Hogy milyen mélyre megy a gyökérzet az engem is érdekel.
Én az olvastam, hogy a dugványozással szaporított növényeknek másodlagos gyökere fejlődik ami inkább sűrű és a felszín közelében terjed. Persze kérdés, hogy vajon a füge és pl a szőlő is gondolja-e vagy azért tényleg mélyre mennek a vízért.
Még annyit a permetezéssel kapcsolatban: Ezeket a szereket én használom, viszont mindenki a saját felelősségére használja, a szerekhez adott útmutató alapján!!
Köszönöm a linket, eddig ezzel a témával még igazán nem foglalkoztam. A merisztéma szaporítással kapcsolatos írások pedig, erre az eshetőségre nem tértek ki. Igaz a mondás, a jó pap is holtig tanul.
Előfordulnak rügymutációk, így új fajták is létrejöhetnek. Nem gyakori, ha otthon szaporítgatunk, nem valószínű, hogy találkozunk vele, de hosszú távon már lehet vele számolni.
Ha jól emlékszem, akkor valamikor a hatvanas évek környékén vitte Japánba Amerikából Dauphne fajtát Masui nevű japán kertész, mivel Amerikában nem honos a füge, ezért valószínű a Francia Dauphne-nal azonos.
Amúgy meg igazad van, a vegetatív szaporítás mellett nem mutálódik egyik növény sem!
Szerintem a Japán módszerrel csak akkor kísérletezz, ha van hozzá megfelelő növényházad, ahol időben tudod indítani a a tavaszi fejlődést, és megtudod védeni a korai fagyoktól. Különben kicsi az esély, hogy számottevő gyümölcs beérjen, a rövid vegetációs idő miatt.
Ha jól látom akkor nálad több probléma is van. Először aliette 80WP, másnap Amistar 10ml+ Alfa Solo 3ml 10l vízhez. blokkban használva, tehát hét nap múlva ismételni. Végül egy nap múlva egy alkalommal Miltox Special extra WP . Természetesen mindegyik szerhez használni kell valamilyen nedvesítőszert( pl Nonit).
Szerintem bakteriális fertőzés, és nincs köze a rovarkártevőkhöz. Én először Aliette80 WP-vel permetezném le, ez felszívódó Gomba és baktérium elleni szer, ami a növény immunrendszerét erősíti, majd egy nap múlva Miltox special extra WP-vel, ami szintén rendelkezik baktericid hatással. Egy hét után megismételném.
GSanyi52 azért vétek eltüzeltetni a diót. A téli fagyokban hálásan elfogyasztják a tollas barátaink. Látnád sokszor micsoda poshadt, avas, férges diót eszegetnek a fán a fakopáncsok...!
"Csatlakoznék az előttem szólóhoz" Én is jobb híján a kicsiket, a cserepeseket a flakonosokat, zöld ágú volt bőven, egyszerűen elástam. Saccoltam, hogy kb két ásónyom mélyen átvészelhetik a telet ( ami jelen esetben ugye nem volt vészes). Ezek szépen kibírták és nem is száradtak ki. Volt pár darab cserepes és vödrös melyeket nem érkeztem eltenni azok már kicsit megfáztak mert csak úgy a szabadban teleltek, sőt volt amelyik teljesen el is fagyott. Ezeket az elfagyottakat ki akartam dobni de kíváncsiságból csipkedtem vissza amikor látszott a törzhöz közeledve valamennyi nedvesség. Most Május elején egyik a törzsből oldalt alvó rügyet indított a másik pedig lentről ( nem tudom jól írom-e) gyökér törzsből hozott gyönyörú erőteljes hajtást. Az egyik abszolóút semmi életjelet nem produkált így tegnap kiszedtem a földből és lám a gyökér élni látszik, tele van nedvességgel és eleven ahogy kapirgálom. Vízbe tettem és ma vissza teszem földbe lesz ami lesz alapon. Érdemes esélyt adni az elfagyottnak is.
Sajnos ez az Április eleji huzamosabb fagy eléggé vissza sokkolta a már megindult állományt de ezt már tárgyaltuk.
serules nelkul nem fogod tudni kivenni a gyokeret, nemtudom mekkora/hany eves volt, amikor elfagyott, de a gyokere mar x evet fejlodott a foldben, az ugye nem fagyott el. ha nem erik be rendesen a vesszo, akkor lehuzatnam es folddel takarnam, vagy felkupacolnam.
