Szeretném kérdezni, hogy megvalósítható-e falazó téglából egy kinti pizzasütő?! 2-3 havonta lenne csak használva, és akkor is 1-2 órát üzemelne, kezdőként a véleményem az, hogy kibírja azt a hőhatást ami benne lesz, hiszen nem lesz magas hőmérséklet.
Az alap felső részét amit agyagba kell rakni (ha már egy kicsit megrepedt )azt kívülről meg lehet -e erősíteni dróthálóval +habarccsal, vagy vissza kell bontani az egészet és újrarakni.
Elolvastam a Sajbán féle kemencés könyvet, és egy kicsit elbizonytalanodtam. Az agyagösszetétel pontos arányát szeretném tudni(kell-e bele széna,törek,szalma vagy elég a homok?).Nekem ugyanis megrepedt az agyag , ill. nem úgy tapadt ahogy kell. Az agyagom :szürke agyag Téglagyárból vettem, a homok: sárga nagyon finom minőségű.A téglagyárban azt mondták 2:1 arányban keverjem.
Még az idő kegyes volt, és néhány napja elkészült:
Hátsókéményes (hamarabb felmelegszik, és kevesebb fával, mivel a donga fölött van elhúzva hátra a füst), és a tűztere dácit tufából van; valamint az érdekessége, hogy a tűztérbe szekunder levegő bevezetés is van. Vagyis a fotón látható, hogy a 2. sorban a sütőtérbe függőleges hézagokon keresztül + levegőt kap.
A vártnál is jobban sikerült. Nagyon tisztán ég, elég a hamuzó ajtót kinyitni. A felső ajtó üveges, nem kormolódik le, tehát nem kell tévő-vel bajlódni=> látható a láng, nameg az étel, ami sűl/fő.
Akkor az jó minőségű /talán nagyon is jó/ anyag, amit a szakik használnak a kályhák épitésénél. Az enyém egy lebontott házból "kibányászott" vályog-tégla volt--de az is nagyon jó minőségű.
Arra gondoltam, ha már tégla formában vettem. Tehát elvileg kiégetik és kész. Merthogy a homokkal soványítanak, hogy ne repedjen, tehát gondolom én, hogy már benne van, másképp ilyen vastagságban nem bírná a kiégetést. Cserépkályhás boltban vettem, csak elfelejtettem megkérdezni, és másik városban van.
No, ezt jól megaszontad: "kiégetetlen kisméretű téglában vajon benne van-e már.."
Ha ez gyári, nyomott tégla--akkor bizonyosan szénpor is ven bele keverve--de ha kézi-vályog....akkor függ a születési helyétől, mert ugye a korondi is más mint a homoki.
Ha a búbos kemence lábazata készül, akkor a téglákat lehet e malterba rakni addig a magasságog ameddig el nem érjük a majdani üvegréteg kezdeti magasságát, vagy nem? Gondolom, az üvegréteget körölvevő téglákat már agyagba kell rakni a lábazat esetében is de ebben sem vagyok biztos. Valaki tud ebben tanácsot adni?
Ez kültéri kemence lenne, tehát fűtésre nem használnám. Ezért gondoltam a tiszta vályogra. Talán annyiból még jobb is, hogy nagyobb a hőszigetelése mintha cserépből lenne és a külvilágba kevesebb hőt sugároz.
"..Lehet e a kemencetestet tisztán vályogból építeni?.."
Lehet, de ha fűtésre is akarod használni akkor nem!
"..Hagyományos téglából vagy samottlapokból célszerű kialakítani.."
Mindkettő jó...bár a samott /úgy mondják/ erősen éget!
".. hagyományosan agyagba rakott cserépdarabokból készül a kemencetest vagy kiflitéglából..."
Most építem a banyám..szallagcserépből. Hosszában kettévágtam (acca 12 cm széles) majd eléggé híg agyag (vályog) masszába raktam..levegő-mentesen.! Szögletes a banya, belőlről (és kivülről is) apróra vágott szalmát és sót kevertem az agyaghoz ezzel tapasztottam a belső részt. A külső még szárad, így a vakota még nincs felrakva. Gondolkodtam a külső rabichálón, de oly erős a szalma, hogy nem rakom föl.../majd a fűtés közben megtapasztalom, hogy jó-e így!
Lehet e a kemencetestet tisztán vályogból építeni? (Jó minóségű sárga agyagból készült vályogtégla áll rendelkezésre.)
Hagyományos téglából vagy samottlapokból célszerű kialakítani a kemence sütőterének alját?
Tudom, hogy hagyományosan agyagba rakott cserépdarabokból készül a kemencetest vagy kiflitéglából. De hallottam olyan véleményt is, hogy ha vályogból készül és dróthálóval van körülvéve, aztán tapasztva nem fog megrepedni.
