Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Az ivari kétalakúság nem fejlődött ki.
Gömb alakú fészket épít, oldalsó, csőszerű bebúvónyílással.
Az emberrel szemben bizalmas.
Könnyű őket a természetben megfigyelni, s a madárbarát elcsodálkozhat, hogy ez a kevéssé díszes madárka mily kellemesen dalol, még reptében is.
akceleráció: a gyorsulás jelensége a fejlődésben, amely a háziasított állatoknál is megfigyelhető.
Gyorsabban fejlődnek ki, mint a közös ős vadon élő leszármazottjai.
akepa: →keresztcsőrű gyapjasmadár (Loxops coccinea).
akklimatizáció (lat.) meghonosodás: élőlények új környezetben, új biotóphoz történő alkalmazkodása (→adaptáció), amely egyidejűleg a szervezetük koordinált megváltozásával jár.
Az ember tudatos tevékenységgel keresztezéssel, szelekcióval segíti egyes fajok honosítását.
Tulajdonképpen akklimatizációról beszélhetünk, amikor azt tapasztaljuk, hogy az ausztráliai hullámos papagáj a mi klímánkon a szabadban teleltethető v., hogy a berlini állatkert barátpapagájai a szabadban költenek és a gazdák bánatára felkeresik a környékbeli gyümölcsösöket.
Az akklimatizáció gyakran kudarcokkal terhes folyamat. A hazaitól túlságosan eltérő éghajlatról származó állatok honosodása nem is mindig sikerül.
Mindezt az akceleráció végett, mert ha bizonyos ember által tartott fajoknál (talán éppen a roburálószerek vagy csak és csupán a jobb tartási körülmények miatt) a vadon előforduló átlaghoz képest növekedést tapasztalunk, azon nem lehet csodálkozni. Gondoljunk itt arra, hogy embernél is mutatkozik a jelenség. Többszáz évre visszamenőleg évszázadonként mintegy 2 cm növededést valószínűsítenek a kutatók. (És a jelenség felgyorsulni látszik USA - a gyerekek egyre nagyobbak, egyre gyorsabban nőnek)
Az akceleráció a háziasított fajoknál is mutatkozik. Megfontolásra akkor van szükségünk, ha döntési helyzetbe kerülünk: mely "változat" nyerje el a kiállítási díjakat?
A természetben előfordulót akarjuk-e reprodukálni, vagy új célt kitűzve pl. a sztenderd hullámosra adjuk a voksunkat!
Nyilván lesznek akik a természetesre szavaznak, és lesznek, akik ezt másként gondolják.
Hogy hol az igazság? azt az adott ország szervezetének tiszte (demokratikus úton) eldönteni.
Minden esetre a döntésnél érdemes a biológiai szép fogalmát is mérlegelni!
sztenderd v. standard: az írásban rögzített ideáltípus, a faj, fajta, változat küllemére vonatkozó tenyésztői célkitűzés pontos megfogalmazása.
Sőt, a könnyebb, egységesebb értelmezés céljából rajzos ábrákkal is alátámasztott leírás, amely egyértelművé teszi a fajtával, változattal v. fajjal kapcsolatban felállított követelményeket, a szigorúan elvárt fajtabélyegeket és a hibákat is.
A pontosság és az egyértelműség szó szerint értendő. Ezért nem lehet mit kezdeni azzal a "sztenderddel", amely csak szép szavakkal írja le az ideált.
Szép, kecses, hajlott, hosszú, rövid, közepes... Mind, mind olyan szavak, amelyek nem illenek sztenderdbe. Mert sem a szép, sem a kecses nem mond önmagában semmit, hiszen kinek a pap, kinek a... Vagyis tág teret engedne a szubjektívizmusnak.
Pedig éppen, hogy a sztenderddel a cél az objektivítás felé haladni.
Helyettük az a beszédes sztenderd, amelyben - bármilyen fárasztó is, de - fokok, cm-ek, méginkább milliméterek, és rajzos ábrák vannak.
A fotótól is idegenkedjünk! Ti. az ideális, az, amit el kellene érnünk. Ám ami fotózható, az már létezik!
Pontosan ezért szoktak képzőművésszel etalont készíttetni a komoly sztenderdek mellé.
A sztenderdbe foglalt, már említett hibák általában három csoportba vannak sorolva:
kizáró hiba*,
súlyos hiba,
enyhe hiba.
* a díszmadár-tenyésztésben, ill. a kiállítási bírálatok gyakorlatában kizáró okként tudatosult a csonkaság, amit ma már fejlettebb bírálati kultúrával rendelkező országokban nem vesznek szó szerint. Sőt, pl. a balesetből származó ujjhiány, főként tojóknál egyáltalán nem kizáró ok. És, ha belegondolunk, akkor ez minden szempontból így helyes: ti. egy összességében kifogástalan egyedet ostobaság lesöpörni az "asztalról" csak azért, mert egyszer valahová beszorult a lába.
A sztenderd aszerint, hogy milyen körben ismert és elfogadott, lehet
helyi,
nemzeti v.
nemzetközi.
Ebből a szempontból tanulságos a versenypostagalamb sztenderdjének a története.
Már az I. világháború előtt felvetődött a fajta küllemi elbírálásának egységesítése. 1912-ben sikerült kompromisszumok alapján eljutniuk a franciáknak ahhoz a leíráshoz, amelyet az ország valamennyi postagalamb-tenyésztő egyesülete hajlandó volt elfogadni.
Erre Lillében, a Francia Nemzeti Postagalamb-társaságok Szövetsége kongresszusán került sor.
A tervezetet a szövetség északi bizottsága dolgozta ki, 15 pontban foglalták össze az értékelés szempontjait. A munkájuk kényes kérdése volt, hogy sikerül-e összehangolniuk a kiállítási és a sportgalamb egymástól eltérő értékelési szempontjait.
Abból indultak ki, hogy a postagalamb értéke és létalapja a röptetés, s csak azokat a küllemi szempontokat szabad elfogadni, amelyek nem sértik a sportérdeket, a fajta legértékesebb biológiai értékeit.
Hangsúlyozták, hogy a sztenderd nincs kőbe vésve, s HA A GYAKORLAT NEM IGAZOLJA VISSZA, HOGY VALÓBAN SIKERÜLT ÖSSZHANGOT TEREMTENI A BIOLÓGIAI ÉS AZ ESZTÉTIKAI SZEMPONTOK KÖZÖTT, AKKOR GYORS ÉS SÜRGŐS KIIGAZÍTÁSRA LESZ SZÜKSÉG.
A bizottság szándékát a többség átérezte, a céllal azonosult, s az alkotó vita során, 15 pontba foglalva rögzítették az ideáltípust:
milyen legyen
a fej,
a csőr,
az orrviasz,
a szem,
a szemgyűrű,
a nyak és a begy,
a törzs,
a szárny,
a villacsont,
a fartő,
a farok,
a comb és a láb,
a tollazat,
a megjelenés és
a testsúly.
A 100 pontos bírálati rendszerbe illesztve az elméleti pontértékelést az alábbiak szerint határozták meg:
1. Összhang, tollazat és általános minősége 20 pont
2. Hát, derék, villacsontok, hátsó rész 20 pont
3. Mell, izomzat, mellcsont (sternum) 20 pont
4. Szárnyak 20 pont
5. Fej, szem és azok minősége 20 pont
Összesen: 100 pont
A francia sztenderd több, mint 20 évig ellentmondások közepette, de jól szolgálta a tenyésztői, bírálati munkát.
A tapasztalat később azt mutatta, hogy a 15 pontra széttagolt értékelés túlságosan nehézkes, és nem felel meg mindenben a korszerű követelményeknek.
A francia postagalambsport-vezetők akkor felvették a kapcsolatot a világon élenjáró belgákkal, hogy ketten együtt jussanak közös nevezőre. A két nemzet szakértői közös bizottságban korszerűsítették a francia sztenderdet, s megalkották a francia-belga sztenderdet, amely 5 fő szempontra tekintettel határozta meg az ideáltípust.
Ez a sztenderd nemzetközileg ismertté vált, de nem lett alkalmas arra, hogy a nemzetek széles köre el tudja fogadni.
1935-ben a postagalamb olimpián fogalmazták meg az igényt, hogy a francia-belga sztenderd alapján egy nemzetközi bizottság próbálja megalkotni azt a sztenderdet, amely a nemzetek szakértői közös kompromisszumkészséggel el tudnak fogadni.
Három éven át vajúdott a galambászvilág, s csak 1938-ban sikerült megegyezni egy olyan sztenderd-bizottságban, amely végül megalkotta az első nemzetközi postagalamb-sztenderdet.
Ennek az értékelési szempontjai:
1. Szépség, fej, szemek 20 pont
2. Izomzat és testegyensúly 20 pont
3. Csontozat 20 pont
4. Hát és farktő 20 pont
5. Farok és tollazat minősége 20 pont
Összesen: 100 pont
A II. világháború, a világ éles szembenállása nem igazán engedte, hogy ez a sztenderd valóban nemzetközi legyen.
Sőt, már kezdettől sokan bírálták, hogy nagy hangsúlyt kap a szépség, a fej és a szem, holott ezek aligha befolyásolják alapvetően a postagalamb valódi értékét.
Ennek ellenére az 1948-ban létrehozott Nemzetközi Postagalamb Szövetség (London) úgy döntött, hogy mind Lillében, mind az 1951. évi modenai postagalamb olimpián az I. nemzetközi sztenderdet alkalmazzák, s a téma fontosságára való tekintettel a modenai konferencia hatáskörébe utalják a döntést.
