Azt nem vetted észre, hogy a kicsapódás/ feloldódás milyen körülmények közt megy végbe?
nem lehet, hogy a pincéd hideg és mikor felhozod a "melegre" akkor oldódik vissza a -valószínüleg - borkősav? (én erre gondolok ha kitisztult!)
egyszer -igaz fehérbornál - jártam úgy hogy fehérje kicsapódás közvetlenül a szűrés után végbement,ez úgy 1 hétre a szűrést követően történt. aztán melegítve a palackot mint a párás üveg párátlanítása során a bor tiszta lett. de sajna a fehérjekicsapódás hosszabb idő elteltével állandósult és a melegítés már nem segített. maradt ezek után a derítés.
A Moldova szőlő rendkívül erős növekedésű és bőtermő csemegeszőlő fajta. A lugasom 5 éves, ez volt a második termése, és a képen is látszik, hogy tavasszal oltottam át. Kb 30 szemre metszettem, 2 szemes csapokra általában. Mivel a terasz végén van futtatva, a tetőre felfutó szálait nem értem el csonkázni, ezek 4 méterig meg sem álltak. KB 60 fürt lett rajra, hatalmas méretűek, nov 1.-én szedtük le, mert jöttek a fagyok. Még 4 rekesszel mindig van a pincében, nem fonnyad, ropogós fenséges ízű. Maximálisan javaslom a telepítését, permetezve nem volt, nem is kell, a darázs nem bántja. Késői érésű.
A Palatina vagy Augusztusi muskotály is nagyon jó fajta, ahogy a nevében van augusztusban érik, nem kell permetezni, nagyon jó ízű, gyönyörű sárga színű, ropogós fajta.
Pölöskei muskotályod van, az is nagyon jó fajta, szept. végi, a bora is kiváló. Eszter augusztus elején érő fekete szőlő, korai, nem kell permetezni. Teréz október elején érik, bőtermő, nem kell permetezni. Néró aug. végén, szept. elején érik, rendkívül fűszeres, nem kell permetezni, a bora is kiváló gyógybor.
Ezeket nem katalógusból írom, hanem saját termés alapján. A felsorolt szőlők alkalmasak otthoni lugasnak is, javaslom őket. Az érési sorrend alapján 6 hónapig lesz szőlőd a fentiekből.
Köszönöm a választ azt hiszem értem. Ami a vöröset illeti: A kb. 1 éves érlelést követően, a palackozás előtt vizuálisan vizsgált minta szép tiszta. Ezért nem értem a szűrőeltömítést. De ez még nem minden. A vízszintesen tárolt palackok alsó felén vékony kicsapódás látható ha átvilágítom őket. Amikor viszont felbontom a palackot és pohárba öntök belőle, a bor ismét szép tiszta (egyébként a palackban is). Csak tippelem, hogy a vörösbor nagyobb szárazanyag tartalmában kell keresni a megfejtést. Mindenesetre azt továbbra sem értem, miért marad tiszta a bor ha megmozdítom (pohárba töltöm). Lehet hogy a kicsapódás annyira kevés, hogy a zavarosodás szemmel nem láthatóan eloszlik kitöltéskor? A fehérhez még annyit, hogy magam sem értem, hogyan csináltam, de a 2008-ast derítés és szűrés nélkül palackoztam. Semmi kicsapódás azóta sem, a bor szép tükrös. Valószínűleg ez egy ilyen évjárat volt, ami jó ideig nem lesz.
Köszönöm a gyors vállaszokat. Így utolag én is a kevés ként gondolom a probléma gyökerének. Ha most deritont tettem bele és a kéntartalmat beállítom 40-re, vissza is palackozhatom?
Az hogy a bor kolloidkémiailag nem stabil, azt úgy lehetne megközelíteni, hogy szűréssel a látható szennyeződéseket, ill. ha olyan a szűrőd a sejtes elemeket (élesztő, baci) tudod kiszűrni. A kapott szűrt bor látszatra tökéletesen tiszta. A benne oldott fehérjék un. nem valódi, kolloid oldatban vannak jelen (ez a kolloid-oldat borászati szűrőkkel nem szűrhető, tehát a szűréstől önmagában nem lesz stabil, állóképes a borunk!). Viszont ez a fehérje oldat jellemzően nem stabil, azaz pl. hőmérséklet változásra, rázkódásra, levegővel való érintkezésre, stb. instabillá válik, azaz kicsapódik. Ez minden borász (rém)álma egy palackozott bornál....
Amúgy a stabilitás a bor érlelésének előrehaladtával - különösen hordós érlelésnél - növekszik. Így akár a bentonitos kezelés nélkül is stabil lehet a borunk.
