Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
hadd gyönyörködjön mindenki! (Ha úgy könnyebb, küldjétek el mellékletben és majd én felpakolom)
Előre is hálásan köszönöm
Tibor
Addig is ime a belgiumi Hasseltben rendezett világkiállítás hivatalos eredménylistája egy része
69 S Toekans, toerako's cotinga's Breedkken, hapvogels, trogon, guetzals drongo's és muisvogel (MAGYARUL: S csoport TUKÁN, TURÁKO, KOTINGA, TROGON, QUETZAL, DRONGÓ ÉS EGÉRMADÁR kategőriában)
1. 9121 Pócsi Béla HON (vagyis MAGYARORSZÁG)
2. 9122 Pócsi Béla HON (vagyis MAGYARORSZÁG)
70 I Toekans, toerako's cotinga's Breedkken, hapvogels, trogon, guetzals drongo's és muisvogel (MAGYARUL: I csoport TUKÁN, TURÁKO, KOTINGA, TROGON, QUETZAL, DRONGÓ ÉS EGÉRMADÁR kategőriában)
Piacról, bevásárlóközpontból származó zöldségekben, gyümölcsökben kerestek növényvédőszer-maradványokat a Sanoma újságírói. Ravaszabbak voltak, mint a hivatal, és az eredmény: tizenegy tételből kettőben, köztük egy magyar termékben találtak egészségre káros anyagot.
<!--
Jelenet a filmből
--><!--
Ocean’s Thirteen – A játszma folytatódik
-->A Kismama és a Wellness magazin újságírói tizenegyféle különböző helyekről származó zöldséget és gyümölcsöt – almát, körtét, krumplit, banánt, répát, brokkolit, cukkinit, sütőtököt, póréhagymát, paradicsomot, paprikát - vizsgáltattak meg a Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal laboratóriumában. Külön ügyeltek a próbavásárlás életszerűségére. A hatósági mintavétel ugyanis előre bejelentett időben, közjegyző jelenlétében zajlik, és a terményeket kivétel nélkül mindig abban az állapotban vizsgálják, ahogy árusították. Azaz mosás, hámozás nélkül, mert többek közt az a cél, hogy kiszűrhessék a szabálytalan növényvédőszer-használatot.
Meglepő eredmények
A két magazin munkatársai viszont inkognitóban vásároltak, pontosan úgy, mint bármelyik piaci vagy hétvégi családi beszerzőkörúton. Arra voltak kíváncsiak, mennyi szermaradványt fogyasztunk el akkor, ha pontosan úgy kezeljük a gyümölcsöket, zöldségeket, ahogy a szokásos konyhai feldolgozás megkívánja. Vagyis mindent alaposan megmosva, amit kell, meghámozva. Senkinek sem jutna ugyanis eszébe a banánt vagy a krumplit héjastul és mosatlanul elfogyasztani, márpedig a hatósági vizsgálatok során nem is ritkán mért ijesztően magas értékek így keletkeznek.
Az eredmények az utóbbi időben gyakran hallott hírekhez képest igen meglepőek voltak: egyetlen, a Wellness és a Kismama munkatársai által leadott gyümölcs vagy zöldség sem tartalmazott határérték feletti szermaradványt, és nehézfémet még a határértéket megközelítő mennyiségben sem lehetett kimutatni bennük. Sőt, kilenc terményben egyetlen szermaradványt sem jeleztek az analitikai vizsgálatok. Az olasz származású körtében, és a magyar paprikában azonban olyan „szisztematikus” mérgeket találtak, amelyek mosással, hámozással sem távolíthatók el.
A vizsgálat tanulsága szerint garantáltan szermentes zöldséget és gyümölcsöt csak a bioboltokban kínálnak. Piacon, bevásárlóközpontokban nagy eséllyel találkozunk gombaölő, rovarölő vagy gyomirtó vegyszerekkel szennyezett termékekkel. Ezek közül a kontakthatású szerek csak ott működnek, ahova permetezik őket, és lemoshatóak...
A baktériumik (vírusok, rickettsiák) tekintetében az ábráknak, fotóknak vagyunk híján. Sajnos szerzői jogdíjat fizetni nem tudok, de nagyon örülnék, ha néhány illusztrációval a vonatkozó címszavakat fel tudnánk turbózni.
Bizony az üvegházi zöldek tartalmazhatnak a madarak picinyke májára veszélyes dózisban növényvédőszert...
Én mindenkinek a csíráztatást tudom jószívvel ajánlani.
A MADÁRBARÁT-LEXIKON ide vonatkozó kivágása:
csírázás, germanitio: azoknak a részben élettani, ill. biokémiai, részben pedig morfológiai folyamatoknak az összessége, melyek során a magban levő, nyugalmi állapotú csíra (embrió) aktivizálódik.
A növények aktív életműködésének kezdete vízfelvétellel indul be, amikor is a protoplazma hidratálódik, s az enzimtevékenység révén a mag keményítője fehérjékké, az aminosavak vitaminokká alakulnak.
A növényi csíra fejlődésének alapvetően még két feltétele van: oxigén, vagyis levegő, továbbá 0 és 50 fok Celsius között fajspecifikus csírázási hőmérséklet.
Az optimális hőmérséklet a legtöbb fajnál 25 és 35 fok között van. Ezen felül az egyébként érett és életképes magvak csírázásához egyéb körülmények is szükségesek.
Bizonyos fajok, mint a fagyöngy v. a réti füzény magjának a csírázásához például a fény nem hiányozhat, más fajok - mint a maszlag a tök, a mézontófű, a kandilla, és a disznóparéj - csak sötétben csíráznak, de a legtöbb faj a fényre nem érzékeny.
Egyes magvak csírázásához a magot hosszan tartó fagyhatásnak kell érnie.
A csírázás BELSŐ FELTÉTELEI: a csíraérettség v. például a nedvdús termésekben levő →csírázásgátló anyagok kimosódása .
A növényi csíra fejlődésének első látható jele a mag megduzzadása.
A hidratálódott sejtek protoplazmájában ekkor beindul az anyagcsere, megkezdődik a szénhidrátok, a fehérjék és a zsírok enzim hatására történő lebontása, a keményítők korrodálódása, majd az emiláz enzimkomplex hatására a teljes szétesésük.
A csíra kezdeti fejlődéséhez szükséges tápanyagokat a sziklevelek és a magfehérje szolgáltatja.
A csírázott mag takarmányozási tápértéke sokszorosa a száraz magénak.
csírázásgátló anyagok, blasztokolinok (gör.): az érett magvak csírázását gátló, akadályozó klf. vegyületek. A természetben igen széles körben elterjedtek.
Előfordulnak mind a húsos, mind a száraz termésekben, ezeknek köszönhető, hogy a magvak a termés belsejében nem csíráznak ki. Ezek az anyagok a csapadék által kimosódnak v. a talajban elbomlanak.
A csírázásgátló anyagok szerves v. szervetlen oldószerekkel (víz, híg szódabikarbóna, etilalkohol, éter) a növényi szövetekből eltávolíthatók.
csírázóképesség: az egészséges magban rejlő azon lehetőség, hogy a megfelelő körülmények hatására, meghatározott idő alatt ki tud csírázni.
A csíraképtelen mag táplálkozás-élettani szempontból is csaknem értéktelen.
csíráztatás: a magban csírázáskor lejátszódó élettani, morfológiai, biokémiai folyamatok mesterséges úton való beindítása abból a célból, hogy a csíráztatott maggal etetett madarak ezáltal értékesebb tápanyagokhoz jussanak v. meggyőződjünk a magvak csírázóképességéről, vetésre való alkalmasságáról.
Utóbbi esetben 4X100 magot nedves itatóspapíron, a magvak keléséhez szükséges optimális hőmérsékleten, az egyéb feltételek (→csíra) biztosítása mellett csíráztatunk .
Megfelelő az eredmény, ha legalább 4x75 magban (75 %-os csírázóképesség) indul be a csírázás.
A madarak számára a szárazon etetett magvakat adjuk csíráztatva is!
Csíráztathatunk egy-egy magféleséget v. magkeveréket.
A csíráztatás menete mindkét esetben:
1. szobahőmérsékleten egy 24 órára áztassuk tiszta csapi vízbe az egy napra szánt mennyiséget;
2. a 24 órás áztatás után sűrű lyukú szűrőben folyóvízzel mossuk át a beáztatott magvakat, amelyek ekkorra hidratálódtak, jelentősen megduzzadnak;
3. az átmosott magvakat csurgassuk le, s tegyük edénybe, az edényt takarjuk le, hogy a felső magvak se száradjanak ki, s a következő 24 órában szintén szobahőmérsékleten (18-22 fok Celsius) hagyjuk párolódni;
4. a 48. órában a magvakon látszódnia kell a csíráknak, nincs is más tennivalónk, mint alaposan újra átmosni, most már a csírázott magvakat, és feletethetjük a madarakkal.