A modenai kongresszus létrehozott egy nemzetközi szakemberekből álló sztenderd-bizottságot, amely 1952-ben a következő módosítási javaslatot fogalmazta meg:
1. a szépségre, a fejre és a szemre adható pontszámok összegét 10-re kell csökkenteni, s az így nyert 10 ponttal az izomzatra adható pontok számát kell növelni;
2. a csontozatra adható pontok számát is indokolt csökkenteni 10 ponttal, s a szárnyakhoz kell azt átcsoportosítani.
A javaslatot a koppenhágai Nemzetközi Postagalamb Kongresszus elfogadta. Ez a sztenderd 1967 októberéig volt érvénybe, amikor a nemzetközi szövetség reformbizottsága újabb módosító javaslatot fogalmazott meg, miután a következőre módosult a postagalamb nemzetközi sztenderd:
1. Összbenyomás 10 pont
2. Izomzat, testforma, testegyensúly 30 pont
3. Csontozat, mellcsont, szeméremcsont 15 pont
4. Hát, farok, farokkötés 15 pont
5. Szárny, tollazat és a toll minősége 30 pont
Később bevezették - éppen a postagalamb fő értékeinek védelmében, megelőzendő a formalizmus eluralkodását -, hogy a "szépségversenyeken" csak olyan galamb vehet részt, amely versenyeredményekkel is rendelkezik.
Hímek számára előírták az 1600 díjkilométert 1:5-ös alapon, vagyis, hogy csak az első 20 %-ban és csak 400 km feletti versenyeken elért helyezést lehet figyelembe venni, továbbá az olimpia előtti 2 évben kell az 1600 díjkilométert teljesíteni; tojóktól elvárják, hasonló feltételek mellett az 1200 díjkilométert.
A postagalamb-sztenderd története jól példázza, hogyan válik nemzetközivé egy tenyésztői ideál, s hogyan formálódik, alakul, ésszerű kompromisszumok révén a gyakorlat tükrében.
Mert rögtön tegyük hozzá: a sztenderd a gyarló ember alkotása, s mint ilyen soha nem lehet tökéletes.
Mi több, lehet alapvetően elhibázott, amikor az életidegen szempontok eluralkodása miatt a szomorú következmény - erre is lehetne számos példát felhozni - egy fajta felmorzsolódása, kipusztulása.
Felvetődik a kényes kérdés, hogy okvetlenül kell-e igazodni a nemzetközi sztenderdhez. Ha a sztenderd az előbbiek szerint elhibázott, akkor egyenesen bűn az azáltal felállított követelményeket erőltetni. Inkább vállalni kell a különutasság ódiumát: hogy sok babért nem aratunk, de a fajta biológiai értékeit sikerül megőriznünk, s hosszú távon valószínűleg mi leszünk a nyerők.
A másik eset, amikor pl. egy országban az adott fajta populációja fejletlen, gyenge. Ilyenkor is felvetődik az eltérés igénye, s mindenkor a nemzeti szövetségek, országos egyesületek felelőssége, hogy mennyit engednek a '48-ból.
A haszonállat-tenyésztésben a sztenderd a gyakorlati hasznosság alapján a piaci igényeket maximálisan kiszolgálva állítja fel a fajtával szemben támasztott igényeket, s a tenyésztőket arra ösztönzi, hogy minél gazdaságosabban tartható, értékesíthető változatokat, típusokat teremtsenek.
Az ideál itt nélkülözi leginkább a formalizmust, az egyéni ízlést, a szubjektívizmust.
És itt reagálnak a leggyorsabban az elkövetett hibákat korrigálandó, különben a fajta, a változat iránt megcsappanó igények a termelés lényegét érintve a hasznot ásnák alá.
A díszmadártenyésztésben a domesztikált fajok (fajták) leírását általában a COM nemzetközi-sztenderdek alapján célszerű figyelembe venni, hiszen nemzetközi kiállításokon a COM-sztenderd alapján bírálják a madarakat, s ha attól a nemzeti sztenderd jelentősen eltér, akkor nagy csalódások érhetik a nemzeti bajnokságon jól szereplő versenyzőket. (Már persze, ha az adott országban a tenyésztés áll olyan színvonalon, amely szóhoz engedi jutni tenyésztőit a nemzetközi porondon.)
Még nagyobb baj, hogy igazodás nélkül fennáll a nemzetközi elszigetelődés veszélye, ami nem lehet célja egyetlen madarászközösségnek sem. Így v. úgy, a sztenderd mindig borotvaélen táncol. Egyrészt a mindenkori divat, esetenként a bírálói testület szubjektívizmusa befolyásolja, másrészt a természeti törvények, amelyek megcsúfolása előbb v. utóbb megbosszulja magát.
Lényegét tekintve a sztenderd közmegegyezésen alapul. S ebből a szempontból nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az a sztenderd semmit sem ér, amely nincs bent a tenyésztői köztudatban, s még csak bent lennie sem elég, úgy kell bent lennie, hogy azt a lehető legnagyobb többség elfogadja.
Vannak fajok, amelyeket tartunk, tenyésztünk, de szabályos sztenderdüket egyetlen szervezet se szedte pontokba, írta le, vitatta meg, hirdette ki.
Ezeknél nem lehet más a tenyésztői cél, mint a természetben előforduló alakok reprodukálása. Egyúttal nem lehet más a tenyésztői munka sikerességének a mércéje sem, mint az, hogy a szaporulat mennyire tükrözi a faj átlagát, a természetben előforduló egyedek többségét, mily mértékben jeleníti meg a faji bélyegeket.
Ilyenformán tulajdonképpen a sztenderd hiányára sem lehet hivatkozni, hiszen a sztenderd ez esetben nem lehet más, mint a faj tudományos leírása.
http://members.aol.com/vdtvereine/sv235/index.htm
Csaba barátomtól kaptam egy rövid figyelemfelkeltő jelzést, hogy biztos fog engem is érdekelni Ez biztos téged is érdekel:
http://www.idre.hu/forum/viewtopic.php?t=6
Üdv: Csaba
S mit találok ott? Dobosapa
Bizony hogy érdekel! Elküldve: 2008 Jan. 25, 21:03 Hozzászólás témája: Gratulálok Leonnak. Nagy siker abban az egzotás mezönyben tiszta madarakkal. Nem ok nélkül irom a tiszta szót. Pocsi Béla pedig a király. Egy megszállott madarasz tiszta szívvel. Nem érdeklik egyéni sikerek, ö ezek nélkül a cimek nélkül is világhirü szaktekintély. Megtisztelö hogy ismerhetem. ö ezeket a cimeket minden magyar madarásznak nyerte. Köszönet érte
És nagyon örülök, remélem, most már tényleg megvalósul tapolcai barátom álma vágya: MADÁRPARK-PÓCSI BÉLA
vagy TURÁKÓPARK - PÓCSI BÉLA
És boldog vagyok, hogy 12 évvel ezelőtt Lajkó Laci kíséretében én adhattam át neki a mestertenyésztői címmel járó óriásvázát, meg az oklevelet
S hogy egyértelműbb legyen a dolog, íme a róla szóló szócikk:
Pócsi Béla (1947-): a hazai díszmadártenyésztés egyik nagy alakja, aki az 1990-es években vörösbóbitás turákók eredményes szaporításával írta be nevét a tenyésztők nagykönyvébe. Tapolcai házának udvara hamarosan szűknek bizonyult, minden egyes négyzetméteren papagájkülönlegességek, fácánritkaságok és tragopánok osztoztak.
Aztán tovább bővítette az állományt. Új, más irányba indult el, s 2006-ra már rul-rult, tukánt, fecskeszalakótát, kacagó jancsit, fényseregélyt bülbülöket, kardinális pintyeket, illetve öt fajta turákót és lórikat is tart, tenyészt. Vagyis a maga nemében példátlan, amit produkált.
Hogy fogalmat alkothassunk a dologról, tudnunk kell: naponta csupán gyümölcsből 8 kilót tálal fel a madarainak.
A velük szerzett tapasztalatait készséggel osztja meg az érdeklődőkkel, s közkinccsé tétele érdekében tollat ragadni sem rest. A témában a hazai legnívósabb szakcikkek szerzője, írásain is átjön az a szeretet, amellyel viseltetik a madarak iránt. Egyébként enélkül sikerekre se számíthatott volna! Az általa tartott madarak tekintetében a szeretet és a madarak tisztelete, az irántuk érzett felelősség alapvető fontosságú, mert itt különleges igényű, a tenyésztés szempontjából rendkívül kényes fajokról van szó. Nem véletlen, hogy a maga nemében Pócsi Bélának nincs vetélytársa.
Kár, hogy nagyra törő, de a szakismereti feltételek tekintetében mindenképpen megalapozott tervei - egy Balatonedericsi madárpark kialakítása ügyében - nem sikerült partnereket találnia. 2007-ben felsejlett a lehetőség hogy a tapolcai volt laktanyakomplexum mintegy 10 hektáros területén madár és növényparkot hozhat létre a helyi önkormányzattal együttműködve.
Kiállításokon, bemutatókon nem szívesen töri a madarait, de akinek sikerül megnyernie, az az óriáskígyóira is számíthat.