Pont amiatt, mert ha akkor kezd hajtani, nem érik be a hajtás, és takarással sem telel át. Fagymentes helyen viszont azért esélyes. És persze nem úgy gondoltam, hogy kiveszem lerázogatom, hanem mivel ez egy kicsi növény (egy 40 centis -száraz(?) ága van), így simán ki tudom venni egyben a gyökerével. Mondjuk mindez egyelőre csak ötletelés, mivel ha nem mozdul, akkor úgy is mindegy, ha meg esetleg korábban mégis kihajt, akkor hurrá.
(A füge mivel neki való helyen egész évben hajt, és nem hullatja le a levelét, nem vonul "téli álomba", így alkalmas arra, hogy télen is valamennyit vegetáljon, tudtommal. Erre játszanék a fagymentes, de nem meleg helyen: lenne ideje a hajtásának ha nem is beérni, de simán venni a telelés akadályát. Persze lehet nincs igazam.)
Köszönöm hogy ezt mondod. Te meg nagyon kedves vagy.
Sok éve figyelem a füge tulajdonságait, de még mindig érnek engem is meglepetések. Én itt a saját tapasztalataimról szoktam írni, és kíváncsian várom a tieidet is. Tanulunk egymástól. :)
A füge bírja a szárazságot, de a rendszeres locsolást meghálálja. Sőt a füge gyökerei -ha a növény már elég idős- utána mennek a víznek, kis túlzással bármilyen mélyen van.
Volt korábban egy film a Spektrumon talán, ahol a város(ok) alatti föld alatti üregeket, barlangokat mutatták be. Ott csak mellékesen említették meg, hogy a felszínen lévő fügefák gyökerei azok itt, úgy 30 méter mélyen.
"Kis túlzással azt mondják úgy érzi jól magát a füge ha a lába vízbe lóg, a fejét meg tűzi a nap." Ennél jobb megfogalmazást nem is lehetne írni, mert benne van minden abban az egy mondatban! Kezdő vagyok a témában, nekem ez egy nagyon jó iránymutatás. A segítségben, tanácsadásban nagyon szuper vagy Judit!
Akkor úgy néz ki, hogy fajtától függ. Kicsit irigyellek, hogy sikerül több évig eltartanod a diót. Nekem van jó pár kiló régi és sajnos avas lett, de odaadom a szomszédomnak, ő legalább eltüzeli a kazánjában és nem megy kárba.
Egy ismerősöm szerint felesleges a fügét locsolni, mert elég nedves szerinte a talaj. Élnek a 3-4-5 éves fügéi, de szerintem jó ha 1/3-át termik annak, mint amit kéne.
Kis túlzással azt mondják úgy érzi jól magát a füge ha a lába vízbe lóg, a fejét meg tűzi a nap.
Feltétlen kell locsolni. Másként víz nélkül hogyan venné fel a tápanyagot. Veszprémi írásából is láthatod, amíg nem öntözte, tápanyag hiányában milyen termése volt. Kis bokrot létszükséglet, nagy bokrot ilyen szárazságban ajánlott öntözni.
Kiültetett fügét nehéz túlöntözni. Gyakorlatilag nem lehet. De ha túl gyakran öntözöl, érdemes tápanyagot is pótolni mert kimosódhat a talajból.
Egyetlen nagy fügebokrunk tapasztalata: évekig alig öntöztem, a termés fele besárgult és lepotyogott. Aztán valahol olvastam, hogy kéne öntözni, és elkezdtem, nem sokat, de rendszeresen napi pár litert a tövénél kialakított tányérba. Ettől kezdve nem sárgult és rendesen termett. A fiatalon dugványról ültetett fügéknél is ezt tapasztalom, amelyik kapott öntözést, az sokkal jobban hajt a nem öntözöttnél (ezek általam gyökereztetett ajándékba adott 2 eset).
Más: a tavasszal fás dugványról gyökereztetett fügéim közül (itteni hsz-em 12984) most a 8-ból legalább 4-5 már életképesen kezd hajtani kb. 6 hét után. Talán a gyökerük is beindult.
De azt bizonyára tudod, hogy az olajtartalma miatt a dió még pucoltan is megavasodik még a fagyasztóban is? Én darálva szoktam úgy elrakni a fagyasztóba 30 dkg-os csomagokban (ezt a feleségem mondta, mert ennyi kell általában az egyszeri ételhez), így általában kettő évet bír ki ott avasodás nélkül. Talán három év is lehet, de pontosan nem számoltam.