Jó- olvastam erről, jut eszembe, uj vályoházat épitett vki, alapba előbb nagy kövek majd egyre kisebb és legtetejére zuzalék és rá a vályogfal... Lehet igy csinálom a leendő melléképületemet.
Amit itt láttam: nincs alatta semmi szigetelés, csak simán lebetonozták-s Ecséren is a szomszéd házban igy van( Volt linóleum de már arról lebeszéltük.) Első nekifutásra ez 10 cm csik nem kerülne sokba, és sok munkába sem, s majd néhány év mülva látható az eredménye. Legalább annyi, hogy nem megy feljebb a viz a falon?
Külső okokat lehet látni-vizelvezetéssel meg lehet oldani... Vagy -és- a tető szélesitésével, a közelben-főleg a kevésbé napos oldalon - a nagy fák kivágásával, hogy azt a kevés napot ne vegye el.
Ezeknek a házaknak egyiknek sincs alapjuk még kőből sem... De nem süllyednek.
"Ezek szerint elég lenne egy vályogházban mondjuk 10 cm szélesen a falak mellett feltörni-vagy még jobb (gondolom) előbb felvágni, majd feltörni- persze kihordani és kavics oda"
Azt kell mondanom, hogy nem.
Ugyanis egy vályogfal vizesedésének ezerféle oka lehet (vagy legalábbis tucatnyi), és ennek megfelelően az elhárításnak, megelőzésnek is számtalan módozata van. Nem lehet általánosítani, egyik házban ilyen, a másikban olyan megoldást kell alkalmazni.
Sajnos ezt tudomásul kell venni. Az biztos, hogy a szigetelés nélküli falak vizesedésében nagy szerepet játszik a betonpadló, a padló alatt valamilyen okból kialakított szigetelés (amit a falnak vezetnek, vagy ami még rosszabb, belülről fel is hajtanak a falra), vagy a padlóra, esetleg betonra tett linóleum, padlószőnyeg.
(no látod, már most itt felsoroltam négyféle hibát)
Tehát mindig csak az adott ház adott állapotában lehet eldönteni, mi a helyes tennivaló...
Ja, és nem kavics kell a résbe, hanem mészkő- vagy dolomitzúzalék...
Ezek szerint elég lenne egy vályogházban mondjuk 10 cm szélesen a falak mellett feltörni-vagy még jobb (gondolom) előbb felvágni, majd feltörni- persze kihordani és kavics oda? Készült igy valahol és bevált? Mert akkor meg lehetne menteni ezeket a házakat, amiket telibe betonoztak, s egyre vizesebbek a falak? S vajon a fürdőben is elég lenne (már majdnem vettünk ilyen házat, illetve csak ilyet láttam itt, ahol most élek)???
Véleményem szerint thermoüvegben bátran gondolkodhatsz, de ilyen gáztöltéses miskulanciákat, hát izé... Öööö... Hogyan is fogalmazzak... Az infravörös sugárzást visszaverő fólia||bevonat az még a hihető és bizonyított kategória(számomra), de a mindenféle nemesgázzal 'feltöltött' nem annyival jobb, mint amennyivel drágább, ráadásul észre sem venni, hogy mikor illan el belőle a töltet - feltéve, hogy egyáltalán van benne. S most konkréten nem egy 'csodaablakról' írtam, hanem csak az üvegről. A hermetikusan záródó ajtókról és ablakokról meg csak annyit, hogy drágább lesz a leves, mint a hús - véleményem szerint (vagy dunsztos üveg lesz a lakásból, vagy kelletik egy mesterséges szellőztető rendszer, arról nem is beszélve, hogy ha valaki gázzal főz||süt).
Mint írtam, nem szakmám, de ha szó szerint idézted a mérnököt, akkor igaza van. A falak tömegéhez képest. Viszont egy templom nem egy lakóház, hacsak nem abban a tekintetben, hogy Isten háza. Nincs ott egész nap az ember, s hiába röttyentenek be már egy órával a mise előtt, attól még a falak rohadt hidegek tudnak lenni. A pára meg simán lecsapódik rajta.
