Ez a fajta átalakító időtlen idők óta hiánycikk, keresi mindenki égre-földre, de sajnos nincs. Láttam már házi barkács megoldást régebben, de igazából ránézni is rossz volt. Az aljzat cseréjével szokták orvosolni a problémát, vagy igen-igen ritkán fellelhető elromlott tápegységekről kannibalizált csatlakozóból épített átalakítóval.
Emulátorból vagy TAP-okból is tudsz a TAP2WAV programmal WAV-ba menteni és azt kisípoltatod kazettára decken, vagy spéci adapterrel a datasette-re közvetlenül.
Hehe, mivel csináltam róla .tap-ot annak idején (mint minden programomról, de míg a többi esetén a .prg-be mentés után a .tap-ot töröltem, ennél meghagytam, mivel csak .tap-ról betöltve ugyanaz a folyamat, mint kazettáról betöltve, tehát, van hang:-) ), most csináltam róla egy félperces videót. :-)
"Mintha emlékeznék olyanra is, aminek nem csak a karakter mátrixban voltak részei, hanem a színmemóriában is, bár erre mérget nem veszek."
Én pl. kihasználtam. :-)
Arra a részre, a képernyő alján, ahol más turbókban csicsás szöveg volt, nekem a színmemória kihasználtsága miatt úgyis mindegy volt, úgyhogy oda került az a rész, ami a digitalizált hangot kezelte. :-) Szépen bedigitalizáltam, ahogy a majd' három évtizeddel ezelőtti hangomon mondom a turbó nevét, ez annyi adat volt, amit bele tudtam tenni a színmemóriába, ettől ilyen szép tarka a képernyő. A karaktermemória végén, még az aláírásom előtt pedig az a rész volt, ami rávette a turbóval mentett program után ezt a digitalizált hangot. A betöltéskor pedig annyit tett még a betöltő rutin (a teljes turbó nélküli, tehát a digitalizált hangot memóriában nem tartalmazó rutin), hogy engedte még a kazetta motort menni, pontosan meghatározott ideig, de közben a kazettáról jövő jelet digitalizált hangként lejátszotta, ahogy beszélek, és akkor állította le a motort. Nomeg ki is írta a turbó nevét, mert, ugye, az 1 bites digitalizált hang minősége hagyott maga után némi kívánnivalót. :-)
Trükkösek voltak ezek a turbók amúgy. Ha az ember hallgatta a normál, gyári kazettás formátum hangját, szépen hallatszott egy magas sípszó után a viszonylag mély hangon, kevés bauddal a fejléc (két blokkban, közte pici sípolással, hogy egyből egy verify is menjen a blokkra). Ez a blokk turbók esetén nemcsak a nevet tartalmazta, a kazetta puffer $333-tól kezdődő 192 bájtját szépen kihasználta maga a turbó rutinja is. A turbó lényegi része tehát már a memóriában volt ekkorra, ezután következett a még a rendszer által végzett töltés, ami megint csak sípolás után most már egy egészen rövid blokkot töltött be (kétszer, sípolással elválasztva, ahogy a névnél), ez pedig mindössze egy vektort írt felül, és a kazetta pufferben lévő név utáni területre mutatott, a rendszer ugyan befejezte a töltést, normál sebességgel, viszont átkerült a vezérlés a pufferben lévő kódra, ami folytatta a töltést, magasabb bauddal, ami jól hallható is volt a hangban, a dörmögésből csiripelésbe ment át, és 10x gyorsabban betöltődött az anyag.
A turbók önmagukat is ezzel a módszerrel vették fel. Plus4-en ki lehetett használni, hogy Esc kódokkal elzárhattunk képernyőrészeket, ablakokra korlátozva a mozgásteret, így a képernyő egy részébe (nagyobbik részébe) lehetett rakni a mentéssel és egyebekkel foglalkozó részeket. A Plus4 másik újdonsága volt, hogy már alapból programozhatóak voltak a funkcióbillentyűk, a mentést, töltést stb. parancsait rá lehetett rakni egy-egy funkcióbillentyűre, nem kellett a parancsokat begépelni. Ezek $55d-től vannak a memóriában, ha a turbó magát $55d-től a képernyő végéig, $fe8-ig menti, akkor a funkcióbillentyűk automatikusan felprogramozódnak.
A turbó neve általában egy képernyőtörléssel kezdődött, hogy fenn legyen a kurzor, és a $7e5-$7e8 bájtokat is felülíró betöltéssel a képernyőablak is automatikusan beállítódott a töltés végére, mintha csak Esc billentyűkombinációkkal kapcsoltuk volna be. Így a védett területre már nem ment a kurzor.
Ezután betölthettünk akár 60 KB-os programot is $1000 fölé, a turbó programja képes volt azt turbósan kimenteni, mert minden $1000 alatt volt.
