Keresés

 Lengyel Tibor: MADÁRBARÁT-LEXIKON

toronykakas: fácánvadászatnál annak a repülő kakasnak az elnevezése, amely a teljes röpmagasságba felhúzott, s a sebessége cc. 20 m/s (70 km/óra).

A toronykakas rendszerint a vadásztól 30-35 méterre van, tehát még éppen lőtávolban, amikor is a sörétek a vadásztól a vadig az utat 0,125 mp alatt teszik meg. A fácán útja ez alatt (0,125 x 20 =) 2,5 m, s minthogy a fácánkakas cc. 85 cm, így kb. három fácán hosszúságot kell a fácán elé tartani (elé lőni).

 

torpiditás (lat): a melegvérűeknél szokatlan jelenség, mely során a légzésük és a szívműködésük lelassul, a hőmérsékletük lecsökken, s téliálomszerű állapotba kerülnek.

Ilyen merevséggel járó állapotban vészelik át a telet az egyik lappantyúféle, a →téli estifecske példányai. Mutatkozik a jelenség sarlósfecskéken és kolibriknél is. (→estifecskék)

 

Torreornis: a sármányfélék (másutt pintyfélék) családjának egyik nemzetsége egyetlen fajjal.

• inexpectata: zapata sármány (Zapata Sparrow).
   

torz: a megszokott, természetestől eltérő, visszataszító külsejű. (→öröklődő rendellenességek)

 

torzs: a lekaszált fűnek, gabonának a földből előmeredő csonkja.

 

torzsokos (bar.): a vedlés során kialakuló tollképződményt nevezik torzsoknak.

A torzsokos baromfi nehezen (géppel egyáltalán nem) tisztítható, így torzsokos →májliba nagyüzemi értékesítés szóba sem jöhet.

 

Az előző (beós) hozzászólásomban sajnos a képaláírás elcsúszott.

A felső kép nem az enyém, Laja a második fotón látható.

Canarynak pedig mutatom, hogy  Madárbarát-lexikon

tartalékolás címszavánál a következőeket olvashatjuk:

tartalékkakas: a fácántenyésztésben alkalmaznak a látszólagos szükséglet felett kakasokat.

Ezeket a nyárelejei szaporulat érdekében más körülmények között tartják, mint a termelő tenyészanyagot, s a →kakascsere folyamán veszik igénybe.

 

tartalékolás: a madarak közül csupán néhány gondol olyasféle tartalékok képzésére, mint aminek pl. a méheknél lehetünk tanúi.

A varjúféléknél, a cinkéknél és a csuszkáknál van erre példa.

A többiek (költözők) leginkább zsír formájában képeznek a hosszú útra energiatartalékot. (→tüzestorkú kolibri)

Érdekességként megemlítjük, hogy a madarak egy csoportja, amelyek ilyen tartalékok (vastag zsírréteg) cipelésére nem képesek másként oldják meg a problémát: szükség szerint (éjszakára) lecsökkentik az alapanyagcseréjüket.

Így viselkednek a kolibrik, a sarlósfecske fiataljai.

Egy estifecskefajnál pedig téli álomszerű pihenést (→torpiditás) is leírtak.

 

tartaléktojás: érdekes jelenség a kakaduknál, hogy noha a fészekalja rendszerint 2 fiókából áll, a tojók tojnak egy harmadik tojást is.

Ha az első kettőből

 

És persze érdemes megnézni a téli álom címszót:

 

téli álom: egyes állatfajoknak jobbára a mérsékelt égöv alatt a téli hónapokban észlelhető, külső és belső feltételek hatására bekövetkező nyugalmi állapota.

Rovarok, kétéltűek, hüllők körében és főként az emlősöknél jellemző. Az alváshoz hasonlatos, de attól lényegesen eltér, többé-kevésbé letargiában nyilvánul meg.

A téli álomban levő állatok nem táplálkoznak, hanem a testükben felhalmozott tápanyagtartalék szolgál a lebontó anyagcsere fenntartására.

A szervezet minden életműködést a minimálisra csökkent. Az anyagcsere az ébrenléti állapotnak mindössze 1-2 %-a. Ehhez hasonlóan járnak el az éjjeli pihenésük során az egyébként a tápanyagban naponta a testsúlyuk kétszeres mennyiségét igénylő kolibrik a vándorlásaik során.

A légzés és a szívműködés ilyenkor rendkívüli módon lelassul. A téli álom az élettani éhezésnek felel meg, de a súlyveszteség kisebb, mint a valódi éhezésnél.

Különös, hogy a téli álomba szenderült állat hőmérséklete is csökken a külső hőmérséklettel együtt, de csak egy küszöbértékig, amelyhez érkezve az állat részére ingerül szolgál: felébred.

A mormota esetében ez a küszöbérték a 4 fok Celsius, sünöknél pedig 2,5 fok. A madarak között is vannak téli álmot alvók: az észak-amerikai lappantyúalakúak. (→torpiditás)

 

téli estifecske (Phalaenoptilus nuttallii - Common Poorwill): 20 cm nagyságú lappantyúféle Kanada délnyugati részétől Mexikóig.

A kutatók ennél a fajnál a madárvilágban szokatlan jelenséget tapasztaltak. Télen találtak szokatlanul merev példányokat, amelyek testhőmérséklete mélyen a "természetes" alatt volt.

A jelenség (→torpiditás) vizsgálata során kiderült, hogy a téli estifecskénél normális állapot, ha pihenés közben néhány fokkal csökken a hőmérséklete és lelassul az anyagcseréje.

Minél jobban lehűl a környezete, a madárnak annál kisebb lesz az oxigénfogyasztása. Lassan a tartós merevség állapotába jut, s akár 5 fokra is lehűlhet. Ha a környezete melegszik, akkor lassan kezd felengedni, s cc. 15 fokon eléri anyagcseréje a normális szintet.

Ekkor heves remegés mellett felébred, élénken lélegzik és a testhőmérséklete ugrásszerűen melegszik. Hamarosan visszanyeri a vitalitását.

Később kiderült, hogy a jelenség nem egyedülálló, mutatkozik a kolibriknél és a sarlósfecskéknél is. (→estifecskék)

http://en.wikipedia.org/wiki/Common_Poorwill

 

És persze a torpiditás szócikket is!

 

 

 

Egy hosszú-hosszú pillanatig nagyon sajnálom, hogy nem tudok kínaiul, mert akkor egy ilyen profi beóval én is tudnék társalogni:

http://www.youtube.com/watch?v=f69s0Q-HSSM&feature=related

 

Ő Laja, az első magyar beó - tenyésztő Lengyel Tibor

Két tojásból egy madár kelt

Szia dpes !

 

Igazad vagyon, de nagyon !

A sarlósfecskékben 100%-ig biztos voltam, most már a molnárokban is. Pedig rendszertanilag egy egészen más madárcsoport. No, mind1.

Új dolgot tudtam meg általad, kösszike.

canary1

Szia Canary1!

Ezt írtam egykor: 2007.01.24 08:05:43 © (186)
„Úgy tudom a molnárfecskénk ilyen. Pontosabban a fiókák nem a tartalékot élik fel, hanem egyfajta hibernációs állapotba kerülnek. lelassul az anyagcseréjük, addig amíg melegebb nem lesz - lesz elég repülő rovar.”

Ez volt a válaszod rá akkor: 2007.01.24 18:28:13 © (195)
„Üdv dpes !
Nem okoskodni akarok, de ki kell, hogy javítsalak. Az élelemszegény időszakokban (hosszan tartó esőzések, váratlan lehűlések) "hibernálódásra" képes madarak nem molnárfecskék, hanem a lappantyúk és kolibrik rokonai, a nálunk is fészkelő sarlósfecskék (ők a nevükkel ellentétben nem igazi fecskék).”

