Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Szerintem ez a bázis helye, mert pont az út mellett fekszik,amelyről beszélsz, a fomi-n is ezt a helyet szúrtam ki...a betonépítmények frissebbnek tűnnek, mint a kőépítmények..gondolom nem velük egy kupacban vannak..a laktanya.com oda(Császár)amúgy L-raktárt, tiszti ltp-t jelöl.
Hú, ez nekem túl gyege, hadd' ne mondjam meg, hogy ez-e a bázis. Egyébként a település szélétől pár száz méterre K-re van a bejárat. Közvetlen a Környe felőli út mellett (attól D-re) van egy buszmegálló, itt a bejárat is. A főúttól dél felé haladva először egy kisebb lakótelep van (ld. fotó), majd ettől délebbre maga a bázis. Tehát a terület É-D irányba "nyújtott" elhelyezkedésű. Fura volt egyébként, hogy az útról lászik a terület bejárata, egyértelmű, hogy mi volt ott, ha elmész előtte. (Magas kerítés+szögesdrót+portaépület)
A kicsi sárga épület pedig a bázison kívül áll, valszeg szivattyú, vagy víztisztító lehetett (mellette kutak voltak).
Nekem ez a bázis túl gyengének tűnik ahhoz, hogy itt hoszabb távon atom-robbanófejeket tároljanak. Nem volt pl. egyetlen őrtorony sem. Csak nagyon keskeny erdősáv vette körül (valahol pl. mező). Nem lehet, hogy csak átmenetileg használták? Vagy csak tartalék lett volna? Kb. olyan, mintha egy II. vh.-s lőszerraktár közepére egy nagy betonfedezéket telepítettek volna. Furcsa.
Egyébként nem javaslom a helyet, hogy sokan menjünk oda. Nagyrészt hasznosították, és pont a "lényeges" betonfedezéket is használják valamire. Másrészt pl. Tótvázsony sokszorta érdekesebb.
Ha valaki tud oroszul, lefordítaná nekem a képtáramban lévő fotókon olvasható orosz feliratokaat? Kíváncsi lennék, hova mi van írva...
Ha minden jól megy, holnap rakok még fel vagy 100 császári fotót, csak tegnap bedöglött a netem.
Jók a képek!Jó nagy terület lehet(ett),egy egész napos program a bejárása a fotók alapján..a számozások alapján úgy látom, több épület is volt hagyományos támadó lőszerek tárolására is, maga a vasbeton fedezék hasonlít a repülőtereken rendszeresített GRANIT típusúakhoz..csak el kellene menni személyesen is megnézni ezt a Császárt! Ja, ez a két fedezék(tároló) szerepelt anno a Reform című újságban is a 90?-ben...
Az egy betontömb, ami körül van rakva sérült klinkertéglával. Egyébként is selejt volt az egész, képzeld el, mi lenne, ha leszednék. Volt egy ügyes kőműves sorkatonánk. Még emlékszem, mit szenvedett vele. De úgy néz ki, tartós lett.
Megnéztem újra a képeket, mert tegnap csak átfutottam. Eszméletlen, ahogy feltúrták. Viszont a 18. képen még van tégla, azt még nem lopták el. És a többi bázisról sem.
Ki kell hogy javítsalak. A helyzet nem attól jobb, hogy sorompó van. ONNAN MÁR NINCS MIT ELVINNI. A betonfedezékek egyben ki lettek öntve, azok nem elemekből készültek, tehát elvinni meglehetősen nehéz.
Az összes út kb 1 x 2 méteres lyukacsos elemekből volt kirakva. Gondolom, a lukak arra szolgáltak volna, hogy ki tudjon rajtuk a fű. De a murvából nen nő a fű.
Ezek közül a betonelemek közül egyet találtam meg mindössze (a 7-es és a =/A elé nem mentem fel, mert azo már hét évvel ezelőtt sem álltak) az is csak azért maradt ott, mert törött volt.
Viszont a falu feletti üdülőtelepen (Kakas-hegyi hétvégi házak) láttam egy utat - igaz, csak egy villanásra - ami ilyenekkel volt lerakva.
Mezenguz kolléga képeit megtalálod a tar.hu-n. Ott van egy olyan kép, ami a harcálláspont előtti placcot ábrázolja. Onnan még a murvát is felszedték és elhordták. Hatalmas gödör van a "jó reggelt placc" helyén.
Valamelyik régebbi hozzászólásomban említettem, hogy volt szerencsém régebben úgy fenn lenni a Pilisen, hogy egyszer csak megjelent egy kisteherautó, megálltak az egyik akkor még álló épületnél, bontottak, vitték. A Pilist szó szerint szétrabolták, azóta jobb kicsit a helyzet, mióta sorompó van.
Az Urak asztalára a mindig meglévő sorompó miatt nem tudtak kocsival felmenni, az út az erdészház mellett vezet, akik figyeltek erre, így az "csak" szét van verve. A Lom-hegy szintén szét van verve.
Felsőpakony, amelynek gazdája van, szinte érintetlen.
Soha az életben nem fogom megérteni azt a vandalizmust, amit ezeken a bázisokon is lát az ember. Mi a jó abban, hogy szétveri? Annyi értelmes dolgot lehetett volna ezeken a helyeken csinálni: turista szálló, gyermek tábor, stb. ehelyett az enyészeté lett. Nagyon gazdag ez az ország, hogy egy csomó dolgot hagy elveszni (itt nem csak az elhagyott katonai bázisokra gondolok).
Volt Tüzér!
Ezek szerint a Pilisen a bázison belül az utak burkolva voltak? Mikor először fenn voltam, az épűletek még álltak, de útburkolatra nem emlékszem, csak murvára.
Tudod, ha a főváros közelsége ennyit jelent, akkor inkább a sarkkörön túlra kellett volna telepíteni ezeket a helyeket. A másik két pilisi területet nem ismerem ebből a szempontból, de a Pilisen nem a firkálás a baj. Az szó szerint le van rabolva. A valamikori rakéta és gépkocsi tároló épületek (egyformák voltak) nincsenek meg, esetleg néhány beton elem összetörve még van. A készenléti épületnek (téglából volt) nyoma sincs. A teljes fenti úthálózat leköltözött a hegyről, a Kakas-hegyi üdülőknél láttam is egy utat azzal kirakva. Tehát mindent elloptak, ami mozdítható volt, de olyanokat is, ami nem. Amit nem lehetett. az meg szét van dúlva. Ott volt az a szerencsétlen betontorony (csillagászati sokszögpont) is, ami nyitva van, és nem lehet rá felmenni, mert nemhogy a lépcső, hanem a szintek padozata is hiányzik. Nagyon keményen a szeme közé tudnék nézni azoknak, akik ezt tették, vagy ezért felelősek. Bár más volt akkor a világ, mi is másért voltunk ott, de úgy vigyáztunk mindenre, mint a szemünkre. Most meg...
Érdekes, a tinnyei terület közelében nem építkeztek olyan intenzíven, mert az sokkal jobban egyben van.
Lavasberényről még a 111. hozzászólásba raktam be egy tájfutótérképet, bár sok mindenre nem használható.
Császár jó része hasznosítva van: gabonatároló/őrlő (?), sok épületet fűthetővé tettek (ld. képek), és persze őrzik az egészet. (Ja, láttunk vagy 70-80 fehér döglött nyuszit egy gödörbe tolva, az mi lehetett????)
Tótvázsony ugyanígy; bár nem hasznosították még, de folyamatosan őrzik. Azért a bitz. szolgálat sok kósza grafitist, vandált eltántorít attól, hogy ilyen helyeken kószáljon.
A pilisi bázisok nagyon ismerter: a főváros közelsége miatt nagyon sokan járnak a Pilisbe kirándulni, kerékpározni, tehát sokszor nagyobb "forgalom" van ott.
Emlékeim szerint nincs kizárva, hogy beljebb volt, mert kocsikáztunk vagy 5 kilométert. A képen nem ismertem fel a klasszikus tüzelőállást. Viszont mintha az a tüzelőállás valahogy egybefüggően lett volna telepítve a többi objektummal. Ahogy az emlékeimben visszakotorászom, az alapján nem ismerem fel a helyszínt. 25 éve volt.
Érdekes. Nézegetem a képeket Hajagról és a többit is, és csak csodálkozom, hogy nincsenek annyira szétrabolva. Az ünnep alatt jártunk a PIlisen, de az rosszabbul nézett ki, mint Drezda szőnyegbombázás után. Pedig azt csak az orosz kivonulása után 6 évvel hagyták ott.
Nem tudom, egyre gondolunk-e. A 811-es főút mellett Székesfehérvártól Lovasberény felé van egy objektum, ami valaha egy orosz légvédelmi rakéta ezred technikai osztálya és rakéta tárolója volt. Biztos nagy raktár volt, mert a biztonság kedvéért még egy közepes légvédelmi rakétaosztályt (SZ-75M1 Volhov) is telepítettek melléje. Ez az osztály volt az összes közül legmesszebb a főúttól. Amikor még itt voltak, volt egy félreérthetetlen jele a rakétás létnek. A kapu mellett az őrtorony egy közepes rakéta konténerére volt építve. Valamikor 1980. körül voltam bent alkatrészt zabrálni, de sajnos nem tudtak adni, mert nekünk már egy számmal fiatalabb technikánk volt itt.
Na ennek az objektumnak a tiszti lakásai és még néhány egyéb létesítménye látszik az úttól jobbra is. Ott most van valami élet, de nem néztem meg közelebbről, mi az.
Helló, én is éppen ma jöttem arrafelé haza. Ezt az objerktumot a vasútbarátok azért tartják számon, mert miatta tartották üzemben a Bicske-Szfv. vonal Lovasberényig tartó szakaszát. Mi is volt ez? Használják most valamire?
Még valami. A 104. ezred tartalék vezetési pontja Mezőfalván volt, az osztálycsoport vezetési pontja melletti egyetlen helyiség. Onnan csak hagyományos módon lehetett vezetni, volt egy bazi nagy kihelyezett indikátor, meg egy jókora tervtábla. De sem nagyságában, sem funkciója összetételében meg sem közelítette az eredeti vezetési pontot.
A Vértesacsai csak tartalék vezetési pont volt, ennélfogva lényegesen kisebb, mint az Érdi. Annál is inkább, mert az Érdi egy Rt. zászlóalj harcálláspontja is volt, a Vértesacsai nem. Érden volt Vektor, Vértesacsán nem. Tartaléknak lényegesen kisebb méretben is megfelelt.
Tinnyén sok, látszólag egyforma fedezéket találhattál. Mind két beállós, mindegyik mellett egy kis óvóhely. Ám az SZNR fedezéke néhány lényeges dologban különbözött a többitől. A beton beálló hossza lényegesen nagyobb, mint a többié. Az "egyéb" fedezékeknél csak egy kis óvóhely volt, az SZNR fedezéke mellett viszont maga a harcálláspont volt, ami több, viszonylag nagy helyiségből állt. Ott egyébként a valamikori falburkolat, a szigetelés és az elektromos hálózat nyomai még mindig meg vannak. Végül, de nem utolsó sorban, az SZNR fedezék teteje le van betonozva, és számos olyan levezető alagút van a tetőn, ahol a kábeleket ki lehetett húzni.
A HÁP középponttal mind a négy indítóállást megtaláltuk. Szinte tökéletesen megegyeznek, de csak az első fedezékben volt sín (már csak az egyik van meg), amin valaha vagy egy álcázó eszköz lehetett, vagy pedig a folyamatosan fent lévő ügyeletes rakéták védelme. Az mindenképpen célszerűbb volt, hogy egyszerre le lehetett húzni azt a valamit, mint a négy rakétát külön - külön leponyvázni.
...s még valami, már a síneiddel kapcsolatban:valószínűleg álcázás céljából valamiféle állványzaton az indítóállvány fölé lehetett tolni valami alakmásítót,e célból lehetett a sín..érdekes, a többi indítóállvány mellett nem találtuk nyomát..tehát ez egy kísérlet lehetet,ahogy erre a Veres Mihály féle könyv is utal...
Igen, ebben a sorrendben jártuk be őket, Vértesacsáról tudni kell, hogy 1982.04.01-én ott állt rendszerbe a 11.lv.dandár védett tartalék harcálláspontja, ami hasonló lehetett, mint az érdi(bár lehet, hogy úgy néz ki ez is, mintha felrobbant volna:(()...szóval, Vértesacsán erre lettünk volna kíváncsiak..
Üdv mindenkinek!
Gratulálok a terepszemléhez! Biztos érdekes lehetet egy igazi szakértővel végignézni a helyszíneket.Mondjuk nem igazán tiszta hogy akkor miket néztetek meg végül.(Pilis,Tinnye,Vértesacsa?) Én néhány éve voltam bent Vértesacsán is,nem túl látványos,főleg föld fedezékek.Ezek szerint még mindig őrzik.A képtárban a 15-ös Tinnyei képen mintha a kedvenc "sinekem" látszodna,akkor most mi is ez?
Sikerült felrakni a képtárba a hétvége termését,meg a keceli kirándulás képeit(bár itt elszúrtam valamit?, de a kis képekre kattintva láthatóak a képek):kep.tar.hu/mezenguz...
Sajnálom, hogy nem tudtam részt venni a tegnapi terepgyakorlaton, de más irányú elfoglaltságom volt.
Ennek ellenére azért én sem tétlenkedtem: szombaton beugrottunk Gyömrőre, ma meg Felsőpakonyba.
Gyömrőn a lakótelepet lakják, a bázist őrzik. Nem nagyon tudtam kivenni, milyen állapotban van a bázis, nem volt időnk körbe járni, majd máskor.
Felsőpakony nagyon jó állapotban van. Kamion szerviz működik a területén. Mind a két kerítés ép, igaz köztük már kinőttek az akácok. A készültségi épületet használják, ép, az ablakokon függönyök. A fedezékek ajtajai épek, nagy valószínűséggel itt lehetnek a műhelyek, az utakat használják. Szóval felüdülés volt az eddig látottakhoz képest.
A rakéta osztálynál az indítórendszer kezelői nevezték magukat annak. Na nem az összes, csak az indítóállvány kezelők, mert ha a szerelő csoport, töltősök, stb. is ezt a titulust merte használni, akkor meg voltak sértődve. Hogy miért voltak azok? nem tudom. Egyik szolgálatom ideje alatt elkezdték nekem magyarázni, hogy azért van, mert ínségesebb időben embert ettek. Ezután a PU futómű egyik felével rohantak néhány kört a nagykörön. Többet nekem egyik sem mert ilyen marhaságot mondani. A tegnapi "terepgyakorlat" résztvevői maguk elé tudják képzelni, hogy a Pilisen milyen jó lehetett a nagykörön rohangászni.
A felső kép a hajdani PV fedezék betongyűrűje. Szépen ki van pingálva, mi? Ez volt eleinte a sasfészek, aztán a szarkafészek.
A második képen az az emlékfal van, amit a harcállásponttal szembeni tér szélére bütyköltünk. Itt csináltuk a szolgálatváltásokat. Kellettek az ilyen külsőségek. Ilyen holmi egyébként minden osztálynál volt. "Hazánk légterét védtük."
A harcálláspont belseje. Bomba robbanás ekkora kárt nem tud csinálni, mint ami ott volt. Mindazonáltal ez jellemző volt az egész területre.
Volt ám nekünk különbejáratú kilátónk, bibiii. A kannibálok hamar kisajátították, a belső terében tárolták a vackaikat. Fent meg vizuális figyelő volt.
Akkor még az eredeti rendeltetése szerint is lehetett használni, fel lehetett menni a felső szintre méréseket végezni (ha valaki nem tudná, ez egy térképészeti mérőtorony)
Most így néz ki belülről. Még szerencse, hogy rá volt írva, hogy "Megrongálni Tilos!"
Az egyetlen olyan őrtornyunk, ami lábon állt. (a lőszerraktár mellett) az egyik töketlenkedő őrkatona szórakozás közben innen lőtte ki az alatta elhaladó UAZ-t. Nyolc lukat ütött. Az érintett három emberből szerencsére csak egy sérült.
A látványtól egyébként ... nem kifejezetten éreztem jól magamat.
Óhogyaza, hétfőre készültem, vasárnap meg családi nyüzsgés lesz. Ehh, de nem hagyhatom ki ezt a túrát, legalább egy Nyeva és egy Volhov bázist látnom kell szakértő kísérettel. Holnap reggel ott leszek az ágyúknál. Remélem Pilis és Tinnye lesz az első két célpont, utána húzok haza fejvesztvésre.
