A környékemen 2 esztergályos is van aki ebből él. Van 2-3 gépe a műhelyben azt vállal amit meg is tud csinálni. Nem tegnap kezdték. Egy időben dolgoztattam velük, aztán egyre macerásabb lett elmenni elhozni ami elkészült vissza vinni mert mégsem jó vagy mégsem úgy csinálták meg. Meguntam a "huhogást" és 1 éve vettem egy komolyabb esztergát. A büdös életben nem fogja megkeresni az árát, és nem is tervezem hogy bárkinek dolgoznék vele, de jó érzés ha valami kell akkor ott van. É nem is huhog :) Amúgy ha valaki ügyes biztosan megél belőle de nem könnyű kenyér ez. Én úgy látom a telefon nyomkodás, az online játékok egyre jobban érdeklik az embereket a barkácsolás és alkotás helyett.
Én hobbizással kezdtem, de azóta pénzkeresetként űzöm. Persze vannak haverok, akinek olyan is elkészül ami másoknak pénzért sem, vannak hobbi projektek is.
Alapvetően egyedi illetve kis szériás dolgokat gyártok, tervezek (ez a jó buli mert úgy tervezem, hogy gyártani is tudjam:-DDD), de valóban más kategória a pénztermelő tevékenység és a hobbizás.
Érdekelne engem, hogy az a készség, szakmai tudás és gépi lehetőség ami rendelkezésetekre áll, számotokra jelent-e bevételi lehetőséget? Nem akarok senki pénztárcájában kutatni, de egyes körülmények miatt ez érdekes lenne számomra.
Azzal kezdem, hogy a korábbi évtizedekben én sokat dolgoztattam forgácsoló üzemekkel Győrben és Dunaharasztin. Ipari parki komoly forgácsoló üzemek voltak ezek. Mindig örömmel várták a megrendeléseimet. És amit furcsának tartottam akkor - tán tíz éve - az egyik üzem tulajdonosa így január-február táján fölhívott engem barátilag, hogy rendeljek tőlük valamit, mert különben el kell küldenie néhány alkalmazottat. Furcsának tartottam, mert jól dolgoztak, precízen, pontosan, határidőre és nem drágán. Persze rendeltem tőlük a kérésükre, mert tudtam, hogy néhány hónap múlva az én vevőm is jelentkezni fog. Én pedig kibírom azt a pár hónapnyi kintlévőséget.
Én ma már csak hobbiból forgácsolok régiséggyűjtő barátaimnak - semmiképpen sem pénzért - csak kedvtelésből. Ők persze viszonozzák olyan régi tárgyak ajándékozásával, ami nekem örömöt szerez, de ezeket a tárgyakat nem nagyon keresi a régiségpiac. (Azt is tudom, hogy Csuhás szívesen segít bárkinek egy tábla csokiért, tehát az ő tevékenysége sem tekinthető mindig üzletnek. Ámbár a többi vállalásáról nem tudok.)
Közben látom azt is, hogy vannak közöttünk topiktársak, akik nem igazán hobbi célra való, hanem komoly ipari termelésre is alkalmas gépet keresnek. És én nem látom a célt.
A kérdést tehát oda szűkítem le, hogy meg lehet-e élni ebből a tevékenységből. Amikor előgyártott (csak testreszabásra váró) fogaskerekeket lehet venni az online kereskedői oldalakon. És sok mást.
Egy saját eszterga hobbinak nagyon jó. Az arra vágyó emberek alkotókészségét ki lehet vele élvezni. De pénzkereseti eszköznek is jó? Ezt nem tudom.
Hát bocs hogy ilyennel tartalak föl benneteket! (Bár lehet hogy az van mögötte, hogy szívesen mesélnék arról a magyar Telluriumról, amivel most dolgom van. De nem teszem, mert annak nem is lenne vége.)
