A Gyömörő, Gyömrő, Gyömöre településnevek eredetét [egyelőre] csak Kiss Lajosnál tudtam megnézni. Ő a te általad elsőként idézett etimológiához csatlakozik. Ami téged zavar, azt úgy lehet feloldani, hogy ez az etimológia nem közvetlen, hanem áttéten keresztül valósulna meg: a település egy olyan személyről lett [volna] elnevezve, akinek a neve volt a törökben ’szén’ jelentésű.
Kicsit konkrétabban Kiss szerint e kérdezted településnevek kapcsolatban állnak a Gömör helynévvel (a vármegyének a ma Sajógömör [ma Gemer, Szlovákia] település adta a nevét). Ez pedig az első ispánjának személynevét viselheti, amelyet az ótörök kömür ’szén’ szóra vezetnek vissza. Az illető valószínűleg divatnevet viselt, de a név első viselői talán a haj-, ill. szemszínük után kaphatták ezt a nevet. — Ezzel az etimológiával az a probléma, hogy a megfelelő személynevet magyar környezetben (a településnévtől függetlenül) nem sikerült kimutatni, csak valószínűsítik a létét a kirgiz Кемирбай (Kemir-baj) személynév alapján.
A felvetés szerint ebből a magyarrá lett *Gömör személynévből aztán magyar -é, ill. -ő kicsinyítő képzőkkel lett volna a *Gyömöre és *Gyömörő személynevek, és az ilyen nevűek által telepített,. birtokolt falvak kaphatták meg a Gyömöre, ill. Gyömörő elnevezést (az utóbbiból pedig a két nyílt szótagos tendencia alakította ki a Gyömrő alakot).
Ezzel nekem személyesen az a problémám, hogy a g > gy változásnak nem látom alapját. Az oszmán korban délszláv közvetítéssel előfordul a magas oszmán-török g-nek a magyarban gy megfelelője, vö. török gâvur > szerb-horvát đaur > magyar gyaur, de korábbi példát nem tudok felidézni.
-----
A másik etimológiai felvetés még eddig sem jut el nálam. Nem találok ui. gyömör ’gyűrődés, mélyedés’ szót. A gyömör hangalak a történeti és jelenkori szótáraimban is ’gyűr, gyömöszöl, töm, nyomkod; gyomroz, dögönyöz’ jelentésű ige. Esetleg feltehetnénk, hogy az -e ~ -ő a folyamatos melléknévi igenév képzője, és így ’gyűrő, tömő, nyomkodó’ értelmű személynévből lettek a településnevek, de a gyömör igét az EWUNg csak a XVIII. sz. közepéről adatolja, és egy szerintem túl késői, hogy XIII–XIV. sz.-i település-névadás alapja legyen.
Egyébként, ha elfogadnók a gyömör ’gyűrődés, mélyedés’ szó létét (mert kizárni nem zárom ki, ui. csak a saját könyvtáramban ellenőriztem), akkor is valószínűsíthető lenne a közvetetten, személynéven keresztül történt névadás, mivel úgy vélem az -e és -ő kicsinyítő képző földrajzi objektumok nevében ritkán jelenik meg.
Egy picit offolás, de négy hasonló földrajzi név etimológiája érdekelne: Gyömöre/Gyömörő (Győr-Moson-Sopron), Zalagyömörő (Veszprém), Gyömrő (Pest) és Gyömrőpuszta(Sajólád, BAZ).
Két magyarázatot hallottam eddig: az egyik a kőszén ótörök nevével hozza összefüggésbe (?), a másik az elhelyezkedésükkel ("gyömör", mint gyűrődés, mélyedés). Egyik sem tűnik túl meggyőzőnek. Szerintem egyik helyen sem volt soha szénbányászat, és nem mindegyik fekszik völgyben vagy tó mellett (bár ebben nem vagyok 100%-ig biztos, ráadásul mára megszűnt halastavak akárhol lehettek régebben). Esetleg lehetne személynévi eredetű, de hasonló személynév semmiféle Árpád-kori dokumentumból nem rémlik.
Persze feltehetem a kérdést úgy is, hogy ne legyen off: érdekelne a Gyömörei/Gyömrőy családok nevének eredete :D
Én hajlanék a <c>-re, de próbálok majd további bejegyzéseket keresni a családról, hátha a későbbiek jobban olvashatóak. Amint lesz új információm, megosztom itt.
A Régi magyar családnevek névvégmutató szótárában (2009) http://mek.oszk.hu/08900/08923/08923.pdf a "Foglalkozásra, tisztségre, munkaviszonyra, tevékenységre utaló családnevek" (4a) között szerepel. 1454 az első előfordulás ideje. Itt ugyan az is áll, hogy a Koponyás és Kaponyás egymás írott alakjai, ahogy más neveknél is szép példákat hoz rá a szótár, mégis az első előfordulásának éve miatt hajlok arra, hogy - a neten többhelyütt fellelhető magyarázatként - "merítőedény" jelentésű, mint régies kifejezés. (aztán majd az lesz, hogy a koponya és a merítőedény kifejezések nem is idegenek egymásnak. Nem tudom).