Preparátorként is elsőrendű.
http://diszmadarak.tar.hu/vörös kardinálisainak egyikemondhatnám azt is, hogy ez itt a reklám helye, de neki aligha kell reklám! Főleg nem olcsó dícsérgetés.
Email-ben küldött érdeklődéséer válaszolva jelzem, hogy a vörösbegyűek pontosan azért kedvenceim, mert nemcsak szépek, hanem szelídek és csendesek is. Persze mint bármely más faj példányai között lehetnek egyénileg eltérő vérmérsékletűek (egyik szívesebben barátkozik az emberrel, a másik bizalmatlanabb). Ha szabadon "csapatban" vannak tartva, akkor nyilván nehezebb velük elhitetni, hogy mi a fajtársaik vagyunk. Magyarán külön tartott madár könnyebben, gyorsabban szelidül. Van egy jelenség, melyet az éhséggel kapcsolatba lehet hozni, az e téren szerzett tapasztalatok is segíthetik az ember munkáját. De sajnos azt kell mondjam, hogy ha nem tartózkodik sokat együtt a madaraival, akkor nagyon nehéz lesz eredményt elérnie. Próbálja őket klf. gyümölcsökkel (és majd nyáron) más-más fűféle kalászkáival kínálni, "lekenyerezni", s kifigyelni, hogy mit szeretnek igazán, s azt a velük való fokozatos beszélgetés közben kézből felkínálni - közben semmi hirtelen mozdulat, semmi ijesztő hanghatás... Gere Géza bácsi az ELTE tanára, kiváló egzotás beszélt nekem először arról, hogy a madarainak az se mindegy, milyen ruhában jelenik meg előttük. Később ezt az én tapasztalataim is visszaigazolták - tehát semmi rikító, s lehetőleg mindig ugyanabban a köpenyben. Ha ért angolul, akkor a http://www.birdtricks.com/training-course website-on még videót is talál a témával kapcsolatban. Sok szerencsét! Líviával ma voltunk egy óriásit kirándulni (Kovács Margit Múzeum, esztergomi Bazilika, Szlovákia), most azokkal az élményekkel van tele, holnap farsangol - nem erőltetem, de tudom, hogy majd egyszer nagy haszát veszi annak, amit a munkájáról Öntől megtudhat. Lengyel Tibor 2141 CSÖMÖR Tinódi u. 5. 28/446-526 madarbarat@invitel.hu http://madarbarat-lexikon.mindenkilapja.hu/ http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9156025?cmd=Article_showArticle&t=9156025
az én egyik hajdani legeredményesebb hímemés egy új színváltozat: fahéj pasztell narancsos
Lengyel Tibor: MADÁRBARÁT-LEXIKONtoronykakas: fácánvadászatnál annak a repülő kakasnak az elnevezése, amely a teljes röpmagasságba felhúzott, s a sebessége cc. 20 m/s (70 km/óra).
A toronykakas rendszerint a vadásztól 30-35 méterre van, tehát még éppen lőtávolban, amikor is a sörétek a vadásztól a vadig az utat 0,125 mp alatt teszik meg. A fácán útja ez alatt (0,125 x 20 =) 2,5 m, s minthogy a fácánkakas cc. 85 cm, így kb. három fácán hosszúságot kell a fácán elé tartani (elé lőni). torpiditás (lat): a melegvérűeknél szokatlan jelenség, mely során a légzésük és a szívműködésük lelassul, a hőmérsékletük lecsökken, s téliálomszerű állapotba kerülnek.
Ilyen merevséggel járó állapotban vészelik át a telet az egyik lappantyúféle, a →téli estifecske példányai. Mutatkozik a jelenség sarlósfecskéken és kolibriknél is. (→estifecskék)
Torreornis: a sármányfélék (másutt pintyfélék) családjának egyik nemzetsége egyetlen fajjal.
inexpectata
: zapata sármány (Zapata Sparrow).
torz: a megszokott, természetestől eltérő, visszataszító külsejű. (→öröklődő rendellenességek)
torzs: a lekaszált fűnek, gabonának a földből előmeredő csonkja.
torzsokos (bar.): a vedlés során kialakuló tollképződményt nevezik torzsoknak.
A torzsokos baromfi nehezen (géppel egyáltalán nem) tisztítható, így torzsokos →májliba nagyüzemi értékesítés szóba sem jöhet.
Az előző (beós) hozzászólásomban sajnos a képaláírás elcsúszott.
A felső kép nem az enyém, Laja a második fotón látható.
Canarynak pedig mutatom, hogy Madárbarát-lexikon
tartalékolás címszavánál a következőeket olvashatjuk:
tartalékkakas: a fácántenyésztésben alkalmaznak a látszólagos szükséglet felett kakasokat.
Ezeket a nyárelejei szaporulat érdekében más körülmények között tartják, mint a termelő tenyészanyagot, s a →kakascsere folyamán veszik igénybe.
tartalékolás: a madarak közül csupán néhány gondol olyasféle tartalékok képzésére, mint aminek pl. a méheknél lehetünk tanúi.
A varjúféléknél, a cinkéknél és a csuszkáknál van erre példa.
A többiek (költözők) leginkább zsír formájában képeznek a hosszú útra energiatartalékot. (→tüzestorkú kolibri)
Érdekességként megemlítjük, hogy a madarak egy csoportja, amelyek ilyen tartalékok (vastag zsírréteg) cipelésére nem képesek másként oldják meg a problémát: szükség szerint (éjszakára) lecsökkentik az alapanyagcseréjüket.
Így viselkednek a kolibrik, a sarlósfecske fiataljai.
Egy estifecskefajnál pedig téli álomszerű pihenést (→torpiditás) is leírtak.
tartaléktojás: érdekes jelenség a kakaduknál, hogy noha a fészekalja rendszerint 2 fiókából áll, a tojók tojnak egy harmadik tojást is.
Ha az első kettőből
És persze érdemes megnézni a téli álom címszót:
téli álom: egyes állatfajoknak jobbára a mérsékelt égöv alatt a téli hónapokban észlelhető, külső és belső feltételek hatására bekövetkező nyugalmi állapota.
Rovarok, kétéltűek, hüllők körében és főként az emlősöknél jellemző. Az alváshoz hasonlatos, de attól lényegesen eltér, többé-kevésbé letargiában nyilvánul meg.
A téli álomban levő állatok nem táplálkoznak, hanem a testükben felhalmozott tápanyagtartalék szolgál a lebontó anyagcsere fenntartására.
A szervezet minden életműködést a minimálisra csökkent. Az anyagcsere az ébrenléti állapotnak mindössze 1-2 %-a. Ehhez hasonlóan járnak el az éjjeli pihenésük során az egyébként a tápanyagban naponta a testsúlyuk kétszeres mennyiségét igénylő kolibrik a vándorlásaik során.
A légzés és a szívműködés ilyenkor rendkívüli módon lelassul. A téli álom az élettani éhezésnek felel meg, de a súlyveszteség kisebb, mint a valódi éhezésnél.
Különös, hogy a téli álomba szenderült állat hőmérséklete is csökken a külső hőmérséklettel együtt, de csak egy küszöbértékig, amelyhez érkezve az állat részére ingerül szolgál: felébred.
A mormota esetében ez a küszöbérték a 4 fok Celsius, sünöknél pedig 2,5 fok. A madarak között is vannak téli álmot alvók: az észak-amerikai lappantyúalakúak. (→torpiditás)
téli estifecske (Phalaenoptilus nuttallii - Common Poorwill): 20 cm nagyságú lappantyúféle Kanada délnyugati részétől Mexikóig.
A kutatók ennél a fajnál a madárvilágban szokatlan jelenséget tapasztaltak. Télen találtak szokatlanul merev példányokat, amelyek testhőmérséklete mélyen a "természetes" alatt volt.
A jelenség (→torpiditás) vizsgálata során kiderült, hogy a téli estifecskénél normális állapot, ha pihenés közben néhány fokkal csökken a hőmérséklete és lelassul az anyagcseréje.
Minél jobban lehűl a környezete, a madárnak annál kisebb lesz az oxigénfogyasztása. Lassan a tartós merevség állapotába jut, s akár 5 fokra is lehűlhet. Ha a környezete melegszik, akkor lassan kezd felengedni, s cc. 15 fokon eléri anyagcseréje a normális szintet.
Ekkor heves remegés mellett felébred, élénken lélegzik és a testhőmérséklete ugrásszerűen melegszik. Hamarosan visszanyeri a vitalitását.
Később kiderült, hogy a jelenség nem egyedülálló, mutatkozik a kolibriknél és a sarlósfecskéknél is. (→estifecskék)
http://en.wikipedia.org/wiki/Common_Poorwill
És erre írom most: Forrás: Schmidt Egon: MADÁRLEXIKON (ANNO KIADÓ, 2000, ISBN 963 375 098 9) „Molnárfecske:…Napokig tartó hűvös, esős, tehát táplálékszegény időben a fiatalok, hasonlóan a sarlósfecske fiataljaihoz, egyfajta dermedt állapotba kerülnek, testhőmérsékletük és anyagcseréjük lecsökken, amivel energiát takarítanak meg. Ilyen esetekben a kirepülés elhúzódhat.”
Valaki kérdezte, hogy nem tudunk-e eladó Anker könyvet (Repülő keresztrejtvény).
Arra talán Geller barátunk válaszolt, hogy egy másik fórumon kínált valaki.
