Vagy ötször leírtam, hogy az Univerzumunk átlagsűrűsége ~1 nukleon/m3. És ez "mező" formában mindenütt jelen van. Így az Univerzumunk nem anyagtalan. A hangsebesség egy szobában akkor is 300 m, ha azt teli rakod butorokkal, sőt, egy macska is rohangál benne.
"Mindig is voltak elmebeteg elméletek.. A múlt század eleji francia akadémia matematikusai még azt bizonygatták, hogy miért nem lehet repülni.."
Tökéletesen egyetértek. Az idő majd eldönti, melyik az, és melyik nem. És azt választja, amelyik akkor a legegészségesebb, mégha egy kicsi pattanása van is.
Én egy sokkal nyugodtam nézetet vallok: A LITTLE -BANG-ot, (hogy legalább szép neve legyen, ha már olyan randa).
Vagyis, hogy a kollapszus során, mikor az EMGI sugárzás "bezáródott", Univerzumunk középpontja sok Mrd nagyságrendűre hevült. Részben, mert a zuhanó, még le nem fékeződött tömegek felgerjedve egy ilyen fékezési sugárzást indítottak. iszugyi biztos nem igazolná, de ezt az Ő mérései alapján mondom. A zuhanó tömegnek ugyanis nemcsak külső, de belső ellenállása is van, ami belül gerjeszti (ahogyan egy lendkerék a fogaskerűkü szerelvény lefelé gurulását fékezhetné), és egy határon túl sugárzásként kiszabadulhat.
És ez a sugárzás egyetlen ponton -a középponban öszpontosult.
És minden nehéz elemet (nagyobbrészt), ez termelt, és II lökéshullámként 6 Mrd éve megtermékenyítette velük a fősorozatbeli csillagokat, amelyeket a korábbi I. lökéshullám, a gamma (EMGI) sugárzás már tömörített.
Így a létező természetes nehéz elemekből tudhatjuk, milyen volt a LITTLE-BANG hőmérséklete? És ez felüről is lehatárolható, ha létezhetnek nagy atomsúlyú, ám mégis stabil elemek- a stabilitás szigetei, netán sok Mrd évig stabilak? Mert ezek hiánya is arról informálna, hogy milyen volt a maximális hőmérséklete a középpontnak. Ha csak annyira nem nehezek, hogy a III. lökéshullám még ide sem ért. Mert akkor szabadalmaztatok egy 12 cm vtg. ólom esernyőt.
Gézoo "Tudósok új bizonyítékkal álltak elő, ami alátámasztja azt az elméletet, mely szerint a világegyetem születésekor egyetlen másodperc töredéke alatt szubatomiról csillagászati méretekre duzzadt." (izé, ecet, akkor ez mlyen sebesség volt?)
És ezt nem én írtam. Tudom, persze, hogy vitatott. De igaz, hogy van ilyen nézet is.
És jóformán minden fizikai hullámjelenség sűrűségfüggő. És miután szerintem az Univerzumunk kollapszus útján, egy tágabb VILÁGMINDENSÉG részeként jött létre, joggal feltételezem ezt. De mert számítottam, tudom, hogy sűrűsége 1 nukleon/m3, persze egy-két nagyságrend pontossággal.
Így a c fénysebesség, és a G gravállandó csak a mi Univerzumunkra jellemzőek. Mert például a SAGGITÁRIUS "A" ban más az időlépték, a fénysebesség, a grav állandó is. Belül Ő egy másik univerzum, kívűl része a mienknek.
És ezt elvileg valahogy biztos lehet mérni is. Mert benne a fény alaposan lelassul. Ezért ha oldalba rugják, jó sok időbe telik majd, amíg a másik oldalát fogja tapogatni. Tudnám becsülni ezt a sebességet is. Akarjátok? Megteszem.
Gézoo "Értsd már meg: Nem tűnik el! Attól, hogy nem t(l!)átod pont úgy ott van, mint az árnyék "teste"!!! (Az árnyék testének a két véglap közötti térrészt nevezem..)"
Erre az érvedre- amelyet az elfogyó EM-re tettél- örökké emlékezni fogok. De azért légy óvatosabb- gondolj arra- hogy ezt mások is elolvashatják...
