4 másodperc sem kell százra, utána nem tudsz akkorát lassítani, amekkorát amúgy szeretnél, gyorsan jön a fal és próbálod összerakni, hogy mit is meséltek a kanyarodásról. Aztán szerencsére még lelassul.:) Mikor meg sikerül elfordítani (lépésben, mert az első nagy gyorsítás után inkább visszaveszel fiatalos lendületedből), akkor ráfut valami jobban tapadó részre, és beljebb rak az íven, de nem kevéssel. Rádaásul nem volt pont rám való csizma, úgyhogy ilyenkor félig leszakadt a lábfejem érzésre.
Amúgy meg fantasztikus, a hangok, a szagok...
Ószom, ha érted.:)
És ezek még csak ilyen helyi libakergető szintű gépek voltak, 60-70 lóerővel, 85 kiló körül.
Volt bent két SGP-s motor, azok egyszerűen gyönyörűek, csak nyilván nem adták ide játszani.
Tavaly nyáron Veletek mentem arra, életemben először (amikor ráadásul hazafelé eléggé megáztunk), nem kicsit tetszett. Itt-ott fájás szóba sem jött, viszont utána még 4x volt alkalmam arra gurulni, a tavalyi szezonban. Szóval csak ajánlani tudom :)
(Amúgyis, Lengyelországban próbáltunk ilyen 500-as gyerekmotorokat. Annyira játszósak voltak, hogy se váltó, se fék nem volt rajtuk, kanyarodni is csak balra lehetett, nehogy túl bonyolult legyen a feladat. Aki az első kanyarban nem ijedt meg nagyon, az mesélhet felnőtteknek való motorokról, asszem.)
Fárad a rugóstagom érezhetően. A felújítás árának feléérét vettem egy szinte újat, csak be kell rakni. Majd köv. télen. Akkor kap fém fékcsöveket meg prog rugót előre.