Én is beértem akkor ennyivel, de később eszembe jutott, hogy tulajdonképpen a
MADÁRBARÁT-LEXIKON is számtalan postagalambász kérdéssel foglalkozik, egyebek mellett a kiváló Anker Alfonz munkája is forrásanyagunk, ilymódon ajánlhattam volna a lexikont is.
Vagyis bánom, hogy az alkalmat elszalasztva erről nem esett szó.
A tavaly tavaszra beígért villamosítás még most sem jutott el a telkünkre (ezért is veszítettem pár potanciális vevőt:( ).
Vagyis annyi volt a feladatom, hogy töltsek a tó vízszintjén ( két-két és fél méter mély vízből nem szedegeti ki a halat a gázlómadár, amit meg a parton összegyűjt az váljon egészségére), de mivel nem volt mivel működtetnem az elektromos szivattyút, a robbanómotoros technikák meg "varázsütésre" megadták magukat, így elkerülhetetlen volt mészárlás (amit én olyan sorsszerűségnek fogtam fel, "habnak" az egyébként sem túl sikeres tavalyi évünk tortáján)
ó-angol viador v. harcos tyúk (Altenglische Kämpfer): →angol viador ó-angol törpe harcos: a házityúknak az ó-angol viadorból, vagyis az eredeti angol viadorból Angliában bantamizált változata.
Mindenben megegyezik a kiindulási alappal, de annál sokkal kisebb. Miniatűrizált viador.
A kakas kifejlett korában max. 0,75 kg (csüdátmérő 12 mm); a tyúk 0,65 kg (csüd: 11 mm).
Az évi tojáshozam alig éri el a 30-at, átlagsúly 25-30 g. A tojások színe sárga.
Rengeteg színváltozatban elismert:
fekete, fehér és kék egyszínű;
arany- és ezüstnyakú, ezüstnyakú narancs háttollazattal;
búzaszínű, tarka, fekete fehér pettyekkel;
kékarany, barnamellű, nyírfaszínű, kékpiros, kékezüst és pirosfoltos.
Oates-fekete fácán (Gennaeus leucomelanos oatesi - Oates-Fasan): a →fekete fácán v. nepáli fácán alfaja. Areájának centruma Burma, s az élőhelyei részben találkoznak a William-fácán és a feketemellű fácán élőhelyeivel.
A kakas kontya és test alja fekete. A mell vékony fehérrel finoman csíkozott. A hát alul és a fartájék kissé fehéres.
A farktollak (275-300 mm) középen fehéres izabell színűek és feketével díszítettek. A szárnyhossz 205-295 mm.
A csőr sárgászöld fekete orommal. Az írisz sárgásbarna. A láb egyedenként nagyon eltérő lehet a zöldestől a barnáig.
A tojók a csíkosfácán és a feketemellű fácán tojói köztesalakjaként mutatkoznak. Vöröses barna testaljjal, a mellrészen keskeny izabell csíkokkal díszítettek. A farok (201-234 mm) vörösesbarna, sötétbarna v. fekete gyűrűkkel díszítve.
oázis: termékeny terület, esetleg település valamely sivatagban. Rendszerint kút v. forrás környékén alakul ki.
oberlausitzi lúd: a házi lúd egyik régebbi, szürke tollazatú és jól kotló fajtája.
Közepes testnagyság jellemzi.
Obi Kapuzenlori (ném.): malukui →csuklyás lóri (Eos squamata obiensis).
obligát megbetegítő: vannak mikroorganizmusok, amelyek szemben a→fakultatív megbetegítőkkel, minden körülmények között megbetegítik a szervezetet, ha csak nem kap külső segítséget v. benne magában nem alakult ki immunitás.
Ilyen patogén közismert kórokozó a madaraknál a →paramyxovírus, a →salmonellosis (paratífusz), a →tuberculosis és egyebek mellett a →galambhimlő.
obsztipáció (lat.): →székrekedés.
Óceánia: a Csendes-óceán irdatlan vízfelületét számtalan kisebb
Kedves szomszédom, barátom Pap Gábor, aki segített a MADÁRBARÁT-LEXIKON levelezését portugál nyelven bonyolítani és a Madárbarát-kert mozgalom lelkes híve, felhívta figyelmemet egy nagyon szép honlapra, ahol szintén van madaras topic:
OH, ha figyelmesebb lettél volna, akkor G. Imre módszerével megóvhattad volna a halállományt!
Neki a Szeged külvárosában levő kertjét támadta meg egy kócsag, s az ottani halastavát próbálta megdézsmálni. Permetező locsolóval tudta leszoktatni az aranyhalak pusztításáról - de hiszen te is itt voltál júl. 22-én, amikor erről beszámolt, már ha nem olvastad itt a fórumon az örömhírt.
Már, ha emlékszel. Közben a kis csajszik pancsoltak.
Milyen jó is most visszaemlékezni arra, hogy milyen jó meleg volt akkor!
Üdvözlet! Úgy nézem a műszaki dolgokra jóval nagyobb rálátása van mint nekem..... (márcsak azért is mert mondhatnám hogy műszaki analfabéta vagyok) Már csak azt nem értem hogy akkor mégis miért gondolja úgy a dolgokat ahogy leírta. Hiszen ha jól értelmeztem nagyon tisztában van a szennyező forrásokkal és azok mértékével.(mértéken a szennyezés mennyiségét és minőségét is értem) Felhozta példának pl atomerőművet is. Ok hogy az urán bányászatával is környezeti kárt okozunk, de a szén és olaj bányászatával szintén. Viszont lehet hogy az én információim hiányosak, de úgy tudom hogy innentől kezdve az atomenergia már nem szennyez oly mértékben mint a szén és olaj. Az atomhulladék tárolása ha megoldott onnan kezdve gyakorlatilag nincs káros kibocsátása az erőműnek. (normál esetben) Ugyanakkor ez a szén-, olaj -vagy gáz esetében nem mondható el. Szélerőművekről szintén hallani kedvezőtlen dolgokat, akárcsak a naperőművekről, mégis véleményem szerint kisebb a szennyezés mértéke mint olajjal szénnel és gázzal működő erőműveknek. Ugyan ez igaz lehet vízierőművekre is, csak annyi kikötéssel hogy ne a megalománia legyen a szempont az építésüknél. (ugyebár ebben az esetben komoly problémák léphetnek fel.)
Megtisztelt kimeritő (jó értelemben), precíz, szinte tudományos szintű hozzászólásával...és őszintén szólva én számítottam is erre, ill. egy ilyen típusú véleményre, hozzászólásra,..miután szerény műszaki végtettségemnél fogva én csupán műkedvelőnek és érdeklődőnek számítok e témában !
Az első részben egyedüli fő célom az volt a "Globális ökológiai katasztrófaelmélet"-tel kapcsolatban, hogy azarányokra nyomatékosan felhívjam a figyelmet ! Az arányokra, melyek a természet olykor, vagy folyamatosan romboló és változtató
erejében nyilvánúl meg, s szerintem összemérhetetlen az emberi tevékenységgel !
...Ha nem így lenne, akkor alkalmasak lennénk akár a "mindenható"szerepét betölteni, s kozmikus változtatások megtételére is lehetőségünk lenne,...de szerencsére ez nincs így, és nagyon úgy néz ki, hogy nekünk"csak"a földi élet jutott, s csak ot garázdálkodhatunk (még a Biblia szerint is) kedvünkre . Ide nem keverném bele azt a pár űrrepülőgépet, szerencsés vagy szerencsétlenűl járt űrhajókat, mellyek szerepe az információhoz-jutáson kívűl, max. az emberi technika nagyhatalmak-közti fitogtatása és a hiúság legyezgetése .
...Higgye el..azért tisztá voltam a repülőgépek, gépjárművek horribilis üzemanyagfelhasználásával, tisztában vagyok nagyjából az erőművek, atomreaktorok hatalmas víz és egyébb energiaigényével, s mégis...mikor arra gondolok, hogy egy kb. 1,5 km átmérőjű üstökös, vagy meteorit földközelsége miatt pánikhangulat alakúl ki, s kontinensek azonnali pusztúlását lebegtetik,..valahogy eltörpűlnek "fenti" dolgok !!!
Az Arizona-kráter átmérője 11 km !.., mellyet egy kb. 9 km-es nagyságú meteorit okozott !...Az sem lehetett semmi,..igaz, hogy pár millió évvel ezelőtt történt ! Az ehhez hasonló vagy kisebb meteoritok száma legalább több tucat !!!
Itt azért nem bírom megállni, hogy fel-ne vessem, hogy az őshüllők kipusztulásánál nem igazán az ember volt jelen, s mégis letüntek ! A szibériai mamutok ezrei olyan hirtelen pusztúltak el, hogy némelyiknek még szájában maradt a"falat"...stb.
Azt végképp nem feszegetném, hogy volt azért a földön egy-két igencsak magasan fejlett civilizáció, mellyeknek hirtelen eltünését, de még felbukkanását sem nagyon tisztázták !
Ezeket azért említettem, mert lenne azért jócskán mástól is félni valónk a "Globális ökológiai katasztrófaelmélet"-en kívűl is !!!
Visszatérva az ember szerepe szerintem is nagy, de nem meghatározó és szinte minden fórumon túl van hangsúlyozva !!!
..Tudja az az érzésem sokszor, hogy e-mögött nincs -e komoly üzleti érdek ???
