szia watchman!
hihetetlenül sokat irtál a témáról,köszi!
az igazság az,hogy személyes kapcsolatot szeretnék velük de nem tudom hogyan.a neten nem müködik a lapjuk.miért irtad,hogy nem habostorta?
Templomépítők címmel a Duna Televízió négy filmet játszik (a rendező: Szirti László); köztük azt a történelmi múltba , a XIII. századba visszatekintő dokumentumértékűt is, amely a mostani hármashatárhegyi vitorlázó repülőtér mellett, a honfoglalás korában álló Gercse falu kőtemplomának beszédes köveit szólaltatja meg a hagyomány és a művészet nyelvén. A kövek hallgatása "évszázadok nemzedékeinek imádsága" itt; 1243-tól írásos emlékek említik az Úr-hajlékot. 250 esztendővel ezelőtt a szentély romba dőlt; az Árpád-kor "szent emléke". 1996-ban főnixként "újratámadt".
A templomépítő: Zelnik József, volt ferences diák, a Magyar Kulturális Szövetség elnöke, szerkesztőbizottságunk tagja, író, néprajzkutató, nemrégiben megkapta a Templomos Lovagrend Nagykeresztjét. Az oklevélben többek közt ez áll:
"Marcellus A. Cristofani della Magione Úr Isten legirgalmasabb kegyelméből Krisztus Szegény Lovagjainak mestere, a Templomos Lovagok vezetője Zelnik József úrnak, valamint az e sorokat olvasóknak üdvözletét küldi."
Az üdvözlés méltatással folytatódik, majd áldás-kívánással. A latin szöveg stílusa a régi hagyományt követi, de az 1979-ben újjáalakult s II. János Pál pápa által megerősített rend kötelékében, amely először a XII. században alakult nyolc francia nemes elhatározásából Hugues de Payns vezetésével; elhatározták, hogy élethivatásukat a szentföldi zarándokok védelmére szentelik. II. Balduin jeruzsálemi király "Salamon temploma mellett házat ajándékozott nekik", innen ismert a nép ajkán született elnevezés: "Krisztus és Salamon templomának szegény lovagjai." Rendi szabályzatuk kidolgozásában Szent Bernát (Clarvaux-i) segítségükre sietett, a regulát a Troyes-i zsinat 1128-ban jóvá hagyta. Szigorú törvények írták elő a lovagok életmódját: "kötelezték őket, hogy a harcok során egy lovagnak akár három ellenféllel is föl kell vennie a küzdelmet. Vagy győznek vagy vértanúként elesnek." Tulajdonuk nem volt, a szegénység szellemében gondozták lovaikat, kerülték a díszt, s amint Bernát "követelte": sem élet, sem halál el ne válassza őket Krisztus szeretetétől". A történelem később kegyetlenül bánt el velük. Magyarországon először a XII. század közepe táján telepedtek meg, Csurgón. De rendházat építettek Esztergomban, Budán, Székesfehérvárott, Pozsonyban és Győrött.
A Beszélgetés:
A huszonegy éve újjáalakult rend legmagasabb kitüntetését miért kapta?
- Templomépítő munkámért. Olyan kitüntetés ez, melyet keveseknek adnak. A magyar állampolgárok közül eddig én kaptam meg. Európában legfeljebb tizenketten. Nem dicsekvésből mondom ezt, hiszen minden földi "díjazás": hiúság. Én pedig pontosan értem a rend jelmondatát: "Nem nekünk, Uram, nem nekünk, hanem a Te nevednek legyen dicsőség". Amit úgy értelmezek, hogy amelyik rendnek ez áll az életprogramjában, ha kitüntet valakit, az Isten dicsőségének szól, s az értékek rendjét követi. Ezzel a benső örömmel fogadtam a külsejével is sokat mondó érdemkeresztet. Azt hiszem, nem csupán a gercsei templomot újraépítő buzgalomnak, erőfeszítésnek jutalma ez, hanem magyarságunkra vetett figyelem is, hiszen Magione úr és a rendi magisztrátus pontosan tudja, hogy a hazai elődök 1241-ben IV. Béla katonáihoz csatlakoztak, és ők mentették meg a király életét.
A templomosok történetét több titok övezi. Mi az igazság?