Kaponyás: Az -s képző nem alkot lakosneveket, így nem a Kaponya (ma Kopoňa, Szlovákia) településnév áll a név hátterében. Ehelyett -s melléknévképzős foglalkozásnévről van szó, amelynek alapja a nyelvjárási kaponya ’merítőedény, vödör’. Ez elsőnek elnevezett személy kaponyát készítő mesterember, teknővájó, kádár lehetett.
A fenti kaponya szóalak azonos a koponya ’fej csontos váza’ szóval, és az eredetibb jelentés őrizte meg. A ’koponya’ jelentés ui. csak a XVI. sz.-ban jelent meg, vélhetően az agya koponyája > agykoponya > koponya jelentésátvitel eredményeként. — A magyar szó délszláv eredetű, vö. szerb-horvát kopanja ’fából vájt teknő, vályú; dagasztóteknő’, szlovén kopanja ’teknő, vályú; dézsa’ stb.
Közvetve azonban lehet kapcsolat a Koponya településnévvel. Ez utóbbi ui. környezetleíró jellegű lehet, arra utalhatott, hogy egy merítőedényhez hasonló mélyedés volt a településen vagy a környékén. Hasonlóhoz l. Vödör-völgy (Szentkirályszabadja mellett), Söjtör (amely a sajtár [< német régi seihter, mai Sechter ’régi gabonamérték, kézi merítőedény’ < latin sextarius ’űrmérték, (a római congius) hatodrésze’ ] szó magas hangrendben kiegyenlítődött alakváltozata). — A településnév azonban lehet a szláv Kopina ’ásott [kút, csatorna, tóka stb.]’ helynév magyaros népetimológiája is.
Rég jártam erre. Szeretném megtudni, hogy a Kaponyás név miből származik. Vagyis feltételezem, hogy a szlovákiai Kapona településről (Szabolcsban kutatok), de mi a jelentése? Köszönöm.
A <c> nem olasható <e>-nek? Így esetleg lehetne kapcsolat a szláv Орешин ~ Orešin ~ Orzeszyn családnévvel (< szláv *oreša ’diófás, dióliget’ [< orech ’dió’ + -ja] + -in birtokosmelléknév-képző).
Más lehetőség, hogy az 1715. és 1720. évi összeírásokban előfordul az Orcsa vezetéknév, ehhez éppen elképzelhető egy -in birtokosmelléknév-képzős apanévi *Orčin /orcsin/ ’Orcsáé, Orcsa [leszármazott]-ja’ alak. A probléma az, hogy ez az Orcsa vezetéknév leginkább román kötődésűnek tetszik, tehát szláv továbbképzése magyar anyakönyvben nem tűnik túlzottan valószínűnek.
További lehetőség, ha feltesszük, hogy a név eleji H- lekophatott, ekkor talán a ritka cseh-szlovák Horčin ~ Chorčin vezetéknévhez juthatunk (? < hora ’erdő, hegy’ v. horký ’keserű’ v. chorý ’ beteg’ + -ca személynévképző + -in birtokosmelléknév-képző).
NB. A horcsin (хорчин) – amely nem tévesztendő össze a harcsin (харчин)-nal – egy kicsiny Belső-Mongóliai mongol népcsoport neve is, de ez nem lehet a név feltételezett alakja, ui. túl azon, hogy ilyen periférikus népcsoportból nemigen lesz népnévi megkülönböztető név, az írott mongol alakja, amely a korai átvétel alapja lehetett volna, qorčin (korcsin).
Bacsovka: Szlovák családnév, amelynek mai írásmódja Bačovka. Kialakulása két féle módon is elképzelhető.
1. Anyanév a szlovák bačovka ’juhászné; számadójuhász, juhászgazda felesége’ foglalkozásnévből.
2. Ha nő vezetékneveként fordul elő, akkor lehet a Bača (tkp. ’számadó juhász, juhászgazda’) családnév nyelvjárási nőnemű alakja, azaz a köznyelvi Bačová helyi megfelelője. Vö. http://www.nyest.hu/hirek/szlav-nok-balti-asszonyok — Ezen az úton is lehet anyanév (tehát férfiak családneve is), csak akkor nem juhász foglalkozású személy feleségének a leszármazottait jelöli, hanem egy olyan asszonyét, akinek a férje Bača vezetéknevű volt.
Draveczky: Mai írásmódjában Dravecký alakú szlovák lakosnév, amely egy Dravce nevű településről elszármazót, oda való kapcsolatokkal bírót, esetleg ottani birtokost jelölt. A szóba jöhető települések a mai nevükön pl. Dravce (Szepesdaróc, ma Lőcse része), Panické Dravce (Panyidaróc), Šarišské Dravce (Daróc), Veľké Dravce (Nagydaróc), esetleg Dravce (ukr. Дравці / Dravci, m. Ungdaróc, ma Ungvár része).
