Pedig állat, a rondábbik fajtából. Kecskerágó pajzstetű. Actara, vagy Mospilan + Dimilin hatásos ellene. A baj csak az hogy miután a dögök elpusztultak, ugyan úgy ottmaradnak a levélen, ágon. Csak ha megdörzsölöd lehet érzékelni hogy már nem élnek. Én megpróbáltam szivaccsal, dörzsivel lemosni, le is jön, de képtelenség egy egész bokrot rendbe tenni.
Selyemfényű puszmángoly veszély forog fenn nálunk a buxusnál. Kérdéseim: miből állapítható meg,hogy BIZTOSAN selyemfényű támadása áll fenn ill. mit lehet tenni ellene, mennyire gyorsan támad. Olvastam róla 1-2 dolgot,de igazából a tapaszatalatokra vagyok kiváncsi.
A második nem lehet egész egyszerűen fajtajelleg (valami szöszös dolog a fiatal levél fonákán, bármilyen nyavalyától függetlenül)? Az idősebb leveleken nincs ilyen?
Ill. nem lehet, hogy általánosan csak a hajtáscsúcson van?
A Naturalis egy rovarpatogén gombás szer , érdeklődj, talán van aki próbálta. De nagyon úgy tűnik ezek a liszteskék is makacs jószágok és több vonalban kell irtani és gyéríteni. Csak jó tanács, cserepesnél mivel mozgatható és nem nagy számú növényről van szó érdemes valamivel letakarítani amennyit lehet akár langyos szappanos vagy mosogatószeres vízzel , alkoholos vattával , nedves törlőkendővel. De a zuhany alá is be szoktam vinni a növényeket a földjüket letakarta... A sárga csapda sokszor már a kezdetektől jelzi a felbukkanásukat,
Nyíregyházán ingyen sem kellett.Osztani akartak jó minőségű meggyet az Állatpark és a fürdő előtt,de a vezetők megtiltották,hogy ingyen meggyet osszanak ,mert ezzel zavarják az üdülők nyugalmát(?)
A hétvégi ház építésekor (30 éve) a tereprendezésnél betemettek valami keményfa tuskót (dió?). Tavaly megtaláltam, még igen kemény volt, csak a felszínénél korhadt egy kicsit.
A sarjakról már írtak... egyébként a talajban élő "farontó" gombák elvégzik a faanyag részleges lebontását, szóval ugyan az történik, mint a laskás megoldásnál, ha 2 év múlva belerúgsz, kidől...
Az utólagos telepítést nem befolyásolja, a talajba került glifozát olyan 2 hét alatt elbomlik, hála a talaj mikroorganizmusainak.
Egy kicsit meg kellett vele dolgozni,de még mindig könnyebb volt,mint vegyszer nélkül lett volna.
Kezdett élettelenné válni és így ezért egyszerűbb volt kiásni,hogy már nem ragaszkodott annyira és a gyökereket is könnyebben tudtuk darabolni.Semmilyen élőrész nem maradt,nem hajtott ki.
A gyerekem kertjében örököltünk egy kb. 50 cm átmérőjű ecetfát.Láncfűrésszel kivágtuk és a tuskót 5 cm-ként 12-es fúróval kifúrtuk majd Glialkával beöntöztük.Tavasszal még a 3-4m-re lévő sarjak is könnyen kihúzhatók voltak odáig elpusztult a gyökere.Gyönyörű szép a fű a helyén!
Tiszteletem Ali-bá!
Igen ezt is hallottam, olvastam és tetszik is nagyon. Az egyik lehetséges módszer, amit szerintem választani fogok. Mondjuk sok gombát alighanem nem kell ennünk majd, a tuskók a ház elött vannak, az utcán. Sajnos ott vannak nem gyökeresek is....:-((
Köszi az infókat, akkor feladom a vadászatot, úgysem vehetném meg. Ha mondjuk Glialkát használok, az milyen hatást ér el? Persze azon kivűl, hogy elhal a gyökérzet. Utána szeretnék telepíteni is azokra a helyekre, azt nem befolyásolja?
A kivágott idős almafáim tönkjét beoltottam laskagombával (olcsón postázták) és két év mulva lábbal szétrugdostam. Addig az egész rokonság, szomszédság laskagombát evett. (Kb. 100 fa volt.)