Ballagó Emánuel nagyon szellemes megoldást ötlött ki és valósított meg a csíráztatáshoz. Két-két edényt alkalmazott, melyek közül kettő perforált és beleilleszkedik a vizet át nem eresztő nagyobb edényekbe.
A perforált edényeken a lyukak éppen akkorák, hogy rajtuk a legkisebb csíráztatásra szánt mag, a muhar se férjen át. A lyukak szerepe, hogy a mag átmosása folyó vízben gyorsabb és hatékonyabb legyen.
Az egyik, vizet át nem eresztő edény, a nagyobbik arra szolgál, hogy az előző nap az egyik lyuggatott edényben beáztatott mag abban párolódjon. A másik pedig a beáztatáshoz kell.
Ha egyáltalán nem v. csak a magvak egy része csírázik ki, akkor a mag túlságosan öreg v. éretlenül lett betakarítva, ill. tárolási hiányosságok miatt veszítette el a csírázóképességét.
Az ilyen mag szárazon feletetve sem nyújt teljesértékű élelmet a madarak számára, mi több, előfordulhat, hogy kifejezetten a kárukra lesz!
csiriki-fürjgalamb (Geotrygon linearis chiriquensis - Chiriqui-Wachteltaube): a fehérarcú fürjgalamb Panamában és Costa Ricában fellelhető alfaja.
Nagyon hasonlít a perui fürjgalambhoz, de annál kisebb.
A német szakirodalom említi Los-Angeles-i sikeres tenyésztését, és egy 1988-as európai importját.
csirke: fiatal, kitollasodott tyúkféle. Csibe és tyúk között.
csirkefogó: hasztalan, semmirekelő ember. Bizalmaskodva pedig a csintalan gyerekre használatos kifejezés.
csirkegalamb: a Tiszántúl déli részén kedvelt, de nem sztenderdizált haszongalamb-fajta, mely a máltai és a tyúktarka között foglal helyet.
Békéscsabán és környékén - ahol gyakran keresztezik tyúktarkával - tyúkos névvel illetik. Makón a fehéreket kedvelik, Apátfalván a vörösek és a sárgák divatosak.
A fiókái választáskor 40-45 dekások, s a jobb párok gond nélkül felnevelnek évenként 10-12 fiókát.
Szűcs-Szécsényi úgy említi ezt a fajtát az 1965-ben megjelent könyvében, mint amely alapja lehetne egy versenyképes magyar haszongalamb-fajtának.
A KIÖREGEDETT HÍM EGYIK FIA - mint azt a minap Pitkintől megtudtam - tizenvalahány évesen boldogítja Rédecsi Ferit és Rózsát, kiknek házasságkötésük alkalmából nászajándékba adtam egy fiatal párt.
A hímek érthető okokból agresszívvé válnak más hímekkel szemben költéskor, de ez az én tapasztalataim szerint Neophemáknál nem fenyeget.
Egyébként a vörösbegyűnél a harapás nem tud olyan károkat okozni, mint pl a törpepapagájoknál - ezért is szeretem őket!
Csak két dolog miatt vettem részt, ezen a megméretettésen ! Először hogy turákó tenyésztőt találjak, másodszor hogy az itt kapott papirt a madárpark iratai közzé tegyem.
Aztán ott érted meg, ott döbbensz rá, hogy ez egyik sem fontos, amikor a tribünön
a kezedbe adják a MAGYAR ZÁSZLÓT, amikor a te tiszteletedre áll fel TÖBB MINT EZER EMBER, és a te tiszteletedre csendül fel a MAGYAR HIMNUSZ !!! Nos, ilyenkor fojtogatja
az embert a sírás, és ilyenkor jön ki a szeméből a KÖNNY. De ilyenkor szabad sirni, hogy az évtizedek keserüségét küszködését LEMOSSA, hogy ismét újult erővel végezhessem
mindennapos munkámat, reménykedve abba, hogy egy év mulva kicsi HAZÁMNAK ismét ÖRÖMET tudok majd szerezni !
Köszönöm a tanácsait! Valóban nagyon szépek a madarai a képeken! Megvannak még? Vagy a hajdani legeredményesebb hím kiöregedett talán?
Próbáltam már információkat keresni a vörösbegyűekkel kapcsolatban, hogy minél többet tudjak róluk. Kicsit öntörvényűek a gyönyörűséges madaraim, rájuk is valóban csak részben igaz amit mások tapasztalatuk alapján leírnak. Gyümölcsök, zöldségek terén is elég válogatósak. Azt gondoltam, hogy sokkal több féle gyümölcsöt kedvelnek, próbáltam változatossá tenni a kínálatot. Az almán kívül szinte minden mást otthagynak. A salátát nagyon szeretik (bár félek egy kicsit, hogy az üzletben kapható salátával nehogy ártsak nekik, de a cserépben hajtatás nem igazán eredményes a sötét téli napokon)
Remélem fognak komolyodni az ifjoncok és nem lesznek ilyen kis bohók később. Ha beszélek hozzájuk csak néznek rám mint valami csodabogárra, tisztes távolságból persze. A porszívózást viszont mintha nagyon bírnák. Ülnek a legfelső ágon, lenéznek rám, és olyan szövegeléssel vannak, megpróbálják túlharsogni a zúgást, hogy minden szavukat tisztán értsek.
A három hím hosszú távon is tartható együtt?
Ha jól tudom több pár nem fér meg békességben egymés mellett. Viszont ezektől nem szeretnék megválni. Nem tudom mi lenne a legjobb megoldás, tojót keressek-e hozzájuk?
A baktériumokkal kapcsolatban kérdezném még, hogy hogyan közelítsük meg a témát? Mivel szeretné bővíteni a lexikon tartalmát?
És csodálkozunk, hogy egyre többen választják a "maguknak madarászás" rögös, de kevésbé csatározós útját:(
Valahogy mindenről szó van "vezérkari szinten", csak mintha az egyetlen összetartó kapocsról, a madarakról feledkeznénk meg (legalábbis én így láttam az MDOSz közgyűlések eredményeit leszűrve). Talán a pártoskodást meg kellene hagyni a politikusoknak, aki pedig nem tudja félretenni a személyes ellentéteket, átadhatná a helyét valamely ambícióval teli titánnak.
Azt írja egy kedves levelező, hogy kapott egy pár gyöngygalambot. Már van tojásuk, hogyan tovább?
Örülök, hogy emailban érkezett a kérés, mert hát egy pillanatra elakadtam.
Gyöngygalamb? meg mertem volna esküdni, hogy erről a fajról nincs anyag a lexikonban, s bár lehet, hogy létező faj, nagyon furcsálltam a dolgot.
Gyanítottam, hogy itt valami helyi elnevezésről lehet szó, s ha tévednék, a neten gyorsan fény derül a dologra.
És láss csodát! egy lapon valóban elkeresztelték a gyémántgalambot.
Aki onnan szerzi be az információkat, az meg lesz győződve, hogy a "gyémántgalambosok" rosszul tudják.
gyémántgalamb v. -gerle (Geopelia /Stictopeleia/ cuneata - Diamanttäubchen - Diamond Dove): az Ausztráliából származó, rendkívül igénytelen, de szép és szelíd gyémántgalamb az európai tenyészetekben domesztikálódott, s e 18-20 cm nagyságú (ebből 105-112 mm a farok) törpegalambnak ma már az ezüstön kívül számos színváltozata ismert.
Eredeti élőhelyén, Ausztráliában az északnyugati állomány május-szeptember között, míg az új-délwalesiek szeptember és január között költenek.
Hosszú, a barázdabillegetőére emlékeztető farka van. A tollazat gyöngyös szürke, a háton olajbarna. A cc. 100 mm-es szárny fekete szegélyű fehér pettyekkel fröcskölt.
A súlya hozzávetőleg 40-50 g.
Az ivari kétalakúság csupán a szemgyűrű színében és nagyságában jelentkezik. A szemgyűrű természetesen a hímnél nagyobb és élénkebb piros.
A tojó 2 db csontfehér tojást (19x14,5 mm) tojik a hevenyészett fészekbe.
A hím részt vesz a 13 napig tartó költésben, s gyakran neki marad a fiókák felnevelése, mert noha még azok nem önállóak, a tojó újra megkotlik.
