magam is bizonytalan vagyok. De tudom, hogy az etetésnek vannak hívei és szakavatott ellenzői.

Eszem szerint van abban sok igazság, hogy az etetés miatt lehetőséget kapnak silányabb "vérvonalak", ilyenformán a természetes szelekcióba való beavatkozás lehet hátrányos is egy fajra nézve...

Ez messzire vezet. Ma már senki sem vitatja, hogy a fajok védelmének igazából csak akkor van értelme, ha védjük az ÉLŐHELYEKET. SZÁNDÉKAIM SZERINT EZT A SZEMLÉLETET PRÓBÁLTAM MEGJELENÍTENI A LEXIKONBAN - remélem, sikerült.

Szívem szerint én is teszek ki a fácskáinkra faggyúval gyúrt magvakkal gombócot, és a kanári által kivert léha is tartalmaz még értékeket... A minap például egy 8 egyedes őszapó csapat bóklászott kicsiny kertünkben és én annyira, de annyira örültem nekik!

Azért hiszem, hogy annyira nagy kárt ezzel a beavatkozásommal nem okozok. Valószínűleg sokkal károsabb, ha

feleslegesen járatom a motort,

feleslegesen égetem a villanyt,

mindenféle szagosítókkal öblítem a ruhákat,

hagyom, hogy a rossz tömítés miatt csepegjen a csap,

(hál'Istennek a dohányzásról sikerült leszoknom)...

S jól felfogott érdekből étolajt ki nem öntünk, a hőszigetelésre van gondom, szelektíve gyűjtjük a papírt és a műanyagot.

Sokat lehetne erről beszélni, beszéljünk is!!! hiszen az ember néha rádöbben, hogy vannak generációk, amelyek a motorizált világról sokkal többet tudnak, mint mi, miközben lila gőzük sincs a fotószintézisről.

 

 

 

Rottenbacher Sándor gödi galambász (van papagája is) kérdezte emailban, hogy van-e valami a budapesti csaposról a MADÁRBARÁT-LEXIKONBAN.

FELLAPOZTAM, IME A KIVÁGÁS:

 

budapesti díszgólyás: valószínűleg a török idők óta tenyésztett házigalambunk a keringők fajtacsoportjában.   

A századforduló táján nagyot változott a megítélése, amikor is előtérbe került a kocka alakú fej és a dülledt szem, mint követelmény.

Az is egyértelmű, hogy attól kezdve folyamatosan keresztezték más fajtákkal, így nagy változatosságot mutat.

1911-ben sztenderdizálták budapesti gólyás néven.

Mára követelmény

- a kicsi, kecses, nyúlánk, 45 fokos szögben felfelé álló test;

- az élénk vérmérséklet;

- a sűrű, tömött tollazat;

- a széltében, hosszában azonos fej;

- a magas homlok;

- a dülledt szem szürkéskék írisszel, nagy, sima, hártyás és sötétkék színű szemgyűrűvel;

- a csőr legyen rövid, bennülő, hengeres és tompa;

- a hosszú nyak karcsú és ívelt, a mell domború, a hát kissé megnyúlt;

- a váll előre álló, a szárny a testhez simuló, az evezők a keskeny farkon nyugszanak;

- a bőr az egész testen kékesfekete;

- a láb közepesnél hosszabb, tollatlan és természetesen élénkpiros;

- a karmok színe, mint a csőré, fekete.

Elfogadott szürkésfekete gólyásan és kékben.

 

budapesti fehérszalagos keringő: elfeledett házigalambfajtánk.

 

budapesti magasröptű csapos keringő (Budapester Hochflieger Kranzhalsig): a hannoveri csapos keringővel való keresztezés révén a budapesti magasszállókból kialakított házigalambfajta, amely mind a küllemét, mind a röpmódját és -teljesítményét tekintve is nagyon közel áll a magasszállóhoz.   

Elvárható tőle a gyors röpte, 6-10 evező fehérsége, a mérsékelten emelt mell és az enyhén nyújtott test.

