A fa koráról jut eszembe a kérdés. Valójában hogy "számítják" a bonsai értékét?
Az egy dolog, hogy amit én nevelek nekem a legértékesebb és nem adnám el semmi pénzért, de mi határozza meg a fa piaci értékét?
Kor? Fa fajta? Stílus? Nevelési idő? Mi az ami számít?
Hallottam olyat, hogy egyes fákat családon belül "nemzedékek óta" nevelnek és alakítanak. Biztos így van. Annak van-e pénzben kifejezhető értéke?
A Bács Laci bácsi könyvében van egy fejezet a fák "dokumentálásáról" is. Ezt sokan csinálják így? Mármint azt hogy rajzolgatnak fényképeznek meg egyéb adatokkal ellátott "törzskönyvet" vezetnek a fákról?
Ha olyan egyszerű tömegbonsait csinálni akkor ez bombaüzlet? Foglalkoznak eladással egyáltalán?
Idén tavasszal volt szerencsém végignézni egy falerakat szezonális kiárusítását. Itt ezalatt azt értsd hogy a már totál begyökeresedett esetleg a cserépbe túlgyökeresedett növényeket potom áron "szétszórták". Mivel már 5-6 éve sínylődtek ugyanazon a helyen a nővények szinte önmaguktól felvették a bonsai alakját. /ez bugyuta megfogalmazás de jobbat nem tudok/ Szóval ezeket a növényeket csak alakra kell metszeni és biztos eladható. Na szóval pont ebben a kertészetben nézelődtem, hogy pl. egy boróka 700 Ft. Volt vagy X éves, látszott rajta, hogy nem tegnap dugványozták. Ez a méret egy kertészetben 2000 Ft körüli áron lenne. Ezzel szinte semmit nem kéne csinálni és kész a "bonsai". Na amikor ezt a kertészetet végignéztem jutott eszembe hogy ez nagy üzlet lehet. Csinálja ezt valaki? Én csak olyat hallottam, hogy bonsai-s emberke baráti körben "árulja" a fákat, de csak bonsaival foglalkozó bolt/kertészet nem sok van.
Szóval szerinted van erre kereslet? Érdemes ezzel foglalkozni üzleti szinten?
Üdv
A fák kora talán nem is olyan érdekes mint a törzs vastagsága. Mi a 2000-es és 2001-es kiállitásunkon nem is irtuk fel a fa életkorát, de mivel a látogatók erre kiváncsiak voltak, idén már felirtuk. Vannak francia folyóirataim ők sem irták fel a kort. Volt egyszer egy barátunk aki kiállitott egy csodás buxust amit 70 évesnek mondott. 2 év múlva már 80.nak mondta. Magról ültettem narancsepret (Margitszigetről, Maclura pomifera). Tejfölös poharakban egy csomó kikelt. Kiültettem a kertbe, de néhány a pohárban maradt. Most, 4 év múva a poharasak alig vastagabbak egy hurkapálcikánál, a kiültetettek ceruza-kisujj vastag. A Hollandok, Németek (Heidelberg) a bonsaijokat Távol-keleten termesztik, ott a vegetációs idő 365 nap, ezért egy év alatt legalább háromszor annnyit nő mint nálunk. Találtam olyant a neten, hogy a kor mellett a nevelés idejét is felirták. (Ritka). Ha begyűjtünk egy fát, akkor legtöbbször kiültetjük a kertbe, hogy erősödjön, ha dugványozuk és megeredt, akkor irtó nagy cserépbe tesszük néhány évre.
Azért egy komolyabb fát ha meg is alakitanak néhány óra alatt, de azért jócskán kell idő, hogy besűrűsödjön. Voltam Szlovákiában egy kiállitáson, ott volt egy verseny, öten választottak egy-egy borókát azt kellett időre alakitani és a zsűri értékelte. Olyan szépek voltak, hogy a vesztesét is szivesen elfogadtam volna, hát még pár év múlva milyen lesz.
A tömegárút Távol-keleten úgy készitik, hogy hagyják nőni a fát, majd 20-30 cm-es darabokra vágják, ledugványozzák, miután kihajtott a lombját körbevágják. Ezért hokidachi ezeknek a stilusa.