És erre írom most:
Forrás: Schmidt Egon: MADÁRLEXIKON (ANNO KIADÓ, 2000, ISBN 963 375 098 9)
„Molnárfecske:…Napokig tartó hűvös, esős, tehát táplálékszegény időben a fiatalok, hasonlóan a sarlósfecske fiataljaihoz, egyfajta dermedt állapotba kerülnek, testhőmérsékletük és anyagcseréjük lecsökken, amivel energiát takarítanak meg. Ilyen esetekben a kirepülés elhúzódhat.”

Üdv: dpes

Valaki kérdezte, hogy nem tudunk-e eladó Anker könyvet (Repülő keresztrejtvény).

Arra talán Geller barátunk válaszolt, hogy egy másik fórumon kínált valaki.

Én is beértem akkor ennyivel, de később eszembe jutott, hogy tulajdonképpen a

MADÁRBARÁT-LEXIKON  is számtalan postagalambász kérdéssel foglalkozik, egyebek mellett a kiváló Anker Alfonz munkája is forrásanyagunk, ilymódon ajánlhattam volna a lexikont is.

 

Vagyis bánom, hogy az alkalmat elszalasztva erről nem esett szó.

Szívből kívánom: legyen úgy!

 

 

Fekete harkály

Némileg más volt a kiindulási helyzetünk;)

A tavaly tavaszra beígért villamosítás még most sem jutott el a telkünkre (ezért is veszítettem pár potanciális vevőt:( ).

Vagyis annyi volt a feladatom, hogy töltsek a tó vízszintjén ( két-két és fél méter mély vízből nem szedegeti ki a halat a gázlómadár, amit meg a parton összegyűjt az váljon egészségére), de mivel nem volt mivel működtetnem az elektromos szivattyút, a robbanómotoros technikák meg "varázsütésre" megadták magukat, így elkerülhetetlen volt mészárlás (amit én olyan sorsszerűségnek fogtam fel, "habnak" az egyébként sem túl sikeres tavalyi évünk tortáján)

Na, de majd az idei év biztosan kárpótol;)

kivágás (Madárbarát-lexikon):

ó-angol viador v. harcos tyúk (Altenglische Kämpfer): →angol viador

 

ó-angol törpe harcos: a házityúknak az ó-angol viadorból, vagyis az eredeti angol viadorból Angliában bantamizált változata.

Mindenben megegyezik a kiindulási alappal, de annál sokkal kisebb. Miniatűrizált viador.

A kakas kifejlett korában max. 0,75 kg (csüdátmérő 12 mm); a tyúk 0,65 kg (csüd: 11 mm).

Az évi tojáshozam alig éri el a 30-at, átlagsúly 25-30 g. A tojások színe sárga.

Rengeteg színváltozatban elismert:

fekete, fehér és kék egyszínű;

arany- és ezüstnyakú, ezüstnyakú narancs háttollazattal;

búzaszínű, tarka, fekete fehér pettyekkel;

kékarany, barnamellű, nyírfaszínű, kékpiros, kékezüst és pirosfoltos.

 

Oates-fekete fácán (Gennaeus leucomelanos oatesi - Oates-Fasan): a →fekete fácán v. nepáli fácán alfaja. Areájának centruma Burma, s az élőhelyei részben találkoznak a William-fácán és a feketemellű fácán élőhelyeivel.

A kakas kontya és test alja fekete. A mell vékony fehérrel finoman csíkozott. A hát alul és a fartájék kissé fehéres.

A farktollak (275-300 mm) középen fehéres izabell színűek és feketével díszítettek. A szárnyhossz 205-295 mm.

A csőr sárgászöld fekete orommal. Az írisz sárgásbarna. A láb egyedenként nagyon eltérő lehet a zöldestől a barnáig.

A tojók a csíkosfácán és a feketemellű fácán tojói köztesalakjaként mutatkoznak. Vöröses barna testaljjal, a mellrészen keskeny izabell csíkokkal díszítettek. A farok (201-234 mm) vörösesbarna, sötétbarna v. fekete gyűrűkkel díszítve.

 

oázis: termékeny terület, esetleg település valamely sivatagban. Rendszerint kút v. forrás környékén alakul ki.

 

oberlausitzi lúd: a házi lúd egyik régebbi, szürke tollazatú és jól kotló fajtája.

Közepes testnagyság jellemzi.

 

Obi Kapuzenlori (ném.): malukui →csuklyás lóri (Eos squamata obiensis).

 

obligát megbetegítő: vannak mikroorganizmusok, amelyek szemben a→fakultatív megbetegítőkkel, minden körülmények között megbetegítik a szervezetet, ha csak nem kap külső segítséget v. benne magában nem alakult ki immunitás.

Ilyen patogén közismert kórokozó a madaraknál a →paramyxovírus, a →salmonellosis (paratífusz), a →tuberculosis és egyebek mellett a →galambhimlő.

 

obsztipáció (lat.): →székrekedés.

 

Óceánia: a Csendes-óceán irdatlan vízfelületét számtalan kisebb

Kedves szomszédom, barátom Pap Gábor, aki segített a MADÁRBARÁT-LEXIKON levelezését portugál nyelven bonyolítani és a Madárbarát-kert mozgalom lelkes híve, felhívta figyelmemet egy nagyon szép honlapra, ahol szintén van madaras topic:

www.gazlap.hu

 

Érdemes oda tenni egy kis kirándulást!

 

 

OH, ha figyelmesebb lettél volna, akkor G. Imre módszerével megóvhattad volna a halállományt!

Neki a Szeged külvárosában levő kertjét támadta meg egy kócsag, s az ottani halastavát próbálta megdézsmálni. Permetező locsolóval tudta leszoktatni az aranyhalak pusztításáról - de hiszen te is itt voltál júl. 22-én, amikor erről beszámolt, már ha nem olvastad itt a fórumon az örömhírt.

Már, ha emlékszel. Közben a kis csajszik pancsoltak.

Milyen jó is most visszaemlékezni arra, hogy milyen jó meleg volt akkor!

Üdvözlet!
Úgy nézem a műszaki dolgokra jóval nagyobb rálátása van mint nekem.....
(márcsak azért is mert mondhatnám hogy műszaki analfabéta vagyok)
Már csak azt nem értem hogy akkor mégis miért gondolja úgy a dolgokat ahogy leírta. Hiszen ha jól értelmeztem nagyon tisztában van a szennyező forrásokkal és azok mértékével.(mértéken a szennyezés mennyiségét és minőségét is értem)
Felhozta példának pl atomerőművet is. Ok hogy az urán bányászatával is környezeti kárt okozunk, de a szén és olaj bányászatával szintén. Viszont lehet hogy az én információim hiányosak, de úgy tudom hogy innentől kezdve az atomenergia már nem szennyez oly mértékben mint a szén és olaj. Az atomhulladék tárolása ha megoldott onnan kezdve gyakorlatilag nincs káros kibocsátása az erőműnek. (normál esetben) Ugyanakkor ez a szén-, olaj -vagy gáz esetében nem mondható el.
Szélerőművekről szintén hallani kedvezőtlen dolgokat, akárcsak a naperőművekről, mégis véleményem szerint kisebb a szennyezés mértéke mint olajjal szénnel és gázzal működő erőműveknek. Ugyan ez igaz lehet vízierőművekre is, csak annyi kikötéssel hogy ne a megalománia legyen a szempont az építésüknél. (ugyebár ebben az esetben komoly problémák léphetnek fel.)