Meg kell jegyezni, hogy imádja a meleget és a napfényt.
Sok költéssel összefüggő panasz akkor múlt el, amikor a galamb számára biztosították a napfürdő lehetőségét.
Az eső viszont ellensége. A szabad természetben az eső ellen úgy védekezik, hogy meredeken felegyenesedik. Próbálja elérni, hogy minél kevesebb víz érje a tollazatát, amely a vízben gyorsan elázik.
Sőt, az esős évszak elől elvonul Ausztrália száraz, sivatagos részeibe.
Nem csodálkozhatunk tehát Immelmann beszámolóján, mely szerint, amikor árnyékban 45 fokot mutat a hőmérő és már minden madár tátog a szomjúságtól, a "gyémántgalamb akkor fekszik ki napozni, szétterített szárnyakkal az izzó homokba. Megmértem a porfürdő helyét, 70 fokos volt a homok!".
A hangja melankólikus: kuvikuuu-kruu-krrru.
Tápláléka: díszpinty keverék kevés kendermaggal, zöldeleség, puha gyümölcsök és kevés lágyeleség.
Az elismert színváltozatai:
Normál (Wildfarbige)
Sárga (Gelb),
Ezüst (Silber),
briliáns (Brillant)
világosfarkú ezüst (Weissbürzel),
márványos (Gescheckt),
fehér (Weiss),
barna v. vörös (Rot)és
kék (?).
(→prédatoll) http://www.vzi.de/p/z2/kleidia.htm
Tegnap kaptam egy kis csomagot, megköszöntem emailben, de gondolom, jó, ha nagyobb közösség is értesül:
Kedves Bodnár Tibor!
Az általam ajándékba küldött MADÁRBARÁT-LEXIKON-ért viszonzásképpen feladott küldeményedet (benne 3 000 Ft-ot és a kiadvány tiszteletpéldányokat) megkaptam, nagyon szépen köszönöm.
Tényleg hálás vagyok, mert úgy 2 éve írtam számos MDOSZ vezetőnek, ill. egyesületi elnöknek, felkínáltam számukra a lehetőséget a lexikonban való szereplésre, de az egyetlen Eszteró Lajos kivételével senki sem reagált, így csak a rendelkezésemre álló szolídabb anyagok alapján tudtam a lexikonba betenni információkat az MDOSZ-ről, Híres tenyésztőkről, eredményekről, illetve a tagszervezetekről.
Sőt, miután kaptam néhány olyan információt, hogy Tóth Sándor lemond, esik szét az egész, senki sem tudja, mit hoz a jövő, talán Lakó Antal fogja össze a dolgokat, gondoltam, megvárom, míg valami határozott irány mutatkozik, a tagság (választás) által hitelesített személy segít eligazodni az utóbbi évek történéseiben.
Aztán kiesett a dolog a látókörömből, s csupán annyi jutott el hozzám, hogy néhány szervezett kilépett, Tóth Sándor (aki elfelejtette, hogy tőlem rendben vette át a szervezetet és valamiért elfelejtette, ki vagyok) maradt a helyén, és Eszteró Lajos alelnökké avanzsált. (Utóbbi tény bizakodásra adott okot.)
Minden esetre a lexikon nem teljes e tekintetben sem, valószínűleg soha nem is lesz teljes, de hiányoznak belőle olyan dolgok, amelyek könnyen, gyorsan pótolhatóak, s én kész vagyok pótolni, de a segítségetek nélkül ez eléggé körülményes.
Hitem szerint itt közös az érdek:
részemről - szeretném, ha a nevemmel jelzett anyag minél tökéletesebb volna;
részetekről - gondolom senkinek nem lehet célja, hogy kimaradjon egy ilyen teljességre törekvő munkából.
Örömmel látom, hogy a Bálinti Madarász korrekt, szép, s hitem szerint megbízható kiadvány, amit ott fellelek, azt engedelmeddel "belapátolom" a lexikon javított kiadásába. Illetve bármely csatornádon el tudod juttatni illetékesekhez, hogy pl. a neves tenyésztők szócikk hiányos, s ők az ismert csatornákon
Az ivari kétalakúság nem fejlődött ki.
Gömb alakú fészket épít, oldalsó, csőszerű bebúvónyílással.
Az emberrel szemben bizalmas.
Könnyű őket a természetben megfigyelni, s a madárbarát elcsodálkozhat, hogy ez a kevéssé díszes madárka mily kellemesen dalol, még reptében is.
akceleráció: a gyorsulás jelensége a fejlődésben, amely a háziasított állatoknál is megfigyelhető.
Gyorsabban fejlődnek ki, mint a közös ős vadon élő leszármazottjai.
akepa: →keresztcsőrű gyapjasmadár (Loxops coccinea).
akklimatizáció (lat.) meghonosodás: élőlények új környezetben, új biotóphoz történő alkalmazkodása (→adaptáció), amely egyidejűleg a szervezetük koordinált megváltozásával jár.
Az ember tudatos tevékenységgel keresztezéssel, szelekcióval segíti egyes fajok honosítását.
Tulajdonképpen akklimatizációról beszélhetünk, amikor azt tapasztaljuk, hogy az ausztráliai hullámos papagáj a mi klímánkon a szabadban teleltethető v., hogy a berlini állatkert barátpapagájai a szabadban költenek és a gazdák bánatára felkeresik a környékbeli gyümölcsösöket.
Az akklimatizáció gyakran kudarcokkal terhes folyamat. A hazaitól túlságosan eltérő éghajlatról származó állatok honosodása nem is mindig sikerül.
Mindezt az akceleráció végett, mert ha bizonyos ember által tartott fajoknál (talán éppen a roburálószerek vagy csak és csupán a jobb tartási körülmények miatt) a vadon előforduló átlaghoz képest növekedést tapasztalunk, azon nem lehet csodálkozni. Gondoljunk itt arra, hogy embernél is mutatkozik a jelenség. Többszáz évre visszamenőleg évszázadonként mintegy 2 cm növededést valószínűsítenek a kutatók. (És a jelenség felgyorsulni látszik USA - a gyerekek egyre nagyobbak, egyre gyorsabban nőnek)
Az akceleráció a háziasított fajoknál is mutatkozik. Megfontolásra akkor van szükségünk, ha döntési helyzetbe kerülünk: mely "változat" nyerje el a kiállítási díjakat?
A természetben előfordulót akarjuk-e reprodukálni, vagy új célt kitűzve pl. a sztenderd hullámosra adjuk a voksunkat!
Nyilván lesznek akik a természetesre szavaznak, és lesznek, akik ezt másként gondolják.
Hogy hol az igazság? azt az adott ország szervezetének tiszte (demokratikus úton) eldönteni.
Minden esetre a döntésnél érdemes a biológiai szép fogalmát is mérlegelni!
sztenderd v. standard: az írásban rögzített ideáltípus, a faj, fajta, változat küllemére vonatkozó tenyésztői célkitűzés pontos megfogalmazása.
Sőt, a könnyebb, egységesebb értelmezés céljából rajzos ábrákkal is alátámasztott leírás, amely egyértelművé teszi a fajtával, változattal v. fajjal kapcsolatban felállított követelményeket, a szigorúan elvárt fajtabélyegeket és a hibákat is.
A pontosság és az egyértelműség szó szerint értendő. Ezért nem lehet mit kezdeni azzal a "sztenderddel", amely csak szép szavakkal írja le az ideált.
Szép, kecses, hajlott, hosszú, rövid, közepes... Mind, mind olyan szavak, amelyek nem illenek sztenderdbe. Mert sem a szép, sem a kecses nem mond önmagában semmit, hiszen kinek a pap, kinek a... Vagyis tág teret engedne a szubjektívizmusnak.
Pedig éppen, hogy a sztenderddel a cél az objektivítás felé haladni.
Helyettük az a beszédes sztenderd, amelyben - bármilyen fárasztó is, de - fokok, cm-ek, méginkább milliméterek, és rajzos ábrák vannak.
A fotótól is idegenkedjünk! Ti. az ideális, az, amit el kellene érnünk. Ám ami fotózható, az már létezik!
Pontosan ezért szoktak képzőművésszel etalont készíttetni a komoly sztenderdek mellé.
A sztenderdbe foglalt, már említett hibák általában három csoportba vannak sorolva:
kizáró hiba*,
súlyos hiba,
enyhe hiba.
