Hát igen, előttünk nem volt 5-10 generáció aki kitapasztalta volna hogy mik muzsikálnak legjobban...szerintem a magyar borászatnak kötelező a folytonos kísérletezés, persze lehetőleg a hagyományos értékeink újrafelfedezése mellett.
Hmm, ez a tőketerhelés terved az 1m2 tenyészterületű tőkékre sokkal nagyobb mint a jelenleg követett 0,5-0,7kg/tő a 3- 4,5m2 (?) területen. Tehát te le tervezel szüretelni ha-ént 70 mázsát; most meg szedtek 20-30mázsát? nem ellentmondás ez? Ilyen mértékű "betakarításnál" nem úsznád meg a tápanyag utánpótlást, nem beszélve a beérési kérdésekről. Bakra gondolnád a 10e tőkét ha-ént? kordonon sztem olyan alacsonyra kéne hagyni a sorok magasságát hogy ne árnyékoljanak ami nagyon a lombfal kárára menne és az meg a cukorgyűjtést befolyásolja. művelést 1 m-es sorközökben hogyan terveznéd? vagy fél méteres tőtáv és 2m-es sorköz?
Érdekes cikket találtam Ráspi-ról a HVg-ben. Az elmult idők szenvedélyes vitáira jól rezonál ez az írás, ezért a linkjét ide rakom, hátha mások is találnak benne megszívlelendőt.
"Amikor azt mondom, hogy nem használok kisegítő anyagokat a borkészítés során, akkor azt sokan sértésnek veszik, pedig én ezt egyáltalán nem szánom annak. Mivel engedélyezett anyagokról van szó, mindenki saját maga dönti el, hogy ezeket használja-e vagy sem. Van, aki terméknek, van, aki vallásnak tekinti a bort. Mi az utóbbihoz soroljuk magunkat. Mindegyiknek megvan a helye a piacon. S remélem, hogy mindannyian azon dolgoznak és dolgozunk, hogy méltó helyére kerüljön a magyar bor úgy, mint külföldön és hazánkban is."
Ja azt kifelejtettem, hogy a négy főfajtával én művelésmód, klón és terhelés szempontból mindenkéépen játszanék, szóval fajtánként 2-3 féle bor készülne.
Ahogy így elnézem úgy 15-20 féle fehérbor lenne évente és ebből már 2-3 évtized alatt csak ki lehetne hozni valami okosságot.
Magaskordon(vásárolt ültetvény, még nem tudtuk átalakítani), és az utóbbi 3 évben 50-70 dkg/tőke volt a terhelés. Későn érlelő a dűlő úgyhogy nálunk ennyire le kellett itt menni a terheléssel, hogy igazán jó legyen a bor, korábban egy kilóval messze nem hozott ilyen érettséget.
Jó játék. Éjszakánként félálomban sokszor lejátszom magamban. Valami ilyesmi lenne:
2,5 ha rajnai rizling 2,5 ha kékfrankos 1 ha kadarka 0,5 ha olaszrizling 0,5 ha hárslevelű 0,5 ha pinot noir 0,5 ha szürkebarát 0,5 ha sárgamuskotály 0,25 ha magyar frankos 0,25 ha furmint 0,25 ha kék bajor 0,25 ha ezerjó 0,25 ha tarcali kék (bár még csak megelőlegezett a bizalom) 0,25 ha hamburgi muskotály
Meg lehet hogy beszorítanék még egy-egy hordónyi chenin blanc-t meg syrah-t.
Mint látszik mindenképpen szeretnék kísérletezni, de azért lenne két meghatározó fajta, az a kettő biztosan kiemelkedne fontosságban. Persze mindez 7-10 ezer tőke/hektár sűrűség és kb 0,7-1 kg/tőke terhelés mellett mellett:)
Ha semmi más nem lenne szempont csak a fajta akkor te miket ültetnél? Mondjuk képzeljük el, hogy van 10ha telepítendő területed és most kezded a telepítést.
Nekünk most termett, nagyon tetszik: hamar érik, zamatos, elegáns, sűrű bort ad, szőlőként volt egy erős zöldalmás jegy benne, nagyon szerettem, borként is bejön, bár olyan kevés lett, hogy egy hordónyi csak úgy jött össze hogy a fele olasz lett. Szóval szívesen telepítenék ezt is, csak hát aanyi minden megelőzi a fontossági sorrendben.