A színváltozatai:

fekete,

kék,

vörös és

sárga.

A kékek fekete szárnypajzsa keskeny.

A farok végén követelmény a fekete pánt. Az Országgyűlés 32/2004. évi határozatával NEMZETI KINCSÜNKKÉ nyilvánított fajta.

 

 

 

 

budapesti magasröptű keringő (Budapester Hochflieger): hazánkban a legismertebb és legelterjedtebb házigalambfajta a középhosszú csőrű keringők alcsoportjában. A XX. sz. elején kezdték kialakítani a Pöltl fivérek

   Helló Madarbarat !

 

...Remélem még a "jó" néven szólítottalak meg, miután az évvégi névadási javaslatok némely gyöngyszemén ( pl.vészmadárbarát ) megakadt a tekintetm :) 

 

...Véletlenűl... idetévedtem, amúgy a " hazai madarasban...."-ban próbálok rossz benyomást kelteni (,de hálistennek nem hagynak :)  )....szóval a vadmadarak etetéséval kapcsolatban lenne pár kérdésem, hozzáfűzésem :

 

Én (is) etetem a madarakat (nem tudom megállni) !

 

...Vajon miért van az, hogy régi idők óta az apróbb (cinegék,tengelicek,vörösbegyek, zöldikék, pintyek-csicsörkék stb.), vagy a nagyobb vadmadarak(varjak, sirályok(!), egyes rigók) telente bevonulnak a nagyobb városokba, falvakba, ill. azok peremeire ???

Azzal -"iskolás szinten"- szokták magyarázni, hogy ugye lefagynak a földek, vizek, stb. , élelemforrásaik a hideg miatt is eredeti élőhelyeiken nagyon leapadnak !

..Ez biztos igaz is !...Csak az a furcsa, hogy már jó pár éve (évtizede), ha teljesen jó az idő s akár huzamosabb ideig "+"- ok vannak, akkor is megjelennek, szinte menetrend szerint !? (itt nem feltétlen a varjakra gondolok, melyek északabbról is jöhetnek)

...Szóval nem lehet, hogy ezek már a génjeikben vannak( mint a költözés), azaz a korábbi tapasztalások és tudás átöröklődése ???...Amikor elindúlnak számítaniuk kell valamire...Vajon mire számítanak amikor az ember közelségét keresik ?....Csak nem arra, hogy körülötte nagyobb "biztonságban" vannak, és jobb táplálékforrások adódnak, s "netán" esetenként még etetik is őket ?!...

...Ha viszont Ők ezt évről- évre ösztönből teszik, akkor náluk ez a "természet rendje"- nem ?...Az egész így működik,...vagy megkockáztatom: így tud már csak működni !? ( az ember kártékony mivoltja miatti élőhelyek folyamatos csökkentése stbstb. miatt, melyről a hazai madaras- topikban rengeteg említést tettem,..más is).

Ilyetképpen akkor mi az amibe az ember az etetés kapcsán beavatkozik.., miután meglehet, hogy Ők pont az ilyesmire számítanak, főleg akkor, ha már 15-20 cm-es a hó ???! Ha jól vettem ki akor az etetésről az ehhez értő körökben is vita van !?

 

...Ha pl. az ember tavasztól őszig 2-hetente levágja a füvet a kertjében, vagy a tanyáján, avval szerintem kissé károsabban avatkozik talán be, mint az etetéssel :)

 

 

 

A madarak 70 százalékát elviheti a jég 2008. január 8. , 17:00 FigyelőNet

A hirtelen leesett hó és a ráfagyott ónos eső még nagyobb erőpróba elé állítja madarainkat a tél közepén: egy-egy nehezebb időszakban a madárállomány 70 százaléka is elpusztulhat.
Olvasható itt: http://www.fn.hu/gazdasag/0801/madarak_70_szazalekat_elviheti_179861.php?hirlevelkatt=2008-01-08

Küldtem egy MADÁRBARÁT-LEXIKONT és kaptam egy nagyon kedves levelet. Rendkívüli módon jól esett. Írója engedélyével felteszem:

 

From: héri mónika

Date: 2008.01.03. 21:31:11

To: Sándor Ildikó

 

Kedves Tibor!