* a díszmadár-tenyésztésben, ill. a kiállítási bírálatok gyakorlatában kizáró okként tudatosult a csonkaság, amit ma már fejlettebb bírálati kultúrával rendelkező országokban nem vesznek szó szerint. Sőt, pl. a balesetből származó ujjhiány, főként tojóknál egyáltalán nem kizáró ok. És, ha belegondolunk, akkor ez minden szempontból így helyes: ti. egy összességében kifogástalan egyedet ostobaság lesöpörni az "asztalról" csak azért, mert egyszer valahová beszorult a lába.
A sztenderd aszerint, hogy milyen körben ismert és elfogadott, lehet
helyi,
nemzeti v.
nemzetközi.
Ebből a szempontból tanulságos a versenypostagalamb sztenderdjének a története.
Már az I. világháború előtt felvetődött a fajta küllemi elbírálásának egységesítése. 1912-ben sikerült kompromisszumok alapján eljutniuk a franciáknak ahhoz a leíráshoz, amelyet az ország valamennyi postagalamb-tenyésztő egyesülete hajlandó volt elfogadni.
Erre Lillében, a Francia Nemzeti Postagalamb-társaságok Szövetsége kongresszusán került sor.
A tervezetet a szövetség északi bizottsága dolgozta ki, 15 pontban foglalták össze az értékelés szempontjait. A munkájuk kényes kérdése volt, hogy sikerül-e összehangolniuk a kiállítási és a sportgalamb egymástól eltérő értékelési szempontjait.
Abból indultak ki, hogy a postagalamb értéke és létalapja a röptetés, s csak azokat a küllemi szempontokat szabad elfogadni, amelyek nem sértik a sportérdeket, a fajta legértékesebb biológiai értékeit.
Hangsúlyozták, hogy a sztenderd nincs kőbe vésve, s HA A GYAKORLAT NEM IGAZOLJA VISSZA, HOGY VALÓBAN SIKERÜLT ÖSSZHANGOT TEREMTENI A BIOLÓGIAI ÉS AZ ESZTÉTIKAI SZEMPONTOK KÖZÖTT, AKKOR GYORS ÉS SÜRGŐS KIIGAZÍTÁSRA LESZ SZÜKSÉG.
A bizottság szándékát a többség átérezte, a céllal azonosult, s az alkotó vita során, 15 pontba foglalva rögzítették az ideáltípust:
milyen legyen
a fej,
a csőr,
az orrviasz,
a szem,
a szemgyűrű,
a nyak és a begy,
a törzs,
a szárny,
a villacsont,
a fartő,
a farok,
a comb és a láb,
a tollazat,
a megjelenés és
a testsúly.
A 100 pontos bírálati rendszerbe illesztve az elméleti pontértékelést az alábbiak szerint határozták meg:
1. Összhang, tollazat és általános minősége 20 pont
2. Hát, derék, villacsontok, hátsó rész 20 pont
3. Mell, izomzat, mellcsont (sternum) 20 pont
4. Szárnyak 20 pont
5. Fej, szem és azok minősége 20 pont
Összesen: 100 pont
A francia sztenderd több, mint 20 évig ellentmondások közepette, de jól szolgálta a tenyésztői, bírálati munkát.
A tapasztalat később azt mutatta, hogy a 15 pontra széttagolt értékelés túlságosan nehézkes, és nem felel meg mindenben a korszerű követelményeknek.
A francia postagalambsport-vezetők akkor felvették a kapcsolatot a világon élenjáró belgákkal, hogy ketten együtt jussanak közös nevezőre. A két nemzet szakértői közös bizottságban korszerűsítették a francia sztenderdet, s megalkották a francia-belga sztenderdet, amely 5 fő szempontra tekintettel határozta meg az ideáltípust.
Ez a sztenderd nemzetközileg ismertté vált, de nem lett alkalmas arra, hogy a nemzetek széles köre el tudja fogadni.
1935-ben a postagalamb olimpián fogalmazták meg az igényt, hogy a francia-belga sztenderd alapján egy nemzetközi bizottság próbálja megalkotni azt a sztenderdet, amely a nemzetek szakértői közös kompromisszumkészséggel el tudnak fogadni.
Három éven át vajúdott a galambászvilág, s csak 1938-ban sikerült megegyezni egy olyan sztenderd-bizottságban, amely végül megalkotta az első nemzetközi postagalamb-sztenderdet.
Ennek az értékelési szempontjai:
1. Szépség, fej, szemek 20 pont
2. Izomzat és testegyensúly 20 pont
3. Csontozat 20 pont
4. Hát és farktő 20 pont
5. Farok és tollazat minősége 20 pont
Összesen: 100 pont
A II. világháború, a világ éles szembenállása nem igazán engedte, hogy ez a sztenderd valóban nemzetközi legyen.
Sőt, már kezdettől sokan bírálták, hogy nagy hangsúlyt kap a szépség, a fej és a szem, holott ezek aligha befolyásolják alapvetően a postagalamb valódi értékét.
Ennek ellenére az 1948-ban létrehozott Nemzetközi Postagalamb Szövetség (London) úgy döntött, hogy mind Lillében, mind az 1951. évi modenai postagalamb olimpián az I. nemzetközi sztenderdet alkalmazzák, s a téma fontosságára való tekintettel a modenai konferencia hatáskörébe utalják a döntést.
A modenai kongresszus létrehozott egy nemzetközi szakemberekből álló sztenderd-bizottságot, amely 1952-ben a következő módosítási javaslatot fogalmazta meg:
1. a szépségre, a fejre és a szemre adható pontszámok összegét 10-re kell csökkenteni, s az így nyert 10 ponttal az izomzatra adható pontok számát kell növelni;
2. a csontozatra adható pontok számát is indokolt csökkenteni 10 ponttal, s a szárnyakhoz kell azt átcsoportosítani.
A javaslatot a koppenhágai Nemzetközi Postagalamb Kongresszus elfogadta. Ez a sztenderd 1967 októberéig volt érvénybe, amikor a nemzetközi szövetség reformbizottsága újabb módosító javaslatot fogalmazott meg, miután a következőre módosult a postagalamb nemzetközi sztenderd:
1. Összbenyomás 10 pont
2. Izomzat, testforma, testegyensúly 30 pont
3. Csontozat, mellcsont, szeméremcsont 15 pont
4. Hát, farok, farokkötés 15 pont
5. Szárny, tollazat és a toll minősége 30 pont
Később bevezették - éppen a postagalamb fő értékeinek védelmében, megelőzendő a formalizmus eluralkodását -, hogy a "szépségversenyeken" csak olyan galamb vehet részt, amely versenyeredményekkel is rendelkezik.
Hímek számára előírták az 1600 díjkilométert 1:5-ös alapon, vagyis, hogy csak az első 20 %-ban és csak 400 km feletti versenyeken elért helyezést lehet figyelembe venni, továbbá az olimpia előtti 2 évben kell az 1600 díjkilométert teljesíteni; tojóktól elvárják, hasonló feltételek mellett az 1200 díjkilométert.
A postagalamb-sztenderd története jól példázza, hogyan válik nemzetközivé egy tenyésztői ideál, s hogyan formálódik, alakul, ésszerű kompromisszumok révén a gyakorlat tükrében.
Mert rögtön tegyük hozzá: a sztenderd a gyarló ember alkotása, s mint ilyen soha nem lehet tökéletes.
Mi több, lehet alapvetően elhibázott, amikor az életidegen szempontok eluralkodása miatt a szomorú következmény - erre is lehetne számos példát felhozni - egy fajta felmorzsolódása, kipusztulása.
Felvetődik a kényes kérdés, hogy okvetlenül kell-e igazodni a nemzetközi sztenderdhez. Ha a sztenderd az előbbiek szerint elhibázott, akkor egyenesen bűn az azáltal felállított követelményeket erőltetni. Inkább vállalni kell a különutasság ódiumát: hogy sok babért nem aratunk, de a fajta biológiai értékeit sikerül megőriznünk, s hosszú távon valószínűleg mi leszünk a nyerők.
A másik eset, amikor pl. egy országban az adott fajta populációja fejletlen, gyenge. Ilyenkor is felvetődik az eltérés igénye, s mindenkor a nemzeti szövetségek, országos egyesületek felelőssége, hogy mennyit engednek a '48-ból.
A haszonállat-tenyésztésben a sztenderd a gyakorlati hasznosság alapján a piaci igényeket maximálisan kiszolgálva állítja fel a fajtával szemben támasztott igényeket, s a tenyésztőket arra ösztönzi, hogy minél gazdaságosabban tartható, értékesíthető változatokat, típusokat teremtsenek.
Az ideál itt nélkülözi leginkább a formalizmust, az egyéni ízlést, a szubjektívizmust.