- Isten tudja. A véleményem: az európai történelemnek aligha van rejtélyesebb "fejezete". Históriájuk megosztja az európai kultúrát. A Templomos Lovagrend három fontos vállalkozással fonódott össze: a földműveléssel, a kereskedelemmel és a szakrális építészettel. Ezekhez Szent Bernát adott éltető tüzet; hatására a társadalmi életben a templomosok kenyeret adtak az embereknek, védték őket, a templomok építésével pedig a szellem fejlődését biztosították, amely minden időben a legelső követelmény. Raoul Glabert, a dijoni (francia) Szent Benignus apátság szerzetese írja: "Az ezredfordulót követő harmadik esztendő kezdetén a kereszténység egész területén hozzáláttak a templomok felújításához". Mintha a világ leporolta volna kopott öltözékét, hogy mindenütt új templomainak fehér ruháját öltse magára.A templomosokkal ez a munka (eszmei megújulás) csak folytatódott. Bernát pedig kettéválasztotta a militia (katonaság) és a malitia (gonoszság) fogalmát. Ez utóbbi gondolat jegyében válnak szét a történések a templomosok történetében is , úgy vélem. 1118-ban a lovagok elhatározzák, hogy a zarándokok és a Szentsír szolgálatára őrző-védő hivatást vállalnak. A legenda szerint Jeruzsálemben a Salamon templom alatt régészkedni kezdtek. Erről nincs dokumentum, az viszont valóság, hogy Európában a kezük nyomán eddig nem látott fejlődés indult: egész sor gótikus katedrálist építettek, fények és arányok (a tudás?) szimbólumait, megteremtik az európai gazdaság erkölcsi struktúráját, "feltalálják" a csekket, de kamatot sem szednek, csupán minimális pénzkezelési költséget kérnek, ami tisztességes. Lehet, hogy ez lett a vesztük? Szép Fülöp francia király 1307. május 13-án Jacques de Molay nagymestert és a három vezetőt elfogatta, a templomosok százait börtönbe vettette. A nagymestert és társát máglyán megégették. Az a véleményem, hogy az 1312-ben történt rendi feloszlatással Európa egy másik utat választott. Történetük különös mozzanatára eddig nem figyeltek: az európai történelemben az ő idejükben fogalmazódott meg először a népi-urbánus vita, vagy nevezzük konzervatív-liberális "összecsapásnak". Szent Bernát és Petrus Abelardus, a filozófus folytonos párbeszéde erre utal.
Hallottam olyan ellenvetést, hogy a templomosok a szabadkőművesek egyik szektája?
- A világban ma több zavaros eszmeiségű szervezet veszi fel a "templomos" jelzőt. A Szentatya által megerősített Lovagrend az egyetlen hiteles, amit egyszer s mindenkorra tudomásul kell venni, hiszen ez a szervezet " a kezdetektől máig " Szent Bernát szelleméből táplálkozik, életének középpontjában Krisztus és a Szent Szűz áll.
A Templomosok a II. keresztes hadjáratban részt vállaló VII. Lajos francia király (1137-1180) kíséretében és védelmében telepedtek meg Magyarországra 1147 nyarán.A Templomosok első rendháza Magyarországon a kisközség Csurgón épült fel ct. 1163- ban majd rendházaik száma természetesen bővült , asszem olyan 8-9-10 -re ,de nem ez nem pontos , és nem is a leglényegesebb.Mindemellet a karthausi szerzetesek is kapcsolatban áltak a renddel.
Természetesen mint minden lovagrendben a birtokadományok mellett a lovagoknak jelentősek voltak a jogi kiváltságaik. Ebben a legfontosabb kiváltságot a lovagrendnek pl. a pápapárti politikát folyató Imre adott a Templomosoknak 1198-ban , azzal , hogy minden adó és járadék fizetésétől felmentette a rendet.Ez akkoriban nagyon nagy kiváltságnak számított.A másik ort. rend a johanniták II. Géza uralkodása alatt telepedtek le Magyarországon és természetesen a kapcsolatok a pápai regulát érintve nemileg sarkallatosak , bár a király maga is johannita lovag volt és ezzel mintegy szentesítette annak hitelességét. II. András király szintén sokszor támogatta a rendet ,lásd uralkodása alatt vált önálló tartománnyá a johanniták magyar szervezete, amely kb. 6-8 rendházból állt. II. András uralkodására tehát Magyarországon, annak is inkább a dunántúli és drávántúli területein jelentős lovagrendi élet folyt. A lovagrendek kedveltek voltak királyaink körében , de persze elsősorban a nemesek voltak azok akik élvezhették a rend támogatását. Ami a rendbe való felvételt illeti , természetesen mind a johanniták, mind a templomosok hajlandóak voltak magyar tagokat is felvenni ,de ezek