Azt meg nem én találtam ki, hogy a legtöbb meleg a rosszul záródó ajtókon és az ablakokon (nem csak az üvegen keresztül!) szökik meg, utána a szigeteletlen födémen, illetve a falazaton keresztül - már amennyiben utóbbin sincs hőszigetelés.
Jogos a felvetés! Ez engem is érdekelne, mivel most van "képben" egy vályogház vásárlása, részben beton padlóval. Ez estben nem kellene felvernem az egész betot, csak megvágnám a falnál egy 5-7cm széles sávban.
Egy kérdést intéznék Mzm Úr felé, de lehet más is tudna válaszolni, tapasztalatot megosztani.
Ez kérdés a beton padló körül kialakított fal melletti szellőző résről szólna. A honlapon olvastam hogy a beton padló és a fal között ha hagyunk 5-8-15 rést, akkor a pára nem a falba hanem a légtérbe vándorol ugyebár.
A kérdés hogy ez bevált módszer? Kinél működik ez, és mennyit javított a fal vizesedésén? Esetleg ha valaki nem így javította hanem így alakította ki magát a padlózatát az is érdekes lehet :)
Akkor újra... lehet, hogy nem érthető a leírás a honlapon.
Tehát:
0. A meglévő födémgerendákat, melyek a bontandó falra támaszkodnak, vagy ha azzal párhuzamosak, amellett vannak, alátámasztom (+ A BIZTONSÁG KEDVÉÉRT ÉN MÉG EGYET-EGYET JAVASLOK)
1. A fal egyik oldalán csinálok két akkora függőleges nyílást (rést), amekkora a pillér lesz. A nyílások távolsága egymástól akkora legyen, hogy közéjük férjen az ajtó - de ne legyen akkora, hogy a majdani gerenda ne érje át.
2. Ugyanezt megcsinálom a másik oldalról is.
Azért két oldalról, mert a vastag (50-60 centis) falat egy oldalról nem jó bontani.
A pillér magasságát az határozza meg, hogy a gerenda milyen magasan lesz - és ennek ugye az ajtó felett kell lennie, méghozzá az ajtófélfa felett, tehát a függőleges nyílás teteje=a gerenda alja=az ajtótok szerkezeti magassága, meg egy kis káló (1-2-3 cm, az ajtótok kialakításától és pontosságától függően). Tehát nem a mennyezetig kell bontani.
3. Felfalazom a pilléreket.
4. Szintén két oldalról kivágom a falban a gerenda helyét, ami egy vízszintes rés lesz a falon.
A magasságát a gerenda szerkezeti magassága határozza meg, itt pontosnak kell lenni. A hossza akkora, hogy a pillérekre ráérjen, vagy inkább egy kicsit túlnyúljon rajta.
5. Elhelyezem a gerendákat (általában legalább 2 kell, de van, hogy több)
A gerendák két vége a pillérekre ül föl. Nem árt, ha túlnyúlnak a pilléren, nekem ez szimpatikusabb.
6. Ha mindez megvan, akkor lehet kibontani az ajtó helyét a falban.
7. Ajtó berak, ideiglenes alátámasztásokat (lásd: 0), ki lehet venni.
Ezt minden vályogfalnál így kell(ene) csinálni, nem csak az általad leírt válaszfalnál, amin gerenda fut (mi egyébként gyakori dolog, szinte minden háznál van legalább egy ilyen válaszfal).
Remélem, így már világos.
De hadd mondjam el újra azt, amit a honlapon is olvashatsz: ez komoly kőművesmunka, szakértelmet és gyakorlatot kíván... én nem javaslom, hogy Te vágj bele SK.
Most aztán teljes a zűrzavar. Ezek szerint azon a közfalon, amelyen a hosszában HOSSZÁBAN(!) fexik egy gerenda csak ilyen kacifántos megerősítés után vághatok ajtót. Ez egy közfal a konyha és a kamra között, amin a gerenda csak a födém ráeső kilóit tartja. Hogy tiszta legyen a kép, ahhoz, hogy alá tudjam támasztani, ki kell bontsam azt a falat, amin a nyílást akarom vágni. :-))
Tehát kibontom a tervezett ajtót középpontjától mondjuk egy méterre az aljzattól a mennyezetig olyan szélességben, ahová befér az alátámasztó gerenda. Ugyanezt megteszem a másik oldalon is. Ezután az alátámasztó gerendától beljebb kibontom a pillér helyét...