És itt reagálnak a leggyorsabban az elkövetett hibákat korrigálandó, különben a fajta, a változat iránt megcsappanó igények a termelés lényegét érintve a hasznot ásnák alá.
A díszmadártenyésztésben a domesztikált fajok (fajták) leírását általában a COM nemzetközi-sztenderdek alapján célszerű figyelembe venni, hiszen nemzetközi kiállításokon a COM-sztenderd alapján bírálják a madarakat, s ha attól a nemzeti sztenderd jelentősen eltér, akkor nagy csalódások érhetik a nemzeti bajnokságon jól szereplő versenyzőket. (Már persze, ha az adott országban a tenyésztés áll olyan színvonalon, amely szóhoz engedi jutni tenyésztőit a nemzetközi porondon.)
Még nagyobb baj, hogy igazodás nélkül fennáll a nemzetközi elszigetelődés veszélye, ami nem lehet célja egyetlen madarászközösségnek sem. Így v. úgy, a sztenderd mindig borotvaélen táncol. Egyrészt a mindenkori divat, esetenként a bírálói testület szubjektívizmusa befolyásolja, másrészt a természeti törvények, amelyek megcsúfolása előbb v. utóbb megbosszulja magát.
Lényegét tekintve a sztenderd közmegegyezésen alapul. S ebből a szempontból nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az a sztenderd semmit sem ér, amely nincs bent a tenyésztői köztudatban, s még csak bent lennie sem elég, úgy kell bent lennie, hogy azt a lehető legnagyobb többség elfogadja.
Vannak fajok, amelyeket tartunk, tenyésztünk, de szabályos sztenderdüket egyetlen szervezet se szedte pontokba, írta le, vitatta meg, hirdette ki.
Ezeknél nem lehet más a tenyésztői cél, mint a természetben előforduló alakok reprodukálása. Egyúttal nem lehet más a tenyésztői munka sikerességének a mércéje sem, mint az, hogy a szaporulat mennyire tükrözi a faj átlagát, a természetben előforduló egyedek többségét, mily mértékben jeleníti meg a faji bélyegeket.
Ilyenformán tulajdonképpen a sztenderd hiányára sem lehet hivatkozni, hiszen a sztenderd ez esetben nem lehet más, mint a faj tudományos leírása.
http://members.aol.com/vdtvereine/sv235/index.htm
Csaba barátomtól kaptam egy rövid figyelemfelkeltő jelzést, hogy biztos fog engem is érdekelni Ez biztos téged is érdekel:
http://www.idre.hu/forum/viewtopic.php?t=6
Üdv: Csaba
S mit találok ott? Dobosapa
Bizony hogy érdekel! Elküldve: 2008 Jan. 25, 21:03 Hozzászólás témája: Gratulálok Leonnak. Nagy siker abban az egzotás mezönyben tiszta madarakkal. Nem ok nélkül irom a tiszta szót. Pocsi Béla pedig a király. Egy megszállott madarasz tiszta szívvel. Nem érdeklik egyéni sikerek, ö ezek nélkül a cimek nélkül is világhirü szaktekintély. Megtisztelö hogy ismerhetem. ö ezeket a cimeket minden magyar madarásznak nyerte. Köszönet érte
És nagyon örülök, remélem, most már tényleg megvalósul tapolcai barátom álma vágya: MADÁRPARK-PÓCSI BÉLA
vagy TURÁKÓPARK - PÓCSI BÉLA
És boldog vagyok, hogy 12 évvel ezelőtt Lajkó Laci kíséretében én adhattam át neki a mestertenyésztői címmel járó óriásvázát, meg az oklevelet
S hogy egyértelműbb legyen a dolog, íme a róla szóló szócikk:
Pócsi Béla (1947-): a hazai díszmadártenyésztés egyik nagy alakja, aki az 1990-es években vörösbóbitás turákók eredményes szaporításával írta be nevét a tenyésztők nagykönyvébe. Tapolcai házának udvara hamarosan szűknek bizonyult, minden egyes négyzetméteren papagájkülönlegességek, fácánritkaságok és tragopánok osztoztak.
Aztán tovább bővítette az állományt. Új, más irányba indult el, s 2006-ra már rul-rult, tukánt, fecskeszalakótát, kacagó jancsit, fényseregélyt bülbülöket, kardinális pintyeket, illetve öt fajta turákót és lórikat is tart, tenyészt. Vagyis a maga nemében példátlan, amit produkált.
Hogy fogalmat alkothassunk a dologról, tudnunk kell: naponta csupán gyümölcsből 8 kilót tálal fel a madarainak.
A velük szerzett tapasztalatait készséggel osztja meg az érdeklődőkkel, s közkinccsé tétele érdekében tollat ragadni sem rest. A témában a hazai legnívósabb szakcikkek szerzője, írásain is átjön az a szeretet, amellyel viseltetik a madarak iránt. Egyébként enélkül sikerekre se számíthatott volna! Az általa tartott madarak tekintetében a szeretet és a madarak tisztelete, az irántuk érzett felelősség alapvető fontosságú, mert itt különleges igényű, a tenyésztés szempontjából rendkívül kényes fajokról van szó. Nem véletlen, hogy a maga nemében Pócsi Bélának nincs vetélytársa.
Kár, hogy nagyra törő, de a szakismereti feltételek tekintetében mindenképpen megalapozott tervei - egy Balatonedericsi madárpark kialakítása ügyében - nem sikerült partnereket találnia. 2007-ben felsejlett a lehetőség hogy a tapolcai volt laktanyakomplexum mintegy 10 hektáros területén madár és növényparkot hozhat létre a helyi önkormányzattal együttműködve.
Kiállításokon, bemutatókon nem szívesen töri a madarait, de akinek sikerül megnyernie, az az óriáskígyóira is számíthat.
Preparátorként is elsőrendű.
http://diszmadarak.tar.hu/vörös kardinálisainak egyikemondhatnám azt is, hogy ez itt a reklám helye, de neki aligha kell reklám! Főleg nem olcsó dícsérgetés.
Email-ben küldött érdeklődéséer válaszolva jelzem, hogy a vörösbegyűek pontosan azért kedvenceim, mert nemcsak szépek, hanem szelídek és csendesek is. Persze mint bármely más faj példányai között lehetnek egyénileg eltérő vérmérsékletűek (egyik szívesebben barátkozik az emberrel, a másik bizalmatlanabb). Ha szabadon "csapatban" vannak tartva, akkor nyilván nehezebb velük elhitetni, hogy mi a fajtársaik vagyunk. Magyarán külön tartott madár könnyebben, gyorsabban szelidül. Van egy jelenség, melyet az éhséggel kapcsolatba lehet hozni, az e téren szerzett tapasztalatok is segíthetik az ember munkáját. De sajnos azt kell mondjam, hogy ha nem tartózkodik sokat együtt a madaraival, akkor nagyon nehéz lesz eredményt elérnie. Próbálja őket klf. gyümölcsökkel (és majd nyáron) más-más fűféle kalászkáival kínálni, "lekenyerezni", s kifigyelni, hogy mit szeretnek igazán, s azt a velük való fokozatos beszélgetés közben kézből felkínálni - közben semmi hirtelen mozdulat, semmi ijesztő hanghatás... Gere Géza bácsi az ELTE tanára, kiváló egzotás beszélt nekem először arról, hogy a madarainak az se mindegy, milyen ruhában jelenik meg előttük. Később ezt az én tapasztalataim is visszaigazolták - tehát semmi rikító, s lehetőleg mindig ugyanabban a köpenyben. Ha ért angolul, akkor a http://www.birdtricks.com/training-course website-on még videót is talál a témával kapcsolatban. Sok szerencsét! Líviával ma voltunk egy óriásit kirándulni (Kovács Margit Múzeum, esztergomi Bazilika, Szlovákia), most azokkal az élményekkel van tele, holnap farsangol - nem erőltetem, de tudom, hogy majd egyszer nagy haszát veszi annak, amit a munkájáról Öntől megtudhat. Lengyel Tibor 2141 CSÖMÖR Tinódi u. 5. 28/446-526 madarbarat@invitel.hu http://madarbarat-lexikon.mindenkilapja.hu/ http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9156025?cmd=Article_showArticle&t=9156025
az én egyik hajdani legeredményesebb hímemés egy új színváltozat: fahéj pasztell narancsos
Lengyel Tibor: MADÁRBARÁT-LEXIKONtoronykakas: fácánvadászatnál annak a repülő kakasnak az elnevezése, amely a teljes röpmagasságba felhúzott, s a sebessége cc. 20 m/s (70 km/óra).