 Üdvözlöm karel7 !

 

Megtisztelt kimeritő (jó értelemben), precíz, szinte tudományos szintű hozzászólásával...és őszintén szólva én számítottam is erre, ill. egy ilyen típusú véleményre, hozzászólásra,..miután szerény műszaki végtettségemnél fogva én csupán műkedvelőnek és érdeklődőnek számítok e témában !

 

Az első részben egyedüli fő célom az volt a "Globális ökológiai katasztrófaelmélet"-tel kapcsolatban, hogy az arányokra nyomatékosan felhívjam a figyelmet ! Az arányokra, melyek a természet olykor, vagy folyamatosan romboló és változtató 

erejében nyilvánúl meg, s szerintem összemérhetetlen az emberi tevékenységgel !

...Ha nem így lenne, akkor alkalmasak lennénk akár a "mindenható"szerepét  betölteni, s kozmikus változtatások megtételére is lehetőségünk lenne,...de szerencsére ez nincs így, és nagyon úgy néz ki, hogy nekünk"csak"a földi élet jutott, s csak ot garázdálkodhatunk (még a Biblia szerint is) kedvünkre . Ide nem keverném bele azt a pár űrrepülőgépet, szerencsés vagy szerencsétlenűl járt űrhajókat, mellyek szerepe az információhoz-jutáson kívűl, max. az emberi technika nagyhatalmak-közti fitogtatása és a hiúság legyezgetése .

 

...Higgye el..azért tisztá voltam a repülőgépek, gépjárművek horribilis üzemanyagfelhasználásával, tisztában vagyok nagyjából az erőművek, atomreaktorok hatalmas víz és egyébb energiaigényével, s mégis...mikor arra gondolok, hogy egy kb. 1,5 km átmérőjű üstökös, vagy meteorit földközelsége miatt pánikhangulat alakúl ki, s kontinensek azonnali pusztúlását lebegtetik,..valahogy eltörpűlnek "fenti" dolgok !!!

Az Arizona-kráter átmérője 11 km !.., mellyet egy kb. 9 km-es nagyságú meteorit okozott !...Az sem lehetett semmi,..igaz, hogy pár millió évvel ezelőtt történt ! Az ehhez hasonló vagy kisebb meteoritok száma legalább több tucat !!!

Itt azért nem bírom megállni, hogy fel-ne vessem, hogy az őshüllők kipusztulásánál nem igazán az ember volt jelen, s mégis letüntek ! A szibériai mamutok ezrei olyan hirtelen pusztúltak el, hogy némelyiknek még szájában maradt a"falat"...stb.

Azt végképp nem feszegetném, hogy volt azért a földön egy-két igencsak magasan fejlett civilizáció, mellyeknek hirtelen eltünését, de még felbukkanását sem nagyon tisztázták !

Ezeket azért említettem, mert lenne azért jócskán mástól is félni valónk a "Globális ökológiai katasztrófaelmélet"-en kívűl is !!!

 

Visszatérva az ember szerepe szerintem is nagy, de nem meghatározó és szinte minden fórumon túl van hangsúlyozva !!!

..Tudja az az érzésem sokszor, hogy e-mögött nincs -e komoly üzleti érdek ???

 

Pár példa :

1.)...Szereljünk katalizátorokat autóinkra, hogy tiszább legyen levegőnk..! OK !

      a.) A katalizátorok legyártásához kellenek gyártók, üzemek óriási anyag, energia és helyszükséglettel !!!...mellyekkel továbbrombolják a természetet !

      b.) A katalizátort, mint veszélyes hulladékot, tárolni, szállítani, s majd megsemmisíteni kell..mi módon, hol ???

2.) ...Hulladékégetés..!  OK !

      a.) Az égéstermékek óriási CO2, CO, és H2O meg a többi kristályos " kemikália"(oxidok., szulfátok, nitrátok stb.)..fentiek mind a levegőbe, töbi a talajba !?

      b.) Mindez milliárdos beruházást igényel, mely pénz előteremtése kérdéses üzletágak működtetését vonhatja magával, mellyek"uram bocsáss"-lehetnek akár környezetkárosítók !!?

3.) ...Halonnal oltás megszüntetése..!  OK !..Viszont akkor másból több kell (sokkal több), mert -ahogy Ön is mondja- kevésbé hatékonyak,..és ezek főleg a nemes gázok lehetnek ( pl. a repülőkben), miután CO2-vel vagy porral nem lehet akármit és akármikor oltani !!! A nemesgázok előállításához ugyancsak óriási költségek, energiák,hely stb. szükségesek !!!..S a többlet CO2-mennyisége se"kutya"!!!

 

Végezetűl elmondanám, hogy nem szeretnék további ehhez hasonló témájú felvetéseket tenni, sem számadatokkal bombázi (noha egy két helyen azért tudtam volna) a kedves "topikjáró"kollégákat, mivel e topik alaptémaköre a MADÁRBARÁT LEXIKON, és rajta keresztűl főleg ami a madárkákhoz közvetlenebbűl kapcsolódik .  

 

ÜDV  !

 

 

 

Ez már megvan úgy másfél éve. Nem nagy, csak olyan 400m2, de ha nem sikerül eladnom a telket (mert, ugye koncepció és telephelyváltás is tervben van), akkor arra elég lesz, hogy a reggeli potykám kikerüljön belőle, persze újratelepítés után(a papagájos fórumon sírtam el a nyáron, hogy egy szürkegém, az egész halállományt legyilkolászta, ez is közre játszott, hogy elkezdtem a telket árulni).

És még mielőtt bárki azt hinné, hogy csak madárfaj(ta) leírások volnának a lexikonban, azok figyelmébe egy másik kivágás:

Lengyel Tibor: MADÁRBARÁT-LEXIKON:

 

 

... Ennek ellenére gyakori a 2 fészekalj.

Védett, az eszmei értéke: 10 000 Ft.

(→sárgafejű bakcsó; →kanalascsőrű bakcsó)

 

Bakewell, Robert (ejtsd: békuel; 1725-95): angol mezőgazdász, állattenyésztő, akit az állattenyésztés atyjaként kell tisztelnünk. Tudniillik a tenyészkiválasztás elveinek megfogalmazásával és az e téren elért eredményeivel a modern állattenyésztési eljárások megalapozója.

A fajták keresztezéséhez felhasznált állatoknak a kitűzött célok szerinti, gondos és megfelelő kiválasztásával kiváló tenyészállatokat, új fajtákat állított elő. Az általa létrehozott új fajták legfőbb előnyei közé a gyors fejlődés és az előnyös testalkat egyaránt hozzá tartozik

Főként a ló, a juh- és a szarvasmarha fajtanemesítésében végzett úttörő munkát. (Fotó forrása: www.ans.iastate.edu/ )

 

baktericidia (gör. pálcika és lat. öl szóból): olyan fizikai, kémiai v. biológiai hatás, amely a baktériumokat elpusztítja. Pl.: →fertőtlenítőszerek

 

bakteriofág (gör. pálcika+eszik szóból): a vírusok csoportjába tartozó parányi lények, a baktériumok parazitái.

Csak a baktériumokon tudnak megélni és szaporodni. Megtámadják, megbetegítik és feloldják a baktériumokat.

 

bakteriolízis: fajlagos ellenanyaggal érzékennyé tett baktériumok feloldódása a friss vérsavóban jelen levő fehérje természetű anyag hatására.

 

bakteriológia: a mikrobiológia baktériumokkal foglalkozó ága.