Egyébként én is kb. 200-250 üveggel palackozom éves szinten a boraimat a következő év tavaszán, nyarán. Viszont én mindig derítem a borokat bentonittal. Ennek mennyiségét megpróbálom belőni úgy, hogy elég is legyen, de nagyon túl se derítsem. Ha ezt kovasavval és zselatinnal kombinálom, de többnyire még anélkül is annyira tiszta, hogy palackban még évek múltával is kifogástalan. Így a szűrést, mint gyötrő műveletet ki tudtam iktatni. Derítés utáni állóképesség vizsgálatot én sem szoktam túlragozni. Kiteszek egy üveggel valami jó meleg helyre 1-2 hétre, aztán drukkolok, hogy ne legyen vele gond.
Ugyan a vörös borokhoz nem nagyon értek, de gyanítom, hogy a szűrés szempontjából nem elég tiszta a borod ha ilyen gyorsan eltömődik a szűrő. Vagy először egy durva előszűrővel kellene megszűrnöd? És ha nem szűröd a vörösödet? Azt mondják a hozzáértőbbek, hogy a vörös kevésbé "igényli" a szűrést.
Az mit jelent, hogy "ha a bor kolloid kémiailag nem stabil"? Évente kb. 200 üvegnyit palackozom 1éves érlelés után. Elvégzem a kistermelői borpalackozáshoz előírt tennivalókat, de pl. a hő és rázópróbát nem, sőt a derítést sem mindig, mégis tiszta a bor a palackban, a minősége pedig a palackban tovább javul (érik?). A vörösnél vannak azonban gondjaim. Palackozáskor papírszűrőt használok, de kb. 10 palack után eltömődik és cserélnem kell, a bor egyébként szép tiszta. Mindezek ellenére kevés kicsapódás van az üvegekben, bár fogyasztáskor ez szinte nem látszik, a pohárban szép tiszta rubinvörös a színe és az ízével sincs baj. Milyen szűrési módszert ajánlotok, hogy ezt elkerüljem? A fehérnél legutóbb szűrőt sem használtam, még sincs kicsapódás a palackokban.
A borvidék kifejezés számomra azt jelenti, hogy ott már kialakult valami szőlőművelési tapasztalat, nem véletlenül. Valószínüleg olyan a talaj, a fekvés, a csapadék, a napfény, ami alkalmassá teszi a jó minőségű, és mennyiségű szőlőtermesztésre. Az adott borvidéken megvannak a speciális fajták, és a tapasztalat. Nem akarom a példákat sorolni, de te is ismered a borvidékekre jellemző márkás borokat. Természetesen nálad is lehet szőlőt nevelni valószínüleg, csak az úttörő munkát neked kell elvégezni. Nyilván a csemegeszőlő nem borkészítésre való, de az előbb felsorolt adottságokat át kell gondolni. Nem tudom, hogy a tőkéid hol vannak, a házikertedben, vagy a határban. Nem mindegy a locsolás, és tápanyagellátottság szempontjából. A szőlőművelést csinálom vagy 30 éve, de még minden évben tanulok az előző év hibáiból, mert jó pap is holtig tanul. A Cardinál gyönyörű szép látványosan nagy fürtöt terem, már amikor sikerül neki. Szinte mindenre érzékeny, nem csak a madár, hanem a darázs is szereti. Ha küzdeni akarsz vele, hosszúcsapra kell metszeni. Vannak új "mindennek" ellenálló fajták, ha érdekel, majd írok róluk. Addig is nézd meg az 5 éves Moldova lugasom képeit :http://jacsoj.xfree.hu
Ugyan a távdiagnózis felállítása nem mindig egyértelmű, de megpróbálkozok vele.
Úgy tűnik nekem, hogy a megfelelő szabad kénszint hiánya lehettett az alapvető oka a leírtaknak. Főleg, hogy "nem volt benne szinte semmi kén sem". Egy 40-es szabad kénszintnek palackozáskor szerintem meg kell lennie. Van aki ennél is magasabbra állítja be a borait. Lehet, hogy még fehérjére is instabil volt, bár 1 éves hordós érlelés után akár már lehetett stabil is. Ezt sejteti, hogy csináltál hűtőben, és szobahőn próbát, amit kiállt a bor. Persze lehet, hogy a "téli szobahőt" ha kibírja a bor, a nyári nagy meleget már nem biztos.
A palackok előkezelésével, tisztításával a leírtak alapján nem lehetett gond.