Pár példa :
1.)...Szereljünk katalizátorokat autóinkra, hogy tiszább legyen levegőnk..! OK !
a.) A katalizátorok legyártásához kellenek gyártók, üzemek óriási anyag, energia és helyszükséglettel !!!...mellyekkel továbbrombolják a természetet !
b.) A katalizátort, mint veszélyes hulladékot, tárolni, szállítani, s majd megsemmisíteni kell..mi módon, hol ???
2.) ...Hulladékégetés..! OK !
a.) Az égéstermékek óriási CO2, CO, és H2O meg a többi kristályos " kemikália"(oxidok., szulfátok, nitrátok stb.)..fentiek mind a levegőbe, töbi a talajba !?
b.) Mindez milliárdos beruházást igényel, mely pénz előteremtése kérdéses üzletágak működtetését vonhatja magával, mellyek"uram bocsáss"-lehetnek akár környezetkárosítók !!?
3.) ...Halonnal oltás megszüntetése..! OK !..Viszont akkor másból több kell (sokkal több), mert -ahogy Ön is mondja- kevésbé hatékonyak,..és ezek főleg a nemes gázok lehetnek ( pl. a repülőkben), miután CO2-vel vagy porral nem lehet akármit és akármikor oltani !!! A nemesgázok előállításához ugyancsak óriási költségek, energiák,hely stb. szükségesek !!!..S a többlet CO2-mennyisége se"kutya"!!!
Végezetűl elmondanám, hogy nem szeretnék további ehhez hasonló témájú felvetéseket tenni, sem számadatokkal bombázi (noha egy két helyen azért tudtam volna) a kedves "topikjáró"kollégákat, mivel e topik alaptémaköre a MADÁRBARÁT LEXIKON, és rajta keresztűl főleg ami a madárkákhoz közvetlenebbűl kapcsolódik .
Ez már megvan úgy másfél éve. Nem nagy, csak olyan 400m2, de ha nem sikerül eladnom a telket (mert, ugye koncepció és telephelyváltás is tervben van), akkor arra elég lesz, hogy a reggeli potykám kikerüljön belőle, persze újratelepítés után(a papagájos fórumon sírtam el a nyáron, hogy egy szürkegém, az egész halállományt legyilkolászta, ez is közre játszott, hogy elkezdtem a telket árulni).
És még mielőtt bárki azt hinné, hogy csak madárfaj(ta) leírások volnának a lexikonban, azok figyelmébe egy másik kivágás:
Lengyel Tibor: MADÁRBARÁT-LEXIKON:
... Ennek ellenére gyakori a 2 fészekalj.
Védett, az eszmei értéke: 10 000 Ft.
(→sárgafejű bakcsó; →kanalascsőrű bakcsó)
Bakewell, Robert (ejtsd: békuel; 1725-95): angol mezőgazdász, állattenyésztő, akit az állattenyésztés atyjaként kell tisztelnünk. Tudniillik a tenyészkiválasztás elveinek megfogalmazásával és az e téren elért eredményeivel a modern állattenyésztési eljárások megalapozója.
A fajták keresztezéséhez felhasznált állatoknak a kitűzött célok szerinti, gondos és megfelelő kiválasztásával kiváló tenyészállatokat, új fajtákat állított elő. Az általa létrehozott új fajták legfőbb előnyei közé a gyors fejlődés és az előnyös testalkat egyaránt hozzá tartozik
Főként a ló, a juh- és a szarvasmarha fajtanemesítésében végzett úttörő munkát. (Fotó forrása: www.ans.iastate.edu/ )
baktericidia (gör. pálcika és lat. öl szóból): olyan fizikai, kémiai v. biológiai hatás, amely a baktériumokat elpusztítja. Pl.: →fertőtlenítőszerek
bakteriofág (gör. pálcika+eszik szóból): a vírusok csoportjába tartozó parányi lények, a baktériumok parazitái.
Csak a baktériumokon tudnak megélni és szaporodni. Megtámadják, megbetegítik és feloldják a baktériumokat.
bakteriolízis: fajlagos ellenanyaggal érzékennyé tett baktériumok feloldódása a friss vérsavóban jelen levő fehérje természetű anyag hatására.
bakteriológia: a mikrobiológia baktériumokkal foglalkozó ága.
bakteriosztatikus: olyan felület, amelyen a baktériumok megtelepedése és szaporodása korlátozott, vagyis baktériumtaszító hatású.
A vizsgálatok tanúsága szerint ilyen a lenolajkencével kezelt fafelület, a lúgos kémhatású friss vakolat és az oligodinámiás hatású horgany, ill. réz.
baktériumok, mikrobák (Bacteria): az élővilág legegyszerűbb, változatos alakú (az ábra forrása: http://lockwoodwebs.com/composting), de minden valószínűség szerint nem a legősibb, egysejtű, csak mikroszkóppal vizsgálható szervezetei. Az élővilág 3 nagy csoportja közül - Monerák néven - ezek és az ún. kék-zöld algák képezik az egyiket.
Sokkal nagyobbak, mint a vírusok és a rickettsiák, a méretük 0,1-10 mikrométer hossz és 1 mikrométer átmérő között határozható meg. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy cc. 50 baktérium fed el egyetlen vörösvérsejtet.
A köznyelvben általában az eubaktériumokat értik e kifejezés alatt.
A súlyúk olyan kicsi, hogy hozzávetőleg egymilliárd baktérium tesz ki 1 mg-ot.
A sejtjeiken nem látható a felsőbbrendűekre jellemző szerkezet, sejtmagjuk sincs. ...
(ÉS ZÁRÓJELES MEGJEGYZÉSKÉNT HADD EMLÍTSEM EGY VÁGYAM, HOGY ESETLEG
HÉRI MÓNIKA,
aki ismeri a lexikont, s jó véleménnyel van a munkáról, esetleg fog segíteni a mikrobiológiai témakörök fotóanyagának gazdagításában! Merthogy mikrobiológus. Természetesen valamennyiünk érdekében.)
(van ugye a postagalambászat, a díszgalambászat... aztán külön kasztban az egzotikus galambokat tenyésztők csapata - nos, az általuk kedvelt legismertebb faj) valamit!
Lengyel Tibor: Madárbarát-lexikon (kivágás):
kacagó gerle (Streptopelia roseogrisea v. risoria - Lachtaube - African Collared Doves): 26-33 cm háziasított madár, a balkáni gerle rokonfaja. Rendszertanilag a galambfélék családjában a kis gerlék között van a helye. (A hollandok kiállítási gyakorlatában 7 mm-es gyűrűvel a kívánatos nagysága: 23 cm.)
A balkáni gerlénél világosabb tollazatú madár, melyet leginkább a vihogó, kacagásszerű - hi-hi-hi, gu-guruuuuh, gu-guruuuuh - burukkolása miatt tartanak.
Sokszor egészen kis kalitban is jól érzi magát. Őseinek leszármazottjai a szabad természetben az észak-afrikai Arábiában és Szomáliában élnek. Említést érdemel, hogy a háziasított alak elvadult példányai Los-Angeles környékén a szabadban szaporodnak.
A vadon élők az eredeti költőhelyen január és június között fészkelnek.
A tollazat a fejen és az álltól lefelé rózsaszínes halványszürke.
A nyak hátulsó oldalán egy fekete fél gyűrűt fehéres udvar vesz körül.
A hát, a szárnyfedők és a farok pasztellszínű világosbarna. A nagy evezők sötétbarnák. A csőr feketésbarna. A láb és a szem piros.
Tehát nagyon hasonlít a balkáni gerléhez, de itt a has fehér!
Ismeretes
az albínó és
a tarka
változata is.
A szárnyhossz 152-171 mm. A farok 130 mm. A testsúly 112-115 g körüli.
A hím és a tojó csaknem egyforma.
A tojó tollazata matt, s a gallér teljesen elmosódott. A lába kevésbé piros. A méreteit tekintve kisebb, a fej gömbölyded, ám a laikus gyakran rá van utalva a hím és a tojó hangja közötti különbözőségre.
Felváltva kotlanak, 14-18 napig.
A háziasított változat kedvezőkörülmények között évente 4-5 alkalommal költ, fészekaljanként 2-2 fehér tojást (29x23 mm) rak.
Roppantul igénytelen, és rendkívül szapora. Megbízható források szerint egy pár évente 10-14 fiókát is felnevel. A fiatalok 8 hetes korukra vedlenek ki. Wolters említi, hogy egy fogságban 19 évet megélt kacagó gerléről van tudomása. Mások szerint is akár 18-25 évig élhetnek.
Könnyen szelídülnek, kézre szoktathatók.
A táplálékuk: díszpintykeverék, búza és kevéske kendermag, továbbá zöldeleség.
Meg kell említeni, hogy miközben a szakkönyvek a házigalambbal való párosításának lehetőségéről borúlátóan nyilatkoznak, azonközben a budapesti Pásztor László sikeres keresztezésekről számolt be. A hímek rendszerint a budapesti magasröptű fajtából kerültek ki, s örökítették a sötét tollazatot.
A hibrideken minden kétséget kizáróan megjelent a kacagó gerle sötét nyakörve, s a tenyésztő tetszetős madarakat mutatott be a Természet csodái címmel a TIT Stúdió fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású kiállításon.
Az F2 és az F3 nemzedék bíztató jelként volt értékelhető az új fajta kialakítására tett kísérletben.
http://www.ter.nl/vhm_abc/content/Dieren/vogels/images/lachduif.jpg
http://members.a1.net/landsi/kacagójancsi: →óriás halción (Dacelo novaeguineae v. gigas).