 

bakteriosztatikus: olyan felület, amelyen a baktériumok megtelepedése és szaporodása korlátozott, vagyis baktériumtaszító hatású.

A vizsgálatok tanúsága szerint ilyen a lenolajkencével kezelt fafelület, a lúgos kémhatású friss vakolat és az oligodinámiás hatású horgany, ill. réz.

 

baktériumok, mikrobák (Bacteria): az élővilág legegyszerűbb, változatos alakú (az ábra forrása: http://lockwoodwebs.com/composting), de minden valószínűség szerint nem a legősibb, egysejtű, csak mikroszkóppal vizsgálható szervezetei. Az élővilág 3 nagy csoportja közül - Monerák néven - ezek és az ún. kék-zöld algák képezik az egyiket.

Sokkal nagyobbak, mint a vírusok és a rickettsiák, a méretük 0,1-10 mikrométer hossz és 1 mikrométer átmérő között határozható meg. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy cc. 50 baktérium fed el egyetlen vörösvérsejtet.

A köznyelvben általában az eubaktériumokat értik e kifejezés alatt.

A súlyúk olyan kicsi, hogy hozzávetőleg egymilliárd baktérium tesz ki 1 mg-ot.

A sejtjeiken nem látható a felsőbbrendűekre jellemző szerkezet, sejtmagjuk sincs. ...

 

(ÉS ZÁRÓJELES MEGJEGYZÉSKÉNT HADD EMLÍTSEM EGY VÁGYAM, HOGY ESETLEG

HÉRI MÓNIKA,

aki ismeri a lexikont, s jó véleménnyel  van a munkáról, esetleg fog segíteni a mikrobiológiai témakörök fotóanyagának gazdagításában! Merthogy mikrobiológus. Természetesen valamennyiünk érdekében.)

 

Vagy egy másik területről

(van ugye a postagalambászat, a díszgalambászat... aztán külön kasztban az egzotikus galambokat tenyésztők csapata - nos, az általuk kedvelt legismertebb faj) valamit!

Lengyel Tibor: Madárbarát-lexikon (kivágás):

 

kacagó gerle (Streptopelia roseogrisea v. risoria - Lachtaube - African Collared Doves): 26-33 cm háziasított madár, a balkáni gerle rokonfaja. Rendszertanilag a galambfélék családjában a kis gerlék között van a helye. (A hollandok kiállítási gyakorlatában 7 mm-es gyűrűvel a kívánatos nagysága: 23 cm.)

A balkáni gerlénél világosabb tollazatú madár, melyet leginkább a vihogó, kacagásszerű - hi-hi-hi, gu-guruuuuh, gu-guruuuuh - burukkolása miatt tartanak.

Sokszor egészen kis kalitban is jól érzi magát. Őseinek leszármazottjai a szabad természetben az észak-afrikai Arábiában és Szomáliában élnek. Említést érdemel, hogy a háziasított alak elvadult példányai  Los-Angeles környékén a szabadban szaporodnak.

A vadon élők az eredeti költőhelyen január és június között fészkelnek.

A tollazat a fejen és az álltól lefelé rózsaszínes halványszürke.

A nyak hátulsó oldalán egy fekete fél gyűrűt fehéres udvar vesz körül.

A hát, a szárnyfedők és a farok pasztellszínű világosbarna. A nagy evezők sötétbarnák. A csőr feketésbarna. A láb és a szem piros.

Tehát nagyon hasonlít a balkáni gerléhez, de itt a has fehér!

Ismeretes

az albínó és

a tarka

változata is.

A szárnyhossz 152-171 mm. A farok 130 mm. A testsúly 112-115 g körüli.

A hím és a tojó csaknem egyforma.

A tojó tollazata matt, s a gallér teljesen elmosódott. A lába kevésbé piros. A méreteit tekintve kisebb, a fej gömbölyded, ám a laikus gyakran rá van utalva a hím és a tojó hangja közötti különbözőségre.

Felváltva kotlanak, 14-18 napig.

A háziasított változat kedvezőkörülmények között évente 4-5 alkalommal költ, fészekaljanként 2-2 fehér tojást (29x23 mm) rak.

Roppantul igénytelen, és rendkívül szapora. Megbízható források szerint egy pár évente 10-14 fiókát is felnevel. A fiatalok 8 hetes korukra vedlenek ki. Wolters említi, hogy egy fogságban 19 évet megélt kacagó gerléről van tudomása. Mások szerint is akár 18-25 évig élhetnek.

Könnyen szelídülnek, kézre szoktathatók.

A táplálékuk: díszpintykeverék, búza és kevéske kendermag, továbbá zöldeleség.

Meg kell említeni, hogy miközben a szakkönyvek a házigalambbal való párosításának lehetőségéről borúlátóan nyilatkoznak, azonközben a budapesti Pásztor László sikeres keresztezésekről számolt be. A hímek rendszerint a budapesti magasröptű fajtából kerültek ki, s örökítették a sötét tollazatot.

A hibrideken minden kétséget kizáróan megjelent a kacagó gerle sötét nyakörve, s a tenyésztő tetszetős madarakat mutatott be a Természet csodái címmel a TIT Stúdió fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású kiállításon.

Az F2 és az F3 nemzedék bíztató jelként volt értékelhető az új fajta kialakítására tett kísérletben.

http://www.ter.nl/vhm_abc/content/Dieren/vogels/images/lachduif.jpg

http://members.a1.net/landsi/

 

kacagójancsi: →óriás halción (Dacelo novaeguineae v. gigas).

És akkor most nézzünk a lexikonból egy díszbaromfifélét!

LENGYEL TIBOR: Madárbarát-lexikon:

dán tyúk: Dániában kitenyésztett, közepes nagyságú, egyszerű fűrésztarajos házityúkfajta. Mindkét ivar terjedelmes farokkal, nemes testtartással, nagy fehér fülfoltokkal – tulajdonképpen a bankiva ősöket idézi, de azoknál sokkal nagyobb.

A hím a hosszú, fémfényű farktollakkal és a meredek, erőteljes nyakkal, a határozottan kidülledő mellel a baromfiudvar tekintélyes lakója, s kiváló húsformákat mutat. A láb és a csőr itt kékesszürke, s a hímre jellemző a kékes fémfényű szárnytükör.

A kakas testtömege 2 kg, a tyúk se sokkal könnyebb (1,75 kg), noha annak látszik.

 A fajta jellemzően nyugodt vérmérsékletű.

 Méreteihez képest nagy (55-60 g) tojásokat termel. Számos színváltozatban tenyésztik, s a fajta rajongóinak klubja (Specialklubben for Danske Landhøns –

http://www.danskelandhoens.dk/klubben.htm) mint nemzeti büszkeséget óvja.

Rá hajaz a másik dán házityúk, a barna luttetyúk. Kettejük között a legszembetűnőbb különbség, hogy utóbbinak a lába sokkal rövidebb, s mert valamelyest termetesebb (a kakas 2,25 kg), olyan, mintha gurulna v. a hasán csúszna a fűben.

Mind a dán landhönsnek mind a lutténak ismeretes a bantamizált változata (Danske dværg-landhøns és Lutte - dværge), amikoris a kakas max. 800 g, a tyúk pedig mindössze 700 g lehet. Fotó: Sincerely Niels Sloth, PhD. - http://www.Biopix.dk

 

 

Dán Madártani Egyesület (Dansk Ornitologisk Forening - DOF): az MME dániai partnerszervezete a BirdLife-ban.

1906-ban alapították, 10 000 taggal működik. Elnöke Christian Hjorth.

Tájékoztató kiadványa a Fugle.

Szép napot!