Fogós kérdés! Azt hiszem amikortól kikelt a magból számítják az életkort. Pl azt nem tudom, hogy egy szabadból csűjtött fának hogy számolják meg az évgyűrűit, de minden szakkönyv azt mondja pl, hogy 60 éves természetből gyűjtött "csoda" amit 10 éve alakítanak bonsainak.
Én speciek amit nem magam neveltem úgy tartom nyilván a korát, hogy X éve nevelem. Pl elég nehéz lehet alakról kort becsülni, mert létezik pl a mame méretű bonsai ami lehet 2 éves és 5 éves is, de "szabad szemmel" a laikus nem talál különbséget köztük.
Egyszer kérdeztem egy szakit az egyik fám koráról. Azt mondta, hogy ránézésre lehet 8 éves, de akár 40 is. /alakítás nyomai begyógyultak, alakja rendben volt stb./
Amit kertészetbe veszel pl szil vagy carmona azon látszik, hogy egy "nagy" fa ágait feldarabolták, meggyökerestették és valamilyen extra alakra hajlították és gyorsan eladták. Ezekbe fektetett munka nem több kb 3 évnél, vagy még annyi se, mert ha a Bács Laci bácsi könyvét végigolvasod és van érzéked az oltáshoz az oltvány 4-5 hónap alatt "beérik" onnantől már csak kondit kell adnod a fának műtrágyával és kész a BONSAI.
Ha nem is ilyen egyszerű ahogy leírtam de nem jár messze az igazságtól. Pl metszéssel akár 5 perc az alakformálás, 10 perc a cserépbe ültetés és kész a BONSAI ismét. Ezt speciel egy spektumon látott sorozatból vettem és próbáltam ki. Működött, kérdés, hogy egy ilyen gyors fának mi az értéke.
Na erről még lehetne értekezni, de hallgassuk meg Endrut is a témában.
Üdv
én meg explorer 6.0-t és nekem sem jön be.
de szerintem nem ez lehet a gáz (mondjuk nem értek hozzá) de régebben az 5-ös verzióval (egy évvel ezelőtt) meg tudtam nyitni, most hetente próbálom már egy jó ideje és nem megy.
Kérném azokat akik nem tudják olvasni a honlapomat irják meg milyen és hanyas verzióju böngészőt használnak. Tibor azt irta, hogy lehet ez a hiba.
kösz
na most akkor én értem, hogy mi baja van a drágának. hát ez a növény alszik télen! akkor ne csodálkozzak, hogy potyog a levele, meg sárgul szegény kínjában, hogy bent kell neki lenni és nem kezdheti a pihijét, ugye? nyilvánvaló. kiteszem. és betakarom. aszittem ő bent is tud telelni és nem lombhullóka.
igen egyébként nálam az volt a gáz, hogy víz nélkül próbáltam kint nyaraltatni a növényeket...
illetve kitettem az orchideákat a napra így nem csoda, hogy leégett a 70%-uk szegényeknek. meg ilyenek. de nyilván többet ilyet nem teszek.
Kérem egy szaki válaszát miért nem tudják néhányan olvasni a honlapomat. A számláló szerint vannak akik elérik. Biztonság miatt, és a reklám kedvéért leirom a cimet.
www.extra.hu/bonszaj/index.html
Azaz "sz"-el és pontos "j"-vel, a végén meg kell az "l" betű.
Somap irásához csak annyit szeretnék hozzáfűzni (persze lehet, hogy irta csak nem figyeltem fel rá): Ha szabadban teletetsz arra kell ügyelni, hogy a föld ne fagyjon meg, ezért takarni kell. (beásni földbe, gyaluforgácsot szóni rá).Hasznos északi oldalra vagy árnyékba tenni, hogy a téli nap ne süssön rá. Persze a széltől is jó ha óvni tudod egy kis palánkkal. Fagymentes időben ellenőrizni kell, hogy nem száraz-e a föld, ha igen öntözni kell. Az én tapasztalatom szerint decemberben és februárban ajánlatos az öntözés.
