Tudnál képet föltenni arrol a kémény nélküli kemencéről? Hol megy el a füst a kemencéből?
Ugyan nem vagyok szakértő az elöl kéményes kemence ügyben de azt gondolom az ajtó méretéhez igazítják a kémény induló méreteit és ha megnézed azt utána leszükítik. Ha nem elég magas a kémény a füst nem fog azon menni. Kikor a kemece fölfűtése befejeződik a kéményt ugyis le kell zárni így nem megy el a meleg.
Az én kemencém is téglából készült másfél éve kifogástalanul működik. Gyerekkoromból arra emlékszem hogy az agyagból készített kemencéket évente javították "tapasztották".
Régóta és sokszor olvasgatom ezt és más fórumokat is kemence épitéssel kapcsolatban.
Nem értem,hogy mindenki miért téglából cserépből épiti a kemencét,miért nem sima törekkel szalmával kevert agyagból?
Szerintem sokkal olcsóbb és jobban formázható,
Vagy csak nekem szerencsém volt az építésnél? 1 m átmérőjű kémény nélküli búbost épitettem egy éve 10 cm es falvastagságal ,és semmi baja sincs..
Most tervezek nagyobbat 15 cm es falvastagsággal,szintén csak agyagból,de gondoltam előtte azért közvéleményt kutatok kicsit,hogy igy vajon miért nem épit senki??
A másik kérdésem az lenne,hogy a rengeteg képen látható elől kéményes kemencéknek miért van olyan vastag és magas kéménye? Nem épp alacsony és vékony kellene,hogy csak a füst távozzon,és ne legyen nagy huzat bene ami kikaphatja a meleget is?
A kémény feladata hogy kivezesse az égéstermékeket a kandallóból, illetve hogy kiengedje őket a lakótérből.
A felfelé irányuló huzat, vagy a kémény húzása a kémény magasságától illetve a belső gázok és külső levegő hőmérséklet különbségétől függ. A kéményben lévő meleg levegőoszlop/gázoszlop kisebb súlyú mint a külső levegőoszlop, így a nyomás a meleg kémény alján kisebb mint a kinti levegő nyomása. Ez a kis légnyomáskülönbség adja a huzatot.
A kis huzat előfeltétele a nehéz gyulladásnak vagy a visszaáramló gázoknak, és megakadályozza a gyors felgyulladását és égését a vékony és jól égő gyújtósnak és papírnak is. A tűz felgyulladása és a kémény felmelegedés után a huzat megnő. Gazdaságossági és hatékonysági szempontból a kémény felmelegedése után a huzatot mérsékelni kell 5-10 Pa-ra, hogy a ne áramoljon vissza a káros gáz a zárt ajtón keresztül.
"
Továbbá amit írtál papír égetéssel nem kéményt melegíted elő, nagyobb hőmérséklet különbséget csinálsz (kinti-és benti hőmérséklet különbség között, ezt is leírtam, hogy a huzat nagymértékben ettől függ)
Buderuséban az is le van írva, hogy nyáron jobb korán begyújtani, mert akkor a kinti levegő hűvösebb.
Ha előveszel kéményszabványt, vagy méretező programot, akkor látni fogod, hogy minden kéményen 2 féle méretezést kell elvégezni, téli állapotra, ill. nyári állapotra.
Nyilván a nyári állapot a kritikus mert lehet, hogy kicsi a hőmérséklet különbség (kinti, ill benti, de nem a kémény hőmérséklete).
Elkészítettem a banya-kemencémet. (nem a szokványosat) szallag-cserépből a cserép hosszában ketté vágva.Így a kemence falszélessége (a külső-belső vakolattal acca 14-15 cm. Most a kéményt buherálom.../begyújtás dec első napjaiban. (kiváncsi vagyok milyen lett)!
Ha van kérem írjon egy pár sort a tapasztalatáról..."
Hasonló cserépkályhával fűtőttem vagy 10 évig, de nálam csak 1 ajtó volt.../rajta egy fékörives szellőző-sapka. Tehát a begyújtás elött melegíteni a kéményt..:))...volt az 2-3 újság is/ A már előkészitett, kevés, vékonyra vágott porszáraz fával a tűztérben. Amikor már rángatja a papir-hamut a húzat a kéménybe..gyorsan még egy újságot be..és zárom a korom-zsákot....gyújtom a cserépkályhát.../ahol már be van készitve a kevés begyújtós. Ajtó csukva..az égést a szellőző állításával szabályozom. 3-4 perc múlva a kályha füstjárataiból a hideg-dugó távozik és megindul a füstáramlás. Amikor már csak parázs van--gyorsan megtömöm a tüzteret----ennyi..!!! Ha a fát "fölülről" gyújtod be, még ennyi munkád sem lesz.Megjegyzem a cserépkályám levegő-szanbályozója, ha teljessen nyitva volt--akkot is szépen "muzsikált"--ennyire erős a kéményem huzata...(így birja el az astra2 kandallót).
