Egyet én biztosan tudok: Ez a Rizlingszilváni. Persze a a szőlők sava a talaj adottságaitól is függ. Az a vélekedés, és az én tapasztalatom is, hogy a kötöttebb talajokon több sav termelődik, amik persze az érési időszak időjárási körülményei hatására drasztikusan képesek változni.
Én egy olyan témát szeretnék felvetni, ami egyértelműnek látszik, de ha jól körbejárjuk nem biztos, hogy az.
Melyek a savtalan szőlőfajták? (vörös és fehér mindegy)
Természetesen szinte mindegyik fajtából lehet savasat és savtalant "csinálni", de én arra lennék kiváncsi, hogy vannak-e saját tapasztalatok a fórumozók között, nyílván csak a természetes módszereket figyelembe véve.
-Én sem annak vettem, csak gondoltam jobb, ha kicsit megcsócsáljuk a témát.(hihi) Dr. Töröknek - Isten nyugtassa - sem akartam reklámot csinálni, csak Ő gyakorlatiasabb.
Köszönöm mindenkinek a segítséget! A stoppolás miatt ellenőrzöm, hogy szivárog-e (elvileg csak a kilógó részt vágtam le), és biztos ami biztos alapon kap egy kis citromsav oldatot. :)
Ha hiszed, ha nem, a Borászat könyvem legtöbbet átlapozott fejezete a borászati kémia. Sajnos, ott még kicsit más szemléletben írnak a dolgokról (nagyüzem rulez) és azt hiszem, nincs ma igazán jó könyv ebben a témában. (Ha van, ajánljátok!)
Engem kimondottan érdekel a kémiai része a dolognak, és ha megnézed, hogy pl. Lőrincz György miből diplomázott, könnyű lesz kitalálni, hogy vajon miért egyike a legjobb borászainknak.
Egyébként éppen ma beszéltem egy kádár cég vezetőjével, hát ő is elképesztően otthon volt ebben a témában.
Nem gondolom (ha esetleg úgy tűnik akkor elnézést kérek az érintettektől),de azt igen, hogy nem érdekli csak a végeredmény, mint ahogyan engem is. Egyszer már használta valaki a tojást hasonlatként - már nem emlékszem pontosan milyen kontextusban - de úgy gondolom, szerethetem a rántottát attól függetlenül, hogy tudnám hogyan készül. Egyébként tiszteletem azoknak, így Neked is, aki ilyen mélységig ismeri a folyamatokat.
"Ahogyan a bor korosodik tanninjai hosszú polimerláncot képeznek...." Na ezt magyarázd meg - akár magyarul is - a korábbiakban emlegetett kézművesborászoknak. Azt hiszem hasonló helyzetben mondhatta azt a hadifogoly, no meg a kézművesborász, hogy "most ment el a kedvem az egésztől".
"As a wine ages, tannins will form long polymerized chains which come across to a taster as "softer" and less tannic. Oxygen can bind with tannin molecules to make them larger and seem also seem softer on the palate. The winemaking technique of micro-oxygenation and decanting wine use oxygen to partial mimic the effect of aging on tannins."
Zoli, én aligha hiszem, hogy a bor csersavtartalma oxidálódna. Nem hiszem, hogy ne lenne egy raklap más vegyület a borban, ami nem előbb oxidálódik, mint pont a cserzőanyagként ismert csersav. Hogy ne menjünk messzire, ott van rögtön az alkohol, vagy a cukor.
Meg tudnád mondani mi lesz az oxidált csersavból? Milyen vegyület keletkezik, amitől bársonyosabb lesz a tannin?
Azért előfordulhat, hogy a hordóba penész, vagy egyéb disznóság annyira belevette magát, hogy csak a kigyalulás segít. Sanatont még soha nem használtam, Ferig szerint használ - olvasmányaim szerint van olyan, hogy a hordót ki kell gyalulni.
-Lehet, hogy a "stoppolást" húztad ki. Figyeld, hogy nem kezd-e csöpögni. Ha csöpög, és a dagasztás után sem szűnik vissza kell "stoppolni". Nem hiszem, hogy ez a fonal, vagy vatta darab minden baj fő oka. - Az alapos vizes mosás, öblítés elegendő. Ezt addig kell ismételni amíg a kifolyó víz tiszta, színtelen, szagtalan, iható(brrrr) lesz.(hihi)
-Én sem mondtam mást, amikor dr.Törököt citáltam. A spanyolviasz meg a langyos víz régen feltalálódott.(hihi)
Az első ponthoz még hozzá lehetett volna tenni az alábbit:
S + O2 = SO2 32 + 32 = 64 Standard körülmények között ( p=1, T=25°C) éppen V°m =24,5dm3/mol (Avogadro, ugyebár) 5g + 5g = 10g 64 : 24,5 = 10 : x = 3,83 liter kéndioxid gáz keletkezik egy lap elégetésekor
A második ponthoz: -Ne használjunk túl hosszú drótot.(hihi)
A harmadik ponthoz:-Nem tudom a doktor úr hány hordót kénezett le életében.