Ja, igen! Még az jutott eszembe, hogy jellemzően a kazettás turbók úgy vannak megkonstruálva, hogy a képernyőmemóriában futnak. Általában a képernyő tetején hagynak 5-6 karaktersort, ahol lehet ügyködni, mert lejjebb már a mentő rutinok vannak, meg a speciális betöltő fejléc, esetleg a csicsa (lásd HER-Turbo és leszármazottai). Mintha emlékeznék olyanra is, aminek nem csak a karakter mátrixban voltak részei, hanem a színmemóriában is, bár erre mérget nem veszek.
És emlékeim szerint csináltam magamnak az egyikből "rátöltős" turbót is azokra az esetekre, amikor a mentendő program hamarabb került a memóriába, mint a turbó. Ott is csak annyi volt a trükk, hogy el kellett menteni a megfelelő memóriaterületet (valahol $0800-$0fe8 között), és betöltés előtt (LOAD"RATOLTOSTURBO",#,1) kézzel csinálni egy BASIC szerkesztő ablakot (igazából elég csak a jobb alsó sarkát megadni ESC, B kombinációval), meg ha minden igaz inicializálni valami SYS-szel.
Igen, gyorsabb mentést és visszatöltést biztosít. Az arányok azonban némiképp mások, a sebesség növekedés 5-10-szeres szokott lenni.
Technikailag úgy szokott működni, hogy a program elejére normál KERNAL rutinokkal elment egy autostartos rutint, ami majd betöltéskor átveszi az irányítást, és gyors töltéssel behozza az adatokat, utána pedig gyors mentéssel rögzíti a programot.
A gyors szalagkezelés azon alapul, hogy a gyári rutinok "elképesztően" alacsony bitsebességgel működnek a biztonság kedvéért. (Hadd örüljön az a biztonság!) Ezt cserélik a turbók nagyobbra. A visszafejtett ROM-ok megjegyzései alapján lehet valamiféle becslést adni a gyári rutinok sebességére, de ez nyilván tartalomfüggő. Viszont lehet szörnyülködni rajta.
Huhh, annak idején számlálóállásokat írtunk fel, nem perceket számoltunk, de a gyári cuccok és a saját, készülő vagy kisebb dolgok kivételével mindent turbókkal nyomattunk, mert még az az említett 12 KB is percekig tartó várakozás volt, nemhogy egy 60 KB-os cucc... A turbók egy nagyságrenddel rövidebb idő alatt összehozták ezt. Persze, gyerekként másként telik az idő, más az időérzék, emlékszem, a tévében műsorok közt kirakott technikai szünet felirata mennyire felháborított akkoriban ("RÖVID SZÜNET"). :-)
Ez ok! De végül is mit csinál a turbó program? Csak azért kérdezem, mert nem vagyok benne járatos és nem szeretnék megőrülni! Egy program ha $1001-től $3FFF-ig terjed akkor az turbó nélkül ~1 perc kimásolni szalagra, turbóval meg 45sec? Bocsánat a tudatlanságomért! (^.^)
Sima 1 fájlos játékoknál azonos módon kell működnie, mint a BASIC programok esetében. Nem kell hozzá alapból semmilyen program, de valószínűleg beleőszülsz ha turbó nélkül mentesz és töltesz magnóval (datasette-tel). Választani kell valami programot a Plus4World gyűjteményből, betöltöd, futtatod, programot lemezről betöltöd, magnóra kimented, örülsz. A legtöbb kazettás turbó úgy ment, hogy nem igényel utólag betöltő programot, mint az pl. C64-en általános.
Plus/4-en kazettára mentenék protgramot. Kell hozzá valami extra program? Tudom, hogy a basic programokat el tudom menteni sima SAVE"valami", de játékoknál is működik ez, vagy kell hozzá valami "turbó2 program mint a C64-nél? THX
A sajt még rendben volt, azt szerettem, de hogy anti-time-bombbal lehet visszaállítani a palyar(?) commander's brother-in-low (egyes magyar források szerint unokatestvér?, nem mintha számítana) lerombolt házát, mert addig nem engednek el, meg hogy mosogatóval felszedett pókhálóval lehet zárat nyitni, az már húzósabb. Bár némely agybajt tán a Second Cityig el lehetett kerülni.
Komoly játék volt, úgy el lehetett benne tévedni mint a franc.. A discworldös húzásokról meg, ugye a sajt (amit ha minden igaz egy tárva-nyitva álló raktárban találhattál) volt a játékban a leggyorsabb hajó... xD Ráadásul simán fel lehetett venni és zsebrevágni, szóval a legpraktikusabb is.
Szerencsére nem, durva lehetett:-) Az "essential 12939 supply" ugrik most be a Mercenary humoráról, a drótvázas látásmódjából eredően. Annak idején szép térképezést véghezvittem egy nagy füzetben, tereptárgyakkal-egyebekkel együtt.