OFF! Engedelmeddel benéztem a vasúti oldaladra,tetszenek a képek..én csak 12 évet utaztam vonattal a munkám miatt,de némi mozdonyfüst belém is ivódott..:))
Jó a vasárnap,a kedvesemnek már beadtam,s azt is,hogy nem kötelező jönnie,mert azért ő nem annyira rajong a hobbimért..tal.pont?
Szerintem a `szokásos` helyen legyen, a Bólyai János Katonai Műszaki Főiskola előtt, az Üllői úton, (a Fradi pályával szemben) a bejáratnál. (a két ágyú között :)
Nekem jó a vasárnap is..bár hétfőn így is,úgy is kirándulnom kell(nekem meg ezért harap az asszony,ha húsvétkor nem kirándulunk!)..akkor egyeztessünk tal.helyet,s időt..Tel.számom:70/2621355..jöhet sms is..:))
Én inkább dél felé jönnék. Pilis, Tinnye, Úgy, Zsámbék, Vértesacsa, Etyek. Egy erős fél nap alatt kényelmesen bejárható. És ezen az útvonalon mindenféle terület van.
Köszönöm az ajánlatot, de ha összejön, akkor inkább úgy kéne, hogy Pesten találkozzunk. Busszal felballagok, (úgyis potya) ott valahol találkozunk, onnan aztán mehetünk is tovább. Pestre meg úgyis be kell jönni.
Vissza tudtok gondolni, mit láttatok? A Nyevánál mindenképpen 4 indítóállás volt. És amiről meg lehet őket ismerni, hogy a harcrend közepétől mind viszonylag egyenlő távolságra vannak, ami ha jól tudom, 25 méter. Tudmiillik annyit engedett a kábel. Ha nem teljesen azonos távolságra voltak, akkor is kettő - kettő volt azonos távolságon volt, például szektoros harcrend esetén.
A Tinnyei bázis on Én is jártam, többször is, és emlékszem a sínekre amiket írsz. Nemtom mi lehetett, el kéne menni körülnézni és kisakkozni, hogy mi lehetett ott. Ha nem PU volz ptt akkor nemtom mi, mert azon kívül tényleg csak 3 PU van!
Elképzelhető,de nem hinném,hogy lv. lenne,annak elég jellegzetes elrendeződése van , légifotón könnyen felismerhető...lehet ott orosz bázis,mert anno a csabdi-i kollegák mesélték,hogy elkezdett az orosz egy építkezést a falu határában a 80-as évek második felében,de már nem fejezték be a kivonásuk miatt...
Ma halottam egy ismerősömtől egy elhagyott volt orosz objektumról.Az M1 Óbaroki leágazásánál lehet látni egy elég sziklás oldalú hegyvonulatot az M1 től jobbra ha Pest felől jövünk.A tetején van egy Mobil torony meg egy Magassági pont.A kettő között állitólag van egy komplett bázis hatalmas beton fedezékekkel.Tud valaki erről valamit?A srác szerint volt Orosz lágvédelmi bázis.
Akkor lehet hogy ez a sinekes lesz a kereset 4-ik PU ? Találtam a HÁP mögött sréhen jobbra és balra kettö darabot. Eggyett a HÁP jobb oldalán.Ez a sinekes pedig a bal oldalán van.Viszont a megtalált három jellegzetes kör alaku,a sinekes pedig U alaku földsáncal van körbevéve.
Köszi!
Valoszínű igazad van és ezt láttam.A fedezékek tényleg olyanok voltak mint egy TÁS -nál.És a légifelvétel alapján valóban szemben van a tatai gyak.térrel
Háát, nekem a naptár most teljesen kiesett. Egy pillanatra az jutott eszembe, hogy mi a fenét kell neked ilyenkor locsolni. Persze leesett, hogy a csajokat.
És látod? Mégis csinálják. Keleti Györgyöt, mint honvédelmi minisztert nem sokra tartottam (már csak az előző beosztása miatt sem) de azzal a kijelentésaével maximálisan egyetértek, hogy "Magyarországon egyetlen titok van, a COCA COLA receptje. Akkor meg mit szaroznak?
Tudod, ezek még mindig el vannak tévedve. A katonai objektumok még mindig titkosak, csak azt nem tudom, hogy miért. A nálunk már régen rendszerből kivont komplexumok üzemeltetési dokumentációja, adatai még mindíg titkosak. Igaz, hogy a titkosítás oka már régen megszűnt, hiszen ezek a tökéletlenek az amerikei előtt titkoltak mindent. Na és a volt NDK-ban lévő technika vajon hol van? És ezek a térképészek még mindig festenek.
Ott is néhgy indítóállás volt, csak Te esetleg valamit nem vettél észre. Mi volt az a sín? Nyeva osztálynál nem volt semmi, amit sínen kellett volna mozgatni. Lahaet, hogy ott is kísérleteztek azzal a sínen motgatható PU álcázással, és annak a maradéke lehet. Sín egyedül a Vegánál volt.
Tata környékén volt egy lokátoros század. A tatai laktanyában laktak, de a területük valahol kint volt a prérin. Annyiban hasonló lehet egy rakéta osztályhoz, hogy a lokátorok fedezékei hasonlók voltak.
Mikor egyszer voltam Tatán egy harckocsizó bemutatón a Tatai gyaktérrel szemben levő hegy tetején Kb Szomód felé látszott egy bázis.A nap végén elvitt arra a kiváncsiság és kis keresés árán meg is találtuk a felvezető utat.Teljesen épp állapotunak nézett ki, épp volt a kerítés is ,de már csak valamilyen civil security örizte.Kivülről teljesen ugy nézet ki mint a jellegzetes Volhov,vagy Nyeva TÁS-ok.Láttam szakasz fedezéket is.Tudja valaki mi volt ez?Én erre felé nem tudok hogy lett volna ilyesmi.Lehet esetleg volt szovjet?
Volt Tüzér!Egy kérdés Tinnyéről: Mi volt vajon abban a nyitott föld fedezékben ahol egy kb egymástól 3-4 méterre levő sinpár fut végig.Én azthiszem ezt még csak ott láttam pedig voltam már néhány TÁS-ban.Ja és jól láttam hogy csak 3db PU van ,a Nyevánál nem 4 van?
Egy valamikori rakéta osztály állásterülete önmagában nem akkora durranás, hogy ott az ember sok időt eltöltsön. Tehát az sem lehetetlen, hogy egy szervezett túra alkalmával a csapat többet is megnézzen. Csak megbeszélés kérdése. A területek meg nincsenek annyira távol egymástól, hogy emiatt nagyon kétségbe kellene esni. Gondolom, egy százasba (km) belefér két Pilisi osztály, Tinnye, Zsámbék, és esetleg Etyek. Tény és való, egyik másik tüzelőállás extra helyen volt, tehát sok látnivaló van ott, de azért helyenként két óránál többet nem érdemes eltölteni. Én többet is eltöltöttem ezeken a helyeken, nekem elhihetitek.
Ha nem akartok sokat gyalogolni, akkor mindenképpen a Két bükkfa nyeregtől induló hadiúton kell felmenni. Nem tudom, az az ominózus sorompó hol van, de gyalog nagyon hosszú az út, akármerre is indultok el, kocsival meg csak egy úton lehet feljutni. Bármi van, vagy közvetlenül a falu feletti találkozást javasolok, esetleg a Két bükkfa nyereg. Mindkét helyen van alkalmas parkoló. Azt azonban a figyelmetekbe ajánlom, én már mentem fel gyalog. förtelmes hosszú.
Sziasztok !!
Új vagyok a neten ,de jó ideje figyelemmel követem a topicot
A Tinnyei bázisra pedig valóban ott megy fel az út ahol Papa 1970 mondja.
Ha Piliscsaba felől jössz akkor a Tinnye tábla elött kb 100 méterre van egy szűk egysávos aszfalt út balra ,jó meredek de csak pár száz méter és már ott is vagy ,sorompo nincs ,és a legénységi épületen kivül elég jól egyben van.
..s hol vezet fel az az út,többször jártam már arra,egy piliscsabai építkezés kapcsán,de Tinnyéről kijövett jobbkéz felé nem láttam betonozott utat..amúgy a Perbál-tinnyei összekötő útról jól látszik a bázis maga...vagy máshol vezet az út?
Ja,hogy ontopik is legyek,furcsa volt látni a Vasvárit szellemkastélyként két éve.Azóta nem is jártam arra,lehet,hogy nem is áll már.Pedig eccer még őrszolgálatot is adtam ott.:-)
92-93 között szolgáltam a 11. Duna Légvédelmi Rakétadandárnál.A budaörsi Vasvári laktanyába vonultam,Börgöndön képeztek ki sofőrnek. Kiképzés után KBH-s sofőr lettem,így folyamatosan jártuk a dandárhoz tartozó laktanyákat Budapest körül.Gyál,Szigethalom,Felsőpakony,Biatorbágy,valahol Szentendre fölött(Pilis?)
Lom hegy viszont közel (1.5 km) van a Lajos forráshoz (oda még busz is jár), azt vígan le lehet sétálni aszfalton, a bázis állapota is jónak dereng a fotók alapján.
Milyen aszfalton? Anno betonlapok vezettek oda (olyan rácsos forma amilyen a parkolókban van hogy nő a rácsok között a fü), de azt már felszedték (egy helyi bácsika szerint valami politikusnak kellett). Most esetleg terepjáróval járható az út, mert az erdészeti járgányok jól felszántották.
Vagy lehet menni Lajosforrástól a hegyen át egyenesen, az szebb, de merekebb is :)
Egyébként én is csatlakoznék bármilyen bejáráshoz!
Bezony, a hegyekben lévő bázisokat nem eccerű autóval megközelíteni. Pilis és Urak asztala természetvédelmi terület, oda csak engedéllyel lehetne behajtani. Utóbbihoz ráadásul a Pap réti erdész csóka mellett visz az út, aki nem örvendezne egy autós seregletnek. Biatorbágyhoz bárki felhajthat, de kell egy terepjáró a sorompó elkerüléséhez. Lom hegy viszont közel (1.5 km) van a Lajos forráshoz (oda még busz is jár), azt vígan le lehet sétálni aszfalton, a bázis állapota is jónak dereng a fotók alapján.
Április közepe? Akkor talán már jó idő van és még mindenki jobban szabaddá tudja tenni magát. Ha lehet vasárnap, mert a szombatok nagyon bizonytalanok (nekem sokszor munka). Április 23-24 viszont részemről biztos nem jó és igencsak szeretnék menni.
Hogy mennénk fel? Két-Bükkfa nyereg parkoló és végig a hadi úton (a sorompó mostanában le van zárva, nem hiszem hogy kocsival fel lehet jutni) vagy Pilisszentkereszt temető és fel a szerpentinen? Vagy fenn találkoznánk és mindenki szabadon választhatna feljutást?
Ki kéne választani valami alkalmas hétvégét, de azt is bele kell kalkulálni, hogy ott később jöb a jó idő. Attól nem nagyon félek, hogy sár lesz, de hó az lehet, ami miatt nem tudunk felmenni.
Kedves LEX! A másoik oldalon az egyik kollégát már kénytelen voltam eligazítani, megteszem Veled is. Bián is csak egy tüzelőállás volt. Volt viszont négy indítóállás. Nem mindegy. Irgum - burgum!
..már csak időpont-egyeztetés kell,hogy minden érdeklődő ráérjen..rád gondoltam,mint idegenvezető,kösz,hogy vállalod a lelkes amatőrök kalauzolását..:))
Urak! a Pilist vállalom, sőt az általam ismert - leginkább közepes rakéta osztályok területét. A 11. dandárnál és a 104. ezrednél valamennyi helyen voltam.
..az sem lenne rossz,úgysem jártam Kunmadarason vagy 10 éve..mondjuk akkor nem igazán a repülőtér miatt(udvarlás),sőt egy volt főiskolai évfolyamtársam is ott lakott anno..
..ezzek szerint"alma" a dolog...valami másik ötlet:Tab,Császár? ..esetleg hegyi túra...persze,ha lenne egy idegenvezetőnk,mondjuk Pilis-tető..vállalná valaki hozzáértő a kalauzolást:..?
Nagytevel: néhány évvel ezelőtt a bázist megvásárolta egy Rozsnyai nevű hölgy (aki a valamikori OTP vezetőjének lánya), majd hamar eladta egy másik cégnek. A területet szeretnék hasznosítani, évek óta adnak építési engedélyeket, de elvileg még nem épült semmi. Az önkorm.nál. úgy tudják, a terület még nincs hasznosítva, de minden bizonnyal őrzik.
A férfiből, akivel az önkormányzatnál beszéltem, kb. ennyit lehetett kiszedni. Viszont meg sem lepődött, mikor a bázisról fagattam. Úgyhogy ennyit arról, hogy "turistalátványosság" lenne a hely...
Azért azt se felejtsd el, hogy a TÁS kb. 25 éve megszűnt, ráadásul ezen a területen még nem voltak beton szakaszfedezékek. Több háznál az volt az érzésem, hasznosították, amit ott találtak.
Ez turista térkép mi? Érdekes, ezek le merik rajzolni a katonai objektumot is, nem úgy, mint a katonák. Az egyébként meglep, hogy mennyire benőtték a házak a területet. Akármelyik elhagyott területet megnézed, egyik sem volt ennyire hasznosítva. Esetleg némi gazdasági dolog. De hogy hétvégi házak? Látszik, hogy az az osztály az eldugott volta mellett szép helyen volt.
A másik oldalra ugyan már felraktam, de itt van mégegyszer. A számozott magassági ponton volt a tüzelőállás. Ott hirtelen az volt a legmagasabb. Kissé távolabb ugyan volt magasabb pont is, de az nem a főirány volt. Na most ezen a térképen az objektumot semmi nem jelzi, de a katonai térképeken ugyebár minden rajta van, csak a katonai objektumok nem.
Szó sincs két tüzelő állásról. Én egy TÁS-ról, egy technikai területről, egy laktanya részről és a lakótelepről beszélte. Az érdekes az, hogy a lakótelep, a laktanya és a technikai terület egy kerítésen belül volt, míg a TÁS egy másik kerítésen belül.
A Veres könyvben az van, hogy az "A" területen volt a TÁS, a 6 indító állással, az irányító rendszer állásával és a szállító-töltő gépkocsik fedezékeivel. Ezeket mind földhányás védte. A "B" területen volt a "7-es" épület, a laktanya és a lakótelep.
És ezt így is találtuk meg. Haladva a terület felé déli irányba, jobb oldalon fenn a dombtetőn az "A" terület. Ezt beton kerítés vette körül, ma már csak az oszlopok vannak meg, de jól követhetők. Ezen e területen csak beton alapokat találtam, amin faházak lehettek, egy volt felvonulási épületet, egy őrtorony maradványt, és egy csomó olyan dolgot, ami földsánc lehetett, de benőtte az erdő, beomlott. Ennek a területnek egy részét már beépítették hétvégi házakkal. Itt találtam egy domboldalba bevezető, kis helyiségben végződő valamit.
Ennek a területnek a déli oldalán van egy kettős kapu maradványa, majd attól délre egy újabb kettős kapu. A kettő között huszon méter a távolság. Itt kezdődik a technikai terület. Nagy vaskapu van rajta és még áll a 2,5 méteres beton kerítés. Egy garázssornak kinéző épület, egy másik épület, egy harmadik magas kéménnyel van ezen a részen. Ezután egy nagyon elvadult terület következik, egy beton oldalú fedezék és egy őrtorony maradványa. Mindjárt utána már a kerítés. Lőszer raktáros múltam azt súgja, itt volt a lőszer raktár. A garázssortól keletre mindenféle épület van (laktanya), majd egy úttal elválasztva a lakóépületek.
A kéményes épület, a laktanya rész és a lakóépületek között egyszerűen olyan kicsi a terület, hogy ott a tüzelőállás el nem férhetett, ráadásul a dombtól és a lakóépületektől nem lehetett volna kilövés és a radarok is teljesen le lettek volna árnyékolva.
Megpróbálom lerajzolni (bár az borzalmas lesz) és a rajzot feltenni.
Megpróbálom. Egy tapasztalat: ha a bejáratnál próbálkozol, laposkúszásban elhajtanak...ha bemész hátul a foghíjjas kerítésen, a kutya nem törődik veled....ki érti ezt? :)
Ott csak egy tüzelőállás volt. Volt egy Technikai terület, ahol általában együtt volt a telephely, a gépjármű műhely és a 7-es épület, és volt a tüzelőállás. Itt volt az egésznek a közepén a harcálláspont (általában egy kis épületke), mellette az SZNR állása (egy kicsit mélyebb gödör, amiben a nagy kabinok voltak, meg egy dombocska a PAA kabinnak) körbevéve egy kis földhányással, körülötte meg 6 darab indítóállvány fedezék. De ezek nem egy sorban voltak, hanem egy kb. 25 méter sugarú körben elosztva. Volt ezen felül három szakaszfedezék, lokátor fedezék, meg esetleg némi raktár. De csak egy tüzelőállás volt.
