Folyófűszender (vagy másik nevén szulákszender) A szulák-fajok(Convolvulus spp) ill. sövényszulák (Calystega sepium) a hernyó fő tápnövényei, de semmiképpen sem "károkozó" mennyiségben.
1, tapasztalatom szerint nem, bár a rezes-kénes léhez nem szoktam Nonitot adni... de már megesett. Persze megváltoztatja nyilván az oldatban is a részecskék felületi feszültségét, de ez gondot csak hosszabb állás után okozna...
2, Biztos, hogy nem, elvégre gyári keverékként is létezett a rézhidroxid + Dithane (Kocide Combi) (most rézoxiklorid + dithane = Miltox Special Extra van helyette)
Vannak itt a fórumon jólképzett vegyészek. Tőlük szeretném kérdezni a következőket. Ha a rézhidroxid tartalmú (pl. Champion) permetszerhez nedvesítőszert (pl.Nonit) keverek lesz-e csapadékképződés?
Illetőleg ha Dithant is adok hozzá eredményezhet az rézkarbamát képződést?
Nem próbára akarlak tenni, csak gondom van ezzel a paradicsommal. 4 tövet kaptam ajándékba, és már jó ideje figyelem. A fölső levelek, friss hajtások szépek, egészségesek, 2-3 szinttel lejjebb, több levél is bepödrődik(mind a 4 tő). A mellette lévő, más fajtájú paradicsom levei viszont nem pödrődnek. (Permetezve: Amistar(2), Bordóilé+Kén(1), Champion(1), Damisol Calcium(2), Wuxal(2)) Úgy 1.5 hete 2-3 reggel is köd volt(akkor kapta a Championt), de ez a pödrődés előtte is megvolt, és nem lett rosszabb. Az alsó képen, a közvetlen mellette lévő növény látható, amely látszólag egészséges, de más fajta.. .
Nálunk a meggyfa volt nagyon hasonló. Szerintem ez nem gombabetegség, hanem a fának egy élettani hatása (valami sok vagy kevés neki). Kálium hiányos lehet, ilyenkor a levél csúcsánál és a levél széleken kezd el sárgulni, majd lassan az egész levél sárga lesz, és végül leesik. Kálium túlsúlyos lombtrágyát neki. Én ezt fújtam Agroleaf Power High K 1% töménységben. (10liter víz,100g lombtrágya)
Hálás vagyok annak, aki itt ezen vagy más fórumon 2 éve felvilágosított, hogy alapvetően nem az eső meg a hajlam stb az ok, hanem a láthatatlan lisztharmat. Amit nem látok, ugyebár az nincs. Éppúgy nehezen hittem el először, mint azt, amit szintén itt magyarázott el nekem valaki szájbarágás szinten, hogy 1-2 atka a levélen elég hogy a paradicsom lesatnyuljon…Meg persze, volt ellenvélemény, miszerint biztos nem a lisztharmat az oka. Peronoszpóra sem lehetett…
De mit veszthettem? Először kénnel próbálkoztam, az is segített valamit. Akkor vettem a fáradságot, és elolvastam, tkp. mi a védekezés módja. Addig csak szórtam ész nélkül, ahogy régen láttam. (http://www.farmforg.hu/szolo-vedelmi-elorejelzes.html) – és ez bevált. Jobb későn, mint soha, mert már majdnem kivágtam azt a hatalmas öreg tövet. Most meg egy tonna van rajta…
Igaz, a nagyapám mást nem használt, mint rézt-meg-ként, kéthetente, ha kell ha nem alapon, úgy emlékszem, de ma már más idők vannak. Persze, import akkoriban is volt (majdnem minden betegséget ajándékba kaptunk amerikából: a lisztharmatot is – milyen érdekes…), de azért akkoriban nem jött be évente valami új kór.
Nekem atka a szőlőn sosincs. De bezzeg a zöldségeken.. pari, bab, uborka… A parin a 2. évben már csak a Vertimec használt, persze ezt a tippet is innen kaptam. Kétszer kell (lehet) használni. Azt vettem észre, hogy a legjobb még nagyon fiatalon amíg kevés levél van, beszórni. Ezzel takarékos és hatékony egyben. Idén elkövettem a parinál azt a hibát, hogy az előírthoz képest fele töményen alkalmaztam a V-t, s így újra megindult a pöndörködés felfelé, viszont a létszám gyér maradt, vannak példányok rajta, de nem mennek tönkre a levelek, csak görbülnek. A beérést viszont azt hiszem így is gátolja. De már nem permetezem csak jó tömény kénnel (10 deka/10 l), az is megállítja őket 1-2hétre legalább. De az igazi a Vertimec.
