Segitséget kérek. Szeretnék hozzájutni pár szál Néró szőlő vesszőhöz, ha valaki tudna adni nagyon jó lenne és természetesen nem ingyen kérem. Sajnos csak csomagküldőknél látom ezt a fajtát, de onnan nem akarok venni, mert véletlenül se azt küldik, amit megrendelek.
Velem nem fogsz összeveszni :) főleg nem ilyen témában...
Te magad is leírtad a lényeget. Az, hogy egy adott módszert tartok jónak és üdvözítőnek az messze nem jelenti azt, hogy mindenkire aki más módszerrel készít bort én bármi rosszat mondtam volna. Akár évekre visszamenőleg megnézheted a hozzászólásaimat én soha egy negatív szót le nem írtam senkiről aki más utat követ mint én. Ha te mégis így érezted úgy elnézésedet kérem, hogy félreérthetően fogalmaztam. Vagyis igen, érveltem a természetes élesztők használata mellett és leírtam, hogy mi miért nem nyúlunk fajélesztőkhöz. De ördögöt én nem kiáltottam és fajélesztőt használó gazdára rosszat sosem írtam. Szerintem a békesség jó dolog és inkább a konszenzust kell keresni.
Tőlem mindenki olyan élesztőt használ amilyent csak akar. A törvény megengedi és a fogyasztók tetemes része ezzel a kérdéssel nem foglalkozik. Az persze egy egészen más tészta, hogy én a saját pincémben soha, semmilyen körülmények között nem használnék hozzáadott élesztőt. Ezzel együtt bátorítok minden termelőt, hogy nyíltan, egyenesen vállalja a fogyasztók előtt az általa használt technológiát.
Szerintem amúgy a harmónia és az egyensúly az ami fontos. Már írtam, hogy egy 13-15vv% alkohollal és 8-10g/l savval megáldott bor simán elbír 5-9g/l maradékcukrot. Adott esetben 0.5-1vv% plusz alkohol inkább teszi diszharmonikussá a bort mint ennyi maradékcukor.
"Ha Jásdiéknál ilyen örvendetes átalakulások mennek végbe, hogy az ananász-citrus-stb. gyümölcsös csodák helyett tényleg a termeőhely adottságait megmutató bort készít, akkor visszaírja magát a komolyan veendő borászok közé. Amikor pár évvel ezelőtt azokat az eszméletlenül túlárazott termőhelyidegen izéket csinálta, nagyon megfogadtam, hogy soha nem veszek tőle bort. Jó arról hallani, hogy a túlpartról van visszaút."
Erre ezt írtad:
"Én nem vagyok híve az ilyen szekértáborosdinak. Jó bort lehet többféleképpen készíteni. Egy ésszerű kereten belül szerintem nem érdemes ördögöt kiáltani."
---
Én nem akarok összeveszni senkivel, csak furcsállottam, hogy itt kb. 2 hete őrült vita ment a fajtaélesztőkről, akkor nagyon karakteresen kiálltál a vad élesztők mellett. Ezért nem értettem ezt a bejegyzésedet.
Egyébként fajtaélesztő kérdésben én a vadélesztők mellett vagyok, de ha nem képesek kiforralni a cukrot 100%-ban, részemről inkább a teljes kierjesztés, mint az édes rizling. Persze a termőterületről szelektált alkoholtoleráns élesztők lennének optimálisak ilyen esetben is (úgy tudom, Jásdi is ilyet használ, egy TV műsorban legalábbis ezt mondta), de ha ilyen nincs, akkor nem zárkózom el a vásárolt élesztőktől sem.
Nem hiszem, hogy bárhol védtem volna a fajélesztők használatát. Ha jól értettem akkor Jásdi átállt a természetes élesztőkre és én az e feletti örömömnek adtam hangot.
... és sokan mások! gondolom ilyenre gondolsz. de tovább mentem, hány 6 ezer forintos bor értékelődne le ezek után, vagy a tiszta szőlőből semmi E hozzáadása mellett előállított bornak menne fel az ára mondjuk 10 eFt-ra?!
Szerintem meg egyszerűen nem kéne forgalomba engedni. Mert lehet az üvegre/kannára bármi ráírva, ha az nincs rajta, hogy közvetlenül egészségkárosító hatása van DE be lehet rugni tőle, akkor a mai kannásbor vásárlók egy perc alatt átállnának a "délutáni alkoholos ital" fogyasztására éppúgy, ahogy nem tejet, hanem "reggeli italt" vesznek.
Mondjuk azt, aki ilyennel megbukik, termékhamisításért a csalással megegyező tételben büntetném, és nem arról olvasnánk híreket, hogy még az eljárás alatt más cégnévvel már bort forglamaz, hanem arról, hogy márcsak pár év, és kiengedik.
Egyébként nem értelek. Amikor a Jásdi-féle borba a vett fajtaélesztők mindenféle elképesztő illatot belevisznek, és ezt a bort 4-6 ezer forintért árulja a jóember, azt megvéded az Albert Gazda blogján, itt meg új kategóriáért lamentálsz az aromázott boroknak. Hát nem mindegy, hogy ott helyben állítják elő a gombák a nem odaillő illatanyagot, vagy beletölti valaki ampullából a muskotályaromát???
Szerintem a másodbor fogalmakat kellene visszahozni mint a csiger és a lőre. Akkor lehetne arról beszélni, hogy a sűrítményezett izéket ne lehessen bornak hívni. Meg ki lehetne találni külön kategóriát a cukrozott, savpótolt, aromázott cuccoknak, hogy azokat se lehessen bornak hívni.
Ebben az esteben lenne a bor ami csak és kizárólag tőkén érett szőlőből készült és lenne egy sor frankó ital amit lehet szeretni és inni, de nem versenyezne a jóval drágább előállítású költséggel bíró borral.
-Minden csoda három napig tart. Én akkor prüszköltem amikor eltűnt a "pecsenye bor" mint fogalom. (nem tegnap volt, hihi) -Ez a Zsolti gyerek meg írhatná a bogyós gyümölcs helyett egyszerűen azt, hogy szőlő.
Sokfélék vagyunk, sokféleképp lehet egy témát közelíteni. Nyilván Ráspi nem a tömegek igénye szerint építi fel a saját birodalmát, hanem egy szűk rétegnek, amíből azt gondolja meg tud élni. Egyfajta szemléletet képvisel, amiből a saját maguknak a saját örömükre borászkodók is lophatnak el ötleteket, mert mi másért hajladoznámk másért a szőlőben, hogy legjobb tudásunkkal a lehető legjobb nedüt készíthessünk és önthessük a saját és vendégeink poharába.
Kedves Olvasók! Erről a szőlő fajtáról szeretnék több információt megtudni, hogy milyen fajta?! Mert én úgy kaptam az alanyt, hogy CS30. Milyen fajtából hozhatták össze? A birotokomban lévő információk alapján direkt termő, későn érő, 18-20fokos, rezisztens típusú, úgy tudom hogy államilag nem elfogadott, megfelel csemege szőlőnek is.
A magyar bort méltánytalanul alul értékelik már ott is ahol az megterem... és nem az ára de nem is a minősége miatt.
Nem biztos, hogy a teszkóshulladékot vásárló és valóságsókat néző és a klotyópapírnak is gyenge újságokban zsékategóriás percemberekről mint sztárokról képeket nézegető (mert az olvasás már rég nem megy) népnek azzal teszel jót, hogy kiszolgálod az igényeit.
Bortémában az istenadta népnek való megfizethető és szőlőből készült borok létezését nem a Ráspin kellene számon kérni, hanem a vargaboron és a hozzájuk hasonló vámszedőin a szegénységnek.