Az a rész amit használnak ma is, az teljesen rendben van. Amit nem használnak, az nem le, hanem teljesen elpusztult.
Ezt a tüzelőállást azt hiszem még a 80-as évek elején hagyták el, ami már 25 év. Ráadásul itt még faépületek voltak, ami könnyebben pusztul. A terület egy részén hétvégi házak épültek, így ott mégjobban eltűntek a nyomok.
..hasonló lehet Szabadszálláshoz ezek szerint,az is lepusztult,még január elején voltunk ott(meg a kunszentmiklós-kunbábonyi volt orosz lőtér tornyánál),ha gondolod,nézz be ide:
A laktanya helyén jelenleg Honvéd Betegotthon működik. A lakóházak úgy tűnik magtartották eredeti funkciójukat. A technikai terület egy részét ma is használják (nem tudom mire), másik része leromlott, elvadult állapotban van.
A tüzelőállásokat konkrétan nem sikerült megtalálnom, csak a vélhető helyüket. Ez a rész önálló terület volt, úgy 15-20 m választotta el a technikai területtől. Mindkét oldalon dupla kapuk (zsilip) voltak. Körbejártam azt a területet ahol a tüzelőállások lehettek, jó részén erdő van, egy részére hétvégi házak épültek. Körben megvannak a kerítés oszlopok, így jól behatárolható. Találtam egy épületet, amely építési felvonulási épület lehetett, amit aztán meghagytak (van ilyenre utalás a könyvben). Mellette több kör alakú fedezék volt, de túl kicsik szerintem ahhoz, hogy az indítók fedezékei legyenek, ráadásul egymás mellett sorban vannak.
Több épület alapját megtaláltam, a jelek szerint beton alapon álló fa épületek voltak. Az egyik mellett a hegyoldalba egy lépcső vezetett be, vasajtóval lezárt kis helyiségbe vezetett (vesztemre nem volt nálam lámpa).
A hétvégi házakkal való beépítés magyarázhatja azt, hogy eltűntek a fedezékek. Beton fedezékek meg nem voltak, tudtommal azok csak a Volhov osztályoknál épültek, a Dvináknál még nem voltak.
Pár képet készítettem csak, néhány napon belül felteszem őket.
Engem pont ez érdekel, ezért látogatom a topicot: a néhány lepusztult raktár.
Ha visszaolvasol a topic elejére (39) akkor ott kitárgyaltuk már.
Itt egy komplett front állomásozott, az egy ukrajnai gépesített hadosztály kivételével mindenestül. A fronthoz tartoztak atom fegyverek is, ebben sincs semmi titok.
Nagy teteje nem lett volna a tölteteket a hordozóktól távol tárolni, tehát nem is tették.
Engem pont ez érdekel, ezért látogatom a topicot: a néhány lepusztult raktár. Ráadásul Kunmadarason voltam is, a motorostalálkozón, igaz, akkor a motorok jobban foglalkoztattak mint a laktanya. Vissza kéne menni körülnézni.
Olvastuk. Azt írja, hogy "lehetett", meg hogy "képes volt", "alkalmas volt", nem pedig azt, hogy "volt". Mindig aezt írták mindenütt. De még egyetlen embert nem láttam, aki az országban spec töltetet látott volna. A fotókon is mi látszik. Néhány lepusztult raktár.
Földi Pál: Szpecnaz c. könyvében írja, hogy Magyarországon két Specnaz egység volt: egy Tökölön, egy pedig Herend közelében. (Egyértelműen Hajag, előtte azt írja, hogy RT csapatok közelében voltak elhelyezve).
Hajaggal kapcsolatban egy kérdés: az ott szolgálatot végzők hol laktak? Volt esetleg egy közeli "lakóterület" (mint Pilis - Szentendre esetén)? Tótvázsonyban egyértelmű, ott a lakótelep a bázis területén.
Mezenguz!
Még mindig semmi, holnap mégegy próba, ha nem sikerül, nem telefonálgatok többet.
A minap vettem egy lakhelyemet Péterit is tartalmazó Gödöllöi - dombság térképet a Magyar Természetbarát Szövetségnél 290 Huf-ért.
Nos ez a térkép 1996os, de fel van rajta tüntetve a Tápiószecsői honvédségi vágány és a Gödöllő - Veresegyház vonal egykori nyomvonala. Valamint fel van rajta tüntetve egy másik Gödöllő Máriabesnyő nevezetű részén egy szép kis hurok.
És természetesen rajta van az Inárcs/Kakucsról induló honvédségi iparvágány is.
Szerintem ennyit megér ez a térkép!
Hja és a Bajcsy-Zsilinszky út 31ben található a Szövetség!
Nagytevel légifotó,ahogy ígértem(a fekete-fehér 87'-es,a másik kettő fomi),végül is a Tapolcafő,Bakonyjákó,Nagytevel háromszögben,a kármentesítési leírások "gyakorlótérről" beszélnek..
Hpasp felrakott egy cikket,vagyis utalt rá,s abban azt írták,hogy Nagytevel újkori látványossága..lehet csak érdeklődni kellene a polg.mesteri hivatalnál,s meg lehetne nézni?
Csak annyi kellene, hogy tudjuk, a településtől milyen távolságra, mely irányba menjünk...
Időpontot pedig ide nem írok; egyrészt azért, mert még nincs fix, másrészt pedig mégiscsak őrzött hely, s nem szeretném, hogy a szekusok is tudjanak az érkezésünkről.
Ha jönnél, küldj mailt!
Más:
Nem tudom, olvassátok-e az A-bomb topicot; a 236-os hsz-ben van 3 kép Tótvázsonyról, érdemes megnézni!
Utánanézek a geoengine-n,de nincs igazán jó felvétel róla,csak azok vannak,amiket néhány hozzászólással ezelőtt feltettem a bejáratról,alaprajz(a Bakonyjáró pedig Bakonyjákó,márcsak a postás múlt miatt is,sajna a író nem volt kellően tájékozott).
Holnapra keresek fotót,de most nem a saját gépem előtt ülök,s ADSL nélkül hosszadalmas lenne..mikor tervezitek a túrát?
Nagytevelről van műholdas fotód? Hamarosan mennénk, ha megvan a pontos hely...
A laktanya.com listája szerint: "Nagytevel - Bakonyjáró (szovjet lő, és gyaktér)" Ez vajon egy másik, közeli objektum lehet? Az atom-fej-tárolóhelyet Tapolcafő-Nagytevelként emlegetik... (70 épület volt a területen, de lehet, hogy egy részét az oroszok berobbantották kivonuláskor)
Neked akkor frissebb információd van. Én vagy két éve jártam ott, akkor siralmas látvány volt abból a szempontból, hogy odabent a szélen kívül semmi nem mozdult. A kapuknál is csak egy - két katona szerencsétlenkedett.
Pedig működnek benne vállalkozások, a 2-es kapunál rendszeresen látok forgalmat, az épületek közti utakon is parkolnak autók.
A leghátsó (a bejárattól nézve, az amelyikben az orvosi helyiség is volt) épületet kb. 7 éve újították fel teljesen belülről a szerződésesek számára, a többi az addigra már elég szakadt volt, a raktárépületeket meg már akkor se tudtam mi tartja össze.
A budaörsi Vasvári Pál laktanya volt az egyik helyszín, az akkor a 11. honi légvédelmi rakéta dandár laktanyája volt. A laktanya a dandár (illetve az átszervezés utáni utódja a 11. ezred) felszámolása óta üres, jelenleg állítólag őrzik, de hasznosításáról nincs hír. Egy kicsit dolgoztam ott. Hogy milyen állapotban lehet? Milyen állapotban lehet egy ekkora laktanya, amelyiknek nincs gazdája, amelyiket nem laknak, amelyiket nem gondoznak folyamatosan, amelyikbe az őrzés ellenére az nem megy be, aki éppen nem jár arra, amelyiket átadtak az enyészetnek?
A térképen is, a fényképen is az út kétfelé ágazik. Az egyik valami üdülőtelep féléhez vezet, a másik a kerítésnél ér véget. Ezt gondolom én a tüzelő állásnak. Meg kellene nézni élőben. Talán a jövő hét végén sort tudok keríteni rá, úgyis lenne ott egy kis geocaching elfoglaltságom.
..lehet,ezt jelölte Hpasp is.. ..nekem is megvan a térkép,az alapján lehetséges..nem errefelé szokott lenni a Magyar Sziget,bár az állítólag(a hugom szerint)egy volt úttörőtábor területén van,lehet azt csináltak belőle a 80-as években?
MN7038 volt a fedőszáma, de a hadrendi megnevezésére nem emlékszem. Talán egyszer hangzott el az 1 év alatt, de akkor is úgy, hogy azt hiszem 10-t hozzáadtak. Ez 83-84-ben volt, akkor még igen ment a titkolózás.
Neve akkor még nem volt, az csak később lett, mikor önálló dandarrá szervezték. Ezután meg rövid idő múlva megszűnt. A kocsik egy része úgy tudom pont Rétságra került, majd mikor az is bezárt, akkor vissza, de már csak tárolásra.
A szabadszállási harckocsi telephelyet rendszerből kivont eszközök tárolására használták egy időben (hogy most mi van ott nem tudom, mert 5-6 évvel ezelőtt jártam ott utoljára), siralmas látványt nyújtott, pedig csak kívülről láttam. A lőszer raktár is elhagyatott volt, be lehetett volna menni, de direkt nem akartam. Rosszul esett volna olyan állapotban látni azt a helyet, amit 1 éven keresztül én tartottam rendben.
Ha megnézitek a Szabadszállás környéki légi fotót, nagyon jól kivehető rajta a rakéta osztály tüzelő állása. Ki van viszont takarva a laktanya és a rakéta osztály mellette lévő technikai területe (ami nem a laktanya területén volt, hanem a laktanya és a lőszer raktár között önálló területen). Itt volt az osztály 7. számú épülete, de az érdeke az, hogy a laktanyán belül az osztály a VII. számú épületben volt elhelyezve (ha jól emlékszem).
A szomszédos fotón a gyakorlótér (közkeletű nevén: Tankos) látható, nagyon jól kivehetők a harckocsi álta kitaposott utak.
Fertőd honlapján,ott is a linkek közt van Kocsis Ferenc honlapja,a honlapon a Tv-Dx menüpontban ír röviden az oroszról és a fertődi(süttöri)laktanyáról,ő légv.egységről tud..
Nógrád mellett szerintem a rétsági harckocsi ezred lőtere (és gyakorló tere?) volt. Én Szabadszálláson voltam a harckocsi ezrednél az egyetemi évfolyam társaim kb. felével, a többiek meg Rétságon. Ők emlegették állandóan, hogy Nógrádon voltak lőni.
Van egy friss 1:30 000 Börzyöny túrista térképem, ezen külön be vannak jelölve a katonai területek. Három látszik rajta, Drégelypalánk (légvédelmi lőtér), Nagyoroszi (mostmár csak volt laktanya) és a Nógrád meletti terület, ami teljesen megegyezik az általad feltett fotókkal.
Verőcétől észak-keletre van viszont egy gyanús terület, egy műút, amely egy kerítéssel körühatárolt területnél végződik.
Verőce környékén - jó nagyot égtünk: kinéztük turistatérképen a bázis helyét, felmentünk, de a térkép is pontatlan volt, meg a bázis sem ott volt, ahova gondoltuk. Ja, 30 centis hó volt, és olvadt. Mindegy, túráztunk egy jót, de nagyon mérgesek voltunk. MÁSNAP megkaptam a légifotót a területről: kétszer mentünk el tőle úgy 500 m-re :-/
Ez még nekem sem világos, hogy hol is volt pontosan?
"Nagyon eltűntél,vagy még,dolgozol a honlapon,vagy már nem is érdekel az általad indított topik?"
Itt vagyok, olvasok folyamatosan, csak mostanában nem jártunk semerre. (Kb. 3 hete voltunk Verőce környékén - jó nagyot égtünk: kinéztük turistatérképen a bázis helyét, felmentünk, de a térkép is pontatlan volt, meg a bázis sem ott volt, ahova gondoltuk. Ja, 30 centis hó volt, és olvadt. Mindegy, túráztunk egy jót, de nagyon mérgesek voltunk. MÁSNAP megkaptam a légifotót a területről: kétszer mentünk el tőle úgy 500 m-re :-/ Még morcosabb lettem... Ez az, amikor gyenge a felderítés :-) ) Nagybörzsöny környékén valaki duhajkodott: a hóban találtunk vagy 100 db 9mm PAK risztó-hüvelyt...
Új felfedezés://free.srv.hu/l/a/laktanya/modules.php?op=modload&name=News&file=index Ez a laktanya.com elérhetősége,a menüpontok közt a "laktanyák A-tól Z-ig" műkődik,vannak hiányosságok,de jó!(szinte az összes laktanya fenn van,magyar,orosz),régi a frissitése,mert több bezárt laktanyát még aktívként kezel,van ami nem szerepel(Tinnye,Úny,Pilisszentlászló),de érdemes ránézni...:))
..beütőttem a laktanya szót a keresőbe,meglepő,mennyi találatot adott...visszanézve a cseh oldalra,van azért átfedés(Kondorfa RT-telephelynek jelölve,gondolom orosz,mert RT szinten magyar oldalon a környéken nekem Molnaszecsőd szerepel), sőt egy 1997-s törvényt is találtam ami önkormányzatok kezelésébe ad laktanyákat ,telephelyeket?s önkormányzati portálokat is,melyek hasznosítással foglalkoznak(Zegerszeg,Dujváros,Sárbogárd,Nagykanizsa,Lenti,Szhely,Fertőd...stb.)
A Honvédelmi Min.honlapján fenn van a cikk,dr.Szentesi György írta,visszautalva egy négy hónappal ezelőtti cikkre,amit cím nélkül sajna nem sikerült megkeresni az archívumban..elég ált.,de legalább írtak..s ha meglenne a 4 hónappal ezelőtti cikk..:))
..azért atom volt,rakétafejek biztosan,mert ha összehasonlítjuk M62 265 fotóit a még mindig őrzőtt tótvázsonyi objektumról,és a vimudeap.de-n a himmelpforti fotókkal,vagy a hidden placces.de-n a lychen-ivel,hála a szovjet szabványnak(ugyanúgy,mint a lérak.TÁS-oknál),a hasonlóság megdöbbentő,s ez légifotón is látszik: ..sorrendben:Himmelpfort légifotó,Tótvázsony légif.,Lychen rámpa,Hpfort rámpa,Tvázsony rámpa,Lychen belső,Hpfort belső,Tvázsony belső
Végül is, amekkora hadseregünk most van, már tényleg nem tudnánk mit kezdeni a vasakkal, max. többet tudnánk Irakba felajánlani. Ám akkor még azért volt valamekkora hadseregünk. Most például nem három hadrafogható MIG-29 vadászgépünk lennne, mert ha nem is lettek volna rendszerbe állítva, legalábbb lett volna pótalkatrész (annak a fránya repülőnek a hajtómű kiömlő nyílás környékén valami vacakot rendszeresen cserélni kell, de a mi rengeteg 28 darab gépünkhöz ebből a vacakból keveset vettek. Aztánn a pótlást meg a repülőgépekből oldották meg, azok meg lassan kimerültek.) Mert nekik volt ám pótalkatrész, nem úgy, mint nekünk.
A három még meglévő gyalogos dandárnak tudtak volna T-80-as harckocsikat adni. Ha a magyar honi és csapatlégvédelmet nem zilálták volna szét teljesen, ott is lett volna néhány ötletem.
Igen, elsősorban arra gondoltam, hogy milyen körülmények között éltek ott az orosz sorállományúak. És pont Halason látszott, legalább is kívülről a különbség. Akkor nagyon takaros volt a Halas.
A pákozdi lőtéren szolgáló néhány katonával sokszor beszélgettem (lőtérbiztosításra sokszor mentem rádiózni), ők is meséltek a bánásmódról, a tisztek brutalitásáról, a körletek színvonaláról.
Azt viszont nem értem, hogy mit hagytak volna itt és mi mit kezdtünk volna vele? Merthogy ők sok olyan technikát használtak, amit mi nem.
