Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
O.E. feld "plain, open land" (as opposed to woodland), also "a parcel of land marked off and used for pasture or tillage," probably related to O.E. folde "earth, land," from P.Gmc. *felthuz "flat land," from PIE *pel(e)-tu-, from base *pele- "flat, to spread" (cf. L. planus "flat, level," O.C.S. polje "field;" see plane (1)). Common W.Gmc. (cf. O.Fris. feld, M.H.G. velt, Ger. Feld), but not found outside it (Sw. fält, Dan. felt are borrowed from Ger.), though Finnish pelto "field" is believed to have been adapted from P.Gmc. T
Bábeli nyelvzavar, zavar az van! Kik és miért is minősítettek rokonnak bizonyos népeket? Vannak viták másutt erről , de itt nem kéne újra elkezdeni. Egyelőre ott tartunk, ahol én ,Tiszteletes úr és Naja szólt. Az ősállapotokat a magyar nyelv őrzi legnagyobb mértékben.
"Words for Earth in other languages include: Terre (French), Erde (German), Bhumi (Sanskrit), Bhumi, Ulagam (Tamil), Maa (Finnish and Estonian), Pământ (Romanian), Föld (Hungarian), Ziemia (Polish), Zemlja (Ukrainian, Slovenian, Russian, and Serbian), ZemyaЗемя (Bulgarian), Tierra (Spanish), Terra (Italian), 地球 (Diqiu [ Pinyin [Mandarin pronunciation]) (Characters used in Mandarin, Cantonese, Japanese), Jigu (Korean), Bumi (Malay), Jorden (Danish, Norwegian, Swedish), Jørðin or jørðin (Faroese), כדור הארץ (Hebrew), Bhoomi (Telugu), Gi, Choma (Greek), Dunia (Swahili), Âlem, Dünya الْمَسْكُونَة (Arabic), Dinê (Kurdish), Ergirերկիր (Armenian), Jehun, Zamin (Persian), Acun, Yeryüzü, Yerküre (Turkish).[2], җир(pron. jir, Tatar) and жер(pron. zher, Qazaq)."
"Ez nem mást bizonyítana, mint magát azt a TÉNYT, hogy az "F"-ből simán lehet "P", sőt! éppen a FINNségi nyelvek azok, amelyek ezt a változtatást végrehajtották "
Ezen miert kellene orvendezni? :-)
Majdnem mindenki tudja, hogy a P<>F, ide-oda valtozgathat.
Nem tudom milyen szem kell ahhoz, hogy azt lássa valaki, amit te. Lehet, hogy gyengénlátó?
Azt írod, hogy a magyar föld szón látszik, hogy a német feld és az angol field átvétele.
Ugyan mi látszana egy effajta átvételből? Karcolásnyomok? Szerintem csak az látszik, hogy hasonlóak - semmi több. Azt nem láthatod, hogy melyik volt az átadó - mert a szimpla hasonlóságból több nem derül ki.
Azonban, ha jobban megvizsgálod ezeket a szavakat, néhány dolog feltűnhet neked is.
- A magyar föld szónak sokkal nagyobb a jelentésbokra, mint a németnek, vagy az angolnak - s ez az igen régi szavaj sajátja. Azaz a magyar szó nagyon régi, a német és az angol meg nem annyira régi.
- A magyar föld szóban tettenérhető az ősvallási földteremtési mítosz, az angolban és a németben viszont nem. Ez is arra utal, hogy a magyar szó ősi, a német és az angol azonban nem az. A föld ugyanis a föl (vö. tejföl!) szónak a d kicsinyítőképzővel ellátott alakja. Azért kellett kicsinyítőképzővel ellátni, mert a Teremtéskor a tenger mélyéből egy búvármadár hozta föl a csőrében az első kis iszapdarabját s később az növekedett naggyá. A föld szavunk azt fejezi ki, amit a teremtésmítosz (ezt Ipolyi Arnold is megírta már).
Ilyen érveid neked nem lehetnek, mert te csak az ájult nyugatimádatodra hivatkozhatnál, ha az tudományos érv lenne.
Belekeverik még a nyolcágú akkád SAMAS-t is, pedig semmi köze hozzá.
A magyar jelet a SZTYEPPEI kultúrkörben kell alapvetően keresni.
Legközelebbi nagy kultúrköri párja a KÍNAI jel.
De az etruszkban is megvan, csak sajnos megint kizárólag LATIN közvetítésel. ( Ez olyan, mintha a magyar nyelvet mondjuk csakis a szlovák nyelven -- annak hangtani szűrőjén --- keresztül magyaráznák....)
"From Proto-Finnic *pelto, a loan from Proto-Germanic *felθu (see English field). Cognate with Estonian and Livonian põld, Veps püud, Votic põlto." Nem FU szo', kolcsonoztek a Germanbol, megpedig sokkal elobb, mint a magyar. A magyar, mar az "f"-es valtozatot vette at a nemetbol, keszen.
Ez olyan gyönyörű, hogy még egyszer le kell írnom:
"From Proto-Finnic *pelto, a loan from Proto-Germanic *felθu (see English field). Cognate with Estonian and Livonian põld, Veps püud, Votic põlto."
Nem FU szo', kolcsonoztek a Germanbol, megpedig sokkal elobb, mint a magyar.
A magyar, mar az "f"-es valtozatot vette at a nemetbol, keszen.