Azt viszont nem tudom, hogy a kinai szil (Ulmus parvifolia) mennyire viseli el a mi teleinket? Nekem nincs ilyenem.
Üdv!
A megdöglik a kisfa akkor szar lesz neki! :-)
Nem tudom, hogy irtottad a növényeidet. Nekem kint szabadlevegőn nap és víz hozzáadásával élnek a fáim. Egyszer próbálkoztam víz hozzáadás nélkül életben tartani a fámat (tölgy) de nem bírta! :-)
Ha kiteszed a szilfát akkor pár hétig még megtartja a lombját. Utána megsárgul a levél és leszedheted az egészet. Ez a művelet amellett hogy kielégíti az összes agresszív hajlamodat megmutatja, hogy milyen ágrendszert alakítottak ki a fánál vagy te hogyan tudod ezt tavasszal átalakítani. Tavasszal látni fogod, hogy megduzzadnak a rügyek és éled a természet meg ilyesmik. Ha nem rügyezik és nem tudod mi van akkor megfagyott a fa. (ha ilyen fád van vagyis nem rügyezik mindig nézd meg a földlabdáját. Ha a gyökereknek fehér a vége él a növény, ha barna akkor kukázd ki a halott fádat! Előfordul, hogy "elalszik" a fa vagyis a többieknél később hajt lombot. Az hogy ez mennyi idő nem tudom pontosan, de hallottam már 3 hetes "alvásról")
Endru honlapját nekem sem sikerült elérnem, mert az extra.hu tele volt.
azt mondod? de ha meghal morcos leszek ám!
mostanában valahogy egyébként is irtom a növényeimet a szabadba tevéssel, úgyhogy nem akarok kisérletezni. most akkor le fogja dobálni az összes de összes levelét, és honnan tudom, hogy mi van? tavasszal, mikor nem hajt ki?
na még meggondolom.
Endru, nem lehet felmenni a honlapodra, már egy ideje próbálom, minden féle időben.
chip
Chip!
Ha a szil le van harcolva, akkor még most ha kirakod és erős gyökérvédelmet használsz túléli. Én az Oázisban vásárolt teljesen leharcolt szileket tettem ki január végén a "fagyba". Megmaradtak.
Somap
Köszi, ez lehet az oka, mert bent voltak a lakásban és nem pont az ablak mellett. A szabadba már csak tavasszal teszem ki a szil-t, most már mindegy, így tuti megfázna.
A teleltetést a többi növényemre tavaly én is hasonlóképpen végeztem, akkor a juhart is beteszem a ládikóba, ami lefagy lefagy, ami nem, az meg csak továbbviszi szegényt.:(
chip
A szil és a serissa szerintem nem kap elég fényt. Ha a sziledet kiteszed a szabadég alá akkor van esélye hogy túlélje a fagyot. Az "edzést" tavasszal kellett volna kezdened. Szabad levegőn még félárnyékban is feldúsul a szil levélzete. Tűző napot nem szereti, de tapasztalatom szerint ha van elegendő öntözés kibírja. A teraszom olyan, hogy csak reggel van egy kis árnyék és utána ragyog rá a napsugár. Reggel és este kell locsolnom nyáron, de a szilek jól megvannak.
A juharral kapcsolatban: én a teleltetéshez nagy ládát használok (nagy= összecsuktató műanyagláda kb 45x40x30)Ennek az aljára teszek ujságpapírt, hogy a forgács ne szóródjon ki, erre teszek forgácsot, bele a fát cseréppel együtt, és a cserépet körülszórom forgáccsal, addig, hogy 1-2 cm-re ellepje a cserepet. Ha nagyon száraz a faforgács, az egészet megöntözöm még "jó" időjárás esetén, hogy ne szárítsa ki a földlabdákat. Ha nagyon szeles helyre teszem az így "kezelt" növényt akkor ujságpapírral letakarom a forgács nagy részét, hogy megakadájozzam azt, hogy mindenhol legyen forgács a bonsaitálon kívül.
Üdv
Somap
Na jó, majd még gondolkozom, hogy kint hagyjam, csak akkor tényleg jól be kell bugyolálni a cserepet. Meg megnézem, hogy hány fok van a teraszon.