A szűrés az önmagában nem segít, ha a bor kolloid kémiailag nem stabil. Erre alapvetően a bentonitos derítés szolgál. Utána, ha már stabil a bor szűrhetsz, de ha szép tiszta nem biztos, hogy szükséges. Én sem szoktam...
Tudom van külön borászati topic, de az nem nagyon látogatott ahogy látom, ezért ide írok a problémámmal kapcsolatosan ami a következő: A 2008-as Chardonnay-ból 1évi tölgyfa érlelést követően tavaly karácsonykor lepalackoztam 50 üveggel. Gondoltam majd később is élvezem a finom ízeket, mert ez volt az eddigi csúcs borom. A palackozás előtt végeztem próbapalackozást. Egy üveget hűtőben, egy üveget szobahőmérsékleten tároltam 1hétig. Mivel semmi változás nem történt velük, ezért bátram lepalackoztam a többi üveggel is. Az üvegek felénél a dugót viasszal a másik felét kapszulával zártam és ládákba fektetve a most is 8c° pincében tároltam. Kb. a harmadik hét után vettem észre, hogy az üvegekben a bor megzavarosodott, de egy a többinél is jobban. Természetesen gyorsan ki is bontottam és majd hanyatt vágtam magam amikor megkóstoltam, mert egyszerűen ihatatlan volt, teljesen szétesett megsavanyodott. A többi ami csak egy kicsit volt zavaros (az üveg oldalán lerakodott kis üledék látszott) nem volt rossz, csak mintha a savasságából veszített volna egy kicsit. Most azt csináltam, hogy kibontottam és kiöntöttem egy fémhordóba. Tettem bele deritont és folyékonyként (kb. 30-asra kéneztem) , mert megmértem és nem volt benne szinte semmi kén sem. Palackozás előtt sajna nem mértem meg. Szeretném majd újból lepalackozni. Tavaly nagyon rossz év volt. Vettem Badacsonyban Olaszrizlinget, ami szintén igen jónak ígérkezik és abból is palackoznék egy pár üveggel, de nem szeretnék ugyanígy járni vele. Mi lehetett az oka a zavarosodásnak? Nem volt elég a kéntartalom? Nem szűrtem meg előtte a bort?(Pedig nagyon szép tiszta volt, és ami még megmaradt a palackozáson kívül szintén tükör tiszta, csak már nagyon kevés.) Kevés volt a savtartalma? Nem jól mostam el az új üvegeket? (enyhén mosószeres vízzel mostam, tiszta vízzel öblítettem majd kénes vízzel is öblítettem. A dugókat is kénes vízben áztattam egy kicsit.) Szerintetek? Ha tudnátok segíteni, megköszönném. Vagy ha tudtok olyan helyet, ahol tudnának segíteni ez ügyben, szívesen venném.
Én a LEGOLCSÓBB gardenát használom, 1/3 ha szőlőm van, és ha nem izmozok, hanem használom a nagyollót, állati könnyű vele metszeni. Mondjuk a sárga muskotályt, urétit nem, de minden mást igen.
Köszi a válaszod . Tudom hogy itt ez nem egy borvidék itt még jó bort nem ittam legalább is olyat ami ez én ízlésemnek megfelelne. Pont a múlt héten hozott a kollégám Nagyharsányból fehéret, vörös cuvét meg rosét na azok jók voltak és bátran odatenném bármelyik bolti 1500huf-os bor mellé :)))))) Szóval ezt a pár tőkét csak családi fogyaztázra szánom legyen 1-2 fürt megenni .A művelésnél elsőre csak sima tökén hagyást gondoltam mert a szomszédnak is úgy volt (tavaly kivágta megunta ) de most valami kordonos módban gondolkodom.
Nevessetek ki de én még most kezdem a kertészkedést és nem igazán vagyok profi, megvan a "Metszés ABC-ja" abban elég jól le van írva minden.
Szóval lehet néha kérdezek mosolyogtatót is !!Eddig rövidcsapos váltómetszét csináltam a Cardinál hozott is egy nagy fürtöt de addig addig nézegettem hogy majd holnap megesszük még érjen csak hogy másnapra valami madár lezabálta az összeset mert volt pár bogyó amibe beleütött a csőrével.
A blogomon (http://szolo.blog.hu) indítottam egy technológiákat bemutató sorozatot. Az itt Bzoltán-ként ismert kolléga által alkalmazott technológiát már olvashatjátok, hétfő reggel Szentesi József munkafolyamatait mutatom be.
