Este begyújtottam a cserépkályhámba, melybe kb 2-3 hete gyújtottam be utoljára, így moshatjuk, hogy elég hideg volt a kémény. A tűztér felett a füstjárat vízszintesen elkanyarodik, majd lemegy a padkáig függőlegesen, padkába megy vízszintesen, és végül függőlegesen fölfelé kb. a padlótól 1.5 magasságban köt a kéménybe (ez a járat hossza kb: 6 m!).
A fűst még véletlenül sem akart kijönni az ajtón, mert nyitva volt a szellőző, mely az ajtó alatt van.
Amikor elzártam a szellőzőt akkor akart kijönni a füst (üvegajtón gyönyörűen lehetett látni)
Akkor hogy is van ez?
(Megjegyzem: ha te egy pár újságpapír elégetésével felmelegítesz egy 5 m hosszú és 25 cm*25 cm-es kéményt akkor én a kardomba dőlök.)
Nincs itt olyan aki mostanában begyújtott a kemencéjébe (hideg kéménybe) és a füst nem jött ki az ajtón?
Ha van kérem írjon egy pár sort a tapasztalatáról.
Folyamatos üzemű tüzelőberendezésnél a kémény mindig melegebb (pontosabban nem tud lehűlni a kinti hőmérsékletre), ezért van megfelelő feláramlás benne.
Régen nem használt, illetve már visszahűlt kéményben ez nem elég, hogy kihúzza a begyújtáskor keletkező sok füstöt, ezért egy (jó) része más utat keres.
Ezért van az, hogy az ilyen berendezésbe történő begyújtás előtt a tisztítónyíláson keresztül
a kéményt fel kell melegíteni pl. egy pár újságpapír elégetése árán.
Köszönöm a felvilágosítást. Igen megtévesztő a külső azonosság. Míg Bendréden be nem néztem egy kemence belsejébe, azt sem képzeltem, hogy lehet dupla falú. Ott történt egy megvilágosodás. Most megint.
Egyébként van ismerősöm, aki csak akkor mer begyújtani a benti kemencébe, ha kint kifejezetten hideg van. Ugyanis akkor a kinti-benti hőmérsékletkülönbség miatt begyújtáskor is van elég huzat.
Ha egy meglévő kémény tisztítóajtajához oda tartasz egy meggyújtott papír lapot, akkor a láng a kémény felé "hajlik", pl kéményseprő így vizsgálja a kémény huzatát.
A kémény huzata " A kéményben akkor lesz huzat, ha bemelegszik."-nem ettől függ, ha nem a hőmérséklet különbségtől.
A kémény huzata: H=Dro*g*h (Pa)
Dro- delta ro=sűrűség különbség
g- 10 m/s2
h- a kémény magassága
A te elméleted szerint minden kemencének az ajtaján kéne kijönni a füstnek, mert begyújtáskor mind hideg.
Továbbra is az a véleményem kell pillangószelep. Ha teszel bele akkor két lehetőséged is lessz vagy elzárod vagy nem ezt majd a gyakorlat megmutatja. De ha nem épitesz be akkor nincs választásod.
Ezárót "súbert" mindenképpen kell. Mikor a fa elég már csak parázs van akkor ha elzárod a kéményt akkor a kemece hőfoka jelentőssen megnő. Ha nem zárod el akkor ezt a sok energiát kiviszi a kémény.
Azt mondják, hogy begyújtáskor a kis lyukon megy ki a fűst (így nem az ajtón), amikor már üzemel akkor már a terelő falon bukik át a fűst (akkor már egy samott téglát raknak a kis lyuk elé).
Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben kell a kéménybe rakni elzáró szelepet (hogy meleget ne vigye ki)?
Cassul! Ezen a képen, ott a baloldalon látható egy Z, ami valószínüleg egy súber kezelő karja. Az mit szabályoz és miért? Az előző válaszodat értettem, de ez kicsit cáfolatának látszik.
Ha már itt vagyok lenne egy olyan kérdésem épitett e valaki olyan kemence félét ami melegedésre is alkalmas egy udvaron tető alá épitett szerkezetről gondolkodom aminek lenne egy padkája amire rá lehetne ülni melegedés céljából.
Van már egy kemencém de mivel teljessen hőszigetelt igy semmi meleg nincs mellete, igaz 3-4 óráig lehet benne sütni.
A grillezőkböl a gyakorlatban sokat megnéztem de amelyikeknek teteje van akármilyen is a kémény nem akar abba meni a füst inkább csak a sütögető ember szájába. Én is előszőr ilyet készitettem de kénytelen voltam a tetejét lebontani. Igy viszont egy tartó segitségével bográcsozásra is alkalmas lett.
Előrukkolok a farbával: szeretném közzé tenni tervemet a saját kemence-grill komplexumra, amit egy valamikori istálló épületbe szeretnék felépíteni. Kérek mindenkit, írja meg véleményét! Köszönettel!