 

Most csengetett be hozzám a szomszéd egy kis csomaggal a kezében amit a postás napközben hozzájuk adott be. Természetesen azonnal tudtam, hogy mit rejt a csomag! Abban a pillanatban ki is bontottam és indítottam a CD-t. Már az első csivitelő hang is lenyűgözött, a látvánnyal be sem tudtam telni! Közben elolvastam a borító belsejében lévő üdvözlő levelet. Teljesen meg vagyok hatódva, a levélből olyan önzetlen jószándék, olyan lelki béke sugárzik amivel manapság nem túl gyakran lehet találkozni.

A madarakkal érdekes "kapcsolatban" vagyok, különös érzékkel tudom megtalálni és meghallani őket. Igazán keveset tudok róluk, de úgy gondolom, hogy a madarakat csodálni és "szeretni" az egy kicsit különc dolog amit sokan nem értenek, hiszen általában csak azzal kell beérni, hogy távolról gyönyörködhetünk bennük. Nem olyanok mint pl.egy kutya vagy egy macska amelyeket simogathatunk és esetleg érzelmeinket dörgölőzéssel, nyalogatással vagy ugrálással a maguk módján viszonozzák is. A madártól bármi hasonlót nehezen várhatnánk el. Azt hiszem a madarakat olyan emberek képesek csodálni akik nem várnak folyton megerősítést másoktól saját magukról és tetteik helyességéről, akik biztosan tudják, hogy amit tesznek őszintén mások javára teszik azaz megbékéltek a sorssal és harmóniában élnek saját magukkal és természetesen a környezetükkel.

Úgy érzem igazán nagy kincset kaptam, aminek értékét sem felbecsülni sem leírni nem tudom. Igazán örömömre szolgál, hogy részesülhetek belőle!

Tiszta szívemből kívánom, hogy ennek a hatalmas munkának mielőbb érjen be a gyümölcse! Tudom az is örömet okoz, hogy az emberek, madárbarátok érdeklődnek és kifejezik köszönetüket, megírják véleményüket. De egy ilyen remek munkának, ennyi évi fáradozásnak és ennyi tudásnak nem lenne szabad csendben heverni a polcon, holott annyi haszontalan dologgal, szellemileg értéktelen termékkel mások milyen anyagi haszonra tesznek szert! Bízom benne, hogy nem reménytelen mégsem az, hogy a lexikon egyszer nyomtatott formában megjelenhessen, és hogy A "Magyar termék"-re büszkék lehessünk!

Természetesen én sem vártam/várom el, hogy hozzám ingyen juttasa el, szeretnék én is hozzá járulni a költségekhez. Szeretném megkérdezni, hogyan tehetem, mások hogyan segítettek? Nagyon becsülöm az önzetlen jószívűségét!

Nem csak az új évre, hanem még sok-sok évre kivánok sok sikert, örömöt, sok erőt és jó egészséget!

                      Tisztelettel és köszönettel: Héri Mónika

 

KÉT APRÓ KIS MEGJEGYZÉS AZÉRT IDE KÍVÁNKOZIK:

1. Sándor Ildikó a párom, az ő nevén van az internet előfizetés, de gondolom, senki nem érti félre: a levél nekem szól és

2. PERSZE

SZŐCS BÉLA BARÁTOMNAK, AKI NÉLKÜL A LEXIKON NEM VOLNA KERESHETŐ, S A KERESZTHIVATKOZÁSOK SEM MŰKÖDNÉNEK, TEHÁT MINDEN ELISMERÉSBEN OSZTOZOM VELE!!!

Újra üdv!

Annyival még kiegészíteném hogy a korábban szintén említett (tükörfordítással) angolból kékarcú, németből kékfejű-sokszínű lóri szintén külön alfaj, - Trichoglossus h. intermedius Rothschild and Hartert 1901 - tehát sem a sokszínűvel sem a hegyivel nem azonos. S mint ahogy látszik, a leírása óta ugyan azon a néven szerepel, nem mint a sokszínű- és mint a hegyi lóri, amik más néven kerültek leírásra.