A település darócok által lakott szolgálófalut jelöl. Ezek feladata az elejtett állatok húson kívül felhasználható részeinek (bőr, tülök stb.) levétele, ill. kikészítése volt. A daróc foglalkozásnév a szlovákban és a csehben járatos dravec ’ragadozó állat, ragadozó madár’ szó metonimikus átvétele. A szlovák településnevek is ennek a szónak a többes számú alakjai.
A jelen nyelvállapotot tekintve igazad lenne, mert most tényleg ßsch [sʃ] > *[ʃʃ] > [ʃ] hasonulás lép fel, de a családnevek keletkezése történelmi folyamat, ezért az irodalom általában a XI–XIV. sz.-i középfelnémet (ill. középalnémet) alakokból szokta a neveket magyarázni. Ilyen szempontból pedig nem a Groß-Schmuck [gro:s- ʃmʊk] összetételből kell kiindulnunk, hanem a középfelnémet grōʒ-smuc? [gro:s-ʂmuk] formából. Ebből következően a ʒs?[sʂ] hangkapcsolat előbb egyszerűsödhetett szótagzáró s [s]-szé, mielőtt a szótagkezdő sm-?[ʂm] klaszter schm- [ʃm] ejtésűvé nem lett.
egy ilyen feltételezett szibilánstorlódásnál valahogy amúgyis azt várnám, hogy az első essen ki, tehát /grosmuk/ és nem /groszmuk/ legyen a végeredmény.
A Groß-Schmuck nekem is eszembe jutott, de azzal pont ugyanaz a gond, mint a Groß-Muck-kal, hogy az utótag nem illik a többi Groß-os összetétel sorába. Ezért aztán nem is említettem. Utótagként a Mick, amely a Nick szláv szubsztrátumterületen jellemző változata, jó megoldásnak tűnik.
> ez a név talán Hrkecz-ből is származhat amelyik vagy cseh vagy pedig horvát-jugoszláv is lehetne?
Gondoltam erre, de az /ü/ meglehetősen szokatlan toldóhang lenne. Így elvetettem.
A Hrkecz egyébként, ilyenformán leginkább kaj-horvát (esetleg szlovén) eredetű lehetne: http://www.locatemyname.com/croatia/Hrkec Irodalmi szerb-horvát megfelelője a Hrkac. Nem kizárt lenne cseh-szlovák Chrkec és Hrkec sem, de ezekre nem találtam előfordulási adatot. Ezeknek a jelentéséhez vö. szerb-horvát hrkati ’hortyog, horkol’, szlovák chrkať ’harákol, krákog, torkát köszörüli’, hrkať ’csörög, zörög’ + -ec személynévképző.
Bár a Grassmick alakváltozat fényében ez talán nem túl valószínű, de amúgy lehetséges lenne egy Gross+Schmuck összetételű név, és azután a [sch] hang kiesése? Vagy ilyen nem fordul elő?
Köszönettel olvastam én is a név levetezését és nagyszerűen meghatározta a Kúnszentmártoni helységet, mivel a névviselő valóban onnan származik.
Egy nem szakember arra is gondolhat, hogy ez a név talán Hrkecz-ből is származhat amelyik vagy cseh vagy pedig horvát-jugoszláv is lehetne? és Magyarországon hozzáillesztettek egy magánhangzót, de persze ez csak egy laikus feltevés. Lehetne ennek is valami "értelme".Köszönöm előre is válaszát
Gaidenecker: Német név, és azt gondolná az ember, hogy egy német Ecke ’sarok, szöglet, zug; szegély; sziklapárkány; ékszerűen határolt terület, valami szélén lévő terület’ (~ délnémet nyelvjárási Egg[e]) utótagú összetett település- vagy dűlőnévhez alkotott -er képzős lakosnévről lenne szó, minet pl. Honecker <: Hoheneck< hohe Ecke ’magas zug’, Schönecker < Schöneck < schöne Ecke ’szép zug’. — De egyrészt nem találtam *Gaideneck helynevet (Geiden-, Geuden- előtaggal és -egg utótaggal sem), másrészt az előtaghoz sem találtam német etimológiát, ami szükséges lenne ahhoz, hogy hipotetikusan feltehessük a név létezését.
Akad viszont német Gaideck név, amely szláv eredetű lehet. mint a gajda ’duda’ szó -ek kicsinyítő képzős alakja, vö. lengyel Gajdek. Ehhez az alapnévhez járulhat német -er apanévképző, amely a Gaidecker névalakot adja. Ez utóbbiból talán (!) a népetimológia beszúrhatta az -en szótagot a hohe Ecke > Hoheneck alakulás mintájára. Talán.