Savtalan fajta egyértelműen pl a bianca. Képes 21-23 cukfokon beérni, ahhoz, hogy jó sava legyen 17-18 cukfokkal le kell szedni! Saját tapasztalat.
Vörösnél pedig a Néro, nem világfajta, sőt csemegének tartják nyilván ,de kitűnő könnyű, gyümölcsös bort ad. 5 éve természetgyógyász méregtelenítésre ajánlotta a napi 2 kg NÉRO szőlőt, amit szerinte Magyarországon szinte lehetelen találni, kikerekedett a szeme amikor mondtam,hogy nálam éppen 2q érik. Minden évben 5 napos szőlő kúrát tart a család napi 2kg néro+2l ásványvíz. Már a barátaim is rákaptak , tényleg ok.!!
korai érésű, hazánkban a közepes termőképességű fajták közé tartozik. Lisztharmatra, peronoszpórára, rothadásra érzékeny. Közepesen fagytűrő. Terhelésre érzékeny, tőkéi a kisebb táperejű talajokon könnyen visszaesnek. Másodtermést nem nevel. Magasművelésre alkalmas, s inkább hosszúmetszést kíván. Bora illatos testes. A hagyományos termesztésben főleg Badacsony vidékén természetes csemegeborokat is adott. Magasműveléssel bora vékonyabb, s gyakran elmarad a nagy fajtáktól.
Főleg Németországban termesztik. Keveset terem, fürtje, bogyói kicsik. Szeptember elején érik, de könnyen rothad. Asztali minőséget ad. Képet sajnos nem tudok szkennelni, de ha megvan (vagy meg tudod szerezni) dr. Csepregi-dr. Zilai: 88 színes oldal a szőlőfajtákról című könyv, abban találsz+egy rövid leírást is a fajtáról
Egyet én biztosan tudok: Ez a Rizlingszilváni. Persze a a szőlők sava a talaj adottságaitól is függ. Az a vélekedés, és az én tapasztalatom is, hogy a kötöttebb talajokon több sav termelődik, amik persze az érési időszak időjárási körülményei hatására drasztikusan képesek változni.
Én egy olyan témát szeretnék felvetni, ami egyértelműnek látszik, de ha jól körbejárjuk nem biztos, hogy az.
Melyek a savtalan szőlőfajták? (vörös és fehér mindegy)
Természetesen szinte mindegyik fajtából lehet savasat és savtalant "csinálni", de én arra lennék kiváncsi, hogy vannak-e saját tapasztalatok a fórumozók között, nyílván csak a természetes módszereket figyelembe véve.
-Én sem annak vettem, csak gondoltam jobb, ha kicsit megcsócsáljuk a témát.(hihi) Dr. Töröknek - Isten nyugtassa - sem akartam reklámot csinálni, csak Ő gyakorlatiasabb.
Köszönöm mindenkinek a segítséget! A stoppolás miatt ellenőrzöm, hogy szivárog-e (elvileg csak a kilógó részt vágtam le), és biztos ami biztos alapon kap egy kis citromsav oldatot. :)
Ha hiszed, ha nem, a Borászat könyvem legtöbbet átlapozott fejezete a borászati kémia. Sajnos, ott még kicsit más szemléletben írnak a dolgokról (nagyüzem rulez) és azt hiszem, nincs ma igazán jó könyv ebben a témában. (Ha van, ajánljátok!)
Engem kimondottan érdekel a kémiai része a dolognak, és ha megnézed, hogy pl. Lőrincz György miből diplomázott, könnyű lesz kitalálni, hogy vajon miért egyike a legjobb borászainknak.
Egyébként éppen ma beszéltem egy kádár cég vezetőjével, hát ő is elképesztően otthon volt ebben a témában.
Nem gondolom (ha esetleg úgy tűnik akkor elnézést kérek az érintettektől),de azt igen, hogy nem érdekli csak a végeredmény, mint ahogyan engem is. Egyszer már használta valaki a tojást hasonlatként - már nem emlékszem pontosan milyen kontextusban - de úgy gondolom, szerethetem a rántottát attól függetlenül, hogy tudnám hogyan készül. Egyébként tiszteletem azoknak, így Neked is, aki ilyen mélységig ismeri a folyamatokat.