A tavalyi év nem mondható átlagos, megszokott időjárásúnak. A nyári, kora őszi nagy szárazság után a hosszú esős ősz kérdés mit okozott a vesszők beérésében, hogyan tudtak felkészülni a télre. Akinek nagy termése volt, annál lehet, hogy nagyon legyengültek a tőkék. A -20 fok már elég veszélyes a szőlőre, de szerencsére most talán országosan esett vagy 20 centi hó, és ez talán megvédi a gyökérzónát a nagyobb lehüléstől. Meglátjuk a jövő héten, hogy valóban -20 fok lesz-e, és metszéskor, hogy mennyi fagyott el. Talán még az a szerencse, hogy nincs nagy hőingadozás. Nekem néhány tőke zöld veltelini van csak, de 10-15 év alatt még nem fagyott el soha az 1m-es kordonom.
Szőlő kvótát, telepítési jogot vásárolok 194 és az alatti pontszámmal , 2011 es telepítéshez ,ár :megegyezés szerint ,Kisebb Darabokban Is Érdekel !!!!!!!!!!!
A jövő hétre tényleg -20 fokokat mondanak.A Dávid-naptár pedig enyhe januárt,februárt mondott.Remélem nem fagynak le a szőlők,bár lehúztuk a vesszőt.A zöld veltelini mennyire bírja a fagyot?
A válaszom a beállt, több éve termő szőlőre vonatkozott. A tiéd nem 4 éves lesz, hanem 3 éves múlt. Tehát még nem nagyon szabad terhelni a tőkét, az erőseken mutatóba szabad hagyni max. 1-2 fürtöt. Most van a művelésmód kialakításának az időszaka. Ha jól gépelted be a lakhelyedet-Baracs- akkor szerintem az a vidék nem tartozik egyik nagy borvidékhez sem, ha tévednék javíts ki. Tehát a feltételek nem a legoptimálisabbak a szőlőtermeléshez. Ha meg vízforrástól messze van, akkor csak az égiekben bízhatsz csapadék tekintetében. Milyen tőkeformát gondoltál kialakítani? A kötött talaj nem biztos, hogy hátrány, csak nem kell engedni, hogy az esővíz elfollyon.
Köszi a választ! Még most lesznek 4 évesek remélem már az idén lesz is valami termés. Dombon vagyok Baracson itt elég kötött meszes a talajom. Amik vannak :Suvenir, narancsízű,Melinda Kismis Moldavszky,Dunovszka,Fekete szultán,Itália,Crimson seedlees,Sugaraone seedlees, Rizimat,Fanny,Ruby king,Auguszta,Flora,Cardinál,Szőlőskertek királynője,Pannonia kincse,Pölöskei muskotály.
Attól függ milyen fajta. A csemegeszőlőket általában hosszúcsapra kell metszeni. De van egy ökölszabály: a négyzetméterenkénti rügyterhelés 7-10 szem. Pl.: 2x1 m területen 4x4 szem, vagy 2x8 szemes félszálvessző. Függ a tápanyagellátástól ,talajtól, vízmennyiségtől.
A fagyérzékenység függ a termésmennyiségtől is, és az előző időszak időjárásától is. Ismét előjön a minőségi szőlő (bor) termelés sokszor megvitatott problémája, hogy mennyi az optimális terhelés a tőkén a jó minőség miatt, és a tőke hosszú élettartalma miatt. A tavalyi nyár teljesen száraz volt felénk, ezért nem volt rekordtermés, de nagyon jó minőség lett. Viszont az ősz, tél eleje folyamatosan esős, meleg. Kérdés, hogy a vesszők mennyi felesleges nedvességet szívtak be az ősz folyamán, ami most lehet, hogy védtelenebbé teszi őket. Amúgy a 2 hetes előrejelzésben, az időszak végén -20 C körüli hideget jósolnak. Megbocsátanám a tévedésüket.
Nyilván a rovarok sem érzik jól magukat a mínuszokban, de a fagyra érzékenyebb fajták közelednek a tűréshatárhoz. A szőlő fenológiai fázistáblája szerint ugyanis a mélynyugalmi időszak október közepétől január közepéig tart. Innen már a kényszernyugalmi fázis kezdődik. A vonatkozó szakirodalom szerint a mélynyugalomban akár több mint két hetes -15 fok alatti hőmérsékletet is elvisel a szőlő, de a kényszernyugalmi fázisban már kb. csak a felét. Főleg akkor ha a hőmérséklet napközben is 0 fok alatt marad. Reménykedjünk! A fentiek, mint ahogy írtam, elsősorban a fagyérzékenyebb fajtákra vonatkoznak (pl. kadarka és klónjai).
elnézést kérek, most tanulok képet felrakni.