Azt azért jó, ha tudod, hogy amikor az orosz készülődött hazafelé (Az baromság, hogy mi zavartuk ki őket, vagy az akkori kormány, igenis haza akartak már menni, köszönhetően Gorbinak.) nagyon magas szintű tárgyalások folytak arról, hogy maradnának még egy évig, amíg otthon a hazavonuló csapatoknak meg tudják teremteni a megfelelő körülményeket. Felajánlották ellentételezésként, hogy mindent itthagynak, csak az emberek mennek haza. Az akkori hatalom válasza az volt, hogy "NEM". Ezek után csak a technikát vitték ki, mindent, amit nem lehetett hazavinni, azt vagy eladták, vagy tönkretették. Az a hatalmas mennyiségű hadászati üzemanyagtartalék, amit itt tartottak, az most többnyire ott van a tartályok környékén, de a földben. Már amit nem adtak el. Nem kell arra gondolni, hogy lukas volt a tartály és elfolyt, bizony megfúrták. A magyar tárgyaló delegáció vezető tolmácsa valamikor a tanárom volt, ő mesélte. Tehát az volt orosz objektum nem azért rom, mert olyan volt, hanem azzá tették. Tény és való, mások voltak a körülményeik. De az épületeik lakhatóak voltak, az egyebeik pedig használhatók. Persze az más tészta, hogy az emberekkel hogyan bántak.
A magyaroknak nem volt atomfegyverük. Egyes eszközökkel ugyan használható lett volna nukleáris töltet is, de nekünk nem volt ilyesmi. Képzeld el, hogy a Vega rakétájában a harci rész mellett még akkora hely volt, hogy befért volna még két másik. És a K3 kabinban meg ott volt a "Speciális töltet" feliratú kapcsoló, természetesen használaton kívül.
Azon is jót kuncogtam, amikor a kivonulás után valamelyik TV csatorna bizonygatni akarta azt, hogy volt, hát egy parasztot nyilatkoztattak, az az ökör meg azt magyarázgatta, hogy "hát igen, mert volt, mert ő látta, mert ki volt írva az ajtóra, hogy atomnaja bomba." Nesze neked interjúalany.
Börgöndön csak 1960 óta volt jelen a légvédelem. Előtte egy repülőezred volt ott, azt hiszem, bombázógépekkel.
Tudsz nekem E-mailt küldeni? Mert nekem nem megy. Pedig kéne.
Azért a magyarban is volt elég misztikum. Pl. Börgöndön, ahova a repülés később költözött. Bár a reptér már a II. vh. alatt is üzemelt. mégis a rakétások voltak előbb ott. A laktanyán belül egy nagyon magas, átláthatatlan kerítés vette őket körül, és semmilyen kapcsolatunk se volt velük. Ez sokkal misztikusabb volt számomra, mint az oroszok.
A sármelléki repülőteret alaposan végigjártam, az egyéb épületeket is megnéztem, hát.. nem valami szívderítő, ahogy a legénység élt. És amikor Kiskunhlason voltam két hétig. A halasi laktanya (szvsz) elég takaros volt, rendezett külső, belső. Mellette a romhalmaz orosz.
Az is izgatott, amit már korábban kérdeztem, a devecseri objektum, ami ugye lőszerraktár volt. Abban az időben meg voltunk győződve, hogy ott atomtöltetek vannak (pedig az nem volt a magyaroknak). Vagy igen?
..megint egy német oldal:bicc.de.Sajna pont az a tanulmány nem tekinthető meg Pdf-ben,ami a szovjet kivonulásáról szól Közép-Európából,pedig a tart.jegyzék ígéretes..:)) ..a borítóját felrakom,ha valakinek van kedve,írhat nekik,hátha elküldik neki..:))
..engem amúgy igazán az orosz érdekel ezen a topikon belül,mert csak itt ült a nyakunkon 46 évig,s sok olyat itthagyott,miről nem is tudtunk(lásd Nagytevel,Középső-Hajag,Tótvázsony,Baj,Császár,Tab,plussz repterek,egyéb laktanyák,bázisok) Sajnos még mindig titkolódzás övezi ittlétüket 14 évvel távozásuk után is..:((
A repterek hála Vándor Károlynak már nem titkok...
... sokkal inkább a szárazföldi csapatok elhelyezkedése, harcrendje.
Eredetileg nemcsak a lv.rak. miatt lett ez a topik,hanem,hogy feltérképezze a Mo.-n lévő egykori elhagyott laktanyákat(legyen az magyar,vagy volt szovjet).A légvédelem azért került terítékre,mert valaha ezt övezte a legnagyobb titkolódzás..s ezért lett a másik topik,hogy ezt a témát behatóbban kivesézhesse az a néhány érdeklődő... Vissza a topik címéhez:gondolom"alapítónk"azért hozta létre elsősorban,mert őt is izgatták,hogy mit hagyott itt az orosz,mikor elment(már ami le volt betonozva),s mellette érdekelte,hogy mi lett a mi elhagyott laktanyáink sorsa is. Néhány laktanyáról,ahol voltál: Lenti:néha jelenik meg cikk róla,hogy szeretnék hasznosítani(ipari park?),de szerintem üres. Kalocsa:inkurrencia raktár mindkét(a foktői és a miskei úti is)laktanya,géperejű járművek tárolója. Kkhalas:talán a határőrség használja egy részét?egy időben itt tárolták a szovjet államadósság fejében kapott,gumikerekes harcjárműveinket.. Szolnok még működő,több laktanyával is(reptér:most diszlokáltak ide Szentkirályszabadjáról a harci helikopterek,s a felderítők is megvannak még) Kincsesbánya:?? Várpalota:működő
..engem amúgy igazán az orosz érdekel ezen a topikon belül,mert csak itt ült a nyakunkon 46 évig,s sok olyat itthagyott,miről nem is tudtunk(lásd Nagytevel,Középső-Hajag,Tótvázsony,Baj,Császár,Tab,plussz repterek,egyéb laktanyák,bázisok) Sajnos még mindig titkolódzás övezi ittlétüket 14 évvel távozásuk után is..:((
Talán azért, mert szinte csak légvédelmi rakétás laktanyákról van szó. Arra meg nyílt egy új topic.
Én pl. a két év alatt három laktanyában voltam (mármint huzamosabb ideig), ebből egy még nyitva van. És ezenfelül különböző kalandos tevékenységek miatt (kopaszok kísérgetése, úszóverseny, lőverseny, gyakorlat, stb.) még vagy öt helyen. Ezekből itt kibeszéltek egyet (Börgönd), de a többi... Hát kérdezek, hátha beindul:
Lenti: itt voltam kopasz (van híre, mi?). Most mi a hír vele?
Szfv., Nagysándor József: ez még nyitva van Volt Tüzér szerint, de zsugorodott.
Börgönd: lásd korábban.
És ahol csak megfordultam:
Kalocsa (ahol sok előfelvételis volt - itt volt a lőverseny a csornai lőtéren)
Kiskunhalas, tüzérlaktanya: itt volt a felkészülés a lőversenyre, lövöldözés Pirtón. Ez a laktanya közvetlen egy szovjet mellett volt.
Szolnok: Itt biztos több objektum van (volt) és oda vittem kopaszokat (meg itt volt az úszóverseny), ami a CsRP-hez tartozott.
Igen ám, csak a T-64 jobban fel volt szerelve, mint a T-72. A két gépet kívülről csak a görgősor különböztette meg, amíg a T-72-nek nagy görgői voltak, addig a T-64-nek kicsik. Viszont belül lényeges különbség volt. Jobb volt a stabilizátora, GPS, stb.
A két repülőgépet sem lehetett egy kategóriába venni, hiszen mindkettő más rendeltetéssel készült. A 29-est védővadásznak tervezték, a Szu-27-et meg úgy csiálták meg, hogy a felszereléstő függően akár vadászbombázónak is lehetett használni, illetve elsősorban arra tervezték. Ha olyan fegyverzetet raktak rá, akkor lehetett belőle akár vadász is, de nem voltak olyan jó paraméterei, mint a MIG-29-nek. A 29-es meg földi támogatásra nem volt igazán jó.
A két gyalogsági harcjármű sem igazán összehasonlítható, mert mindkettő más kategória. Míg a BTR fejlesztése már közvetlenül a II. Vh. után elkezzdődött, (BTR 152, BTR-50, BTR-50P, BTR-60, BTR-60P, BTR-80, BTR-80P) A BMP-1, -2, -3 fejlesztése csak a '60-as években kezdődött azután, miután a PT-76-ot kivonták a forgalomból. Így a BMP egy kettős funkciójú eszköz lett, a tűzerejénél fogva helyettesítette a kiskaliberű ágyúval szerelt PT-76-ot, és ráadásul gyalogság szállítására is alkalmas volt.
Azt tudom, hogy T-64 típusú gépeik voltak, arról meg egy harckocsizó ismerőstől annyit tudtam meg, hogy azt sehová nem adták el, az csak az övék maradt.
Akkoriban már rájöttek, hogy nem lehet a tömeghadsereget csúcstechnikával felszerelni (fogytán volt a pénz), ezért mindenből csináltak egy ócsó, és egy fullextrás válltozatot. Így lett T64/T72, BMP/BTR, Su27/MiG29...
Jó kérdés. Egyetlen egy alkalommal voltam bent harckocsiezred korában, de akkor sem az alakulat hadrendi száma érdekelt. Azt tudom, hogy T-64 típusú gépeik voltak, arról meg egy harckocsizó ismerőstől annyit tudtam meg, hogy azt sehová nem adták el, az csak az övék maradt. Kiderült az is, hogy miért. Abban a járműbenn a GPS rendszerhez hasonló berendezés működött, amit meg is mutattak, hogy ez az. Akkor persze erről sokat nem tudtam, csak annyit mondtak róla, hogy pozíció azonosításra való. Ezt az alakulatot 1989-ben, rögtön az első ütemben vonták ki. Na persze a laktanya nem lett üres, mert amíg a tankosok nagy csinnadrattával kivonultak a vasútállomáson át, a kertek alatt megjelent és betelepedett egy rohamtüzér ezred 152-es önjáró tarackokkal. Azok Szombathelyről jöttek. Persze azok sem maradtak sokáig. Érdekes volt még, hogy a harckocsi ezred parancsnoka egy 190 cm magas ürge volt. Pedig azt hinné az ember, hogy bbádognyúlnak kifejezetten az alacsony ember való, de ez az ürge megcáfolt minden magasságkorlátozást. Azóta sem tudom, hogy fért be a tankba.
A laktanyában később is csak azért voltunk bent időnként, mert időnként lehetett találni érdekes dolgokat, amiről többnyire kiderült, hogy egy üres töltényhüvely, vagy valami gyakorló darab. Akkor meg már nem derült ki a hadrendi szám.
Nem mondtam,hogy tökéletes,mert én is felfedeztem pontatalanságokat(Tótvázsonyt nem is találtam!),de ott legalább megpóbáltak valamit,nálunk meg a teljes listához hozzá sem lehet férni..vagy csak minősített személyeknek?
Eléggé pontatlan az az oldal. Ami tévedést én bizosan tudok:
Dunaújvárosban egy lőszerraktárt és lövész egységet jelöl, pedig ott műszaki ezred volt. A lőszerraktár az stimmel, de csak az egység saját lőszerraktára volt ott.
Dunaföldvárra egy lőszerraktárt jelöl, pedig ott egy KRUG légvédelmi rakéta dandár volt.
Sárbogárdra egy lőszerraktárt tesz, ugyanakkor elfeledkezik a lényegről, az ott állomásozó harckocsi ezredről. Lőszerraktár valóban volt, a tankosok külső lőszerraktárja. Mint általában minden egységnek, azoknak is volt.
Madocsa - Bölcske településekre egy repülőteret jelöl a felsorolás. A két település között egy magyar légvédelmi rakéta osztály volt. Madocsa alatt valóban volt egy repülőtér, de csak hadműveleti tartalék, vagyis egy hatalmas füves placc, és nemhogy pálya nem volt ott, hanem egyetlen kiszolgáló épület sem. A terület egyébként a volt dunaföldvári rakétaosztály tartalék állásterülete volt, balhé esetén oda kellett kitelepülni.
Találtam egy cseh oldalt,ami elég részletesen felsorolja a DHDSCS hazánkban állomásozott csapatainak a települési helyeit(modely.cz/airshow/armyjgv.htm). Kérdésem lenne:szerepel a listában Vát község is,a fomi ezt a képet adja róla,mi lehetett,gyakorlótér?,illetve a geoengine.nima.mil(87-es!)ezt:
Ez az a laktanya, amelyik mellett használták azt a közlekedési táblát, hogy: (kék mezőben fehér számmal:) a kötelező legkisebb sebesség. Hármas kerítés volt körülötte, az út mellett tiszti lakások. Ugyan, mi volt ott az erdőben?
Még egy nagyfelbontású műholdkép darab Szolnoktól ÉK-re: Tiszabő-Tiszaroff. Ezzel ki is fújt a globexplorer.com tárháza. A digitalglobe.com (a GlobeXplorer és terraserver innen szedi a képeit) nagyobb lefedettségű, de a fömihez hasonlóan nem lehet ingyen hozzáférni a nagyfelbontású képeikhez. :(
Erre gondoltam...nem lehetett egy korai előjelző rendszer?Azért gondolom, mert a Hajagon elég szép,magas antennatornyok vannak,nyugodtan elfért rajtuk 1-1 radomba burkolt X-sávú radar..hol lehetett az 502,503 objektum?Térkép alapján Szabolcs-Borsod,és Csongrád-Békés..érdemes lenne utánanézni! ..ja,és a Hajag,s Nagytevel közt nem olyan nagy a távolság..
A jelmagyarázatból arra következtetek, hogy vezetési pont, híradás rendszer. Ezek szerint a légvédelem kijevi központja és annak alárendeltjei ettől teljesen függetlenek. A téképeken nagyvonalakban azonosítható pontokat egyik légvédelmi vezetési ponthoz sem tudom hasonlítani.
Néztem én is az oldalt, de ettől függetlenül nem tudom, mi az a BARS. Ha a Varsói Szerződés haderőinek vezetési pont rendszere lenne, akkor a románoknál is lennie kellett, hiszen a légvédelem ott is Kijev alá tartozott. Még akkor is, ha Romániában nem állomásozott ideiglenesen a nagy testvér. Ha nem jól gondolom, akkor passz...
Akkor ez valami más lehetett,mert a német oldal szerint,a románoknál nem volt ilyen bázis,szóval akkor biztos az oroszé volt,mert román "testvéreinket"elég hamar magukra hagyták az "ideiglenesen"állomásozó erőik..:)
Korábban írtam, hogy a magyar honi légvédelem minden tekintetben alá volt rendelve a VSZ EFEF-nek. Még az időt is úgy számoltuk és rögzítettük, mint ők.
A szomszédoknál a legközelebbi parancsnokságok (Veszprémmel azonos szint) Osztrava, Kassa, Satu Mare. Többről nem tudok.
Tudsz valamit erreől a BARS fedőnevű bázisrendszerről,amire már hivatkoztam,vagy esetleg a ti Kh-tok is ennek lehetett a része(nálunk négy bázist jelöl,lentebb hivatkoztam rá)?
..bocs a képfelhasználásokért,de olyan jók,hogy kénytelen voltam"felhasználni" őket,meg tetszik az oldal(GC) is..:)) ..mindenkinek:Pécelről,a Középső-Hajagról,már hogy mi volt ott,bővebben tud valaki valamit(bár mintha a KH-ról azt olvastam volna egy német honlapon,hogy a szovjet BARS rendszer része volt,Mo.-n négy helyet jelöl..501,502,503,504 számozással..),ámbár lehet,hogy a Dunántulra mutató irány Nagytevelt jelöli? A német oldal címe:bunker-wollenberg.de,ha valakit érdekel,jó nézelődést!.:)) (..ott,úgy látszik,kevésbé titkosak a dolgok..:(()
A faluba beérve jobbra (északra) kell fordulni, és a laktanya lakótelepestől ott van a falu szélén, a felhagyott régi tüzelőállás meg utána, a laktanyából lehet oda menni.
A képekhez.
Az elsőn az előtérben a Cikloida (mikrohullámú rádiórelé) fedezéke volt, kissé hátrébb az irányító rendszer fedezéke van. Valaha a Cikoida fedezéke alatt volt a hegy a legmagasabb. Jól látszik a kép jobb szélén az a torony, az egy kartografált kilátó, (csillagászati sokszögpont.)