Este begyújtottam a cserépkályhámba, melybe kb 2-3 hete gyújtottam be utoljára, így moshatjuk, hogy elég hideg volt a kémény. A tűztér felett a füstjárat vízszintesen elkanyarodik, majd lemegy a padkáig függőlegesen, padkába megy vízszintesen, és végül függőlegesen fölfelé kb. a padlótól 1.5 magasságban köt a kéménybe (ez a járat hossza kb: 6 m!).
A fűst még véletlenül sem akart kijönni az ajtón, mert nyitva volt a szellőző, mely az ajtó alatt van.
Amikor elzártam a szellőzőt akkor akart kijönni a füst (üvegajtón gyönyörűen lehetett látni)
Akkor hogy is van ez?
(Megjegyzem: ha te egy pár újságpapír elégetésével felmelegítesz egy 5 m hosszú és 25 cm*25 cm-es kéményt akkor én a kardomba dőlök.)
Nincs itt olyan aki mostanában begyújtott a kemencéjébe (hideg kéménybe) és a füst nem jött ki az ajtón?
Ha van kérem írjon egy pár sort a tapasztalatáról.
Folyamatos üzemű tüzelőberendezésnél a kémény mindig melegebb (pontosabban nem tud lehűlni a kinti hőmérsékletre), ezért van megfelelő feláramlás benne.
Régen nem használt, illetve már visszahűlt kéményben ez nem elég, hogy kihúzza a begyújtáskor keletkező sok füstöt, ezért egy (jó) része más utat keres.
Ezért van az, hogy az ilyen berendezésbe történő begyújtás előtt a tisztítónyíláson keresztül
a kéményt fel kell melegíteni pl. egy pár újságpapír elégetése árán.
Köszönöm a felvilágosítást. Igen megtévesztő a külső azonosság. Míg Bendréden be nem néztem egy kemence belsejébe, azt sem képzeltem, hogy lehet dupla falú. Ott történt egy megvilágosodás. Most megint.
Egyébként van ismerősöm, aki csak akkor mer begyújtani a benti kemencébe, ha kint kifejezetten hideg van. Ugyanis akkor a kinti-benti hőmérsékletkülönbség miatt begyújtáskor is van elég huzat.
Ha egy meglévő kémény tisztítóajtajához oda tartasz egy meggyújtott papír lapot, akkor a láng a kémény felé "hajlik", pl kéményseprő így vizsgálja a kémény huzatát.
A kémény huzata " A kéményben akkor lesz huzat, ha bemelegszik."-nem ettől függ, ha nem a hőmérséklet különbségtől.
A kémény huzata: H=Dro*g*h (Pa)
Dro- delta ro=sűrűség különbség
g- 10 m/s2
h- a kémény magassága
A te elméleted szerint minden kemencének az ajtaján kéne kijönni a füstnek, mert begyújtáskor mind hideg.
Továbbra is az a véleményem kell pillangószelep. Ha teszel bele akkor két lehetőséged is lessz vagy elzárod vagy nem ezt majd a gyakorlat megmutatja. De ha nem épitesz be akkor nincs választásod.
Ezárót "súbert" mindenképpen kell. Mikor a fa elég már csak parázs van akkor ha elzárod a kéményt akkor a kemece hőfoka jelentőssen megnő. Ha nem zárod el akkor ezt a sok energiát kiviszi a kémény.
Azt mondják, hogy begyújtáskor a kis lyukon megy ki a fűst (így nem az ajtón), amikor már üzemel akkor már a terelő falon bukik át a fűst (akkor már egy samott téglát raknak a kis lyuk elé).
Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben kell a kéménybe rakni elzáró szelepet (hogy meleget ne vigye ki)?
Cassul! Ezen a képen, ott a baloldalon látható egy Z, ami valószínüleg egy súber kezelő karja. Az mit szabályoz és miért? Az előző válaszodat értettem, de ez kicsit cáfolatának látszik.