A toronykakas rendszerint a vadásztól 30-35 méterre van, tehát még éppen lőtávolban, amikor is a sörétek a vadásztól a vadig az utat 0,125 mp alatt teszik meg. A fácán útja ez alatt (0,125 x 20 =) 2,5 m, s minthogy a fácánkakas cc. 85 cm, így kb. három fácán hosszúságot kell a fácán elé tartani (elé lőni). torpiditás (lat): a melegvérűeknél szokatlan jelenség, mely során a légzésük és a szívműködésük lelassul, a hőmérsékletük lecsökken, s téliálomszerű állapotba kerülnek.
Ilyen merevséggel járó állapotban vészelik át a telet az egyik lappantyúféle, a →téli estifecske példányai. Mutatkozik a jelenség sarlósfecskéken és kolibriknél is. (→estifecskék)
Torreornis: a sármányfélék (másutt pintyfélék) családjának egyik nemzetsége egyetlen fajjal.
inexpectata
: zapata sármány (Zapata Sparrow).
torz: a megszokott, természetestől eltérő, visszataszító külsejű. (→öröklődő rendellenességek)
torzs: a lekaszált fűnek, gabonának a földből előmeredő csonkja.
torzsokos (bar.): a vedlés során kialakuló tollképződményt nevezik torzsoknak.
A torzsokos baromfi nehezen (géppel egyáltalán nem) tisztítható, így torzsokos →májliba nagyüzemi értékesítés szóba sem jöhet.
Az előző (beós) hozzászólásomban sajnos a képaláírás elcsúszott.
A felső kép nem az enyém, Laja a második fotón látható.
Canarynak pedig mutatom, hogy Madárbarát-lexikon
tartalékolás címszavánál a következőeket olvashatjuk:
tartalékkakas: a fácántenyésztésben alkalmaznak a látszólagos szükséglet felett kakasokat.
Ezeket a nyárelejei szaporulat érdekében más körülmények között tartják, mint a termelő tenyészanyagot, s a →kakascsere folyamán veszik igénybe.
tartalékolás: a madarak közül csupán néhány gondol olyasféle tartalékok képzésére, mint aminek pl. a méheknél lehetünk tanúi.
A varjúféléknél, a cinkéknél és a csuszkáknál van erre példa.
A többiek (költözők) leginkább zsír formájában képeznek a hosszú útra energiatartalékot. (→tüzestorkú kolibri)
Érdekességként megemlítjük, hogy a madarak egy csoportja, amelyek ilyen tartalékok (vastag zsírréteg) cipelésére nem képesek másként oldják meg a problémát: szükség szerint (éjszakára) lecsökkentik az alapanyagcseréjüket.
Így viselkednek a kolibrik, a sarlósfecske fiataljai.
Egy estifecskefajnál pedig téli álomszerű pihenést (→torpiditás) is leírtak.
tartaléktojás: érdekes jelenség a kakaduknál, hogy noha a fészekalja rendszerint 2 fiókából áll, a tojók tojnak egy harmadik tojást is.
Ha az első kettőből
És persze érdemes megnézni a téli álom címszót:
téli álom: egyes állatfajoknak jobbára a mérsékelt égöv alatt a téli hónapokban észlelhető, külső és belső feltételek hatására bekövetkező nyugalmi állapota.
Rovarok, kétéltűek, hüllők körében és főként az emlősöknél jellemző. Az alváshoz hasonlatos, de attól lényegesen eltér, többé-kevésbé letargiában nyilvánul meg.
A téli álomban levő állatok nem táplálkoznak, hanem a testükben felhalmozott tápanyagtartalék szolgál a lebontó anyagcsere fenntartására.
A szervezet minden életműködést a minimálisra csökkent. Az anyagcsere az ébrenléti állapotnak mindössze 1-2 %-a. Ehhez hasonlóan járnak el az éjjeli pihenésük során az egyébként a tápanyagban naponta a testsúlyuk kétszeres mennyiségét igénylő kolibrik a vándorlásaik során.
A légzés és a szívműködés ilyenkor rendkívüli módon lelassul. A téli álom az élettani éhezésnek felel meg, de a súlyveszteség kisebb, mint a valódi éhezésnél.
Különös, hogy a téli álomba szenderült állat hőmérséklete is csökken a külső hőmérséklettel együtt, de csak egy küszöbértékig, amelyhez érkezve az állat részére ingerül szolgál: felébred.
A mormota esetében ez a küszöbérték a 4 fok Celsius, sünöknél pedig 2,5 fok. A madarak között is vannak téli álmot alvók: az észak-amerikai lappantyúalakúak. (→torpiditás)
téli estifecske (Phalaenoptilus nuttallii - Common Poorwill): 20 cm nagyságú lappantyúféle Kanada délnyugati részétől Mexikóig.
A kutatók ennél a fajnál a madárvilágban szokatlan jelenséget tapasztaltak. Télen találtak szokatlanul merev példányokat, amelyek testhőmérséklete mélyen a "természetes" alatt volt.
A jelenség (→torpiditás) vizsgálata során kiderült, hogy a téli estifecskénél normális állapot, ha pihenés közben néhány fokkal csökken a hőmérséklete és lelassul az anyagcseréje.
Minél jobban lehűl a környezete, a madárnak annál kisebb lesz az oxigénfogyasztása. Lassan a tartós merevség állapotába jut, s akár 5 fokra is lehűlhet. Ha a környezete melegszik, akkor lassan kezd felengedni, s cc. 15 fokon eléri anyagcseréje a normális szintet.
Ekkor heves remegés mellett felébred, élénken lélegzik és a testhőmérséklete ugrásszerűen melegszik. Hamarosan visszanyeri a vitalitását.
Később kiderült, hogy a jelenség nem egyedülálló, mutatkozik a kolibriknél és a sarlósfecskéknél is. (→estifecskék)
http://en.wikipedia.org/wiki/Common_Poorwill
És erre írom most: Forrás: Schmidt Egon: MADÁRLEXIKON (ANNO KIADÓ, 2000, ISBN 963 375 098 9) „Molnárfecske:…Napokig tartó hűvös, esős, tehát táplálékszegény időben a fiatalok, hasonlóan a sarlósfecske fiataljaihoz, egyfajta dermedt állapotba kerülnek, testhőmérsékletük és anyagcseréjük lecsökken, amivel energiát takarítanak meg. Ilyen esetekben a kirepülés elhúzódhat.”
Valaki kérdezte, hogy nem tudunk-e eladó Anker könyvet (Repülő keresztrejtvény).
Arra talán Geller barátunk válaszolt, hogy egy másik fórumon kínált valaki.
Én is beértem akkor ennyivel, de később eszembe jutott, hogy tulajdonképpen a
MADÁRBARÁT-LEXIKON is számtalan postagalambász kérdéssel foglalkozik, egyebek mellett a kiváló Anker Alfonz munkája is forrásanyagunk, ilymódon ajánlhattam volna a lexikont is.
Vagyis bánom, hogy az alkalmat elszalasztva erről nem esett szó.
A tavaly tavaszra beígért villamosítás még most sem jutott el a telkünkre (ezért is veszítettem pár potanciális vevőt:( ).
Vagyis annyi volt a feladatom, hogy töltsek a tó vízszintjén ( két-két és fél méter mély vízből nem szedegeti ki a halat a gázlómadár, amit meg a parton összegyűjt az váljon egészségére), de mivel nem volt mivel működtetnem az elektromos szivattyút, a robbanómotoros technikák meg "varázsütésre" megadták magukat, így elkerülhetetlen volt mészárlás (amit én olyan sorsszerűségnek fogtam fel, "habnak" az egyébként sem túl sikeres tavalyi évünk tortáján)
ó-angol viador v. harcos tyúk (Altenglische Kämpfer): →angol viador ó-angol törpe harcos: a házityúknak az ó-angol viadorból, vagyis az eredeti angol viadorból Angliában bantamizált változata.
Mindenben megegyezik a kiindulási alappal, de annál sokkal kisebb. Miniatűrizált viador.
A kakas kifejlett korában max. 0,75 kg (csüdátmérő 12 mm); a tyúk 0,65 kg (csüd: 11 mm).
Az évi tojáshozam alig éri el a 30-at, átlagsúly 25-30 g. A tojások színe sárga.
Rengeteg színváltozatban elismert:
fekete, fehér és kék egyszínű;
arany- és ezüstnyakú, ezüstnyakú narancs háttollazattal;
búzaszínű, tarka, fekete fehér pettyekkel;
kékarany, barnamellű, nyírfaszínű, kékpiros, kékezüst és pirosfoltos.