A második képen egy volt őrtoronynak a lába van, ahol állsz, ott a lőszerraktár volt.
A harmadik képen a harmadik szakaszfedezék, rajta az őrtorony, na, hányas őrhely volt? csak nem a hármas?
Ez a betongyűrű volt a PV kabin fedezéke. Az innenső vége 40 x 40-es tölgyfa gerendákkal volt elzárva. Mellette egy 3,5 tonnás betondarabot lehet látni, amit próbasúlynak használtunk, minden egyes antenna bontás előtt próbaemelést kellett vele csinálni. Az enyém egy szögletes betonkocka volt. Semmire nem lehetett használni, ezért is van még mindig ott.
Únytól(a faluból)vezet egy út észak?nak,arról lesz balkéz felé egy bekötő(hogy mennyire járható,nem tudom.. Megpróbálok egy-két képet feltenni az Urak Asztaláról,Pilis-tetőről.. ..az első 2-3 kép a Pilis-tető,utána az UA..(köszönet a geocaching.hu-nak!)
Látszik,hogy a te általad meglátogatott bázisokat tovább használták,mert legalább nincsenek olyan rossz állapotban(Szabadszálláson nem lehet ép bejáratot találni,hja 15 éve elhagyták!) Íme az említett "bejárat"kivülről,belülről:
Csak azért raktam kicsiben,mert az index nem enged többet..:(( ..amúgy magamnak eredetiben mentettem le..:))
Hpasp!
Zsámbékot a "Muzeumok éjszakája"rendezvény keretében meg lehetett nézni,sajna nem volt gépem,ja és a "Zsámbéki Napok"fedőnevű rendezvénysorozat alatt színházi előadások szoktak lenni ott(egy belépőt megérne,aztán,hogy merre téved el az ember azon a nagy területen..!)
Hát az azért tény és való, az amerikai igen praktikus népség, összeszednek mindent, akár kell, akár nem.
Annak idején redszeresen írtuk a műhold átrepüléseket, és akkor antennára kapcsolni tilos volt, és a megszokott, felülről látható képen sem volt szabad változtatni. Tilos volt például a rakétákkal kiállni a szakaszfedezékekből. Olyankor szinte megmozdulni is tilos volt. Éjszaka más volt a herlyzet, de a nagy emer arra nem gondolt, hogy azok a szemét holdak infra felvételt is tudnak készíteni.
Voltak még itt más érdekes kísérletek is, hogy azt a fránya amerikait át tudjuk verni, de többnyire nem sikerült. Zsámbbékon például megcsinálták vagy két változatban az indító állvány álcázását. Az egyik csak álcázott, narancshéj szerű keretre volt kifeszítve némi álcaháló, és azt lehetett nyitogatni. Csak az volt a baj, hogy az első erős szél szétszedte az egészet. A másik variáció az lett volna, hogy egy sínen mozgó kocsi takarta volna el a rakétát, de ott meg az volt a baj, hogy valami okos azt gondolta, hogy ha már takar, akkor védjen is. Vagyis egy tartószerkezetre földet pakoltak. Felülről fű, fa, bokor, miegyéb, csak úgy meg már rohadt nehéz volt. Gondoljatok bele, a közepes rakéta elfordulásához minimum 12 méteres kör kellett, amit le kellett fedni. Nem győzték cserélni a meghajtó motorokat, mígnem valaki rájött, hogy egy kis eső, és már meg is szívja magát az álcázás, mint a szivacs. Le is szerelték hamarosan az egészet. Állítólag külföldön is kísérleteztek ilyen dolgokkal, de valahogy sehol nem jött be.
Emlékszel még, hogy mit hallottál ma? A komplexumok tankönyvei, dokumentációja még mindig titkos. Már csak megmagyarázhatná nekem ennek az okát valaki.
Igen, pedig az amcsiknak is megvan a komplexum (NDK -ból), és a ruszkiknak is.
:)
Ha mi most ingyen ilyen műhold fotót tudunk találni, akkor az ellennek ez 10-20 évvel ezelőtt is megvolt.
Most fedeztem fel ezt a topikot, még nem volt időm átolvasni, hamarosan megtörténik majd, de a beleolvasásnál feltűnt a Szabadszállással kapcsolatos kérdésed.
Szabadszálláson voltam katona 83-84-ben a harckocsi ezrednél. A légvédelmisek a mi laktanyánkban laktak, az ő épületük volt a 7-es emlékezetem szerint. 4 egyforma ilyen épület van ott, ezek közül a délnyugati a 7-es. Annak az alagsorában volt a mi híradósainknak műhelye, többször jártam ott benn, mert haverok voltak. Szintén abban az épületben volt elhelyezve egy "M" lövész ezred (egy alhadnagy volt a lőszer raktárosuk, jó barátságban voltam vele) egyetlen feltöltött század állománnyal.
Kifelé haladva észak felé Szabadszállásról a laktanyákat elhagyva három telephely volt. Az út jobb oldalán egy, itt jól látszott a radar, pedig jól be volt fásítva. Az út bal oldalán volt a masik kettő. A laktanyához közelebbi volt a rakétásoké, itt magas földhányás volt, a földhányás tetején leponyvázott légvédelmi géppuskák (14,5mm) vagy gépágyúk (ZU 23-2) voltak, mögötte színszerű építmények és egy? nagy beton épület. A távolabbi telephely volt a lőszerraktár (itt volt az én birodalmam), emlékezetem szerint a rakétásoknak ott nem volt épülete, csak nekünk és a lövészeknek, de erre nem esküszöm meg.
Valahol a laktanyán belül kellett még hogy legyen egy telephelyük, mert rendszeresen láttam a főkapun ki-be menni a rakéta szállító járműveket (ZIL-157), de hogy hová mentek és mit csináltak nem tudom.
Veres Mihályban még mindig benne van az, hogy itt minden titkos, és nem kell mindenben a valóságot elmondani. Emlékszel még, hogy mit hallottál ma? A komplexumok tankönyvei, dokumentációja még mindig titkos. Már csak megmagyarázhatná nekem ennek az okát valaki.
A "másik" a BM Fóti úti raktárbázisa volt. Azt hiszem, hogy két éve beköltöztek valahová közelebb Budapesthez, és lehet, hogy pont az "egyik" ojektum pont az.
Ni, két laktanya is figyel egymás mellett a 2A és a Fóti út között. Az egyik (2A-M0 sarok) körül nagyon szép homokozó van, a másik (fóti úton) kissé lepukkattabb, már nő a gaz a homokban. Kik lakják/lakták?
Ha lehet, akkor inkább a Felsőpakony nevet használd, mert az osztálynak az volt a neve. "Ócsa" névvel egy nem messzi lévő másik bázist jelöltek, ami a régi Nagykőrösi út végén volt balra, ami a Zalka - majd Bólyai - főiskola kiképző bázisa volt. Az útról gyönyörűen látni lehet.
Naszóval, úgy kell tenni mint aki vásárol, de a vásár előtt van preview. :) Főoldalon klikk a glóbuszra, utána International City Search, pl. Budapestre. Választasz a koordinátákból, majd a képügynökségből. (Sajna a DigitalGlobe és a SPIN-2 elég kis területet fed le, a többin meg alig látszik valami.) A nyilakkal/egérrel lehet lavírozni, ha megvan a kiszemelt terep klikk alul a Purchase gombra, utána Red Box gombra. Balra 60 centis (vagy ami épp a legnagyobb) felvétel felbontása választható, jobbra meg a megvásárolandó képé. Alul klikk Add To Cart-ra, a következő oldalon meg Preview. Jó murit! Ha érdekeset találsz, mutijjad! :)
A képet a terraserver.com-ról mozaikoltam össze. Közben rájöttem hogy lehet hozzáférni a teljes felbontású képekhez fizetség nélkül (csak vízjelet tesz rá). :) Amit megleltem, azt levadásztam:
Mindkét képen az úgynevezett szakaszfedezék van. Két darab vontató és TZM fért el benne, ebben tartották az indítóállíványon lévő rakéta szállítójárművét, és azt a rakétát, amivel az üres indítóállványt fel lehetett tölteni. Ezek voltak az úgynevezett "hatravaló" rakéták. A szakaszfedezék az általam ismert összes régi osztálynál így nézett ki. Mellette valóban volt egy fedezék, egy óvóhely, ahol 10 - 15 katona fér el.
Tinnyéről:ÁPV Rt.tul.,évek óta árulják...:(( ..amúgy a technikai területhez elég meredek a falutól az út felfelé... ...Szabadszálláson jártam,birkahodálynak,legelőnek használják,viszont a tulaj első szóra beengedett(no,meg ez van legközelebb nekem!),ott is romok,szúrós gaz,egyedül ezek vannak épségben
A Pilis tetejét valami öt évvel ezelőtt láttam, már akkor nagyon szét volt bombázva. A Börzsőnyben a valamikori Verőcemarosi osztály volt (11/1) azt már 1981-ben feladták. A volt lakótelepet ugyan valamire akkor még hasznosították, de azóta nem tudom, mi a sorsa. Tinnye az csak a technikai terület volt, a laktanya és a lakótelep Únyban maradt.
Zsámbék sem áll üresen már, valami filmes alkotótábor lakja. Amikor a nyáron ott jártam, a kapu nyitva állt, de a kutyák nem voltak vendégszeretőek. A szeder viszont finom volt az odavezető út szélén. :)
Egy műholdkép Gödöllőtől Nagytarcsáig, rajta a kerepesi és 2 nagytarcsai ojjektum,valamint a gödöllői reptér és szemétlerakó. Index nagyon lekicsinyíti a képet, ehunn az eredeti 8m-es felbontással:
Ez az! NEm lehet eltéveszteni, Kerepesől kijövet van a hosszú emelkedő, annak a tetején az út beér az erdőben, onnan nem messze jobbra van a bekötőút. Megállni ott meglehet, mindjárt a főút mellett. A bekötőút elején van egy sorompó, ami hol zárva van, hol nem... Még 'aktív' koromban egyszer voltam ott (vagyonőrzés), akkor még eléggé egyben volt, minden szépen le volt zárva (3 nap múlva át is adtuk a terepet "profi" vagyonőröknek. Amikor két év múlva ott jártam, éppen nem őrizte senki (??), akkor már eléggé fel volt forgatva, az ott hagyott papírok, térképek szerteszét hevertek a fedezékek mellett... Legutóbb (2 éve), a kutyás őr nem tartotta kívánatosnak a társaságomat :)
Emlékeiben úgy szerepel a kerepesi osztály, hogy ahogy mentem a 3-as főúton Gödöllő felé, akkor kissé jobbra az erdőből kilátszott az UNV. Kissé távolabb a bekötő utat is megtaláltam, és láttam abból a fajtából annyit, hogy nem tévesztettem el. A kép az emlékeimnek megfelel.
a régi 3-as főúton indulj el. Kerepes után mész Gödöllő felé, és ott van az út valahol jobbfelé. Kerepestől Gödöllőig nem sok aszfaltozott út vezet jobbra az erdőbe, ha elég kitartó vagy, akkor megtalálod
Az ott északra nem a kerepesi osztály, legalábbis nem az ami a 30-as út mellett van. Ez valami antenna komplexum, sok pózna, közöttük madzagokkal keresztül-kasul. Szakszerű leírás. :) Két sor szögesdrót kerítés veszi körül egymástól kb 20 méterre, közte pedig elgereblyézett csupasz földterület, hogy jól látsszanak a lábnyomok (vasfüggöny kicsiben). Az antennákon kívül csak az őrbódék látszanak kívülről. Az odavezető aszfaltút nincs lezárva, és civil autók szoktak a portájánál parkolni. Jópárszor elmentem mellette bicajjal, nyaranta gyakran tekerek Rákoskert és Gödöllő között. Tőle északkeletre továbbhaladva (onnan már földút) a gödöllői sportreptérhez lehet kilyukadni, északra pedig a kerepesi bázishoz. A délebbre lévő laktanyában (ami a Nagytarcsa- Isaszeg úton van) csak birkákat szoktam látni, de kicsit nyugatabbra van egy aktív rádiós raktár.
Gyálról a régi Nagykőrösi úton elindulsz kifelé. Jobbra kell bemenni az erdőbe, - nagy választék nincs, mert azt hiszem, mindössze két betonozott út van - csak néhány kilométer. Végül is meg lehet találni.
Nem jártam, de ha oda akarsz jutni, akkor a régi 3-as főúton indulj el. Kerepes után mész Gödöllő felé, és ott van az út valahol jobbfelé. Kerepestől Gödöllőig nem sok aszfaltozott út vezet jobbra az erdőbe, ha elég kitartó vagy, akkor megtalálod. Egyébként nem jelezte akkor sem semmi, gondolom, most sem.
Legközelebb, ha ilyesmin töröd a fejedet, akkor előtte össze kéne dolgoznunk, mert ha nemcsak kutya van, hanem ember is, akkor azzal szót lehet érteni, különösen, ha valamivel alá tudja támasztani az óhaját a látogató. Márpedig amikor én utoljára a Zsámbéki területet meg akartam nézni, akkor a portás szinte vigyázzba vágta magát.
1 hónapja voltam a Bián, gyalog, de volt fenn egy csapat nézelődő terepjáróval. Csak kell egy jó turistatérkép, egy sártűrő verda, és meg lehet kerülni a sorompót (amit a szemetelők miatt tettek oda). Érden fordulj nyugatnak az érdi bázisok felé (Esztergályos utca), majd a település határában jobbra visz egy földút az erdő felé. Amúgy ott is csak a beton maradt és rengeteg szemét. :(
Biát régebben csak egy földhányás "védte". A komolyságára jellemző, hogy Astrával is simán átjutottam rajta. Az adóházat megnéztétek? Sajna az antennák nélkül tényleg nem látszódik, hogy mire való volt.
még egy-két érdekesség: a 2-es őrtoronyhoz tartozó tüzelőállás a külső kerítésen KÍVÜL volt, a 3-as őrtoronyé pedig a belső kerítésen BELÜL a domboldalon :o)
98-ban néhány színesfémgyüjtő próbálkozott felszedni némi (szerintük használaton kívüli) kábelt, eközben átvágták a külső kerítést, a belsőn pedig leemelték a betonelemeket. Kevésen múlt, hogy fegyverhasználat nem lett a dologból, mindenesetre pár kék-zöld folt kiosztásra került :o)
Szóval nem kell mindjárt nagy dolgokra gondolni, nem kell ide harci helikopter, elég ide egy jó puska is.
Na jah, csak egy történelmi adalék.
1965-ben az első "Iron Hand" bevetésen részt vett egy Chuck Horner nevű kapitány is. 54 db F-105-össel próbáltak megtalálni, és lebombázni egy Dvina osztályt.
Persze belefutottak az öszpontosított légvédelmi tüzérségbe, elvesztettek 7 gépet, és az állás üres volt...
... 25 évvel, és 3 csillaggal később, az öbölháborúban, mint a koalíciós légierő parancsnoka, inkább Apache helikopterek (Hellfire rakétáival) nyittatta ki a rést az iraki légvédelemben.
Baloldalt az őrház (kedvenc második otthonom :) ) a 3 kis ablak rajta: WC, zuhanyzó, mosdó, a nagy ablak a raktáré (már 6 éve is ki akart esni az az ablak...). A tőle jobbra lévő domb nem tudom pontosan micsoda, de az a környék a rakétásoké volt. Ettől jobbra a faház amolyan szertár, mögötte a "vízdomb" itt volt a víztározó, ahova lajtoskocsival hordták a vizet a falu szélén lévő tüzcsapból. Mögötte a harcálláspont védődombja, rajta az 5-ös toronnyal. A szertár melletti kis ház a HÁP bejárati őrháza, két katona teljesített szolgálatot gumi(bocs, fa-)bottal. Mellette a "nagyház", ezt gondolom nem kell részletezni. E mögött és ettől jobbra álltak a lokátorok.
2-3. kép
itt egy kezelőkocsi állt, pontosan nem tudom melyik típushoz, egyszer kukkantottam csak bele, általában éjszaka csak a villanyt kapcsolgattuk a fedezékben (úgy látom a 3. képből a kerítésen belülre is jutottatok). Ha jól emlékszem a fedezék felett balra egy P-35-ös állt, jobbra egy PRV-17.