De hát én is mondom (pontosabban ma még csak én), hogy a fénysebesség: sűrűség függő. Mondani sokmindent mondanak. Vannak, akik szerint a világ a Nagy Zöld Trüsszentő orrlyukából kirepülve jött létre. Szóval ha azt mondod, azért elvárnánk valamiféle (közvetett vagy közvetlen) kisérleti bizonyítékot.
De hát én is mondom (pontosabban ma még csak én), hogy a fénysebesség: sűrűség függő. Mondani sokmindent mondanak. Vannak, akik szerint a világ a [link1] orrlyukából kirepülve jött létre. Szóval ha azt mondod, azért elvárnánk valamiféle (közvetett vagy közvetlen) kisérleti bizonyítékot.
Szerencsétek van. Minden írói tehetségemmel sem tudnék semmi olyant kitalálni a nickeitekre, mint a "habárolás". Ez eddig a legszellemesebb, amit Tőletek olvashattam.
(Egyszerűen- rátok semmit nem lehet kitalálni. Nincs elég fantázia)
Zárt rendszerben az energia összes mennyisége állandó. Zárt rendszer legyen most egy olyan térfogat, amiből nincs energia ki -és beáramlás.
(Ez ugye semmi más, mint a kontinuitási egyenlet egy speciális esetre való megfogalmazása, amikor a határokon nem megy át senmi! Viszont ott van benne az a nemtriviális feltevés, hogy energia nem keletkezik és tűnik el a rendszeren belül)
Ebből nyilvánvaló, hogy ha A-ból B-be megy a fénysugár, akkor az energiamegmaradást legszűkebben egy olyan rendszerre írhatod fel, amiben A is, B is, és a fény útja is benne van.
Hol írtam forgó vektorról. A Big Bangba úgy hisztek, pedig abban minden folyamat, az Univerzum tágulása is meghaladta a fénysebességet. De hát én is mondom (pontosabban ma még csak én), hogy a fénysebesség: sűrűség függő. A hangsebesség is, de nagyon. A zárt (kvázizárt: légkör) térnek a sűrűségétől függ.
Az is hasznos, ha időlegesen egyetértést tudok létrehozni két, amúgy keményen vitatkozó fórumtárs között. Nagyon elérzékenyültem, jó érzés fogott el. De látjátok, hogy ez bekövetkezhessen, ahhoz is kellett egy másik tényező is. Ami most én voltam, a fénynél meg a gravinerciális tag.
Még nekem se. Aki pedig még az EM elvet sem értem.
Egyszerűen nem értem, hogy vákuumban, ismétlődően hová a... tűnik a fény töltés, anyag, és energia készlete.
Erre mondjuk kinevezhetitek a vákuum, a sötét, meg az egyéb energiákat, de lehet hogy azok másra szolgálnak, és nem arra hogy a fényt dugdossák előlünk.
Ember! Amit te következetlenségnek értékelsz, az az, hogy különböző problémák megoldásához más-más elméletet (modellt) használnak. Mást jelentenek az adott fogalmak a különböző modellekben, ha ugyanazon a néven hivatkozzuk is őket. Egy adott probléma felgöngyölítéséhez amit tudni kell, az a célszerűen alkalmazandó modellnek -- és csak annak -- az alapoktól való átlátása. (Az árapálynál rendszerint elég a klasszikus mechanika, bizonyos problémákhoz kellhet az áltrel). Ehhez rendszerint elsősorban matematikai ismeretek kellenek. Hogy "mi a fény igazából", meg hasonló kérdések nem tartoznak oda. Ezekre úgysem fogsz választ kapni, és a konkrét számolásokhoz semmi szükség rájuk. Diózhatsz ezer évig, úgyse jutsz közelebb, gyakorlati haszna nincs is. Ezek a dolgok a tudománytól független kérdések, a tudomány nem is tudja használni őket. Ez a filozófia területe.
Én is sokmindent programozok, és soha nem volt szükségem a konkrétan alkalmazandó képleteknél mélyebb gondolatokra... mégis egész jó eredmények jöttek ki.
Vrobee. Nagyon sok, igaz kezdetleges programot írtam. Nagyon sok mindenről. Nagyon érdekesnek tartom a bolygók árapálymozgását. De el kellett miatta induljak az Univerzum felépítése elméletén. Ahhoz meg a fény természetének a vizsgálatához. És mindenütt azt látom, hogy helyesen cselekeszem, mert következetes következetlenség van mindenütt. És kötelességem, meg jól is esik, hogy ezt elmondjam. Tehát ez nem filozófia.