Ez nem mást bizonyítana, mint magát azt a TÉNYT, hogy az "F"-ből simán lehet "P", sőt! éppen a FINNségi nyelvek azok, amelyek ezt a változtatást végrehajtották !
És mint leírtam, a FELNÉMET nyelvterületről terjedt el , főleg SZÁSZ közreműködéssel.
Kik a szászok ?
Az 4. században még a ma Alsó-Szászországnak nevezett akkori Szászországban éltek, innen vándorolt egy részük a hunok okozta népvándorlás idején Britanniába. Velük tartottak az akkor közelükben élő angol törzsek, valamint jütök is, akiknek ekkori lakóhelyének nevét máig őrzi a dániai Jütland. Az szászok, utánuk pedig az angolok voltak a legszámosabbak, ezért nevezzük az egész vándorlást az angolszászok betelepedésének és az angolszász kifejezés máig használatban maradt.
Vagyis a magyar FÖLD eredete egyáltalán nem német FELD angol FIELD , hanem PONT FORDÍTVA !
A HUN alapú Kárpát-medencei FÖLD, ---aminek magánhangzója tájegységenként más is lehetett--- került NYUGATra.
"
field (n.)
O.E. feld "plain, open land" (as opposed to woodland), also "a parcel of land marked off and used for pasture or tillage," probably related to O.E. folde "earth, land," from P.Gmc. *felthuz "flat land," from PIE *pel(e)-tu-, from base *pele- "flat, to spread" (cf. L. planus "flat, level," O.C.S. polje "field;" see plane (1)). Common W.Gmc. (cf. O.Fris. feld, M.H.G. velt, Ger. Feld), but not found outside it (Sw. fält, Dan. felt are borrowed from Ger.), though Finnish pelto "field" is believed to have been adapted from P.Gmc. The Eng. spelling with -ie- is probably the work of Anglo-Fr. scribes. The verb meaning "to go out to fight" is 16c., from the n. in the sense of "battlefield" (c.1300). Collective use for "all engaged in a sport" (or, in horseracing, all but the favorite) is 1742; play the field "avoid commitment" (1936) is from notion of gamblers betting on other horses than the favorite. The verb meaning "to stop and return the ball" is first recorded 1823, originally in cricket; figurative sense is from 1902. Field day (1747) was originally a day of military exercise and review; fig. sense is from 1827."
"From Proto-Finnic *pelto, a loan from Proto-Germanic *felθu (see English field). Cognate with Estonian and Livonian põld, Veps püud, Votic põlto."
Nem FU szo', kolcsonoztek a Germanbol, megpedig sokkal elobb, mint a magyar.
A magyar, mar az "f"-es valtozatot vette at a nemetbol, keszen.
A finn "fo:ld"=maa, es ez meg a sumer MA-bol sza'rmazhat, azokbol az idokbol, amikor az urali, ugor sumerok, meg ott eltek a Kaukazus-Ural-Kaspi haromszogben, a PIE nepek szomszedsagaban, az utolso jegkorszak vege fele.
A FOLD, altalanosan elfogadott jelenek, minden nyelv a sajatjan adott nevet.
A magyar is, de csak akkor, amikor mar atvette a nemet "feldet'.
Nincs P>F valtozas a magyarban, mert nem a FU-bol jott a szo'.
finn pelto, észt pöld, lapp päldo=szántóföld. De ezek is már mind speciálisan szántóföldet jelentenek, tehát csakis a magyar FÖLD szó származékai lehetnek, de ugyanúgy, mint a német Feld, hollandi pold, polder és a szláv polje = mező, rét, de nem általánosan FÖLD..
Nem a hangrol, hanem a jel ertelmerol van szo, ami nem fugg ossze az elozo hsz.-o altal idezett Fold jelevel.
Ketlem, hogy a rovas alkotoja, ismerte vagy tudta volna a futarkot vagy a fold jelet.
Habar, ha valami pap-fele, tanult egyen volt, lehetseges.
A HANG és a JEL összefügg. Sőt többszörösen is !
Az "F" jelét vehetjük összetett jelnek is: a "B" és az "Ly" együttjele. ( primer ligatura: BELI-ség--odavalóság/onnanvalóság )
A "FÖLD"-jel az egyik legrégebbi ÁLLANDÓ (részben vagy egészben spirituálisan, tudatosan vagy tudattalanul- de a kollektív tudat által ) HASZNÁLT jelzése az emberiségnek.
DE bizony: a "FÖLD" az bizony a "MEGMŰVELENDŐ TERÜLET" érteményű a magyar nyelvben, még a mai vidéki gondolkodásban is. ( Főleg a ma kb. 40 %-nyi NEM VÁROSLAKÓ között..... Pedig volt idő, amikor a városlakók aránya csupán 10-15 % volt......)
Két bizonyíték rá:
1.) TÖBBES számban is használjuk.
2.) Régebbi térképeken szépen megmutatkoznak a nevekben
lásd akár: SÓSI FÖLDEK, GUTORFÖLDE, MÁTYUS FÖLDE stb.....
Népes kiejtése: FŐD, FŐDEK
"...Kinn dógozik a fődeken..."
Vagyis a FÖLD legalább 3 érteményű:
1.) a FÖLDgolyó ( ekkor "Föld" - nagy "F" kezdőbetűs)
2.) a "föld" mint ANYAG
3.) a 2. értemény absztraktívája: a megmunkálandó anyag TERÜLETe, a BIRTOK / birtokok.
