Tény, hogy a szakasz, amit említesz, nem egy 52-es főút, de azért elfogadható, mondjuk én a 24-esen szocializálódtam. A viszonylat, amit én néztem, az a határokat betartva gyenge forgalomban városon át személyautóval 50km és 50-55 perc, nulláson 90 km és 60 perc alatt megtehető. Ehhez jön majd egy olyan opció, ami forgalom nélkül kb. 55 km és 55-60 perc lesz. Reggel ennyit Szentendrei, Váci, M3 bevezető simán benyel. Viszafelé délután ugyanúgy. Majd az idő (vagy egy flottafigyelős vagy logisztikai központos diszpécser ha jár erre) megmondja, jól érzem-e 3.5 tonna alatt. A teherforgalom pedig más tészta, de ha nem lesznek kitiltva, akkor 3.5-12.5 között elég egyértelműnek tűnik nekem a választás, főleg, hogy azok körbe a nulláson kisebb tempóval tudnak haladni. Kb. 35 km-re fog csökkenni az M1 - 102 csomópont és az M0 ÉNY távolsága 12,5 tonna alatt (felette 40-re). DK felé indulva ennyi kilométerből kb. az M51 csomópontig lehet elérni (12.5 felett M5-ig). M3 az M31 miatt még éppen nem fog áttérni, amíg nem lesz meg a teljes gyűrű, de azok az utak, amit a hozzászólásomban írtam, nem látom, hogy miért ne terelődnének át legalább részben.
Az autopalyan egy 20 meteres szakasz, amit javitani kell, az miota többszazmilliardos ertek? Bar szerintem egyesek örülnenek, ha az autopalyak metere milliardos tetel lenne.
Másrészt ha ez énrajtam múlna, akkor fésűket nem mindenütt építtetnék be, hanem feltérképeztetném az utak által kibírhatatlan felmelegedésnek leginkább kitett útszakaszokat, és csak oda építtetnék be dilatációs fésűket. Vagyis: "adagolás" csak szükség szerint.... !
"Dilatacio. Te kepes lennel csak azert megdragitani az utepitest, hogy egy viszonylag ritkan<<[*1.] elöfordulo esemenyt megelözzel?"
[*1.]>>Viszonylag ritkán előforduló... .. ??? Hmm... Most még lehet hogy az. De mi van, ha ez az elképesztő eset a globális éghajlati felmelegedés következtében egyre gyakoribbá fog válni, és tedd még hozzá, hogy ez egy olyan országban következett be (Belgiumban), amely Északnyugat-Európában található, és amelynek a természetes éghajlata az óceáni éghajlat miatt az átlagostól enyhén hűvösebbnek kellene lennie, és ami enyhén hűvösebb volt régen is! <---((És bár... .. itt, ezen az Északnyugat-Európai éghajlaton ugyan a hűvösség mértékén a Golf-áramlati éghajlati behatás valamelyest a langyosabb hőmérséklet irányában tol el, de egyrészt ennek mértéke elenyésző volt eddig, másrészt a mostani erősebb felmelegedés is jól megmagyarázható azzal(!!!), hogy egyes meteorológus-professzorok szerint a Golf-áramlat maga is melegebbé vált a globális éghajlati felmelegedés következtében, így egyrészt a hűtő hatása meggyengült, másrészt az eddigi Északnyugat-Európai éghajlatot az eddigi felől egyre inkább a felmelegedő éghajlat irányába tolja el,amelynek egyik következménye az utak növekvő hőterhelése!! Ez ellen pedig emiatt a jövőben bizony egyre inkább védekezni kell!!))
"Nem is a locsolast kerdöjeleztem meg, hanem az autopalya locsolast. Mig egy varosban egyszerü logisztikaval megoldhato (locsoloauto van, vizet a legközelebbi tüzcsapon tud vetelezni). Az elkepesztö vizpazarlasol ne is beszeljünk, ami teljes autopalya szakaszok vegiglocsolasat erintene. Egyes helyeken 1 locsoloautonyi vizert is ölni tudnanak, nem hogy több szazert, ezerert, ami az autopalyalocsolasi viziodat kielegitene."