Kedves corvi01!
Tudom hogy a hozzászólása nem nekem szólt, sőt talán nem is a “nagy érdeműnek”, hisz ott van mindjárt az elején a megszólítás.
Mégis, engedje meg hogy tegyek a gondolataival szemben egy-két észrevételt!


“Ha az ember űrtávolból, elég messziről vissza-lenéz mondjuk a Föld-re,..az a benyomása, hogy tulajdonképpen Ott egyensúly lehet !”

Valahogy úgy. Olyan harmonikus nyugodtságot áraszt a kép. Csak azt azért ne felejtsük el hogy ha mondjuk olyan részét látjuk ahol egy nagyobbacska vihar tombol akkor már kicsit más a kép .
Ugyancsak más a kép ha akár milyen távolból bármelyik nagyvárosra ráközelítünk. Nem kell tízmilliós városokra gondolni, elég csak Budapest méretűt megnézni. Ha mindenáron nagyobb várost akarunk megnézni akkor még meglepőbb lesz a dolog. A város felett elterülő szmogra gondolok....

“Az anyagok, energiák, bioszszférák minden bizonnyal valamilyen egyensúlyban kell legyenek egymással !?”

Apró javítás. Bioszférát nem kell többes számban írni, hisz belőle egy van. A Bioszféra maga az élet tere.
Pontosabb definíciók megtalálhatók itt:
http://www.kfk.hu/kornyezet/tsld002.htm
és itt:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bioszféra
(Meg ezen kívül egy csomó más helyen. Nemcsak a neten, hanem a témával foglalkozó nyomtatott irodalomban is.)



“Én egy kicsit (ezért-is??!), szkeptikus vagyok a sokat ragozott "Globális ökológiai katasztrófaelmélet"-ekkel szemben .Változások biztos, hogy mérhetőkek is, de az, hogy az ember okozta volna, ezzel kapcs. nekem...kételyeim vannak !!! (lehet,hogy csak nekem ???)”

Az a baj hogy nem csak Önnek hanem sok más embernek is…..




”..Az ember csak azokat az energiákat tudja felszabadítani, amik eleve adottak globuszunkon, s azok, évmilliárdok óta valamilyen anyag-energia egyensúlyban kellett- hogy legyenek önmagukkal- s később az emberrel is-, mert különben már nem létezne !!! Nyilván lassú, alattomos változásokon átment, átmegyünk, de ebben az ember szerepét nem döntőnek látom !...Mind ezért az embert okolni ahhoz hasonlít, mintha az ember a saját hajánál fogva próbálná magát felemelni a földről ! :)”

Az ember valóban azokat az energiákat tudja csak felszabadítani amik eleve adottak.
Viszont azt nem szabad elfelejteni hogy az az energia – (mármint ami eleve adott) – az pár száz millió év alatt jutott el a Földig (napsugárzás)* és került felhasználásra a növények által (fotoszintzis), majd a növények által hasznosított energiát hasznosították az állatok a táplálkozásuk során (elsődleges fogyasztók vagy primer konzumensek), majd az ő energiájukat pedig az őket elfogyasztó állatok (másodlagos fogyasztók vagy secunder konzumensek), és az elpusztult állatokat és növényeket amit nem a konzumensek hasznosítottak azt a lebontó/reducens szervezetek. Nem szabad elfelejteni hogy az a hatalmas mennyiségű fosszilis energiahordozó amit eddig elhasználtunk és ezután szándékozunk elhasználni az mind a napsugárzásból származó energiát tárolja. (Mégegyszer mondom, ez az energia pár száz millió év alatt került felhasználásra majd “raktározásra”).
Ehhez képest ennek az energiának a kiaknázása és ember által történő felhasználása viszont alig több mint száz év alatt zajlott/zajlik le.
MAGYARUL: AZ ÖN ÁLTAL EMLÍTETT EGYENSÚLY AZ ANYAG ÉS ENERGIA VALAMINT AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG KÖZÖTT NEM IGAZÁN LÉTEZIK.



“...Csak a Krakatau-nevü vulkán 1-2 nap leforgása alatt olyan gigantikus energiafelszabadítást, évtizedekre kiható klímaváltozásokat, földrészeltolódásokat, por- hamu és kozmikus-szintű üledéktömeget okozott, mint az USA 15-20 éves összenergiakitermelése és felhasználása együtvéve !!!
...És hány vulkán működik földünkön ???...és mennyi kozmikus por és meteorit érkezik földünkre óránként ?!!!( tudomásom szerint több ezer tonna !!!)
...Akkor mit akarunk mi a kis aeroszolos üvegeinkkel, müanyag zacskóinkkal, benzines-nem benzines autóinkkal, repülőinkkel stb. ?!..Persze nyilván ez is számít, hosszú évszázadokon keresztűl mérvadó lehet, de " főbűnös" okoknak szerintem ez édeskevés !”

Persze van igazság a vulkánokban is. Csakhogy ha jól látom nincs tisztában egy-két dologgal, pl repülőgépek fogyasztása, gépkocsik szennyezése stb.
Nézzen csak utána hány tonna üzemanyagot éget el egyetlen repülőgép egyetlen repülés során, mondjuk míg átkel az Atlanti-óceán felett. Ez csak egy repülőgép, de gondoljon bele abba hogy mennyi közlekedik folyamatosan. Gondoljon arra hogy tavaly a B betűs repülőgépgyár 1200 darab új repülőgépet adott el. Azt sem árt tudni hogy ezek közül amik nem magán célokat szolgálnak azok csak addig vannak a földön amíg szervizelik őket vagy utasok ki-be szállnak. Ennél többet pihenést nem nagyon engedhetnek meg nekik a gazdáik, hisz rengeteg pénzbe kerültek és az árukat ki kell termelniük, csakúgy mint a repülő- és karbantartó személyek munkabérét is.
Ha úgy gondolja hogy az autók által okozott szennyezések sem számítanak, javaslom próbálja meg a következőt: fogjon egy tömlőt, a tömlő egyik végére tegyen egy nagy légmentesen záródó zsákot, a másikra pedig egy akkora tölcsért amit egy személygépkosci kipufogócsövére rá tud tenni. Ezután kérjen meg valakit hogy indítsa el az autót, miközben Ön (vagy valaki más) odafogja a tölcsért a kipufogó csőhöz. Valószínűleg meg fog döbbenni hogy milyen nagy mennyiségű égésterméket milyen rövid idő alatt bocsát ki az autó. Nem tűnik soknak ha azt mondja valaki hogy 6L/100km a fogyasztása az autónak, de mikor ezt a “kísérletet” elvégzi valaki és belegondol hogy az a térfogatú gáz kijött az autóból annyi idő alatt, és az mind szennyező anyag akkor valószínűleg egy picit mindenki elgondolkodik.
Az “aeroszolos üvegekről” meg “egyéb apróságokról” pedig annyit hogy valószínűleg ugyan olyan vagy még inkább károsak mint a gépjárművek. Az ózont károsító hatásuk valószínűleg nem gyíkpisi ha egyszer már a hűtőkben sem freont használnak. Sőt továbbmegyek: régen voltak a halonos tűzoltó készülékek. Jelenleg be vannak tiltva az ózont károsító hatásuk miatt. Jelenleg használt összes gázos tűzoltó készülék hatásfoka elmarad a halonostól, mégsem engedélyezett azoknak a használata. Pedig a tűzoltás szintén nem szórakozás.