Mondd, hogy nem így gondoltad, kérlek, mielőtt magamhoz nyúlok. :-))
Felázik alulról és veri az eső. Ahol "kövér" ott kell gyakran javitani, és attól kövér. Feljebb csak meszelni kellene.
Láthatóan habarccsal van javitva gyakran... Ráadásul a lábazat felett természetes módon-mert felviszi a vizet- málik folyamatosan. Ezt próbálják ellensúlyozni-szerintem. Látszanak a képen a vizfoltok a lábazat felett. Ecséren amelyik házon kivülről lábazat van, közvetlenül felette málik folymatosan, nem tudom mi lenne a "végleges" megoldás... Ott is kenegették hol habarccsal, hogy szalmás agyaggal. üdv PJ
ha túl nagy a rés, akkor a két tábla között beindul a levegő mozgása (konvekciós áramlás, vagy mi a bánat), ha túl kicsi (vagy nincs is), akkor meg a hő sugárzás formájában adódik át az egyik üveglapról, a másikra.
Egyértelmű ami irsz, csak én nem gondoltam ezt végig... Ezért gondoltam kivülre, vagy belülre
"egyszerű" termot (kétrétegűt), de egyenlőre az idézett elődaás sem győzött meg.
Más, de vele összefügg. A templomról mondta mérnök, aki tervezte a felújitást, hogy falak hatalmas tömegéhez képest szinte elenyésző ami az ablakokon el megy hő. Mindenesetre termo ablakok kerültek bele ujonnan, addig szimpla ablakok voltak. Két tél telik el azóta, s jobban vizesedik belülről a sarkakban a fal... Ezek után nem feltétlenül fogok költeni termo ablakokra a vályogházamban. Szivem szerint csak 2-es üveggel késziteném-ha kell-az ujat, de már csak 3-as üveg van tudtommal.
Tehát akkor mi lenne a konkrét menete? Kiszedek két csíkot aljzattól az ajtótok magasságáig, felfalazom, utána szedem ki az áthidalók helyét, berakom az áthidalókat (vagy elég egy is?), utána bontom ki az ajtó helyét? Nekem ez most nagyon nem áll össze.
Minden bizonnyal nem fogalmaztam egyértelműen, így megpróbálom korrigálni. Nem az ablak tokja és az ablak szárnya közti résre gondoltam, hanem a két üvegtábla közti hézagra. Azaz érdemes a 'thermoüveg' fantázianevűn gondolkozni, csak éppen nem az xyz gázzal töltött csodákban...
Még mielőtt a vályogfalat terhelnéd a gerendákkal, kell alá égetett téglából valami falazatféleség is, ami elosztja a vályogon a terhelést. Mzm szokott hivatkozni a 'pecséthatásra', s be kell látni, hogy igaza van. S nem árt ezzel kezdeni.
Próbált már valaki vert, vagy vályog falba Ytong fűrésszel ajtót vágni? Vagy ez is csak az én elvetemült ötleteimnek az egyike? Asszonypajtás szerint nem jó a ház elrendezése, és egy ajtót át kéne helyezni. Azt gondoltam, egyik oldalról beteszek egy áthidalót, utána a másik oldalról is, és alatta kivágom fűrésszel a likat. Nagyon fog szikrázni a szemem?
Apánk asztalos volt, s mi is javitottunk régi ablakokat-de könyebb ujat csinálni, már belátom-
az egyértelmű, hogy ha nagy a rés, azt csökkenteni kell... S ha hagyományos fűtés van, akkor azon keresztül szivja a levegőt a kályha, takaréktüzhely stb.
Azt olvasva és hozzászólásotokat, maradok lehet egyrétegű 3.ablak beépitésénél, ha ugy látom, hogy kell a jövendőbeli házamnál. Mindenesetre nem kapkodom el...