Van ám még egy problémám. Kínai szil, a leveleit dobálja, sárgulnak betegesen, a közepétől, meg a végétől, de nem száradnak, hanem besárgulnak és potyognak. Nem hiszem, hogy túlöntözöm.
És erre is, meg serissára is jellemző, hogy felkopaszodnak. Oldalt lepotyognak a levelei, és csak a vége nő, ezért ahogy visszavágom egy-két levélnél, hosszú szárak lesznek és nem szép dús.
???
köszi
Csipi
Üdv Mindenkinek!
Valahol a +5 fokos hőmérsékletet olvastam. Azt viszont tapasztaltam, hogy tavasszal az éjszakai fagyok elmúltával "egyből" látszik a szilfáimon a rügyek megduzzadása.
A fűtetlen teraszon is kitelel a növény mint pl. a muskátli, de nem lesz "téli pihenője". Chip, arra figyelj, hogy közel legyen a növény az üveghez, hogy hidegebb helyen legyen. Talán így jobb a teleltetés.
Nekem szilnél sikerült már hasonló. Én a fürdőszoba-ablakban tartottam a növénykét. Néha a cserép hozzáfagyott az üveghez, de a fa kibírta. Megjegyzem, hogy a következő évben nem volt fenomenálisan szép a fa, csak akkor lett tuti amikor kint szabad téren telelt. Nem tudom mi az oka, de valószínüleg az, hogy nem volt "normális" pihenőideje a fának.
Kérlek írd le a tapasztalataidat!
Somap
Sajnos sehol sem találtam arra adatot, hogy mekkora a legMAGASABB hőmérséklet ahol a fa télen tartható. Ha melege van akkor megduzzadnak a rügyek és kihajtanak. Azt tapasztaltam, hogy pl a gránátalma 10 fokon tartáskor február körül már kihajt. Legtöbbször a 0 (fagytürőeknél persze minuszok) és +5 fok közt ajánlják, esetleg +10 fokig. A japán juharnál is erre gondolok.
Köszi, azért izgulok, esetleg még azt lenne jó tudni, hogy hány foktól indul be a nedvkeringés (kb!) mert beüvegezett teraszon fog telelni, és ott lehet, hogy melegebb van egy picit. Na mindegy majd kitalálom, hogy legyen.
Tök jókat írtál!
Csipi
Nekem is van egy juharom és én is hasonló gondokkal küzdöttem de nálam elhibázott lombmetszés volt az általad leírt történés oka. Szerintem ne csinálj semmit, mert a most elkövetkező pár hétben leáll a nedvkeringés a növényekben. Nem kell már sokat öntözni, tápozni meg kimondottan tilos. Ami megnőtt az rendben ami nem az már nem nagyon nől. Ami fásodott kibírja a telet ami meg zöld az majdnem biztos hogy lefagy. Javaslom, hogy adj a növénynek egy erős gyökérvédelmet és teleltesd normálisan esetleg tegyél rá egy "sötétítő" nádszövetet. Ezzel a fagykárt csökkentheted ugyanis a növényeknek "semmi szüksége fényre" ellenben egy melegebb/fényesebb téli nap beindíthatja a nedvkeringést az ágakban amit a fagyott gyökérzet nem tud biztosítani így kiszárad a fád. Én a faforgácsban teleltetést használom. A fenyőkéredmulcs a legjobb, de nekem drága. 60 l háncs kb 900 ft. Nekem meg a forgács "ingyé" van. A tőzeg szintén bevált, de még drágább mint a háncs.
Az hogy egy ilyen fa melyik rügyeiből indul az attól is függ, mi fagyott el rajta a télen. Egy a fő lényeg, a növény jobban tudja a "botanikát" mint mi. Ha jól telelteted akkor el fog indulni.
A vékonyka szár ellen sok megoldás van. Vágd vissza és máris arányaiban megváltoztattad a kompozíciót. És van a szorosan körbedrótozos (szársértő) megoldás ami nem látványos mert pár évre "elrondítod" a törzset vagy van a gyökérbeoltott és szárratekert megoldás ld Bács László Szép Bonsai könyve.
Sok sikert és jó teleltetést.