Nem kellett annak az antennarendszernek akkora lyuk, mint amit az Apache tudott ütni. Elég volt néhány kis lyuk, amire egy puska képes. Godolj bele: az egész széles sugárnyalábú antenna egyetlen hatalmas csőtápvonal volt, amiben túlnyomás volt, ráadásul rendkívül érzékeny volt a belső felülete minőségére.Én egyszer amiatt voltam kénytelen kicserélni egy tápvonalszakaszt, mert esett rajta egy fél miliméter mély horpadás. Ezután nem kellett neki semmi más, csak rá kellett kapcsolni az adóteljesítményt, és máris beégett, de rendesen. Hallottál már hálóba került vadnyulat? Na ennek is valami olyan hangja volt. Szóval nem kell mindjárt nagy dolgokra gondolni, nem kell ide harci helikopter, elég ide egy jó puska is.
Másrészt meg nem is kellett közel menni, mert egy jó mesterlövész 1000 méterről a PA/PV kabin széles antennáiba csinált néhány jólszituált lyukat, és onnantól kezdve az egész osztály nem volt más, csak egy üres fenyegetés. Ha ezt két egymás mellett lévő osztállyal megcsinálták (mert miért ne) akkor amire rendbehozták - kicserélték - a dolgokat, csak az nem tudott rajtunk keresztülrepülni, aki ellenkező irányba indult
Stimmel, ez történt az öbölháború nyitányakor, csak éjjel, és Apache helikopterrel...
Én katonai főiskolás koromban még emlékszem arra az állapotra, amikor Érden egymás mellett két egyforma lőszektor volt, és amikor a hetvenes évek végén elkezdték építeni a harcálláspontot, akkor az egyiket elfoglalták. Azt, hogy a másik megmaradt, azt nem tudtam.
Az 1-el jelölt objektum a '22'-es adóház volt, 2-3 fős személyzettel.
Az Érd felső volt a HÁP, jó sok időt eltöltöttem ott, bár a Vasvári volt a bázis. Érdemes volt Érden is helyrehozni a kerítést, az őrtornyokat hogy 2 múlva bezárják az egészet... Amikor volt 99-ben a jugó balhé még egyszer nagyon összekaptuk magunkat, állandóan müködtek a lokátorok, zavarta is a TV-rendesen. Érd alsón is híradósok voltak, vagyis ott még nem indokolt a múltidő, mert müködik még nekik is ott valamilyük, a T-Mobilos berendezések mellett...
A HÁP melletti löteret nemcsak mi használtuk, aktív korában a Petőfiből is jöttek ki löni. A legszebb emlékem, amikor a talajmenti köd miatt csak fekve lehett lőni, mert fél méter magasan már köd gomolygott :))
Feltételezem, ismered a Jereváni rádiós viccet, ami osztogatásról és fosztogatásról szól. Na itt is valami hasonló történt. Ugyanis nem Vietnamban, hanem a Közel-Keleten, nem PA kabint, hanem az egész komplexumot. És nem az amerikaiak, hanem az izraeliek. Éppen ima időben mentek, és olyan hirtelen meglepték az arabokat, hogy azok felocsúdi sem tudtak, Miután észrevették, hogy miről vann szó, még a kézifegyvereiket is kidobálták a kabinokból, nehogy amiatt seggbe rugdossák őket. Éppen azelőtt nemrégen rakott bele a technikába valami olyan módosítást az orosz, ami az amerikaiakat felettébb érdekelte. Ilyenformán az izraeliek nemcsak az orvosságot vitték magukkal, hanem a receptet is, mert nemcsak a teljes üzemeltetési dokumentáció volt ott, hanem a teljes kezelőszemélyzet is. Tehát a hír igaz, de...
Nem ide való, de ha már eszembe jutott, akkor leírom:
kb. 6 hetes kopaszként ittam a Colát és rágcsáltam a Balaton szeletet a kantinban, amikor egy katonatársam felkiáltott:
- No kopaszok még kétszer hazamegyek, aztán leszerelek!
Ezután mindenki behúzta fülét-farkát, ha a környékébe került, hiszen azt hitte, hogy "öreggel" van dolga. Aztán egyszer valahogy kiderült, hogy egyidőben vonultunk be, csak őt már annyiszor megfenyítették, hogy a rendes szabadságának kivétele is bizonytalanná vált... :-)))
Mi lehet igaz abból, hogy a vietnami háborúban, egy osztályt úgy tettek harcképtelenné, hogy a PA kabint az amerikaiak egy kelikozterrel megfogták és személyzettel együtt elvitték?
(Nekünk ezt sokszor emlegették, de lehet, hogy semmi alapja sem volt, csak elrettentésül oktatták...)
Tudod Öregem... Azért jól esik a véleményed. Lehet, hogy az eltelt idő is szépített rajta, deazért arra büszke vagyok, hogy a hadseregben eltöltött 17 évem alatt végig munkatársnak tekintettük a sorkatonákat. Hacsak valaki nem szolgált rá, akkor kifejezetten jó viszonyban voltunk velük. Arra talán még büszkébb lehetek, hogy nemrég egy olyan sorkatona, aki a tiszti pályám elején szolgált nálunk, nemrég történt találkozásunk alkalmával megismert. Állítólag a hangomról. Pedig azóta eltelt jó húsz év. És Neked is köszönöm, amit írtál.
Utólag bizony jól látod a dolgot. Ám ha azt veszed figyelembe, hogy egy osztály csak békében volt annyi, amennyi, már kicsit változik a leányzó fekvése. "M" esetén nemcsak a szakállomány létszáma duzzadt fel, hanem az őrszakaszból is őrszázad lett. Na arról meg nem is beszélve, hogy a szükség esetén felállításra kerülő területvédelmi erőkből - mert ilyen is volt - minden egyes rakétaosztályt egy gyalog zászlóalj, esetleg egy gyalogezred védelmezett. Az elleségnek tehát ha volt egy csepp esze, akkor még a háború előtt ment az osztályokhoz. Másrészt meg nem is kellett közel menni, mert egy jó mesterlövész 1000 méterről a PA/PV kabin széles antennáiba csinált néhány jólszituált lyukat, és onnantól kezdve az egész osztály nem volt más, csak egy üres fenyegetés. Ha ezt két egymás mellett lévő osztállyal megcsinálták (mert miért ne) akkor amire rendbehozták - kicserélték - a dolgokat, csak az nem tudott rajtunk keresztülrepülni, aki ellenkező irányba indult.
A következő kérdésedre válaszolva. az MN (majd MH) 3121 megmaradt, csak tüzelőállást váltott. Az alakulat és a laktanya megmaradt.
Nem tudom. A kannibbálok szerettek azzal kérkedni, hogy ők olyan kemény legények, hogy ínségesebbb időben embert ettek, de hát ezt a ma született újonc még esetleg megette, de más már nem. A kezdet kezdetén az egyik szolgálatom alatt nekem is megpróbálták ezt a dolgot beadni, és annyira határozottan állították a dolgot, hogy utána egész vasárnap az indítóállványokat és a fedezékeket takarították. (az ügyeletes parancsnok, meg aki a kanibál századparancsnok volt, csak kuncogott magában) Ezek után én ezt a legendát az életben többet nem hallottam. A "sáska" előttem teljesen ismeretlen. A másik fajtát az én időmben kabinpatkánynak nevezték. Ezzel a sáska dologgal új dolgot mondtál nekem.
"Ne haragudj öregem, de a hadseregben - legalábbis a honi légvédelemben - NEM VOLT SZAR HONVÉD."
VALÓBAN! Én is így látom! Sorállományúként 24 hónapot szolgáltam, utána 3-szor tartalékosként, de tényleg más volt a HLH-nál, a hangulat, meg a szárazföldieknél.
Sőt!
A debreceni 3 hónapos kiképzés után teljesen meglepődtünk, mikor az Osztályhoz kerültünk! Akkor szanatóriumnak tekintettük az Osztályt, de attól függetlenül az utolsó kopasz is mindig a helyén volt, tudta és csinálta azt amit tudnia és csinálnia kellett.
Az más kérdés, hogy a szervezeti szabályozások (vagy szabályozatlanságok) miatt egy fő, egy bicskával szép lassan le tudta volna fegyverezni az egész Osztályt. De ezt akkor nem tudtuk, én is csak jóval a leszerelésem után jöttem rá...
Nagyon köszönöm az információkat! Az egyik ilyen Borbála-napon éppen órát (hadijog) tartottam egy híradó szakasznak, és azt hittem kiesik az ablak (meg első alkalommal a szívem, mert nem szóltak, hogy mi lesz :-).
A Szabadszállási osztály 7-es épülete bent volt a laktanyában egy külön elzárt területen. Amit Te találtál, az valószínűleg a volt harckocsi dandár lőszerraktára lehetett.
Minden technikai eszköz mellett volt egy óvóhely, ahová a személyi állományt szükség esetén el lehetett dugni. Volt a lokátorok mellett, is, és ott voltak a szakaszfedezékek, amik a kannibbálok fedezékei voltak, ott tudták elhelyezni a TZM-eket az úgynevezett "hatravaló" rakétákkal. Ott persze - ahogy láttad, volt a személyi állománynak is óvóhely.
..még egy kérdés:nem tudom,mennyire vagy ismerős Szszálláson,de hol lehetett a 7.számú épület, a másik külső telephelyen,melynek az elágazása szint szemben van a rak. oszt.-hoz vezető úttal? ..a rak oszt.-hoz vezető út,a rak oszt.felől nézve:
..nézz be a képtáramba,hátha hozzá tudsz fűzni a képeimhez..:) (képtár.hu/mezenguz/50010146)
Szabadszálláson járva nemcsak a TZM-mek állóhelyeinél találtunk óvóhelyet,hanem az egyik lokátor(P-15,-18?)földhányással körbevett telepítési helyén is,a földhányásba építve.Ez már a korszerűsítés(VOLHOV)időszakában épülhetett?A könyv szerint,az átfegyverzéskor javitottak a csapásvédettségen,nagyobb(kb.40fő)légoltalmi fedezékeket építettek a települési körletekben... A "bejárat":
Hagy írjam le a felsorolt eszközökről a saját emlékeimet. Na nem az összesről, csak azokról, amikkel volt dolgom.
Tudni kell azt, hogy a honi légvédelmi alegységeknél - szinte az összesnél volt valami közeli légvédelem, amit az alegység biztosítására használtak. a kezdetek kezdetén egyes osztályok mellé szerveztek egy 4 ágyúból álló 57 mm-es gépágyúkkal felszerelt üteget. Azt hiszem, SZON-9 lokátor volt hozzá. Ez még nem az SZ-60 volt, ugyanis az nem egy ágyú, hanem egy rendszer, mégpedig 6 darab 57 mm-es gépágyú és egy URAL-ra telepített lokátor, (RPK). Ebbből nem is jutott minden osztályhoz, meg később ki is vonták a rendszerből, illetve lecserélték valamire. Ez a fegyver az esetek többségében ZU-2 volt. Amikor a Vegát 1986-ban felállították, akkor az a komplexum már ZU-23-2 gépágyúkat kapott. A többieknek megmaradt a ZU-2. 1989-ben a Sárbogárdi 104. ezred összes alegysége, és maga az ezred géppuskáit lecserélték a gépágyúkra. Az ezrednél volt összesen 16 darab. Hasonló rendeltetéssel a rádiótechnikai századoknál is volt géppuska. A repülőterek biztosítására - igaz, hogy csak "M"-re - de egy 9 ágyúból álló üteget tartottak.
Az alegységek békeszervezetében meglévő rajok minden évben a nyár elején elvonultak a Drégelypalánki lőtérre, ahol megejtették a szokásos légvédelmi lövészetet. Ez a fénykorban még nagy eseménynek számított, mert csak a honi légvédelemtől 40 körüli géppuska és gépágyú volt ott. Általában velünk vett részt a lövészeten a Dunai Flotilla néhány raja is, mivel nekik is volt légvédelmi eszközük. Használták a DSK géppuskát, hogy a kérdésedre reagáljak, de volt nekik PAV-1 és PAV-4 típusú gépágyújuk is. Ez 20 mm-es volt, és az amerikaiak háborús korú M-16 légvédelmi gépágyúja (nem összetévesztendő az Ar-15;M-16 gépkarabéllyal) alapján koppintották a jugoszlávok. Ezek az eszközök természetesen az alakulatok meglétéig voltak meg.
Az 1 darab 57-es gépágyúval nemcsak tavaly lőttek a volt főiskolán, hanem jó néhány éve minden évben, és valóban a Borbála napot megelőző napon. Ott voltam a tavalyin, és ezt a képet sikerült készítenem. Hogy a torkolattüzet hogy sikerült elkapnom, azt nem tudom, de azóta cefetül büszke vagyok magamra. Ezekről az ágyúkról még annyit kell tudni, hogy néhány éve láttam, amint Mezőfalvára húzzák be őket. Egy vontató mögé hármasával voltak kötve, és volt olyan is, amelyiket három kerékkel húzták. A sofőrt csak azért nem lőttem le ott helyben, mert valamikor a kollégám volt. De azért különféle seggberúgásokat beigértem neki.
A felsorolt többi eszközről nem tudok Neked mit írni, mert ninncs róluk semmi információm.
1-2 napja olvastam el a könyvet, nagyon érdekes volt! Viszont maradt bennem bár kérdés, nem tudom, valaki választ tud-e adni?
Mikor vonták ki a 39M, KSz-12, KSz-19 és ZU-2 fegyvereket? Van-e még ZU-23-2 és Sz-60 (tavaly a Bólyain még lőttek vele tüzérnapon, azt hiszem) - ha nincs, mióta nincs? A DShK-t meddig használták csapatoknál 3-lábon légvédelmi szerepkörben? (A Bólyai múzeumában láttam egyet) Úgy éreztem, hogy onnantól, hogy megjelent a rakétatechnika, a tüzereket kicsit hanyagolta a könyv. De hiánypótló munka - kár, hogy nem született ilyen minden fegyver- és csapatnemről.
Más: Van szerencsém személyesen ismerni a szerzőt, mert amikor a hadtestparancsnokságon dolgozott, a hadtesthez felterjesztett kiképzési okmányokat ő ellenőrizte és bírálta el. Rettentő kukacos tudott lenni, és nagyon jól számolt. Képzeljetek el egy táblázatot, amiben temérdek szám, és azt bizony könnyű volt eltéveszteni. Azokat a telefonon történő egyeztetéseket soha nem fogom elfelejteni. Veres Miskát olyankor nem nagyon szerettük.
Hát persze, hogy nem találtál, hiszen nem is volt. A régi telepítésű tüzelőállások szinte midegyike egy épületkével kezdődött, amiben a vezetési pont, meg néháy iroda, esetleg pihenő volt, helyenként még az sem. Mellette egy gödör, ami pont annyira volt mély, hogy az épület talajszintje azonos magasságban legyen a nagy kabinok padlójával, mert akkor a vezetési ponton tartózkodó állomány egyszerűen átjutott a kabinukba, csak egy palló kellett hozzá. Egy - másfél méterrel a talajszint felett volt egy kis magasabb placc, amire meg a PAA-t, PV-t helyezték el. Mindez egy földhányással volt körbevéve, ami a nem túl közel becsapódott eszköz repeszei ellen valamennyire védett, persze nem mindent.
Aztán ott volt Börgönd. Egyedi hely volt, mert egy kissé a földszint alatt kezdődött a vezetési pont, ami az ügyeleti helyiségből egy vezetési teremből, és a rávezető tiszt pihenőjébből állt. A mértekére az volt jellemző, hogy a vezetési terem mindössze 4 x 4 méteres volt. A HÁP két oldalán volt egy - egy mélyedés, mintegy fél méterrel lejjebbb, ott volt a két nagy kabin. Ez az egész "meg volt erősítve", mert volt rajta vagy fél méter föld. Balra hátul egy félkör alakú töltésben volt a PV kabin helye, jobbra hátul meg az aggregátorok és az áramátalakító. Ezek ismét csak fedett helyen. Az, hogy az egész cucc kissé mélyen volt, csak arra volt jó, hogy egy nagyobb eső vagy egy hóolvadás után az egészet méter vastagon el tudta önteni a víz. A katonák meg nem győzték hordani tejeskannákkal és a mentesítő készülékek (MK-67) ládájával. Na persze az igazi szívás az volt, hogy talajvízként az egész szép lassan visszaszivárgott. Viszont volt elfoglaltság.
A tüzelőállások zöme tehát olyan volt, hogy ha valakit bekötött szemmel odavittek, többnyire akkor sem tévedt el, mert szinte minden ugyanolyan volt.