A tűzesetek eloltására is pénzt kell áldozni, egyrészt amit magára a vízre költenek el, másrészt mint a Tűzoltóság munkadíjára. (A mostani londoni toronyháztűzben egy többmilliárdos értékű toronyház égett rommá, és ezt is a tűzoltóknak kellett eloltani, és a hozzá hasonlóakat a jövőben szintén nekik kell megvédeni attól hogy tüzek martalékává váljanak.) Ugyanígy mivel az autópályák és a főutak is ugyanúgy többszázmilliárdos értékek, mint a toronyházak, így ezeknek a védelmére sem szabad sajnálni sem a locsolóvizet és az erre szánt pénzt, másrészt, tehát ide is kiépíthetnének egy autóút-hűtőlocsoló szolgálatot locsolóautókkal, mert egyrészt ez is milliárdos értékeket menthet (majd) meg, másrészt saját autóút-locsolóautó-park azért kell(ene!) nekik, hogy ezzel ne a tűzoltók sürgősségi tűzoltómunkájától vonjanak el locsoló-gépjárműveket.
Nem is a locsolast kerdöjeleztem meg, hanem az autopalya locsolast. Mig egy varosban egyszerü logisztikaval megoldhato (locsoloauto van, vizet a legközelebbi tüzcsapon tud vetelezni). Az elkepesztö vizpazarlasol ne is beszeljünk, ami teljes autopalya szakaszok vegiglocsolasat erintene. Egyes helyeken 1 locsoloautonyi vizert is ölni tudnanak, nem hogy több szazert, ezerert, ami az autopalyalocsolasi viziodat kielegitene.
Dilatacio. Te kepes lennel csak azert megdragitani az utepitest, hogy egy viszonylag ritkan elöfordulo esemenyt megelözzel?
Amit Fradista utazó képén lehet látni, az a roncsolódás úgy jön létre, hogy a hőterhelés hatására a burkolatnak nincsen hová tágulnia hosszirányban, így emiatt először a burkolat két részre reped, és az egyes úttáblákat (kőzettáblákat!) egy keresztirányú repedés választja el, majd pedig a repedés két oldalán lévő úttáblák egymásnak ütköznek, és feltorlódnak, felgyűrődnek -- éppen úgy, ahogyan a geológiai lemeztektonikában az egyes kőzettáblák (= litoszfératáblák) egymásnak ütköznek és hegyláncokat gyűrnek fel, mint ahogyan például India és Ázsia ütközésekor a Himalája-hegylánc is felgyűrődött. ((Az úttesten lejátszódó útkőzettábla-mozgás ui. a lemeztektonikai hegységfelgyűrődés kicsinyített, és pontos "makettje".))
Ennek a roncsolódásnak a kivédésére pedig a dilatációs fésűk a legideálisabbak(!!!).
"Ilyen módon ezek a dilatációs fésűk a hirtelen ébredő dinamikus terheléseket játszi könnyedséggel felveszik és elbírják, amire példa az a sok híd, aminek pont emiatt nem megy tönkre az a része, ahol az ív által tartott útszakaszt a feljáró emelkedő-részhez ez a dilatációs fésűs szerkezet csatlakoztatja (hiszen -- részben -- éppen a burkolatfelrepedezés megelőzésére(!!) lett ez feltalálva!"
Tudod, én azokra a fésűkre gondolok, amiket a hidak két végéhez építenek be, márpedig azokat dinamikus (= lökésszerű) terhelésre (is) méretezik, mert a hidak a pillérekre görgőkkel csatlakoznak egy-egy görgőfészekbe a híd két végén, amelyek útirányú (hosszirányú) elmozdulást tesznek lehetővé a híd íve által tartott útrésznek és vele együtt a tartóívnek is. Na most hogy oldalra be ne tudjon csúszni az ív az általa tartott úttesttel együtt a folyóba, részben ezért vannak a fésűk, mert ugyanis csakis úgy(!!) engedik meg az ív hossz-mozgását, hogy közben az oldalmozgást letiltják(!). Ilyen módon ezek a dilatációs fésűk a hirtelen ébredő dinamikus terheléseket játszi könnyedséggel, amire példa az a sok híd, aminek pont emiatt nem megy tönkre az a része, ahol az ív által tartott útszakaszt a feljáró emelkedő-részhez ez a dilatációs fésűs szerkezet csatlakoztatja (hiszen -- részben -- éppen a burkolatfelrepedezés megelőzésére(!!) lett ez feltalálva!
Na mármost amelyik fésűs szerkezetek a mindig hirtelen ébredő dinamikus erők felvételére és kibírására is tervezve vannak, azok a sokkal lassúbb és fokozatosabb hőtágulási elmozdulás-terhelést még sokkal jobban kibírják, mivel azok csak nagyon-nagyon lassú(!!) elmozdulások.