Az értékeléseddel egyet tudok érteni. Ilyen menetfúróim és metszőm nekem is van, soha nem használtam egyiket sem. Valamikor megvettem olcsón, mert ha véletlenül kell, akkor nem árt ha van. De csak ennyi. Tényleg ennyi.
Sajnos nem sokat érnek. Saccra: a menetfúró 500..1000Ft/db, a mérőóra max 2000 ( nagyon megviselt darab ) az esztergakés mondjuk 3..4000. Legjobb ha odaadod ajándékba a kedves papa valami ma is esztergáló barátjának.
Szia! Ezek jó minőségű szerszámok, csak az a baj, hogy kevesen vannak vevők rá. Vagyis csak az veszi meg, akinek feltétlenül szükséges. Talán a váltólapkás késtartó több embert érdekel, de jó volna tudni, hogy mekkora a késtartó keresztmetszete.
Belső átmérőt lehet előfúrni majd lyukéssel méretre esztergálni ! Amennyiben a külső átmérő kör alakú . akkor a tokmányba befogott fém,fa vagy egyéb anyagba képezünk 1 megfelelő furatot , abba szorosan illesztjük a gumi munkadarabot és mehet a megmunkálás!A pontos eredményhez nem elég a mérés próbálgatni is kell a folyamat során .
Külső átmérő csökkentésre még el tudom képzelni hogy egy rúdra van húzva és finoman csiszolva lehet csökkenteni az átmérőt. Belső átmérőt tán fúrni lehetne, abban nem látok olyan nagy ördöngösséget.
Az általam kérdezett témában csak néhány mm lemunkálása volna a feladat, max. 30mm-es külső átmérővel.
Én tőled bocsánatot kérek, mert első olvasásra esztergályozásnak véltem az általad leírt technológiát. Most újra elolvastam, és meggyőződésem, hogy a smirglivel való csiszolás nem igazán esztergályozás.
Téged is arra kérlek tehát, hogy a kérdezőnek válaszolj és ne nekem. Okoskodni fölösleges, ha nincs eredménye.
Mikor a biliárdasztalomat csináltam a lukak koruli ivek kialakitasával voltam tanacstalan. Aztan rájottem, hogy mandinergumit, ami eleg puha, legjobb köszörülni. A végén a ko alatt maradt egy kupac ruganyos gumipor
Bocsi! Ez nekem kimaradt. Egyébként van egy emlékem jó régről. Egyik szomszédom elvállalta valamelyik banknak a betétkönyv nyomtató átalakítását. (Nem tudom vannak-e még betétkönyvek, de voltak.)
Gumihengerek vitték a nyomtatóban a betétkönyvet, csak nem volt párhuzamos a továbbítás. Sokat számított az, hogy hány oldal van a felnyitott részen és hány oldal a másik részen. Úgy tudom, ezt a párhuzamos továbbítást soha sem sikerült megoldani.
Azt már nem tudom, hogy vannak-e még ilyen betétkönyvek és azt sem, hogy végül sikerült-e megoldani a párhuzamos továbbítást.
Csak mint érdekességet említettem. Volt ilyen is.
Én nem tudok gumit esztergályozni, de aki tud gumit esztergályozni, segítsen tanácsokkal. Köszönöm!
De igen! Vagy 40 évvel ezelőtt, amikor a számítógépnek híre sem volt, keresetkiegészítésként, egy írógépjavítónak dolgoztam be. Felújítás alatt levő írógépek gumihengereit, és vezetőgörgőit kellett esztergálnom. A régi, megkeményedett gumihengert levágtuk, helyére vastag "slagszerű" tömlőt húztunk, majd annak a "megdolgozása" után, esztergapadban méretre kellett esztergálni! Nagyon fontos volt, hogy a henger végig egyenlő átmérőjű legyen, különben félrevitte a papírt. Egyébként valóban nem egyszerű a gumi megmunkálása! Nagyon éles kés kell hozzá, és min. 0.5 mm -es fogásmélység. Kisebb fogást nem szereti, tehát jól ki kell számítani az utolsó fogást. A végső símítást ezután, egész íves csiszolópapírral végezzük. Az első időkben, több selejtet is sikerült összehoznom, levágás és újragumizás előtt ezeken gyakoroltam. Később, miután rájöttem a technikára, már csak ritkán fordult elő selejt!