Hogy mi került a szemétdombra és mi nem? Képzeld el azt, hogy a tisztképzés Magyarországon a 70-es évek elejétől nagyobbrészt főiskolán történik, és a 74-ben végzetteknek már két diplomája volt, a katonai mellett valami civilben is hasznosítható papírt is kaptak. Na persze az igaz, hogy a katonai főiskolák elsősorban saját hasznosításra képezték a diplomásokat, vagyis én hiába kaptam a katonai mellé egy híradástechnikai mérnöki diplomát, azzal úgy hirtelen nem éltem volna meg civilben. Viszont a seregben némi gyakorlat után már magam szerint is megálltam a helyemet. Hogy mégis elköszöntem 17 év után, az csak annak köszönhető, akkor nagy hirtelen a második széket húzták ki a valagam alól. A harmadikat már nem akartam megvárni, ezért leléptem, "mint rosszlány a sezlonyról". Nem titok, maradtam fegyveres területen, zsaru lettem. Néhány vargabetű után jelenleg olyan a munkám, hogy viszonylag jól tudom használni azt a tudást, ami a hadseregben rám ragadt. Amit jelenleg a hadseregben látok, volt közvetlen kollégáimtól hallok, egyáltalán nem bántam meg a jó néhány évvel ezelőtti lépésemet. Hiszen azonn elekulatok közül, ahol valaha szolgáltam, már egy sem él. És tulajdonképpen a sok laktanya, ahol megfordultam, már mind az enyészeté. Jó cimborám volt az a tiszt, aki a dunnaföldvári rakéta osztály utolsó parancsnoka. Mikor már nagyon készülődtek költözni, akkor kérdezte megy tőle egy nagyokos, hogy tudja-e, hogy a laktanyáját kinek adja át. A válasz az volt, hogy az "enyészetnek" A vicc az volt, hogy a kérdező cefetül megsértődött. Az elhagyott objektumot egy darabbig nem túl nagy meggyőződéssel őrizgették, majd a Paksi NEUTRON kommandó használta, és amikor két éve legutóbb arra jártam, akkor a 6-os főútról már nem láttam semmit.
Tehát nemcsak az a rengeteg felhalmozódott tudás veszett el, ami az emberek fejében volt, nemcsak a rengeteg valamikor féltő gonddal óvott technika lett az enyészeté, hanem most már szinte az egész hadsereg. És ami mostanra megmaradt, az a nagyemberek optimizmusa ellenére szerinntem semmire nem alkalmas. Egy nnéhány éve különféle szállításokkal rengeteget csavarogtam az országban, de lépten - nyomon csak üres laktanyák kerítéseit láttam. És akár volt azokkal kapcsolatos emlékem, akár nem volt, már maga a látvány sem dobott fel.
Igen ám, csak a Kabina-66 nem egy darab lokátor volt, hanem egy lokátorkomplexum, aminek Az érdi harcállásponton (meg a sárbogárdin is) P-37 és PRV-17 voltak. Egyéként csak ez a két Kabina-66 komplexum volt ben az országban.
Az interneten már kerestem és találtam is elég sokat.Én konkrétan érdi képeket szeretnék felhajtani valahonnan.Persze erre elég kevés esélyem van.
Egyébként élőben Veszprémben lehet régi orosz radarokat látni.A hegy tetején van egy laktanya,annak az udvarán van kirakva egy csomó,már nem használt típus (Kabina,Prv13,Prv11,stb...).
A másik esetleges lelőhely Kecel,de ott még nem voltam. :(
Én egy jó pár képet már felraktam, amik innen - onnan származnak. A témába vágó képeim zöme saját készítésű a technikáról, de sok van olyan, ami az Internetről származik. Mostanában az orosz már nem olyan szemérmes, ha a technikájáról van szó, tehát találsz olyan oldalakat, amik ilyen képeket vonultatnak fel.
A P-37 távolfelderítő lokátor két darab fektetett narancshéj alakú antennája egymástól ellenkező irányba nézett. A Te képeden ugyan csak az egyik antennát látni jól, de az ábrázolt lokátor két antennája ezen a képen azonos irányba néz. (különben az antenna háta mögött látni kellene a kabint) Ez pedig a P-35 volt. Kicsit butábbb, kicsit gyengébb, kicsit öregebb, de jó lokátor volt.
A PRV stimmel. Az összes magasságmérő lokátor antenája egy sima drótháló volt, egyedül a PRV-16 és a PRV-17 antennáján volt zárt lemez. PRV-16 meg csak Mezőfalván volt.
Jó ez a topic.Beleolvastam és láttam,hogy volt szó az érdi objektumról is.Nekünk arrafelé volt telkünk és jól látszódtak a radarok (2xKabina66,3xPRV13),de sajnos képet nem csináltam róluk,most meg már késő.Nem tudjátok,hol lehetne találni olyan 80-as években készült képeket,melyeken ezek a radarok vannak?
Cserébe két kép:
http://kep.tar.hu/gl4/50018649#2
Az első egy 1992-es 2 méteres műholdkép,bal oldalán az említett objektummal.
A másodikat 2000 környékén csináltam.Miután a régi radarokat leszerelték,ezek maradtak(P37 és PRV17)
2003 nyarán jártam ott utoljára,akkor már semmi sem volt.
Városkép (XVIII.-ker lapja): "Döntés született az Üllői út 807. sz. alatti volt szovjet laktanya hasznosításáról. 19 igen és 7 ellenszavazat mellett úgy határoztak a képviselők, hogy nyílt licitálásos formában történő értékesítésre (szálloda, konferencia-turizmus, vendéglátás, logisztika stb. céljaira kijelölik az összesen 142.737 nm nagyságú M keretövezeti besorolású ingatlant. A kikiáltási ár a 2005. márciusában elkészített új értékbecslés szerint megállapított érték. Az értékesítésre vonatkozó hirdetés a Városkép márciusi számában, egy ingatlanpiaci folyóiratban, a HVG-ben, és a Népszabadságban, továbbá az interneten jelenik meg."
Ezzel csak azt akartam mondani és érzékeltetni ("én csak egy szar honvéd voltam"), hogy honvédként alulról az ember nyilván kevesebbet látott, hallott, tudott -és nyilván kapott is a honvédségtől- mint a más magasabb rendfokozatokban és beosztásokban szolgálatot teljesítők, pláne ha a hivatásosokhoz viszonyítjuk.
Amióta leszereltem, 30- éven keresztül engem nem is igen foglalkoztatott a honvédség, max. annyiban, hogy amikor a Nagytarcsai laktanya előtt a gyermekeimmel elautókáztam, megmutattam neki, hogy: na látjátok, itt volt a fater katona és természetesen egy- két sztorit elmeséltem a katonaélményeimből. Tehát énnekem nem függött az egzisztenciám attól, hogy az X alakulatot összevonják, átköltöztetik, redukálják, megszüntetik, stb. De ennek ellenére, most még így is rossz érzés itt elolvasni a történeteket, nézni a fotókon a szervezeti és a technikai változásokat és nyugodtan nevezzük csak nevén a gyereket: ezt a nagyfokú leépülést! Magyarán azt, hogy a dolgok az ebek harmincadjára kerültek. És úgy gondolom, hogy nem csak a dolgok (technika) kerültek a szemétdombra, hanem az azt magasabb vagy alacsonyabb szinten üzemeltetők tudásanyagának jórésze is elveszett.
Hát ezután szerintem melyek a legnagyobb kérdések a hovédséget illetően: 1.) Hogy mire van valóban szüksége az országnak? 2.) Mire lesz pénze a szükségesnek itéltek megvalósításhoz? 3.) Milyen alapon kívánják megvalósítani az új honvédséget?
Egyébként szerintem is, ha sikerülne egy tényleg korszerű zsoldos hadsereget létrehozni profi módon felkészült katonákkal, az mindenképpen megoldást jelente. Mert az utóbbi évtizedekben úgy érzem, hogy az egész hadseregünk nagyon "eloperettesedett"!
Na, kicsit messzire kerültem a "szar honvéd" témakörétől, elnézést érte. De már nem törlöm ki ha egyszer leírtam.
Ne haragudj öregem, de a hadseregben - legalábbis a honi légvédelemben - NEM VOLT SZAR HONVÉD. Az ember akár honvéd volt, akár tábornok, a maga helyén szükség volt rá. Én a honi légvédelemnél töltöttem el egy jó csomó időt, de ezidő alatt munkatársamnak tekintettem a honvédot is, hiszen tőle függött az én munkám eredménye is. Én nem lehettem ott folyton, és addig valakinek ott kellett lennie a technika környékén. A technika közvetlen közelében kilenv évet töltöttem, de a kezem alatt szolgáló sorkatonákra még szinte név szerint emlékszem. Volt köztük ilyen is, olyan is. Volt olyan, aki mellett nyugodtam elmehettem szabadságra, mert ő ott volt. Amikor leszerelt, jóval utána ott voltam az esküvőjén, és a meghívott társai között egyetlen SZAR HONVÉDRE nem emlékszem.
Nem mondom, a szárazföldieknél kissé más volt a hozzáállás, de megismétlem, ÉN A HONI LÉGVÉDELEMNÉL SZOLGÁLTAM. És nem hiszem, hogy akár egyetlen volt beosztottam is szemközt köpne, amikor találkozunk.
Még egyszer leírom: honvéd lehettél, de SZAR NEM. Punktum.
Én csak egy szar honvéd voltam seregben, nem voltam egy örömkatona és annak is már éppen 30- éve lesz február 20.- án, hogy leszereltem, de eléggé lehangoló olvasni ezt a topicot és nemkülönben a "Légvédelmi rakéták Magyarországon" címűt.
Szerintem a Honvédség legnagyobb jelenlegi problémája pont az évtizedes titkolózásból következik.
Jelenleg csak arra van pénz, amit a pógárok és (rajtuk keresztül) a politikusok fontosnak tartanak.
A sorkötelezettség alatt, annyira megutálta az ország többsége a sereget, hogy nem érdekli, ha szétrohad, szétrohasztják.
Amíg a mostani katonák meg nem tanulják (amerikai módra) reklámozni, mutogatni magukat (és múltjukat) a népnek, addig nem lessz a seregnek ázsiója, és folytatódik a leépülés.
Ezek a topicok a múlt feltárásával próbálnak egy hangyányit segíteni a mostaniaknak.
Én csak egy szar honvéd voltam seregben, nem voltam egy örömkatona és annak is már éppen 30- éve lesz február 20.- án, hogy leszereltem, de eléggé lehangoló olvasni ezt a topicot és nemkülönben a "Légvédelmi rakéták Magyarországon" címűt.
Pl. a budaörsi laktanyában mi van? Azt nem zárták még be?
De bezárták, most mindenféle cégek állomásnak benne. Azért jó, hogy 99-ben üvegeztük be újra az őrtornyokat, most meg... De én láttam nem egy olyan térképet, ami egész jól jelezte a Vasvári épületeit és belső útjait.
..ezeket raktam fel én is légifotón,még anno... ..a tinnyei a perbáli útról tökéletesen látszik, a tardonait meg a dédesi út osztotta ketté.. ..ezek szerint jók voltak a tippjeim...:))
Az ortofotókból nekem is meg van a Balaton és a Budapest. Egyszerűen nem értem, hogy miért festik még mindig ki az objektumok egy részét. Pl. a budaörsi laktanyában mi van? Azt nem zárták még be? Valahonnan hozzájutottam a budai és a pilisi hegység túristatérképéhez 193..valahányból. Minden katonai opbjektum szépen akkurátusan fel van tüntetve, még az épületek is. Oda van írva mellé, hogy X.Y. lovassági laktanya, vagy tüzérlaktanya, vagy stb. Pedig akkor még nem volt műhold. Most meg... Tiszta óvoda.
Vagy ezek csak tavak lennének? Nekem akkor is túl homogénnek tűnik az a zöld folt. Bár az, hogy nem túl szabályos a széle, az a tó mellett szól. Az viszont biztos, hogy Vecsés környékén nincs semmilyen zöld folt. Legalábbis, amig az ébb felvételeim tartanak.
Vecsés környékén az én felvételeimen nincs semmi olyasmi, amit kifestettek volna, ellenben Gyál és az M-5 között van egy jókora zöld folt. Ha kell a felsoroltakhoz útbaigazítás, akkor szívesen segítek. A kerepesi osztály kivételével mindegyiknél jártam, igaz, a kerepesit is tudom, hol van. Ha mentek, jó utat.
Ha kissé visszamész, akkor megtalálod. Na szóval: egy pécsi illetőségú Székely és társa kiadó megjelentetett A FÖMI légifelvételei alapján egy albumsorozatot Ortofotók címen. Eddig megjelent: Pécs, (ki hitte volna?) Budapest, Nyíregyháza, Győr - Moson - Sopron megye, Balaton, Sopron és Budapest 2. kiadás. Eddig mindet megvettem (a húzós ára ellenére, és hát ebben vannak szép felvételek. Csak hát itt is érvényesül a katonai titkokra hivatkozó kitakarás, amiben eléggé következetlenek, mert a Gyáli osztály gyönyörűen látszik, de a szomszédja, a szigethalmi már nem. Sok olyant találtam, amit lefestettek, de olyanok is vannak, amikről megfeledkeztek. Mondom, logikát nem találtam benne, indokot meg aztán pláne nem, hiszen a már régen elhagyott, használato kívüli objektumokat is még mindig festik.
Nem lehetetlen, de nekem arról a területről 1989-es évjáratú katonai térképem van, azon meg ugyebár "minden" rajta van. Azt a települést egyébként Felsőpakonynak azonosítottam, és azt meg kell mondanom, hogy jó párszor jártam az osztálynál, de a faluban egyszer sem voltam.
Én jóval nagyobb méretarányú képen azonosítottam a helyet A kis képen balra van Gyál, a felső harmadban Vecsés. Vecséstől meg ugyebár Ferihegy 2. nincs messze. A Pakonyi osztályt ott találod meg, ahogy Gyálról a régi Nagykőrösi úton mész kifelé, és jobbra néhány kilométerre bent az erdőben van. Ezen a méretarányon egyáltalán nem meglepő a repülőtér ottléte.
A felderítő lokátor fedezéknek nem volt teteje. Különben hol a fenében dugták volna ki az antennáját. Mert bizonny a P-18 és a P-15 is meglehetősen kilógott felfelé
Ok, a P-12 -t azért be lehetett volna állítani, annak a végén volt az antenna oszlopa...
Ha a Bia-i objektumot keresitek, tudok pontos odavezető útleírást adni. Én is voltam ott 1997ben, de már csak romok maradtak (leszerelésem után, 1995-ben szerelték le a helyet). Fura volt viszont látni a hegyet a technika nélkül... vele szebb volt...
Elézést, hogy beleszólok, de a felderítő lokátor szöveggel megjelölt képen az egyik hajtóanyag töltő gépkocsi helye látszik. A felderítő lokátornak nem volt teteje. Különben hol a fenében dugták volna ki az antennáját. Mert bizonny a P-18 és a P-15 is meglehetősen kilógott felfelé. Ilyen töltő gépkocsi fedezékből kettő volt, de nem mindíg volt ilyen megerősített, volt olyan, hogy csak egy féltetőt csináltak.
Az Üllői út végén,még a vasúti átjárótól vissza volt egy laktanyájuk,most autókereskedés,egyebek vannak a telephelyen,s beljebb Lőrincen volt egy tiszti lakótelepük is(egy koll.ott lakott a táv. után kb.8-10 évig)..de fix kitelepülési helyet nem találok,ami lérak.oszt.-ra mutatna.. ..más:Csévharaszt mellett nem csak egy objektum van,volt egy rádiós is,vagy az a felderitőké volt(magyar?),3876 felvétel alul,jobbfelé..mi lehetett? ..ezekre gondoltam(a geocachingról másolva..)
Nem kételkedem tovább a Budapesti rakéta dandár meglétében, de csak csapatlégvédelmi dandár lehetett, annak meg látható jelei nincsenek, csak hangárai.
Budapesthez nállam az alábbi helyek vannak bejelölve:
Budapest (Mátyásföld), Sashalom, Óbuda, Vecsés, Piliscsaba, Szentendre, Etyek.
Ezek közzül Vecsésen, Piliscsabán, és Budapesten lehettek.
Lehetett nekik SZ-300-asuk, de azt valami cefetül jól titkolták, hiszen egy nagyon jó teljesítményű eszköz volt. Kicsit többet tudott, mint az amik Patriot-ja, csak több katona kellett hozzá. Az meg mikor számított valamit is az orosznak. Mindazonáltal az én fogalmaim szerint az SZ-300 a mobil volta ellenére is honi légvédelmi eszköznek számított, és nem volt légifelvételről felismerhető tüzelőállása, mert csak egy kis sík placc kellett neki alacsony fedezőszögekkel.