És akkor most nézzünk a lexikonból egy díszbaromfifélét!
LENGYEL TIBOR: Madárbarát-lexikon:
dán tyúk: Dániában kitenyésztett, közepes nagyságú, egyszerű fűrésztarajos házityúkfajta. Mindkét ivar terjedelmes farokkal, nemes testtartással, nagy fehér fülfoltokkal – tulajdonképpen a bankiva ősöket idézi, de azoknál sokkal nagyobb.
A hím a hosszú, fémfényű farktollakkal és a meredek, erőteljes nyakkal, a határozottan kidülledő mellel a baromfiudvar tekintélyes lakója, s kiváló húsformákat mutat. A láb és a csőr itt kékesszürke, s a hímre jellemző a kékes fémfényű szárnytükör.
A kakas testtömege 2 kg, a tyúk se sokkal könnyebb (1,75 kg), noha annak látszik.
A fajta jellemzően nyugodt vérmérsékletű.
Méreteihez képest nagy (55-60 g) tojásokat termel. Számos színváltozatban tenyésztik, s a fajta rajongóinak klubja (Specialklubben for Danske Landhøns –
http://www.danskelandhoens.dk/klubben.htm) mint nemzeti büszkeséget óvja.
Rá hajaz a másik dán házityúk, a barna luttetyúk. Kettejük között a legszembetűnőbb különbség, hogy utóbbinak a lába sokkal rövidebb, s mert valamelyest termetesebb (a kakas 2,25 kg), olyan, mintha gurulna v. a hasán csúszna a fűben.
Mind a dán landhönsnek mind a lutténak ismeretes a bantamizált változata (Danske dværg-landhøns és Lutte - dværge), amikoris a kakas max. 800 g, a tyúk pedig mindössze 700 g lehet. Fotó: Sincerely Niels Sloth, PhD. - http://www.Biopix.dkDán Madártani Egyesület (Dansk Ornitologisk Forening - DOF): az MME dániai partnerszervezete a BirdLife-ban.
1906-ban alapították, 10 000 taggal működik. Elnöke Christian Hjorth.
Tájékoztató kiadványa a Fugle.
Kedves corvi01! Tudom hogy a hozzászólása nem nekem szólt, sőt talán nem is a “nagy érdeműnek”, hisz ott van mindjárt az elején a megszólítás. Mégis, engedje meg hogy tegyek a gondolataival szemben egy-két észrevételt!
“Ha az ember űrtávolból, elég messziről vissza-lenéz mondjuk a Föld-re,..az a benyomása, hogy tulajdonképpen Ott egyensúly lehet !”
Valahogy úgy. Olyan harmonikus nyugodtságot áraszt a kép. Csak azt azért ne felejtsük el hogy ha mondjuk olyan részét látjuk ahol egy nagyobbacska vihar tombol akkor már kicsit más a kép . Ugyancsak más a kép ha akár milyen távolból bármelyik nagyvárosra ráközelítünk. Nem kell tízmilliós városokra gondolni, elég csak Budapest méretűt megnézni. Ha mindenáron nagyobb várost akarunk megnézni akkor még meglepőbb lesz a dolog. A város felett elterülő szmogra gondolok....
“Az anyagok, energiák, bioszszférák minden bizonnyal valamilyen egyensúlyban kell legyenek egymással !?”
Apró javítás. Bioszférát nem kell többes számban írni, hisz belőle egy van. A Bioszféra maga az élet tere. Pontosabb definíciók megtalálhatók itt: http://www.kfk.hu/kornyezet/tsld002.htm és itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bioszféra (Meg ezen kívül egy csomó más helyen. Nemcsak a neten, hanem a témával foglalkozó nyomtatott irodalomban is.)
“Én egy kicsit (ezért-is??!), szkeptikus vagyok a sokat ragozott "Globális ökológiai katasztrófaelmélet"-ekkel szemben .Változások biztos, hogy mérhetőkek is, de az, hogy az ember okozta volna, ezzel kapcs. nekem...kételyeim vannak !!! (lehet,hogy csak nekem ???)”
Az a baj hogy nem csak Önnek hanem sok más embernek is…..
”..Az ember csak azokat az energiákat tudja felszabadítani, amik eleve adottak globuszunkon, s azok, évmilliárdok óta valamilyen anyag-energia egyensúlyban kellett- hogy legyenek önmagukkal- s később az emberrel is-, mert különben már nem létezne !!! Nyilván lassú, alattomos változásokon átment, átmegyünk, de ebben az ember szerepét nem döntőnek látom !...Mind ezért az embert okolni ahhoz hasonlít, mintha az ember a saját hajánál fogva próbálná magát felemelni a földről ! :)”
Az ember valóban azokat az energiákat tudja csak felszabadítani amik eleve adottak. Viszont azt nem szabad elfelejteni hogy az az energia – (mármint ami eleve adott) – az pár száz millió év alatt jutott el a Földig (napsugárzás)* és került felhasználásra a növények által (fotoszintzis), majd a növények által hasznosított energiát hasznosították az állatok a táplálkozásuk során (elsődleges fogyasztók vagy primer konzumensek), majd az ő energiájukat pedig az őket elfogyasztó állatok (másodlagos fogyasztók vagy secunder konzumensek), és az elpusztult állatokat és növényeket amit nem a konzumensek hasznosítottak azt a lebontó/reducens szervezetek. Nem szabad elfelejteni hogy az a hatalmas mennyiségű fosszilis energiahordozó amit eddig elhasználtunk és ezután szándékozunk elhasználni az mind a napsugárzásból származó energiát tárolja. (Mégegyszer mondom, ez az energia pár száz millió év alatt került felhasználásra majd “raktározásra”). Ehhez képest ennek az energiának a kiaknázása és ember által történő felhasználása viszont alig több mint száz év alatt zajlott/zajlik le. MAGYARUL: AZ ÖN ÁLTAL EMLÍTETT EGYENSÚLY AZ ANYAG ÉS ENERGIA VALAMINT AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG KÖZÖTT NEM IGAZÁN LÉTEZIK.
“...Csak a Krakatau-nevü vulkán 1-2 nap leforgása alatt olyan gigantikus energiafelszabadítást, évtizedekre kiható klímaváltozásokat, földrészeltolódásokat, por- hamu és kozmikus-szintű üledéktömeget okozott, mint az USA 15-20 éves összenergiakitermelése és felhasználása együtvéve !!! ...És hány vulkán működik földünkön ???...és mennyi kozmikus por és meteorit érkezik földünkre óránként ?!!!( tudomásom szerint több ezer tonna !!!) ...Akkor mit akarunk mi a kis aeroszolos üvegeinkkel, müanyag zacskóinkkal, benzines-nem benzines autóinkkal, repülőinkkel stb. ?!..Persze nyilván ez is számít, hosszú évszázadokon keresztűl mérvadó lehet, de " főbűnös" okoknak szerintem ez édeskevés !”
Persze van igazság a vulkánokban is. Csakhogy ha jól látom nincs tisztában egy-két dologgal, pl repülőgépek fogyasztása, gépkocsik szennyezése stb. Nézzen csak utána hány tonna üzemanyagot éget el egyetlen repülőgép egyetlen repülés során, mondjuk míg átkel az Atlanti-óceán felett. Ez csak egy repülőgép, de gondoljon bele abba hogy mennyi közlekedik folyamatosan. Gondoljon arra hogy tavaly a B betűs repülőgépgyár 1200 darab új repülőgépet adott el. Azt sem árt tudni hogy ezek közül amik nem magán célokat szolgálnak azok csak addig vannak a földön amíg szervizelik őket vagy utasok ki-be szállnak. Ennél többet pihenést nem nagyon engedhetnek meg nekik a gazdáik, hisz rengeteg pénzbe kerültek és az árukat ki kell termelniük, csakúgy mint a repülő- és karbantartó személyek munkabérét is. Ha úgy gondolja hogy az autók által okozott szennyezések sem számítanak, javaslom próbálja meg a következőt: fogjon egy tömlőt, a tömlő egyik végére tegyen egy nagy légmentesen záródó zsákot, a másikra pedig egy akkora tölcsért amit egy személygépkosci kipufogócsövére rá tud tenni. Ezután kérjen meg valakit hogy indítsa el az autót, miközben Ön (vagy valaki más) odafogja a tölcsért a kipufogó csőhöz. Valószínűleg meg fog döbbenni hogy milyen nagy mennyiségű égésterméket milyen rövid idő alatt bocsát ki az autó. Nem tűnik soknak ha azt mondja valaki hogy 6L/100km a fogyasztása az autónak, de mikor ezt a “kísérletet” elvégzi valaki és belegondol hogy az a térfogatú gáz kijött az autóból annyi idő alatt, és az mind szennyező anyag akkor valószínűleg egy picit mindenki elgondolkodik. Az “aeroszolos üvegekről” meg “egyéb apróságokról” pedig annyit hogy valószínűleg ugyan olyan vagy még inkább károsak mint a gépjárművek. Az ózont károsító hatásuk valószínűleg nem gyíkpisi ha egyszer már a hűtőkben sem freont használnak. Sőt továbbmegyek: régen voltak a halonos tűzoltó készülékek. Jelenleg be vannak tiltva az ózont károsító hatásuk miatt. Jelenleg használt összes gázos tűzoltó készülék hatásfoka elmarad a halonostól, mégsem engedélyezett azoknak a használata. Pedig a tűzoltás szintén nem szórakozás.