Itt vannak a dilatációs fésűk, és a burkolat egyik körül sincs összerepedezve! ;-) ;-) :>>>
<<Ilyenek a dilatációs fésűk beépítve
Szerkezeti vázlata:>>
Másfajta szerkezetű(!!), de hasonló célú dilatációs mozgóhézagos szerkezetek:>>>
Nem tudom, jártál-e már azon az úton (engem egyszer vitt a Waze arra): keskeny, kanyargós, dimbes-dombos, Piliscsaba és Zsámbék között szerintem egyszer nem mentem 70 fölött (de 60 fölött sem sokat), nincs hely erre, mert mire felgyorsítanék, jön a következő beláthatatlan tereptárgy. Hacsak nem építik ki a 102-est, extrém dugót leszámítva fél órával is gyorsabb a 11-es út - alsó rakpart - Bocskai út - Budaörsi út - M1 kombináció. Az M7-esről nem is beszélve. Egyébként velem előfordult már nemegyszer, hogy az M1-esről a 11-esre egyetlen piros lámpával jutottam le (a Schönherznél). Aquincumnál van még egy (az már a 11-esen), onnan zöldhullám az M0 felhajtóig.
Az M60-as vagy az M6-os Szekszárdtól délre mekkora forgalmat is generált? Leszámítva azokat, akik a töküres autópályán akarnak 200 fölötti tempóval száguldozni?
Aszfaltutak esetében persze lehetne hosszú távú megelőző megoldást is találni az út tönkremenetelét okozó brutális mértékű hőtágulás ellen: olyan fémből megépített és a burkolatba beágyazott fésűs-csatlakozókat kellene a nagy hőnek kitett utakon 300 méterenként beépíteni, amilyet a hidak két végén is látni lehet, és amely szabályozott dilatációs elmozdulást enged az útburkolatnak, hogy az hosszirányban (útirányban) fel ne gyűrődhessen.
Budapesten és Debrecenben a villamossíneket és a vasúti síneket szokták kánikulai hőségben végiglocsolni, hogy kánikulai hőterhelés esetében a jelentős fokú hosszirányú hőtágulásuk ne vezessen a sínek egyenes vonalának a kígyóvonalszerű meggörbüléséhez, mert azon kisiklik a villamos vagy a vonat.
Ugyanilyen megelőző locsolást pedig az aszfaltúton is láttam már, mert nem akarták hogy a hatalmas hőtől felolvadjon az aszfalt.
Ne ezen gondolkozzál, hanem azon, hogy a locsolásnak -- az útépítés/útjavítás nagyon magas költségéhez arányított -- viszonylag kis költségével egy vagy több, egyenként is többszázmilliárdos értékű autópálya burkolatát menthetik meg.
De ha mindenáron ezen akarsz gondolkodni, akkor nézz meg akármelyik országban a nagyobb városokat, ahol úttisztítás céljára városonként jelentős locsolóautó-készletük van. Szóval van mit kivezényelni, ha a szükség éppen úgy hozza... !
Hát a FrioTech Kft. Szegedről Budaörsön kényelmesebben megközelíthető mint Mezőtúron ... így arra már rég jártam. Persze Budaörs már matricás nálam is. :-)
Annak valami technológiai oka van, hogy az útdíjas/védás fix kamerás kapuk előtt és után újra aszfaltozzák az utakat? A 47-esen a kopáncs kapunál és a régi 5-ösön az evezős pályánál is dolgoznak.
Csalnak az emlekeim, vagy ilyen mar Magyarorszagon is volt? Lehet keverem a Nemetorszagi emlekeimmel, de mintha az M1-en törtent volna. Cafoljatok meg, ha nem.
Ha itthon hazánkban van olyan nagy meleg, ami az aszfaltutaknak és a vasúti síneknek ártana, akkor egyszerűen végigvezetik rajta óránként a locsolóautót vagy a locsolómozdonyt, ami lehűti a veszélyesen felmelegedni készülő útburkolatot, vagy épp a vasúti sínt. Utóbbinál azok hajlamosak elgörbülni, melyeket hegesztett technológiával illesztenek egymáshoz, hogy a rázás elkerülésére kiiktassák a dilatációs hézagait (főleg a vasúti fővonalak esetében). Mondjuk én ezt a "technológiát" egy nagyon-nagyon nagy marhaságnak(!!) tartom, mert a síneket pont a dilatációs hézag védi meg a melegtől, mert útirányú (hosszirányú) mozgásteret hagy nekik. Ha mindenáron meg akarják szüntetni a hézagokat hogy ne rázzon, akkor nyomják teli a hézagokat FBS "gumiám"-tömítőpasztával, mert az rugalmasan enged valamennyit, vagyis a sín hosszirányú mozgásteréből is megmaradna valamennyi (bár mondjuk így is kevesebb mozgástér maradna, mint az eredeti.....).
<<Ilyenek a 