általában gazdak és politikai kiváltsággal rendelkező nemes urak voltak , többségében , de nem mérvadóan.Magyarországon a lovagrendek telepítésének fő oka a keresztes hadseregek átvonulásának biztosítása volt ,de mivel a keresztes hadak csak a Dunántúlon és a Délvidéken keltek át, a lovagrendek várait is itt találhatjuk.A magyarországi lovagrendek szervezetében is , a hagyományokhoz híven , a kezdeti időktől megtaláljuk a hármas tagolódást: lovagok (fratres milites vagy pugnantes), papok (fratres orantes vagy capellani) és szolgáló testvérek (fratres servientes vagy laborantes) rendszerét.Ma a lovagrendek , mind a nagyvilágban , mind piciny kis hazánkban két, egymástól élesen elhatárolható csoportra oszthatók: egyházi és világi lovagrendekre. Az egyházi lovagrendek a korábbi alapítású szervezetek , melyhez a magyar tr. Krisztus Szegény Lovagjainak rendje is tartozik. A világi lovagrendek alapítása csak a XIV-XV. században vált általánossá, amikor az egyházi lovagrendek ereje már hanyatlóban volt, s a királyok igyekeztek hatalmuk kifejezésére saját lovagrendeket alapítani (pl. a francia Becsületrend, a burgund eredetű Aranygyapjú Rendje, az angol Térdszalagrend, a magyar Szent György-lovagrend és a Sárkányrend), illetve egyes, válságban lévő egyházi lovagrendeket kisajátítani - pl. a spanyol király megszerezte a Calatrava Lovagrend nagymesteri címét - és birtokait - a XV. század végén.Ugyanakkor az ismert Szép Fülöpnek a Templomos Rend elleni fellépése ugyan anyagi nyereségvágyon alapult, de alapvetően mégsem mondható el hogy pusztán ez vezette a királyt a Rend felszámolásában ,inkább nagyra törő céljainak eszközét látta bennük.1306-ban pl. kérte felvételét a Templomos Rendbe, annak reményében, hogy mint "királyi" származású tag, idővel nagymesterré választják, és a két jelentős rend (Johanniták és Templomosok) egyesítésével hathatós eszközt kap a kezébe, egy egyetemes keresztény birodalom létrehozásához.Molay szemében , és később a történelem szemében is , ez egy merőben antikrisztusi cselekedetnek számított , és természetesen elutasításra talált.
Ezért a Rend nagytanácsa Fülöp felvételi kérelmet elutasította.Fülöp ekkor kezdte meg híres kampányát , melyet fogalmazzunk úgy "kasztrációnak" nevezhetünk.A templos lovagrend hitelvesztésének rehabilitációjára , az évszázadok során több kísérlet történt , ennek megítélésében viszont kétséges álláspontok születtek.Itt ugyanakkor erős a szembenállás mind az operatív , mind a spekulatív szabadkőműves rendekkel , melyekkel szemben a jelenelegi teplomos rendek semmiféle autonómiát nem ismernek el és továbbra is egy a Szent Birodalom védelmében végeznek kultúrális és egyébb konvencionális akciókat.Legalábbis az egyháziak.A világi lovagrendekkel más a helyzet.A középkorban a "világiak" arra voltak hivatva , hogy a katonai értékeket az udvaronci ideállal ötvözzék, amiben aztán megannyi szép és számos lovagi legenda született.Ezek a rendek afféle klubként, társasjátékként, arisztokratikus szövetségként működtek, amelyek a királynak voltak alárendelve , és alapvetően az ő parancsainak.Ezeket a rendeket a politika hozta létre , és politika szabályozta, nem a vallásos meggyőződés ,amiből aztán voltak , vannak konfliktusok. A világiak tagjai nem tettek szerzetesi fogadalmat példáúl , nem kötötték őket a szigorú regulák ,ami után szabadabb kézzel is jártak el , amely pl. a NL. esetében szintén hitelvesztéssel járt. A szerzetesi lovagrendeket tovább oszthatjuk aszerint, hogy a hagyományos hármas szerzetesi eskü negyedik pontjául a hitetlenek elleni harcot és a zarándokok védelmét, vagy a török, illetve mór fogságba esett keresztény foglyok kiváltását tették-e meg. Így beszélhetünk fegyveres és fogolykiváltó lovagrendekről.De ez már történelem.
A Vatican honlapján a www.vatican.va oldalon a fentebbi tartalmak vonatkozásában több pontot is találsz ,amelyek alátámasztják a Rend eredeti elkötelezettségét az Egyház irányába .Ezt megtalálod a bemutatkozásnál.Ugyanakkor további olvasnivaló a témában : http://www.fvr.hu/forras/Fior.htm
Remélem tudtam némi hiteles információval szolgálni a témában.Ami a kapcsolatfelvételt illeti , azt csak egyházi oldalról tudod elérni , vagy személyesen , de ez természetesen nem habostorta.
