Értem, hogy az Actarta 233-szor mérgezőbb a méhekre kontaktként, mint a Mospilan,
;)
Impozáns tanulmány, majd átolvasom részletesebben is. Kár, hogy a méhekre van kihegyezve, mert az általam kezelt növények mindegyikén (diófán nem kellett használnom) szinte semmi azonnali hatást nem tapasztaltam.
Ja, és bocs, de erről eszembe is jutott valami, ami fontos lehet... az ivermektin, moxidectin és hasonló rovarölők (a Vertimec is ide tartozik) meg a Collie fajtájú kutyákra - és keverékeikre - jóval veszélyesebb, mint az összes többire, egy skót juhászkutyát az átlag terápiás adag is megmérgezi. Az ok annyi, hogy egy enzim-variáció miatt a collie-k esetén a méreg átjut a vér-agy gáton, a többi kutyánál meg jóval kevésbé... ( http://www.awca.net/drug.htm )
Szóval 1 db enzim eltérése elég hozzá... nem, nem a csikok száma:)))
Mint láthatod, két olyan hatóanyag van, aminek az LD50-je a méhekre (tehát az az adag, amitől a mérgezettek fele elpusztul) kétjegyű szám kontaktként is, meg szájon át is, az acetamiprid (Mospilan) meg a thiacloprid (Calypso), az összes többi neonikotinoidnál ez két nagyságrenddel kisebb tört. Egyszerűen azért, mert ezt a két hatóanyagot a méh szervezete jól és gyorsan metabolizálja, detoxikálja:)
ÜdV
ps: szerintem is gyenge a Mospilan kontakt hatása, de ez nekem úgy tűnik, hogy növényfüggő is valamiért, a rózsáról olyan 48 óra alatt takarítja le a feketetetvet, ehhez képest a diófáról meg 2-3 óra alatt - legalábbis ezt tapasztaltam. Gondolom az elsőbe könnyen szívódik fel, tehát kis ideig hat kontakt méregként, a másodikba meg nehezebben, tehát hosszabban hat helyileg...
Mospilant hatásosnak írják tetvek, molyok, legyek, cserebogarak, darazsak!!!! ellen.
Biztos válogat a mintázat alapján, hogy ez darázs, ez ellen hatok, jé, ez méhecske, ezt ellen hatástalan maradok...
;)))
Mint ahogy az Aszpirin is megnézi, hogy ez sziámi, vagy perzsamacska...
:)))
Ráadásul én hiába permetezem kontakt nélkül Mospilannal a rózsán a levéltetű-kolóniát, az hat 2-3 nap múlva. Mint gyomorméreg. Nem tapasztalok érintőméreg hatását.
Nem is igazán azt vitatom, hogy nem lehetne esetleg szelektív hatása, hanem hogy érintőméregként egyáltalán nincs hatása, és így persze nem bántja a méhet.
Tényleg létezik, hogy hatásában szelektál a rovarok között???? Mármint a méh és a levéltetű között?
Miért ne létezhetne? Gondold át, az emlősökre sem egyforma a különféle mérgek-hatóanyagok hatása... köztudottan nem adható egy rakat emberi gyógyszer macskának (többek között az Aspirin!) és a nyúl is vígan elrágcsálja azt a növényt, aminek a megevésétől te elpatkolnál... egyszerűen arról van szó, hogy az emberi szervezet mondjuk 3 óra alatt bontja a beadott Aspirin felét, a macskáé meg 72 óra alatt, tehát, ha neki adod ugyanúgy napi 4x, felhalmozódik, és szegény cicus hamar néhai lesz... a nyúl gyomra elbontja az atropint, rá csak injekcióban hat, amíg az ember gyomra nem, tehát neki szájon át is gyógyszer vagy méreg az adagtól függően...
Miből gondolod, hogy a rovarok ne ugyanígy működnének, tehát a különböző fajaikra nem különbözőképpen hatnának egyes anyagok?
Én úgy tudtam, hogy nincs, de egy másik topikban valaki belinkelte a forgalmazó honlapját, ahol a leírásnál szerepel, hogy de bizony van...
A prospektusában meg hogy méhkímélő és nappal is kijuttatható...
