Annyira nem friss gyártmány ez a tégla, de sejtem melyiket mondod, találtam a nagyból 2 db :) azt hiszem mennyiségileg kevés lesz ez a kettő. Télen úgy se fogom megépíteni a kemencét, gondolom a fagypont alatt nem jó ilyet csinálni.
A mostanában gyártott kisméretű tégla nem alkalmas kemence építésre. Csak a régi nagyméretű tégla alkalmas abból is azok a legjobbak amelyiket ha megütöd egy kalapáccsak akkor üveges csengése van. Habarcsnak agyag és homok megfelelő arányú keverékét kell használni, vagy Rath BR1000-es tüzálló habarcsot.
Jajj habarcs persze hogy lenne, azt mondjuk elfelejtettem odaírni, csak összeraktam hogy kb hogy nézne ki, a "bejárat" méretét onnan vettem, hogy van egy akkora tepsink ami épp befér oda. Igen úgy gondoltam hogy a fűtő és sütőtér egy helyen legyen, és alatta valami fatároló rész. Jobban járnék ilyen méretekkel, hogyha inkább alulról jönne a fűtés? aztán oda valami rács, és azon sülne a pizza és egyéb? A fontos kérdés viszont az, hogy kibírja-e a habarcs-falazótégla kombináció azt hogyha sütök, nem szeretném ha összedőlne 1-2 éven belül az egész.
Hát... pont a pizzához kellene a magas hőmérséklet. Olyan 300 fok körül az igazi, de legalább 250 fok kell. Igaz, rövid ideig, de ha többet is meg szeretnél sütni egymás után, és nyitogatni fogod az ajtaját, akkor a második-harmadik már után már nem lesz elég a meleg.
Ezen talán kicsit segítene valami hőszigetelő paplan, de akkor se sokat.
Vagy itt nem maga a tűztér lenne a sütő, hanem alatta fűtenél is közben?
Akkor pedig a tésztát valamivel magasabbra tenném, például egy pár centis rács kiemelésre, mint a sütőtér alja. Nem lenne jó szénné égetni a tésztát, mikor még a tetején a feltét nyers.
Szeretném kérdezni, hogy megvalósítható-e falazó téglából egy kinti pizzasütő?! 2-3 havonta lenne csak használva, és akkor is 1-2 órát üzemelne, kezdőként a véleményem az, hogy kibírja azt a hőhatást ami benne lesz, hiszen nem lesz magas hőmérséklet.
Az alap felső részét amit agyagba kell rakni (ha már egy kicsit megrepedt )azt kívülről meg lehet -e erősíteni dróthálóval +habarccsal, vagy vissza kell bontani az egészet és újrarakni.
Elolvastam a Sajbán féle kemencés könyvet, és egy kicsit elbizonytalanodtam. Az agyagösszetétel pontos arányát szeretném tudni(kell-e bele széna,törek,szalma vagy elég a homok?).Nekem ugyanis megrepedt az agyag , ill. nem úgy tapadt ahogy kell. Az agyagom :szürke agyag Téglagyárból vettem, a homok: sárga nagyon finom minőségű.A téglagyárban azt mondták 2:1 arányban keverjem.
Még az idő kegyes volt, és néhány napja elkészült:
Hátsókéményes (hamarabb felmelegszik, és kevesebb fával, mivel a donga fölött van elhúzva hátra a füst), és a tűztere dácit tufából van; valamint az érdekessége, hogy a tűztérbe szekunder levegő bevezetés is van. Vagyis a fotón látható, hogy a 2. sorban a sütőtérbe függőleges hézagokon keresztül + levegőt kap.
A vártnál is jobban sikerült. Nagyon tisztán ég, elég a hamuzó ajtót kinyitni. A felső ajtó üveges, nem kormolódik le, tehát nem kell tévő-vel bajlódni=> látható a láng, nameg az étel, ami sűl/fő.
Akkor az jó minőségű /talán nagyon is jó/ anyag, amit a szakik használnak a kályhák épitésénél. Az enyém egy lebontott házból "kibányászott" vályog-tégla volt--de az is nagyon jó minőségű.
Arra gondoltam, ha már tégla formában vettem. Tehát elvileg kiégetik és kész. Merthogy a homokkal soványítanak, hogy ne repedjen, tehát gondolom én, hogy már benne van, másképp ilyen vastagságban nem bírná a kiégetést. Cserépkályhás boltban vettem, csak elfelejtettem megkérdezni, és másik városban van.
No, ezt jól megaszontad: "kiégetetlen kisméretű téglában vajon benne van-e már.."
Ha ez gyári, nyomott tégla--akkor bizonyosan szénpor is ven bele keverve--de ha kézi-vályog....akkor függ a születési helyétől, mert ugye a korondi is más mint a homoki.
Ha a búbos kemence lábazata készül, akkor a téglákat lehet e malterba rakni addig a magasságog ameddig el nem érjük a majdani üvegréteg kezdeti magasságát, vagy nem? Gondolom, az üvegréteget körölvevő téglákat már agyagba kell rakni a lábazat esetében is de ebben sem vagyok biztos. Valaki tud ebben tanácsot adni?
Ez kültéri kemence lenne, tehát fűtésre nem használnám. Ezért gondoltam a tiszta vályogra. Talán annyiból még jobb is, hogy nagyobb a hőszigetelése mintha cserépből lenne és a külvilágba kevesebb hőt sugároz.
"..Lehet e a kemencetestet tisztán vályogból építeni?.."
Lehet, de ha fűtésre is akarod használni akkor nem!
"..Hagyományos téglából vagy samottlapokból célszerű kialakítani.."
Mindkettő jó...bár a samott /úgy mondják/ erősen éget!
".. hagyományosan agyagba rakott cserépdarabokból készül a kemencetest vagy kiflitéglából..."
Most építem a banyám..szallagcserépből. Hosszában kettévágtam (acca 12 cm széles) majd eléggé híg agyag (vályog) masszába raktam..levegő-mentesen.! Szögletes a banya, belőlről (és kivülről is) apróra vágott szalmát és sót kevertem az agyaghoz ezzel tapasztottam a belső részt. A külső még szárad, így a vakota még nincs felrakva. Gondolkodtam a külső rabichálón, de oly erős a szalma, hogy nem rakom föl.../majd a fűtés közben megtapasztalom, hogy jó-e így!
Lehet e a kemencetestet tisztán vályogból építeni? (Jó minóségű sárga agyagból készült vályogtégla áll rendelkezésre.)
Hagyományos téglából vagy samottlapokból célszerű kialakítani a kemence sütőterének alját?
Tudom, hogy hagyományosan agyagba rakott cserépdarabokból készül a kemencetest vagy kiflitéglából. De hallottam olyan véleményt is, hogy ha vályogból készül és dróthálóval van körülvéve, aztán tapasztva nem fog megrepedni.
Sziasztok!