Előre kellett volna próbakeverést csinálnod az agyagból. Egyébként novemberben már nem igazán lehet arra számítani, hogy kiszárad a fagyokig, ilyenkor már csak fedett, fűtött helyen érdemes próbálkozni. Samott téglát meg ott lehet venni, ahol építőanyagot árulnak, akár még a Praktikerben is. :)
Belekezdtem egy kemence építésébe,már a sütőtérnél járok .A felső három sort agyagba raktam 2:1 agyag:homok arányban. Sajnos azt vettem észre ,hogy az agyag megrepedezett . Tanácsot kérnék ,hogy tudom javítani (esetleg bontás nélkül kívülről megerősítve dróthálóval és bepucolva habarccsal).Miskolcon hol tudok samott téglát venni a belső ajtó áthidalásához?
A füst az ajtó felett megy k,résmíire nyitva hagyom,,, ill a tetjén van kémény nyilás de azt le szoktam takarni,mert a kicsapó füst miatt nagyon rusztikus,
Ha már elég meleg akkor bezérom az ajtót teljesen és izzik a parázs
Tudnál képet föltenni arrol a kémény nélküli kemencéről? Hol megy el a füst a kemencéből?
Ugyan nem vagyok szakértő az elöl kéményes kemence ügyben de azt gondolom az ajtó méretéhez igazítják a kémény induló méreteit és ha megnézed azt utána leszükítik. Ha nem elég magas a kémény a füst nem fog azon menni. Kikor a kemece fölfűtése befejeződik a kéményt ugyis le kell zárni így nem megy el a meleg.
Az én kemencém is téglából készült másfél éve kifogástalanul működik. Gyerekkoromból arra emlékszem hogy az agyagból készített kemencéket évente javították "tapasztották".
Régóta és sokszor olvasgatom ezt és más fórumokat is kemence épitéssel kapcsolatban.
Nem értem,hogy mindenki miért téglából cserépből épiti a kemencét,miért nem sima törekkel szalmával kevert agyagból?
Szerintem sokkal olcsóbb és jobban formázható,
Vagy csak nekem szerencsém volt az építésnél? 1 m átmérőjű kémény nélküli búbost épitettem egy éve 10 cm es falvastagságal ,és semmi baja sincs..
Most tervezek nagyobbat 15 cm es falvastagsággal,szintén csak agyagból,de gondoltam előtte azért közvéleményt kutatok kicsit,hogy igy vajon miért nem épit senki??
A másik kérdésem az lenne,hogy a rengeteg képen látható elől kéményes kemencéknek miért van olyan vastag és magas kéménye? Nem épp alacsony és vékony kellene,hogy csak a füst távozzon,és ne legyen nagy huzat bene ami kikaphatja a meleget is?
A kémény feladata hogy kivezesse az égéstermékeket a kandallóból, illetve hogy kiengedje őket a lakótérből.
A felfelé irányuló huzat, vagy a kémény „húzása” a kémény magasságától illetve a belső gázok és külső levegő hőmérséklet különbségétől függ. A kéményben lévő meleg levegőoszlop/gázoszlop kisebb súlyú mint a külső levegőoszlop, így a nyomás a meleg kémény alján kisebb mint a kinti levegő nyomása. Ez a kis légnyomáskülönbség adja a huzatot.
A kis huzat előfeltétele a nehéz gyulladásnak vagy a visszaáramló gázoknak, és megakadályozza a gyors felgyulladását és égését a vékony és jól égő gyújtósnak és papírnak is. A tűz felgyulladása és a kémény felmelegedés után a huzat megnő. Gazdaságossági és hatékonysági szempontból a kémény felmelegedése után a huzatot mérsékelni kell 5-10 Pa-ra, hogy a ne áramoljon vissza a káros gáz a zárt ajtón keresztül.
"
Továbbá amit írtál papír égetéssel nem kéményt melegíted elő, nagyobb hőmérséklet különbséget csinálsz (kinti-és benti hőmérséklet különbség között, ezt is leírtam, hogy a huzat nagymértékben ettől függ)
Buderuséban az is le van írva, hogy nyáron jobb korán begyújtani, mert akkor a kinti levegő hűvösebb.
Ha előveszel kéményszabványt, vagy méretező programot, akkor látni fogod, hogy minden kéményen 2 féle méretezést kell elvégezni, téli állapotra, ill. nyári állapotra.
Nyilván a nyári állapot a kritikus mert lehet, hogy kicsi a hőmérséklet különbség (kinti, ill benti, de nem a kémény hőmérséklete).
Elkészítettem a banya-kemencémet. (nem a szokványosat) szallag-cserépből a cserép hosszában ketté vágva.Így a kemence falszélessége (a külső-belső vakolattal acca 14-15 cm. Most a kéményt buherálom.../begyújtás dec első napjaiban. (kiváncsi vagyok milyen lett)!