A negyedik ponthoz:-Meg is írtam, hogy mennyi ami lekötődik.
Az ötödik ponthoz:-Fontosabb a szabad kénessav disszociálódatlan része, ami főképpen a bor savtartalmától függ, mert ez a hatékony. Sokan még azt gondolnák, hogy az a jó, ha sok aldehid van a borban, mert az sok kénessavat köt meg, amiből sok is tud felszabadulni.(hihi)
A hatodik ponthoz:-Teljesen egyetértek, mert szinte kizárólag cseppfolyós kéndioxidot használok.
A Sanatonos kezeléshez a gyártók forgalmazók még Deterzolos kezelést ajánlanak (ami 10 %-os kénsav, H2SO4)) A Sanaton lúg a Detersol sav a kettőből só lesz, amit megint csak lehet mosni. Ugyanez fog történni a citromsavval is, só képződik. Mivel többszöri mosás után valószínűleg több lesz benne a citromsav, mint a maradék lúg, a citromsav fog dominálni.
Ha többször jól kimostad, szerintem mehet bele a kénlap.
Ha mégis bizonytalan lennél a tisztaságában, mielőtt feltöltöd a hordót borral, áldozzál fel néhány litert a borból, öblítstd át azzal a hordót, az öblítést dobd ki, utána mehet bele a tárolandó bor.
Sajnos az enyém sem csigás, ezért amikor a puttonnyal leérek a szőlőből azt a hátamról levéve csak apránként tudom a garatba borítani, hogy ne akadjanak meg a fürtök és még így is néha piszkálni kell. A szomszédomé a csigás igaz hogy motoros is, de az egy klassszissal többet ér, és nem a motor miatt.
A Szanatonos kezelés után, mivel erős lugról van szó, citromsavas oldattal szokás öblíteni afféle közömbösítés gyanánt. Ha soxor és bőven kimostad a Szanaton után, talán elég lehet a lugos kémhatás eltüntetésére.
Köszönöm a választ... így a motoros vagy kézi kérdés a szőlő mennyiség függvényében lenne érdekes, de ha jól veszem ki, akkor a motorossal sem szaporább/gyorsabb, csak nem kell kézzel tekerni.?...
A természetes mikro-ocigenizáció csak fahordóban történik. Sem üvegballonban, sem pedig acéltartályban magától nem fognak a csersavak lekerekedni úgy ahogy egy fahordóban.
Szert tettem egy kis hordóra, melyet a gazdája tüzelőnek szánt, mivel rendszeresen megromlott benne a bora. A hordó egyébként (szemre) jó állapotú, nem dohos, nem penészes. Kezdésnek alaposan kimostam, aztán a Sanaton következett, majd miután elöblítettem, találtam a hordóban két donga közé becsípődve egy fonál darabot (úgy 2-3 cm hosszú volt) véleményem szerint régóta a hordóban lehetett, mert alig tudtam kihúzni (be volt csípődve). Jól gondolom, hogy akár ez is okozhatta a folyamatos romlást (a bacik miatt)? A másik kérdésem az lenne, hogy a Sanatonnal kilúgozott, majd többször tiszta hideg illetve meleg vízzel kimosott hordóval van-e valami fontots teendő mielőtt használhatnám, vegy mehet bele a kénlap? Köszönöm a segítséget!
Köszönöm a választ. Ezek szerint a fahordóhoz képest az acélban lényegesen kevésbé érik? (Ez az első kalandom az acéllal, korábban fahordóval és üvegballonokkal dolgoztam.)
Most volt az első fejtés kb. 2 héttel ezelőtt, ekkor kéneztem le, majd visszament a tartályba és széndioxidot kapott. Színe sötét rubinvörös és tiszta, íze kellemes, de talán még érhetne. Az igazság az, hogy egyik ismerősöm boráról van szó, aki teljesen kezdő de nagyon lelkes, eddig mindent én csináltam helyette. Nem szeretném elszúrni.