Érdekes, hogy ilyen összefüggést írsz a lisztharmat és a Cardinal repedése kapcsán.
Eddig úgy tudtam, hogy ennél a fajtánál ez hajlam. Ki is repedt gyakorlatilag minden évben,
vagy legalábbis nem nagyon emlékszem olyanra, amikor ne következett volna be.
A tavalyi év és a viszonylag sok olvasás, videónézés ráébresztett arra, milyen fontos
a lisztharmat és pl. a szürkerothadás elleni védekezés, ezen belül is ezeknek a részleteiről
sokat tanultam. Sokkal jobban megismertem a betegségek biológiáját.
Bár idén elsőre használtam a Cabrio Topot (talán ha egyszer szórtam - vagy kétszer...),
és a tavalyi év súlyos fertőzése után (idén már mészkénlé téli hígítású oldatával lemosóztam kora tavasszal) egyrészt gyakorlatilag az egész ültetvényben ha három darab sérves bogyót láttam,
akkor lehet, hogy sokat mondok (más tünetet nem tapasztaltam!),
másrészt pl. a Cardinal gyönyörű, egészséges.
Tudni kell, hogy azért mással is permeteztem néha. Pl. nyári mészkénlével, de nem rég egy
egészen kevés Mister is bekerült a képbe, viszont az nagyon ímmel-ámmal, csak úgy érintőlegesen.
A lényeg, hogy nincs repedés! Lisztharmat gyakorlatilag nincs, elenyésző szürkerothadás van
(elhanyagoltam a fürtzáródáskori permetezést), peronoszpórát nem is láttam...!
A tapasztalatom és véleményem ebből az idei egy-két használatból: a Cabrio Top nagyon jó!
(Apró megjegyzés azért: ha jól emlékszem, direkt virágzáskor használtam, és sajnos így is volt
az eddigi évekhez hasonlóan virágszáradás... :-( Itt még 'fejlesztenem', fejlődnöm kell!
Bár fénykép nem készült, de konkrétan emlékszem, hogy a kinyílt virágok 'úsztak' a harmatban.)
Viszont atkadömping van, és nem csak a szőlőben, hanem tulajdonképpen bárhová nézek...! :-((
Valamit azzal még kell majd kezdenem, hogy a lehető legnagyobb mértékben kizárjam az áttelelést.
Quadris-szal a következő tapasztalataim vannak idén. (Utóbb értesültem, azonos hatóanyagú az Amistarral.)
A szőlőre vettem, és egyszer használtam virágzáskor a Cardinalra, mely eddig (10 éve) nálam mindig kirepedezett. Most minden szem ép, tkp. először van ehető, gusztusos állapotban, és remélem meg is tud érni teljesen. Először nem tudtam, hogy lisztharmat az oka, mert nem volt „lisztes” (itt a fórumon segített valaki), aztán csak Thiovitot használtam, az meg nem védte meg.
Az uborkára, tökre és cukkinira is fújtam egyszer, ezek eddig minden évben ilyenkorra már rég belepusztultak a peronoszpórába és lisztharmatba – idén megmenekült mind. Pedig eddig is permeteztem rézzel, kénnel, Ridomil-lal stb., de majdnem hiába.
Az igaz, hogy a tök vírusos, de egyelőre csak az idősebb levelek sárgulnak, az nem viszi el olyan hirtelen, mint a peronoszpóra: ez megtámadta a leveleket, már ott volt a szürke folt a fonákjukon amikor permeteztem, de mégis megmenekült a növény.
Az uborkám korábban meg sem nőtt (a növény maga maradt csökevényes), most szép.
Szóval, idén szerencsém volt, remélem, jövőre is még hatásos marad.
Az a tapasztalatom egyébként, hogy az első években még nem volt minden beteg, pedig alig permeteztem. Később egyre betegebb lett minden – az előző évről maradt kórokozók szépen felszaporodtak.
Csak sikerült!!!