Ha valaki ismeri a Mezőfalvi laktanyát, akkor egy kis adalék. A laktanyát nem azért építették olyan bazi nagyra, hogy a sorkatonák kényelmesen elférjenek, hiszen az sohasem volt komoly szempont. Viszont venni akartak két SZ-300-as komplexumot is, és oda tervezték a helyét. Az egyik folyamatosan kint lett volna tüzelőállásban, a másik meg bent a laktanyában. Még a dunaújvárosi tiszti lakásokat is úgy építették meg egy kupacban, hogy nekik is jusson hely. Na aztán azokon a lakásokon hamar túladott a HM.
Nem kételkedem tovább a Budapesti rakéta dandár meglétében, de csak csapatlégvédelmi dandár lehetett, annak meg látható jelei nincsenek, csak hangárai.
Igen, az magyar volt. Magyarországon egyébként a veszprémi Rt. dandár alárendeltségében 7 Rt. zászlóalj létezett, ezeknek meg volt 47 darab szanaszét telepített Rt. századuk. A zászlóaljakat egyébként valami nagyobb légvédelmi egység mellé telepítették, (például Budaörs, Sárbogárd, repülőterek, stb.). A zászlóaljaknak nem is volt lokátor technikájuk, ha a fenti helyeken látni lehetett lokátort, az az oda telepített Rt. századé volt. A zászlóaljak egyébként is csak az alárendelt századok irányítását, és a gyüjtött rádiólokációs adatok összegzését, továbbítását végezték. Nekik már akkor is volt automatizált vezetési eszközük, amikor a légvédelem más egységeinek nem (lásd PORI).
Az a 18. egy repülést biztosító ezred volt, volt szerencsém hozzájuk, egyetlenegy lokátoruk nem volt, amit mi is használni tudtunk volna. (a 80-as évek elején) Légvédelem nem létezik Rt. (rádiótechnikai csapatok) nélkül, még az orosz sem. Tehát bizony, nekik is volt.
Na hogy ne csak rakétások legyenek, itt van Mezőcsát. (2492)
Alul a "fehér téglalaptól" kicsit balra fel.
Ebben a felbontásban nem sokat látni, a "hurok" mellet volt a P-37 és PRV-13, a balra a laktanya keskenyebb részen a Kaszta2, Dzsigit+AMU, P-18, és két PRV-16.
..táblázataimban (Volt tüzér kételkedése ellenére), egyértelműen jelölve van egy ruszki Légvédelmi Rakéta Dandár, Budapest térségében...
..akkor Dunaföldvár,Mór,Szolnok csapatlégvédelem volt(már az orosz)...
..sajnos még mindig nem találok semmit,ami útba igazítana..bár ha Pusztaszemesre rákeresnél a fomin,lentebb írtam a számát,elég érdekes a fotóbalszél-középtája..s a közelben ott van Tab...!
Utánanéztem,de nem sikerűlt jellegzetes kontúrral körülvett tüzelőállásokat találnom,bár a kivonulás óta eltelt 15 év,s nem csodálkoznék rajta ha jó szokás szerint nem hordta volna szét a nép,bár ami le van betonozva...:).A nyomsávot nehéz ellopni,s az levegőből árulkodó..
Persze bebukjuk, ha a ruszki S-300-ast használt, ott ugye nincs mit kiszúrni...
Utánanéztem,de nem sikerűlt jellegzetes kontúrral körülvett tüzelőállásokat találnom,bár a kivonulás óta eltelt 15 év,s nem csodálkoznék rajta ha jó szokás szerint nem hordta volna szét a nép,bár ami le van betonozva...:).A nyomsávot nehéz ellopni,s az levegőből árulkodó..egyedül Zegerszeg határában leltem valamit,de az lőszerraktár kinézetű...sajnálom..,talán a "volt tüzér"ha megmozgatja az ismerőseit,többet tudunk meg az oroszról..:)
..a kutatást,talán egy kis segédlettel azért én is folytatom..:)
..visszatérnék a topik címéhez,egy két helyet talán sikerült lokalizálni a volt orosz laktanyák közül légifotón(Tab:fomi 153,155 felvétel,153 bal sarok,155 jobb sarok,Pusztaszemes157 balszéle középtáj,az elrendezés érdekes lehet,ki mit lát benne,Volt tüzér..?)Császár A-raktár:9540,Fertőd9091 a kastélytól keletre a falu szélén Jó nézelődést!
Sajnos az enyémet nem találtam meg közöttük, mert amikor a 1990-ben 105. ezredet felszámolták, a technikát átvitték a dandár elsőnek felszerelt Volhov osztályaihoz. A régieket meg Nyírtelken szétbontották. Sajnálom, hogy nem tudtam a dologról akkor, mert isten bizony, elmentem volna zabrálni. Szerencsére voltam olyan viszonyban az akkori parancsnokkal, hogy a volt kabinomból el tudtam volna hozni néhány dolgot. Ha még létezne valahol, akkor ezer közül is megismerném a színe alapján. Pár év után a lövegtalpról lekopott az eredeti orosz tábori zöld festék, és hát amit a pótlására kikevertünk, hát az finoman fogalmazva kissé különbözött az eredetitől.
Hoppá! mégiscsak találtam Dvina rakétáről képet. A sárogárdi laktanya udvarán ácsorgott egy öreg SZM-63 indítóállvány, rajta egy kibelezett 11D típusú rakéta. Ezt aztán haverjaim a laktanya felszámolása után lenyúlták, hosszas kuncsorgás után a Hadtörténeti Múzeum kihelyezte a Budaörsi repülőtérre. (Az irányításom mellett letelepítettük, teljesen amatőr módon, mindenféle eszköz nélkül. Én irányítottam, aki életében egyetlen egyszer telepített indító állványt, azt is marha régen.) Ezeken a képeken mit akarok bemutatni. A rakéta mozgás közeni paramétereit a Pitot csövön keresztül mérték. A földön a Pitot cső bent volt a rakéta testben, és csak indítás előtt tolták ki sűrített levegővel. (A Volhové folyamatosan kint van)
A starthajtómű Laval fúvókájának belsejében volt egy úgynevezett Laval körte. Ennek ki - be mozgatásával változtatni lehetett a kiömlő nyílás keresztmetszetét, mégpedig a lőportöltet hőmérsékletétől függően. Ezt a hőmérsékletet a Kannibálok naponta négyszer mérték, és eszerint állítottak a Laval körte helyzetén. (A Volhov rakétájában nem volt Laval körte.)
A starthajtómű stabilizátor szárnyain láthattok két csűrőlapátot, ami azt a célt szolgálta, hogy a rakéta az indítás utáni irányítatlan szakaszban ne tudjon elcsavarodni. (A Volhov rakétáján ilyen nem volt.) Tehát e három ismérv alapján mindenképpen meg lehetett különböztetni a két fő típust még akkor is, ha terepszínűre festették szegény rakétát, mint például Kecelen.
Én meg elmesélek egy sztorit, ami az amcsikkal kapcsoolatos. Már nem voltam bent a rendszerben, tehát csak a volt kollégáimtól hallottam.
Tehát a sztori: Még nem voltunk benne a NATO-ban, de már nagyon kacérkodtunk. Egy alkalommal az amik itt voltak egy C-130-as géppel, ami dugig volt pakolva különféle zavaró berendezésekkel. A géppel olyan intenzív aktív zavarást lehetett csinálni, hogy az öbölháború idején az egész iraki hadseregnek elég volt. Tehát egy ilyen gép kóválygott Magyarország felett, és váltakozó sikerrel lesüketítette a rádiólokációs eszközöket. De nem a Vegát. Arra különösen kíváncsiak voltak az amik, ezért a vezérlő kabinban ott állt az amerikai ezredes. És bármennyire is nem tetszett nekik, a Vega röhögve követte a zavaró repülőt. Az ürge egyszerűen nem akart hinni a szemének, ezért felhívta mobil telefonon a pilótát. Az közölte, hogy éppen valahol Gyöngyös környékén repül az M-3 felett, mintegy 3000 méter magasan: a megdöbbentő az volt számukra, hogy a Vega ezeket az adatokat mérte nagyon pontosan, és mi volt a vicc, az idő 75 %-ában nem is volt bekapcsolva az adó. A repülő által kisugárzott zavaró jeleket mérte, és azokat nagyszerűen követte. Ezután az a meggyőződésem, hogy a Vegát azért számolták fel, mert az amerikai nem érezte magát biztonságben mellette. A véleményem az, hogy az amerikai sem mindenható.
Érdekességként felrakok egy eszközt, ami a Dvina PAA kabinjának egyik legfontosabb alkatrésze folt, a magnetron. Ez volt az az eszköz, ami a kisugárzott nagyfrekvenciás energiát előállította. A működéséhez két dolog kellett, bazi erős állandó mágneses tér, és kb. -35 kV nagyfeszültség ennek hatására állította elő a centiméteres hollámhosszú (3 - 5 cm; ennek megfelelően néhány GHz) jelet, de nem folyamatosan, ugyanis a berendezés impulzus üzemű volt. A felderítési távolságtól függően állított elő 0,5, illetve 1 mikroszekundum idejű impulzusokat, illetve impulzusokkal megmodulált nagyfrekvenviás jelet. Az első képen a magnetron teljes képe látható. Kb. 750 kW teljesítményű volt, de csak impulzus üzemmódban, mert amúgy meg egy normál vasaló megverte. A második képen az energia koaxiális kicsatolása látható. A lokátornak szögletes tápvonalai voltak, a kijövő koaxiális jelet a magnetront követő egységben konvertálták át a szögletes tápvonalban terjedni képes jelekké. A harmadik képen a nagyfeszültség betáplálási pontjait láthatjátok. Az utolsó képen meg azt az elemet lehet látni, aminek segítségével a magnetron frekvenciáját állítani lehetett. Ez a magnetron "felkelő nap" típusu volt, ami azt jelentette, hogy minden második rezonátor üreg dupla hosszú volt. (tehát egy hosszú, egy rövid.) Az utolsó képen a magnetron beépítési helye látható, ami megintcsak a Volhovból származik, de nyugi, a Dvina ugyanilyen volt. Látható a két bazi állandó mágnes, aminek erőssége 20 000 Gauss volt. Csak spéci alumínium ötvözet szerszámokkal lehetett ott dolgozni, és még a kvarcóra sem bírta mellette sokáig.
Na egye fene, tartok, bár azért olyan sok mindenre ne számítsatok, hiszen sok mindenre nem emlékszem. Kezdjük a Dvinánál, ami tulajdonképpen azonos elven működik, mint az udódja.
Az orosz az 50-es évek elején fejlesztette ki, és telepítette a birodalom számtalan helyén. Az elődje az a komplexum volt, amit Moszkva védelmére telepítettek, és amit az orosz a szokása szerint "megszerzett". A világháború után az amerikai elvitte a V2 rakétákat (persze volt annyi eszük, hogy a kifejlesztőt - von Braunt is - vitték). Az orosznak a V2-ből nem maradt semmi, de azért nem kell őket sajnálni, mert ők meg lenyúlták a Wasserfall légvédelmi rakétát, ami bár kezdetleges volt, harci alkalmazásáról nincsen forrásom, de azért kiindulási alapnak jó volt. Ezt a technikát felhasználva fejlesztették ki a sajátjukat. Ezzel jó alaposan körülvették Moszkvát, és ezzel ki is telt a légvédelem kérdése. Gyenge volt, megbízhatatlan, (kicsi is, sárga is, de a miénk) de legalább volt. A fővárost teljesen körülvették vele, aminek általam látott nyoma is van. Moszkva körül van egy kb. 70 km. hosszabbik átmérőjű, álló ellipszis alakú útgyűrű, aminek akkor a rakéták utánszállítása volt a fő rendeltetése. Amikor ez az eszköz kihalt, akkor kezdték el másra használni.
Tehát Dvina. Parancsirányítású légvédelmi rakétarendszer volt, ami azt jelentette, hogy a rakéta az irányítás kezdetétől, a repülés teljes szakaszán irányított volt. A kezdeti néhány - én 7 km-re emlékszem - kilométeren a rakétát nem lehetett irányítani, mert a starthajtómű meglétéig négy nyúlvány leblokkolta a kormánylapátokat. (sajnos Dvina technikáról nem találtam képeket, legalábbis olyant nem, amit értékelni is lehetett volna, ezért Volhov rakéta képeken mutatom meg a dolgot. A képen majdnem középen láthatók a kormánylapátok (az utazó rész végén) ennél nagyobbak a szárnyak, a rakéta elején meg a destabilizátor lapátok találhatók. A képen látható kúpos rész (az orosz elnevezés alapján konikus rész) a starthajtóművel együtt hátrafelé lecsúszik, és ekkor szabadulnak fel a kormánylapátok, ekkor válik lehetővé a kormányzás. Ez a kormányozhatatlan szakasz 3,5 - 4 másodpercig tarott, ezalatt a rakéta elment 7 kilométerig. A parancsirányítás tehát csak ezután kezdődhetett, és tartott a rakéta teljes repülése alatt, illetve addig, amíg volt értelme. Cél tévesztés esetén visszahívták a vezérlést, ennek hatására a rakéta utoljára megkapta a MAX FEL parancsot, miután szinte függőleges irányban elkezdett felfelé repülni, majd amikor tovább már nem ment, akkor ott felrobban. Így viszonylag kis darabbok jöttek vissza a földre.
A parancsirányítást a tűzvezető lokátor által mért adatok alapján végezték. Itt most megint egy Volhov képet mutatok be, de ha a tetejéről leszeditek a két kerek antennát, nekünk balra a harmadik parabola tartóját kiegyenesítjük, akkor már ott is volt a Dvina PA, majd PAA kabinja. Az a két egyforma szögletes antenna volt az, ami kialakította a lokátor karakterisztikáját, és aminek segítségével kb. 1o pontossággal lehetett a célt követni. De csak egy célt komplexumonként. (A Dvina egy célcsatornás, három rakéta csatornás volt). Tehát ezek voltak a széles sugárnyalábú antennák. Mindenből kettő volt, az egyik volt a függőleges, helyszög (epszilon) sík, a másik pedig az erre merőleges (tehát nem feltétlenül vízszintes) oldalszög (béta) sík. A két sík csak frekvenciában különbözött egymástól.
Az irányítás fő feladata az volt, hogy a két antenna éltal kialakított sugár közepét folyamatosan rajta kellett tartani a célon, és amikor a feltételek megvoltak, akkor el kellett indítani a rakétát. A rakétát nem kellett bántani, mert a berendezés a célról visszavert és a rakétáról visszasugárzott jelek alapján olyan parancsokat dolgozott ki, aminek hatására a rakéta csökkentette a rávezetési mód által meghatározott röppálya és a valós röppálya közti távolságot. A rakéta helyzetét nem a lokátor által mért adatok alapján határozták meg, hanem a berendezés rendszeres időközönként kérdező impulzusokat sugárzott ki, és a rakéta által kisugárzott válaszokat mérte a berendezés. Az úgynevezett Koordináta (K) berendezés a célról visszavert jeleket és a rakéta válszjeleit hasonlította össze, és ezek alapján a Parancskidolgozó berendezés (SZVK) határozta meg a rávezetési parancsokat, majd a rádióparancsközlő berendezés (RPK) sugárzott ki a rakétákra. Mindháromra. Ugyanis alaphelyzetben minden célra három rakétát kellett indítani. Ennek az volt az oka, hogy egy rakéta megsemmisítési valószínűsége 0,75 volt, és három rakéta megfelelő indítása esetén ment fel egészen 0,92-ig. A Volhové is csak 0,96 volt, tehát sohasem 100 %. Mindhárom rakétát külön irányították, a két rakéta indítása közötti idő 6 másodperc volt. Alaphelyzetben ezért is volt nehéz meglógni ezek elől. Na egyelőre elég. Majd folytatom.
Sziasztok!
Elnézést, Volt tüzér, én feleannyit sem tudok, mint Te! Nagy érdeklődéssel olvastam a Honi lérak. történetét! Nem kioktatásnak szántam, nem akartam felvágni! (Na jó, egy kicsit!) Csak technikai érdekességként jegyeztem meg. És annyira tetszett annak idején, mikor KIPSz közben zümmögtek a motorok. Az már kevésbé, mikor valami gond volt a gyártmánnyal vagy a PKU-val, és az istennek se akart leállni a program… És a sugárzók csak mentek előre és hátra, amíg ki nem kapcsoltam az egészet… :-)
,illetve a geoengine.nima.mil(87-es!)ezt:
Szigethalomról sajnos csak egy kifestett ortofotóm van, de ezek pontosak.