Bocsi, de az a vödör folyékony oxigén nem nitrogén volt, hanem oxigén. Talán nem tudod, de a Péti Nitrogénművekben nemcsak nitrogént állítanak elő a folyékony levegőből, hanem oxigént is.
Arra viszont kíváncsi lennék, hogy te házilagos körülmények között hogyan esztergálsz gumit. Meg tudsz szervezni egy bemutatót nekünk? Én olyan vagyok, mint egy jó pap - holtomig tanulok.
(Ez most vicc épp a múlt héten hallottam: "Mi van a pap sírjára írva? - Tanulmányait befejezte.")
Bocsi,de az a vödör folyékony oxigén nem nitrogén volt? Miért ne tudna gumit esztergálni? Gyakori módja ,hogy furatot képzünk benne,tüskére húzza és megfelelően köszörült késsel egész jól esztergálható!Elnézést ,nem kötözködni akarok csak én így látom.
Az első (műszaki jellegű) emlékem a gumiról a Péti Nitrogénművekben volt. Üzemlátogatásra vitt el minket a tanárbácsi. Általános iskolások voltunk. A Nitrogénművekben az oxigénüzemben kihoztak egy vödör folyékony oxigént, majd az üzemi dolgozó belemártott egy pillanatra egy szál rózsát, majd a markában szétmorzsolta a szirmokat törmelékké. A következő percben a vödörbe belemártott egy gumicsövet pár másodpercre, majd hozzácsapta a járdaszegélyhez. A gumicső, mint egy porcelán tárgy darabokra tört.
Következő emlékem középiskolai. A műhelytanárom egy darab gumit lehűtött, ami be volt fogva az esztergába. Már nem tudom, hogy szárazjéggel hűtötte-e, vagy folyékony levegővel, de tudta esztergályozni. Viszont amint a gumi fölmelegedett, kiugrott a tokmányból. Ennek - úgy emlékszem az volt a tanulsága, hogy különböző hőmérsékleteken nagyon különbözően viselkednek az anyagok. (A bemutatót lehet hogy a kémia tanárunk csinálta, már nem emlékszem.)
De neked tudok válaszolni. Gumit nem fogsz tudni esztergályozni. Keménygumit igen, amit úgy is hívnak, hogy ebonit.
Részemről is volna egy szakmai kérdés, remélem nem teljesen blődség amit kérdezek.
Sokszor előfordul velem motorkerékpár javítás vagy autószerelés közben hogy kellene rezgéscsillapító gumipersely, pl. motoridom és a felfogató csavarja közé. Mivel ezek nem mindig beszerezhető dolgok , de közel hasonló méretű persely lehet hogy beszerezhetó, így arra gondoltam hogy nagyobból esztergálással, fúrással szabnám pontosan méretre.
"Az S355 acélfajta JR, J0, J2 és K2 minőségi csoportban kapható. Az S235 és S275 acélfajtából készült terméknél a J2 minőségi csoporton belül különbséget tesznek a J2G3 és J2G4 között. (G3 és G4: teljesen csillapított acél, a G1: csillapítatlan acélt jelent) Hegeszthetőség: A JR, J0, J2G3, J2G4, K2G3 és K2G4 minőségi csoportokba tartozó acélok általában minden eljárás szerinti hegesztésre alkalmas."
Ergo ha hegeszthetőség szempontjából különbséget tesznek a különböző minőségi csoportok között, akkor lehetséges hogy a megmunkálás során sem mindegyik ugyanúgy viselkedik.
Itt kicsit bővebben írnak az ütőmunkajelőlésekről és azok értelmezéséről: