Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Nekem egyszer volt pöfeteg porom,akkor még nem is gombáztam,valakitől kaptam. Évekig használtam,panírba raktam.Jó illata volt,nem volt vele semmi probléma.Vajon a tiéddel mi lehetett a probléma?Talán tényleg nem szárítottad meg eléggé?
Ősszel nagy őzlábgombából és óriáspöfetegből csináltam gombaport. Aszalógéppel szárítottam, elkészültük után nagyon kellemes - a pöfetegnek jellegzetesen aromás, az őzlábaknak gyenge mogyoró - illatuk volt. Most, mikor felbontottam őket, már éreztem, hogy ez a kellemes illat nem az előnyére változott, de a gombaporból készített leves végkép kiábrándító volt; kesernyés íz, avas komponensekkel. Szóval a por mehet a kukába. Mit ronthattam el? Arra gyanakszom, hogy nem aszaltam meg eléggé a gombát, és így nem volt elég száraz.
Nos ha a gyűjtött gombák fajgazdagságára pillantunk , könnyű eldönteni , hogy a 2 fenti sporttevékenység közül melyik volt a befutó. > júdásfüle kép (szabadon elképzelhető )
A kis „szaroshoz” már nekem is volt szerencsém egy párszor, lehet vele hosszasan tökölni. Én sokáig csak töketlenkedtem vele, de a kitartó macera eredményre vezethet.
egyertelmuen teli fuloke. edd meg nyugodtan. ilyenkor telen nagyon keves gomba mutat eletjelenseget. laskak, teli fuloke. ossze sem lehet teveszteni. es tenyleg gogyhatasu. a halszaggal meg ovatosan. kinek mi a halszag :) ja, es meg tud noni nagyra is. en is lattam mar feltenyernyit. keson, kucsmagombaszezonban is elofordul.
Néhány éve kivágtunk két csavartfüzet, kb 20 cm átmérőjű tönk maradt a föld alatt.
Ezek a gombák a korhadt tönkből nőnek ki.
Rengeteg anyagot elolvastam a téli fülőkéről, de ez nagy méretű kalapokat terem, nincs halíze, sem halszaga. Egy csipetnyit merészeltem megkóstolni, kellemes íze volt.
Azt olvastam, hogy gyógyhatású, elsősorban emiatt kíváncsiskodom.
Sajnos nincs lehetőségem gombaszakértővel megvizsgáltatni.
a teli fuloke fan novo joszag. biztos kell lenni ott valami faanyagnak. hacsak nem iglicei fuloke. de az meg talan nem no ilyen csoportban. amugy biztos, hogy a ketto kozul valamelyik. a tonkjenek sotetbol kell atmennie vilagos szinbe lentrol felfele.
Tudjátok, hogy semmit nem értek a gombákhoz, bár elég sokat felismerek közülük, mindezek ellenére nem fogyasztok egyik fajtából sem, beleértve az üzletekben kapható csiperke, stb. gombákat.
A wikipédián olvastam a téli fülőkéről a cikket. Azt írja, hogy kb. 5 cm-re nő, ugyanakkor nálam (a nemrég feltett képeken is látható) eléri a 20 cm-t is.
Nincs halszaga, nincs halíze sem. (Egy csipetnyit megkóstoltam.)
OLvastam, hogy Japánban sokezer tonnát termelnek belőle, a shitake után második helyen áll.
Kacérkodok a gondolattal, hogy egyszer csak megkóstolnám.
Az alábbi képeket pár perccel ezelőtt készítettem, -4 fokban.
Mivel úgy ötven km-es körzetben nem tudok gombavizsgálóról, tőletek kérdezem, valóban téli fülőke ez a gomba?
A két nagyot már kivettem, de ezen is van 11 cm-es.
Ezt meg majd elfeledtem. Most, illetve még nedvesen is csak telefonnal kaptam le gyorsan a jószágokat. Nem biztos, hogy a fészekalj a testvéreit tartalmazta, ezek higrofánoknak mutatkoztak. Érdekes volt összevetni őket nedvesen és megszáradva a képek alapján, jó játék. Az az integetős jószág nagyon bejött. A felrakott négyest (http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=146163996&t=9019811) körbenyaltam pirossal.
A vegyi részleteket ilyen részletességgel nem ismertem. A hivatkozott cikket elég régóta olvasgatom, hiszen épp egy izgalmas fajleírásban vagyunk ebből a csoportból. Küldök privátban mélt.
Remekül néznek ki. A CaC2O4.2H2O (kalcium-oxalát-dihidrát) vagy weddelite és a stabilabb CaC2O4.H2O (kalcium-oxalát-monohidrát) vagy whewellite a gombákban (növényekben, vagy éppenséggel a vesékben) az oxalát kiválások leggyakoribb formái, melyek a körülményektől függően különféle kristályos formákat képezhetnek (tetragonális, bipiramidális, trigonális, lemezes vagy tűs). Mind két módosulat ismert mint ásvány is. A kalcium-oxalátnak van egy három kristályvizes formája is, de ez úgy tudom elég ritkán fordul elő. Egy gombában a weddelite és a whewellite együtt is előfordulhat. De Bary (1887) több mint 100 évvel ezelőtt már leírta, hogy a kalcium-oxalát kristályok hót gyakoriak gombaországban. A gombák nem csak kalcium-oxalátot választanak ki, más fémek oxalát sóit is kimutatták már gombákból pl: Cd-, Co-, Cu-, Mn-, Sr-, Zn-, Ni- és Pb-oxalátot. Ez gyakorlatilag egy hasznos méregtelenítésként is funkcionál a gombáknál, vagy ha jobban tetszik könnyebben elviselhetővé teszi az életet a nehézfém terheléssel sújtott szubsztrátumon. A gombák magnéziumot is tudnak kiválasztani oxalát formájában, ennek igazán csodálatos, fülbemászó neve van: glushkinskite (MgC2O4.2H2O). Az oxalátok mellet gyakoriak a különböző karbonát és foszfát kiválások is. Lehet, hogy semmi újat nem sikerült mondanom, de nekem jól esett a szófosás. Ha más nem mondogasd gyorsan egymás után, hogy glushkinskite, glushkinskite, glushkinskite, glushkinskite… Én gyorsan rájöttem, hogy a mákos pite, mákos pite… jobban megy….
Ezek Mycena melligena borostás keilók, középen látható, hogy időnként hosszabb kinövések is lehetnek rajtuk. A spórák kerekdedek. A dolgozóban a fákon tenyésző mohapárnákban találtam őket. A képek természetesen hagyományos átvilágításosak. A lemezél kipreparálása a legnagyobb kihívás egy 2 mm kalapátmérőjű gombicsekből, még sztereómiki alatt is.
Debreceni helyzetkép a Nagyerdő urbánus részéről és a vadon régiójából (csütörtök, péntek). Még mindig érdemes hajszolni a gombákat. Jutott a serpenyőbe is anyag bár Duglász-fenyőtinóru (Suillus lakei) íze nem kápráztatott el. Szép számmal akadtak érdekességek is, van min forgatnom magamat, sok jószágot nem ismertem a találatok között.
Már két hete kínozom magamat egy Hebeloma határozásával, kezd egy kicsit felbaxni, időnként teljesen kivetkőzöm magamból és úgy óvatosban kicsit dühöngök….
Helyzetkép a Debrecen környéki erdőspusztákról. Még mindig van miért a terepre menni. Elég sok érdekességgel ütköztem, és számomra több ismeretlen jószág is akadt.
Podaxis birtokolja a termőhely térképét agyon-összevissza jelölgetve, ez a fészek is pirossal be van rajta kanyarintva. Heyderia már volt ezen a területen, csak akkor nem voltak csillagok.
Igen. Aztatatat nemtom, a karácsonyfán, sodrófán, sámfán, bitófán és a pálinkafákon kívül nem sok mindent ismerek. A pálinkafákat differenciáltabban a termés nélkül meghatározni meg felesleges agyterhelés, meg minek is erőlködni, még a levük is mindnek színtelen és bódultságot okoz. Nekem ennyi elég.
> júdásfüle kép (szabadon elképzelhető )