Ki ismerte a Mercenary borzasztóan magyarított Zsoldos változatát? Szinte semmit nem lehetett érteni a fordításokból. Eléggé kiborító volt. Pl. a "PASS HOLDERS ONLY" "A TARTOKAT ADD AT" lett "CSAK ENGEDELLYEL" helyett. Pedig amúgy is van pár olyan csavar a játékban, amit máig nem értek teljesen (pl. kitchen sink, cobweb). Azóta is csak a Discworldre néztem ilyen bután.
Kösz a válaszokat :D Jah, a Mercenaryban be lehetett dönteni a horizontot, meg egyenesen felfelé, lefelé repülni. :) De ja, lehet hogy tényleg nem minden frame-en frissít.
Azért a Mercenary nem minden frame-re rakott ki friss képet, emlékeim szerint. Lehetett double buffert csinálni, a bitplane helyét TED regiszternek megadni. De ha még memóriát is akartak spórolni, nem pazarolva el két képernyőnyi RAM-ot, akkurátusan kiszámolgathatták a vektorokat egyebeket, aztán a 2D-re vetített szakaszokat a vonalhúzó számára, amely, ha kész, a VBL alatt behúzgálhatta az előkészített vonalakat (a horizont-ég fillezése egy másik dolog, ha orsó nem is volt, úgy emlékszem, bedönthettem a horizontot). De tényleg egyszerűbb megnézni a Mercenaryt belülről. :-)
Olvasd példának okádékáért mondjuk ezt meg ezt. Ezeknél jobbat nem tudok. Mondjuk ezeket saját erőből is felhajthattad volna. Én sem vagyok olyan k*va nagy csodagyerek, hogy ilyen doksik elérésének a helyével a fejemben születtem volna. Legjobban valószínűleg akkor jársz, ha felboncolod pl. a Mercenary-t. :D
Klassz hogy van ilyen fórum, az angol nyelvű scener oldalakon is főleg magyarok foglalkoznak a Plus4-gyel... :D
Nem tud valaki egy olyan doksit a neten, ahol világosan elmagyarázzák a TED időzítését, illetve hogy végülis akkor hány processzorciklusunk jut egy képernyőfrissítésre? Egyelőre Hársfalvi Levente remek "Talking to the TED" doksiját olvastam, de az pl. a badline-okról nem is nagyon ejt szót, pedig az alapján amit összekapargáltam, a TED karaktersoronként KÉT badline-t is megejt, a VIC-II-vel ellenben...
Szeretnék átfogó képet kapni arról hogy pontosan mennyi szabad ciklus van és hogy oszlik el a képernyőn... Így elsőre nem igazán látom át hogy hogyan lehet nagy képernyőterületet befrissíteni egy vblank alatt úgy, hogy még számolni is maradjon időnk, pedig tudom hogy meg lehet csinálni (pl. a Mercenary c. játékban, 3d wireframe rendereléssel együtt is belefért nekik...)
Én egy C16-os lelkes tulajdonosa voltam évtizedekig, míg végleg el nem romlott. 1985-ben használtan 5000 forintért jutottunk hozzá (az egy havi bruttó átlagkereset környéke volt anno, ma 240.000 forintnak felel meg), egy kazettás egységgel és két Quickshot-tal. Egy "junoszty" kistévén használtuk, majd később rákerült nagyobb tv-re. Sokat hordoztuk, mert a környéken nekünk volt egyedül személyi számítógépünk, így mindig ott voltunk, ahol a barátok közül a legnagyobb tv volt és ott gyűltek össze az utcabeli gyerekek játszani. Alapvető BASIC programokat egy idő után tudtunk írni, kaland-játék-kockázat történeteket írtam játéknak sokat, hiszen nem kellett hozzá nagy tudás, két választásos iránymegadással (programelágazással) meg lehetett oldani, az első időkben még manuális kockadobásokkal a harchoz, majd később már tudtam hozzá véletlen szám generátort és rutint írni.
Nagyon jó gép volt, és nem csak a régmúlt szépíti meg. Amikor 89-ben megvettük az első PC-nket (egy IBM PS2-est) még akkor is nagyon sokat használtuk, mert könnyebb volt kazetták játékot szerezni, mint abban az időben PC-re lemezen.
Mára már csak áll a szekrény tetején, nem működik, vagy nem tudom, hogy megy-e. Itt egy videó, melyen felnyitom és kívül-belül bemutatom.
Csodálkozás mindig van, akkor jó az anyag, ha a riporter érdeklődik :) Próbáltam, hagyni, hogy a fiam kérdezősködjön amit akar,de a lumafix 64 es résznél pld az én kezemben a mikrofon, vállamon a 700D