Szomszéd iskolában -téglából épült- kicserélték a régit műanyag tökéletesen záródó ablakokra, azóta tudom mi a légszomj, igaz egy-két óra mulva. Egész nap benn, pedig valami megmagyarázhatatlan nyugtalnaság vesz erőt rajtam, a friss levegőben töltött egész nap során soha.
Vagy-ha már locsogok- amikor présházunkba, ami alatt pince van, sok év után tavasszal beléptem-határozottan emlékszem- na ez a klima,levegő... stb. amiben jól érzem nagyon magam (vályogból épült, kivül tégla sor felverődés ellen), s nem volt semmi nyilászáró tökéletesen illesztve. Persze ha ott télen is kellene hosszabb ideig tartózkodni, akkor a réseket minimálisra kellene csökkenteni. Van kémény s fűteni kellene...
az utóbbi időben a szakmabeliek között is megy a vita, hogy ha egy régi ablakba hőszigetelő üveget akarunk tenni, akkor a külső vagy belső szárnyban cseréljük-e az üveget. Mind a kettőnek megvan az előnye és a hátránya is, jómagam se tudom eldönteni, melyik a jó.
A belső cseréje mellett számomra komoly érv, hogy azáltal a ház külső képe nem változik, de vannak, akik szerint a külsőt kell cserélni.
"minnél nagyobb az ablakszányak között a levegőréteg, annál jobban szigetel."
Valóban a levegő szigetel, ám nem a minnél több annál jobb elv érvényesül. Nem akarok belemenni mindenféle szaknyelvbe - mert nem ez a szakmám. Összecsapva: ha túl nagy a rés, akkor a két tábla között beindul a levegő mozgása (konvekciós áramlás, vagy mi a bánat), ha túl kicsi (vagy nincs is), akkor meg a hő sugárzás formájában adódik át az egyik üveglapról, a másikra.
Van egy csomó uj dolog is (nekem). Pl. üvegezés, ha jól értem, akkor csak a belső szárny legyen jól záródó, a külső-ha még jó-akkor maradjon. Nem jó temoüvegre cserélni, pláne műanyagablakra?!
Mondjuk nekem a leirás elég "magos", de talán jól értem a lényeget.
Egy öreg asztalos mondta-már nem él- hogy a levegő szigetel az ablakok között, és minnél nagyobb
az ablakszányak között a levegőréteg, annál jobban szigetel. Ezek szerint-ha jól értem- akkor a belsőt
Nagyapam hazat szeretnem feujitattni. A haz magasitott koalapra epult kb 50 cm-es (2 sor tegla + valyog) fal szerkezetu. A falak nincsenek alurol szigetelve, de ennek ellenere vizesedest sosem tapasztaltunk. A szomszed feloli oldalt a vakolat levalt az evek soran (eresz ott nincs, a szomszed gyereke ott fociztak az evek soran...), de a tobbi oldalt mar kb 40-50 eve valtozatlan a vakolat. Jelentos repedesek sem belul sem kivul nincsenek.
A feujitas soran az alapot szeretnem megerositeni es oldalso iranyban egy sikba hozni hogy szigetelni lehessen labazati szigetelessel, tovabba a falakra 20cm-es ROCKWOOL Frontrock MAX E szigetelst tennek.
Erdeklodnek, hogy mivel nincs vizszigeteles, szerintetek ezt utolag milyen teknikaval lenne erdemes megoldani, mielott a falakat szigetelnenk?
A fodemre is szeretnek szigetelest tenni, tovabba ha a falak teherbirasa megengedi akkor a teotteret is beepithetove szeretnem tenni, ebben az esetben a szigeteles a teto szerkezetre kerulne.
Ha mindez kivitelezheto a terheles csokkentese erdekeben tetofedest cserepek helyett lemezzel oldanam meg, pl Lindab SRP Click, vagy cserepes lemez termekek...
A vizesblokkok, konyha egy ujepitesu tegalfalazato kb 30nm-es hazreszbe vannak/lesznek elhelyezve.
Minden nemu otletet, tapasztalatot, ajanlast szivesen fogadok! Koszonettel, Tibi