Erre írtam egy levelet a forgalmazónak, akik példás gyorsasággal válaszoltak. Ezt:
Köszönjük a kérdését! Látszik, hogy figyelmes, olvas, tájékozódik. :-)
A Mospilan 20 SG felszívódó készítmény, de van kontakt hatása is! Méhekre nem veszélyes! Értelmezhető ez egymás ellentéteként, ha nyelvtanilag értelmezzük, de itt nem erről van szó, mert ez kémia, biokémia, biológia. Röviden az a lényeg, hogy van aki/ami el tud bontani valamit, van aki/ami nem. A méhek szerencsére roppant ügyes és "okos" társaink!
A Mospilan 20 SG felszívódó készítmény, de van kontakt hatása is a rovarkártevőkre! Méhekre nem veszélyes, ill. ahogy a Mospilan engedélyokirata fogalmaz, nem jelölésköteles, de ez az utóbbi kifejezés Nekem "nyelvtalilag" zavaros és nem informatív és talán nem csak Nekem!
Remélem segítettem!
aláírás
titulus
Tényleg létezik, hogy hatásában szelektál a rovarok között???? Mármint a méh és a levéltetű között?
Számomra nagyon kicsit hihető...
Ha meg nem, akkor átverés a honlap is, és a levél is?
Sziasztok, a körtefám levelein fura darazsak jelentek meg. Mintha darázs, de fél testhossznyi villás farkincával. Mintha nagy zölt levéltetüt eszegetnének. Van ennek értelme?
Ha egy szert túl sokszor használsz, akkor segíted a rezisztencia kialakulását. A maximális ajánlott használat számmal rá akarnak kényszeríteni más hatóanyagú szerek használatára is. Ezzel csökken a rezisztencia kialakulásának veszélye, mert ami rezisztens lenne az egyikre, az nem tud felszaporodni, mert remélhetőleg viszi a másik...
Tulajdonképpen ez minden gyártó érdeke, még ha ellentmondásosnak tűnik a dolog, akkor is. Az az érdekük, hogy a hatóanyagot 10-15 évig tudják használni. Inkább, mint hogy legyen 2-3 "jó évük".
A növényvédő szereket oda és arra kell használni, amire valók. Rá van írva, hogy mire:-)
De mégis. Mi az ördögöt kezdjek a 10g-os Eclair gombaölővel, ami 20 liter vízbe való, és a szőlőmre meg a paradicsomra egy alkalommal max 3 litert kell kinyomnom? No és egy blokkban max kétszer, egy vegetációban max háromszor használhatom.
A trifloxistrobin a net szerint használható almatermésűekre (varasodás ellen). No és a Cimoxanil hatóanyag? (Pl. Curzate-ban van).
Nekem az lenne "szerencsés" (no jó, a növényvédelem nem szerencse kérdése), hogy mondjuk négy felé osztanám a 10g-os Eclairt, és az öt literrel mást is megnyomhatnék, nem csak a szőlőt és a paradicsomot:-( Azt még be merném vállalni, hogy három helyett négyszer használom egy vegetációban. Vajon tujafélék "tűrnék" ezt a csodaszert?
Nem is kértem én minden elleni csodaszer megnevezését Tőled, csak azt kérdeztem, hogy a felsorolt, tervbe vett permetszerekkel nem okozok-e perzselést a nagy meleg miatt. Ezt a kérdést megoldotta vagy a jégeső (nem lesz már mit permetezni), vagy az eddigihez képest hűvösebb idő (ez lenne a szerencsésebb). Választ kaptam továbbá arra, hogy melyik szereket használjam, úgyhogy még egyszer köszönöm szépen:)
Igaz, pókféle, de ezzel most ne bonyolítsuk a helyzetet. Mászik, relatíve sok lába van és ízeltek ezek a lábak. Szóval részletkérdés, meg sajnos az is, hogy pl. vannak hasznos ragadozó atkák is, mint ahogy a katica is hasznos rovar/bogár. Amikor az irtásról beszélünk, akkor egyre megy, hogy hova tartoznak, csak azt jeleztem ügyetlenül, hogy másféle szerzetek, más való ellenük.
Akkor szólok. Van ilyen, csak az a baj vele, hogy az ember is beletartozik a mindenbe.