Elolvastam a cikket és elgondolkoztam. Vajon hány embert hozhat lázba az a hír ma Magyarországon, hogy rövidesen Michelin csillagos étteremben ehet, és ihat kevesebb mint 1 kg. tőketerhelésű szőlőből készült bort (talán több tízezren is lehetnek + a sznobok). Kár, hogy az árakról nem nyilatkozott.
Bámulatos milyen hódolattal adózunk a világ, no meg Magyarország egyre gyorsuló kettészakadásának. Kíváncsi lennék rá hányan isznak ma nálunk előbb említett minőségű, illetve kannás bort. Ez egy kicsit olyan, mintha a legmodernebb fegyverként a lándzsát ismerő beduinok között lézerkarddal üzletelnénk. Elismerem van ebben egy kis demagógia, de mi, akiknek ilyen természetű kérdésekről van szerencséje értekezni és minőségi bort inni, ne hagyjuk elenyészni az empátiánkat sem.
Ps: Természetesen egyet értek azzal, hogy a magyar bor méltánytalanul alul értékelt a világban és ez nem fog magától megváltozni.
Egyetértek, muszáj kisérletezni. Ráadássul a régi filoxéra-vész előtti fajtákban még több lehetőség van, mint amit eddig a magyar borászat kihasznált. Gondoljunk Horvátországra, ahol nem a világpiacra figyeltek, hanem az ősi fajtáikat vitték tovább, és a túristáknak értékesítik (Babic, Dingac, stb) Mondjuk én is egy ilyen régi fajtát csócsálgatok: Kék Cilifánt, valószínűleg a cirfandli kék változata. De mondok egy másikat is, aminek újra lenne létjogosultsága: Fekete leányka.
Mindemellett Mo speciális helyzetéből fakadóan nem megvetendő állandó új világfajtákkal való kísérletezés sem, azt hallottam, hogy a Dornfelder például igen jó bort ad itt.
A Merlot-nak a gyógyászatban is lenne komoly szerepe, tehát e terjedése igen indokolt.
A már leírt direkttermő fajták, amelyből ráadásul az Otelló és az Izabella a vizsgálatok szerint "ártatlanul szenvedett" is piacképesek lehetnének, ha lenne igazság a borpiacon. De miről is beszélek, a feketepiac gyöngyszeméről van szó.
Valóban a művelődésmódok különbözősége meglepő eredményt adhat, pl néhány fajta gyalogművelésben lekőrözi a kordonost. Az elöregedett szőlőt nem kivágni, hanem átoltani vagy megújítani kellene.
Lalá kifejthetnéd a korábbi válaszodat, hogy "nem logikus", mert tényleg nagyon érdekelne.
Nekem az Olasz rizling most volt 3 éves. 1,10x1,80 térállású kordonon van, ahol az alsó vezetőszál 90 cm-en van, amire az egyéves vesszőt vízszintesen fektetem.
Ezen a módon szüreteltem idén 21,5 MM fokos termést október 3-án. Az eddigi legjobb borom talán...
Huhh, lehet, bár leginkább a burgundi dolgokról szoktam olvasni és ott Royat Cordon-nak nevezik a karos-csapos művelést, a szálvesszős Guyot-val szemben. A pont egy méter akkor mi: magas vagy közepes?
Muszáj kísérletezni. Egyszerűen nem teheti meg manapság szerintem egy élvonalbeli minőséget megcélzó pince, hogy a babérjain üldögéljen. Ahhoz, hogy 2012-ben palackba töltsünk egy új és érdekes bort már 2006-2007 magasságában meg kell mozdulni.
Az is biztos, hogy a hagyományosnak tartott fajtákkal kapcsolatos kutatások a fasorban sincsenek. Vannak ortodox, elefántcsonttoronyból frankómegmondók akik úgy gondolják, hogy tudják milyen is egy-egy fajta jellege, aztán van botránkozás amikor egy kisebb terheléssel, más feldolgozással egészen más bort ad egy beskatulyázott fajta. A Somlón például a Juhfark nem is olyan régen még csak engedélyezett fajta sem volt :) Abszurd, nem?