Megint csak oda lyukadtunk ki hogy a tudományos név ugyebár.......

Üdvözlet!


Azért itt egy kicsit közbekotyognék.....



Talán egy idézettel kezdeném:
“És ilyenkor tudja komolyan venni az ember a figyelmeztetést, hogy bármely madárról legyen szó, a tudományos (latin) nevet soha nem hagyhatjuk figyelmen kívül!”

Ez az amit másutt – (más fórumokon és az életben is) - már jó régóta hiába magyarázok egy-két ismerősömmel egyetemben sok embernek. Állandóan azzal jönnek hogy ő is meg a NAGY ÖREGEK is híján vannak a tudományos nevek ismeretének, mégis nagyon jó tenyésztők, kenik vágják a dolgokat, nekik aztán már nem lehet újat mondani, a tudományos nevek ismerete meg totál felesleges hülyeség. Félreértés esetén meg van a döbbenet, meg a másik lehülyézése.


A másik viszont:
A hegyi lóri és a sokszínű lóri nem ugyan az. (mindkettő a madár német nevének tükörfordítása)
A szivárványos névvel viszont problémák vannak. (ezt én is csak most vettem észre a papagáj lexikont nézve). Az ángliusok ugyanis mindkét madarat szivárványosnak nevezik .
Ez tehát valóban alaposan bekeverhet, ezért valóban célszerű lenne a madár tudományos nevét alkalmazni jelen esetben is, és rengeteg más esetben szintén. (ott van még példának a vörös álarcos papagáj, persze ez megint nem a magyar név, ez tükörfordítás. A gond csak az hogy ez szerepel angolban is és németben is, csakhát teljesen más madarat jelöl egyik illetve másik nyelven. Megjegyzem hogy mindkettőnek van másik, hogy úgy mondjam normális elfogadott és használt magyar neve)

Visszatérve a hegyihez és a sokszínűhöz. Szóval ők nem ugyan azok. Az igaz ugyan hogy ugyan ahhoz a fajhoz Trichoglossus haematodus (Linné 1771) tartoznak, de más alfajhoz. Míg a sokszínű (németül allfarblori, angolul rainbow lory) lóri a törzsalak - Trichoglossus h. haematodus (Linné 1771) – tehát a sok alfaj közül őt írta le elsőnek Linné bácsi így ő a faj névadó alfaja - (bár ha jól látom, már pedig jól látom akkor a leíró neve és a leírás évszáma zárójelben szerepel ami azt jelenti hogy Ő anno még más néven írta le bár ez ITT MOST nem szímít - , addig a hegyi lóri (németül gebirgslori, angolul rainbow lory) - Trichoglossus h. moluccanus (Gmelin 1788) – az egy másik alfaj a sok közül.

A T. h haematodus (tehát a törzsalak) egyébként kisebb mint a moluccanus, és a törzsalak elterjedési területe: (asszem egyszerűbb lesz ha simán bemásolom hisz az is meg fogja érteni aki nem tud más nyelven csak magyarul), tehát itt van ángliusul:
Buru, Amboina, Ceram, Ceramlaut, Goram Islands, Watubela, many islands in Geelvink Bay (not on Biak) and western New Guinea from Humboldt Bay to upper Fly River.

A moluccanus azaz a hegyi elterjedési területe:
eastern Australia, southeast Australia to Eyre Peninsular as well as Kangaroo Island and Tasmania.

Most már látszódik hogy nem egészen ugyan az a két madár - (hiába nevezi az angol egyformán) - , és talán az is látszódik hogy bizony nagyon célszerű volna a tudományos nevek ismerete és HASZNÁLATA.