Oates-fekete fácán (Gennaeus leucomelanos oatesi - Oates-Fasan): a →fekete fácán v. nepáli fácán alfaja. Areájának centruma Burma, s az élőhelyei részben találkoznak a William-fácán és a feketemellű fácán élőhelyeivel.
A kakas kontya és test alja fekete. A mell vékony fehérrel finoman csíkozott. A hát alul és a fartájék kissé fehéres.
A farktollak (275-300 mm) középen fehéres izabell színűek és feketével díszítettek. A szárnyhossz 205-295 mm.
A csőr sárgászöld fekete orommal. Az írisz sárgásbarna. A láb egyedenként nagyon eltérő lehet a zöldestől a barnáig.
A tojók a csíkosfácán és a feketemellű fácán tojói köztesalakjaként mutatkoznak. Vöröses barna testaljjal, a mellrészen keskeny izabell csíkokkal díszítettek. A farok (201-234 mm) vörösesbarna, sötétbarna v. fekete gyűrűkkel díszítve.
oázis: termékeny terület, esetleg település valamely sivatagban. Rendszerint kút v. forrás környékén alakul ki.
oberlausitzi lúd: a házi lúd egyik régebbi, szürke tollazatú és jól kotló fajtája.
Közepes testnagyság jellemzi.
Obi Kapuzenlori (ném.): malukui →csuklyás lóri (Eos squamata obiensis).
obligát megbetegítő: vannak mikroorganizmusok, amelyek szemben a→fakultatív megbetegítőkkel, minden körülmények között megbetegítik a szervezetet, ha csak nem kap külső segítséget v. benne magában nem alakult ki immunitás.
Ilyen patogén közismert kórokozó a madaraknál a →paramyxovírus, a →salmonellosis (paratífusz), a →tuberculosis és egyebek mellett a →galambhimlő.
obsztipáció (lat.): →székrekedés.
Óceánia: a Csendes-óceán irdatlan vízfelületét számtalan kisebb
Kedves szomszédom, barátom Pap Gábor, aki segített a MADÁRBARÁT-LEXIKON levelezését portugál nyelven bonyolítani és a Madárbarát-kert mozgalom lelkes híve, felhívta figyelmemet egy nagyon szép honlapra, ahol szintén van madaras topic:
OH, ha figyelmesebb lettél volna, akkor G. Imre módszerével megóvhattad volna a halállományt!
Neki a Szeged külvárosában levő kertjét támadta meg egy kócsag, s az ottani halastavát próbálta megdézsmálni. Permetező locsolóval tudta leszoktatni az aranyhalak pusztításáról - de hiszen te is itt voltál júl. 22-én, amikor erről beszámolt, már ha nem olvastad itt a fórumon az örömhírt.
Már, ha emlékszel. Közben a kis csajszik pancsoltak.
Milyen jó is most visszaemlékezni arra, hogy milyen jó meleg volt akkor!
Üdvözlet! Úgy nézem a műszaki dolgokra jóval nagyobb rálátása van mint nekem..... (márcsak azért is mert mondhatnám hogy műszaki analfabéta vagyok) Már csak azt nem értem hogy akkor mégis miért gondolja úgy a dolgokat ahogy leírta. Hiszen ha jól értelmeztem nagyon tisztában van a szennyező forrásokkal és azok mértékével.(mértéken a szennyezés mennyiségét és minőségét is értem) Felhozta példának pl atomerőművet is. Ok hogy az urán bányászatával is környezeti kárt okozunk, de a szén és olaj bányászatával szintén. Viszont lehet hogy az én információim hiányosak, de úgy tudom hogy innentől kezdve az atomenergia már nem szennyez oly mértékben mint a szén és olaj. Az atomhulladék tárolása ha megoldott onnan kezdve gyakorlatilag nincs káros kibocsátása az erőműnek. (normál esetben) Ugyanakkor ez a szén-, olaj -vagy gáz esetében nem mondható el. Szélerőművekről szintén hallani kedvezőtlen dolgokat, akárcsak a naperőművekről, mégis véleményem szerint kisebb a szennyezés mértéke mint olajjal szénnel és gázzal működő erőműveknek. Ugyan ez igaz lehet vízierőművekre is, csak annyi kikötéssel hogy ne a megalománia legyen a szempont az építésüknél. (ugyebár ebben az esetben komoly problémák léphetnek fel.)
Megtisztelt kimeritő (jó értelemben), precíz, szinte tudományos szintű hozzászólásával...és őszintén szólva én számítottam is erre, ill. egy ilyen típusú véleményre, hozzászólásra,..miután szerény műszaki végtettségemnél fogva én csupán műkedvelőnek és érdeklődőnek számítok e témában !
Az első részben egyedüli fő célom az volt a "Globális ökológiai katasztrófaelmélet"-tel kapcsolatban, hogy azarányokra nyomatékosan felhívjam a figyelmet ! Az arányokra, melyek a természet olykor, vagy folyamatosan romboló és változtató
erejében nyilvánúl meg, s szerintem összemérhetetlen az emberi tevékenységgel !
...Ha nem így lenne, akkor alkalmasak lennénk akár a "mindenható"szerepét betölteni, s kozmikus változtatások megtételére is lehetőségünk lenne,...de szerencsére ez nincs így, és nagyon úgy néz ki, hogy nekünk"csak"a földi élet jutott, s csak ot garázdálkodhatunk (még a Biblia szerint is) kedvünkre . Ide nem keverném bele azt a pár űrrepülőgépet, szerencsés vagy szerencsétlenűl járt űrhajókat, mellyek szerepe az információhoz-jutáson kívűl, max. az emberi technika nagyhatalmak-közti fitogtatása és a hiúság legyezgetése .
...Higgye el..azért tisztá voltam a repülőgépek, gépjárművek horribilis üzemanyagfelhasználásával, tisztában vagyok nagyjából az erőművek, atomreaktorok hatalmas víz és egyébb energiaigényével, s mégis...mikor arra gondolok, hogy egy kb. 1,5 km átmérőjű üstökös, vagy meteorit földközelsége miatt pánikhangulat alakúl ki, s kontinensek azonnali pusztúlását lebegtetik,..valahogy eltörpűlnek "fenti" dolgok !!!
Az Arizona-kráter átmérője 11 km !.., mellyet egy kb. 9 km-es nagyságú meteorit okozott !...Az sem lehetett semmi,..igaz, hogy pár millió évvel ezelőtt történt ! Az ehhez hasonló vagy kisebb meteoritok száma legalább több tucat !!!
Itt azért nem bírom megállni, hogy fel-ne vessem, hogy az őshüllők kipusztulásánál nem igazán az ember volt jelen, s mégis letüntek ! A szibériai mamutok ezrei olyan hirtelen pusztúltak el, hogy némelyiknek még szájában maradt a"falat"...stb.
Azt végképp nem feszegetném, hogy volt azért a földön egy-két igencsak magasan fejlett civilizáció, mellyeknek hirtelen eltünését, de még felbukkanását sem nagyon tisztázták !
Ezeket azért említettem, mert lenne azért jócskán mástól is félni valónk a "Globális ökológiai katasztrófaelmélet"-en kívűl is !!!
Visszatérva az ember szerepe szerintem is nagy, de nem meghatározó és szinte minden fórumon túl van hangsúlyozva !!!
..Tudja az az érzésem sokszor, hogy e-mögött nincs -e komoly üzleti érdek ???
Pár példa :
1.)...Szereljünk katalizátorokat autóinkra, hogy tiszább legyen levegőnk..! OK !
a.) A katalizátorok legyártásához kellenek gyártók, üzemek óriási anyag, energia és helyszükséglettel !!!...mellyekkel továbbrombolják a természetet !
b.) A katalizátort, mint veszélyes hulladékot, tárolni, szállítani, s majd megsemmisíteni kell..mi módon, hol ???
2.) ...Hulladékégetés..! OK !
a.) Az égéstermékek óriási CO2, CO, és H2O meg a többi kristályos " kemikália"(oxidok., szulfátok, nitrátok stb.)..fentiek mind a levegőbe, töbi a talajba !?
b.) Mindez milliárdos beruházást igényel, mely pénz előteremtése kérdéses üzletágak működtetését vonhatja magával, mellyek"uram bocsáss"-lehetnek akár környezetkárosítók !!?
3.) ...Halonnal oltás megszüntetése..! OK !..Viszont akkor másból több kell (sokkal több), mert -ahogy Ön is mondja- kevésbé hatékonyak,..és ezek főleg a nemes gázok lehetnek ( pl. a repülőkben), miután CO2-vel vagy porral nem lehet akármit és akármikor oltani !!! A nemesgázok előállításához ugyancsak óriási költségek, energiák,hely stb. szükségesek !!!..S a többlet CO2-mennyisége se"kutya"!!!