Az első gondolatához röviden ennyi.
A másodikból azért nem idézek mert abban viszont nagy igazságot feszeget. Eegészen addig a szóig hogy “vegyszerezhetnek”.
Amit viszont a vadászatról írt az más tészta. Az nem egészen úgy van. Valószínűsítem hogy Ön nem a vadászatra gondolt hanem ezt a szép tevékenységet besározó puskát hordó mészárosok által végzett – számukra - szórakozásra. Pedig a kettő NEM UGYAN AZ!




A végére egy kis megjegyzés a * -al jelölt szóhoz:
Szóval napsugárzásról annyit hogy a földfelszín és a légkör fizikai folyamatainak, de az életfolyamatoknak is egyedüli energiaforrása a Nap.
A napsugárzás a nap belsejében, 20-50 millió fokon és nagyon nagy nyomáson lejátszódó atommagfúziós folyamatok eredménye, melynek következtében a Nap felszíni átlagos hőmérséklete - (okos emberek szerint) – kb 6100 K. A Napból kisugárzott energia csaknem változatlan spektrális összetételben teszi meg azt a kb 150 millió km-es távolságot, amely a Föld pályájának átlagos távolsága a Naptól. A légkör külső határára érkező elektromágneses sugárzás 99%-át a 170-400 nm hullámhosszúságú sugarak teszik ki.
A Nap elektromágneses sugárzásásnak erősségét a napállandó (szoláris konstans) fejezi ki, amely a közepes Nap-Föld távolság esetén a légkör külső határán a sugárzásra merőleges egységnyi keresztmetszeten időegyszég alatt áthaladó energia mennyiségét jelenti. Ez nem fizikai állandó, mert a Nap változó fényű csillag. A sugárzás erősségének a napfolt tevékenységből, a Föld csillagászati helyzetéből adódó változása azonban oly kis mértékű (1-2%), hogy értékét állandónak tekinthetjük.


Üdv: karel




u.i.:

Ja, még egy észrevétel egy korábbi hozzászólásából:

“…a fajok szerintem nem tudnak, nem lehetnek "Űber"-tiszták !”
ez értelmezhetetlen önmagában is és az adott szövegkörnyezetben is.
Élőhelyükön az egyes fajok igenis “über tiszták”. Ez alól – arányaiban - minimális mennyiség képez csak kivételt. Viszont ez többnyire! nem az emberi tevékenység hatása. Hiszen a kecskebéka sem emberi tevékenység hatására jött létre. Viszont mégegyszer mondom, EZEK KIVÉTELEK!!!!!!!
A hibridekkel – arányaiban nagy számban - zárt “tenyészetekben” találkozhatunk, nem pedig a természetben.

..Az '1.) "pont második feléről kifelejtettem még az egyáltalán nem lebecsülendő napszél és ionizációs sugárzások folyamatos hatásáait !

   Kedves madarbarat !

 

Megtiszteltél személyeddel kpcsolatos infok őszinte, közvetlen "feltárásával" !

..Én sem vagyok már "mai gyerek", szüleim sajnos már nem élnek, két hugom van,..ezen túl nejem s  két szép kamasz leányom között rontom otthon a levegőt :)

 

Lenne ezeken kívűl két fura vízióm, ha nem untatlak túlságosan ?! 

 

1.)...Ha az ember űrtávolból, elég messziről vissza-lenéz mondjuk a Föld-re,..az a benyomása, hogy tulajdonképpen Ott egyensúly lehet ! Az anyagok, energiák, bioszszférák minden bizonnyal valamilyen egyensúlyban kell legyenek egymással !?

Én egy kicsit (ezért-is??!), szkeptikus vagyok a sokat ragozott "Globális ökológiai katasztrófaelmélet"-ekkel szemben .Változások biztos, hogy mérhetőkek is, de az, hogy az ember okozta volna, ezzel kapcs.  nekem...kételyeim vannak !!! (lehet,hogy csak nekem ???)

...Az ember csak azokat az energiákat tudja felszabadítani, amik eleve adottak globuszunkon, s azok, évmilliárdok óta valamilyen anyag-energia egyensúlyban kellett- hogy legyenek önmagukkal- s később az emberrel is-, mert különben már nem létezne !!! Nyilván lassú, alattomos változásokon átment, átmegyünk, de ebben az ember szerepét nem döntőnek látom !...Mind ezért az embert okolni ahhoz hasonlít, mintha az ember a saját hajánál fogva próbálná magát felemelni a földről !  :)

...Csak a Krakatau-nevü vulkán 1-2 nap leforgása alatt olyan gigantikus energiafelszabadítást, évtizedekre kiható klímaváltozásokat, földrészeltolódásokat, por- hamu és kozmikus-szintű üledéktömeget okozott, mint az USA 15-20 éves összenergiakitermelése és felhasználása együtvéve !!!

...És hány vulkán működik földünkön ???...és mennyi kozmikus por és meteorit érkezik földünkre óránként ?!!!( tudomásom szerint több ezer tonna !!!)

...Akkor mit akarunk mi a kis aeroszolos üvegeinkkel, müanyag zacskóinkkal, benzines-nem benzines autóinkkal, repülőinkkel stb. ?!..Persze nyilván ez is számít, hosszú évszázadokon keresztűl mérvadó lehet, de " főbűnös" okoknak szerintem ez édeskevés !

 

2.) Az a nagyon nagy baj, ha pl. X-képviselő-úrnak valamelyik utcában ellopják a pénztárcáját, akkor az összes média hetkig ezen lovagol, döngetve a társadalmi igazságosság falait, a bűnös vagy bűnbakkeresés vonalán, az új szankciók, sőt a büntetésmódosításokig elmenően is...akár ! :)

...Ha viszont középeurópa szinte összes természetvédelmi szervezete, hatalmas, évtizedekig tartó munkája által, szinte a "sírból" visszahozott ritka ragadozó madarainkat ( vagy mást) valamely felelőtlen, jellemtelen "ember"(vagy társaság!!!) lazán, tömegesen megmérgez, akkor az esetleg 1-szeri megemlítések kívűl más nem történik !!!

Ilyen ügyben nem keresnek konkrét felelősöket, nem indítanak nyomozást, nincs feljelentés, nincs per, nincs büntetés stb. !!?

Nagyon úgy néz ki, hogy az ilyet itt "meg lehet úszni" !..Itt orvúl éjszaka vagy fényes nappal erdőhektárokat ki lehet irtani,..itt szabadon be lehet betonozni a Balaton-ba vagy egyébb tavaink vizeibe, partjába...itt ellenőrizetlenűl vegyszerezhetnek,..külföldi "vadászműkedvelők"szabadon lövöldözhetnek valutáért össze-vissza büntetlenűl !!!.., szabadon folyik a védett vadmadarak kicsempészése, dilerkedés... stbstbstb...!!!  MEDDIG  ???

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kedves Sándor!

Akkor talán már a halastó is elkészült?

A klasszikus madáretetés az ember egyik önszórakoztatása. Visszanosztalgiázva régmúlt gyermekkoromra, csodálatos élmény volt olyan madárkákat az orrom előtt csipegetni látni, amelyeket max. képeken láthattunk egyébként(akkortájt még a lexikonok sem voltak képekkel illusztrálva, a tv, meg ugye fekete-fehér volt;)

A felelőségünk az etető újratöltögetésében rejlik. Tavaly az etetett széncinkékből két pár is költött a kertünkben. A magam részéről roppant mód elégedetten szemléltem a kertipadon hanyattdőlve, ahogy a fejem felett a fűz és nyírfa ágak közt ügyetlenkedtek a kirepült cinegegyerekek:) 

 Arról nem beszélve, hogy nálunk így nincs szükség rovarölős permetezésre (nem is lehetne, mivel a kert nemcsak fával, bokorral van tele, de a párszáz "sajátjogú" madárkánk sem szeretné a vegyszerezést), mivel a tetves ágakat szorgosan végigtakarítják ezek az "ingyenmunkások", a fanyűvő férgeket kiszedegetik a fakopáncsok(cserében kapnak párkiló diót, mandulát és mogyorót), a talajlakókat meg összegyűjtik a rigók és a pávák.