 

sokszínű lóri v. hegyi lóri (Trichoglosus haematodus - Allfarb- v. Gebirglori - Rainbow Lory): az egyik legismertebb ecsetnyelvű papagáj a →lórifélék családjából. Nevezik kékarcú lórinak is, ami eléggé találó, másutt - angol mintára - szivárványlóri. Fotó: Dr. Paddy Ryan - http://www.ryanphotographic.com  - és Iggino - http://s4.photobucket.com/albums/y107/Iggino/  -, CITES

23-33 (Aldertonnál csak 20) cm hosszú, a hím és a tojó egyforma. Ausztrália délkeleti erdeiben őshonos. Gyümölcsökkel, nektárral, rovarokkal táplálkozik, kevéske magot is fogyaszt.

Költés idejére célszerű a párokat különválasztani, legfeljebb - mint azt Siroki Z. írja - a hullámos papagájjal fér meg egy helyen. Két fehér tojását odúba tojja.

Csak a tojó kotlik. A kelési idő 23-28 nap. A fiókák csaknem 2 hónapos (átlagosan 56 nap) korukban repülnek ki.

Már több mint 100 esztendeje tenyésztik. Leggyakrabban a pirosnyakú, a hegyi, a salamon-szigeti, a délvidéki sápadtfejű, a Weber-, a Rosenberg- és a Mitchell-sokszínű lóri alfajokat láthatjuk kiállításokon, ill. tenyészetekben. Ezek keresztezéseiről is van adat a szakirodalomban.

Nagyon változatos színű madarak.

Tulajdonképpen közös színbeli bélyegük csak néhány van:

- a hát zöld;

- a tarkóörv sárgászöld;

- a has alsó része sárgászölddel tarkázott.

 A törzsalak csőre narancsos. A homloka, az álla és az arci része fekete alapon fémfényű kék.

A torok és a fejtető fekete. A tarkó piszkossárga.

A begytájék és a nyakoldalak piros alapon vízszintes feketével vonalkázottak.

A mell fekete árnyalatos zöld. A comb és az alsó farkfedők sárga alapon zölddel vonalkázottak.

A szárnyhajlat piros, a szárnyfedők fémfényű zöldek. A láb kékesszürke.

Tenyészpárokat okvetlenül volierben (nyitott és fűthető, zártvolier kombinációja) kell tartanunk. Ajánlott méret: 3x2x1 méter.

Az odúméret legyen 20x20 cm2, 45 cm magassággal (az angol Smith szerint 17x15x25 cm) és 7 cm-es röpnyílással.

Intelligens madár. Magányosan tartva megtanítható beszélni, s nagyon kedves barátja lesz a családnak. Jó tartás mellett hosszú élettartamra lehet számítani, fogságban nem ritkák a 25 éves példányok.

A tápláléka:

1./ Dost receptúrája szerint

főtt rizs, és sárgarépa,

vízbe áztatott piskóta,

hangyatojást helyettesítő rovareleség,

klf. gyümölcsök (alma, szőlő, narancs, banán stb.), továbbá

csíráztatott köles, fénymag, zab és napraforgó, ezen kívül

ad libitum tej, tápszerekkel és mézzel v. cukorral;

2./ Zimmerman szerint lágyeleség, főtt rizs, gyümölcsök, tejes-mézes zsemle, papagájkeverék;

3./ az AZ-újság szerint mixelni kell

főtt rizst,

tejbe áztatott kutyatápot,

almát és banánt (v. más lédús, édes gyümölcsöt),

1 tabletta porrá tört Polyvitaplexet, ill. gyermektápszert.

Ez a keverék nagyon romlékony, ezért nem célszerű a teljes napi mennyiséget a madarak elé tenni.

Jobb, ha naponta kétszer etetünk. Az itatóvízbe tegyünk mézet (1 rész méz, 3 rész víz), kiegészítőnek kapjanak félbevágott gyümölcsöket v. kompótot.

Zöldeleségnek megfelel csalán, spenót, zeller, uborka, paradicsom, ánizs v. apróra vágott gyermekláncfű.