Nekem lenne egy másik kérdésem. Vásároltam Tavasszal egy japán juhart, még cserépben van, 60centi és kis vékonyka szára van, jövőre alakítanám bonsainak. A nyáron tetves lett, lepotyogott a levelei 70%-a. Most a helyükön elindultak a jövő évi rügyek, van már levél is bőven, de van, ami épp kipattan, mire nagyon hideg lesz. Most kinn maradhat? Mit csináljak vele, hogy ne menjen tönkre a télen? Ezek a rügyek már nem tudnak tavasszal újraindulni, nem? köszi
Chip
Idén már csak október 18-20 között lesz kisebb Bonsai kiállítás, a Kertészeti Egyetemen az Őszi Kertészeti Napokon.
A Bonsai Show nem lesz megtartva később se (legalábbis idén). A díszterem helyett felajánlott étterem nem alkalmas bonsai kiállítás rendezésére. A díszterem pedig folyamatosan foglalt. SAJNOS EZ VAN!
Somap.
Ez a moha dolog teljesen egyedi. Hogy megmarad-e az még az öntözőviz keménységétől is függ. A kertben a moha nekem egyetlen napig marad meg mert a rigók minden madárijesztő ellenére gondosan leszedik.
Én nem meritem a fákat, csak elsősegély nyújtáskor, ha nagyon megszáradt. Az a helyzet, hogy meritéskor tele lesz vizzel a cserép, utána leteszem valahova, a viz kifolyik és magával viszi a földben levő tápanyag jórészét. Ezért ha nem adok erős tápanyagpótlást akkor ez az egészség rovására mehet.
üdv andrás
Nekem ment a mohásítás a szobában, de ahogy kitettem a fát a szabadba a moha megfáradt és elpusztult. Azt a fát amit egész évben kint tartok szépen belepi a moha. A nagy melegben nyáron volt egy olyan probléma, hogy azt a fát amit nem merítéssel hanem locsolókannával öntöztem és nem mindenhol érte a locsolóvíz, ott a moha egyrésze kiszáradt. A locsolókannával valamit elhibáztam. A merítéses fáknál viszont nagyon dús a moha.
Kedves Top
Nem próbáltam ősszel mohásitani, mindig tavasszal csináltam, hogy a kiállitásra szép legyen. Hosszabb ideig nem tudtam megtartani a mohát, (sem a szobában sem a szabadban) de volt tál amelyiken spontán képződött és szép volt, ez a fám elbújt valahol a többi közt és nem törödtem vele, meglepett. Tessék kisérletezni és az eredményről beszámolni!!
A növényedet akkor öntözd, ha kezd kiszáradni a talaj. Ha ez 4 nap akkor 4 naponta öntözz, ha fél nap alatt kiszárad akkor bizony félnaponta muszály öntöznöd. A túlöntözés káros tud lenni. NAGYON! Ha javasolhatok valamit akkor én azt mondanám, hogy most a vízen kívül semmit ne adj a kisfádnak. Tarts neki "téli pihenőt". Majd következő februárban adj neki tápot. Én a magam részéről évente egyszer adok nekik osmocorte-ot és a többi csak lombtrágyázás a növényvédelemmel párhuzamossan (lombtárgyaként a legjobb a Wuxal, de a legolcsóbb muskátlitrágya is használható). Jót tehetsz most a kisnövénynek, ha elintézel egy kis növényvédelmet. Ez csak akkor nagyonmuszály, ha sok szobanövényed van és esetleg egyikmásikon van kártevő. A virágboltokban kapható akármilyen szer jó. Ha igazán akarsz rá "tudományt" fordítani menj el egy gazdaboltba és vegyél profi szereket. Az TUTI!
Az általam nevelgetett carmona 4 éve van a kezeim között. Azt hogy mennyi idős volt amikor megkaptam nem tudom, de 5 évesnél biztos nem volt öregebb. Tavaly szaporítottam róla 3 ágat. Abból 2 él. Az idei szaporításból remélem hasonló arányban lesz megmaradás. Én még a "teleltetés" előtt alakra metszem a carmonát. Ha kell ág szólj. Odaadom és nem dobom ki.
Üdv