 

Kedves corvi01!

Ez az egész rendkívül csodálatos és látszólagos bonyolultságában is viszonylag egyszerű.

Az embert nem hagyhatjuk ki - azaz, az embert nyugodtan ki is hagyhatjuk.

Az embert nem hagyhatjuk ki, mert oly mértékben módosítja a természeti környezetet (szennyezi a vizeket, levegőt, írtja a halakat erdőket...), hogy azt a beavatkozást nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Az embert nyugodtan ki is hagyhatjuk, mert az ember maga is része ennek a környezetnek, az ember hat és rá a dolgok visszahatnak - magyarán nem uralhatja a természetet.

(Egyes nézetek szerint) A természet a legtékozlóbb kísérletező. Ontja a  legkülönbözőfélébb változatokat. A variánsok milliárdjaiból olykor a véletlen szerencse folytán is érdekesebbnél érdekesebb változatok keletkeznek.

Édesanyám nagy családban nőtt fel, volt 12 testvére. Valamennyiben volt egy közös, "vonás": egy foltocska, hátul a dereka alatt - már ha érted. (Érted?) Ez a foltocska nálam is megvan, s a fiamnál is jelentkezik.

No, de maradjunk annál a tizenkettőnél! A foltocskát leszámítva ahány ember, annyiféle mentalitás, nagyság, haj, szemszín...

Közüllük 4 meghalt utódok nélkül Géza bácsinak lett 4 gyereke, Ferinek kettő, Kati néninek és anyámnak 1-1, Józsi Örökbe fogadott egy kislányt...

Eszerint a legsikeresebb Géza nagybátyám volt (már az örökítésben). Csakhogy Anyámnak, noha csak egy fia nőtt fel... Részemről 3 gyermek után már eddig van 6 unoka, minekután ebből a szempontból (eddig) ez a "vonal a legsikeresebb.

Valahogy így van ez a madaraknál is... Tessék belegondolni! Egy cinkepárnak évente akár 12-16 fiókája is kelhet, s közüllük mennyi éri meg az első "szülinapot"?

Vannak erre vonatkozó adatok, megdöbbentő statisztikák. S hogy melyiknek adatik meg, hogy továbbörökítse a génállományát az nem ritkán a véletlenen múlik, de madaraknál egy dolog színtisztán jelentkezik: amely utódok nem boldogulnak az adott környezetben, azok időnek előtte elpusztulnak, nem lesz esélyük a génjeik továbbadására, az "öröklétre".

És vannak zsákutcába torkolló fejlődési irányok, és van minden fajnak akméja, meg van a pejus, de mindez a maga egyszerűségében is oly bonyolult, hogy csak nézünk és sok mindent utólag sem értünk.

És akkor itt van ez a fránya globalizáció, ami szerint ugyan Szibéria eléggé el van szigeletve, de ha idióta hajóskapitányok zátonyra futtatnak hajókat a Fekete tengeren és éppen vonuló madarak tizezrei fulnak bele az olajsuennyezésbe, akkor nekik annyi, ha csak nem alakul ki olajtűrő tollazatú kormorán - lehet, hogy idővel kialakulna, de éppenséggel idő nincs, mint ahogy a mérgezett tetemekből falatoző parlagi sasok is kinyekkennek, és mi csak nézünk, hogy mi az, hogy hazánk (!) elpusztítja az európai sasállomány ötödét!!!!!!!!!!!!!

 

 

    Kedves madarbarat  !

 

....Az a gyanúm, hogy már az 1-napos csibe is észt oszt, amikor oldalba csípi testvérét, így akarván tudatni vele, hogy legközelebb meg-ne próbálja az Ő előtte heverő kukoricadarát felzabálni :)..Tehát én csak köszönettel tudok tartozni minden olyan infóért amitől egy ember több tud lenni !

 

" a természetes szelekcióba való beavatkozás lehet hátrányos is egy fajra nézve... "

 

Nyilván,..csak a természetes szelekció az ember által már eleve manipulált " természetben "zajlik, ahol a fajok szerintem  nem tudnak, nem lehetnek "Űber"-tiszták ! Információim szerint ezért is tán oly sok a mutáns, hibrid, albínó vagy egyszerüen a korcs ! Olyan urbanizáció- mentes területet talán(?) a messzi szibériában, délkelet ázsia egyes részein, a szaharán és amazóniában tudnék esetleg elképzelni !?

 

...A madáretetés pszihés háttere szerintem abban van, hogy a jobb érzésű embereknek lelkiismeretfurdalása van önmaguk és mások által a természetben okozott károk miatt, mellyek legtöbbje gazdasági érdekekre hivatkozott, önös, kapzsi, hatalmi célok megvalósításai, a "CIVILIZÁCIÓ ELŐREHALADÁSA" nevében !!!

 

ÜDV  !

Etessünk csak barátaim, etetgessünk:)

A természetes szelekció már amúgy sem annyira természetes, de legalább jól szórakozunk az ablak előtt megjelenő madárkák látványán.

 

Helyzetjelentés: meglehetősen óramű pontossággal (nagy szó ez manapság) megjelentek a szőlőrigók nálunk is, úgyhogy nem hiába hagytam az ágakon a tűztövis, szőlő és vadrózsa bogyókat:)

 

Kellemes hétvégét:)

VERSENYFELHÍVÁS

2008. január 9.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) a 2007/2008. tanévre meghirdeti a "Madarak és fák napja" Országos Versenyt.

A verseny célja: versenylehetőség biztosítása azoknak a természet iránt érdeklődő 10-14 éves tanulóknak, akik tanórai, erdei-iskolai, szaktábori, madárgyűrűző, vonulás-kutató, szakköri, természetjáró, madarász-suli… programok során szerzett ismereteikről, terepi tapasztalataikról és megfigyeléseikről közösségben - csapatverseny formájában - szeretnének számot adni.

A verseny tartalma: Az 5-6-7. évfolyam tananyagához kapcsolódó természeti, környezetvédelmi, biológiai alapismeretek. A Fertő-Hanság Nemzeti Park. Az év fája (törékeny fűz) és az év madara (kanalasgém). Általános madár- és élőhelyvédelem. Kányák és ölyvek. Bükkerdők. Terepi munkához szükséges eszközök és kellékek ismerete és használata. Madárhang felismerés (50 faj).

A verseny fordulói:

1. Az iskolai-házi versenyek lebonyolításának határideje: 2008. március 10.
A verseny anyagát az intézmény szaktanára állítja össze.
Javasolt tartalom: ált. iskolai tananyag; az év madara (kanalasgém); madárvédelem; madárhangok.
A területi versenyen iskolánként egy, kivételes esetben két csapat vehet részt
(Abban az esetben, ha a házi versenyen 10-nél több csapat indult, vagy előző évben országos döntős volt csapatuk.)

2. A területi fordulók időpontja: 2008. március 20-án 14 óra
A verseny szakmai anyagát a versenybizottság állítja össze.
A verseny tartalma: a Fertő-Hanság Nemzeti Park értékei...

Folytatás, ill. további információk: http://www.mme.hu/cgi-bin/mmehir.pl?sorszam=414 

és egy korábbi témánkkal (téli etetés) kapcsolatos, továbbgondolásra érdemes információk ugyanazon a MME honlapon:

http://www.mme.hu/cgi-bin/mmehir.pl?sorszam=413 

ÉLETMENTŐ MADÁRETETÉS

KÖSZÖNÖM A VÁLASZT ÉS A SZÁMOMRA HASZNOS INFORMÁCIOT.