Az első gondolatához röviden ennyi. A másodikból azért nem idézek mert abban viszont nagy igazságot feszeget. Eegészen addig a szóig hogy “vegyszerezhetnek”. Amit viszont a vadászatról írt az más tészta. Az nem egészen úgy van. Valószínűsítem hogy Ön nem a vadászatra gondolt hanem ezt a szép tevékenységet besározó puskát hordó mészárosok által végzett – számukra - szórakozásra. Pedig a kettő NEM UGYAN AZ!
A végére egy kis megjegyzés a * -al jelölt szóhoz: Szóval napsugárzásról annyit hogy a földfelszín és a légkör fizikai folyamatainak, de az életfolyamatoknak is egyedüli energiaforrása a Nap. A napsugárzás a nap belsejében, 20-50 millió fokon és nagyon nagy nyomáson lejátszódó atommagfúziós folyamatok eredménye, melynek következtében a Nap felszíni átlagos hőmérséklete - (okos emberek szerint) – kb 6100 K. A Napból kisugárzott energia csaknem változatlan spektrális összetételben teszi meg azt a kb 150 millió km-es távolságot, amely a Föld pályájának átlagos távolsága a Naptól. A légkör külső határára érkező elektromágneses sugárzás 99%-át a 170-400 nm hullámhosszúságú sugarak teszik ki. A Nap elektromágneses sugárzásásnak erősségét a napállandó (szoláris konstans) fejezi ki, amely a közepes Nap-Föld távolság esetén a légkör külső határán a sugárzásra merőleges egységnyi keresztmetszeten időegyszég alatt áthaladó energia mennyiségét jelenti. Ez nem fizikai állandó, mert a Nap változó fényű csillag. A sugárzás erősségének a napfolt tevékenységből, a Föld csillagászati helyzetéből adódó változása azonban oly kis mértékű (1-2%), hogy értékét állandónak tekinthetjük.
Üdv: karel
u.i.:
Ja, még egy észrevétel egy korábbi hozzászólásából:
“…a fajok szerintem nem tudnak, nem lehetnek "Űber"-tiszták !” ez értelmezhetetlen önmagában is és az adott szövegkörnyezetben is. Élőhelyükön az egyes fajok igenis “über tiszták”. Ez alól – arányaiban - minimális mennyiség képez csak kivételt. Viszont ez többnyire! nem az emberi tevékenység hatása. Hiszen a kecskebéka sem emberi tevékenység hatására jött létre. Viszont mégegyszer mondom, EZEK KIVÉTELEK!!!!!!! A hibridekkel – arányaiban nagy számban - zárt “tenyészetekben” találkozhatunk, nem pedig a természetben.
Megtiszteltél személyeddel kpcsolatos infok őszinte, közvetlen "feltárásával" !
..Én sem vagyok már "mai gyerek", szüleim sajnos már nem élnek, két hugom van,..ezen túl nejem s két szép kamasz leányom között rontom otthon a levegőt :)
Lenne ezeken kívűl két fura vízióm, ha nem untatlak túlságosan ?!
1.)...Ha az ember űrtávolból, elég messziről vissza-lenéz mondjuk a Föld-re,..az a benyomása, hogy tulajdonképpen Ott egyensúly lehet ! Az anyagok, energiák, bioszszférák minden bizonnyal valamilyen egyensúlyban kell legyenek egymással !?
Én egy kicsit (ezért-is??!), szkeptikus vagyok a sokat ragozott "Globális ökológiaikatasztrófaelmélet"-ekkel szemben .Változások biztos, hogy mérhetőkek is, de az, hogy az ember okozta volna, ezzel kapcs. nekem...kételyeim vannak !!! (lehet,hogy csak nekem ???)
...Az ember csak azokat az energiákat tudja felszabadítani, amik eleve adottak globuszunkon, s azok, évmilliárdok óta valamilyen anyag-energia egyensúlyban kellett- hogy legyenek önmagukkal- s később az emberrel is-, mert különben már nem létezne !!! Nyilván lassú, alattomos változásokon átment, átmegyünk, de ebben az ember szerepét nem döntőnek látom !...Mind ezért az embert okolni ahhoz hasonlít, mintha az ember a saját hajánál fogva próbálná magát felemelni a földről ! :)
...Csak a Krakatau-nevü vulkán 1-2 nap leforgása alatt olyan gigantikus energiafelszabadítást, évtizedekre kiható klímaváltozásokat, földrészeltolódásokat, por- hamu és kozmikus-szintű üledéktömeget okozott, mint az USA 15-20 éves összenergiakitermelése és felhasználása együtvéve !!!
...És hány vulkán működik földünkön ???...és mennyi kozmikus por és meteorit érkezik földünkre óránként ?!!!( tudomásom szerint több ezer tonna !!!)
...Akkor mit akarunk mi a kis aeroszolos üvegeinkkel, müanyag zacskóinkkal, benzines-nem benzines autóinkkal, repülőinkkel stb. ?!..Persze nyilván ez is számít, hosszú évszázadokon keresztűl mérvadó lehet, de " főbűnös" okoknak szerintem ez édeskevés !
2.) Az a nagyon nagy baj, ha pl. X-képviselő-úrnak valamelyik utcában ellopják a pénztárcáját, akkor az összes média hetkig ezen lovagol, döngetve a társadalmi igazságosság falait, a bűnös vagy bűnbakkeresés vonalán, az új szankciók, sőt a büntetésmódosításokig elmenően is...akár ! :)
...Ha viszont középeurópa szinte összes természetvédelmi szervezete, hatalmas, évtizedekig tartó munkája által, szinte a "sírból" visszahozott ritka ragadozó madarainkat ( vagy mást) valamely felelőtlen, jellemtelen "ember"(vagy társaság!!!) lazán, tömegesen megmérgez, akkor az esetleg 1-szeri megemlítések kívűl más nem történik !!!
Ilyen ügyben nem keresnek konkrét felelősöket, nem indítanak nyomozást, nincs feljelentés, nincs per, nincs büntetés stb. !!?
Nagyon úgy néz ki, hogy az ilyet itt "meg lehet úszni" !..Itt orvúl éjszaka vagy fényes nappal erdőhektárokat ki lehet irtani,..itt szabadon be lehet betonozni a Balaton-ba vagy egyébb tavaink vizeibe, partjába...itt ellenőrizetlenűl vegyszerezhetnek,..külföldi "vadászműkedvelők"szabadon lövöldözhetnek valutáért össze-vissza büntetlenűl !!!.., szabadon folyik a védett vadmadarak kicsempészése, dilerkedés... stbstbstb...!!! MEDDIG ???
A klasszikus madáretetés az ember egyik önszórakoztatása. Visszanosztalgiázva régmúlt gyermekkoromra, csodálatos élmény volt olyan madárkákat az orrom előtt csipegetni látni, amelyeket max. képeken láthattunk egyébként(akkortájt még a lexikonok sem voltak képekkel illusztrálva, a tv, meg ugye fekete-fehér volt;)
A felelőségünk az etető újratöltögetésében rejlik. Tavaly az etetett széncinkékből két pár is költött a kertünkben. A magam részéről roppant mód elégedetten szemléltem a kertipadon hanyattdőlve, ahogy a fejem felett a fűz és nyírfa ágak közt ügyetlenkedtek a kirepült cinegegyerekek:)
Arról nem beszélve, hogy nálunk így nincs szükség rovarölős permetezésre (nem is lehetne, mivel a kert nemcsak fával, bokorral van tele, de a párszáz "sajátjogú" madárkánk sem szeretné a vegyszerezést), mivel a tetves ágakat szorgosan végigtakarítják ezek az "ingyenmunkások", a fanyűvő férgeket kiszedegetik a fakopáncsok(cserében kapnak párkiló diót, mandulát és mogyorót), a talajlakókat meg összegyűjtik a rigók és a pávák.
Ez az egész rendkívül csodálatos és látszólagos bonyolultságában is viszonylag egyszerű.
Az embert nem hagyhatjuk ki - azaz, az embert nyugodtan ki is hagyhatjuk.
Az embert nem hagyhatjuk ki, mert oly mértékben módosítja a természeti környezetet (szennyezi a vizeket, levegőt, írtja a halakat erdőket...), hogy azt a beavatkozást nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Az embert nyugodtan ki is hagyhatjuk, mert az ember maga is része ennek a környezetnek, az ember hat és rá a dolgok visszahatnak - magyarán nem uralhatja a természetet.
(Egyes nézetek szerint) A természet a legtékozlóbb kísérletező. Ontja a legkülönbözőfélébb változatokat. A variánsok milliárdjaiból olykor a véletlen szerencse folytán is érdekesebbnél érdekesebb változatok keletkeznek.
Édesanyám nagy családban nőtt fel, volt 12 testvére. Valamennyiben volt egy közös, "vonás": egy foltocska, hátul a dereka alatt - már ha érted. (Érted?) Ez a foltocska nálam is megvan, s a fiamnál is jelentkezik.
No, de maradjunk annál a tizenkettőnél! A foltocskát leszámítva ahány ember, annyiféle mentalitás, nagyság, haj, szemszín...
Közüllük 4 meghalt utódok nélkül Géza bácsinak lett 4 gyereke, Ferinek kettő, Kati néninek és anyámnak 1-1, Józsi Örökbe fogadott egy kislányt...
Eszerint a legsikeresebb Géza nagybátyám volt (már az örökítésben). Csakhogy Anyámnak, noha csak egy fia nőtt fel... Részemről 3 gyermek után már eddig van 6 unoka, minekután ebből a szempontból (eddig) ez a "vonal a legsikeresebb.