Én gombák ellen általánosságban javasolnám a Ridomilt kombinálni valamilyen felszívódó szerrel, pl. Topas-al. Ez úgy nagyjából mindenre jó együttes hosszabb távú hatással.
Ugyanakkor figyelemmel kell lenni a fenológiai állapotra (virágzik, vagy sem) és az ÉVI-re.
Esetleg szóba jöhetnek az Azoxistrobin hatóanyagú készítmények, mint a Quadris, Amistar, Mister. Ezek a legtöbb konyhakerti gombakártevőt irtják, együtt a két legismertebbet is. Viszonylag rövid ÉVI-vel.
Kezdjük az általános rovarölőkkel, erről volt szó, az Actara, Mospilan, Spilan, Calypso stb (pelszívódók), és a Karate, Sherpa, Cyperkill stb. (kontakt szerekkel).
A Rovarölők külön csoportját képviselik, amelyek kifejezetten az atkákat és esetleg a tripszeket irtják. Általában oda-vissza nincs átjárás a kettő között, mert más rovarcsaládba tartoznak, mint a hagyományos rovarok (pl levéltetű, vagy krumlibogár). Az atkákra tehát külön szer kell. Legismertebbek a Sanmite és a Flumite.
Különleges dolog lehet, hogy az amúgy gombabetegségek ellen használatos kénes készítmények (és az olajosak is) gyérítik a rovarokat is. A kénes az atkákat, az olajos nagyjából minden apróbb állatot, mert elzárja a légzést. Igaz utóbbit leginkább kora tavasszal használjuk.
A gombák okozta betegségeknél is kérdés, mi ellen akarod használni? Az egyik jellemző példa, hogy a lisztharmat és a peronoszpóra, bár mindkettő ismert gombás betegség, általában külön-külön szerrel kezelhető. Pl. a Thiovit viszi a lisztharmatot, de a peronoszpórát nem. A réz ennek ellentéte.
Minden elleni csodaszer nem létezik. Ha van, akkor szóljatok!
Virágzó paprika, paradicsom, még nem virágzó padlizsán, zöldségfélék krumplibogár és egyéb kártevők elleni megelőzés és gombabetegség elleni megelőzés. Szőlő, és maradék a gyümölcsfákra. Mindezek most szép állapotban vannak, de atkát vélek látni a szőlőn és a paradicsomon. Kb. két hete kapott az egész állomány Amistar+Mospilan+ Nissurant. Tehát elsősorban most az atkát szeretném beelőzni, aztán a krumplibograt és ami még támadni készül, valamint a gombabetegségeket. Gombaölőnek van otthon Cuproxat, Amistar, Curzate, Ridomil Gold és Champion. Az volt a kérdésem, hogy ezek közül melyiket szórjam most megelőzésként, illetve melyiket hagyjam meg nagyágyúként vész esetére. Köszönöm, hogy ennyit foglalkozol az okításommal:)
Igen az én tudomásom szerint is elsősorban felszívódó szerként hat az Actara. Ettől függetlenül csak nagyon erős fertőzés esetén indokolt a direkt kontakt hozzáadása, amikor meg kell menteni a növényt. Elsősorban takarékossági okok miatt, a Karate pl. nem drága készítmény, de pénzbe kerül.
Az Actara néhány nap alatt végez a kártevővel gyomorméregként is. Ez alatt nagy kárt már nem tud okozni, hiszen ahogy a méreg hatni kezd, felfüggeszti a táplálkozást.
Te sem hiszem hogy kívánod a kaját ha hányingered van! :-)
Köszönöm. És a Cuproxat az most jó választás? Van még otthon Ridomil Gold, Champion, Curzate, Amistar - de az Amistar két hete volt. Most csak megelőző jelleggel permeteznék, így értem a Cuproxat-os kérdésemet. Illetve, hogy ezek közül melyik a "nagyágyú", amit vész esetére tartalékolni érdemes?
Az Actarának van érintőméreg hatása. Hogy ugyanaz-e a hatásmechanizmusa, mint a kifejezetten erre készült Karaténak, azt nem tudom.
Az biztos, hogy a Karate nagyjából mindent visz, amit ér. Az Actara lehet, hogy ebből a szempontból kicsit elmarad hatásában, szóval nem hiszem, hogy felesleges lenne ezeket összekeverni.