Amúgy szerintem is megvan annak a varázsa, hogy 10-20 féle bort tudsz kóstoltatni a pincében :)
A kordon a sorművelést jelenti, a magasművelés az 1 m-nél magasabban lévő tőkefejet. Amit leírtál, az a Lens Moser osztrák szőlészről elnevezett művelésmód. :)
Ha nem baj, kérdeznék még: a Guyot művelésnél te vízszintesen fekteted el a szálvesszőt, vagy a vezetőszál alatti dróthoz kötöd le?
"más észrevételem pedig az, hogy nem lenne egy kicsit elaprózva ez a telepítés szerkezet?"
Mit tegyek ha sok kedvencem van és csak egy életem? Szeretek kísérletezni. Most is, a valóságban, 2 hektárról kb 12-féle bort tudok mutatni a pincében, és általában értékelik az emberek ezt a változatosságot és elfogynak a borok. Persze, amint az látható is, ez nem azt jelenti, hogy ne lenne fontos, hogy legyen 1-2 meghatározó "zászlósbor" fajta.
"... én nem is állok rosszul a 1,2x2,4 térállásnál kb 3 kg/ töke terheléssel!" amit cirfandliának írtam, abban részben benne van a válasz, amit erről a kérdésről gondolok. Szerintem ha a legjobb bor a cél, akkor másfél kiló a plafon. Afölött én úgy tapasztaltam, semmiképpen nem lesz az a tömör szerkezet, ami egy kiemelkedő bor alapvető jellemzője. Szé, élvezetes bor előfordulhat akár 4 kilós terheléssel is, csak ahhoz már szvsz kell a jó fajta, jó évjárat, alacsonyabb terhelésnél sokkal kiegyenlítettebb a minőség.
1x1 m-es bakművelés lenne. Itt is átlag 50-70 deka/tőkével számolok, de ha látom hogy nem elég vitális a szőlő vagy nem elég jó az érés, akkor persze majd reagálunk és még lejjebb megyünk a terheléssel. Burgundiában ilyen sűrűség mellett a legjobb termelők átlag 25-40 hektóval számolnak hektáronként, ez kb 40-70 q/ha lehet, ami 40-70 deka/tőke. Ott ez bevált.
Tudom hogy nem tudományos a hozzáállásom, de én sokkal meghatározóbbnak érzem a minőség szempontjából a tőketerhelést, mint hogy milyen emellett a térállás. Tehát hogy hektáronként mennyi szüretelünk, az jóval kevéssé érdekel, mint az hogy tőkénként mennyit. Inkább mindig úgy fogalmazok, hogy ritka térállás mellett luxus ilyen alacsonyan terhelni, a földterület kihasználás szempontjából. De nálunk egyelőre nem a földárak a fő költségtényezők.
De biztos egy bizonyos sűrűség fölött igaz amit leírtál, majd meglátjuk. Bár Burgundiában a top termelők a leírt terhelés mellett legtöbbször csak egy kis komposzttal szoktak tápanyagot pótolni. Meg, mivel nagyon meredek a fekvés, mindenképpen állandó gyepesítés lesz.
Ja bocs ez lemaradt. ahogy írtam is magasKORDON tehát van egy vízszintes kar amin rövidcsapokat hagyok, egy rügyesekre metszem ezeket. Bár pont most gondolkodom hogy az Úrrátesziben, ami kifejezetten hűvös dűlő, visszatérek a Guyot-ra, mert az hamarabb fakad kb 1 héttel és talán hamarabb lesz érés is.
Átlag 7-10 hajtást és ezeken átlag 6-7 fürtöt. Meg levágom a nagyobb fürtökről a mellékfürtöt is (billing), illetve előfordul hogy fürtöt is kettévágok(a végeit le), bár ez inkább a kékfrankosoknál jellemző.