Forshaw után 23 alfaját jegyzik (leírásuk a magyar nevük betűszerinti rendjében, a megfelelő helyen):

Trichoglosus

• h. abberans: louisadei sokszínű lóri (Louisade Allfarblori),

• h. haematodus: a törzsalak (Breitbinden-Allfarblori 27 cm), melyet a régebbi szakirodalomban T. cyanogrammus néven szerepeltetnek;

• h. berauensis: zöldnyakú sokszínű lóri (Westlicher Grünnacken Allfarblori);

• h. brooki: spirit-szigeti sokszínű lóri. A feketetorkú sokszínű lórihoz hasonlít, de itt a piros színek inkább rózsaszínesek, és kevesebb a tollazatban a zöld;

• h. caeruleiceps: délvidéki sápadtfejű sokszínű lóri (Blasskopf Allfarblori). A zöldnyakú sokszínű lórihoz hasonlít, de a fej színei halványabbak;

• h. capistratus: →kékarcú Edward-lóri (Blauwangen v. Edward's-Lori 28 cm). (A régebbi szakirodalomban önálló fajként is megtalálhatjuk: T. haematodes);

• h. deplanchii: →új-kaledóniai sokszínű lóri (Neukaledonien-Allfarblori, 29 cm),

• h. djampeanus: dzsampea-szigeti sokszínű lóri. A Forsten-sokszínű lórihoz hasonlít, de a fej itt sötétebb, s az arc világosabb kék;

• h. flavicans: új-hanoveri sokszínű lóri. Az alsó farkfedők bronzos aranyok, a szárnyfedők aranysárgák. A felső farkfedők világoskékek. A fej feketés;

• h. flavotectus: wetar-szigeti sokszínű lóri. A kékarcú Edward-lórihoz hasonlít, de a szárny aranyosabb;

• h. forsteni: →Forsten sokszínű lórija (Forstens Allfarblori 26 cm). Leginkább a Mitchell-lórihoz hasonlít, de a feje sötétebb. (A régebbi szakirodalomban önálló faj T. forsteini néven);

• h. fortis: →szumba-szigeti sokszínű papagáj (Sumba Allfarblori, 29 cm),

• h. intermedius: folyóparti zöldtarkójú sokszínű lóri. A zöldtarkójú sokszínű lórihoz hasonlít, de a feje kevésbé kékes;

• h. massena: massena- v. salamon-szigeti sokszínű lóri (Massena Allfarb- v. Schmalbindenlori). A zöldnyakú sokszínű kis lórihoz hasonlít, de a szárnyon kevesebb az arany;

• h. micropteryx: zöldnyakú sokszínű kis lóri (Südlicher Grünnacken Allfarblori). A zöldnyakú sokszínű lórihoz hasonló, de kisebb, a tollazat színei pedig sáradtabbak;

• h. mitchellii: (→Mitchell's Lory) Mitchell-lóri , 24 cm. (A régebbi szakirodalomban önálló fajként is megtalálhatjuk: T. mitchellii);

• h. moluccanus: →sokszínű hegyi lóri (Gebirgs Allfarblori, 29 cm). (A régebbi szakirodalomban önálló fajként is megtalálhatjuk: T. novaehollandie);

• h. nesophilus: manus-szigeti sokszínű lóri. Az új-hanoveri sokszínű lórira hasonlít, de a farkfedők és a farktollak fonákja nem bronzos arany, hanem zöld;

• h. nigrogularis: feketetorkú sokszínű lóri (Schwarzkehl Allfarblori). A délvidéki sápadtfejű sokszínű lórihoz hasonlít, de a fejen alul a sötét erőteljesebb. (A régebbi szakirodalomban önálló fajként is megtalálhatjuk);

• h. rosenbergii: →Rosenberg sokszínű lórija (Rosenberg's Allfarblori, 28 cm),

• h. rubritorquis: →pirosnyakú lóri (Rotnackenlori, 29 cm). (A régebbi szakirodalomban esetenként önálló fajként szerepel);

• h. septentrionalis: kékhasú sokszínű lóri (Blaubauch Gebirgs Allfarblori);

• h. steresemanni: kalaotoa-szigeti v. Stresemann sokszínű lórija (Stresmann Allfarblori). A Forsten-sokszínű lórihoz hasonlít, de narancs és aranyos színekkel;

• h. weberi: →Weber-lóri v. zöldfejű sokszínű lóri (Weber's Lori 23 cm).