Végezetűl elmondanám, hogy nem szeretnék további ehhez hasonló témájú felvetéseket tenni, sem számadatokkal bombázi (noha egy két helyen azért tudtam volna) a kedves "topikjáró"kollégákat, mivel e topik alaptémaköre a MADÁRBARÁT LEXIKON, és rajta keresztűl főleg ami a madárkákhoz közvetlenebbűl kapcsolódik .
Ez már megvan úgy másfél éve. Nem nagy, csak olyan 400m2, de ha nem sikerül eladnom a telket (mert, ugye koncepció és telephelyváltás is tervben van), akkor arra elég lesz, hogy a reggeli potykám kikerüljön belőle, persze újratelepítés után(a papagájos fórumon sírtam el a nyáron, hogy egy szürkegém, az egész halállományt legyilkolászta, ez is közre játszott, hogy elkezdtem a telket árulni).
És még mielőtt bárki azt hinné, hogy csak madárfaj(ta) leírások volnának a lexikonban, azok figyelmébe egy másik kivágás:
Lengyel Tibor: MADÁRBARÁT-LEXIKON:
... Ennek ellenére gyakori a 2 fészekalj.
Védett, az eszmei értéke: 10 000 Ft.
(→sárgafejű bakcsó; →kanalascsőrű bakcsó)
Bakewell, Robert (ejtsd: békuel; 1725-95): angol mezőgazdász, állattenyésztő, akit az állattenyésztés atyjaként kell tisztelnünk. Tudniillik a tenyészkiválasztás elveinek megfogalmazásával és az e téren elért eredményeivel a modern állattenyésztési eljárások megalapozója.
A fajták keresztezéséhez felhasznált állatoknak a kitűzött célok szerinti, gondos és megfelelő kiválasztásával kiváló tenyészállatokat, új fajtákat állított elő. Az általa létrehozott új fajták legfőbb előnyei közé a gyors fejlődés és az előnyös testalkat egyaránt hozzá tartozik
Főként a ló, a juh- és a szarvasmarha fajtanemesítésében végzett úttörő munkát. (Fotó forrása: www.ans.iastate.edu/ )
baktericidia (gör. pálcika és lat. öl szóból): olyan fizikai, kémiai v. biológiai hatás, amely a baktériumokat elpusztítja. Pl.: →fertőtlenítőszerek
bakteriofág (gör. pálcika+eszik szóból): a vírusok csoportjába tartozó parányi lények, a baktériumok parazitái.
Csak a baktériumokon tudnak megélni és szaporodni. Megtámadják, megbetegítik és feloldják a baktériumokat.
bakteriolízis: fajlagos ellenanyaggal érzékennyé tett baktériumok feloldódása a friss vérsavóban jelen levő fehérje természetű anyag hatására.
bakteriológia: a mikrobiológia baktériumokkal foglalkozó ága.
bakteriosztatikus: olyan felület, amelyen a baktériumok megtelepedése és szaporodása korlátozott, vagyis baktériumtaszító hatású.
A vizsgálatok tanúsága szerint ilyen a lenolajkencével kezelt fafelület, a lúgos kémhatású friss vakolat és az oligodinámiás hatású horgany, ill. réz.
baktériumok, mikrobák (Bacteria): az élővilág legegyszerűbb, változatos alakú (az ábra forrása: http://lockwoodwebs.com/composting), de minden valószínűség szerint nem a legősibb, egysejtű, csak mikroszkóppal vizsgálható szervezetei. Az élővilág 3 nagy csoportja közül - Monerák néven - ezek és az ún. kék-zöld algák képezik az egyiket.
Sokkal nagyobbak, mint a vírusok és a rickettsiák, a méretük 0,1-10 mikrométer hossz és 1 mikrométer átmérő között határozható meg. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy cc. 50 baktérium fed el egyetlen vörösvérsejtet.
A köznyelvben általában az eubaktériumokat értik e kifejezés alatt.
A súlyúk olyan kicsi, hogy hozzávetőleg egymilliárd baktérium tesz ki 1 mg-ot.
A sejtjeiken nem látható a felsőbbrendűekre jellemző szerkezet, sejtmagjuk sincs. ...
(ÉS ZÁRÓJELES MEGJEGYZÉSKÉNT HADD EMLÍTSEM EGY VÁGYAM, HOGY ESETLEG
HÉRI MÓNIKA,
aki ismeri a lexikont, s jó véleménnyel van a munkáról, esetleg fog segíteni a mikrobiológiai témakörök fotóanyagának gazdagításában! Merthogy mikrobiológus. Természetesen valamennyiünk érdekében.)
két edényt, két szűrőt (csak a fedő maradt le)!
Pócsi Béla: fokföldi turákó
Ja bocsi! bár ez is Pócsi, most nem aktuális
Áhh! ezt is mellé nyomtam. 
vörös kardinálisainak egyike
mondhatnám azt is, hogy ez itt a reklám helye, de neki aligha kell reklám! Főleg nem olcsó dícsérgetés.
az én egyik hajdani legeredményesebb hímem
és egy új színváltozat: fahéj pasztell narancsos
vagy ime egy fahéj lacewing lutinó
- tenyésztő Lengyel Tibor
Két tojásból egy madár kelt
Fekete harkály
Mindenben megegyezik a kiindulási alappal, de annál sokkal kisebb. Miniatűrizált viador.
A kakas kifejlett korában max. 0,75 kg (csüdátmérő 12 mm); a tyúk 0,65 kg (csüd: 11 mm).
Az évi tojáshozam alig éri el a 30-at, átlagsúly 25-30 g. A tojások színe sárga.
Rengeteg színváltozatban elismert:
fekete, fehér és kék egyszínű;
arany- és ezüstnyakú, ezüstnyakú narancs háttollazattal;
búzaszínű, tarka, fekete fehér pettyekkel;
kékarany, barnamellű, nyírfaszínű, kékpiros, kékezüst és pirosfoltos.
Oates-fekete fácán (Gennaeus leucomelanos oatesi - Oates-Fasan): a →fekete fácán v. nepáli fácán alfaja. Areájának centruma Burma, s az élőhelyei részben találkoznak a William-fácán és a feketemellű fácán élőhelyeivel.
A kakas kontya és test alja fekete. A mell vékony fehérrel finoman csíkozott. A hát alul és a fartájék kissé fehéres.
A farktollak (275-300 mm) középen fehéres izabell színűek és feketével díszítettek. A szárnyhossz 205-295 mm.
A csőr sárgászöld fekete orommal. Az írisz sárgásbarna. A láb egyedenként nagyon eltérő lehet a zöldestől a barnáig.
A tojók a csíkosfácán és a feketemellű fácán tojói köztesalakjaként mutatkoznak. Vöröses barna testaljjal, a mellrészen keskeny izabell csíkokkal díszítettek. A farok (201-234 mm) vörösesbarna, sötétbarna v. fekete gyűrűkkel díszítve.
oázis: termékeny terület, esetleg település valamely sivatagban. Rendszerint kút v. forrás környékén alakul ki.
oberlausitzi lúd: a házi lúd egyik régebbi, szürke tollazatú és jól kotló fajtája.
Közepes testnagyság jellemzi.
Obi Kapuzenlori (ném.): malukui →csuklyás lóri (Eos squamata obiensis).
obligát megbetegítő: vannak mikroorganizmusok, amelyek szemben a→fakultatív megbetegítőkkel, minden körülmények között megbetegítik a szervezetet, ha csak nem kap külső segítséget v. benne magában nem alakult ki immunitás.
Ilyen patogén közismert kórokozó a madaraknál a →paramyxovírus, a →salmonellosis (paratífusz), a →tuberculosis és egyebek mellett a →galambhimlő.
obsztipáció (lat.): →székrekedés.
Óceánia: a Csendes-óceán irdatlan vízfelületét számtalan kisebb
Már, ha emlékszel. Közben a kis csajszik pancsoltak.
Ez már megvan úgy másfél éve. Nem nagy, csak olyan 400m2, de ha nem sikerül eladnom a telket (mert, ugye koncepció és telephelyváltás is tervben van), akkor arra elég lesz, hogy a reggeli potykám kikerüljön belőle, persze újratelepítés után(a papagájos fórumon sírtam el a nyáron, hogy egy szürkegém, az egész halállományt legyilkolászta, ez is közre játszott, hogy elkezdtem a telket árulni).