Valahogy így van ez a madaraknál is... Tessék belegondolni! Egy cinkepárnak évente akár 12-16 fiókája is kelhet, s közüllük mennyi éri meg az első "szülinapot"?
Vannak erre vonatkozó adatok, megdöbbentő statisztikák. S hogy melyiknek adatik meg, hogy továbbörökítse a génállományát az nem ritkán a véletlenen múlik, de madaraknál egy dolog színtisztán jelentkezik: amely utódok nem boldogulnak az adott környezetben, azok időnek előtte elpusztulnak, nem lesz esélyük a génjeik továbbadására, az "öröklétre".
És vannak zsákutcába torkolló fejlődési irányok, és van minden fajnak akméja, meg van a pejus, de mindez a maga egyszerűségében is oly bonyolult, hogy csak nézünk és sok mindent utólag sem értünk.
És akkor itt van ez a fránya globalizáció, ami szerint ugyan Szibéria eléggé el van szigeletve, de ha idióta hajóskapitányok zátonyra futtatnak hajókat a Fekete tengeren és éppen vonuló madarak tizezrei fulnak bele az olajsuennyezésbe, akkor nekik annyi, ha csak nem alakul ki olajtűrő tollazatú kormorán - lehet, hogy idővel kialakulna, de éppenséggel idő nincs, mint ahogy a mérgezett tetemekből falatoző parlagi sasok is kinyekkennek, és mi csak nézünk, hogy mi az, hogy hazánk (!) elpusztítja az európai sasállomány ötödét!!!!!!!!!!!!!
....Az a gyanúm, hogy már az 1-napos csibe is észt oszt, amikor oldalba csípi testvérét, így akarván tudatni vele, hogy legközelebb meg-ne próbálja az Ő előtte heverő kukoricadarát felzabálni :)..Tehát én csak köszönettel tudok tartozni minden olyan infóért amitől egy ember több tud lenni !
" a természetes szelekcióba való beavatkozás lehet hátrányos is egy fajra nézve... "
Nyilván,..csak a természetes szelekció az ember által már eleve manipulált " természetben "zajlik, ahol a fajok szerintem nem tudnak, nem lehetnek "Űber"-tiszták ! Információim szerint ezért is tán oly sok a mutáns, hibrid, albínó vagy egyszerüen a korcs ! Olyan urbanizáció- mentes területet talán(?)a messzi szibériában, délkelet ázsia egyes részein, a szaharán és amazóniában tudnék esetleg elképzelni !?
...A madáretetés pszihés háttere szerintem abban van, hogy a jobb érzésű embereknek lelkiismeretfurdalása van önmaguk és mások által a természetben okozott károk miatt, mellyek legtöbbje gazdasági érdekekre hivatkozott, önös, kapzsi, hatalmi célok megvalósításai, a "CIVILIZÁCIÓ ELŐREHALADÁSA" nevében !!!
A természetes szelekció már amúgy sem annyira természetes, de legalább jól szórakozunk az ablak előtt megjelenő madárkák látványán.
Helyzetjelentés: meglehetősen óramű pontossággal (nagy szó ez manapság) megjelentek a szőlőrigók nálunk is, úgyhogy nem hiába hagytam az ágakon a tűztövis, szőlő és vadrózsa bogyókat:)
vörös kardinálisainak egyike
mondhatnám azt is, hogy ez itt a reklám helye, de neki aligha kell reklám! Főleg nem olcsó dícsérgetés.
az én egyik hajdani legeredményesebb hímem
és egy új színváltozat: fahéj pasztell narancsos
vagy ime egy fahéj lacewing lutinó
- tenyésztő Lengyel Tibor
Két tojásból egy madár kelt
Fekete harkály
Mindenben megegyezik a kiindulási alappal, de annál sokkal kisebb. Miniatűrizált viador.
A kakas kifejlett korában max. 0,75 kg (csüdátmérő 12 mm); a tyúk 0,65 kg (csüd: 11 mm).
Az évi tojáshozam alig éri el a 30-at, átlagsúly 25-30 g. A tojások színe sárga.
Rengeteg színváltozatban elismert:
fekete, fehér és kék egyszínű;
arany- és ezüstnyakú, ezüstnyakú narancs háttollazattal;
búzaszínű, tarka, fekete fehér pettyekkel;
kékarany, barnamellű, nyírfaszínű, kékpiros, kékezüst és pirosfoltos.
Oates-fekete fácán (Gennaeus leucomelanos oatesi - Oates-Fasan): a →fekete fácán v. nepáli fácán alfaja. Areájának centruma Burma, s az élőhelyei részben találkoznak a William-fácán és a feketemellű fácán élőhelyeivel.
A kakas kontya és test alja fekete. A mell vékony fehérrel finoman csíkozott. A hát alul és a fartájék kissé fehéres.
A farktollak (275-300 mm) középen fehéres izabell színűek és feketével díszítettek. A szárnyhossz 205-295 mm.
A csőr sárgászöld fekete orommal. Az írisz sárgásbarna. A láb egyedenként nagyon eltérő lehet a zöldestől a barnáig.
A tojók a csíkosfácán és a feketemellű fácán tojói köztesalakjaként mutatkoznak. Vöröses barna testaljjal, a mellrészen keskeny izabell csíkokkal díszítettek. A farok (201-234 mm) vörösesbarna, sötétbarna v. fekete gyűrűkkel díszítve.
oázis: termékeny terület, esetleg település valamely sivatagban. Rendszerint kút v. forrás környékén alakul ki.
oberlausitzi lúd: a házi lúd egyik régebbi, szürke tollazatú és jól kotló fajtája.
Közepes testnagyság jellemzi.
Obi Kapuzenlori (ném.): malukui →csuklyás lóri (Eos squamata obiensis).
obligát megbetegítő: vannak mikroorganizmusok, amelyek szemben a→fakultatív megbetegítőkkel, minden körülmények között megbetegítik a szervezetet, ha csak nem kap külső segítséget v. benne magában nem alakult ki immunitás.
Ilyen patogén közismert kórokozó a madaraknál a →paramyxovírus, a →salmonellosis (paratífusz), a →tuberculosis és egyebek mellett a →galambhimlő.
obsztipáció (lat.): →székrekedés.
Óceánia: a Csendes-óceán irdatlan vízfelületét számtalan kisebb
Már, ha emlékszel. Közben a kis csajszik pancsoltak.
Ez már megvan úgy másfél éve. Nem nagy, csak olyan 400m2, de ha nem sikerül eladnom a telket (mert, ugye koncepció és telephelyváltás is tervben van), akkor arra elég lesz, hogy a reggeli potykám kikerüljön belőle, persze újratelepítés után(a papagájos fórumon sírtam el a nyáron, hogy egy szürkegém, az egész halállományt legyilkolászta, ez is közre játszott, hogy elkezdtem a telket árulni).
A tojó tollazata matt, s a gallér teljesen elmosódott. A lába kevésbé piros. A méreteit tekintve kisebb, a fej gömbölyded, ám a laikus gyakran rá van utalva a hím és a tojó hangja közötti különbözőségre.
Felváltva kotlanak, 14-18 napig.
A háziasított változat kedvezőkörülmények között évente 4-5 alkalommal költ, fészekaljanként 2-2 fehér tojást (29x23 mm) rak.
Roppantul igénytelen, és rendkívül szapora. Megbízható források szerint egy pár évente 10-14 fiókát is felnevel. A fiatalok 8 hetes korukra vedlenek ki. Wolters említi, hogy egy fogságban 19 évet megélt kacagó gerléről van tudomása. Mások szerint is akár 18-25 évig élhetnek.
Könnyen szelídülnek, kézre szoktathatók.
A táplálékuk: díszpintykeverék, búza és kevéske kendermag, továbbá zöldeleség.
Meg kell említeni, hogy miközben a szakkönyvek a házigalambbal való párosításának lehetőségéről borúlátóan nyilatkoznak, azonközben a budapesti Pásztor László sikeres keresztezésekről számolt be. A hímek rendszerint a budapesti magasröptű fajtából kerültek ki, s örökítették a sötét tollazatot.
A hibrideken minden kétséget kizáróan megjelent a kacagó gerle sötét nyakörve, s a tenyésztő tetszetős madarakat mutatott be a Természet csodái címmel a TIT Stúdió fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású kiállításon.
Az F2 és az F3 nemzedék bíztató jelként volt értékelhető az új fajta kialakítására tett kísérletben.
http://www.ter.nl/vhm_abc/content/Dieren/vogels/images/lachduif.jpg
fülfoltokkal – tulajdonképpen a bankiva ősöket idézi, de azoknál sokkal nagyobb.
A hím a hosszú, fémfényű farktollakkal és a meredek, erőteljes nyakkal, a határozottan kidülledő mellel a baromfiudvar tekintélyes lakója, s kiváló húsformákat mutat. A láb és a csőr itt kékesszürke, s a hímre jellemző a kékes fémfényű szárnytükör. 
A kakas testtömege 2 kg, a tyúk se sokkal könnyebb (1,75 kg), noha annak látszik.
A fajta jellemzően nyugodt vérmérsékletű.
Méreteihez képest nagy (55-60 g) tojásokat termel. Számos színváltozatban 
tenyésztik, s a fajta rajongóinak klubja (Specialklubben for Danske Landhøns –