A legtöbb alfaj

- feje kék v. kékes;

- melle piros;

- hasa zöld.

 

sokszínű lórik (Trichoglossus): más néven hegyesfarkú kéklórik, az ecsetnyelvűek egyik nemzetsége egyetlen faj 23 alfajával és további 9 (8) fajjal.

28 cm nagyság körüliek, s valamennyinek rendkívül színpompás a tollazata.

Közös bélyegük a zöld hát, a sárgás tarkóörv és a sárgászölddel tarkázott hasi rész.

A másik nevük (kékarcú) csak az alfajok egy részére igaz.

 

sokszínű papagáj (Psephotus varius - Vielfarbensittich - Mulga Parrot):

Ma kaptam egy levelet, miszerint a feladó vett egy szivárványos lórit, amelyről kiderült, hogy az hegyi lóri, nem hím, hanem tojó.

A "problémát" emailben remélem jól kibeszéltük, de közben belém villant, hogy ez a téma talán itt is számot tarthat érdelődésre.

 

A keveredést az okozza, hogy Romhányi doktor nem vette figyelembe a prioritás elvét, tudniillik a magyar szakirodalomba Siroki Zoli bácsi vezette be a fajt sokszínű lóri néven, amely elnevezés a német név tükörfordítása. A név gyökeret vert, amit Romhányi doktor nem vett figyelembe, ő az angol név tükörfordításával listázta kitűnő könyvében a fajt. A németeknél még hegyinek is nevezik, ami végképp megkeveri az érdeklődőket, mert ilyenformán ki honnan informálódik, aszerint nevezi

sokszínűnek,

hegyinek

szivárványnak.

És ilyenkor tudja komolyan venni az ember a figyelmeztetést, hogy bármely madárról legyen szó, a tudományos (latin) nevet soha nem hagyhatjuk figyelmen kívül!

A levélíró lórija a lexikonban a szivárványos névtől is megköszelíthető:

szivárványos lóri: hegyi- v. →sokszínű lóri, (Trichoglossus haematodus - Allfarb- v. Gebirglori - Rainbow Lory).

Mint a hivatkozásból kitűnik, én a prioritás elvét érvényesítve sokszínű néven tárgyalom (nem mellesleg a MADÁRON A SOK SZÍN NEM A SZIVÁRVÁNYT JUTTATJA AZ ESZÜNKBE! ), de a kereszthivatkozások miatt - mint azt majd bárki tapasztalni fogja - bárhonnan eljuthat a leíráshoz.

Tehát a kedves levélíró a tojóhoz vehet "hegyi" lórit, sokszínű lórit, de akár "szivárványos" lórit is!

 

Bocsi már régen irtam te kereskedő vagy és ebből kell megélned nekem meg a karácsonykor szabadon eresztett kuityátol kellett volna megvédenem azt az őzsutát amin hizlaljátok a kutyákat, de sajna nem sikerült a sutát a gyepmester vitte el.MÉg egyszer köszi a természetvédelmedet és a bizniszt: Javasolhatok valami... remélem tudod mit vagy töröltes ha hősnek érzed magadd ha meg nem ugy is jó????

Szia clavicula !

 

Bravó !!!

A fa tetején kuporgó kis tollas valóban fenyőpinty.

Alant pedig egy citromsármány pöffeszkedik vala. Ha jól skubizom, hím a szentem.

Csá.

canary1

Aki a fa tetején ül, úgy gondolom fenyőpinty, mint az otthoniak, de a kis sárgát nem tudom...

Halihó, hull a hó !

clavicula !

Felismered fotóalanyaidat ?

canary1

Őket egy fán fotóztam kint a mezőben....