Kedves corvi01!

Igazán nem szeretnék "észt osztani", hiszen magam is bizonytalan vagyok. De tudom, hogy az etetésnek vannak hívei és szakavatott ellenzői.

Eszem szerint van abban sok igazság, hogy az etetés miatt lehetőséget kapnak silányabb "vérvonalak", ilyenformán a természetes szelekcióba való beavatkozás lehet hátrányos is egy fajra nézve...

Ez messzire vezet. Ma már senki sem vitatja, hogy a fajok védelmének igazából csak akkor van értelme, ha védjük az ÉLŐHELYEKET. SZÁNDÉKAIM SZERINT EZT A SZEMLÉLETET PRÓBÁLTAM MEGJELENÍTENI A LEXIKONBAN - remélem, sikerült.

Szívem szerint én is teszek ki a fácskáinkra faggyúval gyúrt magvakkal gombócot, és a kanári által kivert léha is tartalmaz még értékeket... A minap például egy 8 egyedes őszapó csapat bóklászott kicsiny kertünkben és én annyira, de annyira örültem nekik!

Azért hiszem, hogy annyira nagy kárt ezzel a beavatkozásommal nem okozok. Valószínűleg sokkal károsabb, ha

feleslegesen járatom a motort,

feleslegesen égetem a villanyt,

mindenféle szagosítókkal öblítem a ruhákat,

hagyom, hogy a rossz tömítés miatt csepegjen a csap,

(hál'Istennek a dohányzásról sikerült leszoknom)...

S jól felfogott érdekből étolajt ki nem öntünk, a hőszigetelésre van gondom, szelektíve gyűjtjük a papírt és a műanyagot.

Sokat lehetne erről beszélni, beszéljünk is!!! hiszen az ember néha rádöbben, hogy vannak generációk, amelyek a motorizált világról sokkal többet tudnak, mint mi, miközben lila gőzük sincs a fotószintézisről.

 

 

 

Rottenbacher Sándor gödi galambász (van papagája is) kérdezte emailban, hogy van-e valami a budapesti csaposról a MADÁRBARÁT-LEXIKONBAN.

FELLAPOZTAM, IME A KIVÁGÁS:

 

budapesti díszgólyás: valószínűleg a török idők óta tenyésztett házigalambunk a keringők fajtacsoportjában.   

A századforduló táján nagyot változott a megítélése, amikor is előtérbe került a kocka alakú fej és a dülledt szem, mint követelmény.

Az is egyértelmű, hogy attól kezdve folyamatosan keresztezték más fajtákkal, így nagy változatosságot mutat.

1911-ben sztenderdizálták budapesti gólyás néven.

Mára követelmény

- a kicsi, kecses, nyúlánk, 45 fokos szögben felfelé álló test;

- az élénk vérmérséklet;

- a sűrű, tömött tollazat;

- a széltében, hosszában azonos fej;

- a magas homlok;

- a dülledt szem szürkéskék írisszel, nagy, sima, hártyás és sötétkék színű szemgyűrűvel;

- a csőr legyen rövid, bennülő, hengeres és tompa;

- a hosszú nyak karcsú és ívelt, a mell domború, a hát kissé megnyúlt;

- a váll előre álló, a szárny a testhez simuló, az evezők a keskeny farkon nyugszanak;

- a bőr az egész testen kékesfekete;

- a láb közepesnél hosszabb, tollatlan és természetesen élénkpiros;

- a karmok színe, mint a csőré, fekete.

Elfogadott szürkésfekete gólyásan és kékben.

 

budapesti fehérszalagos keringő: elfeledett házigalambfajtánk.

 

budapesti magasröptű csapos keringő (Budapester Hochflieger Kranzhalsig): a hannoveri csapos keringővel való keresztezés révén a budapesti magasszállókból kialakított házigalambfajta, amely mind a küllemét, mind a röpmódját és -teljesítményét tekintve is nagyon közel áll a magasszállóhoz.   

Elvárható tőle a gyors röpte, 6-10 evező fehérsége, a mérsékelten emelt mell és az enyhén nyújtott test.

A színváltozatai:

fekete,

kék,

vörös és

sárga.

A kékek fekete szárnypajzsa keskeny.

A farok végén követelmény a fekete pánt. Az Országgyűlés 32/2004. évi határozatával NEMZETI KINCSÜNKKÉ nyilvánított fajta.

 

 

 

 

budapesti magasröptű keringő (Budapester Hochflieger): hazánkban a legismertebb és legelterjedtebb házigalambfajta a középhosszú csőrű keringők alcsoportjában. A XX. sz. elején kezdték kialakítani a Pöltl fivérek

   Helló Madarbarat !

 

...Remélem még a "jó" néven szólítottalak meg, miután az évvégi névadási javaslatok némely gyöngyszemén ( pl.vészmadárbarát ) megakadt a tekintetm :) 

 

...Véletlenűl... idetévedtem, amúgy a " hazai madarasban...."-ban próbálok rossz benyomást kelteni (,de hálistennek nem hagynak :)  )....szóval a vadmadarak etetéséval kapcsolatban lenne pár kérdésem, hozzáfűzésem :

 

Én (is) etetem a madarakat (nem tudom megállni) !

 

...Vajon miért van az, hogy régi idők óta az apróbb (cinegék,tengelicek,vörösbegyek, zöldikék, pintyek-csicsörkék stb.), vagy a nagyobb vadmadarak(varjak, sirályok(!), egyes rigók) telente bevonulnak a nagyobb városokba, falvakba, ill. azok peremeire ???

Azzal -"iskolás szinten"- szokták magyarázni, hogy ugye lefagynak a földek, vizek, stb. , élelemforrásaik a hideg miatt is eredeti élőhelyeiken nagyon leapadnak !

..Ez biztos igaz is !...Csak az a furcsa, hogy már jó pár éve (évtizede), ha teljesen jó az idő s akár huzamosabb ideig "+"- ok vannak, akkor is megjelennek, szinte menetrend szerint !? (itt nem feltétlen a varjakra gondolok, melyek északabbról is jöhetnek)

...Szóval nem lehet, hogy ezek már a génjeikben vannak( mint a költözés), azaz a korábbi tapasztalások és tudás átöröklődése ???...Amikor elindúlnak számítaniuk kell valamire...Vajon mire számítanak amikor az ember közelségét keresik ?....Csak nem arra, hogy körülötte nagyobb "biztonságban" vannak, és jobb táplálékforrások adódnak, s "netán" esetenként még etetik is őket ?!...

...Ha viszont Ők ezt évről- évre ösztönből teszik, akkor náluk ez a "természet rendje"- nem ?...Az egész így működik,...vagy megkockáztatom: így tud már csak működni !? ( az ember kártékony mivoltja miatti élőhelyek folyamatos csökkentése stbstb. miatt, melyről a hazai madaras- topikban rengeteg említést tettem,..más is).

Ilyetképpen akkor mi az amibe az ember az etetés kapcsán beavatkozik.., miután meglehet, hogy Ők pont az ilyesmire számítanak, főleg akkor, ha már 15-20 cm-es a hó ???! Ha jól vettem ki akor az etetésről az ehhez értő körökben is vita van !?

 

...Ha pl. az ember tavasztól őszig 2-hetente levágja a füvet a kertjében, vagy a tanyáján, avval szerintem kissé károsabban avatkozik talán be, mint az etetéssel :)